Csillagászat és űrkutatás

Köszönöm szépen!
Nagyon jó ez a lapse, habár számomra a sarki fények kissé kísértetiesek, hogy úgy mondjam... Felborzolja a szõrt a hátamon, hogy nálam sokkal kisebb valamik ilyenekre képesek.

Fredrik Broms sarki fény timelapse videója jan 21-23 közt: Link

Csõrike: a spaceweather.com-on volt kinn

Tudnál nekem némi információt szolgáltatni a 2. linkednél található programról? Érdekelne, csak eléggé gyatra az angoltudásom még hozzá és nem tudtam megfejteni a lényegét...
Noli, érdekes ez a SOHO-s kép, honnan szerzed az ilyen képeket?

Kicsit anekdotázok - hasonló "csíkozást" utoljára 1986 tavaszán, egy hétfõi reggelen láttam csendes esõben autózva. Épp egy piros lámpánál "néztem ki a fejembõl" amikor két eltérõ irányban lefutó, kék színû fénycsík felvillanását "láttam". Az egyik pálya egyenes, a másik görbült. Kicsit még el is filóztam hogy miféle nagyenergiájú kozmikus részecske juthatott le a talajszintig. Akkoriban a BME tanreaktorában dolgozó exanyósom este átjött hozzánk és érdekes történetet mesélt. Egy kollegája kiment autójához, de visszafelé nem engedte be a sugárzásvédelem. Ezután kimentek és vattával letörölték az esõvizet a szélvédõrõl. Az esõvizes vattára még erõsebben reagált a vészjelzõ. Ennek alapján "látomásommal" összevetve jogos tûnik a gondolat hogy aznap délelõtt a "csendes radioaktív esõfelhõvel" érkezett nagy energiájú részecske szemem csarnokvízébe csapódva Cserenkov sugárzást gerjesztett, hasonlóan ahogy az ûrhajósok is nemegyszer látnak ilyen felvillanást a kozmikus sugárzás miatt. Persze akkor még csak gyanakodtunk, mert már tudtuk hogy valahol baj történt de hogy hol azt nem, még keresték az angolok és svédek egymásra mutogatva. Késõbb tudtuk meg hogy tõlünk keletre pukkadt ki egy atomerõmû.
Ezek fehér csíkok amazok szép kékek voltak, de részecske az részecske, valahogy rögvest az a régi "részecske-észlelés" ugrott be róluk, bocs

Nem engedi sajnos, keresek egy másik oldalt..

Elsõ alkalommal engem is meglepett hogy mobiltelefon "rádiózajára" a pár centire lévõ kikapcsolt LED-es lámpa bekapcsolódik gyors villogás üzemmódra és kézzel kell kikapcsolni. Hozzáteszem, a régebbi mobilom még sose "kapcsolta be", hanem az egyik fiamtól nemrég kapott érintõképernyõs "okostelefon" lepett meg vele. Egyébként jó kütyü amatõrcsillagásznak is mert egyik szoftvere szépen megmutatja földrajzi helyzeted szerint a csillagos ég aktuális látványát azon az égrészen amely felé fordítod (akár "alattunk" is a Dél Keresztjének adott percben látszó helyzetét) Az már kissé elgondolkodtató hogy a beépített GPS hasznos erre, de arra is alkalmas hogy 8~10 m-es pontossággal Goggle térképre téve jelzést "szépen" megmutatja hogy a házban csücsülök vagy éppen merre haladok. Ez ugyan nem gond annak akinek "nincs vaj a fején" de rossz kezekben alkalmas lehet "totális ellenõrzésre"...)
Tehát ez a mobil méterekkel távolabb volt és a villogás egybeesett a hangfalakon jelentkezõ suhogó, éles pattogó/kattogó hangokkal kísért zajjal mely semmiképp nem lehetett "mobilhang". Kölökkorom óta rádiózok, a környékemen nincs CB de az airscanner sem jelezte. A túlparton látok a rendõrségi, tûzoltósági és önkormányzati épületeken antennákat de azok légvonalban is messze vannak. Kilométeres körzeten belül még szóba jöhetne a víztorony tetején lévõ számos mobil-átjátszó de onnan semmilyen zavaró jel nem érkezett eddig. Megemlíthetõ még a "nagyút" mentén húzódó a 20kV-os távvezeték egyik oszlopára szerelt függõlegesen polarizált többelemes Yagi antenna, de messze van és K.lacháza felé néz. Az úton elhaladó autóból forgalmazhattak volna még de autózajt nem hallottam kintrõl. A hang (leszámítva az éles kemény kattanásokat) menete emlékeztetett szövet súrlódására szöveten vagy fémfelületre öntött és onnan lefolyó finom de kemény õrlemény súrlódó zajára. Nem mellesleg a LED-es zseblámpát is "felkapcsolta"
Ui: A villogás bekapcsolását megpróbálom levideózni, GIF animon feltenni (fizikai effektus, talán elfér a témához kapcsolódóan)

A SOHO napszonda kameráján így fest, mikor eléri egy napkitörés anyagárama:

A "hóesés" az a sok beérkezõ nagy energiájú proton hatása a kamera érzékelõjére. Ugyanezek gerjesztik a magaslégkört is és csinálják a sarki fényeket. :-)

Nem hinném! Más napokon is vannak hibás meg kihagyott képek, amikor nincs napkitörés. A kitörések elsõsorban a sarkvidékek környékén a kommunikációt nehezítik meg, ahhoz, hogy kisüsse a mûholdakat, ennél sokkal erõsebb kéne.

Nem jeleníti meg a képet :-(

Ez tényleg érdekes, ha nem kérdezed meg nekem fel sem tûnt volna. Ezentúl figyelni fogom!


Noli!
Ez a kép ezt akarja jelezni, hogy ezen területeken lesz látható majd a sarkifény?

És melyek képesek megsütni egy mûholdat Link ? Gondolom hogy 10-tõl elsötétült nem attól van.

Ez érdekes. Anno az uramnál a hangfalakban tökéletesen érthetõen hallani lehetett a szomszéd kocsma CB-jét, amikor taxit hívtak egyik vendégnek este... A ledes dolog furi, kipróbáltam most saját ledes zsebivel, de semmit se csinált (hasonló vezérlésû), közvetlenül mellette tartottam a telefont és hívást kezdeményeztem (nálunk az recseg bele a kis hangfalakba, amik a PC-re vannak kötve, de általában a szomszédé, vagy néha az uramé, az enyém nem nagyon szokott.

Még egy OFF becslés a beérkezõ, kikapcsolt hangfalakat megszólaltató impulzushoz
A hangfal erõsítõ blokkja (5.1v 120W subwoofer) az íróasztalon van. Tõle kb. 50 cm távolságig letett mobil szólaltatja meg ha cellával kommunikál. Az erõsítõt egyszer beállítottam és nem állítgatom mert a PC-rõl küldött jel szabályozásával vezérlem hangzásának erejét/színezetét.
Az ebben a helyzetben jelentkezõ "mobilhang" szokásos hangerejét "egységnyinek" tekintve, a hangszórókból ma reggel hallott suhogó zaj kb. feleakkora volt. Ha a LED-es zseblámpa 4-5 cm távolságban van a mobiltól, úgy azt is gyors villogásra kapcsolt állapotba "kapcsolja" (kézzel kell kikapcsolnom). Tehát a beérkezett impulzus ereje akkora volt mintha a mobil pár centire lett volna a LED-es lámpától ugyanakkor ~50 cm távolságban a PC hangfalak erõsítõegységétõl. Ismerve a mobil adási térerejét ennek alapján talán nagyjából felbecsülhetõ a valahonnan kintrõl beérkezett rádióimpulzus ereje (bár ez se szentírás mert amennyire tudom a mobilok szükség szerint változtatják a kimenõ adásteljesítményt hogy kíméljék az akkut). Eredete bármi lehetett földtõl égig, embertõl a Természetig.
Az antennát most kezdem szerelni pozicionálni. Amatõrként egy frekvenciakijelzõs autórádiót használok a "Nap-rádió" vételéhez, antennája a hozzávaló (szélvédõre ragasztható) dipol ráintegrált elõerõsítõvel. A "napraforgás" érdekében a GOTO mechanikás távvezérelhetõ kis Meade távcsõre szerelem az antennát. A rádió audiojelét a mikrofonbemeneten PC-be küldöm diagram-megjelenítésre, ha elcsípek esetleg érdekes kiugró jelsorozatot, bemutatom

Nem tudom milyen jelenségeket okoz majd a kitörés, de terveim szerint ma a "Nap-rádiót" hallgatom több hullámsávon Ez tán nem lényeges, viszont pár perce érdekes és szokatlan esemény történt amiért azonnal klaviatúrát ragadtam. Még csak készülõdtem a géphez (kávé és pipa elkõkészítés) amikor a reggeli csendben váratlanul halk susogó/sistergõ zajt és több éles reccsenõ/pattanó hangot hallattak a kikapcsolt számítógéphez csatolt ugyancsak kikapcsolt erõsítõ hangfalai. Az asztalra tett mobil ilyenkor is rendszeresen "belepittyeg a hangfalba" (cella-infocsere) de jóval erõsebb hangot szokott kelteni. A most hallott suhogó zaj kb. feleakkora hangerejûnek hallatszott mint a "mobilzaj". De másik, "optikai" jelenség is kísérte: az íróasztalon heverõ LED-es zseblámpám elkezdett "magától" villogni. Ez sem szokatlan, megfigyeltem ha pár centire a mobiltelefon közelében van és a mobil épp kommunikál cellájával, a zseblámpa valamilyen okból mindenkor villogni kezd. Ebben áramköri okokat sejtek (közönséges "Morse"-nyomógombbal négy egymást követõ gombnyomással vezérelhetõ a LED áramkör állapota: gyors és lassú villogás, stabil fény, kikapcsolás). Amikor a mobil elõször "villogtatta" meglepõdtem de megszoktam mert ha közelében van letéve a mobil, cellainformációs forgalmazása azóta is rendszeresen "beindítja" a lámpa villogását (ugyanakkor a PC hangfalaiban is hallani a jellegzetes mobilhangokat).
DE - ma reggel mindkét mobilom messze a hálószobában volt ahonnan még soha nem "szóltak be" a PC hangfalba. A dolgozószobám íróasztalán (tõlük légvonalban kb. 6 m-re) heverõ LED-es lámpa "magától" kezdett villogásba és ugyanakkor a kikapcsolt hangfalakban hallható lett a suhogó zaj mely leginkább ruhaszövet súrlódására emlékeztetett. A PC hangfalak huzaljai árnyékolatlan 4-5 m hosszú kéteres drótok, elhelyezésük miatt kifeszítve tehát felvehetnek bármilyen rádiózajt. Nem zárom ki az "emberi" rádióforgalmazás lehetõségét sem bár ilyen hatást a mobilon kívül még nem tapasztaltam, közeli villámcsapás néha "beszól" de ritkán. Bármilyen eredetû impulzus volt, becslésem szerint 2-3 mp idõre megszólaltatta a hangfalakat éles koppanásokkal kísért suhogó hangot keltve és villogásra késztette (amit eddig csak a közelébe letett mobiltelefon indukált más "rádiózaj" még soha) LED-es zseblámpámat
Jó napot jó kedvet Mindenkinek, amatõr rádiócsillagászoknak jó "rádiónapozást"
Ui: a mai napra ajánlott netes csatolások - Radio Sun Link Radio Sky Link

Most itt jön a tátott szájú szmájli..
Nem gondoltam volna, hogy ilyen bonyolult ez az egész és ennyi mindentõl függ.
Azt hittem csak jön a "cucc" és neki a Földnek, aztán ezzel arányosan a sarki fény..
Egyre jobban érdekel ez a dolog most már! Holnap ha lesz idõm utánaolvasok még a neten.
Aztán jövök majd a kérdéseimmel..

Jó éjt mindenkinek!

Hááát, ezt nehéz így megmondani. Fontos az is, hogy milyen irányba jön az anyagáram, mert ha épp csak súrolja a Földet, akkor csak a sarkokon tud hatni, de ha telibe trafál, akkor lehet erre is. Attól függ a sarki, hogy milyen erõs geomágneses vihart csinál a kitörés, de alapvetõen z X osztályúak képesek nálunk is mûködtetni a fényeket. :-) C osztályúak általában csak a sarkok közelében, M osztályúak mondjuk Anglia közepe, Németország közepe, esetleg Ukrajna északi része. Ez a mostani M9 volt, ami csak egy picit gyengébb az X-nél, szóval talán, de azért kicsi az esély.

Na király, hátha látok valamit.. Idén már volt tûzgömböm(?), jó lenne egy kis sarki fény is.

Kb mekkora kitörés kellene ahhoz,hogy nálunk is látható legyen nagy bizonyossággal a sarki fény? Gondolom nem kicsi, és az már káros is lehetne a telekommunikációra és az áramellátásra is?

Sarki fényt illetõen a németeknél a 48-as szélességtõl északra várják a fényt, abba mi is belelógunk. Tehát kedd / szerda éjjel. Nem szeretnék a bulvársajtóhoz illõ "pánikkeltõ" dolgokat, de pl. érdemes lehet figyelni az É felé nézõ webkamerákat, akár a hazaiakat (bár azok elég ócskák), akára cseheket: Link illetve Link

Elvileg kedd este inkább, de azért az idõpont kétes, kedd du. 3 felé (+/- 7 óra) éri el a Földet az M9-es kitörés anyaga. Nem hinném, hogy egy M9-es kitörés elég volna hozzánk sarki fényre, Észak-Németország már nyerhet. Azért, ha lesz már ég, és épp kinézel, less el észak felé

Hát számszerûen nem tudtam (de akkor most megjegyzem), hogy mekkora pocsolya kéne ahhoz, hogy egy Szaturnusz úszkáljon benne, de azért hála az égnek tudtam, hogy jó nagy illetve mély.
Tényleg nem rossz. És a válasz: egy hatalmas GUMIKACSA, amit Szaturnusznak hívnak.

Mi a helyzet a naptevékenységgel?? Igaz, hogy kedd hajnalban mágneses vihar lesz?

Ez kedves, de ehhez egy legalább 83.000 km mély pocsolya kellene.
De ez egy jó találós kérdés lehet: Mi az, ami 760-szor nagyobb, mint a Föld és úszik a vízen?

Ma hajnalban éppen gyalultam erõsen a vonatomra, közben meg annyira nézgelõdtem, hogy a legnagyobb pocsolyába sikerült belegyalulnom... Nem baj, megérte, megláttam végre a Szaturnuszt. Számomra nagyon vicces egy bolygó... Sokkal nagyobb, mint a Föld, de lebegne a vízen. Szerintem ez vicces.

Hát, az sajnálatos. A legszebb dolgok azon a területen kívül esnek, amit leírtál. :-) Nem baj, az ég egyelõre marad akkor is, ha nem nézik annyian. :-))

Fent vannak képei a FB-on tengerpartról, városról, szálláshelyrõl...Van 1-2 naplemente is, de nem hiszem, hogy egyébként a tekintetét az égre emelné, nagyon is a földön jár. Nagy autó, nagy ház, nagy TV, stb...

Inkább kérd meg, hogy fotózzon és õ küldjön Neked képeket onnan :-)))

Egy régi haverom Tenerife szigetén dolgozik, neki azért elküldöm.

TWAN ide, Casado oda, nekem ez a kép nagyon nem jön be és ismét rejtélyes számomra, hogy mitõl APOD
Link

26-án este a Hold és a Vénusz kb 5 fokra lesznek, könnyû esti célpont, remélhetõleg tiszta éggel. (Majd február 25-én lesz jó közeli együttállás, akkor csak kb 2,5 fokra lesznek.)

Gratula!
Imént volt egy -8-as vakító Iridi, de hülyeséget mutatott az iránytûm, így fotó nem lett, csak láttam.

Jobb lett volna, ha elõbb elhúznak a felhõk, így csak iránytû segítségével fotóztam, mert látni már nem lehetett, nagyon világos volt. Felhõtlen égen ezzel az iszonyú jó átlátszósággal simán lehetett volna látni, ahogy felkel.

Én mikor erre az oldalra regisztráltam jó pár évig csak olvastam ezt a fórumot nem igazán mertem bírni ide. Aztán volt,hogy írtam de megkaptam a magamét, ez el is vette a kedvemet.
Én nem vagyok csillagász meg hozzáértõ ember, de amit tudok az égboltról és a benne lévõ dolgokról azt nagyban Nolinak köszönhetem! Õ ismertetett meg velem nagyon sok dolgot a beszélgetéseink során, és mindig készséggel válaszolt bármilyen kérdésem volt.
Pár éve hozzá sem tudtam volna szagolni olyan kifejezésekhez mint ISS, mûholdak, tûzgömb..
Nem tudtam mi fán teremnek, nekem csak mozgó pontok voltak az égen, semmi más.

De egy jó éve fõleg nyaranta rendszeres "ég lesõ" lettem éjszakánként. Én nem gondolom már minden mozgó pontról ami kicsit furcsább, hogy UFO.
Sajnos anyagi kereteim még nem engedtek meg egy jó fényképezõgépet, hogy ezen égi tüneményeket megpróbáljam megörökíteni, de remélem ami késik nem múlik..

Köszi, én még ilyet nem láttam a valóságban. 25.5...ez fantasztikus!

25,5 Link

Szilvi, - az utolsó sorra reagálva - nem kell hinni senkiben! Cak saját magadban. Vannak ezen a fórumon egy néhányan, akik magasan képzettek szakmailag, ki iskolában tanulta, más autodidakta szerezte az ismereteit. Sajnos én is úgy tapasztalom, hogy 1-2 ember nagyon magas lóról beszél hozzánk kezdõkhöz, pedig egy ilyen fórum célja (ami nem egy csillagászati szakfolyóirat, hanem egy amatõr idõjárási oldal) az is lehetne, hogy minél több emberrel megszerettesse az égbolt szépségeit. Egyébként ez a többség részérõl így is van. Vannak azért többen, akik megértik a kezdõk tudatlanságát, és lelkesedését.

Bocs hogy közbekotyogok, mint mindenben, a meteorfotózásnál is kettõn áll a vásár - a kitartáson és/vagy a szerencsén. Ahogy Edison mondta, a siker titka 99% munka 1% tehetség. A maradék egy százalék jelen esetben a tudással párosult szerencse. Légköroptikai analógiával pld. egy vörös lidérc/red sprite elcsípése ilyen. Tudod hol várható, beállítod a gépet és gépiesen kattogtatva vársz ameddig idõd vagy türelmed engedi a távoli vihar elvonulásáig. Meteornál a Föld, keringése miatt mindig a pillanatnyi mozgási irányba (apexirány) esõ hajnali oldalon ütközik a legtöbb meteortestbe ezért hajnalban gyakoribb este kevésbé, bár több fórumtársunk csípett el este is felvillanást. Rajok esetében akkor a legvalószínûbb elkapni õket amikor a legmagasabb radiánshelyzet (ha a radiánspont horizont körül van csak a fele látható a felvillanásoknak) környékére állítod a gépet, aztán ameddig türelemmel bírod vagy idõd engedi, vársz nézel közben gépiesen kattintgatsz, szentségelsz ha exposzünetben villan fel és télen igyekszel nem megfagyni Egy halszemobi vagy több gép sokat könnyíthet. Ha nincs, akkor szinte csak a szerencsében bizakodhatsz mert bizonyára tudod meteorrajok esetén bár a radiáns felé mutat pályavégük, de az égbolt bármely részén felvillanhatnak. Volt olyan meteoroshullásos éjszakám amikor a radiánsra állított gép 64°-os látókörzetében egy darab se került képre miközben körötte vidáman villogtak (azóta 15-20°-al a radiáns elé-mögé-mellé "lõve" próbálkozok de a szerencse így is sokat számít). Ami emlékezetessé tette, egy fél eget átszelõ látványos példány memóriaáttöltés közben/miatt maradt le mivel egyszem géppel dolgoztam. Kissé olyan ez mint a lottóötös. Lehet reménykedni, de ahhoz hogy egyáltalán esélyt adj magadnak a nyerésre, szorgalmasan hétrõl hétre ki kell tölteni a szelvényeket de meteort lõni azért könnyebb ennél különösen ha sok szívós próbálkozással rutint is szerzel Naponta utánanézel a meteorhullás elõrejelzéseknek, egy-egy sûrûbbnek jelzett raj esetén elszánod magad és kitelepülsz, a javasolt égterületre állítod a gépet majd hosszabb expokkal vársz a jószerencsére, fényesebb hullásra (lehetõleg fényerõs obival, magas ISO értékkel mert sok szabadszemes felvillanás fénye kevés hozzá bárha fényesnek érzékelted vizuálisan). Minden más esetben CSAK a véletlen szerencse folytán kerülhet képre hullócsillag.
Belekotyogás befejezve, jó napot jó kedvet Mindenkinek

Sikerült a 27 órás sarlót megcsípni? Nálam kb. 15 ° magasságig párhuzamos felhõsáv volt a horizonttal abban az irányban. Láttam a tegnapi képeid, én is meglestem a Holdat. Gyönyörû derült hajnal volt.

Nincs semmi oldal. Egyszerûen szerencse kérdése. Ahogy Rosenberg Robi irtózatos tûzgömbje is, amit az egész ország látott, de csak az õ kertjébe volt kivágva az állvány meg a fényképezõ sorozatra állítva, s sikerült megcsípnie. Nyilvánvalóan minél többet fotóz valaki odakinn, annál nagyobb az esélye, hogy beesik egy ilyen a fotói közé.

Ezt nem veszem be Melyik oldal ahonnan nézitek mikor mi érkezik?

És elõtte 6-tól is sokan a tv elõtt ültek és szurkoltak a spanyol-oroszon a spanyol gyõzelemért, mert az kellett a magyaroknak.

Sajnálom, hogy nem érkezett reagálás, én is jókor tudok ilyeneket meglátni..
De az élmény az öröké megmarad! Egész nyáron éjszakákat ültünk kint barátokkal a kertben hullócsillagokat és egyéb nyalánkságot lesve, bezzeg akkor nem láttunk semmi extrát.
Most meg csak felpillantottam az égre és tessék.

Egyébként neked köszönhetem, hogy a barátaim már nem néznek rám hülyén ha azt mondom nekik: Megyek az ISS-t lesni. Betanítottam nekik, hogy nem kell végigmondani a Nemzetközi Ûrállomást, hanem mondják ott az ISS.

Nanot meg szeretem jó gyerök! Azt mondom rá mindig: Õt nem lehet megérteni, benne hinni kell!

(A meccs asszem csak 8 után kezdõdött, de pl. Tolmácson is már 7-kor a kocsmában ültek a kézi-fanok .)

Nano senkinek se hisz el semmit csak úgy, és ez jól is van, egész addig, amíg a hitetlenségét némi fantáziával összefonódó logika kíséri. :-) Amúgy ne vedd tõle a szívedre, nagyon jó arc õ, csak túl sok dilissel találkozik és mindenki gyanús neki már. :-))
Barátnõ közelségéért irigyellek, nekem a legjobb barátnõm Új-Zélandon lakik, a következõ kettõ meg pesti lett...

Sajna egyelõre nem jött mástól észlelés az égi holmidra. :-( Nem tudom, mikor volt a meccs, de lehet, hogy azt bámulta mindenki, vagy épp ivott a sikerre, de nem sokan lehettek kinn az este.

Noli, köszönöm a kedves szavakat és fejtegetést. Annyira elámultunk barátnõmmel,hogy pontos idõt/percet nem néztem, de biztosan 18:50 és 19:00 óra között volt az esemény. Mert nálunk este 7kor harangoznak és én akkor értem be a kapun. Barátnõm egy utcányira lakik tõlünk, ami max 5perc séta. Ezt az idõintervallumot tudom nagy bizonyossággal belõni.
Iránya az D-É volt az is fix, és a pulzálás is megvolt meg a szín is.
Mivel mondhatni elõször láttam ilyet kicsit zavarosan írtam ide be elsõre, meg rájátszott a kézi meccs után érzett extázis közeli állapotom is.

Lord Akela: Tõled bármikor szívesen veszek bármilyen tanácsot.

Nano, meg, õ nekem semmit nem hisz el, már megszoktam.

Elõfordul az ISSnél is felfénylés, hasonló, mint az iridium mûholdaké, csak az ISS eleve fényes, így látni õt végig, míg az irdiumok halványak és csak a felfényléskor venni észre. Pl, a Ladányi Tomi ezen képén Link a fától a 3. csíkot nézd meg, ott is látni egy kis flert. Ez szemmel is jól látszik, ilyenkor az ISS valamelyik része, leginkább napelemtáblája csillan be kis idõre, ahogy te is gondolod. :-)

Akela múltkori linkjére visszatérve, ha már Nolinál felmerült az ûrszemét: Link

Évekkel ezelõtt Szilviéhez hasonló megfigyelésem volt egy éjszakai horgászatom alatt az ISS-rõl: Zenittõl nem túl messze járva tizenöt-húsz másodpercig (csak nagyságrend!) erõsen, az éjszakai üzemmódhoz szokott szemem számára szinte vakítóan felfénylett, majd fokozatos átmenettel a "normál" fényéhez halványult. Arra gondoltam, hogy ez az ISS egy sík felületérõl (valószínûleg a nem napirányba fordított napelem táblákról) visszavert napfény. Ez más mûhold esetén is elképzelhetõ, az észlelési sáv a földön meglehetõsen keskeny és rövid, ezért nincs tömeges UFO bejelentés ilyen esetekben. Akartam már írni errõl a megfigyelésemrõl ezen a fõrumon, de olyan múltban történt, amikor szinte még azt sem tudtam, mit látok az égbolton.

C.Szilvi25 - ha elfogadsz egyéni véleményt, célszerû ilyenkor magadban számolni ahogy a villámlás és mennydörgés érzékelése közötti idõ alapján a lecsapás távolságát becsüljük Meteor esetében a rövid élettartam miatt nemigen pislog órára ez ember mert vagy ezt nézi vagy azt (általában "két emberes" feladat az egyik észlelõ jelzi a felvillanást, társa stoppert indít majd a kialvás jelzésére leállít) de nálam bevált az "ujjon számlálás". Ha felvillan valami odafenn, a fényén és sebességén általában érzékelhetõ várható lefutása (a hosszabb ívet lefutó viszonylag lassan fénylik fel a kis kékes rövid életû felvillanókhoz képest, persze ez szubjektív én így érzékelem). Ilyen esetben nyugodt ütemben elkezdem mondogatni hogy "ÖT" és minden alkalommal kinyújtom zárt öklöm egy ujját aztán csak le kell számolni az ujjakat. A számolás nálam mindig tizen belül marad, de sokszor egy ujj sem kell mert elõbb kialszik a fény mielõtt kinyitnád öklöd Ez elég "durva" becslés mert saját gyakorlatom alapján az így számolt 10 általában 9-11 sec közé esik (de a megfelelõ számolási ütemet gyakorlással jól "kalibrálhatod" magadnak bármivel - óra, metronóm stb). Saját tapasztalatomból a tizet nem lépte túl még egy észlelésem se (nekem a leghosszabb életû fénycsík "2 ujj" volt eddig). DE- inkább mindenkor mondd el a fórumon mit láttál és becslésed szerint mennyi ideig "élt" és aztán majd közösen "kitanakodjuk" mi lehetett

Közben agyaltam még kicsit, az ûrszemét nem is akkora marhaság, mivel sok mûhold pályája D-É irányú, így a belõlük keletkezõ szemét is hasonlóan kering, szóval akár az is lehetett. Jó volna róla más észllés is.

Feltettem Leonida listára, hátha valaki látta még és van más adat is.

A videometeoros kamerákon nem látni, bár nem fedik le az egész égboltot és akkor még sokfelé felhõs is volt.
Az idõbecslés nem könnyû dolog, fõleg, ha valami érdekeset lát az ember, nagyon melléfoghat. A legdurvább meteor, idõben, amit láttam, az 3 másodperces volt, de ez is nagyon sok, egy átlag meteor tizedmásodperces. A fényesek persze hosszabbak, mivel lassabban égnek el, lévén, kicsit nagyobbak az átlagnál. Az ISS, ha az egész eget átszeli, akkor olyan 5-6 perces szokott lenni az átvonulása, ez horizonttól-horizontig értendõ, úgy, hogy kb a fejed felett megy át. Kimondottan lassú járgány. Egy iridium villanás a felfényesedés kezdetétõl a végéig lehet 10-30 másodperc is, ennél is egyenletes azonban a sebesség és a fényesedés mértéke is, nem pulzál. Volt nem egy olyan mûholdam, ami egymás után kétszer is felfényesedett, de itt jól elkülöníthetõek voltak a szakaszok, ez sem pulzálás.
Amit leírtál, persz, lehetett valami mûhold is, azok közt van, ami forog, imbolyog, váltakozik a fénye, néha igen meglepõen fényesek! A színe más kérdés, mert mondjuk a mûholdak fehérek, s eszükben sincs kékes meg zöldes színt adni, ez a meteor mellett szól. Úgyhogy marha nehéz dolog ez így! Ami fontos, hogy ilyenkor mindig próbáld pontosan megjegyezni, mely égrészen volt s pontosan mikor (ha van rajtad óra, a jelenség után mindig nézz rá), merrõl merre haladt, s amennyire tudod, a fényességét is becsüld meg (a Jupiter fenn van elég sokáig este, hozzá lehet hasonlítani, illetve tudom, hogy sokszor lested már az ISS-t, hozzá is tudod, az legalább mozgó célpont :-))
Azt se szabad teljesen kizárni, hogy valami kis darabka ûrszemét volt, ami beérve a légkörbe elégett, ez a lassúsággal is némiképp összhangban lenne.
És ne hagyd, hogy lehurrogjanak, csak, mert nem vagy szakszerû. :-) Igenis hozd ide, ha látsz valami érdekeset, s megpróbáljuk kideríteni, mi volt, már ha lehetséges.