Időjárási visszatekintő

A karácsonyi lehűlést okozó hf után kiépült AC délkeleti oldalán egy kicsi, aktív ciklon képződött a Kelet-Balkán fölött. Ebből Bukarestben elég tetemes hóesés, megmaradó hótakaró alakult ki. Emlékszem, a tudósító azt mondta: esik a hó, és betakarja az utcán heverő holtakat, eltakarja a kiömlött vért. Bevallom, irigyeltem Bukarestet, de nem a hullákért.
Link

Igen, januárban valóban volt egy két hétig tartó hideg periódus, de az extrémtől elég távol állt. A december eleji gyengébb volt.
Emlékszem a Híradóban Bóna Márta nyilatkozatára is a szokatlan enyheségről. Annyi maradt meg, hogy a természet ilyenkor nem tud pihenni.
A karácsonyi ünnepeket Makón töltöttük, ködös nyálkás időben, közben hallgattuk a temesvárról szóló híreket. Akkor volt a forradalom.

89/90 igazi szendvicstél volt, hot chili töltelékkel.Nálunk Győr környékén annak rendje-módja szerint megjött a tél december elején, hó is esett, a fagyban meg is maradt. A hónap közepén annyira hideg volt, hogy a Mosoni-Duna holtágán rendszeresen korcsolyáztunk Győr-Révfalunál (és velünk együtt a fél város). 15-e után kezdett enyhülni erős déli, délnyugati áramlásban. A hó és a jég "pillanatok alatt" elolvadt. 20-a környékén napos-fátyolfelhős, erős déliszeles időben nálunk is 20 fokig emelkedett a hőmérséklet, és napokig nem hűlt le számottevően. Életem legirgalmatlanabb téli hőhulláma volt, ha lehet ilyet mondani. Közvetlen karácsony előtt egy nyugatról bevánszorgó, nem túl erős hf vetett véget az előoldali, nem is enyheségnek, hanem melegnek. Karácsonykor már 10 fok alatt voltak a maximumok. Az elvonult hidegfront nyomában erős AC épült ki, és az ünnepek között kialakult a hidegpárna, rendesen beködöltünk. Szilveszterkor köd, ködszitálás, és csak 1-2 fok volt.
Január első felében aztán "kétlövetű" blokkhelyzet, ismételt száraz hidegbeáramlás következett é, ék-ről. Akkor újra befagyott a holtág, ismét koriztunk.

Budapesten ez volt a mélypontja: -5, -1,4, -7

Ez azért nem túl hideg.

1989-12-11 -5.0 -1.4 -7.5

December 10 körül volt a hőhullámot megelőzően egy komoly hidegleszakadás. Ezt lehetett esetleg az a "tetű hideg". Link

Bár nem októberre vonatkozó kérdés, de most merült fel az ismeretségi körömben '89 decemberének időjárása. Emlékeim szerint - és ezt az OMSZ adatsorai is alátámasztják -, ez a december hozta életem során az első szokatlanul meleg periódust, néhol 20 fok körüli maxokkal. A hónap eleje kicsivel átlag alatti, a vége átlag körüli volt országosan. Az egyik ismerősöm váltig állítja, hogy dermesztően hideg volt a december, akkor volt katona (Paks környékén), társai közül sokan fagysérüléseket szenvedtek. Nem azért, mert gatyában kizavarták őket a nulla fokba, hanem mert objektíve tetű hideg volt. Állítólag nemrégiben valami rádióműsort is hallott erről. Hozzá teszem, az illető nem hülye, komoly természettudományos ismeretekkel rendelkezik a szakmájából kifolyólag. 
Lehetett regionálisan ennyire hideg valahol? Igazából nehezen tudom elképzelni.

Hogy ne csak régi híres októberi hidegekről, de melegekről is szó legyen, példának felhozom az 1984-es esetet. Nézzük csak ezeket a térképeket:
Link Link    Link      Link     Link     Link     Link
Látjuk, hogy szinte az egész első dekád déli szeles, melegbeáramlásos volt. Ekkor már másodéves egyetemista voltam a Semmelweis-en, és ott is elvitték a hallgatóságot "malenkij robot-ra". A bács-kiskun-megyei Izsákra  vonatoztattak le, ahol is almát szedtünk az ottani állami gazdaságban.
Valami nagyon "gazdasági" épületben szállásoltak el. Talán zsellér-szállás lehetett egykor. Mindenesetre kimeszelték, de a dohosság maradt...
Emeletes ágyas helyiségek voltak kialakítva, mint katonáéknál, és minden szobában volt cserépkályha. Na, a városi gyerekek ennek nagyon megörültek, és igen hangulatosan jól bedurrantottak brikettel a vegyes tüzelésű kályhákba (akkor még sokan tudták, hogy kell szénnel fűteni).
Na, lett olyan meleg, hogy egész éjszaka tárni kellett az ablakokat. Napközben kifejezetten nyárias, napos, déli szeles meleg idők jártak. Szóltam is az Edit nevű csoporttárs lánynak, hogy "ez a meleg szél hidegfrontot, lehűlést jelez". Erre ő: kis csoportmeteorológus (pedig hol volt még akkor a Metnet...)!
Nagy szerencsémre véletlenül bejött a meglátásom, nemsokára gyökeres fordulat, erős lehűlés, igazi évszakváltás jött:
Link      Link
Abban az évben egyébként kegyetlenül szigorú tél köszöntött be, az utóbbi évtizedek egyik legkeményebbike. 1985 január elején megállt a jég a budapesti hidaknál, gyerekek mászkáltak rajta.

Nem véletlen egyébként, hogy az őszi időjárási emlékeim jelentékeny része ezekkel a betakarítási "kényszermunkákkal" kapcsolatos. Mély nyomot hagytak ezek az emberben, mindjárt világos lesz, hogy miért. 1980 szeptemberében például a Szabolcs-Szatmár megyei Demecserre vitt a "hadifogoly-vonat" almaszüretre. Abban az évben még a győri KTMF (Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola) hallgatója voltam (volt nálam egy nagy vargabetű a pályaválasztásnál...) Ez is jellemző: győri főiskolásokat Szabolcsba  -miért ne? Na, ott igazán istállóban volt a szállásunk (bár ezt is kimeszelték, lebetonozták). Még trágyaszag is volt odabent. Tisztelt tankörtársaim azzal kezdték, hogy az első este, vacsoránál jó adag hashajtót csempésztek a paprikás krumplimba... Na hiszen!
De legalább jó hidegbeáramlásos, szeles, jobbára hűvös idő volt azon a héten:
Link     Link     Link      Link
Volt egy tipikus hidegfront mögötti, sorozat-konvekciós nap (az archívum szerint szept. 2-a), mikor Szabolcs nagyon kitett magáért. Délelőtt, míg szedtük az almát az almásban, gyakran kisütött a nap, és az időnként élénk északnyugati szél ellenére szinte meleg volt. Majd dél körül sötét felhők nyomultak előre északról, ahogy az ilyenkor kell. Hamarosan zápor szakadt a nyakunkba, és dörgött-villámlott is, mint a fene. Az erős szélben mindjárt esett vagy öt fokot a hőmérséklet. Az eső hamarosan elment, mi egypáran pedig az esti "szabadfoglalkozás" alatt bebuszoztunk Nyíregyházára sörözni. Akkor kaptuk aznap a második nagy záport. Locsogott a víz az utcán, süvített a szél. Olyan hideg lett, mint egy hűvös októberi napon. De senki se bánta, mert egy kafa sörpincében kellemesen besöröztünk. Egyébként őszintén elcsodálkoztam, milyen szép, rendezett város Nyíregy. Ilyen az egyszeri (inkább tapasztalatlan) dunántúli. Hajlamos  azt gondolni, a Duna vonaláig tart a világ...
A következő napok már magasnyomásúak, naposak, de semmiképp se melegek lettek. Olyan hideg hajnalokkal, hogy visszaemlékezve az ember nem csodálkozik Nyírlugoson. Az "istállóban" nem volt fűtés. Az egyik, alföldi illetőségű tankörtársam meg is jegyezte: kényes dunántúliak vagytok, mit fáztok már annyira... El lehetett volna menni Sóstóra strandolni, de valahogy nem sokunknak volt kedve.
1980-ban a késő ősz és a tél eleje nagyon érdekesen alakult, de erről majd később.

A másik eset 2000-ből való. Ez  északkeleti AC peremen érkező száraz lehűlésre jó példa. Egyébként úgy emlékszem, ebben az évben napsugaras, meleg, déli-délkeleti légáramlású őszelő volt, amikor nemigen akart ősz lenni. A archív térképek ezt jórészt igazolják is: szeptember közepétől ki-kiújuló északkelet-európai AC meghatározta maghelyzet uralkodott. Ennek az anticiklonnak a nyugati oldalához "dörgölőztek hozzá" az atlanti ciklonok. illetve peremciklonjaik, ez még október elején is ilyen déli melegáramlásokat eredményezett:
Link     Link
Október 6-tól aztán az egyre jobban megerősödő északkeleti magasnyomású képződmény előoldalán felhalmozódott hideg levegő "próbát tett" a déli AC peremre való "rákanyarodással":
Link     Link     Link     Link
Ahogy látjuk, a sarki-szárazföldi hideglevegő nagyobb tömege ekkor még nem jutott el térségünkig, valamekkora hűtő hatást azonban még így is gyakorolt időjárásunkra. A 850 hPa-os hőmérséklet átmenetileg 5 fok alá esett.
Október 12-től ismét délies melegáramlás kerítette hatalmába Közép-Európát:
Link
14-re szinte kánikula köszöntött be a 850 hepás nyomásnívón:
Link
A következő napokban is folytatódott a szokatlanul meleg idő mind a magasban, mind pedig a talaj közelében:
Link     Link
Viszont északkeleten továbbra is ott figyelt a hatalmas méretű AC, keleti oldalán a "lövésre kész" hideg légtömeggel.
Az anticiklon mögött, Kelet, Északkelet-Európában felhalmozódott fagyos levegő október 18-tól lendült támadásba a kontinens középső része felé:
Link     Link     Link     Link
Október 20-ra a fagypont alatti T850 átmenetileg elfoglalta az ország keleti részeit  -szárazföldi légtömegben ez bizony elég csípős időt jelent a talaj közelében is. A valóságban az történt, hogy továbbra is derűs idő mellett a délkeleti szél elállt, majd gyenge keleties légmozgás támadt. Hidegfronti jelenségek nélkül, magas nyomásban nagyot zuhant a nappali hőmérséklet: 20-án már csak 13-14 fok volt a zavartalan napsütés ellenére. 21-én reggel fehér volt a kert a dértől, akkor ősszel első alkalommal. Az első fagyra nézve az itt, a Kisalföldön is elég késői időpont. Napközben aztán megélénkült a hideg délkeleti szél, hajtogatta a fákat, verte le és söpörte a száraz leveleket. Kint a kertben tulipánhagymákat ültettünk egész nap.
Emlékszem, közben az járt a fejemben: újra itt lesz a melegedés délről. Először a magasban, majd lent is. Ez pár nap múlva meg is történt:
Link
A túl meleg őszt abban az évben ócska, enyhe tél követte.

Ezúttal 2 időjárási érdekességet hoztam, és elevenítek fel. Az első elég régi, 1974-ből való. Erre a rendkívüli időszakra azt a címkét ragasztanám, hogy a "Rettenetes Orsolya". (Éppen akkor, 14 évesen találtam ki rá ezt a nevet.)
Az utóbbi évek történéseiből kiindulva a fiatal kollégákban az az impresszió alakulhat ki, hogy október általában sok napsütéssel, nagyjából szárazon, többnyire magas hőmérsékletekkel telik. Tény, hogy gyakran ezt a "vénasszony nyaras" arcát mutatja, de van egy másik is neki...
1974 októbere végig nagyon változékony, ciklonos, hidegleszakadásos/keveredési zónás, roppant csapadékos és szeles volt. Ebből a szempontból bízvást mondhatjuk, hogy extremitást képvisel. Se azelőtt, se azóta nem fordult elő ilyen "háborús" őszközép. A hónap folyamán legfeljebb pár napos megnyugvások voltak. Aki azonban azt hinné, hogy a hidegleszakadásos, meridionális októbert zimankós tél követte, rettentő nagyot tévedne. 1974/75 hétpróbás, gonoszul enyhe tél volt, csak január legvége és február hozott pár közepesen fagyos, de száraz időszakot.
Nézzünk néhány jellemző archív térképet:
Link     Link     Link
A lényeg, hogy rengeteget esett az eső. Ezen az őszön voltam elsős gimnazista, és akkor is -1976 októberéhez hasonlóan- kihajtottak minket az écsi szőlőbe szüretelni. Csakhogy azokban a napokban, 1976-tal szöges ellentétben, nem simogató napsütés fogadott a löszdombokon. A borult ég alatt minduntalan eleredt az eső. Ballonkabátban baktattunk fel a szőlők között, mellettünk ment Lambert atya, aki angoltanár volt. Ő valami hideg libasültről kezdett beszélni, mi diákok meg rávágtuk, hogy hideg van, de libasült nincs! Nekiálltunk a szedésnek, de egyre jobban esett, így aztán hamarosan kiparancsoltak a sorok közül. Aznap korán haza vonatoztunk, egy jó nap volt.
Volt olyan is, hogy egy éjszakára megnyugodott az idő, kiderült az ég. Reggelre köd képződött, ködösek lettek a győri, belvárosi utcák. Ez egy vasárnapon történt, nekünk pedig  minden vasárnap reggel diákmisére kellett mennünk (jópofa diákévek voltak: szabad szombat nuku, és vasárnap is be kellett menni az osztályterembe, majd onnan a templomba). Az alatt az öt perces gyaloglás alatt, ami a lakásunkat a bencés templomtól és gimnáziumtól elválasztotta, a szél szétfújta a ködöt, és a beborult égből újra esni kezdett az eső...
Azokban a hetekben volt egy jellegzetes ciklonátvonulásos epizód is. Az esős, délnyugati szeles éjszaka után kora délelőtt fordult be a szél északnyugatiba. A különben is borult égen sötét felhősor vonult délkelet felé, ami szinte leszakadt a vizektől...Esett és esett szakadatlanul, erős északnyugati szél, és kb. 8 fok mellett. Ezen a napon tesióra keretében úszni vitte az osztályt a goromba, gunyoroskodó civil tornatanárunk a termálfürdőbe. Valahogy elhagytam a zoknimat az öltözőben, anélkül kellett félcipőt húznom. A gunyoroskodó ipse ezt észrevette, miközben a Rába-hídon vonultunk át a zuhogó esőben, óriás tócsák között. Rögtön én lettem Bőrharisnya, röhögött az osztály... Úgy emlékszem, ennek az időjárási epizódnak a végén olyan hideg lett, hogy Kékestetőn leesett az első hó.
Aztán jött Orsolya. Nem mindennapi ciklon volt, manapság alighanem nevet is kapna  -legyen hát a neve Orsolya. Észak-atlanti ciklonként született, majd egyenletes, feltartóztathatatlan mozgással helyeződött délkelet felé, a kontinens közepébe (jelenkorunkban nem nagyon látunk ilyeneket!)  Érdemes végigkövetni az útját:
Link     Link     Link     Link     Link     Link
Látjuk, hogy október 21-én (azaz Orsolyakor) ennek a ciklon-óriásnak épp a középpontja vonult el térségünk közvetlen közelében. Ezen a hétfői napon reggeltől estig esett, időnként zuhogott az eső, és tombolt az északnyugati szél. A városon vízeséssé változott ereszcsatornák, tóvá duzzadt tócsák lettek úrrá. Egy 8 emeletes szalagházban laktunk a Szent István (akkor Tanácsköztársaság) út mellett. A ház egyik oldalán kis utcácska húzódik, ami azt a Rába szállótól elválasztja. Ezen a miniatűr grundon szoktak a ház gyerekei focizni anno, de a Rettenetes Orsolya idején legfeljebb vízipólózni lehetett volna ott. Az utcát teljesen elöntötte a víz, csónakázni volt kedve az embernek. Mindenki panaszkodott a rengeteg eső miatt. Amand atya, a biológiatanárom órán azt mondta, elképesztő mennyi víz lezúdul.
A vissza-visszatérő nagy esőzéseknek november elején vége szakadt. Hideg, ködös idő jött, emlékszem november 7-én reggel (akkoriban ez a nap a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe volt, munkaszünet) zúzmarás köd, vastagon befagyott tócsák voltak még a belvárosban is. Majd jött november és december, de az igazi tél nem jött.

Úgy egészében nézve tényleg nem olyan durva, mert a hónap második fele, főleg karácsony előtti héten délnyugati áramlásokat is hozott, megenyhült, de intentizásában mindenképp komoly hidegbetörés lehetett.

-2,1 °C átlag Siófokon.
Nem rossz, nem rossz, de így sincs benn a decemberi top 10-ben.

Előkerítettem egy csikorgó Mikulást, micsoda hidegbetörés zajlott a hó elején 1925-ben, sorra dőltek a hideg rekordok, olyan  decemberi előjáték azóta sem volt, -20 fok alatti fagyok sorozatban, sőt egy-egy -25, kerekített -26 fok is befutott.  Link

Nálam épp fordítva.

Azaz itt 2005 hozta meg a klasszikus fehér karácsonyt, december 22-től 27-ig, épp jókor időzítve stabil hótakaró és szép fagyos időjárás volt.
A képek: Link

Aztán 2007-ben felém csak a kemény, ám száraz hideg jött meg (december 22-től), a hó csak szilveszter reggel (2 cm) majd a szilveszter éjszakáján (további 6 cm) érkezett meg, a karácsony előtte szürke maradt (kemény hideg, nulla hó).
Az akkori évfordulós képek: Link

Tartós betegállományban vagyok, így lehet összekészítek egy anyagot az 1992-től íródó téli idősorom óta eltelt karácsonyok időjárásáról.

Igen, arra a karácsonyra emlékszem, unokatesóimmal szánkóztunk a karácsonyi ebéd után  Kár, hogy 12 éve volt már, jó lenne még egy fehér karácsony

Emlékszem, Kecskeméten is többször havazott, heves hózáporok is kialakultak, igazi télies periódus volt, 2007 novembere, de inkább decembere az egyik legszebb téli időszakot hozta, igazi fehér karácsony, fehér Szilveszter, Szilveszter éjszakáján intenzív, nagy pelyhes hóömlés, 2008. január 1-jén az újév napján az előzővel, ami karácsonykor hullott, durván 15-20 cm-es hótakaró borította a tájat. Igazi idill volt Szenteste a mérsékelt, de nagy pelyhes havazás.
Előtte 2005. december 20-21-én volt kiadósabb havazás, sokan azt hitték fehér lesz a karácsony, de elolvadt addigra, csak foltok maradtak. Ezt a 2005-ös esetet amúgy egy észak-európai peremciklon okozta. Azóta itt Kecskeméten nem fordult elő fehér karácsony, elsősorban 2007 óta. A 2000-es évek elején még előfordult, sőt komolyabb hidegbetörések is. 2001 szilveszteri hidegbetörésre még mindig tisztán emlékszem, akkor pont rokonomékkal Szilvesztereztünk bent Egerben és reggel még  előtte 30-án erős délkeleti szélben, borongós, őszies idő volt inkább, vastagodott a felhőzet, majd eleredt az eső. 31-én délután, este viharossá fokozódott az északkeleti szél, 70-80 km/h széllel rontott be a sarki hideg első hulláma, aminek még erősebb hulláma, január 2-án egy újabb markáns ciklon hátoldalán 80-100 helyenként 110 km/h körüli széllel rontott ránk, nagyon heves hózáporok alakultak ki, este 3 cm havat dobott le a városban az egyik, és egész nap tombolt a szél, reggel még nyugati, délnyugati szél fújt, majd napközben fordult be északnyugatira és hirtelen fokozódott viharossá, de akkor már a ház előtt, a patakpart mentén álló 7-8 emelet magas jegenyenyarak (hála a mai napig megvannak) hajladoztak mint a fűszál, kora délután 90 km/h körüli szélrohamok futottak ki, azt hittem kidönti őket a hózáporokkal járó ennél is erősebb szélroham, amikor 100 km/h felé is emelkedett egyes lökés üvöltő ereje.   Így nézett ki a 2002. január 2-es helyzet. Link
Majd írok én is ilyen részletes visszatekintést egy-egy ilyen napról, voltak izgalmas helyzetek, amik megülték az emlékeimet.

A "kirándulós" matekóra végül mégis elmaradt. Az atya aznap délelőtt közölte velünk, hogy nagyon lezuhant a légnyomás, bizonytalan az idő, ezért nem megyünk ki a Duna-partra. (Úgy látszik, a vén pap tartott barométert a szobájában, és azt figyelgette is.) A méréseket a bencés rendház kvadratúrájában (négyszögű, parkosított belső udvar) végeztük el.
A jelentő meteorológus azt mondta a déli hírekben, hogy a kelet-európai anticiklont kitöltő fagyos(!) levegő megérkezett a Kárpátokhoz. A hegyláncon ez a légtömeg nem tud majd átkelni, viszont délről megkerülve azt, az Al-Duna felől -azaz délkeletről- áramlik be a medencébe.
Link
Ez másnap (vasárnap) meg is történt. A hidegáramlásnak nyilván az aktív mediterrán ciklon adott dinamizmust. Hiába jelentkezik az október 17-i, 0 órára vonatkozó térképen jellegzetes kelet-balkáni leorrosodás, délre mutató magasnyomású nyúlvány. Ez a következő nap kissé visszahúzódott, nem lett akadálya annak, hogy a hidegáramlás felénk forduljon.
Link
Ezen a szép vasárnapi napon (okt. 17-e) egész nap sötét, borongós idő volt, és folyamatosan zuhogott az eső. Egy locsogó, csurom víz volt a város. Ehhez erős délkeleti szél, és csupán 8 fok társult. Emlékszem, az időjárás-jelentésben az szerepelt, hogy a délkeleti megyékben havaseső is lehet. Nem tudom, ez végül beigazolódott-e. Annyi bizonyos, hogy az eső megszűnte, a felhőzet felszakadozása után is maradt a hűvös, már-már hideg idő, ami éles ellentétben állt a hónap első felének "indián" nyarával. A változóan felhős, hűvös nappalokat többfelé már gyengén fagyos éjszakák követték. Külön érdekesség, hogy ez az éles "évszakváltás" délkeleti, keleti áramlással jött úgy, hogy végeredményben egy fikarcnyi északnyugati, északi légmozgás sem fordult elő akkor.

Érdekes "színdarabot" mutatott be az időjárás 1976 október közepén, melynek szintén az északkeleti-keleti, szárazföldi hideg volt a "főszereplője".
Mutatva egyben azt, hogy ilyenkor már teljesen téli jellemvonású lehet a makrocirkuláció, ezzel együtt a minket érintő időjárási történések.
Akkoriban a diákságot minden ősszel kihajtották őszi betakarítási munkára. Egy-két napot szőlőszürettel, almaszedéssel kellett töltenünk valamelyik TSZ (termelőszövetkezet, pontosabban MezőGazdasági Termelő Szövetkezet, MGTSZ) gyümölcsöskertjében, ahova természetesen el kellett utazni. A dunántúli és a pesti diákokat előszeretettel vitték az Alföldre, építőtábor ill. "gólyatábor" keretén belül. Ott és akkor, mint városi gyerek, rendkívül utáltam a "kis gulágot". A "megszépítő messzeség" miatt most már nosztalgiával gondolok vissza ezekre a kényszer szülte "országjárásokra". Gimnazistaként annyi szerencsém mégis volt, hogy csak a győrszentmártoni dombokig, Écs községig kellett kellett utazni (tehát a délutánokat már otthon lehetett tölteni). A győri bencés gimnáziumnak informálisan nyilván jó kapcsolatai voltak a Pannonhalma környéki községi tanácsokkal, téeszelnökökkel. Kommunizmus ide vagy oda. Szóval, az Écs környéki löszdombokon szedtük a szőlőt október 13-án szerdán és 14-én csütörtökön. Minden felügyelet nélkül. Később az elnök úgy nyilatkozott, tevékenységünk felért egy jégveréssel. De mit csodálkozott ezen?
Szép szőlőérlelő, mustillatú idő volt. Simogató napsütés, gyenge/mérsékelt dél-délnyugati szél, 22-23 fok maximum-hőmérséklet volt jellemző erre a két napra:
Link    Link     Link
Jól látszik, hogy az atlanti, nyugat-európai ciklonok előoldali melegáramlásában volt térségünk. Ugyanakkor a második térkép már mutatja, hogy a kontinens keleti részén valami érdekes történik. Kelet-skandináv középponttal az évszakhoz képest szokatlanul erős AC jelent meg, melynek keleti oldalán töméntelen fagyos levegő árasztotta el az orosz táblát.
Közben az atlanti ciklonrendszer peremciklonja is lefűződött a kontinens középső, majd délkeleti részébe. Így a Földközi-tenger keleti medencéje fölötti sekély alacsony nyomású mező hátoldalán északnyugatról valamivel hűvösebb, nedvesebb levegő érte el térségünket október 15-re, péntekre:
Link       Link
Ezen a napon Győrben egész napos borultság, ismétlődő, de csak gyenge eső, gyenge északnyugati szél jellemezte az időjárást. A délutáni hőmérséklet 12-13 fok volt emlékeim szerint. Ez a lehűlés azonban csak halvány előjátéka volt annak, ami nemsokára megérkezett. Méghozzá rendhagyó irányból délkeletről. Nem mintha az innen jövő lehűlés ritka lenne télen, viszont ezek a hidegáramlások nem szoktak dinamikusak lenni. Hát ez az volt.
16-án szombaton változóan felhős-napos idő köszöntött be, ésa légnyomás 1000 hPa közelébe süllyedt. Emlékszem, mennyire csodálkoztam ezen: hidegfront utáni légnyomás-süllyedés. Akkor még nem tudtam, mit tehet egy mediciklon...
Link
Az én hetvenes évekbeli gimnazista koromban még nem volt szabad szombat, szombatonként is rendes órarend szerint kellett iskolába járni.
Matekóra volt, és öreg paptanárunk (mennyire féltem tőle!) már előzőleg megígérte nekünk, hogy kint tartja majd ezt az órát terepen, a Mosoni-Duna partján. Akkor tanultuk a szögfüggvényeket, a szabadban teodolittal végzett mérés hagyományos "repertoárja" volt Hugó atyának.

 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#452822 - 2019-10-17 21:16:44)

Rá egy hónapra András napra meg  30 cm hó és csikorgó hideg, igazi hóviharos porhavas igazi tél.  Akkor tartottuk a keresztfiam keresztelőjét. Vasárnap volt.  Reggelre -3 fok 5cm hó és erős északi szél volt, délelőtt csak szálingózott  a hó , majd du 2 körül egy kis jégdarazápor után  átváltott havazásba és hétfő reggelig  nyomta  egyre  erősebb Ék széllel, folyamatosan  csökkent  a  hőmérséklet  reggelre 30 cm hó és -9 fok lett hófúvással. Teljesen  leállt a vonatközlekedés. Felejthetetlen élmény volt, ehhez hasonló csak  a  86-87 tél volt  azzal  a januári  11-12 országos havazással hókáosszal. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#452812 - 2019-10-17 20:27:27)

Jogos az észrevételed. Utánakerestem én is. Igencsak téliesre sikeredtek 2006 november első napjai. hasonlóan az 1980-as évhez. De ezzel jórészt el is lőtte a puskaporát.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#452809 - 2019-10-17 19:36:46)

Pontosan, aztán a leglutribb tél következett, legalábbis azok számára, akik az igazi telet várták.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#452808 - 2019-10-17 19:32:25)

2006. nov. 2.

Több helyen hózáporok, helyenként megmaradó hó is, Miskolc környéke 2 cm, Békéscsaba 5-6 cm.

Másnap már zord Tmin is előfordult, 4-én meg Zabaron hidegrekord.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#452806 - 2019-10-17 18:16:02)

Igazi télies mindszentre vagy halottak napjára jó messzire kell elmenni. (mindszentek nov.1,  halottak napja nov.2)  1980 november eleje volt ilyen. 2-án nemcsak hideg volt, de többfelé fehérbe öltözött a táj, néhány cm átmenetileg megmaradó hó is esett. 1995 is majdnem ilyen volt, de akkor 3-án érkezett meg a téli időjárás és utána 2-3 nap múlva az emlékezetes , a közlekedést is megbénító  hófúvás a délkeleti országrészben. Más kifejezetten hideg, igazi télies mindszent ünnepre nem emlékezem. Valahogy a 2006 nemigen maradt meg az emlékeim között. Talán azért mert azt a telet jobb elfelejteni.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#452819 - 2019-10-17 20:53:12)

Akkor jól emlékeztem  köszi

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#452818 - 2019-10-17 20:51:35)

1 héten keresztül télies idő volt, átmenetileg síkvidéken is megmaradó havakkal, Kékes meg felment egészen 40 centiig.

No de ez nem thermometeri memória, csak megnéztem az OMSZ Napijelentésben.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#452814 - 2019-10-17 20:39:34)

(Bocsánat, ismét csak sikerül áttérni a visszatekintő témába)
De 2007. november 18.-i hóhelyzet innen rémlik valakinek?
Ez a nap emlékezetes számomra (egy megnevezni nem kívánatos indok miatt), és nagyon úgy emlékszem, hogy ezen a napon havazott, itt Tolna-Baranya határában legalábbis... valakinek rémlik még valami?

Valóban az átlagnál hidegebb október volt a 79-es, és ahogyan írod is: 1980 januárja vérbeli fagyos, havas hónap volt.

1979 októbere a skandináv blokk-anticiklon hónapja volt. Se azelőtt, se pedig azután nem láttam ilyen makacs (illetve kiújuló) észak-európai magasnyomást. Először szeptember 28-án jelentkezett,  majd október 4-ig kitartott a szituáció (térképek 2 naponként):
Link     Link      Link     Link
Jól látszik ennek az anticiklonnak a szinte egyedülálló jellegzetessége, ti. hogy szinte teljesen kitölti a sarki hideglevegő, ezen túlmenően az előoldalán egyre hidegebb légtömeget "húz le" északról.
Emlékeim szerint derült, gyenge keleti légmozgásos napok köszöntöttek be akkor. A napsütés miatt a nappalok nem voltak különösebben hűvösek, általában 15 és 20 fok körüli maximumok voltak ekkor. A simogató időjárást azonban harapós éjszakák követték, már akkor talajment fagyokkal.
Október 5-től átmenetileg kissé átrendeződött a bárikus kép, az atlanti ciklonok, azok előoldali melegáramlása pár napra közelebb került térségünkhöz:
Link    
Azonban már 6-án ismét erősödött az északi AC, ezután az északkeleti magasnyomás vendégünk maradt október 11-ig:
Link      Link     Link
A szél folyamatosan keleties irányból -egyszer inkább keletről, máskor délkeletről- lengedezett, és folytatódott a derült, és főleg éjszakánként érdekesen hideg idő. A magasban a sarki-szárazföldi hideglevegő "átkanyarodott" az anticiklon délnyugati oldalára is. Igazi téli hideg anticiklon képét látjuk itt!
Október 11-től az anticiklon kelet felé hátrálni kezdett, majd átmenetileg összeomlott a maghelyzet:
Link      Link     Link     Link
Látható, hogy a skandináv/északkelet-európai blokkos alapfelállás teljesen felszámolódott, helyette délies áramlás, majd félzonális/brit félblokkos szituációk kerültek elő. Mivel a hó végére újra jelentkezett a stabil skandináv AC, az előbb említett helyzetek tipikus átfutó deviánsoknak tekinthetők.
Az északkeleti blokk regenerálódása, majd "utóélete" a következő volt:
Link      Link     Link     Link     Link
Az újabb északkeleti hidegbeáramlás előtt a hónap 3. dekádjának kezdetén mérsékelten süllyedt a légnyomás, majd ezt a hónap elejére jellemzőnél dinamikusabb északi, északkeleti hidegadvekció követte. A meteorológiai intézet a magasabban fekvő helyekre elszórt hózáporokat is kilátásba helyezett. A hidegbeáramlás emellett jórészt száraz maradt, ennek is volt köszönhető, hogy északkeleten néhány helyen -10 fok közelébe süllyedt hajnalban a hőmérséklet. Pár hidegrekord megdőlt azokban a napokban. A Dunántúlon ekkor már rétegfelhős volt az idő, a borultság a nappali hőmérsékleteket 10 fok alatt tartotta.
Ezekben a borult, hideg napokban látogattuk meg apámat a balatonfüredi Szívkórházban, ahol az infarktusa után lábadozott. Egy ismerős házaspár vitt le autóval Füredre. Emlékszem, hogy meglepett a szürke, erősen párás, szinte télies idő, ami a Balatonnál  fogadott.
Mindenszentekre még hidegebbre, egyben nedvesebbre fordult az idő. Már 5 fok alatt maradt a nappali hőmérséklet, Győrben gyenge havaseső-zápor hullott.
Meg kell még jegyezni, hogy az októberben jött, egészen téli jellegű északiblokk epizód hosszú időre nullázta a hőkontrasztot, "kiütötte" a hidegleszakadásokat. November déliszeles enyhe idővel kezdődött, majd rendkívül makacs zonalitás vette kezdetét egészen december elejéig. Az igazi téli hideg csak Szilveszterre érkezett meg, de akkor istenigaziból. Az egész január hideg, fagyos, hótakarós lett.

Egy kis visszatekintés az elmúlt bő 2 hétre, elég mozgalmas volt (igen, tudom, mindjárt jön bazsa és mondja, hogy de hát alig volt szél, de akkor is).
Link

Írtam, hogy 2013 őszén valami hirtelen, alapvető, a hideg tél szempontjából végzetes változás következhetett be a makrocirkulációban. A kulcsot talán ez adja a kezünkbe:
Link
A magam részéről 3 olyan időpontra emlékszem, mikor évekre terjedő enyhetél-periódus kezdődött: 1971, 1987 és 2013. Mindhárom esetben évek sorára kiterjedő, pozitív indexértékű korszak indult. Hogy a pozitív NAO érték miért kapcsolódik az enyhe téllel, nem szorul magyarázatra.
Az biztos, hogy magam is tapasztalom  az utóbbi néhány évben az atlanti ciklonok túl erős, túl tartós befolyását a kontinens középső részére, ezzel összefüggésben a ciklon előoldali, déli-délnyugati szeles helyzetek túlsúlyát.
Mindenesetre képzelhetjük, mennyire más makroszinoptikai "miliő" vehetett körül pl. az 1955-től 1970-ig tartó időszakban, mint amilyen manapság jellemző.
Az is látszik, hogy a magas NAO-s cluster-ek az utóbbi évtizedekben úgy 6-7-8 évet foglaltak magukba. Eszerint jelenleg egy ilyen (2013-ban kezdődött) cluster vége felé járhatunk   -de ez már puszta feltételezés.

Ahogy említettem, a 2013 október eleji fagyos epizód nem hagyott bennem különösebb emléket, viszont a lehűlésnek ezt megelőző, nedvesebb része igen.  Egy frontrendszer, -ami már a száraz sarkvidéki hidegbeáramlás előhírnöke volt- alaposan megváltoztatta időjárásunkat szeptember 26-ra.
Link
A frontrendszer ahhoz a sekély ciklonhoz tartozott, mely  az előtörő hideg, és a kontinens déli, valamint középső részeit kitöltő meleg levegő határán képződött, középpontjával térségünk közelében.
25-én a maximum-hőmérsékletek még országszerte elérték a 20-25 fokot. Sőt 26-án is  -a délután második felében kezdődött esőzés előtt- a Dunántúl északnyugati megyéi kivételével 20 fok körül, néhány fokkal a fölött alakultak.
Szóval, szeptember 26-án, csütörtökön már déltől borultságig növekedett a felhőzet, és délután elkezdett cseperegni, majd rendesen esni a csendes eső. Ekkor egy hetes szabadságon a csopaki nyaralónkban tartózkodtunk a feleségemmel és a lánykánkkal. Az eső ellenére délután átmentünk Tihanyba kirándulni. A gödrösi parton sétáltunk, már esernyővel a fejünk felett, mikor egy furcsa figura bukkant fel az út szélén. Az elmúlt nyár itt maradt utolsó fecskéjeként egy kocogó -egy jó alakú, fiatal nőci- jött szembe velünk olyan szerelésben, ami valószínűleg még a kánikulai időkből maradt rajta. Csodálkoztunk, hogy nem fázik a nyirkos, hűvöskés időben, csurom vizes hajjal.
Másnap is borult maradt az ég, bár eső már nem esett. A csúcshőmérséklet kevéssel 20 fok alatt maradt, gyengén be kellett fűteni.
Link
Az itthoni kertemben kivágott jó száraz ecetfát hoztam el a csopaki kis cserépkályhába. A fa vastag törzsben volt, ezt benn a házban, székekből hevenyészett "fűrészbakon" hegedültem el kézi fűrésszel   -jó kis munka volt.

Érdekesen alakult október hónap további részének időjárása. 10-e környékén rövid északi zonális intermezzót követően ismét "lőtt egyet" a blokkhelyzet (azaz "ráduplázott", ami nem ritka). A blokkoló AC ezúttal a Brit-szk. fölött épült ki. A blokk előtti ciklon persze most nem az alaposan lehűlt Közép-Európa, hanem a melegebben maradt Nyugat-Európa felé tendált. Ennek megfelelően mi C előoldalon maradtunk.
Link     Link     Link
A drasztikus felmelegedés, brutális ciklon-előoldali helyzet azonban nem ekkor, hanem csak a hónap 3. dekádjában jött el. Életemben nem láttam ilyen tartósan délies áramlású szituációt. Október 19-től  október 26-ig fújt, néha tombolt a déli szél, a fordulás legkisebb reménye nélkül. Ezzel az áramlással meleg, száraz levegő érkezett, a hónap vége a megszokottól eltérően nem lehűlést, hanem jelentős melegedést hozott az elejéhez képest.
Az október 19/20-i hétvége ismét Tihanyban talált. Szombaton délután a Kiserdő-tetőn jártam. A csenevész tölgyerdő talaja csontszáraz volt, a lehullott levelek szálltak, zörögtek a meleg szélben.
Link
Szemléltetés végett mutatom az október 26-i képet is.
Link
Kelet-európai gerincnek feszülő atlanti ciklonok a végtelenségig. Már akkor úgy éreztem, valami kifejezetten rendellenes van a cirkulációban, a folyamatok nem a megszokott irányba mennek. Rövid téli közjáték után karácsonyra vissza is tért a végtelenített déli, délnyugati áramlás, a tél első fele komiszul enyhe volt (és a második fele is enyhe lett). Holott a korán jött hideg, és az októberben végig jellemző meridionális áramlási képek miatt sok metnetes kolléga (velem együtt) hidegebb fajta telet várt (lásd Met. esélylatolgatások 2013 okt. 8.). Még a DAI is elég vastag negatív hőanomáliát adott decemberre, aztán az lett, ami lett...Valami hirtelen, alapvető, szokatlan átalakulás jöhetett létre a féltekei cirkulációban azon az őszön.
Mindenesetre az eset is azt példázza, hogy az utolsó szó joga mindig az időjárásé.

A következő eset kapcsán elég sokáig keresgéltem a reanalízis-térképek között. Pedig nem is történt régen, és híres/hírhedt  is: a 2013 október eleji erős éjszakai fagyokról van szó. Maga a fagyos időszak nem hagyott mély nyomot az emlékezetemben, de azt semmiképp nem mondanám, hogy nem méltó a figyelemre. Október 3-tól október 7-ig, azaz nem kevesebb, mint 5 napon keresztül volt erősebb-gyengébb éjszakai fagy az országban. A legerősebb és legkiterjedtebb fagyot 4-én és 5-én figyelték meg:  akkor az országban több helyen -5 fokig  süllyedt a hőmérséklet a nem kifejezetten fagyzugos területeken is. Az ismert "éjszakai lehűléses" helyeken pedig ennél is hidegebbet lehetett tapasztalni. 6-án már csak a Duna vonalától keletre voltak fagyok, ott azonban helyenként még akkor is elég erősek. A Dunántúlon ekkor már kifejezetten enyhe volt a reggel: nagy területen 7-8 fokot mértek. Északkeleten, keleten viszont még aznap is előfordultak -4, -5 fokos minimum-hőmérsékletek. Egy nappal később, azaz 7-én az ország területén a Tiszántúl kivételével már nem volt fagy,  és a Tiszántúlon is már csak kevéssel süllyedt 0 fok alá a higanyszál. Észak-Dunántúlon ugyanakkor 10-11 fokot mértek.
A "fagyizásból" jószerint csak a Kisalföld nyugati fele maradt ki. Itt csupán 3-án hajnalban fordult elő kevéssel 0 fok alatti hőmérséklet. 4-én és 5-én, mikor a Dunántúl északkeleti részein is előfordultak -5 fok körüli fagyok, Győrtől nyugatra néhány fokkal 0 fok felett maradt a kora reggeli hőmérséklet. Nálam -2 fok volt ezeken a reggeleken; elég csípős, de nem rendkívüli időjárás október eleji napokon.
Nézzük a korabeli térképeket, melyek rögtön megmagyarázzák északkelet abszolút elsőbbségét a fagyos szituációban:
Link     Link      Link     Link      Link       Link
Tipikus "oldalzsebes", magasnyomású hidegöblítés volt ez egy skandináv-balti középpontú AC előoldalán. A hideglevegő legalacsonyabb hőmérsékletű része nagyrészt a Kárpátokon kívül maradt, illetve épp csak "megnyalta" Magyarország északkeleti vidékeit.
Valaki a metnetes kollégák közül október 1-jén megemlítette, hogy mi lenne, ha kicsit nedvesebb lenne a levegő...meg talán lehet is majd. Megjöhetnének az első síkvidéki hózáporok is. Hát, a helyzet reménytelen "oldalzsebességét" elnézve ez eleve kilátástalan volt. Puskaporszáraz sarki/kontinentális légtömeg árasztott el, és a szinoptikai térképek tanúsága szerint a közelünkben sehol sem tartózkodott nedvesebb levegő. A beáramlott levegő igen alacsony nedvességtartalmának köszönhetők egyébként a viszonylag erős fagyok. Megjegyzendő, hogy 4-e a Dunántúl tekintetében 5-e pedig már a keletebbi országrészre nézve is "utolsó éjszaka" volt, 850 hPa-on már megkezdődött az enyhébb levegő beáramlása.
Az inverzió is már jól működött akkor, hiszen 6-án és 7-én, mikor még bőven előfordultak éjszakai fagyok, 850 hPa-on már 5 fok körüli volt a hőmérséklet.

Élmény olvasni ezeket a visszatekintőket Ákos! Külön köszönet értük

A következő eset -meteorológiai vonatkozásain túl- azért is érdekes, mert azon kevés alkalmak egyike, mikor a korabeli időjárás ismeretében, valamint az archív szinoptikai térképek alapján sikerült datálni egy elfeledett keltezésű eseményt. Arról van szó, hogy a feleségem keszthelyi barátnőjének 1991 októberében volt az esküvője. Ide hivatalosak voltunk. Közbevetőleg megjegyzem, addig jó, míg az ember fiatal és az ismerősök, barátok esküvőire jár. Később az esküvők ritkulnak, a temetések szaporodnak, hajjaj...
A templomi szertartás a lány szülőfalujában, a Keszthelytől nem messze fekvő Nagyradán volt. Borult, de langyos idő köszöntött be aznap, a menet öltönyben és kosztümben, kabát nélkül vonult az esküvőre. A vacsorát a zalakarosi Art hotelben tartották. Nem tudom, létezik-e még ez a hely. Nevéhez méltó, s egészen különleges volt ez a szálló. Mindenfelé festmények függtek a falakon, és télikertek voltak benn, hatalmas üvegtáblákkal. A vacsorakor olyan házi túrós rétest szolgáltak fel vanília sodóval, hogy azóta is emlegetjük. A tulajdonos, egy nagyon "festői" kinézésű szemüveges, nagyszakállú középkorú úr lejött közénk az asztalokhoz... A vacsora végeztével, már késő éjszaka (vagy inkább kora hajnalban) autón átmentünk a csopaki nyaralónkba, ott aludtuk ki a fáradalmakat. Másnap délben, már a csopaki kertben hallom ám, hogy a rádióban a jelentő meteorológus azt mondja: most még enyhe az idő, de hamarosan erős lehűlés jön. Valóban változóan felhős, enyhe idő volt aznap, és az előző éjszaka.
A következő napok is így teltek, de hétvégére megváltozott az idő. Erős légnyomás-süllyedés után szombatra egész napos eső jött. Kiadós mennyiséget kaptunk, és csak estefelé állt el a csapadékhullás. Az eső ellenére hangulatos kis utakon elautóztunk Győrből Bakonybélbe, és ott végigjártuk a Nagy Szarvad árkot. Ez meredek falú, sötét bakonyi szurdok, jellegzetes bükk szálerdővel. Esett az eső, minden egy csatak víz volt, a lehelet jól meglátszott a levegőben. A mord idő ellenére elég sok kiránduló volt az árokban, csodálkoztunk is rajta.
Rá következő hét elején valamiért Pápára kellett utaznunk. Addigra már felszakadozott a felhőzet, felhőátvonulások voltak. Erős, időnként viharos északnyugati szélben igencsak csípős volt az idő. Valamivel később szárazra, magasabb nyomásúra fordult az időjárás, de az ilyenkor gyakori melegedés helyett ekkor kaptuk meg északról az igazán hideg sarki levegőt. Az egyik derült éjszaka után centi vastag jégkéreg fedte be a tócsákat Győrben. Az áramlás ezután délkeletire fordult. Emlékezetem szerint napokig fújt a szél ebből az irányból, és lassan emelkedni kezdett a hőmérséklet.
Ahogy írtam, az esküvő dátumát rég elfelejtettem, és le is mondtam arról, hogy valaha meg tudjam határozni. Egészen addig, míg meg nem ismertem a Wetterzentrale archív reanalíziseit. Ennek térképein megtaláltam az 1991 októberi nagy időváltozát. A friss poláris expanzió:
Link
A fejlődő teknő:
Link
A teknő dél felé nyúlása, mediciklon képződése:
Link      Link
Ezekből a térképekből látszik, hogy a bakonyi kirándulásra október 19-én került sor. Eszerint az esküvő október 12-én, szombaton volt:
Link     Link
A következő hét elejének hideg, szeles időjárása térképeken:
Link     Link     Link
És végül a blokkoló AC előoldalán, északira forduló áramlásban érkező magasnyomású, istenigazi lehűlés:
Link     Link     Link
Megjegyzendő, hogy azután a november mediciklonos változékony, alacsony nyomású, nagyon csapadékos, de nem túl hideg epizódot produkált.
De erről majd később.

Szeptemberi összefoglaló: Link

A következő erős hidegfront okt. 13-án az esti órákban érkezett az Észak-Dunántúlra (1981-ről beszélünk). Meglehetős légnyomás-süllyedés előzte meg, emlékeim szerint az aneroid mutatója 1000 hPa közelébe ballagott le (ezt a reanalízis igazolja is).
Keddi nap volt, és a feleségemmel (akkor még barátnőm) elhatároztuk, hogy este, sötétedés után tábortüzet gyújtunk a győri Mosoni Duna partján, az ún. Vargakő melletti ártéri füzesben. Tüzet rakunk, és almát sütünk. Hát, ilyen hülyeséget is csak két éretlen, tizenéves süvölvény találhat ki... Ma már nagy hatósági balhé is lehetne ilyen szabálytalan tűzrakásból, főleg városi belterületen. De azok még rendetlenebb idők voltak, szerencsénkre. Erős szürkületben el is bicikliztünk Győrzámolyról Győr-Révfaluba annak dacára, hogy előtte megkaptam valami hasmenéses vackot, nem voltam teljesen jól. Egész nap prefrontális dny-i szél fújt, késő délután már erősen növekedett a felhőzet. Mire tapogatózva meggyújtottuk a tüzet a sötét erdőben, elkezdett esni az eső. Először ritkásan, majd mind sűrűbben. Tombolt a szél. Mit volt mit tenni, eltapostuk a tüzet, aztán haza! Az almasütésből semmi se lett. Ez egy keddi napon történt egyébként.
A vonatkozó szinoptikai térképek:     Link     Link
Tipikus hidegelöntéses helyzet egy észak-európai ciklon hátoldalán. Elég szaftos.
A következő napon, szerdán hidegfront mögötti, sorozatkonvekciós szituáció állt elő. Egymást követő periódusokban sötét, gomolyos felhők bukkantak fel északnyugatról, záporokat, szélrohamokat, hirtelen hőmérséklet-zuhanást hozva. A záporos etapokban talán 10 fok se volt. Magamban meg is jegyeztem, ha ez a helyzet egy hónappal később jön, már hózáporok lennének. Lettek is: még egy hónapot se kellett várni rájuk...

Méltatlanul elfeledett  1981 ősze és a rá következő tél. Életem talán legdinamikusabb időjárású, hidegleszakadásokban bővelkedő időszaka volt.
Szeptember langy, szinte késő nyári, de borús, csöpöresős, keleti szeles időjárással tette le névjegyét:
Link
Emlékszem az aznapi (szept. 1-je) időjárás-jelentésre, mediterrán ciklonról beszélt. Én ezt a reanalizált térképen nem látom, de annyi bizonyos, hogy északon volt AC, és délen, a mediterrán térségben sekély alacsony nyomású mező:
Link
A jellegtelen, kissé "erőtlen" időjárás nem tartott sokáig. Nem sokkal a hónap közepe után már erős hidegbetörést kaptunk:
Link    Link     Link
Ezen az őszön és télen segédasszisztens voltam a győri fogászati rendelőkben. Az egyetemi felvétel miatt  -állítólag az ilyen munka ott jó pontnak számított. Tulajdonképp arra használtak, hogy a bármilyen ok miatt (betegség, tanfolyam, gyerekszülés) miatt kieső asszisztensnőket helyettesítsem, képesítés nélkül. Emiatt ide-oda rakogattak a városi rendelők között. Legtöbb időt mégis a győr-gyárvárosi rendelőintézetben töltöttem. Ez az épület a városrész főutcáján van, a Mátyás tér közelében. Szép, vadgesztenyefás utca, a régi Gyárvárosra jellemző, tiroli stílusú "mézeskalács" házakkal. Hát, azon a borult, esős napon igencsak tépte az északnyugati szél a lombokat. A hőmérséklet bőven 15 fok alatt maradt, az ember a "csontjaiban érezte" a hideg ősz eljövetelét.

Északkeleti AC peremén beszivárgó száraz, hideg levegő érdekes időjárást hozott 1982 kora őszén is. Ez az ősz ugyan jobbára szokatlan melegeket hozott, mégis előfordult pár érdekes, "oldal-oldazsebes" hideg epizód a szeptembertől decemberig terjedő időszakban.
A szeptemberi eset így festett:
Link     Link
Látszik a kontinens keleti részén, magas szélességen kifejlődő AC. Ami igazán figyelemre méltó, hogy az anticiklon keleti oldalán, az orosz tábla északi területein milyen töméntelenül sok fagyos levegő halmozódott fel. Itt még a -15 fok alatti hőmérséklet is megjelent 850 hPa-on.
Okt. 3-ra (vasárnap) a hideg, száraz levegő az AC központ alatt "bekanyarodott" nyugat felé  -azaz felénk. Az 5 fokos T850 izoterma északkelet felől megérkezett határainkra:
Link
Másnap, okt. 4-én (hétfő) az 5 fokos T850 izoterma teljesen túlfutott rajtunk, sőt észak felől a 0-ás is megközelített:
Link
A következő napra (okt. 5-e) vonatkozó térkép már teljesen világosan mutatja, hogy térségünk a hidegáramlásnak csupán egy gyenge mellékágát kapta. A szárazföldi hideg zöme az Ural-vidéktől a kazah határvidék érintésével a Fekete-t. irányába áramlott. Az érintett területeken téliesre fordult az idő:
Link
A hidegtömegnek minket ért gyengébb lökése is elég volt azonban ahhoz, hogy az egész szeptemberre jellemző késő nyárból hirtelen hűvös őszt csináljon. A lehűlés okt. 3-ra, vasárnapra vált igazán érezhetővé. Ezen a napon vékony, egyöntetű fátyolfelhőzet borította az eget, melyen áttűnt a napkorong. Mérsékelt keleti, délkeleti szél mellett kora délután csak 12 fokot mértem. Azon a hétvégén a feleségem (pontosabban akkor még csak barátnőm) szüleinek győrzámolyi házában tartózkodtam. Vasárnap délután nagy sétát tettem a barinővel a Mosoni-Dunát kísérő erdőkben és mezőkön. A részletek nem publikusak, mindenesetre csodálkoztam, hogy az "asszon pajtás" milyen jól bírja a hideget...
Este visszautaztam Budapestre, az egyetemre.
Az ominózus AC közvetve egy kisvártatva bekövetkező újabb, érdekes eseményhez is hozzájárult. Már az október 5-re érvényes szinoptikai térképen teljesen világosan látszik az AC klasszikus kelet-balkáni leorrosodása, ennek kapcsán a hidegáramlás lefordulása a Fekete-t. illetve Kis-Ázsia irányába. Az AC hátoldalához (így térségünkhöz) pedig "neki dörgölőzött" az óceán felől közeledő fejlett ciklon. Az anticiklon nehezen mozdult kelet felé, "lestoppolta" a ciklont, melynek előoldalán így összetorlódtak az izobárok, igen megnőtt a nyomásgradiens:
Link     Link    
Két napig tombolt az immár meleg déli, délkeleti szél az országban. A Dunántúlon komoly károk is keletkeztek.
Megjegyzendő, hogy abban az évben a tél első 2/3-a enyhe, ócska lett.

Szóval, az 1995 október 7-i hideg délkeleti szél. A tőlünk keletre, északkeletre elhelyezkedő AC centrum peremén, a talaj közelében fújó hideg, gyakran igen jeges dk-i szél elég gyakori jelenség a Dunántúl északi felén  -TÉLEN. Azért a nagybetűs kiemelés, mert a kérdéses eset október elején fordult elő. Az ilyen délkeleti hideg-beszivárgások, bár már szeptember végétől előfordulhatnak, az ősz első felében kifejezetten ritkák. Az 1995-ös epizódhoz hasonló fejlettségű pedig igazi kuriózum. Nézzük a korabeli térképeket! Így kezdődött:     Link     Link     Link Link     Link
Látjuk, hogy a megelőző hidegáramlást (a szept. 30-i, okt. 1-i szituációról van szó,  melyről az előbbiekben írtam) nyugatról támasztó AC csak igen lassan helyeződött kelet felé, napokig stagnál, "vonaglott" térségünk felett. Október 4-től aztán lassan mégis Ukrajna fölé került a középpontja, míg az előtte haladó cikloncentrum ekkor már Kazahsztán északnyugati része fölött járt.
Ezzel térségünk átkerült az AC meleg hátoldalára, a magasban a Dunántúlra befigyelt a 10 fokos T850 izoterma. Innentől kezdve azonban az anticiklon érdekes "visszafelé nyúlkálásba" kezdett  -a nyugati része ismételten megerősödött:
Link     Link     Link
Ez a bárikus folyamat arra mutat, hogy nem a keletre kenődés révén fölénk kerülő délies légpálya fejlődött ki, hanem a keleti. Ez pedig elsősorban a talaj közelében hűvös, kontinentális levegőt szállított hozzánk. A szárazföldi hűvös levegő ellenlökése ebben az esetben olyan erőteljes volt, hogy október 6-ról 7-re még 850 hPa-on is csökkent valamelyest a hőmérséklet, főleg a Dunántúl vonatkozásában.
Érdekes, nem várt fordulat, nem csoda, hogy a meteorológiai intézet prognózisa még egy nappal korábban is határozott, déli szeles felmelegedést várt. Ennek nyomán azt vártam én is. Október 7-én, egy szombati napon a csopaki nyaralónkban voltam az édesanyámmal. Egész nap felhőtlen idő, ragyogó kék ég, élénkülő dk-i szél uralkodott. De már késő délután észrevettem, hogy ez a délkeleti szél bizony meglehetősen hideg! Naplemente után ez még sokkal kifejezettebbé vált: a szél élénk lökésekkel fújt még késő este is, a hőmérséklet alig volt magasabb 10 foknál. Fogvacogtató időjárás köszöntött be, jól esett a belangyosított kis cserépkályha melege. A hideg és a szél ellenére sötétedés után nagy sétát tettünk a balatonfüredi sétányon és a Szívkórház körül. Máig nem felejtem azt az élvezetet, amit a kilátásba helyezett melegedés helyett jött csípős délkeleti szél okozott. Megjegyzem, a talaj közelében fújó hideg délkeleti szél "szokásához" híven ezúttal is átmeneti jelenségnek bizonyult, másnapra már nyoma se volt. De néha egész rövid epizódok is élénken rávilágítanak az időjárási jelleg szokatlan, különleges voltára. Ez egy ilyen eset volt;  mutatta, és szinte megelőlegezte annak az ősznek és télnek a rendhagyó időjárását. Azóta se láttam megközelítőleg ilyen stílusú őszt. Mintha nem a mi megszokott időjárásunk uralkodott volna akkor. Talán az 1986-os ősz volt még ennyire "önmagából kifordult", képtelen időjárású. Azután is egy igen nagy tél jött.

Jó látni, hogy az utolsó 7 nap minden napja átlag felett teljesített immár 7 év után
Különösen, hogy 30.-a olyan meleg volt, hogy még elsején is átlag felett alakultak volna az akkori értékek

tegnap viharos szél volt,kevés csapadékkal,azt hittem több csapadék lesz,de sajnos nem így volt. Mai nap napos felhős idő volt,csapadék nem volt.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#452124 - 2019-10-03 22:50:33)

Igen, tegnap én is akartam erről írni, csak elfelejtettem! 
2012. okt. 2. Hm, immáron 7 éve már ennek is.
Sose felejtem el. Ilyen hirtelen megerősödő hajnali rendszert ősszel egy egész nap borongós okt. 1-i nap után még nem tapasztaltam.
Fél óra alatt átvonult felettem, rengeteg lecsapóval, sok közelivel is, felhőszakadásszerű esővel, és viharos széllökésekkel, szép peremfelhővel.
Radarképek : 5:45  Link   6:00  Link   6:15  Link   6:30 Link

A délutáni, esti rendszernek már csak a széle érintett engem. Az az Alföldet szórta szépen.
Előző éjjel írták Szegedről, hogy milyen zivatar volt.
Na, szerintem a 7 évvel ezelőttihez képest az csak nyúlfarknyi volt.
2012. okt. 2. kora este Szeged felett : Link  Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#452119 - 2019-10-03 21:02:2

Hát igen, 2005. január vége, február,és március is részben egy álom tél képét vetítette elénk/elém!
2005-ben még csak az általános iskola 5. osztályát tapostam, nem voltam még igazán aktív megfigyelő, csak immel -ámmal jegyeztem fel eseményeket, akkor is inkább a komolyabbakat, és nem is végeztem még méréseket ( ezeket 2007. jan. 1-e óta végzem ).
Viszont 2005-ből eszméletlen sok havas élményem van, szóval tényleg egy felemás szezon volt a 2004/2005-ös, az első felében gyengélkedéssel, a második felében ütős vagy ütősebb események egész sorával.
Pilisszentivánon jártam suliba, Pilisvörösváron laktam akkor is, és emlékszem, hogy anya hányszor vitt haza kocsival, miközben szakadt a hó.

És persze jött a következő tél a 2005/2006-os, amikor is 2005. dec. 30-án életem Top 5-ös hóviharát éltem át.
Reggelre közel 20 cm porhó hullott, amit reggeltől - estig a 90 km/h közeli szél vitt vastagon fagyos időben, miközben a szüleim Egerben szilvesztereztek szakadó esőben, és kemény + fokokban.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#452114 - 2019-10-03 20:06:52)

Egyetértek, igazi csemege!Kevesebb szó hangzott el erről a periódusról, így gondoltam hátha valakinek rémlik, ha nem egy 87-es közismert példát dobok be,  viszont általad legalább telitalálat lett Hasonlóan számomra is szép emlék a 2004/2005-ös tél részéről a január utolsó fele és az azt követő újabb majdnem 1.5 hónap bele értve a márciusi eseményeket is a hó első dekádjából.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#452112 - 2019-10-03 19:49:41)

Hú, az a 2005 januári ciklon de szép emléket ad, ahogy az utána jövő hidegidőszak is, ahogy szépen megtartotta a porhavat.
Kérek hasonló időszakot, ám december 20-től január közepéig.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#452111 - 2019-10-03 19:40:33)

Igaz, felénk is egész jó volt a január, tartós hótakaró és hosszabban fagyos periódus is kialakult, így a 2018-as januárhoz képest ég és föld volt, hogy igazi téli napokat élhettünk akkor, amikor ott volt az ideje. Bár én sajnáltam, hogy olyan vérbeli medis havazás nem jött össze, (leszámítva az országos havazást okozó december közepi Algéria, Líbia- Észak-Afrika térségét súroló ciklon és hidegcsepp kombót, ami bár nagy szelet nem csapott) komoly hófúvásokkal, viharos északkeleti, keleti széllel. A januári eseményeket észak-európai ciklonok melegfrontjainak köszönhettük.
Én viszont legalább egy ilyet szeretnék a télre. Link
Persze linkelhetném itt a 87-es nagyvadat is vagy bármelyik akciódús medit, de hirtelen ez jutott eszembe Kemény volt az a 2005 január vége és a február, annak ellenére, hogy a január igencsak magas pozitív anomáliát hozott a hónap első felében uralkodó tavaszias idő hatására. Aztán a január utolsó dekádja és a február, a március első fele meghozta az igazi telet. Nem volt rossz szezon, de ez a medi nagyon komoly volt, emlékszem már reggel komoly havazásra, hófúvásra ébredtünk, süvített a viharos északkeleti szél, 70-90 lökések is előfordultak délig, aztán veszített erejéből lassan, estére már csak élénk lökések kísérték, majd legyengült és még csendesen havazott a tartósan fagyos, 1, -2 fok körüli hőmérséklet mellett.  Februárban pedig jött egy pár -20-as érték is és még érkeztek medik, gyakori havazásokkal, hófúvásokkal is.

A jelenlegi felállás tényleg jó lenne, ha marad a cirkulációs hajlam ebbe az irányba, akkor kaphatunk egy pár sarki hidegbetörést, ami jó esetben havas esélyekkel is párosulhat.
A tegnapi zivataros napról 2012. október 2-a jutott eszembe, aznap Kecskeméten is komoly zivatar haladt végig, lecsapókkal, szélviharral. A fagyos októberi esélyek a jövő hétre pedig 2013 feelinget teremtenek, amennyiben bejön, márpedig egyre biztosabb, sanszos az első kiterjedt fagy esélye a reggeli órákban mikor kiderül és nyugalomba jut a hideg levegő.

Erről az őszről kevés időjárási emlékem van. Akkor költöztünk Győr-Nádorvárosból a jelenlegi lakhelyünkre, kisebb gondom is nagyobb volt. De, ahogy olvaslak, mégis eszembe jutott egy epizód. A Nádor étteremben ebédeltem a feleségemmel. Ott vált véglegessé a döntésünk, hogy a lényegesen nagyobb illeték ellenére megvesszük a bár külterületi, de nagyon szép, extra Gönyű melletti házunkat. Emlékszem a döntés okozta megkönnyebbülésre, meg a pizzára is, amit beszélgetés közben eszegettem. Borult, hideg idő volt. Hogy ez azonos-e az említett október eleji lehűléssel, nem tudom. De az a gyanúm, azonos.

Nekem az egy évvel korábbi, most éppen 25 évvel ezelőtti események emlékezetesek.
1994 október 7-8- ára gondolok. Ez ha minden igaz péntek-szombati nap volt. Akkor a Dunántúl felett nagyon hideg levegő volt, a Bakonyban, és nálunk a Soproni-hegység magasabb részeiben is havazott. Nem tudom van-e neked emléked ezekről a napokról? Egy leszakadó hidepcsepp okozta ezt az időjárást.
Ezeket találtam az archívumban:
A kiinduló állapot:
Link
A végállapot:
Link
Ugyanez 850 hPa-on:
Link
Link

Durva időjárást hozott 1995 szeptember legvége, méltót ahhoz az őszhöz és a rá következő télhez. Az augusztus végi igen erős, "évszakváltó" lehűlést átmeneti megnyugvás követte szeptember közepe táján simogató nappalokkal, hűvös, erősen párás reggelekkel. A hónap legvégén ismételten beköszöntő erősen szeles, esős, nagyon hűvös idő előzményei szeptember 27-re nyúlnak vissza. Az erre a napra vonatkozó izobár és izoterma-térkép egyértelműen mutatja a poláris expanziót, illetve a teknővé fejlődés előjeleit:     Link
A következő napokban az alacsony nyomások, gyors áramlási zónák dél felé törtek, térségünk pedig a kialakuló teknő hátoldalára került:     Link     Link
Szeptember 30-ra középpontjával a Fekete-t. nyugati része felett fejlett ciklon képződött, ennek a nyugat-európai AC-al közös áramlásában igen hűvös levegő érte el térségünket. A ciklon hátoldalán meglehetősen sűrűek az izobárok, nem csoda, hogy nagy szél volt ezen a napon  -legalábbis a nap első felében:     Link
Ezen a szombaton családom a veszprémi állatkertbe kirándult. Az éjszakai nagy eső délelőttre már elállt, de nehéz felhők szaladtak a Veszprémvölgy felett. Borultság, erős széllökések és 10 foknál alig magasabb hőmérséklet mellett jártuk a sétautakat, nézegettük az állatokat. Délután gyorsan javult az idő. A napnyugta már kevés felhővel köszöntött be, az időnként erős szél szinte elállt. A hidegelöntést a következő héten vontatott felmelegedés követte, az október hetediki/nyolcadiki hétvégén pedig "téli", hideg délkeleti szél támadt. De erről majd később...

2019 szeptember a Keszthelyi-hegység lábánál.

T átlag: 17.62 C
Absz.T min. 4.8 C (20.)
Absz.T max. 31.9 C (01.)
Legalacsonyabb napi átlag: 12.52 C (21.)
Legmagasabb napi átlag: 24.05 C (01.)
Legalacsonyabb Tmax. 19.3 C (20.)
Legmagasabb Tmin. 17.9 C (01.)
Napi legnagyobb hőingás: 17.7 C (22.)

Nyári nap: 9 db
Hőségnap 1 db

Hm
17,1 fokos közép hőmérséklet nem hiszem hogy szeptemberbe bárhol is átlagon aluli lenne az ország területén, ezek a térképek szerintem sokszor hibásak...