Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448614 - 2019-08-15 20:07:31)
Fújjj! Menj innen!!! Még nincs tél!
Fújjj! Menj innen!!! Még nincs tél!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448613 - 2019-08-15 19:47:53)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448611 - 2019-08-15 19:37:11)
1999 június-július, 2005 július, 2010 június, 2014 július, 2016 július.
1999 június-július, 2005 július, 2010 június, 2014 július, 2016 július.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448610 - 2019-08-15 19:14:14)
Ha már itt tartunk, nálam a tavalyi 2018-as év időjárási szempontból egy igazi sikersztori volt.
Havas tél, kemény hideg a tél legvégén, tavasz legelején, szokatlan hűvös március, a hónap közepén téli intermezzóval, majd további hűvös idő volt. Április folyamán fokozatos erős melegedés, már a hónap közepe /végétől berobbanó már, mely 5 hónapig, szeptember végéig tartott.
Gyakori zivatarok, igaz kirívó heves események nélkül, de a látvány az jó volt gyakran, és az 56 db zivataros nap az nálam rekord 2004. óta.
Komoly zivataros helyzet szept. legelején, sok csapadékkal,
Száraz, viharos, hangulatos őszi időszakok, szinte ködmentes kiadásban (nekem nincs gondom a köddel, de furcsa volt megtapasztalni egy ilyen ködmentes őszt), és jött egy változékony, viharos december, főleg a hónap végén, és több év kihagyás után épp az adventi időszak végére esett egy nagyobb havazás. A modellek 3 cm körül adtak, erre 15 cm porhó hullott a hónap közepén, mely több mint 1 hétig megmaradt.
A mérések kezdete óta a legmelegebb év volt.
Ez is kuriózum.
A száraz ősz miatt különösen színes volt a vegetáció.
Az egyik legszínesebb őszt tapasztaltam, mióta megfigyelek.
Ha már itt tartunk, nálam a tavalyi 2018-as év időjárási szempontból egy igazi sikersztori volt.
Havas tél, kemény hideg a tél legvégén, tavasz legelején, szokatlan hűvös március, a hónap közepén téli intermezzóval, majd további hűvös idő volt. Április folyamán fokozatos erős melegedés, már a hónap közepe /végétől berobbanó már, mely 5 hónapig, szeptember végéig tartott.
Gyakori zivatarok, igaz kirívó heves események nélkül, de a látvány az jó volt gyakran, és az 56 db zivataros nap az nálam rekord 2004. óta.
Komoly zivataros helyzet szept. legelején, sok csapadékkal,
Száraz, viharos, hangulatos őszi időszakok, szinte ködmentes kiadásban (nekem nincs gondom a köddel, de furcsa volt megtapasztalni egy ilyen ködmentes őszt), és jött egy változékony, viharos december, főleg a hónap végén, és több év kihagyás után épp az adventi időszak végére esett egy nagyobb havazás. A modellek 3 cm körül adtak, erre 15 cm porhó hullott a hónap közepén, mely több mint 1 hétig megmaradt.
A mérések kezdete óta a legmelegebb év volt.
Ez is kuriózum.
A száraz ősz miatt különösen színes volt a vegetáció.
Az egyik legszínesebb őszt tapasztaltam, mióta megfigyelek.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448609 - 2019-08-15 18:19:52)
Én azért a januárt kicserélném 87 januárjára!
Nálam az az etalon.
Én azért a januárt kicserélném 87 januárjára!
Nálam az az etalon.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448607 - 2019-08-15 17:46:56)
2018 április, 2018 május, 2019 június, 2015 július, 2015 augusztus, 2011 szeptember, 2014 október.
2018 április, 2018 május, 2019 június, 2015 július, 2015 augusztus, 2011 szeptember, 2014 október.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448606 - 2019-08-15 17:36:3
1993 november+2001 december+1996 január+2003 február+1987 március.
Utána jöhet felőlem bármilyen 6 hónap.
1993 november+2001 december+1996 január+2003 február+1987 március.
Utána jöhet felőlem bármilyen 6 hónap.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448605 - 2019-08-15 17:11:56)
Ha már tél, akkor pl. 2002/2003 reloaded Régóta pályázom és bűvölöm érte télen a modelleket, de mindig csak 300 óra felett jelentkezik az armageddon és mire közeledne már kezd hűlt helye lenni. Na de a remény még sokáig él
Ha már tél, akkor pl. 2002/2003 reloaded
Régóta pályázom és bűvölöm érte télen a modelleket, de mindig csak 300 óra felett jelentkezik az armageddon és mire közeledne már kezd hűlt helye lenni. Na de a remény még sokáig él 
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448604 - 2019-08-15 17:01:17)
Sosem fogja senki meggyőzni a másikat, hogy miért jobb az ő általa favorizált évszak. Kár a gőzért.
Egyébként úgy gondolnám, hogy itt a metneten, a regisztráltak 75%-a, a tél különböző jelenségei miatt van itt. Jómagam is a télfanatizmusom miatt kerültem ide. Más kérdés, hogy ez megváltozott nálam, talán az öregedés, talán a gyerek miatt. Ettől még én örűlnék a legjobban egy félméteres hónak.
Sosem fogja senki meggyőzni a másikat, hogy miért jobb az ő általa favorizált évszak. Kár a gőzért.
Egyébként úgy gondolnám, hogy itt a metneten, a regisztráltak 75%-a, a tél különböző jelenségei miatt van itt. Jómagam is a télfanatizmusom miatt kerültem ide. Más kérdés, hogy ez megváltozott nálam, talán az öregedés, talán a gyerek miatt. Ettől még én örűlnék a legjobban egy félméteres hónak.
Vannak pontos információi valakinek 1996. június 20-21 eseményeiről? Nagy viharok, jégesők voltak azokon a napokon.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448575 - 2019-08-15 10:17:59)
1947 szeptembere nálam a 10. legmelegebb, viszont 2011 szeptembere -nálam- az eddigi legmelegebb (és egyedüliként 20 °C átlag fölötti) szeptember.
Gondolom ez és az előzmények mehetnek a Visszatekintőbe.
1947 szeptembere nálam a 10. legmelegebb, viszont 2011 szeptembere -nálam- az eddigi legmelegebb (és egyedüliként 20 °C átlag fölötti) szeptember.
Gondolom ez és az előzmények mehetnek a Visszatekintőbe.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448574 - 2019-08-15 10:04:11)
Igen, az 1947-es szeptemberről hallottam, hogy volt egy nagyon meleg időszaka. Egyébként nem kell 1947-ig visszamenni, elég 2011-ig. Már július 20.-tól úgy tűnt egészen augusztus első felén át, hogy a nyárnak bizony vége. Aztán augusztus közepén jött az igazi váltás, és egészen október elejéig kitartott. 2011. szeptembere a 4. legmelegebb lett 1901 óta, egyetlen egy nap sem volt átlag alatt (az 1971-2000-es átlag szerint 24.e átlagon volt, de az 1981-2010-es átlag szerint már átlag felett van)
Bár mindezek ellenére, az átlagnál fél fokkal hidegebb október és az átlagnál 2 és fél fokkal hidegebb november kiegyenlítették az átlagnál 3 fokkal melegebb szeptembert ezzel 2011-ben egy átlag körüli őszi középhőmérsékletet eredményezve.
A tavalyi évbe kár volt a 23.a utáni lehülés... ha kitartottak volna a hónap végéig az 1.-21. közötti 20 fok körüli középhőmérsékletek, simán a legmelegebb szeptemberünk lett volna 1901 óta.
Igen, az 1947-es szeptemberről hallottam, hogy volt egy nagyon meleg időszaka. Egyébként nem kell 1947-ig visszamenni, elég 2011-ig. Már július 20.-tól úgy tűnt egészen augusztus első felén át, hogy a nyárnak bizony vége. Aztán augusztus közepén jött az igazi váltás, és egészen október elejéig kitartott. 2011. szeptembere a 4. legmelegebb lett 1901 óta, egyetlen egy nap sem volt átlag alatt (az 1971-2000-es átlag szerint 24.e átlagon volt, de az 1981-2010-es átlag szerint már átlag felett van)
Bár mindezek ellenére, az átlagnál fél fokkal hidegebb október és az átlagnál 2 és fél fokkal hidegebb november kiegyenlítették az átlagnál 3 fokkal melegebb szeptembert ezzel 2011-ben egy átlag körüli őszi középhőmérsékletet eredményezve.
A tavalyi évbe kár volt a 23.a utáni lehülés... ha kitartottak volna a hónap végéig az 1.-21. közötti 20 fok körüli középhőmérsékletek, simán a legmelegebb szeptemberünk lett volna 1901 óta.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448573 - 2019-08-15 10:02:10)
Egyetlen egyszer sem írtam ilyet az idei nyárra, hogy gyengébb, közepes. Sőt már azt harsogtam mióta, hogy ez egy rekord meleg nyárként is zárhat, annak ellenére, hogy idén sem voltak túl gyakoriak az extrém kilengések, bár a tavalyival ellentétben jóval magasabb értékekkel tetőző hőhullámok akadtak, de nem voltak annyira tartósak folyamatosan, mint tavaly augusztusban.
Egy szimpla példát hoztam fel, hogy 1947 nyara is forró volt, a magassági térképek azért azt is mutatják a főizobárszinten, hogy magas nyomások uralkodtak gyakran, tehát a felettünk lévő időszakosan 20+ fokos magassági hőmérsékletek mellett, 2 méteren bőven előfordulhattak 35+ fokok, noha rekordok lehet éppen nem dőltek, csak szeptemberben. Nem éltünk még akkor, de elsősorban arra akartam rávilágítani, ami látom számodra nem ment át, hogy lehet találni extrém periódusokra példát a múltból is, mikor rendkívüli hőhullámok alakultak ki és még őszre is átnyúltak. Arról jutott eszembe, hogy augusztusban már szoktuk emlegetni az évszakváltót és bizony augusztus végén az ember már azt gondolta volna abban az évben, hogy na, vége a nyárnak és a szeptember első napjai is rendre olyan formában köszöntöttek be.
A másik pedig korábban AD971 által emlegetett 2000-es évek óta fokozódó hőség, melegedés. Az 1900-as évek első feléről bőven találni elrettentő példát, csak ugye mivel tömik az ember fejét? Klímaváltozás, mind meghalunk. A Föld történetében eddig is voltak felmelegedő és lehűlő periódusok, viszont kell valami a médiának amiről csámcsoghat és a mai emberek egy jó része még el is hiszi, hogy sosem tapasztalt meleg jön, végünk, meggyulladunk. Ez olyan, mint egy rossz betegség, amit bele beszélnek a hipochondriában szenvedő egyénbe. Dupla fájdalommal éli meg a semmit, holott lehet máskor is volt már neki egy kis torokgyulladása, de már a gégerák tüneteit utánozza. A lényeg, hogy volt hőség régen is, csak nem fújták fel ennyire és a laikusok meglátását sem torzították ilyen mértékben a média által.
Egyetlen egyszer sem írtam ilyet az idei nyárra, hogy gyengébb, közepes. Sőt már azt harsogtam mióta, hogy ez egy rekord meleg nyárként is zárhat, annak ellenére, hogy idén sem voltak túl gyakoriak az extrém kilengések, bár a tavalyival ellentétben jóval magasabb értékekkel tetőző hőhullámok akadtak, de nem voltak annyira tartósak folyamatosan, mint tavaly augusztusban.
Egy szimpla példát hoztam fel, hogy 1947 nyara is forró volt, a magassági térképek azért azt is mutatják a főizobárszinten, hogy magas nyomások uralkodtak gyakran, tehát a felettünk lévő időszakosan 20+ fokos magassági hőmérsékletek mellett, 2 méteren bőven előfordulhattak 35+ fokok, noha rekordok lehet éppen nem dőltek, csak szeptemberben. Nem éltünk még akkor, de elsősorban arra akartam rávilágítani, ami látom számodra nem ment át, hogy lehet találni extrém periódusokra példát a múltból is, mikor rendkívüli hőhullámok alakultak ki és még őszre is átnyúltak. Arról jutott eszembe, hogy augusztusban már szoktuk emlegetni az évszakváltót és bizony augusztus végén az ember már azt gondolta volna abban az évben, hogy na, vége a nyárnak és a szeptember első napjai is rendre olyan formában köszöntöttek be.
A másik pedig korábban AD971 által emlegetett 2000-es évek óta fokozódó hőség, melegedés. Az 1900-as évek első feléről bőven találni elrettentő példát, csak ugye mivel tömik az ember fejét? Klímaváltozás, mind meghalunk. A Föld történetében eddig is voltak felmelegedő és lehűlő periódusok, viszont kell valami a médiának amiről csámcsoghat és a mai emberek egy jó része még el is hiszi, hogy sosem tapasztalt meleg jön, végünk, meggyulladunk. Ez olyan, mint egy rossz betegség, amit bele beszélnek a hipochondriában szenvedő egyénbe. Dupla fájdalommal éli meg a semmit, holott lehet máskor is volt már neki egy kis torokgyulladása, de már a gégerák tüneteit utánozza. A lényeg, hogy volt hőség régen is, csak nem fújták fel ennyire és a laikusok meglátását sem torzították ilyen mértékben a média által.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448563 - 2019-08-15 08:10:34)
Az 1947-es nyár az eddigi 14. az legmelegebb nyár volt. Az elmúlt 10 évben ennél csak egy kissé hűvösebb volt (2014).
Az idei nyár ezt alaposan felülmúlja majd (dobogósnak tűnik). Az őszt pedig majd meglátjuk. Nem mellékesen az 1947-es ősz -a meleg dekád ellenére- csupán a 37. legmelegebb lett.
Amúgy erről már beszéltünk.
Mostanában a nyarakat nem az egy-egy kiugró néhány napos hőség teszi elviselhetetlenné, hanem a folyamatos -gyakorlatilag megszakítás nélküli- konstans meleg, beleértve a felfrissülést nélkülöző éjszakák hosszú sorát is. Ahogy Bazsa is írta: sajnos a számokkal, átlagokkal nehéz vitatkozni.
Az 1947-es nyár az eddigi 14. az legmelegebb nyár volt. Az elmúlt 10 évben ennél csak egy kissé hűvösebb volt (2014).
Az idei nyár ezt alaposan felülmúlja majd (dobogósnak tűnik). Az őszt pedig majd meglátjuk. Nem mellékesen az 1947-es ősz -a meleg dekád ellenére- csupán a 37. legmelegebb lett.
Amúgy erről már beszéltünk.
Mostanában a nyarakat nem az egy-egy kiugró néhány napos hőség teszi elviselhetetlenné, hanem a folyamatos -gyakorlatilag megszakítás nélküli- konstans meleg, beleértve a felfrissülést nélkülöző éjszakák hosszú sorát is. Ahogy Bazsa is írta: sajnos a számokkal, átlagokkal nehéz vitatkozni.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448561 - 2019-08-15 07:34:51)
Hűha, látom bazsának kihívója akadt.
Hűha, látom bazsának kihívója akadt.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448558 - 2019-08-15 06:58:47)
Mondjuk a szeptemberi 37 fok az tényleg nudli.
Mondjuk a szeptemberi 37 fok az tényleg nudli.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448557 - 2019-08-15 06:33:22)
Tehát az idei nyár jó eséllyel melegebb lesz, mint az 1974 - es évi.
Aha! Nincs több kérdésem.
1947. pedig a tartósan meleg, 10 napos szeptember közepi hőhullám miatt lett, és maradt is nevezetes.
A nyarat meg sem említik sehol.
Annak ellenére, hogy neked az idei csak egy gyengébb, közepes, élhető nyár, és azt az 1947-est forró, dögvész nyárként említed, miközben az idei nyár melegebb lesz. Hm, érdekes. Nem vagyunk egyformák.
A mérések viszont nem hazudnak.
Azok nem megérzésen alapulnak.
Nyilván, 1947-ben még közel sem éltél, így pusztán T850 izoterma térképekből hibás lehet egy évszak megítélése.
Tehát az idei nyár jó eséllyel melegebb lesz, mint az 1974 - es évi.
Aha! Nincs több kérdésem.
1947. pedig a tartósan meleg, 10 napos szeptember közepi hőhullám miatt lett, és maradt is nevezetes.
A nyarat meg sem említik sehol.
Annak ellenére, hogy neked az idei csak egy gyengébb, közepes, élhető nyár, és azt az 1947-est forró, dögvész nyárként említed, miközben az idei nyár melegebb lesz. Hm, érdekes. Nem vagyunk egyformák.
A mérések viszont nem hazudnak.
Azok nem megérzésen alapulnak.
Nyilván, 1947-ben még közel sem éltél, így pusztán T850 izoterma térképekből hibás lehet egy évszak megítélése.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#448552 - 2019-08-15 00:34:52)
Nemhogy augusztusban, de még szeptemberben is képesek nyár közepére jellemző hőhullámok kialakulni. Megvizsgáltam 1947 nyarát a szinoptikus térképek segítségével és azt lehet mondani, a júniusi hűvöskés kezdés, menetrend szerint érkező medárdi hidegfronttal, végül egy forró nyárként folytatódott.
Június utolsó hetében ajtóstul berontott a nyár, rögtön komoly kánikulával. Link
Július 10-ig ki is tartott utána a kezdődő forróság, majd a hidegfront előtt július 9-én tetőzött a meleg.
Link
Ezt követően július 20-ig volt egy kis visszaesés, mérséklődött a nagy meleg, majd a tankönyvi időszakban újabb hőhullám kezdődött, július 27-én érte el csúcsát. Link
1-2 napra ezután gerinc előoldalra kerültünk, hidegfront érintette az országot, enyhült a nagy meleg. Link
Ezt gyorsan a gerinc keletre csúszása követte, újra elért minket a forró levegő Link
Augusztus elsején tőlünk délre rendkívül magas izoterma, forró légbuborék ólálkodott. Link
A gerinc előoldalán az északkeleti részekre belöttyen egy kicsit kevésbé meleg levegő eleinte, majd gyorsan ismét kelet felé táncolt, és augusztus 5-én újra tetőzött a forróság: Link
Ezt hidegfront követte, de nem hűlt le jelentősen továbbra sem, a 15-17 fok körüli izotermák húzódtak felettünk, miközben az észak-európai AC peremére kerültünk. Link
Végül egy augusztus 20-i helyzetkép: Link
Ezt pedig rá pár napra: Link
Hasonló AC híd verzió most fellelhető volt a modelleken is, némi hasonlóság ilyen téren látható is.
Augusztus 29-én érkezett a nyár legnagyobb hidegbetörése a június eleji medárdi idők után, amit egy a Fekete-tenger felett képződött és kimélyült ciklon, valamint az Azori-Skandi AC híd közös, északi áramlása produkált. Jeges-tengeri eredetű hidegbetörés történt. Link
A ciklon Ukrajna felé helyeződött és ott örvénylett, majd gyengült el a térségben, kora őszies napokat okozva idehaza.
Szeptember 6-án a kelet felé mozduló AC peremén újabb adag hideg levegő szivárgott be északkelet felől. Link
Woálá, a kora ősz egy csapásra megszűnik szeptember 10-én, az Északnyugat-Európát is érintő frontálzóna, ciklonközpontok előoldalán, délnyugatira vált az áramlás, felettünk magas nyomás válik uralkodóvá és az azt egyre inkább kitöltő szubtrópusi levegő. Link
Szeptember 17-ig fokozódik a hőség, számos melegrekord születik, szeptember 17-én 37.6 fokkal dől rekord Budapesten! A hozzá rendelt magassági hőmérséklet: Link
További 1 hét leforgása alatt sem adja meg magát a nyár, de akkor már szűkül a melegszektor, a rekord meleg szeptember 10-20 közötti időszak tágít: Link
Évszakváltás október 1-jén történik, ekkor törnek be a télies izotermák északnyugat felől egy markáns hidegfront mögött. Link
Ezt követően a nyár már csak a vénasszonyoknak tér vissza tetszelegni, de végleg búcsúznak a hőségnapok.
Na kérem, aki szerint nem volt forró, dögvész nyár régen, akkor tessék!
A folytatásban pedig bármi lehet, augusztusi ősz után, íme micsoda nyárutók jöhetnek a 36-37 fokokkal országosan is.
Egyik legkeményebb szeptember amire találtam példát, illetve nyárnak is durvának mondható forma az 1947-es év nyara.
A jelenlegi modellfutások a jövő hétre mindenképp rövidítenek és farigcsálnak lefelé a várható hőhullámból. A GFS is veszeget vissza, az ECM az totál elment más irányba, csapadékos, hűvös időt ad a 3 napos átmeneti kánikula után, sőt részleges lenne az a kánikula is, mivel északnyugaton a behullámzó front már éreztetné hatását, addig az Alföldön még esélyes a 32-35 fok körüli meleg. Extrém dolgok ezúttal nem fenyegetnek ha csak bele nem köp valami még a levesbe. Ennek ellenére legyen bármi, tanúságos példát veséztem ki, mely egy a sok közül
Nemhogy augusztusban, de még szeptemberben is képesek nyár közepére jellemző hőhullámok kialakulni. Megvizsgáltam 1947 nyarát a szinoptikus térképek segítségével és azt lehet mondani, a júniusi hűvöskés kezdés, menetrend szerint érkező medárdi hidegfronttal, végül egy forró nyárként folytatódott.
Június utolsó hetében ajtóstul berontott a nyár, rögtön komoly kánikulával. Link
Július 10-ig ki is tartott utána a kezdődő forróság, majd a hidegfront előtt július 9-én tetőzött a meleg.
Link
Ezt követően július 20-ig volt egy kis visszaesés, mérséklődött a nagy meleg, majd a tankönyvi időszakban újabb hőhullám kezdődött, július 27-én érte el csúcsát. Link
1-2 napra ezután gerinc előoldalra kerültünk, hidegfront érintette az országot, enyhült a nagy meleg. Link
Ezt gyorsan a gerinc keletre csúszása követte, újra elért minket a forró levegő Link
Augusztus elsején tőlünk délre rendkívül magas izoterma, forró légbuborék ólálkodott. Link
A gerinc előoldalán az északkeleti részekre belöttyen egy kicsit kevésbé meleg levegő eleinte, majd gyorsan ismét kelet felé táncolt, és augusztus 5-én újra tetőzött a forróság: Link
Ezt hidegfront követte, de nem hűlt le jelentősen továbbra sem, a 15-17 fok körüli izotermák húzódtak felettünk, miközben az észak-európai AC peremére kerültünk. Link
Végül egy augusztus 20-i helyzetkép: Link
Ezt pedig rá pár napra: Link
Hasonló AC híd verzió most fellelhető volt a modelleken is, némi hasonlóság ilyen téren látható is.
Augusztus 29-én érkezett a nyár legnagyobb hidegbetörése a június eleji medárdi idők után, amit egy a Fekete-tenger felett képződött és kimélyült ciklon, valamint az Azori-Skandi AC híd közös, északi áramlása produkált. Jeges-tengeri eredetű hidegbetörés történt. Link
A ciklon Ukrajna felé helyeződött és ott örvénylett, majd gyengült el a térségben, kora őszies napokat okozva idehaza.
Szeptember 6-án a kelet felé mozduló AC peremén újabb adag hideg levegő szivárgott be északkelet felől. Link
Woálá, a kora ősz egy csapásra megszűnik szeptember 10-én, az Északnyugat-Európát is érintő frontálzóna, ciklonközpontok előoldalán, délnyugatira vált az áramlás, felettünk magas nyomás válik uralkodóvá és az azt egyre inkább kitöltő szubtrópusi levegő. Link
Szeptember 17-ig fokozódik a hőség, számos melegrekord születik, szeptember 17-én 37.6 fokkal dől rekord Budapesten! A hozzá rendelt magassági hőmérséklet: Link
További 1 hét leforgása alatt sem adja meg magát a nyár, de akkor már szűkül a melegszektor, a rekord meleg szeptember 10-20 közötti időszak tágít: Link
Évszakváltás október 1-jén történik, ekkor törnek be a télies izotermák északnyugat felől egy markáns hidegfront mögött. Link
Ezt követően a nyár már csak a vénasszonyoknak tér vissza tetszelegni, de végleg búcsúznak a hőségnapok.
Na kérem, aki szerint nem volt forró, dögvész nyár régen, akkor tessék!
A folytatásban pedig bármi lehet, augusztusi ősz után, íme micsoda nyárutók jöhetnek a 36-37 fokokkal országosan is.
Egyik legkeményebb szeptember amire találtam példát, illetve nyárnak is durvának mondható forma az 1947-es év nyara.
A jelenlegi modellfutások a jövő hétre mindenképp rövidítenek és farigcsálnak lefelé a várható hőhullámból. A GFS is veszeget vissza, az ECM az totál elment más irányba, csapadékos, hűvös időt ad a 3 napos átmeneti kánikula után, sőt részleges lenne az a kánikula is, mivel északnyugaton a behullámzó front már éreztetné hatását, addig az Alföldön még esélyes a 32-35 fok körüli meleg. Extrém dolgok ezúttal nem fenyegetnek ha csak bele nem köp valami még a levesbe. Ennek ellenére legyen bármi, tanúságos példát veséztem ki, mely egy a sok közül
Én ma 9 éve éltem át itt az eddigi életem leghevesebb, és legnagyobb károkat okozó viharát.
2010 augusztus 13-án este érkezett Szlovénia felől az országba egy hatalmas zivatarrendszer, mely az egész országon végigsöpört keleti irányban, és emlékszem, nagyon hosszú észak-déli kiterjedésű volt.
Már kora este nagyon nyomott, fülledt volt a levegő, érezhető volt, hogy lesz valami. Sötétedés előtt már távoli villogás volt látható.
Este 9 óra körül tört ki a vihar, egy hatalmas közeli lecsapóval, utána pedig hihetetlen erejű, 100 km/óra feletti kifutószél támadt, amely hatalmas porfelhőt vert fel. Majd megeredt az eső, kisebb méretű jég is esett. A viharos szél az emeleti tetőablakokat úgy verte az esővel és jéggel, hogy azt hihette az ember, nyomban kitörnek. Szó szerint ijesztő volt, már szinte remegett a ház. Közben szünet nélküli villámlás volt, majdnem folyamatos nappali világosságot eredményezve.
Emlékszem, az időkép villámlokalizációs rendszere összesen 108 ezer villámot regisztrált, ami rekordot jelentett.
Az egész nem volt túl hosszú, 20 perc alatt átvonult a legerősebb rész.
Másnap körbenéztem a környéken, elképesztő károkat okozott a vihar, egy kis területen belül. Emiatt sokan azt hitték, tornádó volt, de mint kiderült, az erős downburst művelte ezt.
Mindenütt lehullott tetőcserepek voltak, rengeteg kidőlt fa, beszakadt háztetők, leomlott kerítések. Egy új építésű óvoda bádogtetejét egyben letépte a vihar, és átdobta a szemben lévő kertbe. Több beton villanyoszlop is kidőlt.
Igazi apokaliptikus hangulat volt akkor itt az északi városrészben. Míg a város többi részén szinte semmi kárt nem okozott.
Talán azóta sem volt hazánkban ennyire kiterjedt, és heves zivatarrendszer.
2010 augusztus 13-án este érkezett Szlovénia felől az országba egy hatalmas zivatarrendszer, mely az egész országon végigsöpört keleti irányban, és emlékszem, nagyon hosszú észak-déli kiterjedésű volt.
Már kora este nagyon nyomott, fülledt volt a levegő, érezhető volt, hogy lesz valami. Sötétedés előtt már távoli villogás volt látható.
Este 9 óra körül tört ki a vihar, egy hatalmas közeli lecsapóval, utána pedig hihetetlen erejű, 100 km/óra feletti kifutószél támadt, amely hatalmas porfelhőt vert fel. Majd megeredt az eső, kisebb méretű jég is esett. A viharos szél az emeleti tetőablakokat úgy verte az esővel és jéggel, hogy azt hihette az ember, nyomban kitörnek. Szó szerint ijesztő volt, már szinte remegett a ház. Közben szünet nélküli villámlás volt, majdnem folyamatos nappali világosságot eredményezve.
Emlékszem, az időkép villámlokalizációs rendszere összesen 108 ezer villámot regisztrált, ami rekordot jelentett.
Az egész nem volt túl hosszú, 20 perc alatt átvonult a legerősebb rész.
Másnap körbenéztem a környéken, elképesztő károkat okozott a vihar, egy kis területen belül. Emiatt sokan azt hitték, tornádó volt, de mint kiderült, az erős downburst művelte ezt.
Mindenütt lehullott tetőcserepek voltak, rengeteg kidőlt fa, beszakadt háztetők, leomlott kerítések. Egy új építésű óvoda bádogtetejét egyben letépte a vihar, és átdobta a szemben lévő kertbe. Több beton villanyoszlop is kidőlt.
Igazi apokaliptikus hangulat volt akkor itt az északi városrészben. Míg a város többi részén szinte semmi kárt nem okozott.
Talán azóta sem volt hazánkban ennyire kiterjedt, és heves zivatarrendszer.
Mához 12 éve, 2007. aug. 11-én volt eddigi megfigyeléseim legkomolyabb vihara lakóhelyemen.
Délután fél 2 h körül tőlem délre, Budapest Rózsadomb térségében egy HP szupercella kezdett el kialakulni és megerősödni.
Fél 3 után határozottan meglódult felém.
Negyed 4 körül el is ért dél felől, jelentősen megerősödve.
Fél 4 körül tombolt leginkább.
Hozadéka : 40 perc alatt 60,8 mm csapadék. Ebből 20 perc alatt 45 mm.
Diónyi, kb. 3 cm átmérőjű jégeső.
Viharos déli szél, a viharban volt egy downburst is, mely 107,8 km/h-s széllökést is nyomtatott.
A károk több millió Ft értékűek voltak Pilisvörösváron.
A szomszédos Pilisszentiván is komoly károkat szenvedett el.
Azóta sem volt itt ekkora vihar. Sosem felejtem el azt a napot.
Délután fél 2 h körül tőlem délre, Budapest Rózsadomb térségében egy HP szupercella kezdett el kialakulni és megerősödni.
Fél 3 után határozottan meglódult felém.
Negyed 4 körül el is ért dél felől, jelentősen megerősödve.
Fél 4 körül tombolt leginkább.
Hozadéka : 40 perc alatt 60,8 mm csapadék. Ebből 20 perc alatt 45 mm.
Diónyi, kb. 3 cm átmérőjű jégeső.
Viharos déli szél, a viharban volt egy downburst is, mely 107,8 km/h-s széllökést is nyomtatott.
A károk több millió Ft értékűek voltak Pilisvörösváron.
A szomszédos Pilisszentiván is komoly károkat szenvedett el.
Azóta sem volt itt ekkora vihar. Sosem felejtem el azt a napot.
A soron következő írásomnak ezt a címet adnám: "A fába szorult féreg" Ezeket a szavakat Németh Lajos meteorológus használta anno, egy reggeli tv híradóban. A "féreg" egy közép-európai ciklonra vonatkozott, mely tényleg "beszorult", mozdulatlanná vált a nyugati és a keleti támasztó AC-ok között. Éppen térségünk felett! Szóval, tipikus meridionális, áthelyeződés nélküli szituáció volt, mikor is a csapadékot adó légörvény telibe betalál hozzánk. Ilyen esetekben fordul elő, hogy ismétlődő jelleggel, napokig esik/zuhog az eső. Hihetetlen csapadékhozamok lehetnek, mint esetünkben is. Ja, és a dátum: 2002 augusztusa.
Nézzük a makroszinoptikai helyzetet! Az előzmények augusztus 8-ra nyúlnak vissza:
Link
A brit-izlandi térségben már látható a teknő-kezdemény, pontosabban a fejlődőben levő ciklon. Ezt nyugatról egy azori-óceáni AC támasztja, keleti anticiklon-támasztéka még nemigen látható. Az csak 2 nap elteltével tűnik fel:
Link
A mélyülő cikloncentrum ugyanakkor már beljebb kerül a kontinens centrumába.
A szituáció a következő pár napban elérte teljes fejlettségét:
Link Link
Látható, hogy térségünkben keveredett a hűvösebb óceáni, és az igen meleg szubtrópusi/mediterrán levegő. Bár ez a térképen nem látszik, de okkal tételezhető fel, hogy ezek a légtömegek igen nedvesek is voltak. A térképek szerint az esőzés nálunk aug. 11/12-én kezdődhetett, és utána aug. 14-ig a ciklon hatása alatt maradtunk. Emlékeim szerint is a többé-kevésbé folyamatos csapadékhullás két és fél napig tartott, legalábbis Közép-Dunántúl vonatkozásában.
Link Link Link
A "helyzetet" a Balatonon, Csopakon éltem át. A csapadékhullás zivatarokkal kezdődött, ezek csakhamar folyamatos esőzésbe mentek át. Ez részint csendes eső volt, részint beágyazott záporok intenzívebb csapadéka. Volt néhány furcsaság, amire már akkor felkaptam a fejem. Az egyik a napokig tartó teljes borultság, ami augusztus közepén ritkaságszámba megy. A másik a nagyon mélyre, 1000 hPa közelébe leeső légnyomás. Szokatlan volt ezenkívül a huzamosan élénk, illetve erős ny-ény-i szél, amely a ciklonátvonulások általános "szokásával" ellentétben nem akart elfordulni az északi irány felé. Közbevetőleg ez utóbbi már a "fába szorulás" következménye volt. Még az is meglepett, hogy a borultság és a csapadék ellenére nem hűlt le igazán a levegő. A maximumok 20 fok körül, kicsivel az alatt alakultak: 17-18-19 fokokat mértem.
A nyári egész napos eső engem mindig felvillanyoz. Így hát egyik késő délután (azt hiszem, 13-án lehetett) fogtam magam, és esernyővel a fejem felett nagy sétát tettem az elsötétülő, esőverte Balatonfüreden. A legtöbb ember aligha érti ezt az élvezetet, mi jó van abban, ha valaki a napsütés és a strand helyett ilyenben leli örömét egy nyaralóhelyen. Épp a kontrasztban van a lényeg, szerintem. Hogy azon a délutánon Füred homlokegyenest különbözött szokásos, nyüzsgő, életteli valójától. Az utcák kongtak, csak a szél járt, és az eső szüntelenül dobolt az ernyőmön, és később már a közvilágítás is bekapcsolt.
Örök emlék marad számomra az a délután.
Pár nap múlva hírek érkeztek a katasztrofális közép-európai árvízről. A "fába szorult féreg" épp a Duna vízgyűjtőjén tombolta ki magát, a rengeteg eső szörnyen felduzzasztotta a folyamot és mellékfolyóit. Ausztriában, Bajorországban, Csehországban és a környező német tartományokban sok várost elöntött a víz -többek között Prága történelmi belvárosát is. A várható rekordmagasságú vízállás hírére Csopakról gyorsan hazautaztam, mert féltettem a Duna melletti házamat. Szerencsére a magaspart megóvott (mint ahogy 2013 nyarán is), de a szigetközi gátak is állták a sarat.
Egy írás a nagy árvízről: Link
Nézzük a makroszinoptikai helyzetet! Az előzmények augusztus 8-ra nyúlnak vissza:
Link
A brit-izlandi térségben már látható a teknő-kezdemény, pontosabban a fejlődőben levő ciklon. Ezt nyugatról egy azori-óceáni AC támasztja, keleti anticiklon-támasztéka még nemigen látható. Az csak 2 nap elteltével tűnik fel:
Link
A mélyülő cikloncentrum ugyanakkor már beljebb kerül a kontinens centrumába.
A szituáció a következő pár napban elérte teljes fejlettségét:
Link Link
Látható, hogy térségünkben keveredett a hűvösebb óceáni, és az igen meleg szubtrópusi/mediterrán levegő. Bár ez a térképen nem látszik, de okkal tételezhető fel, hogy ezek a légtömegek igen nedvesek is voltak. A térképek szerint az esőzés nálunk aug. 11/12-én kezdődhetett, és utána aug. 14-ig a ciklon hatása alatt maradtunk. Emlékeim szerint is a többé-kevésbé folyamatos csapadékhullás két és fél napig tartott, legalábbis Közép-Dunántúl vonatkozásában.
Link Link Link
A "helyzetet" a Balatonon, Csopakon éltem át. A csapadékhullás zivatarokkal kezdődött, ezek csakhamar folyamatos esőzésbe mentek át. Ez részint csendes eső volt, részint beágyazott záporok intenzívebb csapadéka. Volt néhány furcsaság, amire már akkor felkaptam a fejem. Az egyik a napokig tartó teljes borultság, ami augusztus közepén ritkaságszámba megy. A másik a nagyon mélyre, 1000 hPa közelébe leeső légnyomás. Szokatlan volt ezenkívül a huzamosan élénk, illetve erős ny-ény-i szél, amely a ciklonátvonulások általános "szokásával" ellentétben nem akart elfordulni az északi irány felé. Közbevetőleg ez utóbbi már a "fába szorulás" következménye volt. Még az is meglepett, hogy a borultság és a csapadék ellenére nem hűlt le igazán a levegő. A maximumok 20 fok körül, kicsivel az alatt alakultak: 17-18-19 fokokat mértem.
A nyári egész napos eső engem mindig felvillanyoz. Így hát egyik késő délután (azt hiszem, 13-án lehetett) fogtam magam, és esernyővel a fejem felett nagy sétát tettem az elsötétülő, esőverte Balatonfüreden. A legtöbb ember aligha érti ezt az élvezetet, mi jó van abban, ha valaki a napsütés és a strand helyett ilyenben leli örömét egy nyaralóhelyen. Épp a kontrasztban van a lényeg, szerintem. Hogy azon a délutánon Füred homlokegyenest különbözött szokásos, nyüzsgő, életteli valójától. Az utcák kongtak, csak a szél járt, és az eső szüntelenül dobolt az ernyőmön, és később már a közvilágítás is bekapcsolt.
Örök emlék marad számomra az a délután.
Pár nap múlva hírek érkeztek a katasztrofális közép-európai árvízről. A "fába szorult féreg" épp a Duna vízgyűjtőjén tombolta ki magát, a rengeteg eső szörnyen felduzzasztotta a folyamot és mellékfolyóit. Ausztriában, Bajorországban, Csehországban és a környező német tartományokban sok várost elöntött a víz -többek között Prága történelmi belvárosát is. A várható rekordmagasságú vízállás hírére Csopakról gyorsan hazautaztam, mert féltettem a Duna melletti házamat. Szerencsére a magaspart megóvott (mint ahogy 2013 nyarán is), de a szigetközi gátak is állták a sarat.
Egy írás a nagy árvízről: Link
Elnézést ha így zavaró a kép sorozat! Ha zavaró akkor a moderátort kérem, hogy törölje!
Az olyan Püspökladány, Szerep Sárrétúdvari környéke! De inkább Szerepet mondanám!
Sziasztok!
Képes beszámolómat ide kell biggyesszem, mert sajnos megcsúsztam pár napot a feltöltésükkel,így talán itt álja meg a helyét a leginkább. (meg lenne is olyan gondolom, aki esetleg példálózhatna a szabályszegésemmel)
Szóval két napot a nagy BéPén és környékén töltöttem váratlanul.
Sajnos hihetetlen szaladgálás volt az egész, ami képeket, az vagy autóból menet közben, vagy a 3cigiszünet egyikén készült.
Az első képen semmisok időjárási nincs, fel se raktam volna, míg ki nem szúrtam a szakállas palit, ahogy ül és ránk néz, miközben egy ágaskodó szamarat (vagy mit) próbál visszatartani, aminek a hátán hótnyugiba ül egy páva. (lehet csak nekem) :
Link
Na és akkor több kép kevesebb pofázással.
Cellák :
Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Napkelte, naplemente:
Link Link Link Link
Link
Ez a hely pedig annyira megfogott, hogy itt kétszer is megálltunk a 3 cigiszünetből.
Reggel:
Link Link Link
Estefelé:
Link Link Link
Zárásként pedig egy kis Ausztria az elmúlt héten:
Link Link Link Link Link Link Link
Spittal és a gomolygó hegyek:
Link Link Link Link Link
Köszönöm, ha végig néztétek, nem tudom jó helyen van e, ha nem akkor kérném a megfelelő fórumba helyezni.
A drótokért pedig tényleg elnézést, ha nekem mondaná valaki, hogy annyi ideje nem volt hogy menet közben kiszáljon kattolni pár helyen, én sem hiszem, pedig van ilyen.
Képes beszámolómat ide kell biggyesszem, mert sajnos megcsúsztam pár napot a feltöltésükkel,így talán itt álja meg a helyét a leginkább. (meg lenne is olyan gondolom, aki esetleg példálózhatna a szabályszegésemmel)
Szóval két napot a nagy BéPén és környékén töltöttem váratlanul.
Sajnos hihetetlen szaladgálás volt az egész, ami képeket, az vagy autóból menet közben, vagy a 3cigiszünet egyikén készült.
Az első képen semmisok időjárási nincs, fel se raktam volna, míg ki nem szúrtam a szakállas palit, ahogy ül és ránk néz, miközben egy ágaskodó szamarat (vagy mit) próbál visszatartani, aminek a hátán hótnyugiba ül egy páva. (lehet csak nekem) :
Link
Na és akkor több kép kevesebb pofázással.
Cellák :
Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Napkelte, naplemente:
Link Link Link Link
Link
Ez a hely pedig annyira megfogott, hogy itt kétszer is megálltunk a 3 cigiszünetből.
Reggel:
Link Link Link
Estefelé:
Link Link Link
Zárásként pedig egy kis Ausztria az elmúlt héten:
Link Link Link Link Link Link Link
Spittal és a gomolygó hegyek:
Link Link Link Link Link
Köszönöm, ha végig néztétek, nem tudom jó helyen van e, ha nem akkor kérném a megfelelő fórumba helyezni.
A drótokért pedig tényleg elnézést, ha nekem mondaná valaki, hogy annyi ideje nem volt hogy menet közben kiszáljon kattolni pár helyen, én sem hiszem, pedig van ilyen.
Sziasztok!
Képes beszámolómat ide kell biggyesszem, mert sajnos megcsúsztam pár napot a feltöltésükkel,így talán itt álja meg a helyét a leginkább. (meg lenne is olyan gondolom, aki esetleg példálózhatna a szabályszegésemmel)
Szóval két napot a nagy BéPén és környékén töltöttem váratlanul.
Sajnos hihetetlen szaladgálás volt az egész, ami képeket, az vagy autóból menet közben, vagy a 3cigiszünet egyikén készült.
Az első képen semmisok időjárási nincs, fel se raktam volna, míg ki nem szúrtam a szakállas palit, ahogy ül és ránk néz, miközben egy ágaskodó szamarat (vagy mit) próbál visszatartani, aminek a hátán hótnyugiba ül egy páva. (lehet csak nekem) :
Link
Na és akkor több kép kevesebb pofázással.
Cellák :
Link
Napkelte, naplemente:
Link Link
Link
Ez a hely pedig annyira megfogott, hogy itt kétszer is megálltunk a 3 cigiszünetből.
Reggel:Link
Estefelé:
Link
Zárásként pedig egy kis Ausztria az elmúlt héten:
Link
Spittal és a gomolygó hegyek:
Link
Köszönöm, ha végig néztétek, nem tudom jó helyen van e, ha nem akkor kérném a megfelelő fórumba helyezni.
A drótokért pedig tényleg elnézést, ha nekem mondaná valaki, hogy annyi ideje nem volt hogy menet közben kiszáljon kattolni pár helyen, én sem hiszem, pedig van ilyen.
Képes beszámolómat ide kell biggyesszem, mert sajnos megcsúsztam pár napot a feltöltésükkel,így talán itt álja meg a helyét a leginkább. (meg lenne is olyan gondolom, aki esetleg példálózhatna a szabályszegésemmel)
Szóval két napot a nagy BéPén és környékén töltöttem váratlanul.
Sajnos hihetetlen szaladgálás volt az egész, ami képeket, az vagy autóból menet közben, vagy a 3cigiszünet egyikén készült.
Az első képen semmisok időjárási nincs, fel se raktam volna, míg ki nem szúrtam a szakállas palit, ahogy ül és ránk néz, miközben egy ágaskodó szamarat (vagy mit) próbál visszatartani, aminek a hátán hótnyugiba ül egy páva. (lehet csak nekem) :
Link
Na és akkor több kép kevesebb pofázással.
Cellák :
Link
Napkelte, naplemente:
Link Link
Link
Ez a hely pedig annyira megfogott, hogy itt kétszer is megálltunk a 3 cigiszünetből.
Reggel:Link
Estefelé:
Link
Zárásként pedig egy kis Ausztria az elmúlt héten:
Link
Spittal és a gomolygó hegyek:
Link
Köszönöm, ha végig néztétek, nem tudom jó helyen van e, ha nem akkor kérném a megfelelő fórumba helyezni.
A drótokért pedig tényleg elnézést, ha nekem mondaná valaki, hogy annyi ideje nem volt hogy menet közben kiszáljon kattolni pár helyen, én sem hiszem, pedig van ilyen.
Jó kis fagymocsaras állomás van ott a Tisza és a Körös között. 
Bár biztos hibás, mert február óta minden hónapban kiugrott lefelé.
Bár biztos hibás, mert február óta minden hónapban kiugrott lefelé.
Update: már látszanak a napi középhőmérsékletek is Érdekes, azt hittem a 10.-12. közötti időszak 15-16 fok között lehetett, de úgy néz ki nem volt egy nap se 17 fok alatti középhőmérsékletű
Érdekes, azt hittem a 10.-12. közötti időszak 15-16 fok között lehetett, de úgy néz ki nem volt egy nap se 17 fok alatti középhőmérsékletű
Az OMSZ kiadta az előzetes júliusi elemzést, bár a napi középhőmérsékletek (egyelőre) valami hiba folytán nem látszódnak, az anomália térkép alapján egy átlagosnál épphogy csak melegebb júliusunk volt országos átlagban. Az anomália negatív(abb) irányba változása nyugat-kelet irányú volt, de a pozitív anomália így is valamivel nagyobb, mint a negatív
Változatos júliuson vagyunk túl.
Igazán elviselhetetlen, hosszan tartó nagy hőség nem volt, csapadék is időben és átlagos mennyiségben hullott.
Hőségnap: 15, forró nap: 1, trópusi éjszaka: 1
Csapadék: 64mm, az éves 396mm.
Igazán elviselhetetlen, hosszan tartó nagy hőség nem volt, csapadék is időben és átlagos mennyiségben hullott.
Hőségnap: 15, forró nap: 1, trópusi éjszaka: 1
Csapadék: 64mm, az éves 396mm.
Bár egyszer már írtam róla ide a Visszatekintőbe, ez az évfordulós időjárási esemény olyan nagy jelentőségű, hogy a mai nap mindenképp említést kell róla tenni. Éppen negyven éve, 1979 aug. 4-én csapott le az országra az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb nyári vihara. A Balaton térsége különösen érintett volt, ez az időváltozás az alattomos balatoni viharok egyik típuspéldája. Váratlanul érkezett a délutáni órákban. Szombat volt, és bár ez a nap akkor még nem volt általános szabadnap, a hétvége kezdetét nagyon sokan már a strandokon töltötték. Akkoriban korántsem volt olyan fejlett a viharjelzés, egyáltalán a telekommunikáció (hol volt akkor még az internet?) mint manapság. A sárga és piros petárdákat nyilván kilőtték, a viharkosarakat felhúzták. Valószínűleg a strandi hangosbemondó is figyelmeztetett a veszélyre. De mivel mindez nagyon gyakori esemény volt a Balatonon az igazi nagy viharokhoz képest, sokan nemigen vették komolyan. Aztán...
A zivatar rettenetes burst-tel jött. Pillanatok alatt viharos, sőt orkán erejű széllökések támadtak északnyugatról. Édesanyám éppen akkor lent volt Csopakon. Pont felért a strandról a dombtetőre, ahol a házunk áll, mikor megjöttek az első szélrohamok. A bejárati ajtó a keleti oldalon van, befelé nyílik. A ház átellenes, nyugati falán résnyire nyitva volt a teraszajtó a meleg miatt. Anyám először azt hitte, elromlott a zár, azért nem nyílik a bejárati ajtó. Holott a nyugati oldalról betörő elképesztő erejű huzat miatt nem lehetett egy ideig bemenni.
A könnyelmű nyaralók között tragikus vámot szedett a vihar. Öten vízbe fulladtak, hárman eltűntek. A vízirendőrség 104 embert mentett ki azon a szombati délutánon (mekkora bulvárfelhajtás, meg az emberi felelősök keresése lenne most egy ilyenből!)
A katasztrófát egy gyors mozgású, markáns hidegfront okozta. Szimplán ennyi.
Nézzük a korabeli szinoptikai térképeket:
Link Link
Tankönyvbe illő poláris expanziót, fejlődő, majd jól fejlett teknőt látunk a kontinens felett. Az alacsony nyomású terület hátoldali hidegáramlásának volt miből táplálkoznia, hiszen Svalbard környékén a nagy -5 fokos területen belül még egy jókora -10 fokos volt is volt 850 hPa-on. Ugyanakkor Közép és Dél-Európát igen meleg levegő töltötte ki.
A következő 3 kép mindent elárul:
Link Link Link
A lehűlés 2 hullámban érkezett. Már aug. 3-án lehűlt némileg a levegő a magasban (pontosabban megkezdődött a légtömeg-csere)
Az igazi "lezutty" azonban 4-én érkezett a nagy viharral. Akkor a Dunántúl felett már 10 fok alá esett a hőmérséklet 850 hepán. Holott két nappal azelőtt még 17-18 fok volt itt ugyanezen a nyomásnívón. Győrben is aug. 2-án még 30 fok körül volt a maximum-hőmérséklet. 3-án már pár fokkal kevésbé volt meleg, de még 4-én késő délelőtt is elérte a 28-29 fokot. Majd jött a heves zivatar, viharos szél, és késő délután már csak 13(!) fokot mértem.
A zivatar rettenetes burst-tel jött. Pillanatok alatt viharos, sőt orkán erejű széllökések támadtak északnyugatról. Édesanyám éppen akkor lent volt Csopakon. Pont felért a strandról a dombtetőre, ahol a házunk áll, mikor megjöttek az első szélrohamok. A bejárati ajtó a keleti oldalon van, befelé nyílik. A ház átellenes, nyugati falán résnyire nyitva volt a teraszajtó a meleg miatt. Anyám először azt hitte, elromlott a zár, azért nem nyílik a bejárati ajtó. Holott a nyugati oldalról betörő elképesztő erejű huzat miatt nem lehetett egy ideig bemenni.
A könnyelmű nyaralók között tragikus vámot szedett a vihar. Öten vízbe fulladtak, hárman eltűntek. A vízirendőrség 104 embert mentett ki azon a szombati délutánon (mekkora bulvárfelhajtás, meg az emberi felelősök keresése lenne most egy ilyenből!)
A katasztrófát egy gyors mozgású, markáns hidegfront okozta. Szimplán ennyi.
Nézzük a korabeli szinoptikai térképeket:
Link Link
Tankönyvbe illő poláris expanziót, fejlődő, majd jól fejlett teknőt látunk a kontinens felett. Az alacsony nyomású terület hátoldali hidegáramlásának volt miből táplálkoznia, hiszen Svalbard környékén a nagy -5 fokos területen belül még egy jókora -10 fokos volt is volt 850 hPa-on. Ugyanakkor Közép és Dél-Európát igen meleg levegő töltötte ki.
A következő 3 kép mindent elárul:
Link Link Link
A lehűlés 2 hullámban érkezett. Már aug. 3-án lehűlt némileg a levegő a magasban (pontosabban megkezdődött a légtömeg-csere)
Az igazi "lezutty" azonban 4-én érkezett a nagy viharral. Akkor a Dunántúl felett már 10 fok alá esett a hőmérséklet 850 hepán. Holott két nappal azelőtt még 17-18 fok volt itt ugyanezen a nyomásnívón. Győrben is aug. 2-án még 30 fok körül volt a maximum-hőmérséklet. 3-án már pár fokkal kevésbé volt meleg, de még 4-én késő délelőtt is elérte a 28-29 fokot. Majd jött a heves zivatar, viharos szél, és késő délután már csak 13(!) fokot mértem.
Kevés csapadékkal és forrósággal kezdett az év 7. hónapja, de végül néhány jelentős csapadékú napnak köszönhetően nagyjából bepótoltuk a csapadékhiányt. Változatos hónapunk volt, hiszen előfordultak viszonylag hűvös hajnalok, 10°C alatti minimumokkal és egy forró napunk is lett.
Hosszan tartó, döglesztő kánikula szerencsére nem lett, a hajnalok mindig felfrissülést hoztak (trópusi éjszaka nem volt), de tartósan esős, szeles, hideg, borús időszakok sem rondítottak bele a nyár második hónapjának időjárásába.
Szerintem nagyon jól alakult az idei július
Néhány adat következzék:
Havi középhőmérséklet: 22.1 °C
Havi átlagos minimumhőmérséklet: 14.8 °C
Havi átlagos maximumhőmérséklet: 29.4 °C
Havi legalacsonyabb hőmérséklet: 9 °C (11.)
Havi legmagasabb hőmérséklet: 36.9 °C (1.)
Legnagyobb napi hőingás: 20.8 °C (1.)
Legmagasabb minimumhőmérséklet: 19.6°C (31.)
Legalacsonyabb maximumhőmérséklet: 21.6°C (12.)
Havi összes csapadék: 65.0 mm
Legcsapadékosabb nap: 18.5 mm (27.)
Csapadékos napok száma: 13
Jelentős csapadékú napok száma: 4
Zivataros napok száma: 8
Forró napok száma: 1
Hőségnapok száma: 15
Nyári napok száma: 26
Hosszan tartó, döglesztő kánikula szerencsére nem lett, a hajnalok mindig felfrissülést hoztak (trópusi éjszaka nem volt), de tartósan esős, szeles, hideg, borús időszakok sem rondítottak bele a nyár második hónapjának időjárásába.
Szerintem nagyon jól alakult az idei július
Néhány adat következzék:
Havi középhőmérséklet: 22.1 °C
Havi átlagos minimumhőmérséklet: 14.8 °C
Havi átlagos maximumhőmérséklet: 29.4 °C
Havi legalacsonyabb hőmérséklet: 9 °C (11.)
Havi legmagasabb hőmérséklet: 36.9 °C (1.)
Legnagyobb napi hőingás: 20.8 °C (1.)
Legmagasabb minimumhőmérséklet: 19.6°C (31.)
Legalacsonyabb maximumhőmérséklet: 21.6°C (12.)
Havi összes csapadék: 65.0 mm
Legcsapadékosabb nap: 18.5 mm (27.)
Csapadékos napok száma: 13
Jelentős csapadékú napok száma: 4
Zivataros napok száma: 8
Forró napok száma: 1
Hőségnapok száma: 15
Nyári napok száma: 26
Egy kis júliusi lég-leg Salgótarján egyik peremvidéki hegyvidéki térségéből
Átlag csapadék : 61 mm
Mért csapadék : 98 mm
Különbség : + 37 mm
Legerősebb zivatar csapadékhozama : 40 mm
Legnagyobb csapadékmennyiségű nap : 40 mm
Zivatarok összcsapadéka : 74,4 mm
Zivataros napok száma : 13
Legnagobb széllökés : 54 km/h
Nyárinap : 18 db
Hőségnap : 5 db
Forrónap : -
T min sokévi átlag hőmérséklet : 15
T min hőmérsékletek középértéke : 14,8
T max sokévi átlag hőmérséklet : 25,3
T max hőmérsékletek középértéke : 27,4
T min és T max hőmérsékletek sokévi átlaga : 20,1
T min és T max hőmérsékletek középértéke : 21,1
Legalacsonyabb minimum hőmérséklet : 10
Legmagasabb minimum hőmérséklet : 19,6
Legmagasabb nappali hőmérséklet : 33,2
Legalacsonyabb nappali hőmérséklet : 23
Legnagyobb hőingás : 23,2
Átlag csapadék : 61 mm
Mért csapadék : 98 mm
Különbség : + 37 mm
Legerősebb zivatar csapadékhozama : 40 mm
Legnagyobb csapadékmennyiségű nap : 40 mm
Zivatarok összcsapadéka : 74,4 mm
Zivataros napok száma : 13
Legnagobb széllökés : 54 km/h
Nyárinap : 18 db
Hőségnap : 5 db
Forrónap : -
T min sokévi átlag hőmérséklet : 15
T min hőmérsékletek középértéke : 14,8
T max sokévi átlag hőmérséklet : 25,3
T max hőmérsékletek középértéke : 27,4
T min és T max hőmérsékletek sokévi átlaga : 20,1
T min és T max hőmérsékletek középértéke : 21,1
Legalacsonyabb minimum hőmérséklet : 10
Legmagasabb minimum hőmérséklet : 19,6
Legmagasabb nappali hőmérséklet : 33,2
Legalacsonyabb nappali hőmérséklet : 23
Legnagyobb hőingás : 23,2
Bár már beléptünk az augusztusba, még egy nagyon hűvös, kifejezetten viharos, esős júliusi epizódot szeretnék felidézni, mégpedig 1996-ból.
A legnagyobb nyári bárikus viharok egyike volt, amit megértem (ha nem a legnagyobb) Egy, a közvetlen közelünkben elvonuló ciklon hozta. A Balaton keleti medencéje környékén komoly károkat okozott, ahogy alább majd látjuk is.
A szinoptikai előzmények július elejére nyúlnak vissza: Link
Észak-atlanti / jeges-tengeri markáns teknő tűnik fel, erős nyugati (azori) támasztó anticiklonnal.
A helyzet további alakulása:
Link Link Link Link
Az utolsó térkép már mutatja, hogy az északi, nagy kiterjedésű ciklon "lefial", peremciklont hoz létre a Genovai-öbölhöz közeli középponttal.
Ez a következő napokban gyorsan fejlődve, mélyülve északkelet, majd észak felé haladt, és alaposan érintette térségünket:
Link Link
A ciklonközpont 8-án napközben tartózkodott a Kárpát-medence felett. Hátoldalán -ahogy a sűrű izobár-vonalak mutatják- nagy nyomásgradiensben, viharos északnyugati széllel dőlt be az igen hűvös levegő (5- T850) Közben folyamatos, intenzív esőzés volt. A nyári "rondaidő" egyik típuspéldája.
Személyes emlékeim: előtte való nap délután Balatonalmádiban voltunk. A "spiritusz" addigra teljesen kipárolgott a levegőből. Kellemes hőmérsékletben sétálgattunk a központban felállított piaci sátrak között, egyenletesen befelhősödött ég alatt. Pár festői külsejű Nato-katona is arra ténfergett (akkor volt a délszláv háború), jól megjegyeztem őket.
Másnapra megjött a csapóeső és a viharos balatoni főszél. Ez olyannyira tombolt, hogy a csopaki kertünkben gyökerestül kidöntötte a termetes szilvafánkat. A strand gyönyörű, öreg nyárfáit annyira megtépázta, hogy nem sokkal utána mind ki kellett vágni őket.
Mindeközben a hőmérséklet a 15 fokot sem érte el. Az utána következő pár napban is folytatódott a hűvös idő.
A legnagyobb nyári bárikus viharok egyike volt, amit megértem (ha nem a legnagyobb) Egy, a közvetlen közelünkben elvonuló ciklon hozta. A Balaton keleti medencéje környékén komoly károkat okozott, ahogy alább majd látjuk is.
A szinoptikai előzmények július elejére nyúlnak vissza: Link
Észak-atlanti / jeges-tengeri markáns teknő tűnik fel, erős nyugati (azori) támasztó anticiklonnal.
A helyzet további alakulása:
Link Link Link Link
Az utolsó térkép már mutatja, hogy az északi, nagy kiterjedésű ciklon "lefial", peremciklont hoz létre a Genovai-öbölhöz közeli középponttal.
Ez a következő napokban gyorsan fejlődve, mélyülve északkelet, majd észak felé haladt, és alaposan érintette térségünket:
Link Link
A ciklonközpont 8-án napközben tartózkodott a Kárpát-medence felett. Hátoldalán -ahogy a sűrű izobár-vonalak mutatják- nagy nyomásgradiensben, viharos északnyugati széllel dőlt be az igen hűvös levegő (5- T850) Közben folyamatos, intenzív esőzés volt. A nyári "rondaidő" egyik típuspéldája.
Személyes emlékeim: előtte való nap délután Balatonalmádiban voltunk. A "spiritusz" addigra teljesen kipárolgott a levegőből. Kellemes hőmérsékletben sétálgattunk a központban felállított piaci sátrak között, egyenletesen befelhősödött ég alatt. Pár festői külsejű Nato-katona is arra ténfergett (akkor volt a délszláv háború), jól megjegyeztem őket.
Másnapra megjött a csapóeső és a viharos balatoni főszél. Ez olyannyira tombolt, hogy a csopaki kertünkben gyökerestül kidöntötte a termetes szilvafánkat. A strand gyönyörű, öreg nyárfáit annyira megtépázta, hogy nem sokkal utána mind ki kellett vágni őket.
Mindeközben a hőmérséklet a 15 fokot sem érte el. Az utána következő pár napban is folytatódott a hűvös idő.
Bizony, bizony nem elhanyagolható eséllyel játszik a legmelegebb nyár.
Nálunk 23,89 °C-os augusztus kellene hozzá. Az elmúlt két év augusztusa ennél melegebb volt....
A top 10-re viszont nagy pénzt mernék tenni: 19,21 °C kell hozzá. Ilyen pedig legutóbb 1987-ben volt.
Nálunk 23,89 °C-os augusztus kellene hozzá. Az elmúlt két év augusztusa ennél melegebb volt....
A top 10-re viszont nagy pénzt mernék tenni: 19,21 °C kell hozzá. Ilyen pedig legutóbb 1987-ben volt.
Szombathelyen végül 2019 júliusa 21,6 fokos középhőmérséklettel zárt, ami az 1901-2018. közötti átlagnál 1,8 fokkal magasabb. Ezzel a TOP10 legmelegebb hónap közé nem sikerült bekerülni, a 14. zárt az idei július.
A rekord meleg júniusnak és az átlagnál jóval melegebb júliusnak köszönhetően az augusztus függvényében még a rekord meleg nyárért is versenyben vagyunk. Az eddigi éllovas 2003-as nyár megdöntéséhez 23,1 fokos augusztus kellene, a második helyhez viszont elegendő egy 21,3 fokos középhőmérsékletű augusztus is.
Az 1-7. havi középhőmérsékletben az idei év Szombathelyen a 3. helyen áll 11,6 fokkal, elmaradva 2007. év (12,6 fok) és 2014. év (11,8 fok) mögött.
Végezetül a csapadékról. A július remek hajrával 115,9 mm-rel zárt, ami 39 %-kal magasabb az 1901-2018. közötti július havi csapadékátlagnál. Az 1-7. havi csapadékösszeg 368,6 mm pedig kis mértékben ugyan, de szintén meghaladja az 1901-2018. közötti 1-7. havi csapadékösszeget (359,5 mm).
A rekord meleg júniusnak és az átlagnál jóval melegebb júliusnak köszönhetően az augusztus függvényében még a rekord meleg nyárért is versenyben vagyunk. Az eddigi éllovas 2003-as nyár megdöntéséhez 23,1 fokos augusztus kellene, a második helyhez viszont elegendő egy 21,3 fokos középhőmérsékletű augusztus is.
Az 1-7. havi középhőmérsékletben az idei év Szombathelyen a 3. helyen áll 11,6 fokkal, elmaradva 2007. év (12,6 fok) és 2014. év (11,8 fok) mögött.
Végezetül a csapadékról. A július remek hajrával 115,9 mm-rel zárt, ami 39 %-kal magasabb az 1901-2018. közötti július havi csapadékátlagnál. Az 1-7. havi csapadékösszeg 368,6 mm pedig kis mértékben ugyan, de szintén meghaladja az 1901-2018. közötti 1-7. havi csapadékösszeget (359,5 mm).
Miért nem töltesz itt éghajlati naplót a MetNeten? Pedig van hozzá jogosultságod.
Pedig van hozzá jogosultságod.
A július hónap csapadékösszege 39,4 mm lett, ami 34,2 milliméterrel kevesebb mint a 20 éves átlag.
2019. július nálam:
T átlag: 23,77 °C.
T min. átlag: 18,22 °C.
T max. átlag: 29,58 °C.
Absz. T min.: 14,0 °C. (11.)
Absz. T max.: 36,8 °C. (01.)
Absz. hőingás: 22,8 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 18,9 °C. (12., 13.)
Legmagasabb napi átlag: 27,9 °C. (31.)
Napi átlagok hőingása: 9,0 °C.
Legalacsonyabb T max.: 23,2 °C. (13.)
Legmagasabb T min.: 24,2 °C. (31.)
Napi legnagyobb hőingás: 18,8 °C. (01.)
Napi legkisebb hőingás: 6,1 °C. (08.)
Legalacsonyabb légnyomás: 999,0 hPa. (28.)
Legmagasabb légnyomás: 1022,8 hPa. (22.)
Nyári nap: 27 db.
Hőségnap: 16 db.
Forró nap: 1 db
Zivataros nap: 7 db.
Jégesős nap: 0 db.
Meleg nap: 13 db.
Trópusi éjszaka: 6 db.
Havi csapadékmennyiség: 61,0 mm. (éves: 325,2 mm.)
Csapadékos nap: 13 db.
Mérhető csapadékú nap: 10 db.
Jelentős csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 37,7 mm. (27.)
Az átlagnál 1 °C-kal melegebb, az átlagosnál kissé csapadékosabb (115 %) hónap volt. Ezzel a 11. legmelegebb és 50. legcsapadékosabb júliuson vagyunk túl, de összességében is az elmúlt 120 év 18. legmelegebb hónapja volt! A hónap elejei nagy meleget egy hűvösebb időszak követte, de a hónap 3. dekádjában beköszöntő újbóli meleg végül a 11. helyre tornászta fel az idei júliust.
T átlag: 23,77 °C.
T min. átlag: 18,22 °C.
T max. átlag: 29,58 °C.
Absz. T min.: 14,0 °C. (11.)
Absz. T max.: 36,8 °C. (01.)
Absz. hőingás: 22,8 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 18,9 °C. (12., 13.)
Legmagasabb napi átlag: 27,9 °C. (31.)
Napi átlagok hőingása: 9,0 °C.
Legalacsonyabb T max.: 23,2 °C. (13.)
Legmagasabb T min.: 24,2 °C. (31.)
Napi legnagyobb hőingás: 18,8 °C. (01.)
Napi legkisebb hőingás: 6,1 °C. (08.)
Legalacsonyabb légnyomás: 999,0 hPa. (28.)
Legmagasabb légnyomás: 1022,8 hPa. (22.)
Nyári nap: 27 db.
Hőségnap: 16 db.
Forró nap: 1 db
Zivataros nap: 7 db.
Jégesős nap: 0 db.
Meleg nap: 13 db.
Trópusi éjszaka: 6 db.
Havi csapadékmennyiség: 61,0 mm. (éves: 325,2 mm.)
Csapadékos nap: 13 db.
Mérhető csapadékú nap: 10 db.
Jelentős csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 37,7 mm. (27.)
Az átlagnál 1 °C-kal melegebb, az átlagosnál kissé csapadékosabb (115 %) hónap volt. Ezzel a 11. legmelegebb és 50. legcsapadékosabb júliuson vagyunk túl, de összességében is az elmúlt 120 év 18. legmelegebb hónapja volt! A hónap elejei nagy meleget egy hűvösebb időszak követte, de a hónap 3. dekádjában beköszöntő újbóli meleg végül a 11. helyre tornászta fel az idei júliust.
Nekem júl. 29-ről egy egészen másfajta időjárási esemény ugrik be, mégpedig 2012. júl. 29-e.
Pár napja volt 7 éve eme nemes eseménynek térségemben.
28-án este az Alpok felől egy zivatarrendszer érte el a Dunántúl nyugati, középső és északi részét.
Hozzám éjjel -1 h körül kerültek először olyan közelségbe a zivatarok, hogy a távolabbi villámfények mellett halk dörgéseket is lehessen hallani.
Ezek után a zivatar tev. lassan egyre inkább fokozódni kezdett, kora hajnal 3 h után megjelentek már az első közelebbi lecsapók. Hajnal 5 h-tól pedig erős ziv. tev. volt, sok - sok lecsapóval, egészen délelőtt 10 h - ig. A ziv tev. végül 10 óra folyamatosság után délelőtt 11 h-ra szűnt meg.
A sok közeli lecsapó villám ellenére nálam csak 15 mm körüli csapadék hullott a tengernyi zivatarból, hiszen a nagy részük tőlem nyugatra és délre ténykedett, néhol 50 mm feletti, sőt itt - ott 100 mm-t megközelíő csapadékkal.
Ezután kora estig változóan napos - felhős, párás, csendes idő volt, hazai viszonylatban ritkán tapasztalható magasságba emelkedő harmatponttal, mely elérte a 25 fokot.
Valamint a modellek által előrejelzett igen magas, 4000-5000 J/kg-os labilitás is realizálódhatott akár kora estére.
Késő délután egy ény - ról érkező squall - line érte el a Nyugat - Dunántúlt, mely pl. Zalaszentgróton komoly jégverést okozott, ill. a helyi focipályán villámcsapás ért egy embert, aki belehalt a sérüléseibe.
A zivatarrendszer a közép - Dunántúlt elérve gyengült, de kiváló triggert adott, így kicsivel később a közép - Dunántúlon kialakult egy zivatarrendszer, tele downburst-ökkel és szupercellákkal.
Este 8 h körül az egyik góc elért engem 90-100 km/h-s dny széllel, 20 perces felhőszakadásszerű esővel, viszonylag aktív ziv. tev. - el.
A vihar tovább haladva észak, ék felé még inkább megerősödött, és Szentendre és környékén már 100-120 km/h-s szél darált, és okozott károkat. Másnap egész nap folyt a károk helyreállítása és felszámolása a Dunakanyarban. Nálam az esti vihar után késő este mérsékelt csendes eső kezdődött, majd hirtelen a semmiből késő este viharos, 75 km/h körüli ény szél támadt. Ekkor érkezett meg zárásként a hidegfront.
Pár napja volt 7 éve eme nemes eseménynek térségemben.
28-án este az Alpok felől egy zivatarrendszer érte el a Dunántúl nyugati, középső és északi részét.
Hozzám éjjel -1 h körül kerültek először olyan közelségbe a zivatarok, hogy a távolabbi villámfények mellett halk dörgéseket is lehessen hallani.
Ezek után a zivatar tev. lassan egyre inkább fokozódni kezdett, kora hajnal 3 h után megjelentek már az első közelebbi lecsapók. Hajnal 5 h-tól pedig erős ziv. tev. volt, sok - sok lecsapóval, egészen délelőtt 10 h - ig. A ziv tev. végül 10 óra folyamatosság után délelőtt 11 h-ra szűnt meg.
A sok közeli lecsapó villám ellenére nálam csak 15 mm körüli csapadék hullott a tengernyi zivatarból, hiszen a nagy részük tőlem nyugatra és délre ténykedett, néhol 50 mm feletti, sőt itt - ott 100 mm-t megközelíő csapadékkal.
Ezután kora estig változóan napos - felhős, párás, csendes idő volt, hazai viszonylatban ritkán tapasztalható magasságba emelkedő harmatponttal, mely elérte a 25 fokot.
Valamint a modellek által előrejelzett igen magas, 4000-5000 J/kg-os labilitás is realizálódhatott akár kora estére.
Késő délután egy ény - ról érkező squall - line érte el a Nyugat - Dunántúlt, mely pl. Zalaszentgróton komoly jégverést okozott, ill. a helyi focipályán villámcsapás ért egy embert, aki belehalt a sérüléseibe.
A zivatarrendszer a közép - Dunántúlt elérve gyengült, de kiváló triggert adott, így kicsivel később a közép - Dunántúlon kialakult egy zivatarrendszer, tele downburst-ökkel és szupercellákkal.
Este 8 h körül az egyik góc elért engem 90-100 km/h-s dny széllel, 20 perces felhőszakadásszerű esővel, viszonylag aktív ziv. tev. - el.
A vihar tovább haladva észak, ék felé még inkább megerősödött, és Szentendre és környékén már 100-120 km/h-s szél darált, és okozott károkat. Másnap egész nap folyt a károk helyreállítása és felszámolása a Dunakanyarban. Nálam az esti vihar után késő este mérsékelt csendes eső kezdődött, majd hirtelen a semmiből késő este viharos, 75 km/h körüli ény szél támadt. Ekkor érkezett meg zárásként a hidegfront.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#446659 - 2019-07-30 23:28:47)
Milyen nemes dátumot említettél, hiszen valóban, a 2013-as nyár legpokolibb napjait élhettük és még ráadásként augusztusban jött a 2. hullám.
A legmagasabb abszolút maxiját a 2013-as nyárnak éppen tegnaphoz 6 évre mértem, azaz az általad is megjelölt július 29-én, Kecskeméten 39.8 fokig szökött a hőmérő higanyszála. Durván mondva 40 fok volt.
Aztán augusztus 8-án újra mértem egy extrém értéket, az 38.7 fok lett, éppen csaknem 1 fokkal maradt alatta a július 29-es csúcsnak. Na de hagyjuk meg, azért az olyan combos nyarakhoz képest (nem minta ha az idei nem az lenne, főként a június miatt) tényleg majdnem piskóta ez a 30-31-32 fok körüli érték.
A tavalyi nyár sem hozott már 32-35 fokoknál többet, viszont a tartóssága mindenképp extrém módon teljesített, így a jócskán a combos nyarak közé illeszteném be.
Az ideiből még azért van hátra, de ne feledjük ha azok a melegnyelvek nem Nyugat-Európát kapják el hanem minket... A végén 2007 veszélybe került volna. Természetesen még idén is előfordulhatnak ilyen kiugróan magas értékek, akár tartósabban is, augusztus második hete már kicsit gyanús, hogy készül valami.
Konvektív téren amúgy 2013 felénk nem volt rossz, de a legnagyobb vihar augusztus 29-én csapott le, 80-100 km/h-ás északi, északkeleti kifutószéllel érkezett, cseresznye nagyságú jéggel, fák is kidőltek és úszott a belváros. Ez maradt igazán emlékezetes vihar arról a nyárról, de a többi sem volt felejtős persze amik összejöttek. Íme a jeles napról egy felvétel, nem saját készítésű, viszont látványosra sikeredett az illetőnek a fotó: Link
Milyen nemes dátumot említettél, hiszen valóban, a 2013-as nyár legpokolibb napjait élhettük és még ráadásként augusztusban jött a 2. hullám.
A legmagasabb abszolút maxiját a 2013-as nyárnak éppen tegnaphoz 6 évre mértem, azaz az általad is megjelölt július 29-én, Kecskeméten 39.8 fokig szökött a hőmérő higanyszála. Durván mondva 40 fok volt.
Aztán augusztus 8-án újra mértem egy extrém értéket, az 38.7 fok lett, éppen csaknem 1 fokkal maradt alatta a július 29-es csúcsnak. Na de hagyjuk meg, azért az olyan combos nyarakhoz képest (nem minta ha az idei nem az lenne, főként a június miatt) tényleg majdnem piskóta ez a 30-31-32 fok körüli érték.
A tavalyi nyár sem hozott már 32-35 fokoknál többet, viszont a tartóssága mindenképp extrém módon teljesített, így a jócskán a combos nyarak közé illeszteném be.
Az ideiből még azért van hátra, de ne feledjük ha azok a melegnyelvek nem Nyugat-Európát kapják el hanem minket... A végén 2007 veszélybe került volna. Természetesen még idén is előfordulhatnak ilyen kiugróan magas értékek, akár tartósabban is, augusztus második hete már kicsit gyanús, hogy készül valami.
Konvektív téren amúgy 2013 felénk nem volt rossz, de a legnagyobb vihar augusztus 29-én csapott le, 80-100 km/h-ás északi, északkeleti kifutószéllel érkezett, cseresznye nagyságú jéggel, fák is kidőltek és úszott a belváros. Ez maradt igazán emlékezetes vihar arról a nyárról, de a többi sem volt felejtős persze amik összejöttek. Íme a jeles napról egy felvétel, nem saját készítésű, viszont látványosra sikeredett az illetőnek a fotó: Link
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#446655 - 2019-07-30 22:58:5
Meleg volt ma, meleg, nálam is kánikula volt, 31,1 fokos Tmax - al, délután 5 - h - ig végig napsütéssel.
Viszont durva belegondolni abba, hogy 6 évvel ezelőtt, 2013. július 29-én éjszaka mértem közel annyit, mint ma délután. Akkor 30+31 fokot mértem!
Pusztulat meleg volt az az éjjel. A szobámban is 31 fok volt
Nyilván, van benne egy kis csavar azért, hogy ilyen meleg volt éjjel egy darabig : 29-én tombolt a hőség, délután meg lett nálam a kerekített 38 fok is. Baján 40 fok volt kereken.
Estére 26 fokig hűlt le a levegő a derült ég alatt és szélcsend mellett, majd késő este nyugat felől a Zalai és vasi zivatarok által keltett kifutószél elérte térségemet, és több órás erősen szeles idő vette kezdetét dny, nyugati irányból, így 26 fokról 30+31 fokig melegedett a levegő, és ezen értékeken stagnált néhány órán keresztül az éjszaka második feléig, mígnem megérkezett a markáns hidegfront, mindössze sajos gyér konvektív felhozatallal.
Meleg volt ma, meleg, nálam is kánikula volt, 31,1 fokos Tmax - al, délután 5 - h - ig végig napsütéssel.
Viszont durva belegondolni abba, hogy 6 évvel ezelőtt, 2013. július 29-én éjszaka mértem közel annyit, mint ma délután. Akkor 30+31 fokot mértem!
Pusztulat meleg volt az az éjjel. A szobámban is 31 fok volt
Nyilván, van benne egy kis csavar azért, hogy ilyen meleg volt éjjel egy darabig : 29-én tombolt a hőség, délután meg lett nálam a kerekített 38 fok is. Baján 40 fok volt kereken.
Estére 26 fokig hűlt le a levegő a derült ég alatt és szélcsend mellett, majd késő este nyugat felől a Zalai és vasi zivatarok által keltett kifutószél elérte térségemet, és több órás erősen szeles idő vette kezdetét dny, nyugati irányból, így 26 fokról 30+31 fokig melegedett a levegő, és ezen értékeken stagnált néhány órán keresztül az éjszaka második feléig, mígnem megérkezett a markáns hidegfront, mindössze sajos gyér konvektív felhozatallal.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat