Meteorológiai esélylatolgatások

Ez mióta áll fent? Hány hete vagy hónapja negatív az anomália ott? Mert az OKé, hogy Grönland gleccserei is olvadnak, s ez a édes víz "hígítja" a sós óceáni vizeket, befolyásolja az áramlásokat. Vagy a jelenlegi pozitív El - Nino jelenségnek nem valami negatív visszacsatolásaként jelentkezõ "tünete" ez? Lásd a térképen az egyazon szélességi kör mentén jelentkezõ Észak - Csendes - óceáni negatív anomáliát. Hmm?

- A sok ciklon az Északi sarkkörön jobban helyben tartja, összébb húzza a fent lassan hízó hideg légtömegeket mintha inkább egy anticiklon peremén fûzõdne le alacsonyabb szélességek felé.
Szeke,Joejack,Zivipötty: Egyébként a jelenlegi kibontakozóban lévõ áramlási rendszer Grönlandon valamint a Jeges - tenger felett cseppet sem tudok szó nélkül hagyni avagy elmenni mellette.
Mégpedig, a Grönland északi, északkeleti részeinél felhalmozódó és növekvõ hideg mag, elég közeli lehet Európára nézve, ha marad ez a ki-ki újuló verkli az év hátralévõ részét követõen. Onnan már csak "karnyújtásnyira" Skandinávia vagy a Barents - tenger.
Legalább is láttunk már rá példát, mi következik ezekbõl. De persze megjegyzem, hogy HA MARAD EZ ki-ki újuló VERKLI, az év hátralévõ részében. Mindenképpen jobb felállással kecsegtet az éledezõ Sarkköri hideg, mintha inkább Kanada északi részeinél kezdene halmozódni a hideg.
Ez még csak extra hosszútáv, csak óvatos fejtegetés -részemrõl-, ha az atlanti térség hurrikán szezonja "megkímélne" minket(Európát) az északra, északkeletre való felkanyarodásától.(Feltéve, ha egyáltalán kialakul valami.) Most ott van a képbe Erika, remélem ott lent Amerika keleti partján is marad.

Apropó Thermometer hol van? Neki mi a véleménye?

Hát, nem tudom...egész nyáron fennállt az anomália, aztán mégis ott pörögtek a ciklonok egyfolytában a környéken.

Persze lehet, hogy a napállás most érte el azt a szintet, amikor már "átfordulhat" téli jellegûvé a cirkuláció, és ennek adott egy lökést a hidegebb tengervíz. Meg kell várni az õsz további részét, az esetleg választ adhat a kérdésre.

Lehet ennek valami köze az Atlanti-Óceáni óriás hideg SST anomáliához? Még mindig elég markáns: Link
Szerintem kellõen nagy a kiterjedése, hogy befolyásolja a musztert.

Ha szerencsénk lesz, akkor Kelet-Amerika is kap egy anticiklont, ami blokkolja Erikát, ha éppen a kontinenstõl nyugatra kanyarodik majd fel, és így (legalább egy idõre) megúszhatjuk az izlandi viharciklonosodást: Link Link

Ezt figyelgetem már én is napok óta.
Nem tudom volt-e már rá példa, ilyen drasztikus komolyabb blocking epizódra szeptember elsõ felében. Szerintem a hétvége fele kiderülnek a részletek(ugyebár idõvel), de szép próbálkozásnak lehet, annyi már kijelenthetõ, ha kialakul. Ha hozzánk érdemben akár 4-6 fokos 850hPa-on nem is, 10 alá még lazán mehetünk. Valami hullámzó frontrendszer dny-ék tengely mentén Nyugat- Északnyugat Európában? Talán most ez a legvalószínûbb. Esetleg hazánkban elõoldal helyzet, Mnsz éS a TöBbiek...
Mindenesetre szépen szór a fáklya.

OFF egy kis távolugrás: Emlékszem olyan forró száraz nyárra, mikor a szeptember csapadékosra, átlag körülire sikeredett, s a novemberbe korán jött a tél. Amolyan lyukas közepû télre sikeredett.

Vagyis hasonló helyzet körvonalazódik, mint ami az idei tavasz jó részét jellemezte. Már ami a brit blocking-os alapszituációt illeti. Úgy tûnik, hogy a viszonylag régóta fennálló észak-atlanti negatív anomália (nem meglepõ módon persze) erõsen rányomja bélyegét az idei év idõjárására: kis szünetekkel újra és újra kialakul egy-egy Ac a nyugati partoknál, s elõoldalán zúdul le a hideg. A kérdés csak az, hogy a néhány hónappal ezelõttihez hasonló viszonylag száraz, szeles, átlag körüli vagy kicsivel azalatti hõmérsékletû ÉNY-i irányítású verzió jön be, vagy egy teknõsödési folyamat indul be, mediciklonokkal és kifejezetten hideg idõvel. Ebben az esetben folytatódna (vagy újraindulna) az 1 hete kezdõdött csapadékban bõvelkedõ idõszak. [esõ]
Bízom benne, hogy inkább az elõbbi (szárazabb) verzió jön be, de valahogy sokkal inkább az utóbbit tartom valószínûbbnek. [esõ] Persze ez csak megérzés, de nehezen tudom elképzelni azt, hogy a tavasz és a nyár jó részét jellemzõ száraz verkli tovább folytatódjon.

A modelltérképek, nyomási fáklyák alapján elég valószínûnek tûnik szeptember elejére egy komolyabb blocking epizód (?).

A jelek szerint a Brit-szigetek térségében és/vagy az óceán fölött legalább néhány napra, de akár tartósabban is (7-10 nap) anticiklon/magasnyomású híd épül ki, azaz megszûnne a nyár nagy részében fennálló észak-atlanti ciklongyártás, és így ezek elõoldalán sem törne fel a Szaharából a meleg észak felé.

Európa fölött az uralkodó áramlási irány északiasra válthatna, ami már önmagában is némi lehûlést feltételez. Ám a sarkkörön túl egy nagyon szép kis hidegmag alakult ki, ill. fog a köv. napokban, ha lehet hinni az archív térképeknek és valóban bejön az elõrejelzés, akkor több évre visszamenõleg sem találni hasonlóan "szép" (a hideg szempontjából) sarkvidéki állapotot.

Egy jól elhelyezett északi ciklon vagy teknõ, aztán már szakad is Európára a hideg. Egyes GFS fáklyatagok majdnem az 50. szélességi körig lehozzák a 0 fokos izotermát 850 hPa-on. Persze nem ez a legesélyesebb kimenetel.

Szerintem egy jelentõsebb lehûlésre a Kárpát-medence is jó lehet szept. 2-3. környékéTÕL, de hogy ez csak egy átlagos szintre lesz elég, vagy akár átlag alatti hõmérsékleti értékekre is, az még több mint kérdéses. Az biztos, hogy magasról indulunk, de hát onnan lehet nagyot esni, ugyebár.

Az elsõ 10 nap hõmérsékleti anomáliája szvsz. ezzel együtt is enyhén pozitív maradhat a brutális kezdés (+5 fok fölött) miatt, de ha tartósabban fennmaradna az északi blocking, hónap közepére akár az átlag környékére csökkenhetne a középhõmérséklet.

A csapadékról ilyen idõtávban kár írni, de ez a makrohelyzet változás minden bizonnyal növelné a hajlamot. Viszont egy száraz-hûvös verzió esetén, a csökkenõ napállásnak és az elõttünk álló kánikulában ismét kiszáradó talajoknak hála, a fagyzugokban akár már némi dérrel is összefuthatnának a jelenség iránt vonzalmat érzõk.

Thermometer, Snowhunter es a tobbiek? latolgatas? Lassan jon a mi evszakunk.

Ebbõl én sem. "Helyi" mint globális jelenség.-mint írod is.
De hogy a Föld "A 2015 elsõ félévének átlaghõmérséklete 0,85 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlaghõmérsékletet." Link: Link Mindenképp mozgalmas õsz felé hajaz. Tudom, tudom, hogy ebbõl még bitang zonalitás is lehet, de bízok az erõs hõkontrasztban. Elnézve a jelenlegi Észak sarki nyomás térképeket. Hát...remélem azok a megjelenõ -5 meg -10 fokok Grönlandon, s északabbra is, valami nagyobb "meglepetés", mozgalmasság elõjelei. Már ami az elkövetkezendõ õszt illeti.
Ránk férne a meridionális áramlásból származó csapadék.

Jogos a szkepticizmusotok a felvetésemmel kapcsolatban. Viszont azt vegyük hozzá, hogy õsszel azért törvényszerûen eljön az az idõ, amikor Európa szinoptikus helyzete megváltozik, a nyári egyensúly megbomlik és belecsöppenünk a téli félévbe, ami merõben más felállásokat garantál. Ennek megfelelõen akkor kiegészíteném a Földközi-tengeres latolgatásom... Arra számítok, hogy az augusztus még meleg és száraz lesz, hasonlóan telik, mint a nyár eddigi része. Azaz DNY felõl ránk húzódó, térítõi anticiklonok, hosszabb-rövidebb ideig felfrissülés hozó frontok... Aztán szeptemberben kezdõdõ átalakulás, gyakoribb északnyugati irányítás, amellyel már lezuttyan az óceáni, hûvösebb levegõ a Mediterrániumba. Ez már aktivizálja a térséget, beindulnak a szokásos õszi viharok, de idén ezek nagyon erõsek lehetnek majd. A folyamat az idõ múlásával erõsödhet, október elején teljesedhet ki. [esõ] Bocsánat, ez már tényleg csak latolgatás, elmélkedés a részemrõl. De próbálom alátámasztani, úgyhogy csakis hasonló kritikákat fogadok el.

Hú, de rég jártam erre...

Egyetértünk.
A meleg Földközi-tenger miatt, azaz szimplán amiatt nem lesznek mediterrán ciklonok.
Mert a mediterrán ciklonok keletkezéséhez valóban kell egy teknõsödési folyamat.

Inkább úgy lehet fogalmazni, a meleg Földközi-tenger inkább az esetlegesen kialakuló ciklonok kiteljesedését segítheti elõ (ha még õsszel is fennmarad a meleg tengervíz).

Azaz nem okot, hanem okozati összefüggést érdemes keresni a tengervízben.

A nagy hõkontraszt elõsegíti a ciklogenezist a mérsékelt szélességeken, nagyobb léptékben nézve a teknõk kialakulását és meridionális makrokép létrejöttét.
De hogy a jet mennyire tud behullámozni, azt véleményem szerint a teljes féltekei nyugati áramlási szalag sebessége alapvetõen befolyásolja. Sebes zonális áramlás esetén feltételezésem szerint nehezen fordul meridionálisba a cirkuláció, nagy hõkontraszt dacára is.
A nyugati áramlási szalag sebességét pedig hemiszférikus léptékû hõmérséklet és nyomáseloszlás határozza meg. Ehhez képest a Földközi-tenger (és a fölötte elterülõ légtömeg) melegebb volta csupán "helyi" jelenség. Nyilván számít valamit, de nézetem szerint elég keveset. Ezért ebbõl én most még nem vonnék le messzemenõ következtetést.

Épp ezért vonatkozott a latolgatásom az õszi idõszakra. Elkezd hûlni a szárazföld, a tenger azonban jóval melegebb lesz és csak lassan tud majd lehûlni... [esõ] [esõ] [esõ]
De természetesen nem egyértelmû! Csak latolgatás volt.

Igen , de pont ez volt 2012-ben: meleg tengervíz , száraz forró nyár , mint most is. Akkor 2012 õsszel télen meg már tudjuk mi következett [esõ]

A dolog azért nem egyértelmû, mert nemcsak a víz melegebb, de a levegõ is. Tehát a hõkontraszt nem feltétlenül növekszik, azáltal, hogy a víz hõmérséklete növekszik. Sõt, mivel a víz sokszorta sûrûbb anyag a levegõnél, tulajdonképpen továbbmelegíti a levegõt, ami megint csak csökkenti a hõkontrasztot. Ha valóban igaz ez az 5-6 fokot hõtöbblet, akkor az szeritem csak a további felmelegedést és az anticiklonális hatásokat fogja erõsíteni.

Külföldi oldalakon orrba-szájba linkelgetik, hogy a Földközi-tenger hõmérséklete 5-6 fokkal magasabb az átlagosnál bizonyos térségekben, elsõsorban a középsõ medencére és a hozzánk közel esõ Adriai részekre igaz ez... Már láttam olyan elmélkedést, hogy az õsz folyamán ebbõl kifolyólag irdatlan energiák lesznek ott a légkörben, az Appeninek, az Alpok déli oldala és a Dinári-hegység extrém viharokat fog kapni. Ez õsszel amúgy is természetes jelenség, de idén sokkal erõsebb lehet a szokásosnál is.
Ha pedig tovább gondoljuk a folyamatot. Elképzelhetõ, hogy szeptember közepétõl végétõl kezdve nagyon erõs teknõsödés, mediciklon genezis kezdõdik a meleg tengervíz, hûlõ szárazföldek hatására. Mivel a hõhullám mostmár a Balkánon és a törököknél is kiteljesedik, így arrafelé is beindulhat majd a buli.
Összegezve: Elõfordulhat, hogy Floo elméletét igazolva bekövetkezik majd az, hogy hónapokig nem esik, utána viszont nem tud elállni... Õsszel akár mediterrán ciklonok dömpingje is lehet majdan. Hogy télen mi lesz ebbõl? Arra még nem vállalkoznék.

Ha esélytelen tudnunk, nem tudom, mi helye a hosszútávú fórumban Megérzések közzétételéhez a facebook fal pont tökéletes, itt nem árt egy kis alátámasztás azért... Pl.: Link Augusztus elején ott az a narancssárga tag jelentõs csapadékkal, csak ugye onnantól még a szeptember is egy hónap... Esetleg CFS: Link Megbízhatóságát sok kritika érte, de ez is átlagos szeptembert vár.
Hiába, a megérzésnek semmi alapja nincs, 7 milliárd ember sok mindent érezhet a jövõt illetõen...

Azon gondolkodom, hogy ez a szélmentes, de bõséges csapadékot adó idõjárási helyzet mi lehet, talán bárikus mocsár helyzet, ja nem, mert akkor is van szél a zivatarok idején...mire gondolsz?

Srácok, ha bár ezt esélytelen látnunk, de a megérzésem az, hogy szélmentes, de bõséges csapadékot fog hozni a szeptember...

Szerintem hozzánk nagy meleg nem érkezhet Kis-Ázsia felõl. Mi az Iráni-minimum hatása alá a legritkább esetben kerülhetünk. Hozzánk a legmelegebb a egyértelmûen Marokkó irányából érkezhet.

És mit gondolsz: A Kis - Ázsiából ritkán -de pár évente- elõforduló hõhullámban lehet-e részünk e hónapban nem is, de inkább az augusztus folyamán? Elnézve mindkét nagy globál modellt a törökök lassan 25 fokos T850-be fognak "fõni". Kedvezõ Kelet - Európai anticiklon központ esetén, akár kelet, délkelet felõl is kaphatunk "kortyintást" a forró melegbõl.
De ez a Dél - Európa központú anticiklon hajlam, roppant ki-kiújuló kép szokott lenni.( Ha jól emlékszem. ) Makacs verkli.
Ami meg a térkép alján kucorodik az a 25 fok lassan 30(!), a száj szárazság kap el tõle. ..nem kéne.

Szombatra benyal a 20 fokos T850, így az borítékolható, hogy a jövõ hétvége meleg lesz, igazi strandidõ. De az is látható a térképeken, hogy a meleg nagyjából 35 fok körül fog kulminálni, mert a nyomási muszter nem támogatja a 25 fokos T850 északkeletnek törését. A 2007-es típusú melegadvekció esélye elég kicsi, tekintve, hogy a teknõ (amelynek elõoldalán érkezhetne a forróság) tengelye a meleg felfejlõdésével párhuzamosan eltávolodik Nyugat-Európa partjaitól. Bár a jövõ heti meleghullám elsõ lökete elõoldali melegadvekció formájában fejlõdik ki a pénteken még Írország térségében tanyázó ciklon elõoldalán, de vasárnapra megemelkedik a légnyomás Nyugat-Európa térségében, hiszen egy AC orr/ gerinc nyúlik be Nyugat felõl egészen Ausztriáig. A gerinc hatására a 20 fokos T850 vissza is húzódik hazánk területérõl délebbre. 21-én kedden viszont újult erõvel nyomul északra a T850-es izoterma és akár egy masszív hõhullám kezdete is lehet, hiszen ekkorra a nyomási muszter ismét támogatja az elõoldali melegadvekciót; de olyan hõmérsékleti kontrasztú teknõ továbbra sem fejlõdik ki Portugália-Lengyelország tengellyel, amely a 2007-es jellegû, brutális hõhullámot okozta. Összességében tehát nyárias napokra számíthatunk, de a 37 fok fölötti tartományba véleményem szerint nemigen fogunk belépni az állomások zöménél. (Az ECM 0 órás futása alapján) A nyár-fanok tehát örülhetnek, és remélhetõleg a meleget nehezen viselõk sem fognak megpusztulni.

Jelenleg a GFS is adja az északnyugatira forduló áramlást a jövõ hét második felében. Ennek elsõ jele 228 óránál látszik, az általam "félkeménynek" nevezett idõtávban.
Természetesen biztos dolgokról itt még korántsem beszélhetünk, de úgy tûnik, mintha most ebbe az irányba "mocorognának" a folyamatok.

A jövö heti lehülés kérdéséhez egy ábra: Link

Az 500 hPa-os szint magassága ma 00 UTC-s futás alapján csütörtökre, vasárnapra ill. jövö csütörtökre, baloldalon ECMWF ensemble átlag, jobb oldalon ECMWF operativ (determ.) futás szerint.

A csütörtökön még ereteljében lévö meridionalis gerinc tengelye hétvégére erösen dölni kezd kelet felé, elég hasonlóan az ens.átlag ill. az operativ ECMWF alapján. Ezzel a forró levegö egy része valóban eléri Közép-Európát, de a további "dölés" következtében fokozatosan megszünik az advekció délnyugatról, így a Nyugat-Európát most elárasztó igen forró levegö "durvább része" Közép-Európát egyelöre nem fenyegeti. A jövö hét közepe felé az operativ modell által mutatott eröteljesebb lehülést az ens. átlag nem igazán támogatja. Aszerint egy majdnem zonális gerinc húzódna Európa déli fele fölött, míg északon zonális ciklonális helyzet alakulna ki. Ezzel szemben az operativ ECMWF észak, északnyugatról Közép-Európara mélyitene ki egy teknöt, amihez kapcsolódna az emlitett jelentösebb lehülés.
A legtöbb tag szerint viszont kb 15, 18 fok között maradna még ekkor is T850, és a ciklonok északon maradnának. Persze az ens. átlag sem vehetö készpénznek, léteznek ensemble tagok, melyek az operativhoz hasonlo folytatást mutatnak, de az operativ eléggé kilóg (lefelé) ezek közül is.

Amit az ECM mutat, eléggé "életszagúnak" tûnik. A délnyugat-európai melegtömeg némileg meggyengülve ugyan, de ránk terül vasárnaptól. De a sokadik ECM és GFS futás által adott nagyon élénk északkelet-európai ciklontevékenység megadja a lehetõséget lényegesen hûvösebb, száraz jeges-tengeri levegõ betörésére. Érdekes módon valóban van egy 1976 június közepi feeling-je a kilátásoknak. A dolog pikantériája, hogy most nem kora nyáron jelentkezne ez a felállás. Mindamellett a szokásosnál lényegesen nagyobb ebben a bizonytalanság. Lehetséges, hogy el sem ér minket a hidegebb légtömeg, de véleményem szerint az sem zárható ki, hogy talán az 5 fokos izoterma is lenyúljon a közelünkbe.
Összességében mégis az a meglátásom, hogy a hõség heves, de nem hosszantartó rohamot produkál jövõ hét elején (melynek csúcsa szerintem is a 32-37 fokos intervallumba eshet)
Ezután bizonytalan mértékû lehûlés valószínû a hét második felében, mely átmeneti felfrissülést hoz, sajnos elõreláthatólag csak szórványos csapadékkal (ha egyáltalán lesz valami)
A hangsúly a lehûlés átmeneti jellegén van. Az ilyen "szupermeridionalitásos" hidegöblítések általában tiszavirág életûek. A tartós -vagy egész pontosan: ismétlõdõ- ény-i hidegáramlást nyáron félblokk helyzetek biztosítják. Ekkor kiújuló teknõképzõdés van, de a teknõk nem tudnak teljesen kifejlõdni éppen azért, mert az észak-atlanti térségben erõs a ciklogenezis, és a fejlõdõben levõ alacsony nyomású teknõre minduntalan "ráfut" a következõ. A blokk nem képes teljessé válni. Az ilyen jeges-tengeri löttyök azonban csak teljes blokkban, teljesen kifejlõdött teknõk hátoldalán fordulhatnak elõ. Ilyenkor nincs utánpótlása a hidegnek: egyszer volt/lesz kutyavásár (mint 1976-ban)

Érdekes az ECM futása valóban, már csak azért is, mert ha ez így valósulna meg, akkor valószínûleg ismét kb. 2 hétig búcsút mondhatnánk a nyárnak. Link
Ha lenne 264 órás térképe, az megerõsödött brit AC-t mutatna, amit az izlandi és az Ék-európai ciklon is erõsítene, mi pedig ülnénk megint a 3-4°C 850 alatt a viharos szélben.

Viszont szerencsére mind az ENS, mind pedig a többi modell más képet mutat, ugyan látszik máshol is júl. 8-10 körül lehûlés lehetõsége, de egyelõre esélyesebb, hogy a front mögött rögtön AC-t kapnánk, ami haladna is tovább kelet felé és pár napon belül ismét délnyugati áramlással jönne a meleg. Mint ahogy te is mondod, az év ezen szakában valóban inkább az ilyen frontok jellemzõek, mintsem tartós északi áramlás.

Az ´omega´ AC a hét folyamán lassan kelet felé helyezõdik, így az eleinte Nyugat- illetve Délnyugat-Európát próbára tevõ hõség fokozatosan kelet felé terjeszkedik, miközben némileg veszíthet erejébõl a ránk terjeszkedõ melegnyelv, így a nyugat-európai 35-40 fokos tartomány helyett én jelenleg valahol a 32-37 fokos intervallumban látom a pénteken kezdõdõ hõhullám tetejét. A jövõ héten délnyugati áramlás lehet uralkodó, amely (lásd csapadékfáklya) továbbra is igen meleg, ám már nedvesebb levegõt szállíthat térségünkbe, ráadásul a várhatóan tõlünk északra vonuló frontok déli, szétesõ végei tovább labilizálhatják a légkört, így van esély egy regionális KÜN-re is. A friss ECM operatív futása a jövõ hét második felében egy északkelet-európai ciklon és a hátoldalán dél felé meginduló hûvösebb levegõ jóvoltából megszüntetné (egy ideig?) a kánikulát, ám a meteorológiai nyár csúcspontjához közeledvén viszonylag ritkák az ilyen direkt északi hidegöblítések, ha már lehûlés, én inkább az észak-atlanti térséget tudnám elképzelni a majdani felfrissülés forrásának, amit az ECM mutat, az engem inkább június közepére, mintsem 1 hónappal késõbbi idõszakra jellemzõ makroszinoptikai helyzetre emlékeztet. Ha meg ezt - a Derick által is gyakran idézett - forrást nézzük, bizony az idei július (az elsõ fele, illetve kétharmada) méltóképpen hû lehet hírnevéhez Link

Az én értelmezésem szerint az omega AC a jet behullámzásának magas foka, "szupermeridionalitás" tünete.
A jet olyan kifejezett hurkot vet felfelé, mely az alapjáról már csaknem leszakad: innen az omega betûhöz hasonló forma. Tulajdonképpen izolálódóban levõ magas nyomású gerinc, melyet mindkét oldalról mélyre nyúló teknõk öveznek. A jet ennyire magas (ill. mély) hullámai már alig helyezõdnek át, talán innen a helyzet általad említett önfenntartó hajlama.
Az AC elõoldalán (tehát a keleti oldalán) természetesen északias hidegáramlás van.
Lehet, nem teljesen szabatos, helytálló, amit elmondtam. Ha így van, a nálam okosabbak majd korrigálnak.

Illetve ez a szituáció néhány napig áll majd fent várhatóan és Közép-Európát is elönti a forró, meleg levegõ.

Az omega-AC elõoldalát magyarázd el nekem Értem, ill. sejtem, hogy mire gondoltál, de sokan nem, csak ezért pontosítom Közép-Európában egy AC-híd épül fel, D felõl egészen Skandináviáig terjedve; a híd kiépülését az Atlanti-óceán feletti ciklontevékenység hatására kialakuló teknõ, illetve a K-Európa felett vergõdõ magassági hidegcsepp teszi lehetõvé. A helyzet sajátossága a nagy önfenntartó hajlam. Mi várhatóan az omega K-i felén leszünk, így ránk a KDK felõl érkezõ mérsékelten meleg és száraz légtömegek lehetnek hatással, míg pl. Ny-Európában a DNy felõl beáramló forró de nedves légtömegek okozhatnak forróságot. Érdekes lehet a légtömegek választóvonala, 200-300 km jobbra-balra, és teljesen más a kép (forró vs. normál nyár).

Úgy tûnik az Eu-ano most sem lesz csapnivalóan rossz: Link (azóta a link linkje már persze új elõrét mutat) az átalakulás elkezdõdött, és sokak/sokunk szerencséjére (Ny-Eu-val ellentétben) jó darabig az ék-i "ellenáram" miatt csak lassú fokozatos melegedés vár ránk, eleinte valószínûleg viszonylag alacsony Td mellett. Akár így, akár úgy július elsõ 10-15 napja újabb szr-t ill. szr-sorozatot, és az év eddigi -de lehet, h az egész év- legkomolyabb, és leghosszabb hõhullámát hozza (persze nem nehéz felülmúlni a múltkori 2 napos "kánikulácskát"), a mértéke és tartóssága természetsen még kérdéses, mint ahogy esetleges napi rekordokról sem igazán érdemes még fejtegetni.

Most elég meggyõzõen az az ábra, hogy az igazán gonosz meleg Nyugat-Európát özönli el. A mi térségünkben az omega AC elõoldalának hûtõ hatása érvényesül. Na, kifejezetten hûvös nálunk sem néz ki: 10 fok körüli, illetve 10-15 fok közötti T850 -azaz, olyan 25-30-as, jó strandidõ.
De pl. a londoniakat nem irigylem, szénné fognak égni a jövõ héten, legalábbis ECMWF szerint. A modell szerda és szombat között, tehát nem kevesebb, mint 4 napon át Dél-Anglia fölött tartja a 20-as területet. Kicsit északabbra van ez a vidék tõlünk, meg valószínûleg magasabb a talaj víztartalma. Talán a napsütés se lesz teljesen zavartalan ott. De a húszas T850 azért még így is feltehetõleg 30-35 közötti intervallumot jelent, amihez az angolok egyáltalán nincsenek szokva.

Így van, jelen állás szerint az extra hõség nem köszönt be. A DNy-i melegadvekció ténynek látszik, folyamatos melegedéssel, a hét közepén 30 fok körüli, a hét végére esetleg 35 fok körüli maximummal. Na nem mintha ez olyan hüsi lenne de a 40 felé mégsem indulunk el. Azonban még van néhány nap addig, meglátjuk.

A GFS fáklyadiagramon így 2 nap elteltével sincs igazán nagy szórás a hõmérsékletet illetõen.
Úgy néz ki, hogy a naptárnak teljesen megfelelõ, igazi júliusi kánikula várható július elsõ hetében.

Jelen állás szerint mindkét "nagy" modell kánikulával számol a jövõ hét közepe felé, 20-24 °C T850 azért nem akármi. Ha csak kiragadott futás lenne, akkor legyintenék rá, de a trend már egy ideje ezt mutatja, és a tagok jó része is a meleg felé mozog. Csak remélni tudom, hogy nem ez jön be.

A GFS is eltolta a kánikulát. A június hátralevõ része már úgy néz ki, nem hoz 30 fokokat. Mondjuk nem sírok miatta.

Igen, a GFS "bevállalta" a jövõ hét végi hõséget T850-es 20-21 fokot, ami 36-38 fokot jelenthet simán. A többi modell óvatosabb, vagy jobb (?). Én úgy tapasztaltam, az ECM jobban hozta a T-ket eddig, ilyen helyzetekben pláne.

Azért én nem látom annyira pesszimistán a helyzetet. A május végi makroszinoptikai helyzet egy elég ritka felállás volt, melynek megismetlodesere a következõ 10-14 napban nem adok számottevõ esélyt. A sokévi átlagnak nagyjából megfelelõ idõre számítok kb. június 25-ig, utána immár ûrtávban ismét jelentõsebb felmelegedés jelei mutatkoznak, így a hónap - most meg persze erõsen feltételes módon fogalmazva - igazi nyári, igen meleg idõvel búcsúzhat majd

A csapadék mennyisége még eléggé kérdéses, inkább az érkezõ lehûlés erõssége és tartóssága tûnik "komoly"-nak. De könnyen lehet ebbõl szerintem akár több napon át tartó hûvös, esõs idõ is, csakúgy mint május végén. [esõ]

Az nem csapadékos? A fáklya elég száraz... Link Az is igaz, hogy ez a GFS, ami nem támogatja a nagy lehûlést, legalábbis az ECM féle 5 fokos T850-et semmiképp. Itt már húsosabb a lehûlés: Link de csapadékból ez se sok...

Medárdos idõszak közeleg?

A CFS már egyre inkább csupán átlag körüli havi középhõmérséklettel számol ebben a hónapban Közép-Európa nagy részére (a legkeletibb részeket leszámítva). Link Úgy tûnik tehát, hogy tartósan hûvösre fordulhat az idõ a jövõ hét eleji front mögött. Ennek kiváltó oka valószínûleg az lesz, hogy a most még fölénk is benyúló nyugati Ac retrográd mozgással egyre inkább kiszorul Nyugat-Európa fölé, teret engedve a Jeges-tenger felõl érkezõ váltakozó nedvességtartalmú igen hûvös légtömegek beáramlásának a közép-európai térségbe. Nem kizárt, hogy ez az áramlási kép huzamosabb ideig (akár a hónap végéig) is kitarthat. Szóval úgy tûnik, jó idõre búcsút inthetünk a meleg nyári idõnek, legalábbis a strandidõnek biztosan.
Persze késõbb még változhat a kép, de most nagyjából ez néz ki, s elég stabilan adják a modellek ezt a forgatókönyvet már több napja.

A meteorológiai nyár küszöbén nem árt csokorba gyûjteni az év legmelegebb évszakának jellegével kapcsolatos hosszútávú latolgatásokat. Az osztrák ZAMG szerint például az idei nyár, ezen belül mindhárom nyári hónap a sokévi átlagnál melegebbnek ígérkezik, a részleteket ld. itt: Link
Ehhez illeszkedik a szlovák meteorológusok minap kiadott szezonális prognózisa is, akik szintén az átlagosnál melegebb nyárra számítanak, ami a légkörben felhalmozódó nagymennyiségû energia miatt magában hordozza a károkozó, jégveréssel, villámárvizekkel együttjáró helyi felhõszakadások fokozott veszélyét.
Végül evezzünk idõben közelebbi vizekre: a mostani meleghullámnak várhatóan kedden egy hullámzó hidegfront vet véget, amely, elõdeihez híven, néhány napig várhatóan a Kárpát-medence felett fog vesztegelni, így csökkenõ hõmérséklet, többfelé záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A jövõ hét vége felé a front lassan feloszlik, az ECM és a GFS szerint egybehangzóan ismét melegedés kezdõdhet, így helyi, egy-egy ponton akár heves záporok, zivatarok mellett viszonylag nagy eséllyel még 15-e elõtt visszatérhet a hamitítatlan nyári idõ, 30 fok körüli nappali csúcsértékekkel.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Rövidtávú esélylatolgatások (#2632)

Nem láttalak itt ezer éve.
Remélem én is hogy ez a lassan 2 és fél hónapja tartó verkli lezárul, persze az is kérdéses hogy ez csak egyszeri néhány napos ciklon hajlamot sejtet, vagy megmarad több hétig is tartósabban akár ez a helyzet.
Elõbbi sokat nem javítana a talaj felsõ rétegének gyors száradásán, utóbbi viszont igen sokat.

Hosszúidõ után újabb esély nyílhat kiterjedtebb csapadékra,
vegetációnak igen csak elkél...

Nézzük: A modellek napok óta nagy bizonytalansággal kecsegtetnek
Április 17-18-ától illetõen. Bár a makrokép már tisztul és az
Ecmwf és a Gfs is kezd " egy utakon " járni. Brit blocking, de nem
teljesen Skandináv (többközépontu) ciklonnal, hanem inkább Kelet -
Európai alacsonynyomásu rendszer, ráadásul peremciklonokkal. És az
utóbbi a lényeges. Mert maga a hidegfront északnyugat felöl a
hideglegjavát a Kelet - Európai síkságra öntheti, mi csak a
szélébõl kapunk. Ráadásul a hideglevegõ a Brit szk.-i anticiklon
peremén "elnyújtott formában" ék-dny irányban dõl Európa dny-i,
déli végei felé.
Ez az áramlási szög kedvezõ feltételeket teremt az alacsonynyomásu
teknõ déli, délkeleti peremén kisebb peremciklonok, depressziók
kialakulásához. Sõt mediterrán ciklon kialakulását se lehet
kizárni a makroszinoptikai helyzetbõl.

...reméljük a legjobbakat.

Áprilishoz közeledve egyre növekszik a hõmérsékleti kontraszt északnyugat (Labrador, Grönland) es délkelet között (Kis-Ázsia, Közel-Kelet). Számomra érdekes, hogy a délkeleti melegbázis az évszakhoz kepest mennyire erõs, es annak eszaki ága mar a jövõ heten beleszólhat idõjárásunkba. JoeJack-kel egyetértve igen változatos hetek elé nézhetünk, kaphatunk kóstolót a kora nyarbol, viszont bármikor benyalhat a -10 fok alatti sarkvidéki jégszekrény is, csak nehogy idõvel a két légtömeg ujra felettünk kezdjen skanderezni, mert akkor ujra eljönne a tetemes csapakekhozamok ideje. Elorebocsatom, cfs-t meg ehhez hasonlót nem néztem, tisztán az eddigi tapasztalatok alapján próbálok tájékozódni

Jöjjön a tavasz záporokkal zivatarokkal! a jó idõ után már nem is lenne kellemes újra fázni. Jó is lenne egy 20+ fok

Nos, egyre inkább úgy fest, hogy hazánkat csak érinti a korábban talán kissé vérmesebbnek kinézõ "kettõs lehûlés". Ráadásul mindez az ország nagy részén jó eséllyel számottevõ csapadék nélkül megy végbe, így pár fokos hõmérséklet-csökkenést leszámítva mind a mostani keleti HCS, mind pedig a vasárnap-hétfõre várható HF okozta "téltámadás" érdeklõdés hiányában elmaradni látszik.

Ehelyett talán már érdemesebb elõre tekintgetni 6-9 nappal, ezen idõszakban ugyanis valószínûleg egy mediterrán eredetû, sekély ciklonális mezõ alakítja majd idõjárásunkat. E nyomási depresszió kezdeményei már most is jelen vannak ÉNy-Afrika/az Ibériai-fsz. térségében, a Kárpát-medencére közvetlen hatást viszont csak a keddi naptól gyakorolhat.

Ekkortól a távozó HF nyomában, a fent említett "bárikus mocsár" elõoldalán és a DK-Európára húzódó AC hátoldalán gyors melegadvekció indul meg. Kedden hazánkban már jó pár helyen 15 fok fölött tetõzhet a T, szerdán pedig helyenként akár 20 fok közelében, de lehet, hogy néhol akár fölötte is.

Az enyheség mellett ugyanakkor egyre több nedvesség is érkezik a Mediterráneum felõl, e két tényezõ együtt pedig megalapozhat az elsõ tavaszi konvektív fellángolásnak. Bármi is lesz belõle, a közeljövõ lehûléseinél mindenképp komolyabb csapadék van kilátásban, de ezúttal már nagyobb hangsúlyt kaphatnak a záporok, zivatarok is.

Aztán végül jövõ hét végére annak rendje és módja szerint lehûlésbe csapna át az eseménysorozat, a hegyekben akár még hózáporokkal is.

A változékonyságra a késõbbiekben is be lehet fizetni, semmi jel nem utal rá, hogy április elejére vonalzós zonalitás alakul ki, a hol itt, hol ott megújuló anticiklonok továbbra is össze-vissza bolondítják az áramlási viszonyokat. Északon a hideg tartalékai még alig fogyatkoznak, de délrõl már be-beköszön a Szahara is, tréfás hóforduló/április lehet ebbõl.

Néztük és elemeztük ma az egyetemen a helyzetet, a reggeli, éjjeli futások egy része szerint telibe kapna 5-e körül a hidegleszakadás. Ugyanakkor, ha mediterrán ciklon alakulna ki, ÉK felõl még mindig tudna annyi hideg alacsony szinten is bejönni, hogy a ciklon csapadékmezejének keleti, északkeleti részein bõven havazhatna. Más kérdés, hogy azon kimenetek szerint beindulna a zonális áramlás, így egy következõ hidegfronttal (hózáporok, netán a hózivatarok esélye is felmerült a modellkimenetek alapján) némi melegedés jönne. Így tehát jó esély van elsõsorban keleten, délkeleten (Erdélyben fõleg) átmenetileg (1-2 napra) téli idõjárási helyzet kialakulására.

Persze a modellek azóta teljesen mást adnak, várni kell, hogy tisztuljon a kép. Most pl. a GFS szerint nyugatról érkezve súrolná északot a hideg, medinek meg nyoma sincs (futó hózáporos idõ kevés csapival, nagy széllel). Reggel még szerinte északról érkezett volna, és épp fölöttünk, a Kárpátok lee-oldalán lett volna hullámvetés, majd (kedden) Erdélyt megszórta volna a friss Kárpát-medencei "medi", északon és Kelet-Mo-n hóval, Mo. többi részén meg a frontális csapadék után a száraz északi széllel. A mostani futáson azonban késõbb lenne egy északi irányú leszakadás tõlünk nyugatra.
Na de ez már nem jelent semmit, kb. 2-3 nap múlva már talán nagyjából fogjuk látni a jövõ hétfõ-keddet, utána lehet elgondolkodni, hogy hogyan fejlõdhet tovább a helyzet, lesz-e továbbra is esély téli idõre márc. elején.