Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Hirtelen ez jutott eszembe:Link
Néhány évre visszamenõleg hónapokra is meglehet nézni.
Néhány évre visszamenõleg hónapokra is meglehet nézni.
Köszönöm szépen a segítséget Neked is, valamint Nanovich*-nak is! 
Vagyis amennyi ideig marad ez a helyzet annál erõsebb lehet fent a hidegmag vagy tévedek?
Sziasztok! Ez a helyzet ami most fennál az idõjárásban az a mi telünk szempontjából még jó lehet nem? Mert így Északon a hidegmag eléggé meg tud erõsödni. Bár ha ez az Ac-s idõ akkor is így maradna akkor nem sokat éreznénk belõle. De ha mégse, akkor egy Skandináv anticiklon jó lenne számunkra egy hideg télhez? Szóval inkább azt kérdezem, hogy a mostan idõjárási helyzetet nézve minek kellene megváltozni és milyen irányba, hogy egy jó télre legyen esélyünk. Illetve télen a hidegmagnak hol kell elhelyezkedni ahhoz hogy jó legyen a Skandináv Ac. a hideg leforgatásához? 
Ha hülyeségeket kérdeztem akkor sajnálom, eléggé amatõr vagyok. De legalább kijavítotok.
Ha hülyeségeket kérdeztem akkor sajnálom, eléggé amatõr vagyok. De legalább kijavítotok. 
Olyan kérdésem lenne,hogy 2008,2009,2010-es hõmérsékleti,csapadék,jégesõs szélsõségeket hol találok? OMSZ archívum?
Köszönöm elõre is
Köszönöm elõre is
Szia!
Legjobban szerintem akkor jársz, ha ellátogatsz az OMSZ meteorológiai szakkönyvtárába, amely kedd-csütörtök között 9-14 óráig tart nyitva. A biztonság kedvéért érdemes lehet odatelefonálni, mert idõnként a könyvtáros hölgy távolléte miatt zárva találni az ajtót.
A Lõrinciben mért adatokat 2 helyen keresheted:
1871-tõl egészen 1989-ig megjelent az OMSZ által végzett meteorológiai megfigyelések havi és évi átnézeteit tartalmazó meteorológiai évkönyv sorozat. Éghajlati adatokat (havi közepek) a kiadvány III. kötetében találsz. Az évkönyvek rendszertelen jeleggel közölnek állomástörténeti információkat is, a földrajzi koordináta adatok mellett 1-2 soros szöveg utalhat a mûszerezettség változására vagy a mérõhely költözésére.
Az 1930-as évektõl egészen 1995-ig évjárattól függõen 30-150db állomás havi átnézeteit közli az Idõjárási Havijelentés Magyarországról c. sorozat.
Legjobban szerintem akkor jársz, ha ellátogatsz az OMSZ meteorológiai szakkönyvtárába, amely kedd-csütörtök között 9-14 óráig tart nyitva. A biztonság kedvéért érdemes lehet odatelefonálni, mert idõnként a könyvtáros hölgy távolléte miatt zárva találni az ajtót.
A Lõrinciben mért adatokat 2 helyen keresheted:
1871-tõl egészen 1989-ig megjelent az OMSZ által végzett meteorológiai megfigyelések havi és évi átnézeteit tartalmazó meteorológiai évkönyv sorozat. Éghajlati adatokat (havi közepek) a kiadvány III. kötetében találsz. Az évkönyvek rendszertelen jeleggel közölnek állomástörténeti információkat is, a földrajzi koordináta adatok mellett 1-2 soros szöveg utalhat a mûszerezettség változására vagy a mérõhely költözésére.
Az 1930-as évektõl egészen 1995-ig évjárattól függõen 30-150db állomás havi átnézeteit közli az Idõjárási Havijelentés Magyarországról c. sorozat.
Metforeva'-val így is gondoltuk ezt Köszönjük a választ! De az OMSZ olvasatában is így van?
Köszönjük a választ! De az OMSZ olvasatában is így van?
Szia!
Állomástörténettel nem tudok szolgálni, azonban napijelentéseim vannak a kérdéses idõszakról (sõt, korábbtól is), benne Lõrinci adataival.
Állomástörténettel nem tudok szolgálni, azonban napijelentéseim vannak a kérdéses idõszakról (sõt, korábbtól is), benne Lõrinci adataival.
Sziasztok!
Néhány régebbi cikkben (http://www.heol.hu/heves/kozelet/hohullam-helyett-lehules-megdolhet-a-hidegrekord-161906 és Link feltûnt, hogy a 70-es, 80-as években (esetleg korábban is) mûködött OMSZ állomás itt, Lõrinciben.
Kérdésem a következõ: hol tudnék ez iránt érdeklõdni (állomástörténet, esetleg adatok)?
Egy decemberi tudományos diákköri konferenciához lenne rá szükségem, ahol esetleg ezt is fel tudnám használni.
Ha valaki tudna ebben segíteni, azt elõre is nagyon köszönöm!
Néhány régebbi cikkben (http://www.heol.hu/heves/kozelet/hohullam-helyett-lehules-megdolhet-a-hidegrekord-161906 és Link feltûnt, hogy a 70-es, 80-as években (esetleg korábban is) mûködött OMSZ állomás itt, Lõrinciben.
Kérdésem a következõ: hol tudnék ez iránt érdeklõdni (állomástörténet, esetleg adatok)?
Egy decemberi tudományos diákköri konferenciához lenne rá szükségem, ahol esetleg ezt is fel tudnám használni.
Ha valaki tudna ebben segíteni, azt elõre is nagyon köszönöm!
Országos csapadékátlag az én olvasatomban, szimplán ennyi: az állomások által mért csapadékösszeg osztva az állomások számával. 
Köszönöm!
Én arra gondoltam, amikor azt mondják, hogy Magyarországon 839mm volt az éves csapadékmennyiség (tavaly valami ilyesmi volt), akkor az hogyan jön ki? Ejjj, a felügyelõ úr nem nagyon akar ide átjönni
Én arra gondoltam, amikor azt mondják, hogy Magyarországon 839mm volt az éves csapadékmennyiség (tavaly valami ilyesmi volt), akkor az hogyan jön ki? Ejjj, a felügyelõ úr nem nagyon akar ide átjönni
Sziasztok! az lenne a kérdésem,hogy az OMSZ radarnak az archívuma nyilvános-e és,ha igen hol? Elõre is köszönöm a választ...
Szerintem ez az utóbbi években alakulhatott át. Egy pár éve már rendelkezésre áll a MISH rendszer, amivel sûrû rácsponthálózatra interpolálják a csapadékmérõ állomások adatait. Pl. az idei augusztus havi csapadéka MISH-sel interpolálva: Link
(ebben még csak kevés állomást vettek figyelmebe, természetesen ahhoz, hogy ez elég jó legyen, minél több állomást figyelembe kell venni, de a havi adatok nagyobb része csak késõbb érkezik be...)
Ha meg a Magyarországon belüli összes rácspontra meg van a csapadékösszeg (legyen az napi, havi, éves, vagy akármi), akkor az összes rácsponti érték számtani átlagával egész jó országos átlag képezhetõ. Mindenesetre sokkal jobb, mint ha egyszerûen a mérõállomások adatait átlagolnánk ki, ami által azokat a területeket, ahol nagyobb az állomássûrûség nagyobb súllyal vennénk figyelembe a kelleténél, míg a kis állomássûrûségû területeket kisebb súllyal, mint kellene.
De még többféle közelítés lehetséges az egyszerû "állomási adatok átlagolása" módszer helyett, amivel területi csapadék átlagot lehet számítani, kérdés melyik a "hivatalos" jelenleg.... Vki bennfentesebb?
(ebben még csak kevés állomást vettek figyelmebe, természetesen ahhoz, hogy ez elég jó legyen, minél több állomást figyelembe kell venni, de a havi adatok nagyobb része csak késõbb érkezik be...)
Ha meg a Magyarországon belüli összes rácspontra meg van a csapadékösszeg (legyen az napi, havi, éves, vagy akármi), akkor az összes rácsponti érték számtani átlagával egész jó országos átlag képezhetõ. Mindenesetre sokkal jobb, mint ha egyszerûen a mérõállomások adatait átlagolnánk ki, ami által azokat a területeket, ahol nagyobb az állomássûrûség nagyobb súllyal vennénk figyelembe a kelleténél, míg a kis állomássûrûségû területeket kisebb súllyal, mint kellene.
De még többféle közelítés lehetséges az egyszerû "állomási adatok átlagolása" módszer helyett, amivel területi csapadék átlagot lehet számítani, kérdés melyik a "hivatalos" jelenleg.... Vki bennfentesebb?
Igen, egy melegfront hatása az ominózus felhõzet. Csapadékot csak a ciklonközpont közelében adott a front, az viszont messze van, az észak-atlanti régióban.
Hali! A Tiszántúli felhõs idõ azért lehet mert majdnem belóg az országba egy melegfront?
Ezt az Ausztriai frontvonal analysisrõl vettem.
Ezt az Ausztriai frontvonal analysisrõl vettem.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67374 - 2011-09-09 18:31:14)
Itt van egy kis szösszenet Európa éghajlatáról, ebben megtalálod az "izlandi minimum" jelentését: Link
Itt van egy kis szösszenet Európa éghajlatáról, ebben megtalálod az "izlandi minimum" jelentését: Link
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67368 - 2011-09-09 11:11:14)
Mi határozza meg a hideg magok elhelyezkedését? Ahol a legnagyobb a hófelhalmozódás, ott a legkiterjedtebb a hideg mag? Mi az az "izlandi minimum" ? Bocsánat a tudatlanságomért, tanulni szeretnék itt.
[kérlek, vedd fel a helyesírást is a szakok közé, ha nem nagy kérés. taki]
Mi határozza meg a hideg magok elhelyezkedését? Ahol a legnagyobb a hófelhalmozódás, ott a legkiterjedtebb a hideg mag? Mi az az "izlandi minimum" ? Bocsánat a tudatlanságomért, tanulni szeretnék itt.
[kérlek, vedd fel a helyesírást is a szakok közé, ha nem nagy kérés. taki]
Sziasztok! Nekem is lenne egy kérdésem, bár remélem nem fogom elfelejteni leírni a kérdést
Nos, Azt szeretném kérdezni, hogy Tudna e valaki adni egy linket frissülõ Ecm csapadéktérképrõl? Mert én hiába próbáltam ilyet megnyitni nem engedte pedig még regisztráltam is egy oldalra.
Nos, Azt szeretném kérdezni, hogy Tudna e valaki adni egy linket frissülõ Ecm csapadéktérképrõl? Mert én hiába próbáltam ilyet megnyitni nem engedte pedig még regisztráltam is egy oldalra.
Itt ül mellettem egy besnyõi kollégám, szerinte a beloianissziak keze van a dologban.
Az én véleményem viszont az, hogy egyszerû véletlen az egész. Lehet, hogy a következõ 3 már pont telibe fog kapni. De az is lehet, hogy a köv. 10-bõl csak 1, meg az is, hogy 10-bõl 10.
Az én véleményem viszont az, hogy egyszerû véletlen az egész. Lehet, hogy a következõ 3 már pont telibe fog kapni. De az is lehet, hogy a köv. 10-bõl csak 1, meg az is, hogy 10-bõl 10.
Egy kérdésem volna de választ még nem kaptam.
Iváncsán lakom és ha valami hidegfrontok ill a csapadéksávjuk iváncsa elérése elõtt délre ill északra vállnak ketté igy az lakhelyemen szinte szárazság van.
EZ VOLT A ZSINORBAN A 3. hidegfront esõnek csak az kellemes illatát lehetet érezni.
De ha országos szintû esõ esik abbol 95 százalék hogy esni fog. Atta
Iváncsán lakom és ha valami hidegfrontok ill a csapadéksávjuk iváncsa elérése elõtt délre ill északra vállnak ketté igy az lakhelyemen szinte szárazság van.
EZ VOLT A ZSINORBAN A 3. hidegfront esõnek csak az kellemes illatát lehetet érezni.
De ha országos szintû esõ esik abbol 95 százalék hogy esni fog.
Atta 
Teljesen jó az én tapasztalatom szerint, bricó és obi árusítja pár 100 ft.
Szeretnék venni csapi mérõt. Ki mit ajánl? Olcsó megoldások érdekelnek! Zöldike mennyire ok? Azt mezõgazdasági boltokba keresem, vagy esetleg hipermarketekben is található?
Szép estét! Az ISS-t mostanában éppen teljes sötétedéskor szoktam látni a Cassiopeia környékén, tehát észak felé fordulva kell keresni. (Egyik este éppen csak hajszálnyi hija volt, hogy nem takarta el a Sarkcsillagot...)
A második volt, de mentettem az elsõt is. Köszönöm szépen a linkeket.
Szeretném kérdezni, hogy melyik honlapon lehet a mûholdakat nyomom követni? Emlékszem, hogy a könyvjelzõiben benne volt, de most még sem találom.
Köszönöm elõre is, aki megáld egy linkkel.
Esténként mikor megy az ISS szoktam látni, de úgy a link gyûjteményembõl most hiányzik ez a követõ mûholdkövetõ rendszer.
Köszönöm elõre is, aki megáld egy linkkel.
Esténként mikor megy az ISS szoktam látni, de úgy a link gyûjteményembõl most hiányzik ez a követõ mûholdkövetõ rendszer.
Köszönöm szépen a részletes adathalmazt neked és Csateszkonak is!
Jaj de naiv vagy (ismét) Link Link
A szabályos mérés alapfeltétele (lenne) például, hogy:
- napfénymérésnél körpanoráma legyen, ez sem valósul meg esetenként Link
- ne legyen az adatokat befolyásoló mesterséges hõforrás a mérõ közvetlen közelében, ez sem jön össze idõnként Link Link Link Link
- az árnyékoló állapota is fontos szempont, közben meg erre is láttam már érdekes példákat
- és még lehetne sorolni.
Úgyhogy a szabályos mérést illetõen semmiben sem lehetünk biztosak, de amennyit olvasod a fórumokat, ezt már tudnod kellene.
Palota!
Hogy Bugacon homok van a mérõ alatt, az biztos, ugyanis szárazság esetén (ami arrafelé nem ritka) a fû szerintem úgy kiég, hogy gyakorlatilag nem is tekinthetõ fûnek. Ami persze helyi jellemzõ, ahogy már írták páran, ott olyan a talaj, ezen a körülményen nem lehet és nem is kell változtatni.
Sokkal fontosabb, hogy ha magasabb maximumokat mér, azt ne a napfénynek, meg az idõjárásnak, meg mindenféle szupermeleg klímának meg globális felmelegedésnek tulajdonítsuk, hanem a homoknak.
A szabályos mérés alapfeltétele (lenne) például, hogy:
- napfénymérésnél körpanoráma legyen, ez sem valósul meg esetenként Link
- ne legyen az adatokat befolyásoló mesterséges hõforrás a mérõ közvetlen közelében, ez sem jön össze idõnként Link Link Link Link
- az árnyékoló állapota is fontos szempont, közben meg erre is láttam már érdekes példákat
- és még lehetne sorolni.
Úgyhogy a szabályos mérést illetõen semmiben sem lehetünk biztosak, de amennyit olvasod a fórumokat, ezt már tudnod kellene.
Palota!
Hogy Bugacon homok van a mérõ alatt, az biztos, ugyanis szárazság esetén (ami arrafelé nem ritka) a fû szerintem úgy kiég, hogy gyakorlatilag nem is tekinthetõ fûnek. Ami persze helyi jellemzõ, ahogy már írták páran, ott olyan a talaj, ezen a körülményen nem lehet és nem is kell változtatni.
Sokkal fontosabb, hogy ha magasabb maximumokat mér, azt ne a napfénynek, meg az idõjárásnak, meg mindenféle szupermeleg klímának meg globális felmelegedésnek tulajdonítsuk, hanem a homoknak.
1951-2000-es átlagok Békéscsabán: -1.7 0.5 5.4 10.9 16.2 19.5 21.1 20.7 16.7 10.9 5.1 0.6 (évi közép: 10.5)
1901-1950 között ugyanez: -2.4 -0.3 5.5 10.8 16.5 19.5 21.8 21.0 16.9 11.0 5.2 0.0 (10.45)
Mérések kezdete: 1881 Legmelegebb augusztus: 1890-ben 25.3°c (1992 a 2. helyezett), leghûvösebb: 1940, 1976 egyaránt 17.7°c-os középpel zárt.
Forrás: OMSZ évkönyvekbõl és egyéb forrásokból összeillesztett, egyöntetûvé tett (homogenizált) adatsor. Az adatok valódi 24 órás középértékek, tehát a min-max/2-es módszerrel kapott számoktól eltérnek.
(A nyári hónapokban semmiképpen sem használnám az 1961-90, vagy 1971-2000 periódus átlagait, ugyanis mindkettõbe beleesik az 1970-es, 80-as évtized rendkívül hûvös nyarakkal jellemezhetõ idõszaka. Hosszabb távon ezek az átlagok nem lesznek reprezentatívak. 1951-2000 melegebb és hûvösebb nyarakat közel azonos súllyal tartalmaz).
1901-1950 között ugyanez: -2.4 -0.3 5.5 10.8 16.5 19.5 21.8 21.0 16.9 11.0 5.2 0.0 (10.45)
Mérések kezdete: 1881 Legmelegebb augusztus: 1890-ben 25.3°c (1992 a 2. helyezett), leghûvösebb: 1940, 1976 egyaránt 17.7°c-os középpel zárt.
Forrás: OMSZ évkönyvekbõl és egyéb forrásokból összeillesztett, egyöntetûvé tett (homogenizált) adatsor. Az adatok valódi 24 órás középértékek, tehát a min-max/2-es módszerrel kapott számoktól eltérnek.
(A nyári hónapokban semmiképpen sem használnám az 1961-90, vagy 1971-2000 periódus átlagait, ugyanis mindkettõbe beleesik az 1970-es, 80-as évtized rendkívül hûvös nyarakkal jellemezhetõ idõszaka. Hosszabb távon ezek az átlagok nem lesznek reprezentatívak. 1951-2000 melegebb és hûvösebb nyarakat közel azonos súllyal tartalmaz).
A gyeptakaró kizárólag akkor elõfeltétele a szabványos mérésnek, amennyiben a fûvel borított talaj jellemzõ az adott környezetre. Sivatagokban, állandóan fagyos területeken, hegytetõn lévõ állomásokon, stb. ennek kivitelezése gyakorlatilag lehetetlen lenne.
Kérdés, a futóhomok mennyire tekinthetõ természetes körülménynek Bugacon?
Kérdés, a futóhomok mennyire tekinthetõ természetes körülménynek Bugacon?
Biztos vagyok abban, hogy a bugaci mérõ alatt is fû van, hiszen a szabályos mérés egyik alapfeltétele ez.
1, Vajon miért Újpesten van mindig a legmelegebb a forró napokon?
Az állomás elhelyezkedése számít (tényleg, hol van pontosan) vagy valami más?
2, A bugaci mérõ alatt fû vagy van homok?
Köszi A.
(Ui: Hasznos lenne mindegyik magyarországi mérõállomásról és környékérõl egy fotó)
Az állomás elhelyezkedése számít (tényleg, hol van pontosan) vagy valami más?
2, A bugaci mérõ alatt fû vagy van homok?
Köszi A.
(Ui: Hasznos lenne mindegyik magyarországi mérõállomásról és környékérõl egy fotó)
Én ilyet tudok mondani:
1961-2009. augusztusi középhõmérsékletek, Békéscsaba
(megnéztem, ebben az idõszakban 4 különbözõ helyen volt a hivatalos met. állomás, ezt vedd figyelembe. Az 1961-1984 adatok a fényesi, 1985-1993 adatok a nagyréti, az 1994-2002 adatok a repülõtéri, a 2003-2009 adatok a Vízmûvek állomásról vannak)
1961 20,1 1962 22,1 1963 21,7 1964 19,0
1965 18,0 1966 19,8 1967 21,0 1968 18,6
1969 19,3 1970 19,7 1971 21,8 1972 19,2
1973 20,0 1974 21,7 1975 19,8 1976 17,3
1977 19,0 1978 18,1 1979 19,1 1980 19,2
1981 19,7 1982 20,6 1983 20,2 1984 19,6
1985 20,9 1986 21,6 1987 18,2 1988 20,6
1989 19,7 1990 20,1 1991 19,4 1992 24,5
1993 20,9 1994 22,2 1995 20,5 1996 20,2
1997 19,7 1998 21,0 1999 20,3 2000 23,4
2001 22,1 2002 21,6 2003 24,1 2004 20,9
2005 19,8 2006 19,6 2007 22,9 2008 22,1
2009 22,7
Átlagok: 1961-1990 19,9 1971-2000 20,3 (2000-2009 21,9)
1961-2009. augusztusi középhõmérsékletek, Békéscsaba
(megnéztem, ebben az idõszakban 4 különbözõ helyen volt a hivatalos met. állomás, ezt vedd figyelembe
. Az 1961-1984 adatok a fényesi, 1985-1993 adatok a nagyréti, az 1994-2002 adatok a repülõtéri, a 2003-2009 adatok a Vízmûvek állomásról vannak) 1961 20,1 1962 22,1 1963 21,7 1964 19,0
1965 18,0 1966 19,8 1967 21,0 1968 18,6
1969 19,3 1970 19,7 1971 21,8 1972 19,2
1973 20,0 1974 21,7 1975 19,8 1976 17,3
1977 19,0 1978 18,1 1979 19,1 1980 19,2
1981 19,7 1982 20,6 1983 20,2 1984 19,6
1985 20,9 1986 21,6 1987 18,2 1988 20,6
1989 19,7 1990 20,1 1991 19,4 1992 24,5
1993 20,9 1994 22,2 1995 20,5 1996 20,2
1997 19,7 1998 21,0 1999 20,3 2000 23,4
2001 22,1 2002 21,6 2003 24,1 2004 20,9
2005 19,8 2006 19,6 2007 22,9 2008 22,1
2009 22,7
Átlagok: 1961-1990 19,9 1971-2000 20,3 (2000-2009 21,9)
Közben a szegedit megtaláltam: Link
Gondolom nincs számottevõ eltérés a békéscsabaihoz képest.
Gondolom nincs számottevõ eltérés a békéscsabaihoz képest.
Mennyi az átlagos augusztusi középhõmérséklet a délkeleti országrészben? (Elsõsorban Békéscsaba érdekelne, ha nincs róla adat, akkor Szeged is megtenné )
)
Egyelõre csak egy 61-90-est találtam a kedvencek között, de az is csak Pécsre és Gyõrre: Link Cserében kapsz más adatokat is mellé
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hétvégén újabb hidegfront érkezik
Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46
Szabályzat