Kérdések és válaszok

Ha jól értem, konkrétan 2 paraméterre kérdeztél rá, a 925 és a 850 hPa-os hömérsékletre.

Ezek egyes nyomászszintek hömérsékletét jelentik (értelemszerüen a 925 ill a 850 hPa-os nyomásszintét). A meteorológiában a tengerszint kivételével nem magassági szinteket sokás tekintetni, hanem nyomási szinteket. Egy olyan felületet képzelj el a magasban, amelyen mindenütt ugyanaz a légnyomás. Ennek a felületnek a magassága térben pontról-pontra is valtozik (és kijelöli a ciklonok-anticiklonok helyzetét ezen a szinten) illetve idöben is változik, ahogy az egyes met.objektumok mozognak, erösödnek, gyengülnek, megszünnek, keletkeznek. Egy iylen nyomásfelületen megnézhetjük az egyes (rács)pontokbeli hömérsékletet is, így már el is jutottunk a 925/850/700/500 hPa-os vagy bármely más nyomási felület hömérsekletéhez.

Es hogy mire használjuk ezeket? Rengeteg dologra, hisz az idöjárás 3-dimenziós (+a 4. dimenzió az idö), igy nem elég tudni, hogy mi van/lesz a földfelszínen/tengerszinten, hanem a magasabb szinteken lévö paraméterekröl is tudnunk kell.
A 925 hPa-os szint kb 700 m-en, a 850 hPa-os szint kb 1400 m-en van (nyáron + anticiklonban magasabban, télen + ciklonban alanyabban).

Pár felhasználási területe ezen hömérsékleteknek:

- frontok elhelyezkedése a magasban, mozgásuk, erösödésük, gyengülésük, feloszlásuk
- légtömegek jellemzése, meleg- és hidegadvekció
- A várható felszíni Tmin és Tmax becslése során is hasznosak
- A felszínre érkezö csapadék halmazállapotának elörejelzéséhez
- stb.

A szélmérö sátortetös házon a csúcstól számitva 2m magasan pontosan mérhet??Vagy a tetö kelt turbulenciát és a mérés pontatlan??

Azokat a modellek azért tekintjük meg, hogy az aktuális helyzettel legyünk tisztában.
Ezeken lehet látni a teknõket, gerinceket, frontokat, ciklonokat és anticiklonokat.
Ha ezeknek a def. tudjuk, akkor tudunk következtetni.

Ezen a honlapom találsz modelleket és térképeket.
Link
A modellek jobb felsõ sarkában van egy "i" betû erre kattintva informálódhatsz róluk.

Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy mi az a 925hPa a hõmérséklet és a 850hPa a hõmérséklet. Az mire jó?

Én nem gondolom, hogy elfognak veszni. Mert több adatuk még a régi felületen jelenik meg. Pl. metsuli, felhõ atlasz stb.
A radar átalakítása nagyobb elõrelépés pont, mint a többi dizájnosabb megjelenítés.
A mostani megjelenítés talán nekem felhasználó barátabb, mint az elõzõ. Ám a hivatalosabbnak nekem a másik tûnt.

Mondjuk persze a pozitív és negatív elemeket vizsgálgatni nem nekem kellene.

Tehát, szerintem még nem fejezõdtek be a fejlesztések és az átállás még folyamatban van egyes tanulmányaiknál, s anyagaiknál.
Reméljük persze megjelenítésre kerülnek majd a következõkben is az archivált radar-, fronttérképek.

Köszönöm a válaszokat és a segítséget!
Sajnálnám, ha nem lehetének elérhetõk az adatok a jövõben, ez tényleg visszalépés lenne. Gondolom, nem vesznek el, "csak" nem publikusak. Valamiért azt gondolhatják, hogy ez nem érdekli az embereket...

Oké, köszönöm! Csak nem voltam benne biztos, nem üti-e egymást a kettõ. :-)

Jó az észlelésed, nálunk az észlelésben van párásság jelenidõ ikon és látástávolság megadása(párásság megjelöléssel kiegészítve), bõvített észlelõ felületen kiegészíthetõ a synop kóddal, amivel jelen esetben az elmúlt idõt is megtudtad adni. Ha synop táviratra gondolsz, akkor ott 24-es kód szerepelne a jelenidõ sorában és 4 km-es látás a látástávolság sorában.

Valaki hivatalos észlelésben jártastól kérdezném, nem tudom, helyesen jártam-e el 2012-01-01 14:02:04-es észlelésemben ( Link ) ? Ugyanis a 20-as csoportból, elmúlt idõre vonatkozó jelenidõkód mellett az "idõjárás jellege" pontban kiválasztottam a párásságot is, de így kissé összeférhetetlen a kettõ. Elvileg ugye a nagyobb kódszámú kap elsõbbséget, de a 4000 m-es látástávban továbbra is ott van a párásság - mert hogy az van. (Persze ez csak itt "keveredik össze", hivatalos észlelésben egyértelmûen 24, csak nem tudom, itt hogyan kell ilyen esetben észlelni.)

Sajnos nincs meg, így szomorú, de az eumethez kell fordulni ott még mindig frissülnek a napi jelentések. Archívum még( már) nincs, körzeti idõjárás szintén nincs. Egyelõre nagy visszaesés a hónaplap, ami használható és jó is az a radar, többi nem informatív és igen gyenge. Pl a hõtérkép botrányos lett! Honnan tudjam, hogy Zabar hány fokot mért?! No mindegy ez van, megbarátkozunk vele, nem tehetünk mást:-(

Szia!
A régi honlapból még van egy példánya az OMSZ-nak. Azon megy az archívum. Egészen az átállás idõpontjáig, 29-én délig. Link
Az, hogy lesz-e az új honlapon ilyen funkció, azt nem tudom, csak remélem. Sajnos az elmúlt 2 nap napi jelentését nem is találtam már meg, pedig azokat a térképeket rendszeresen nézni szoktam.
szerk.: Látom Tomka megelõzött.

Szia!

A régebbi honlap elérhetõ még némi cím módosítással, és itt még a archivált adatok elérhetõek:
Archivum: Link
Radar: Link

Sziasztok!

Nézegetem az omsz új honlapját, de nem találom az archívumot (radar, webkamera stb.).
Tudtok segíteni, hogy hol lelem meg? Vagy egyszerûen fogadjam el, hogy nincs többé, még annyira sem, mint eddig? Ez nehezen menne...

Elõre is köszi a választ!

Sziasztok!
Hol találom az elmúlt évek archivált észleléseit?

Sajna ez van. Tudom, hogy ez nem a fejlesztõs topic, de itt már negyedik napja kisebb-nagyobb megszakításokkal szitál a stratus. Más fajta csapadék azóta nincs, csak ez. Nem tudok mit tenni, be kell pipálni az esõ rubrikát. Amikor ez köddel párosul akkor azt is, vagy ha a talaj fagyos, akkor az ónost is. Az észlelõi felületen sincs szitálás, ha jól látom, ott szitáló esõt szoktam, mellé pedig a pontos szinoptikus jelenidõt.

Köszönöm a kimerítõ választ/válaszokat! Én is a St6-os eszmefuttatásból indultam ki, de inkább rákérdeztem. Mivel sajna nincs szitálás rubrika, akkor tényleg még ez a legjobb módszer itt a Metnet-es naplóban.

Persze, az tudom. Egy egész kódtartomány van biztosítva a jelenségnek.

De közben rájöttem, hogy hülyeséget kérdezek, mert a szitálás az szitálás, nem pedig esõ. Ezen nincs mit beszélni

Ez csak a MetNet-en igaz, rendes észlelõs állomáson szitálást is lehet adni jelenségként.
Például: Link
Fórumhelyszín: Mór

Köszönöm a felhomályosítást! Mint említettem, sajnos nem vagyok feltöltõ, így nem volt számomra ismert a rendszer eme hibája. Tehát akkor a ködszitálást fagypont felett esõnek kell jelölni. Megérne egy misét a fejlesztésekben is ez a téma, mert így meg nem helyes Vagy igen? Mit mond errõl az Észlelõk Nagy Kézikönyve?

Köszönöm, erre gondoltam!

A szitálás is a hulló csapadékformák közé tartozik. Szitálás esetén a hulló vízcseppek átmérõje 0,5 mm alatt van, a vízfelületre érkezve nem keltenek hullámzást. Amennyiben a túlhûlt vízcseppek a talajon lévõ tárgyakhoz ütközve megfagynak, akkor ónos szitálásról beszélünk. Szitálás az alacsonyszintû rétegfelhõzethez köthetõ. Amennyiben köd van és a hulló vízcseppekre az szitálásnál felsorolt kritériumok fennt állnak, akkor ködszitálásról beszélünk. Ködszitálás esetén is áll ami a szitálásra vonatkozik, azaz a hulló vízcseppek átmérõje 0,5 mm alatti és amennyiben a túlhûlt vízcseppek a talajra érkezvén a talajon lévõ tárgyaknak ütközve megfagynak, akkor ónos ködszitálásról beszélünk.
Mivel az éghajlati naplóban nem áll rendelkezésre külön szitálás rublika, ezért a szitálást az esõ, az ónos szitálást az ónos, ködszitálást pedig az elõzõ kettõ valamelyikével illetve értelemszerûen a köd megjelõlésével javasolt feljegyezni. Célszerû ilyenkor a megjegyzés rovatban pontosítani a hulló csapadék formáját.

Ugyanebben a fórumban 11.23-án errõl volt szó, olvasd el.
Az akkori állásfoglalások alapján írtam az elõzõeket.

Szerintem ködszitálás csak St6-ból lehet. Esõ meg max St7-bõl, de ez most nyilván nem az a helyzet volt. Az a lényeg, hogy a jelenlegi csapadék mind St6-ból hullik, így nincs köze az esõhöz.

Persze én nem vagyk nagy feltöltõ, csak logikusan próbáltam megközelíteni.

Én nem így tudom. Errõl nem olyan régen beszéltünk.

Ha jól emlékszem, akkor arról volt szó, hogy az esõt kell bejelölni és megjegyzésként a ködszitálást. Ónos ködszitálásnál pedig az ónos esõt az ónos ködszitálás megjegyzéssel. Természetesen mindkét alkalommal a ködöt is be kell jelölni.

Szervusz!

Az utóbbi.

Sziasztok!

Ha ködszitálás volt egy adott napon, akkor az éghajlati naplóban az esõt is jelöljem be vagy csak a ködöt és megjegyzésként a ködszitálás tényét?

Eddig is volt domb és hegy, de ezek a dombság és a hegység, dombjai és hegycsúcsai

Kis hazánkban nincsnenek hatalmas hegyek, ezért sokszor az 500m alatti dombokat is hegynek hívják...

"Például Magyarországon a kb. 300-400 m magas Villányi-hegységet hegységnek nevezik, míg ez a magasság más államokban még csak a dombság fogalmának felelne meg.
2 típust különböztetünk meg:
Középhegység: 500-1500 méter közötti hegység.
Magashegység, havas vagy havasok: 1500 méter feletti hegység.
A hegyvidék, tágabb értelemben vett hegység vagy körhegység több hegység csoportja.
A hegy egy hegység egyik csúcsa, egycsúcsú hegység (szigethegy) esetében maga a hegység."

stb,

Nem, az új értelmezés szerint amit Nyuli írt helyes, mivel van domb és dombság, és van hegy és hegység.
Mivel kis területi kiemelkedést is illetnek dombbal, és 500 méter alatti térszint is heggyel, lásd a felsoroltakat, így egy átmenetet képeznek a definíciók egymást között.
Nálunk a fennsík hiába domb, mégis fennsík mert 268 méter a csúcsmagassága és egy jó része 200 méter felett van.

"domb: 30 m - kisebb mint 200 m" - ez sem helyes, mert dombság és 200-500m között

hegy: 200 m felett ? hupikék törpikéknél lehet. Lász bácsi írta jól 500m felett középhegység...

Köszi Nyuli, hogy ezt leírtad ide nekünk így részletesen!
Szerintem szükség volt rá.

Ha hegyek, akkor jöjjön a Lila-hegy (300 méter) is. Link
A mi hegyünk, vagyis osztozkodik rajta Gyõrújbarát és Nyúl község.

A kép közepén lévõ magaslat a Lila. Nem összetévesztendõ a Pannonhalmi magaslattal- amin az apátság találhat- ami a kép bal oldalán van.

Nekünk is van hegyünk, Karancs a neve, 729 m magas. 2011. január 21-i kép a Karancsról a fürdõszoba ablakunkból: Link

Nekünk is van hegyünk, stílszerûen Kis-hegy a neve Link , a 310 méteres csúcsán csücsülõ csillagdával

Nekem a szívem csücske,mert a miénk. Meleg-hegy 352 m!
Link

A Heves-Borsodi-dombság (541 m), az Upponyi-hegység (454 m) és a Villányi-hegység (442 m) pedig szóhoz sem jut a döbbenettõl. A Velencei-hegységrõl és a Gellért-hegyrõl nem is beszélve.

A mostani csapadékból Szolnok környéke mennyi havat kaphat?

Erre a Nyírség buckái sértõdötten hümmögnek a pleisztocén homok alatt

Köszi szépen a kiegészítést, nagyjából emlékeztem erre, de így tiszta:-)

Plusz kritérium a maximum 6%-os lejtés Azaz 100 m-en belül 6 m lehet a szintkülönbség. Így meg belefér

A 30 m-nél nagyobb szintkülönbség mekkora területre vonatkozik? Mert ha csak ennyi a kritérium, akkor az Alföld (a magyar) nem síkság. Csak a pontosság kedvéért kérdezem.

Ez így nem stimmel

síkság: olyan terület, melyen nincs 30 m-nél nagyobb szintkülönbség
ezen belül:
- mélyföld: síkság a tengerszint alatt
- alföld: síkság 0-200 m-en
- fennsík: síkság 200 m felett
halom: 0 - kisebb mint 30 m
domb: 30 m - kisebb mint 200 m
hegy: 200 m felett
középhegység: 500 m - 1500 m
magashegység: 1500 m felett

Csak a pontosság kedvéért

Igen, pontosan ezért van. Szívesen!

Köszi a választ! Akkor ezek szerint ezért nem jelenik meg a csapadéktérképen az adat?

Szia!
A kérdésedre íme a válasz:
Link

Köszi JoeJack! Így már értem is! Csak még azt szeretném kérdezni, hogy miért van kétszer Bucsa az éghajlati naplóban?

17-i csapadék: 17-e reggel 7 óra és 18-a reggel 7 óra között lehullott mennyiség. (Tehát jó, hogy a 9 mm-t tegnapra írtad be.)

17-i hóvastagság: 17-e reggel 7 órakor mért hóvastagság. (A naplóba csak naponta egyszer kell beírni a hóvastagságot, az elõzõ mondatnak megfelelõen.)

Az észlelési naplóban minden észlelésnél megadhatsz aktuális hóvastagságot a prof. felületen (már amennyiben van jogod használni).