Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Köszönöm! 
Csak nem voltam biztos benne, hogy az "erõsödõ" az egyenértékû azzal, hogy megszakításokkal történik. Mert gyengülést nem észleltem, csak erõsödést.
Az égkép meg már világos.
Köszönöm szépen!

Csak nem voltam biztos benne, hogy az "erõsödõ" az egyenértékû azzal, hogy megszakításokkal történik. Mert gyengülést nem észleltem, csak erõsödést.
Az égkép meg már világos.

Nézzük sorban:
Ha nem látható az égbolt, akkor nem meghatározható az égkép, kódja a 9-es.
A páratlan számú jelenidõ a szitálásnál is azt mondja, hogy megszakításokkal történik a csapadékhullás, vagy idõnként gyengül esetleg. Úgyhogy inkább az 51 és 53 között döntenék a helyedben, azaz gyenge vagy közepes?
Zárt köd, ha nem meghatározható az égkép.
A felhõzet valószínûleg St, de mivel nem meghatározható, ezért nem írjuk be az észlelésbe, ugye.
Ha nem látható az égbolt, akkor nem meghatározható az égkép, kódja a 9-es.
A páratlan számú jelenidõ a szitálásnál is azt mondja, hogy megszakításokkal történik a csapadékhullás, vagy idõnként gyengül esetleg. Úgyhogy inkább az 51 és 53 között döntenék a helyedben, azaz gyenge vagy közepes?
Zárt köd, ha nem meghatározható az égkép.
A felhõzet valószínûleg St, de mivel nem meghatározható, ezért nem írjuk be az észlelésbe, ugye.

Kedves, elsõsorban Sorpon környéki meteorológustársak!
A jelen helyzettel szeretnék pár félreértésre okot adó kérdést tisztázni.
Az idõjárási helyzet a következõ: egyre erõsödõ szitálás van, az égbolt nem látható. Ilenkor égképnek borultat kell megadni, vagy "nem meghatározhatót"?
Második kérdésem: ez most 52-es, vagy 53-as synop-kód?
Harmadik kérdésem: ez nyílt vagy zárt köd? Látástávolság: 300 m.
Illetve afelhõzet típusában nem vagyok biztos: Ns vagy St? Elvileg ha esõ hullik, akkor Ns. Viszont ha csak szitálás? (Délután viszont gyenge esõ hullott, tehát az biztos, hogy Ns.)
Tudom, a kislexikont végignyálaztam, de szeretném, ha valaki profibb megerõsítene ezen dolgokban.
Elõre is hálás köszönet!
A jelen helyzettel szeretnék pár félreértésre okot adó kérdést tisztázni.
Az idõjárási helyzet a következõ: egyre erõsödõ szitálás van, az égbolt nem látható. Ilenkor égképnek borultat kell megadni, vagy "nem meghatározhatót"?
Második kérdésem: ez most 52-es, vagy 53-as synop-kód?
Harmadik kérdésem: ez nyílt vagy zárt köd? Látástávolság: 300 m.
Illetve afelhõzet típusában nem vagyok biztos: Ns vagy St? Elvileg ha esõ hullik, akkor Ns. Viszont ha csak szitálás? (Délután viszont gyenge esõ hullott, tehát az biztos, hogy Ns.)
Tudom, a kislexikont végignyálaztam, de szeretném, ha valaki profibb megerõsítene ezen dolgokban.
Elõre is hálás köszönet!
Szerintem a radar érzékenységének beállitása a kulcs. A horvát radar is pl a konvektiv eseményekre lehet kihegyezve, mert pl. a havazásokból és kisebb esõkbõl alig lát valamit, ellenben a szerb vagy a román radarral amelyeken a havazás és kisebb esõ sokkal szebben látható.
Ez is egy érdekes eset:Link
Hogy az OMSZ kompozit radarján is jól látni a nagy zöld "pacát". Az idõképes radar viszont szinte nem is jelöli.
A válasz engem is nagyon érdekelne!
Bár gondolom nem egy nagy cucc lehet a konkurens oldal nagy felbontású radarja
Mondjuk a pirosló cellákat elég szépen jelöli!
Hogy az OMSZ kompozit radarján is jól látni a nagy zöld "pacát". Az idõképes radar viszont szinte nem is jelöli.
A válasz engem is nagyon érdekelne!
Bár gondolom nem egy nagy cucc lehet a konkurens oldal nagy felbontású radarja



Mondjuk a pirosló cellákat elég szépen jelöli!

Hello!
Egy egyszerû kérdés! Miért van az, hogy rendszerint õsszel, pl most is. a szokásos csapadékfigyelõ radarképeken alig látni valamit miközben szinte országos esõ van. A nyári zivatarok idején meg szinte halálpontosan látni hogy hol is van az adott cella. Gondolom ez összefüggésben van a felhõ magassági kiterjedésével. A zivatarok a nyári konvekciónak köszönhetõen jóval nagyobb légréteget fognak át. Kérdés a radarok milyen magassági szinteken látnak jól? (azt tudom, hogy az állomástól távolodva egyre magasabb légrétegekben képes csak pásztázni) Ezek az õszi csendes esõk milyen légrétegekben tanyáznak? Megállapítható e valahogy hogy a felhõk alapja és teteje hány méteren (láb) van? Van e erre vmi oldal ahol ezeket meg lehet tekinteni? (repülésmeteorológiánál gondolom fontos)
Köszi a választ: Mr. Twister
Egy egyszerû kérdés! Miért van az, hogy rendszerint õsszel, pl most is. a szokásos csapadékfigyelõ radarképeken alig látni valamit miközben szinte országos esõ van. A nyári zivatarok idején meg szinte halálpontosan látni hogy hol is van az adott cella. Gondolom ez összefüggésben van a felhõ magassági kiterjedésével. A zivatarok a nyári konvekciónak köszönhetõen jóval nagyobb légréteget fognak át. Kérdés a radarok milyen magassági szinteken látnak jól? (azt tudom, hogy az állomástól távolodva egyre magasabb légrétegekben képes csak pásztázni) Ezek az õszi csendes esõk milyen légrétegekben tanyáznak? Megállapítható e valahogy hogy a felhõk alapja és teteje hány méteren (láb) van? Van e erre vmi oldal ahol ezeket meg lehet tekinteni? (repülésmeteorológiánál gondolom fontos)
Köszi a választ: Mr. Twister
Igen, úgy ahogy rajzoltad. A "fogazat" mindig azon az oldalon van, amerre mozog a front.
Ja értem, én a menünek csak a legördülõ részét használom jó ideje. Megnézzük.

Miért kell link?
"Elmúlt idõre" kattintás, és már ott is van a leírt bekezdéseknél.
"Elmúlt idõre" kattintás, és már ott is van a leírt bekezdéseknél.
Fórumok-Elmúlt idõ-Rekordok (12. bekezdés és 25. bekezdés), Havi adatok (9. bekezdés) illetve Éves adatok (9. bekezdés).
Mind a négy esetben a nyári nap felett nem a hõség, hanem a forró nap szerepel.
Mellékesen ezt már korábban jeleztem a Fejlesztések fórumban is....
Mind a négy esetben a nyári nap felett nem a hõség, hanem a forró nap szerepel.
Mellékesen ezt már korábban jeleztem a Fejlesztések fórumban is....
Értem, köszi. Tehát, ha a hidegfront visszafelé mozdul melegfront lesz belõle. De a melegfront "félkõr fogazata " is ellenkezõ irányba fordul?
Valahogy így?:
Link
Igaz, hogy nem rajzoltam be a hullámzástde nem baj
Valahogy így?:

Igaz, hogy nem rajzoltam be a hullámzástde nem baj

A DK-i országrészt akkor még nem érte el a front, ami mögött a hideg levegõ érkezett. A helyzet tartósságát fokozta, hogy a front rajtunk lévõ szakasza átmenetileg megtorpant, ill. némileg visszafelé mozdult, így definíció szerint melegfronttá vált... de ilyen, DK-en meleg szituáció bármelyik "egyszerû", Ny-ÉNy felõl érkezõ hidegfront átvonulásakor elõáll akkor, amikor a front épp Magyarországot választja ketté.
Tegnap, mikor feljöttem a MetNet-re látszott, hogy a DK-i országrészben volt a legmelegebb. Ez a Hidegfrontba ékelõdött melegfronti szakasznak volt köszönhetõ? Vagy valami más oka volt?
Ad meg pontosan hiba helyét, mert így nehéz kitalálni, hogy mire gondolsz.

Így van. Pontosan ezért hibás a MetNet klíma-adatbázisa, ahol az elmúlt 30 nap hõségnapja helyett még mindig az elmúlt 30 nap forró napja szerepel, miközben a hõségnapot számolja....

Ezeket a kritériumokat ismerem, csak nem tudtam, hogy hõhullámnak becézik õket 
Köszi a kiegészítést!

Köszi a kiegészítést!
Az OMSz által használt hõhullám kritériumok a napi középhõmérsékleten alapszanak: Link
"A magas hõmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés elsõ szintjén a napi középhõmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelõ területen 25 és 27 fok között várható egy vagy két napig.
Második szintû figyelmeztetést adunk ki, ha a napi középhõmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelõ területen tartósan (legalább 3 egymást követõ napon) 25 és 27 fok között várható, vagy ha a napi középhõmérséklet egy vagy két napon egy átlagos magyarországi megyének megfelelõ területen 27 fok fölött várható.
A hõségre vonatkozó figyelmeztetés legmagasabb szintjén a napi középhõmérséklet tartósabban legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelõ területen (legalább 3 egymást követõ napon) 27 fok fölött várható."
"A magas hõmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés elsõ szintjén a napi középhõmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelõ területen 25 és 27 fok között várható egy vagy két napig.
Második szintû figyelmeztetést adunk ki, ha a napi középhõmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelõ területen tartósan (legalább 3 egymást követõ napon) 25 és 27 fok között várható, vagy ha a napi középhõmérséklet egy vagy két napon egy átlagos magyarországi megyének megfelelõ területen 27 fok fölött várható.
A hõségre vonatkozó figyelmeztetés legmagasabb szintjén a napi középhõmérséklet tartósabban legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelõ területen (legalább 3 egymást követõ napon) 27 fok fölött várható."
Nyári nap: 25 fokot elérõ Tmax
Hõségnap: 30 fokot elérõ Tmax
Forró nap: 35 fokot elérõ Tmax
Hõhullám kritériumairól (ha egyáltalán vannak, nekem szubjektív fogalomnak tûnik) nem tudok sajnos.
Hõségnap: 30 fokot elérõ Tmax
Forró nap: 35 fokot elérõ Tmax
Hõhullám kritériumairól (ha egyáltalán vannak, nekem szubjektív fogalomnak tûnik) nem tudok sajnos.
Kérdésem a következõ:
Melyek a
nyári;
a hõség;
és a forró napok;
valamint a hõhullám kritérimai?
Melyek a
nyári;
a hõség;
és a forró napok;
valamint a hõhullám kritérimai?

15. -6,4 fok, Zabar.
16. -6,8 fok, Zabar.
17. -8,1 fok, Vásárosnamény.
18. -8,7 fok. Nyírlugos.
16. -6,8 fok, Zabar.
17. -8,1 fok, Vásárosnamény.
18. -8,7 fok. Nyírlugos.
A benti egy falon lévõ termosztát, a kinti pedig az interneten írt érték. És ez érvényes este és nappal is. Mindig ez van.
Ez azért van, mert bent melegebb van, mint ott, ahol melegebb van a kintinél.
Alá illetve fölé minek? Mihez képest? A benti a falon egy digitálishoz képest ami egy asztalon/polcon/szekrényen van? Az udvaron lévõ hol van? Illetve mihez képest mér alá? Sok a kérdés, de szerintem senki sem tud segíteni, ameddig ezeket meg nem válaszolod.

És miért van az, hogy a sima benti fali hõmérõm a lakásban fölé az udvaron pedig alámér?
Nem véletlenül húz el hó felett a harmatpont: Link
Persze nem egy pillanat alatt csapódik le a hófelszínre a pára, kell hozzá egy kis idõ, ezért tud átmenetileg létrejönni a köd. Viszont ha már megvan a köd, akkor még gyorsabban mehet lefelé a harmatpont, hiszen a tereptárgyakra is megindul az erõs kicsapódás dér vagy zúzmara formájában, ami még több párát "vesz ki" a levegõbõl.

Persze nem egy pillanat alatt csapódik le a hófelszínre a pára, kell hozzá egy kis idõ, ezért tud átmenetileg létrejönni a köd. Viszont ha már megvan a köd, akkor még gyorsabban mehet lefelé a harmatpont, hiszen a tereptárgyakra is megindul az erõs kicsapódás dér vagy zúzmara formájában, ami még több párát "vesz ki" a levegõbõl.
Pl. akkor tud nagyon elhúzni a harmatpont, amikor hó van.
Gyakori, hogy eláll a havazás délután, és naplemente után a friss hófelszín felett a fokozott kisugárzás miatt mint a villám elindul lefelé a hõmérséklet, pikk-pakk eléri a harmatpontot, és beáll a köd. Néha az az érzésem ilyen esetben, hogy annyira gyorsan zuhan a hõmérséklet, hogy a harmatpont "nem tudja követni". Aztán itt stagnál kicsit, a harmatpont újra elkezd húzni lefele, megszûnik a köd, és a hõmérséklet is akkor kezd el újra süllyedni.
Gyakori, hogy eláll a havazás délután, és naplemente után a friss hófelszín felett a fokozott kisugárzás miatt mint a villám elindul lefelé a hõmérséklet, pikk-pakk eléri a harmatpontot, és beáll a köd. Néha az az érzésem ilyen esetben, hogy annyira gyorsan zuhan a hõmérséklet, hogy a harmatpont "nem tudja követni". Aztán itt stagnál kicsit, a harmatpont újra elkezd húzni lefele, megszûnik a köd, és a hõmérséklet is akkor kezd el újra süllyedni.
Köszi, pont erre voltam kíváncsi: "Persze a Td is változhat az éjszaka folyamán" Szóval ezért van az, hogy most csak 0 fok körül van Nyíradony fölött a Td de szerintem mégis lesz reggelre legalább -2 fok, mert éjszaka fog változni.
Harmatpont: Link
Minél szárazabb a levegõ, annál nagyobb a léghõmérséklet és harmatpont közötti különbség (harmatpont-deficit). A száraz levegõ sokkal jobban le tud hûlni, mint a nedves. Ha a léghõmérséklet a harmatpontig csökken, akkor a levegõben lévõ nedvesség kicsapódik és köd keletkezik.
Példa:
Nedves levegõ: 15 fokról indulunk neki az éjszakának, 10 fok a harmatpont. Éjszaka a kisugárzás hatására hûl a levegõ, ám amikor eléri a 10 fokot, beáll a köd és innentõl kezdve stagnál a T2m.
Száraz levegõ: 15 fokról indulunk, de csak 0 fok a harmatpont. Ekkor a levegõ egészen 1-2 fokig le tud hûlni, anélkül hogy köd képzõdne.
Persze a Td is változhat az éjszaka folyamán, a lényeg a T2m és Td közötti különbség, azaz tulajdonképpen a levegõ nedvességtartalma.
Minél szárazabb a levegõ, annál nagyobb a léghõmérséklet és harmatpont közötti különbség (harmatpont-deficit). A száraz levegõ sokkal jobban le tud hûlni, mint a nedves. Ha a léghõmérséklet a harmatpontig csökken, akkor a levegõben lévõ nedvesség kicsapódik és köd keletkezik.
Példa:
Nedves levegõ: 15 fokról indulunk neki az éjszakának, 10 fok a harmatpont. Éjszaka a kisugárzás hatására hûl a levegõ, ám amikor eléri a 10 fokot, beáll a köd és innentõl kezdve stagnál a T2m.
Száraz levegõ: 15 fokról indulunk, de csak 0 fok a harmatpont. Ekkor a levegõ egészen 1-2 fokig le tud hûlni, anélkül hogy köd képzõdne.
Persze a Td is változhat az éjszaka folyamán, a lényeg a T2m és Td közötti különbség, azaz tulajdonképpen a levegõ nedvességtartalma.
Hali! Mi az oka annak, hogy mikor a hõmérséklet csökkenésérõl illetve a Tmin-rõl van szó mindig a harmatpontot hozzátok fel? Milyen összefüggés van a kettõ között? Egy példán keresztül bemutatná nekem valaki?

Ezaaaaz!
Eltûnt a linkem a kedvencekbõl, csak a gépen lévõ letöltöttekbõl dolgozhattam és nem tudtam így segíteni a múltkor atbage2-nek, hiába kerestem. Remélem õ is olvassa.

Jelen! :-) Régebben még "Excelezésébe" is belekezdtem, de embertelen mennyiségû adat... Bár talán van rá program, de sokszor van elcsúszás a táblázatokban illetve más egyéb hibák.
Link
Csak gyõzd letölteni õket... De biztatásként elárulom, hogy már legalább két embernek sikerült (Nanovich és jómagam).
Csak gyõzd letölteni õket... De biztatásként elárulom, hogy már legalább két embernek sikerült (Nanovich és jómagam).

Köszönöm a segítségedet! Ezek szerint továbbra is gyengélkedik.
Szia! A fórumban nekem egy ilyen linket ajánlottak, folyamatosan frissül, különbözõ idõskálán: Link
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67420 - 2011-09-28 23:18:54)
Napfolttevékenységrõl mit lehet tudni, mennyire aktív mostanság, hol lehet ezt megnézni? Elõre is köszi!
Napfolttevékenységrõl mit lehet tudni, mennyire aktív mostanság, hol lehet ezt megnézni? Elõre is köszi!
Keresgéltem neten nagyobb idõtávra visszanyúló "napi jelentéseket",de csak az Eumetes kb 11 éves adatsort találtam. Met.hu-n 5-6 év a nyilvános,Freemeteo nekem elég ziláltnak tûnik,esetleg tudtok még más variációkat?
A barometrikus magasságformulából kifejezhetõ a magasság, de az soha nem lesz pontos, mert nem ismered az egyéb állapothatározókat. Az említett formula pl egyenlõ hõmérsékletû légoszlopra szól, nincs benne szó a az egyéb légalkotók parciális nyomásáról stb Vannak erre jó kis képletek, de egyszerûbb, ha megnézel egy szonda felszállást, vagy egy analízist

Van arra valami módszer, hogy a légnyomás függvényében kiszámítsuk pl. a 850 hPa-s szint magasságát?!