Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
A mai napon mértem a hónapban a 2. legalacsonyabb T max-ot (22,2°C) és a 3. legalacsonyabb T min-t (14,9°C), mégis ezen a napon a legalacsonyabb a napi középhõmérséklet (18,6°C). A havi csapadék eddig 63,4 mm, azaz napi átlagban 2,2 mm esõ hullott!
Remélem, hogy a jövõ héten nem lesz ennek a kis hûs idõnek böjtje!
Remélem, hogy a jövõ héten nem lesz ennek a kis hûs idõnek böjtje!
Nálam eddig az éven 16 zivatar volt (a statisztikáimban csak a csapadékot is adó zivatarok maradnak benn).
A mai 24,9°C-os Tmax éppen nem nyári napot jelent, eme hónapban ez a negyedik 25°C alatti Tmax (az elsõ három 1-2-3-án volt, azaz bõ három hét után van újra ilyen).
A havi középT most 21,8°C (egy tizeddel a 2003-as Június 21,9°C-a alatt), ennél alacsonyabbra (21,5-21,8°C közé) várom, hisz már csak 2 nap és a holnap még mérsékelten melegnek, a Szombat borongósnak néz ki.
A havi csapadék eddig 40,9mm, szombaton véglegesítõdhet.
A mai 24,9°C-os Tmax éppen nem nyári napot jelent, eme hónapban ez a negyedik 25°C alatti Tmax (az elsõ három 1-2-3-án volt, azaz bõ három hét után van újra ilyen).
A havi középT most 21,8°C (egy tizeddel a 2003-as Június 21,9°C-a alatt), ennél alacsonyabbra (21,5-21,8°C közé) várom, hisz már csak 2 nap és a holnap még mérsékelten melegnek, a Szombat borongósnak néz ki.
A havi csapadék eddig 40,9mm, szombaton véglegesítõdhet.
De abból a 30 zivatarból csak 7 zivatar csapiösszege haladta meg 10mm-t. nálad lehet,hogy 8 vagy 9. Itt 77,9mm-rel zárul majd a június,valószínüleg. Pár mm-t azért hoztam rajtad, a nagy elõnyödbõl.
Éjjel 6mm esõ esett elégedett vagyok. Így a hónap eddig 84mm.
Lehet nem is lesz több.
Marko itt 30, száraz zivatarok nélkül.
Lehet nem is lesz több.
Marko itt 30, száraz zivatarok nélkül.
Szerintem volt az idén is. Ennek még kicsit utána kell néznem/gondolnom.
Nem ígérem azonnal! Lehet, hogy egyáltalán nem sikerül.
Nem ígérem azonnal! Lehet, hogy egyáltalán nem sikerül.

Ez a gyakorlatban azért jóval árnyaltabb kérdés.
Elsõsorban felszínalaktani jellemzõktõl, pl. kitettség, lejtõszög, talajadottságoktól, állományzártságtól és szintezettségtõl, koreloszlástól, állományminõségtõl, fafaj összetételtõl is függ.Sok tényezõs egy-egy szél vagy jégdöntés létrejöttének oka.
De ha érdekel átmentem a Bioszférába mert ez inkább odavaló, mint a ide.
Elsõsorban felszínalaktani jellemzõktõl, pl. kitettség, lejtõszög, talajadottságoktól, állományzártságtól és szintezettségtõl, koreloszlástól, állományminõségtõl, fafaj összetételtõl is függ.Sok tényezõs egy-egy szél vagy jégdöntés létrejöttének oka.
De ha érdekel átmentem a Bioszférába mert ez inkább odavaló, mint a ide.
Köszi, tényleg elég súlyos helyzet alakult ki, itt van még néhány cikk róla: Link
Azért azt hozzátenném, hogy az ilyen, viharok általi erdõpusztulás általában friss írtások mentén alakul ki. Ott, ahol ezáltal (az eddig védett fákat) teljesen kitették a viharok hatásainak.
Rossz nézni, néha milyen szélnek kitett "erdõ falakat" hagynak. Amelyeket aztán az elsõ komolyabb vihar el is söpör.
Amúgy a Bükkben inkább március környéke az igazi fadöngetõ idõszak. Mikor egy erõsebb hidegfront betörését viharos szél, és súlyos, a fákra tapadó jeges-vizes hó kisér. Ilyen minden évben van.
Rossz nézni, néha milyen szélnek kitett "erdõ falakat" hagynak. Amelyeket aztán az elsõ komolyabb vihar el is söpör.
Amúgy a Bükkben inkább március környéke az igazi fadöngetõ idõszak. Mikor egy erõsebb hidegfront betörését viharos szél, és súlyos, a fákra tapadó jeges-vizes hó kisér. Ilyen minden évben van.
Köszi! A fát azt én is felismertem.
De az mellett, a háttérben is van valami, amit nem tudok, hogy mi. Felhõ, vagy akármi más.

Szerintem nem a fára gondol,hanem arra,ami mögötte van,a kép sarkán.Szerintem esõcsepp.
Ezt a képet most kaptam (telcsivel készült ), valahol az M1 autópályán. Megnéznétek, hogy szerintetek mi az ott a jobb alsó sarokban? A kép 2007.06.21.-én készült.
Link
Link
Bocs, most nézem nam Dunakilitit akartam írni hanem Mosonszolnokot ott volt volt 10mm Kiliti felé 7mm esett.
Tegnap megérdeklõdtem, ott él az unokabátyám, õ mezõgazdasággal foglalkozik, és azt mondta, hogy az állomáson amely a város É-i részén van ott esett a legtöbb 46mm ,nála amely tõle D-re van úgy 1,5km-re már csak 27mm mért, a város déli részén ahol az egyik földje van ott 1mm volt a várostól Ny-ra Dunakiliti irányában ott 10mm mértek, a város K-részén ahol szintén van földrésze ott 7mm hullott, tehát nagyon változatos volt a csapadék mennyisége, még aránylag nem nagy területen is.Az É-i részt érte el komolyan.
Tudna valaki segíteni,hogy hétfõn az esti viharban mennyi csapadék esett Mosonmagyaróváron és elérte-e a felhõszakadás intenzitást.
Nagyon fontos nekem!
Elõre is köszönöm!
Nagyon fontos nekem!
Elõre is köszönöm!
A mátrai esetén pedig, ez a kicsike:
Link
Jól látszik végig követve a radarképeket, a már korábban tárgyalt "Muzsla-hatás"
, amikor a Cserháton átkelve a Zagyva-völgy felett emelkedõ, azzal párhuzamosan húzódó (így a Ny-K-i cellákra merõleges) 800-as hegyfalon beizmosodik, majd tovább robogva a Galyatetõ környékén adta ki az ereje teljét.Sajnos az eredmény kézzel fogható...
Link
Jól látszik végig követve a radarképeket, a már korábban tárgyalt "Muzsla-hatás"

Tegnap én is hasonlókat láttam a vonatból Tápiószecsõ térségében. Minden fás terület vagy fa magán viselte a múlt heti MKR nyomait. Volt ahol az egész erdõszél le volt tarolva. Még Sülysáp körül is elég gyakoriak voltak a kettétört fák.
Minden valószínûség szerint ez volt a bûnös: Link
Minden valószínûség szerint ez volt a bûnös: Link
A K-Ny-i irányú cellák illetve a Mátra és a Bükk hegység közötti összefüggések margójára illik, ez a tegnap kirakott szakmai hír.Elég döbbenetes képek.:/
Link
Link
Aki szélsõséges jelenségként a leányfalui adatokat beírta múlt péntekrõl, küldjön nekem egy priv. üzenetet. Köszi! :-)
"- az aktuális napra vonatkozó Tmax az elõzõ nap 19 órájától (CET) az aktuális nap 19 órájáig (CET) tartó 24 órás idõszak legmagasabb hõmérséklete;"
Úgy gondolom érdekesek lesznek a mai Tmax értékek az éghajlati naplóban és a térképeken.Csak azért is, mert a mai Tmax-ok elméletileg még tegnap este beálltak sok helyen!Pl. nálam 31.8ÿC a napi max, holott ma még 25 fok felett se járt a mûszer!
Kiváncsi leszek hányan töltik ki helyesen a naplót!:-)
Úgy gondolom érdekesek lesznek a mai Tmax értékek az éghajlati naplóban és a térképeken.Csak azért is, mert a mai Tmax-ok elméletileg még tegnap este beálltak sok helyen!Pl. nálam 31.8ÿC a napi max, holott ma még 25 fok felett se járt a mûszer!
Kiváncsi leszek hányan töltik ki helyesen a naplót!:-)
Találtam egy igen látványos videót egy 1999-es F5-ös tornádóról. Igen merész aki felvette, nagyon közel ment a "tûzhöz". Link
egész pontosan a squall-line peremfelhõjét próbáltam lekapni ahogy jön felénk az építmény mögül
itt vannak a 21-ei squall-line-ról készült képek a Gellért-hegyrõl:Link
innen kezdõdik
a kifutószél sebessége 110 km/h körül volt
innen kezdõdik
a kifutószél sebessége 110 km/h körül volt
Múlt hét péntek (22-én) este Bécs felé haladva Schwechat mellett áthaladtunk a kelet felé mozgó szupercellán, ami döbbenetes élmény volt; a busz ablakán keresztül sikerült néhány képet készíteni; erõsen viharos széllökések mellett kb. 2-3 cm átmérõjû jég hullott, hihetetlenül sötét lett este 6 órakor, a látás néha 30-40 méterre csökkent, az autópálya forgalma lépésben haladt, néha meg is állt. Bécsben csináltam néhány képet a megelõzõ nap (21-én) áthaladó szupercella alatti burst által feldöntött daruról is. Képek: Link
Az éghajlatváltozás fórumban zajló kérdéskörhöz egy kis "érdekesség":
Budapest harmincéves hõmérsékleti átlagai:
1781-1810: 11,2°C
1811-1840: 11,0°C
1841-1870: 10,9°C
1871-1900: 10,5°C
1901-1930: 10,9°C
1931-1960: 11,1°C
1961-1990: 11,2°C
plusz:
1971-2000: 11,4°C
Ugyanazon 30éves átlagok, csapadékra:
1841-1870: 581mm
1871-1900: 658mm
1901-1930: 620mm
1931-1960: 629mm
1961-1990: 573mm
plusz:
1971-2000: 534mm
Budapest harmincéves hõmérsékleti átlagai:
1781-1810: 11,2°C
1811-1840: 11,0°C
1841-1870: 10,9°C
1871-1900: 10,5°C
1901-1930: 10,9°C
1931-1960: 11,1°C
1961-1990: 11,2°C
plusz:
1971-2000: 11,4°C
Ugyanazon 30éves átlagok, csapadékra:
1841-1870: 581mm
1871-1900: 658mm
1901-1930: 620mm
1931-1960: 629mm
1961-1990: 573mm
plusz:
1971-2000: 534mm
Itt egyenlõre nem érjük el a májusi csapi mennyiséget.A május 54 mm volt, a június eddig 47 mm.Az elõrejelzéseket elnézve ez aligha fog változni a hó végéig.