Időjárási visszatekintő

Még 3 eset  alapvető, "évszakváltó" ősz eleji lehűlésre. Az egyik nagyon régről, a másik a "középmúltból", a harmadik pedig szinte tegnapi történet. Évszám szerint 1977, 1996 és 2010 "trófeáiról" beszélünk.
Az 1977-es igazi "hirtelen halál" volt. A hidegfront 9-én a reggeli órákban érte el Észak-Dunántúlt. Előtte hosszú napokig 10 fok fölött volt országszerte a T850, az augusztus végén kialakult meleg időszak nagyon "itt felejtette magát" szeptember elejére. A 22-27, 23-28 fokos nappalokat langymeleg éjszakák követték legalább egy héten át, mintha nyár derekán jártunk volna. A langyos késő estéken, korai sötétségben nagyokat sétáltam a győri utcákon. A belvárost betöltötte a (ma már nem létező) növényolaj-gyár kellemes pörkölt szotyi illata. Ez arra mutatott, hogy nagyjából nyugati irányból fúj a szél.
Szeptember 9-én pénteken már felhős időre keltünk, nem sütött a nap. Gimnazista voltam akkoriban a győri bencés gimnáziumban, az első óránk aznap matek volt, ha jól emlékszem. Az óra közben esti sötétség támadt, fel kellett kapcsolni a villanyvilágítást. Hamarosan esni, majd szakadni kezdett az eső. Ezzel együtt viharos széllökések is érkeztek északnyugatról. A dühöngő szél szétporlasztotta az esővizet, a háztetők "füstöltek", mint egy téli hófúvásban. A közelemben levő padban ülő, Feri nevű osztálytársam (aki egyébként hozzám hasonlóan fogorvos lett) halkan megszólalt: Szodoma és Gomora... Tényleg volt valami végítélet-szerű abban az időjárásban.
Villámlás és mennydörgés azonban nem volt, az erős zápor is legfeljebb fél óráig tartott. A tanórák végére (azaz délután egy óra tájára) a eső elállt, de borult maradt az ég, rohantak a felhők. A szél is erős maradt. Napközben a hőmérséklet nem emelkedett, hanem süllyedt. A reggeli 17 fokról kora délutánra 12 fokra csökkent a hőmérséklet.
A korabeli szinoptikai térképek:     Link      Link
Klasszikus hidegbetöréses helyzet, hidegáramlás északnyugatról egy brit AC és észak-európai ciklon közös áramlási rendszerében. Mindenesetre feltűnő a hideg levegő igen gyors, "agresszív" térfoglalása. A beorrosodó nyugati támasztó AC mintegy "ránk döntötte" a sarki légtömeget. 11-én már a 0 fokos T850 is befigyelt Északkelet-Magyarországra. A következő napokban is maradt a szokatlanul hűvös idő, helyenként megjelentek a hajnali gyenge fagyok. Tény, hogy a hidegáramlásnak volt miből táplálkoznia, hiszen szeptember legelején a sarkvidéken kiterjedten előfordult -10 fok, kis területen pedig -15 fok 850 hPa-on:     Link
1996-ban is drasztikus hidegbetörés volt szeptember első dekádjában. A szinoptikai kép is különleges: a nyugati támasztó AC ezúttal keletebbre, a Norvég-tenger térségében épült fel. A ciklonrendszer, melyhez a hidegfront tartozott, szintén eléggé keleten helyezkedett el: egy középpont Ukrajna, a másik pedig Észak-Oroszország felett:     Link     Link
Az eléggé meleg szeptember eleji előzményeket követően tehát 5-én érkezett meg északnyugatról a hidegfront.   
Szeptember 7-re a kelet-európai alacsony nyomású központok fuzionáltak, a ciklon aktivitása fokozódott. Térségünkben nőtt a nyomásgradiens, erősödött a szél. Ezzel együtt a csapadékzóna keletről "visszapörgött" térségünkre:       Link     Link
Ez a nap -ti. hetedike- arról nevezetes, hogy ekkor látogatott el Győrbe II. János Pál pápa. Nem lehettem ott a bámészkodók között, mert éppen ezen a szombaton egész napos ügyeletet láttam el. A Liezen-Mayer utcai rendelőintézethez közeli főúton azonban végighaladt a pápa a "pápamobilon", kíséretével együtt. Kisétáltam a rendelőből, megnéztem a pápát. Az ipari parkban tartott szabadtéri misét már a tévében láttam.
Óriási tömeg volt, és óriási szél. A vihar erősen lobogtatta a pápa ornátusát. Jó humorú pap volt a Szentatya, mert azt mondta erre: nagy a szél, de nem baj; hiszen akkor is szél fújt, mikor az első pünkösdkor eljött a Szentlélek és leszállt az apostolok fejére...
A mise idején még nem esett az eső, de délután szemerkélni kezdett, majd fokozatosan növekedett az intenzitása, ahogy visszapörgéskor illik. A szél se gyengült, így hamarosan igazi "csúf idő" állt elő. A hőmérséklet csupán 12-13 fok volt, gyengén be kellett gyújtani. Egyébként ez volt az az év, mikor szeptember elején nálunk elkezdődött a fűtésszezon. Hetedikétől egy napra se lehetett már abbahagyni a fűtést.
Ezek után ugorjunk egy nagyot 2010-re. A 2010-es augusztus azért emlékezetes a számomra, mert akkor regisztráltam a Metnet-be. Természetesen már évtizedekkel azelőtt szokás szerint naponta nézegettem az időjárási térképeket (akkoriban még bizonyos hírlapokban), és akkor is. Ezt láttam:     Link
Megörültem ennek az északkelet-európai központú, nagyméretű ciklonnak. A légörvény elég stabilnak bizonyult, főleg emiatt feltételeztem, hogy a hátoldali hideg levegője hamarosan eláraszt majd. Ezt meg is írtam hozzászólásban. Erre egyik kollégánk (sajnos már nem él) azt írta, hogy nem valószínű a hűvös levegő betörése, "eléggé védve leszünk ettől". Biztosan a szerencsémnek volt köszönhető, hogy ezúttal nekem lett igazam. 28-án egy balti középpontú ciklon hátoldalán megérkezett a hűvösebb légtömeg:     Link     Link
Az alapfelállás tartósnak bizonyult, sőt augusztus 31-től egy aktív ciklonrendszer képződött térségünktől keletre, délkeletre, egy brit AC által jól megtámasztva:     Link         Link     Link
Ennek következtében több napon át dőlt be az igen hűvös levegő a Kárpát-medencébe, és jelentős csapadék is érkezett. Szeptember 1-jén és 2-án orvosi továbbképzésen vettem részt Pécsen. 1-jén kora reggel indultam el a csopaki házunkból autóval. A Balatonnál már tartós eső esett, erős szél és csípős hűvösség mellett. Mikor késő délelőtt Pécsre értem, ott még nem volt folyamatos eső, de a Mecsek felől kövér felhők jártak, és időnként rázendített a zápor. Délutánra aztán állandósult a csapadékhullás, időnként zuhogott az eső.  A Zsolnay negyed fölött, a belváros északkeleti szomszédságában szálltam meg egy panzióban. A környező meredek utcácskákban patakzott a víz. Egész éjszaka szakadt, és tombolt a szél. Eső verte a tetőablakot a szobámban. Már előző nap gyengélkedett az autómban az akkumulátor, ezért direkt orral előre álltam be a meredek utcába. A nedves időnek hála, reggelre az aksi teljesen kaputtot mondott. Megpróbáltam legurulni, így megforgatni a motort. Az autó azonban nem akart megmozdulni! Úgy kellett megkérnem egy éppen arra járó, kissé kapatosnak kinéző ipsét, tolná meg az autómat. Így már elindult a motor. Hát, ilyen kalandok kötődnek ehhez az időjárási helyzethez...

Ja, hogy a holocén kezdetétől is vannak adataid, úgy könnyű.

Amúgy érdekes, köszönöm!

1834
1947
1942
1982
1932
1797
2011
1781
1796
1810

Nálad?

Épp lemaradt: 12.

Hm engem meglepett 2012 hiánya

1. 2011
2-3. 1932
2-3. 1942
4. 1982
5-6. 1999
5-6. 2009
7. 1994
8. 1892
9. 2016
10-11. 1947
10-11. 1987

Mi a top10 ott?

Így már érthető.

Akkor inkább úgy értem azt az erős hóközepi kánikulát ami rekordok sorozatát hozta.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451084 - 2019-09-13 12:39:57)

1947 nálam csak a 10. legmelegebb szeptember.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451083 - 2019-09-13 11:35:21)

Olyan jó, hogy ilyen hosszú időre visszamenőleg megvannak ezek a térképek 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451082 - 2019-09-13 11:28:42)

Ha ilyen forró, szubtrópusi eredetű levegő érkezik, szerintem még szeptember végén  is felmehet 35 felé, így kicsit tényleg túlzásnak tűnik, de ha 1947-ben szeptember közepén 17-18 fokos izoterma mellett volt 35-38 fok között, akkor 20 fokos 850-el szerintem lehet alapja. Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451081 - 2019-09-13 11:23:0

Meg ahogy elnézem 1918-ban és 1932-ben hóvégi meleg periódusok voltak, utóbbi kitartott október 6.ig (bár én őszintén, elég szkeptikus vagyok a szerepi melegrekordokat illetően, ez a 25.i 37,8 fok elég valószerűtlennek tűnik nekem) persze nem vagyok szakértő...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451080 - 2019-09-13 10:57:11)

32 évvel ezelőtt ilyenkor szokatlan hőhullám tette tiszteletét. Rövid volt, de intenzív. Az Alföldön 3 napon át 33-34 fok köré emelkedett a maximum. Link  
De persze 2011 és 2015 is hozott a közelebbi múltban hasonlót, sőt komolyabbat is.

1947-et nehéz lenne überelni, olyan forró szeptember olyan tartósan ritkaság. Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451079 - 2019-09-13 10:50:03)

Hát nem is kicsit tűnt el... az új futás alapján akkor átlagos idő várható aznap, de még ez is változni fog szerintem.
Ha végbemegy ez a hideglötty jövőhéten, akkor simán esélyes még egy átlagnál hűvösebb szeptember is. Tavaly is voltak helyek ahol a hónap végi időszak mondhatni átlagosra csökkentette a szeptember középhőmérsékletét annak ellenére, hogy 25-30 fokok voltak 21 napon keresztül.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451075 - 2019-09-12 22:53:13)

Hát, ez a jövőheti hideg úgy néz ki egyre kevesebb eséllyel marad el
Bár! Idén február 8.-9. környékén is volt arról szó, hogy a rá következő hétre, azaz 15.re visszatérhet a tél és a hó
Mi lett végül? 10 fokot meghaladó Tmaxok majdnem a hó végéig, 2 napos (23., 24.) megszakítással 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451069 - 2019-09-12 22:08:40)

Bizony, itt például 2013-ban volt még hasonló, mint tavaly. A lakótelepi kanadai, jegenye és szürke nyarakkal telepített részen rendesen zöld vagy legalább zöldessárgás lombkorona tartotta magát. Zöldövezetnek neveztük akkor, ha arra sétáltunk, hiszen december elején ilyen dús és masszív lombkorona meglehetősen ritka. Persze a mikulási hidegfront a viharos északnyugati széllel letépte a javát, azonban az utána érkező fagyosabb idő tette ki a pontot a végére. Tavaly a novemberi hóesés után, 20-át követően azért a java elhullott, de december elején még akadt lombkoronás fa, viszont 2013-hoz képest elmaradt.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451068 - 2019-09-12 21:55:31)

Tavaly december 5.-én még szinte a teljes lombkoronája megmaradt egy környékünkön lévő szilvafának, míg 2017-ben már november 22.-én teljesen kopasz volt/lehullatta összes levelét...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451064 - 2019-09-12 21:46:23)

Biztosan el fog tűnni, ennek azért kicsi az esélye, de nyilván nem elhanyagolható, elég megnézni a rekordokat szeptember végétől, pl. 1921. szeptember 25-én 37.8 fokot mértek Szerep állomásán. Átlagban a rekordok is ilyen 33-34 fok körül vannak. Ritka az mikor ilyen komoly kánikula csap le szeptember végén, viszont a napállás egyre alacsonyabb, így a hőmérsékleti maxok kicsúcsosodása is jóval rövidebb intervallumban mozog. Éjjel pedig már még inkább lehűl, olyan ez mint a tavaszi báránymosó hó, látszatja van inkább, de félni kevésbé kell tőle. Még él a vegetáció, nem zajlik olyan intenzíven a lombhullatás, akkora zavart nem valószínű, hogy keltene, mint a tavalyi november eleji 25 fok, mikor kivirágoztak újra a vadgesztenyefák, és repkedtek a darazsak, méhek, mintha tavasz lenne, nyíltak a virágok.

Jájj az a karácsonyi 21,8 fok... bármennyire is szeretem a szélsőséges helyzeteket, de kösz, karácsonykor a hátam közepére se kívánnék 20 fokot...
Egyébként elég nagy szívás, hogy az utóbbi években amikor az átlagosnál hidegebb volt a december, karácsonyra még akkor is melegfront alakult ki (2010, 2012, 2016)
2009-ben is egy szibériai hideg időszak után jött ez a hirtelen felmelegedés ami karácsony napjára 11 fokos középhőmérsékletet eredményezett országos átlagban

1926 novemberéről tudsz bővebbet?
Nálam ez a legmelegebb november az adatsor alapján (1963 csak a második, ráadásul elég sokkal lemaradva), de sajnos havi maximumok csak 1927-től vannak.

November 16. után erre már gyakoratilag 0 az esély.  1963-ban ezen a napon Bács-Kiskunban volt nyári nap. 1963 novembere abszolút aranyérmes a középhőmérsékletet tekintve az ősz utolsó hónapjában; s mindezek  után egy rendkívül hideg tél jött ...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451019 - 2019-09-11 23:57:59)

Januárban csak egy jó főn kéne vagy egy erős délnyugati előoldal, és simán lehetne 21, akár 22 fok is, hiszen pl. 2004. február 5-én megvolt a 22,5, illetve 2009. december 25-én a 21,8 fok.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451018 - 2019-09-11 23:37:43)

Decemberben az abszolút maximum 1989. december 17. Marcali: 22.0 fok. Bár ez már nem meríti ki a nyári nap fogalmát, de igen magas érték, és a 89-es decemberi hőhullám az egyik legmarkánsabb periódusnak számít, mikor sorra dőltek melegrekordok. 

2002. január 29. Máza: 20.0 fok. Vagyis ezzel elmondható, hogy nincs olyan hónapunk az évben, mikor legalább 20 fokot ne érte volna el a maximum egy napon legalább. Így januárból is van példa 20 fokos maximumra, novemberből pedig több olyan eset van főleg az első felében, mikor 24-25, kerekített 26 fokot mérhettek adott helyeken. Na persze a feldolgozatlan adatok még be sem kerültek mint írtad.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451017 - 2019-09-11 23:12:14)

Lyally!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451016 - 2019-09-11 22:56:1

Lya, listálya! 


Egész emberes konvekció van a holdfényben, hangulatos.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451015 - 2019-09-11 22:42:27)

Tavaly november 1. Mindenszentek, dél - Alföld, [körösszakál], 25,8 fok. 
November 1-16. között a hazai napi TopMax rekordok a JELENLEGI FELDOLGOZOTTSÁG MELLETT 23 és 25,8 fok között vannak. 
Viszont egy csomó adat még mindig nincsen feldolgozva a múltból, így előfordulhattak a múltban komolyabb szélsőségek, akár november végi nyári napok is.
Amit jelenleg látunk, az kevés. Alacsony feldolgozottság. 
Nagyon kíváncsian várom, hogy a következő 10-20 évben milyen rekordok fognak előkerülni a múltból, és hivatalos feldolgozott adatként bekerülni a hazai rekordok listá[j]ába! 

[mod] 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451014 - 2019-09-11 21:49:2

A legkésőbbi (kerekített) nyári napi érték a rekordlistán november 16., 1963-ban 24,7 fokot mértek aznap Baján.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451013 - 2019-09-11 21:43:44)

November közepe táján 25 fokot elérő Tmax-ok? Én nem emlékszem ilyenre. Sőt, a hó elejéről se tudnék felidézni ilyet. Pár fokkal 20 fok feletti csúcsérték többször is előfordult november első napjaiban, de  25 fok, legalábbis vidékemen, akkor se volt  szerény véleményem szerint.
Persze, az emlékezet csalhat. Végig kellene pörgetni az országos napirekord-listát.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451012 - 2019-09-11 21:29:10)

Ez így van! 
Nyári napok pedug reálisan november közepéig is előfordulhatnak.  

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451011 - 2019-09-11 21:27:49)

Ez így van, de októberben még a 25-27 fokos maxok ideje nem ritka, lásd tavaly, 2014, vagy 2013-ban pl. Mind a három évben akadtak októberben igencsak meleg, késő nyárias periódusok. Sőt 2017-et is ide venném mikor az Ophelia hurrikán előoldalán erős déli áramlás alakult ki, miközben mi a szubtrópusi légtömegekkel kitöltött AC alatt sütkéreztünk a 25-27 fokokban sokfelé jó pár napig október 15-20 között.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451010 - 2019-09-11 21:09:06)

Reálisan nézve még nagyjából 1 hónapig, okt. 10. környékéig van esély hazánkban hőségnapokra. 
Okt. 10. környékétől már kb. esélytelen.  
Szóval nem sok ideje maradt már a meleg nyári periódusoknak. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451009 - 2019-09-11 20:57:15)

Tartósan voltak 32-34-35 fokok, nagy területre kiterjedő 36-38 fok körüli csak ritkán fordult elő, július 1-jén, illetve augusztus 12-én, mikor az abszolút maximum született 38.0 fokkal. Az idei és a tavalyi nyár ebben eléggé hasonlított, hogy elmaradtak ismét országos kiterjedéssel a 35+ fokok, 40 fok körüli forróság, extrém meleg nem alakult ki hosszabb ideig. Utoljára 2017 augusztus elején volt olyan forróság, mikor napokig 35+ fokokat mértek, a csúcsponton 40-41 fok körül alakult az Alföldön itt felénk.
Ez ami volt idén, és tavalyi is, nyilván intenzitásában nem veri azokat a periódusokat az elmúlt évekből mikor voltak 40 fokok elérő csúcsok, de a tartóssága, a kevéssel 30 feletti maxoknak erősen mérvadó ilyen esetben. Ezt a nyarat a június húzta fel igazán, illetve ahogyan a cikkben is szerepel a magas minimum értékek.
Én nyár és télpárti vagyok és maradok, de persze gyönyörű évszak az ősz és a tavasz is. Előbbi az elmúlás, utóbbi az újjászületés jelképe. Mindenben van valami jó, de szerintem klassz nyár volt az idei, így a 2018-as után, a 2019-es lett igazán etalon a történetemben, ugyanis míg idén gyenge konvektív szezont zártunk térségemben, addig ebben az évben jó szezont hagyunk ilyen téren magunk mögött. Emellett a napsütéses órák számából ebben az évben felénk abszolút nem volt hiány, lehetett éjjel nappal élvezni vagy másokra is gondolva megszenvedni a verőfényes napsütést. Mindenképp kiérdemelte a 2. helyezést az idei nyár, annak ellenére, (mint írtam) hogy nem volt 40 fokot elérő vagy meghaladó forróság hosszabb ideig. A tavalyi nyár a 7. helyen végzett, ellenben intenzitásában az idei erőteljesebb volt, noha nem is tartott az augusztusi kánikula 1 hónapig szinte töretlenül.  Ez az idő ami volt ma is, egyetértésben mondom, hogy tőlem is maradhatna még sokáig. A fehér karácsonyra való megrendelésem már elküldtem, remélem teljesítik a rendelést 


UI: Keleti határ behúzott egy 30 fokot ma, hőségnap szeptember 11-én! Ez sem rendkívüli, sőt ha azt nézem volt már 2011-ben ilyentájt 33-34 fok is nagy területen, ahhoz képest nem nagy szám.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451008 - 2019-09-11 20:32:16)

Valóban, a 2. legmelegebb nyár lett az idei hazánkban országos átlagban, hozzáteszem, előzetes adatok alapján, de gondolom nagy változás már nem lesz az eredményekben.
Az OMSZ pár napja tett is fel egy cikket az idei nyárról, ill. valaki itt a MetNeten linkelte is a cikküket a MetNet visszatekintőbe. 

Arról is írnak, hogy főleg a magas minimum értékek húzták fel az ide nyarat, mely elég volt egy 2. helyre, nem sokkal lemaradva a rekorder 2003-as nyártól.
Fontosak a jelzőnapok is. 
Országos átlagban idén 2 db forró nap volt, mely átlagos értéknek számít, hiszen az 1981-2010-es 30 éves mozgóátlag szerint épp 2 db forró nap az átlagos. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#451007 - 2019-09-11 20:05:14)

Imádtam kiskoromban a telet, ahogy idősödöm valahogy jobban várom a nyarat,de ez mellett azét mindig elvarázsol a hó..  Viszont ezt az időt eltudnám viselni december közepéig, karácsony környékén pár cm hó,utána se túl nagy hideg,se túl nagy meleg.. A második legmelegebb nyár lett idén 1901 óta? Őszintén,egyáltalán nem vettem észre, peidg ,1,5 hónapon keresztül reggel 6-tól este 6-ig a szabadban voltam,de nem tűnt melegebbnek, mint az elmúlt évek. 

Mivel én írtam, még jó hogy kitértem arra, hogy a magas minimumok miatt lett átlagban 2. ez a nyár. 

Nos, hát úgy tűnik, hogy a 2. legmelegebb nyár múlt el 1901 óta: Link
Grat. azoknak, akik már korábban is jó érzékkel Top3-asra tippelték a nyarat, Be kell ismernem, elég rosszul ítéltem meg az idei nyarat. Átsiklottam egyrészt afölött, amire az OMSZ is kitér, nevezetesen az igen magas minimumokra, amik rendesen dobtak az átlagon. Másfelől a viszonylag kevés forró nap (2 országos átlagban) is tévútra vitt, azaz (ahogy gyakran szoktam volt  mondani)  az "azért van meleg, mert nincs hideg" mondás most nagyon igaz volt erre a nyárra.  Régebbi nyarak forró időszakai után (melyek ezek szerint túlságosan bevésődtek nekem) valszeg hűvösebb, csapadékosabb időszakok érkezhettek így összességében, hiába volt akkor magasabb max. érték, alacsonyabb hőmérséklet jöhetett ki hosszabb távú időszakot tekintve. A Ny-i,  Ény-i áramlással kapcsolatban is hibáztam, ugyanis a hűvös időszakot július közepén inkább északias légpályák okozták, hasonlóan a tavalyi július elejéhez. 
Nem mentegetőzésből írtam, amit írtam, csak megígértem, hogy verifikálok, és gondoltam szolgálok némi magyarázattal a szubjektív nézőpontomból fakadó hibáimra. 

Vicces, hogy 9 nap eltelt már a szeptemberből, de a hónap jelenlegi középhőmérséklete még mindig 18 és 21 fok között mozog elsejének és másodikának köszönhetően, mivel a többi nap vagy átlagon, vagy átlagon valamivel alul/felett teljesített. Tavaly csapadék terén volt hasonló - mindössze az első 4 nap csapadékösszege kellett ahhoz, hogy a szeptember átlagos csapadékú legyen  Igaz, a tavalyi évben voltak helyek, főként nyugaton, ahol a 23. utáni erős lehülés szinte átlagosra csökkentette a hónapot középhőmérséklet terén is.

Erre így hirtelen nem emlékszem, de arra, ami az ezt követő télen bekövetkezett, annál élénkebben.

Még egy "mort subite" lehűlés, nagy Évszakváltás, ezúttal 1995-ből. A drasztikus változás augusztus végén következett be, de már a hónap közepe táján volt egy időjárási érdekesség. A hónap dereka helyi zivataros, KÜN-nek mondható időt hozott. Magas hőmérséklet és erős fülledtség jellemezte ezeket a napokat. Majdnem minden délután volt zivatar lakóhelyemen, ezek jellemző módon keleties irányból vonultak fel. Így történt ez 14-én is. Kora délutánra a napsütés 28-29 fokig tornászta fel a hőmérsékletet, majd feltűnt a sötét, záportól terhes felhő Gönyű felől (a községtől nyugatra lakom). Heves zivatar, szinte felhőszakadás következett, órákig zuhogott az eső. Már ez eléggé lehúzta a hőmérsékletet, a "csoda" azonban sötétedés után jött. Késő estére teljesen kitisztult az ég, szél se rezzent. Éjfélre a nedves levegőben "bicikli támasztó" köd képződött, és nem kis területen. Egy győri ismerős hölgyet vittem haza autón akkor, a városközpontig tartó kb. 10 km-es úton végig vastag ködben haladtam, mintha november lett volna. A hőmérséklet a nappali 28-29 fokról éjfélre 15,5 (!) fokra szállt úgy, hogy közben hidegfront nem érkezett, légtömeg-csere nem történt. A derült, szélcsendes idő ugyan érdekes dolgokat művelhet éjszakai hőcsökkenés terén, de ekkora zuhanásra már felkaptam a fejem. Ilyet azóta se láttam, sokszor hidegbeáramlás nem bírja így lerámolni a hőmérsékletet. Mintha előrevette volna árnyékát a két héttel későbbi nagy lehűlés   -persze ez csak amolyan laikus meglátás. Ellenben nézzük, mit mutatnak a korabeli szinoptikai térképek, hátha "kibukik" valami, ami megadhatja a jelenség nyitját.
Link     Link
Bárikus mocsárhelyzet Közép-Európában, nyugati AC súlypont, ennek ellenére térségünk fölött gyenge melegnyelv.
Figyeljük meg a magassági áramlási viszonyokat is, hátha ez elárul valamit:
Link     Link
Rendkívül, mondhatni szokatlanul gyenge a szél 850 hPa-on. Talán ez idézte elő a "halott" szélcsendet, mely a derült éggel karöltve lehetővé tette a nagy hőmérséklet-esést.
Az évszakváltó hidegfront augusztus 28-án vonult át, de a poláris expanzió, hidegelöntés lehetősége már a 25-i térképen nyilvánvaló. Jól felismerhető a kialakuló észak-európai ciklonrendszer, illetve annak nyugati támasztó anticiklonja:
Link
A következő napokban így alakult a makroszinoptikai helyzet:
Link     Link     Link
Látható, hogy 26-án még szinte kánikula volt, és 27-én is nyári időben volt részünk. Ez utóbbi napon ismét 30 fok közelébe emelkedett a hőmérséklet változóan felhős-napos idő mellett. A változást azonban már előrevetítette az 1000 hPa közelébe süllyedő légnyomás, valamint az élénkülő dny-i szél. Délután az égbolt északi peremén (lakóhelyemen a dunaparti nagy fák koronái fölött) hatalmas felhőgomolyok haladtak gyorsan nyugatról keletre. Másnap reggel teljes borultság és élénk ény-i szél mellett már csak 12 fokot mértem. A frontátvonulás különös módon nem járt említésre méltó csapadékhullással, viszont a borultság egész nap fennmaradt, és a hőmérséklet egyetlen fokot se emelkedett. Ahogy a következő 2 napon se: a maximumok 12-13 fok közelében maradtak. Az izoterma-térképeket látva ez nem is csoda:
Link     Link     Link     Link     Link
A hűvös levegő "letáborozott" térségünk felett, hosszú napokig 0 és 5 fok között volt mindössze a T850.

Egy szűk hónapja tombolt az országos hőség. A képet Tardonán készítettem, ahol hőség idején is képes volt lehűlni reggelre akár 12 fokra is a hőmérséklet, reggeli párával fűszerezve. 

Az előbb nem említettem, pedig érdekes lehet: emlékeim szerint '92 augusztus 1-je és augusztus 31-e között Győrben egy csepp eső sem esett!

Már volt arról szó, hogy 30 fok fölötti hőmérsékletekről, kánikulai  hőségből a legtöbbször 2 lépcsőben hűl le az idő kiadósabban 20 fok alá (ha lehűl). Ez alól vannak azért kivételek, mikor egyetlen hidegfront hatására, hirtelen rámolódik le a hőmérséklet, nemegyszer 15-20 fokot zuhanva. A "gyertya elfújása", "hirtelen halál" a meleg részére...
Ennek jellegzetes példája 1992 szeptember 1-je, mikor is a naptári évszakváltás pontosan hozta meg az időjárásit is, méghozzá nagyon-nagyon durván. Külön pikantéria, hogy a drasztikus lehűlés egy rendkívül forró hónapot, a feljegyzések kezdete óta az egyik legmagasabb átlaghőmérsékletű augusztust követett. Az biztos, hogy életem legmelegebb nyári hónapja volt. Azóta előfordultak magasabb hőmérsékletek is, de a hőség kitartó volta szempontjából máig se múlta felül semmi 1992 augusztusát. És még egy érdekesség: se júniusban, sem pedig július első kétharmadában semmi nem árulkodott arról, mi jön. A nyár első fele nagyjából átlagos hőmérsékletű volt, és semmi különöset nem mutatott.
A hőhullám bevezető szakasza nagyjából július 20-tól augusztus 1-jéig tartott. Ebben az időszakban több száraz hidegfront követte egymást, melyek után rendre mind erősebb lett az anticiklonális hatás. A T850 10 és 17 fok között ingadozott, kivéve 29-ét, mikor 5 és 10 fok közé esett.
Éppen ebben az időszakban tettünk több napos autós kirándulást Észak-Magyarországra az öreg Daciánkkal. Emlékeim szerint már akkor nagyon meleg volt. Emlékszem a napverte siroki várromra, majd a nyelvünkre léptünk, mire körbejártuk. Csak a vár pincéiben volt jó. Egyik délelőtt felmentünk a Kékestetőre is, ott kellemes, mérsékelt meleg fogadott. Egy éjszakát a lillafüredi Palota szállóban töltöttünk, Szilvásváradról a Bükk-fennsíkon keresztül vágva jutottunk oda. Egy gyanúsan alsóbbrendű utacskán hajtottam fel, féltem is, egyáltalán felmegy-e rendesen a Dacia. Felment. A fennsíkon, a rengeteg erdőben viszont már azon aggódtunk, vajon jó úton vagyunk-e, tekintettel arra, hogy már alkonyodott.
Szerencsére hamarosan leértünk a romantikus fekvésű Lillafüredre. A kastélyszállót rendkívül hangulatosnak találtam a lovagterem nagyságú étteremmel, a faburkolatokkal, színes üvegablakokkal. Mindjárt be is dörgöltem két, harmatos üveg sört a nagy melegre... Az étlapon angolul is meg voltak nevezve az ételek, ezt olvastam: wild bear stew. A szerencsétlen ferdítő nyilván "boar-ra" gondolt, de így sikeredett neki... Vaddisznó pörkölt helyett vad medve pörkölt! Évtizedek múlva is kacagtunk, valahányszor eszünkbe jutott. A meleggel a szállóban is meggyűlt a bajunk, ugyanis valami szellőzőcső húzódott fel a konyhából a falon épp az ágyunknál. Ez rendesen fűtött is, akár a radiátor.
Hazafelé menet megálltunk  Gyöngyös főterén. Ez 29-én volt, éppen a legerősebb száraz hidegfront átvonulásakor. A szép, ódon főtéren fonnyadt faleveleket sodort a megerősödő északi szél. Bár tisztán tűzött a nap, ekkor csak mérsékelt, kellemes meleg volt.
A Balatonra tartó, hosszú utunk során megálltam egy benzinkútnál, már nem emlékszem, pontosan hol volt. Míg tankoltam, valami láthatatlan tárgy nagy zúgással-zizegéssel átsöpört nem sokkal a fejünk felett. Azóta se derült ki, mi volt, meteor vagy  lövedék?
Szóval utazásunk során még elviselhető, lehűlésekkel meg-megszakított volt a meleg. Ezután azonban, a teljes augusztus hónap folyamán lényegileg nem szabadultunk a kánikulától, bár néha kissé hullámzott a hőhullám. A tartós hőség letörésekor, szeptember elején a jelentő meteorológus azt mondta, hogy a hónapban egyetlen nap se volt, mikor valahol az országban a maximum-hőmérséklet el ne érte volna a 30 fokot. Végigpörgettem az archívum térképeit, és azt találtam: 1992 augusztusában mindössze 6 olyan nap akadt, mikor 850 hPa-on a hőmérséklet nem érte el a 15 fokot: 6-án,  12-én és 13-án, 16-án és 17-én, valamint 24-én. A többi 25 nap a 15 fokos, azaz a "kánikula" izoterma uralma alatt telt. Különös, és a szokásossal ellentétes módon a meleg a hónap második felében nem csökkent, hanem még fokozódott is. 20-án, 21-én és 29-én a 20 fokos T850 is benn volt az országban. Ezekben a napokban a meteorológiai intézet jelentése egyszer 35-40 fokos intervallumot adott, emlékszem hogy meglepődtem. Azelőtt ilyen szörnyű meleget még nem tapasztaltam! A hónap végére a táj az afrikai szavanna képét idézte száraz évszakban. Mindenfelé tök sárga volt a fű, a kukoricatáblák sárgára, zörgősre voltak száradva. Nem volt egy árva fűszál a tors közt kelőben -hogy szabadon idézzem Arany Jánost. A Mosoni-Duna Győr belvárosában szokott szélességének egyharmadára apadt. Az un. Révfalusi híd alatt jó darabon száraz lábbal lehetett közlekedni, a világháborúban berobbantott régi híd roncsai, és hatalmas folyamikagyló-halmok között (a kagylók természetesen elpusztultak a szárazon). Szóval, a Duna-ág, a Rába és a Rábca egyesült vizei a meder északi oldalán, egy talán 20 m széles, mély csatornába összeszorulva folytak. A tiszta, zöldes színű víz mélyén "egymást taposták" a halak. A parti horgászoknak soha olyan eldorádója nem volt: négy-öt méteres pecabotokkal egymás után emelték ki a szép márnákat és dévéreket.
Emlékszem, esténként, már teljes sötétségben, kijártam kocogni a városba. Tudjuk, milyen a nagyvárosi késő este hőségidőszakban: rohadt meleg. Volt vagy 27-28 fok, erre ráfutni... Egy alkalommal úgy éreztem a futás közben, kigyullad a fejem. Fogtam magam, lementem a Dunához a Dunakapu-térrel átellenben, a révfalui oldalon   -a víz némi hűvösséget lehelt. Akkoriban egyébként egy fél családi házat laktam a feleségemmel Nádorvárosban, de már a belváros határán. Légkondi persze nuku, akkor még az nem volt szokás. Hogy bírtuk ki azt a hónapot, nem értem. Persze, fiatalok voltunk...
31-én már félreérthetetlen jelei voltak a közeledő drasztikus lehűlésnek. Fátyolfelhős ég, napsütés mellett időnként erős déli, délnyugati szél fújt, a légnyomás pedig szokatlanul alacsonyra, 1000 hepára ballagott le. Délután még lenéztem a Dunára: a "csatorna" vizén kis hullámokat kergetett a szél, a pecások önfeledten emelgették ki a márnákat. Szerintem azt gondolták, ez örökké fog tartani... Hát nem tartott örökké.
Másnap, szeptember 1-jén borultságra, esőre ébredtünk. A hőmérséklet reggel 14 fok volt, a nap folyamán ez nemhogy emelkedett, hanem még süllyedt is. Délben erős ény-i szélben, csapóesőben már csak 11 fokot mértem. Igencsak jól esett a Hullám étteremben feltálalt jó meleg rántott husi... Egyébként a lehűlés csak északnyugaton sikerült ennyire drasztikusra. A többi országrész fokozatosan kapott kisebb hőcsökkenést. Ezt anno Koczkás szóvá is tette hozzászólásában, nemigen hitt nekem. Jól összevitatkoztunk, azóta is sajnálom.
Még azt el kell mondani, hogy a szeptember a hűvös kezdés ellenére se lett különösebben alacsony hőmérsékletű, tartósan őszi abban az évben.
Pár térkép a lehűlés bemutatására:     Link     Link     Link

Elkészült a szokásos képes összefoglalónk: Igazi nyarat hozott az augusztus

További részletek a cikkben: Link

Úgy tűnik a töbrön kívüli legalacsonyabb augusztusi érték 6,8 fok lett, Nyírlugoson mérték 16.-án.
Ez 2011 óta a legmagasabb havi legalacsonyabb hőmérséklet 

Augusztusi csapadék 16 mm.

Az átlagok elől a sokéves szót lefelfelejtettem,  elnézést.

Egy kis visszatekintő Augusztus hónapra

Átlag csapadék : 63 mm
Mért csapadék : 36,2 mm
Eltérés : - 26,8 mm
Zivataros napok száma : 10 ebből 6 száraz
Legerősebb zivatar csapadékhozama : 9,3 mm
Zivatarok csapadék mennyisége : 32,2 mm
Legerősebb széllökés : 33 km/h
Nyári nap : 17
Hőség nap : 10
Forró nap : -

T min átlag hőmérséklet : 14,8
T min mért középérték : 16,9

T max átlag hőmérséklet : 23,9
T max mért középérték : 28,1

T min és T max értékek sokévi átlaga : 19,3
T min és T max mért értékek középértéke : 22,5
 
Abszolút T min : 9,7
Legmagasabb T min : 20,9

Abszolút T max : 32,9
Legalacsonyabb T max : 17,6

Legnagyobb hőingás 23,2

Középhőmérsékletek értékeivel csak a műszerből kivett, illetve kiszámolt adatok után tudok szolgálni. Majd csak lesz rá idő.

Üdvözlettel.

Úgy tűnik Budapesten egy tized fokkal melegebb lett mint 2015-ben
Tegnap 25,7 fok, 2015-ben 25,6 fok volt a középhőmérséklet