Meteorológiai társalgó

Köszi!

A tegnapi 22 fokos maxira -4-ig lement, kemény.

Ma egy kicsivel hűvösebb is lesz, mint tegnap, jó 2 fokkal alacsonyabb a 925/850.

A hőtérkép alapján az lehet, mert ma Zabar -4, Nyírlugos -3 volt pl. 6 órakor.

---

A szerda egyre jobb a GFS-en, ha ez így bejönne, főként Pest megye északi felén - beleértve Budapest térségét is - szép műsor lehetne.
Link
Link

Link
Link

Link

Jól elnéztem valóban..:

Zabar: -3.9˘C
Nyírlugos: -3.0°C
Vásárosnamény: -2.5˘C

Bocs, reggel van..

Szentmártonkáta: -1,1°C
Nyírmeggyes: -0,6°C

+1,4 fok lett nálam a Tmin, viszont a völgyekben vastagon deres volt a fű és itt volt pára bőven, mit pára, néhol sűrű köd volt.
Link
Link
Link

Ez nem az előző napi?

Zabar: -2.8˘C
Mihálygerge: -0.9˘C
Mohora: -0.8˘C

Link itt már-még zord téli hideg volt ma éjjel is.    Nagyon száraz a levegő, hiányzik a pára !

Rábagyarmaton 22,3 fok volt a Met-ész alapján. Nálunk otthon 21,4 fok, ami az eddigi legmelegebb a február 28-ai 22,9 fok óta. Lassan az is elkezdhet majd izzadni...
A Tmin egyébként 1,9 fok volt, úgyhogy majdnem meglett a 20 fokos hőingás.

Elkezdtem várni a telet...  Nagyon szééép!

Egy árva higanyos hőmérő birtokában pontos adataim nincsenek, de napközben néhány szemrevételezéssel megállpítva a Tmax 21 fok körül alakult itt az Őrség szélén, napsütéses időben gyenge szellővel. 

Mostanra szépen lehűlt, 13 fok van.

Mivel most már azért a fagyok, és ezzel együtt a derek esélye is csökken, azt hiszem eljött ennek az ideje.
Link

Bízzunk benne, hogy változni fog az európai makroszinoptikai helyzet, és nagyobb területeket öntözhetnek a gyorsabban mozgó záporok zivatarok. Egyenlőre ez a tartós európai anticiklonális helyzet eléggé aggasztó.

Hát ez azért már pofás  Link

Namény -5,3°C Nyírmeggyes -5,5°C

A harmatpont mindenesetre -4, -5 fok. Egyelőre még fúj az ÉK-i szél rendesen.

Szia!Itt viszont ront a helyzeten ez az átok szél szinte nincs nap amikor nem dönget vagy csak fújdogál lehet választani melyiket kérjük. Szárítja még azt a kis nedvességet is a talajból.Ez van és ez is lesz ahogy látom.

Én már február 28-án felavattam november 6-a óta. Novemberben még sosem volt annyira melegem, hogy rövidnadrág, rövid ujjúban legyek. Február 28-án pedig még úgy sem, ráadásul 21 fok volt. Kecskeméten ma is 23-24 fok körül ingázik  a T, simán elég a rövid. Kissé élénk az északkeleti szél néha, de nem ront sokat szerintem.

Hát igen. 
Sokat istenítik a tavaszt, de aki nem szereti a változatos időjárást, annak egy rémálom. 
Meg persze egy átmeneti évszak. 
Általában az eleje még tartalmaz telet, a vége meg már nyarat. 

Sokkal kellemesebb lehetne az idő ha nem fújna  állandóan ez az átkozott szél, ráadásul a következő napokban is ez lehet. Ezért nem szeretem a tavaszt, állandóan csak ez a  francos szél fúj, ami sokat ront a hőérzeten, remélhetőleg jövő héten már lehet rövidben járkálni.

Tavaly kétszer is "füstölem" miközben 50 és 60 mm fölött pakolt le egy-egy zivatar. Hidd el, hogy a csapadékmennyiségekre ezek a talajgenerátorok nincsenek hatással. Legalábbis NEKEM ez a meglátásom. 2015-ben nem volt még talajgenerátorom, meg ugye nem is volt országos a lefedettség, és mégis 297 mm-el zártuk az évet. 2010-ben meg 1040-el.
Meg a Dél-dunántúli régióban évtiezedek óta megy ez a rendszer, mégis az a legcspadékosabb régió az országban, legalábbis az esetek többségében.
Itt a baj az, hogy gyakorlatilag 2 hónapja non-stop fúj a keletei, meg az északi szél, ami az Álmos-könyvek szerint sem jó ómen ha a csapadékot várjuk...

21 fok, néhány Cu hum, tisztára nyári érzés  a szél kimondottan kellemes, a napon kimondottan nyárias meleg van. 

2 éve. Link

Ez így igaz, konkrétan most a tavalyi helyzetre gondoltam, hogy ott már több kakaó volt és lehetne is. A jelen helyzet az nagyon döglött, nyáron száraz kánikulával akár.

Most sem a keleties áramlással van baj, hanem az anticiklonnal, viszont egy ilyen helyzetben nyáron sem lenne semmi a melegen kívül.
Link
Link
Link
Link

Ment a lájk, helyettem ezt tökéletesen meg is válaszoltad. Azért nem teljesen mindegy, hogy 20 fok van, vagy 30-35 közötti kánikula, elég labilitás + minden szintre kiterjedő nedvesség.  Ott már van szufla rendesen, jelenleg még kevés a kakaó, május, június egy bárikus-mocsárban keleti áramlás mellett is ontaná a helyi, de heves záporokat, zivatarokat, felhőszakadásokkal.

Zabar Tmin -3 fok.

7-kor még -2 fok volt, 10:10-re már meglett a 19 fok.

A GFS alapján holnap -4, -5 fok lehetne, de az elég durva lenne a mai 2X fokos maxi után.

Az, hogy most anticiklonális hatások uralkodnak (egyébként meg egyrészt még nincs nyár, másrészt tavaly is csak április végén-május elején indult be a buli, előtte akkor is száraz idő volt).

---

A jégelhárításhoz: nyilván a plusz kondenzációs maggal megváltozik valamelyest a felhők összetétele, és a kisebb jégszemeket a feláramlás valóban magasabbra tudja juttatni. Az viszont, hogy maga az üllő meddig mennyire terjed szét, illetve meddig marad meg, csak kis részben függ ettől, sokkal nagyobb szerepe van az azon a szinten jelen lévő nedvességnek és szélnek. Ha ott száraz a légkör, akkor hamar elszublimálnak a csapadékelemek, hiába van belőlük esetleg több, illetve ha erős a szél, akkor egyrészt eleve csak egy irányban terjed az üllő a széllel, nem körkörösen, másrészt a szél szintén gyorsabban szétfújhatja az üllőt. A tavalyi bárikus mocsárban a magassági áramlás is annyira gyenge volt sokszor, hogy teljesen szabályos, körszerűen szétterülő üllők tudtak keletkezni, és mivel a sok-sok zivatar benedvesítette a magasabb szinteket is, érdemi légtömegcsere pedig nem történt, így a nagy nedvesség miatt csak lassan oszlottak szét az üllők.
Egyébként sok függ a zivatarok típusától is. Egy szupercellában például annyira erős és elkülönült a fel- és leáramlás, hogy a jégelhárításnak lecsökken a jelentősége, ugyanis a több, de kisebb jégcsíra ugyan úgy liftezik a fel- és leáramlás határán, amíg meg nem nő, így még akár a visszájára is elsülhet a dolog (több, de hasonlóan nagy szemű jég alakul ki).
A kondenzációs magvakból önmagukban nem lesz csapadék, hiszen a felhő- és csapadékképződésnek ez csak egyetlen szükséges feltétele, de emellett még függnek a folyamatok egyéb légköri feltételtől is. És ha azok nem kedvezőek (pl. középszinten erős kiszáradás vagy inverzió van), lehet akármennyi kondenzációs mag a légkörben, akkor sem fognak csapadékot adó felhők kialakulni. Csak akkor van szerepük, ha már meglévő zápor- vagy zivatargócokba kerülnek bele. Ha pl. most a napokban bekapcsolnák a generátorokat, akkor annyit érnének el vele, hogy lenne egy csomó kondenzációs mag a légkörben, de nedvesség híján nem lenne, ami kicsapódna ezekre.

A tavaly nyári keleti áramlás, és a mostani között mi a lényegi különbség, hogy most ennyire kevés csapadékot szállít?

Ettől függetlenül (szerintem mindenkit érdekel) milyen hatása lehet / lehet-e hatása a jégesőelhárításnak? Készült erre valamilyen tanulmány/modellek/akármi?

Néhány kérdés (hátha valaki megválaszolja):
- a felküldött kondenzációs magok mennyisége milyen arányban állhat kb. az amúgy is ott lévőkkel (tudom, nagy zivatar, kis zivatar, MKR, de azért mégis, nagyjából)
- a mesterséges kond. magok generálhatnak ott (a közelben) csapadékot, feláramlást, stb., vagy ennyire nem szólnak bele az időjárásba?
Ha mégis, az kissé olyan lenne, mintha a domborzatot befolyásolnánk, ami pl. nálunk eléggé lényeges, mert az eddigi itt eltöltött 2 nyaram alkalmával a kis helyi záporokból pár mm jött csak össze, amit én az orográfia számlájára írok (míg Budapesten [xi. ker.] rendesen voltak kisebb "villámárvizek"), illetve a helyiek (Pkapitány ) is mondják, hogy ebből a szempontból gyenge a terület.
A hozzászólást nem hangulatkeltésnek szántam, tényleg érdekelne.

Értem az elképzelésedet, szép hosszan kifejtetted, de valójában a száraz zivataroknak és a jégeső-elhárításnak én sem látom a számottevő kölcsönhatását a csapadékhullás oldalát tekintve. Jó példa 2017. június 21. Kecskeméten dió nagyságú jegek hullattak egy szupercellából, ami kelet felől terjedt ránk, ritkán látott, orkán erejű keleti, délkeleti széllel.
Borsónyi, esetenként cseresznye nagyságú jeget pedig lehet észlelni nálunk is a heves zivatarokban időnként. 2007. május 5-én volt egy brutális jégeső, az triplája volt a 2017-es eseménynek, azt is szupercella idézte el, de ott a délnyugati szél fokozódott rendkívül viharossá, és elkezdtek potyogni a diónyi jegek az eső mellett. 10-15 percig ömlött, kifehéredett a táj. Lapátolni kellett a jeget a lépcsőházak elől.A fák szinte lekopasztodtak, leverte a leveleiket.
Heves szervezett zivatarrendszerek, főleg szlovén instabok, északnyugatról belépő squall-line-ok útjába nálunk nem áll semmi, nem szárad ki az elhárítás következtében a légréteg. Az mono vagy egy cellás zivatarok, pedig Zivi nagyon jól, szakma módon leírta, hogy mi volt a tavalyi nyár hátterének az oka, vagyis a bárikus-mocsár, amikor a helyi hatások érvényesülnek, kánikula idején ilyenkor gócokban felhőszakadások fordulnak elő a lomha mozgású, hatalmas zivatarfelhőkből, mint egy vízoszlop zúdul alá a csapadék.
Kecskemét is egyszerűen peches volt sokszor, viszont májusban, június első felében azért volt 2 alkalommal felhőszakadás és 2 MKR is, az egyik dél felől , a másik nyugat felől érkezett, június 8 és 12.  Illetve a június 22-én érkező markáns hidegfront is produkált heves zivatarokat éjjel. Utána alakult ki egy hűvösebb periódus, 27-én sekély mediterrán ciklon érkezett Görögország felől a felhőzetével, erős északkeleti széllel, kora őszies idővel, egész napos mérsékelt esőkkel. Július 1-jén pedig az északkelet-európai ciklon hátoldalán viharos északi, északkeleti széllel jeges-tengeri eredetű hideg levegő zúdult be, kristálytiszta, azúrkék eget varázsolva. Aztán tovább melegedett Észak- Északkelet-Európa és idővel a Skandináv hőhullám és a Kelet-Európai-síkságot kitöltő nagyon meleg levegő az északkeleti, északi áramlásban utat talált hozzánk is, így az áramlás iránya mindegy volt, csak meleg tudott érkezni a meridionális helyzetben, a mocsárba. Aztán visszatértek a záporok, zivatarok egész július végéig, majd az anticiklonális hatások legyőzték a bárikus-mocsarat, kitört a hőhullám Európa szerte, Párizsban 36, Londonban 35 fokos hőséggel, és persze nálunk is beütöttek a 30-35 fok közötti nappalok sorozata. Augusztus már tikkadt, száraz volt, 1992 augusztusára emlékeztető, igaz ott 40 fok is előfordult és még lepusztultabb volt a táj,  azonban a hónap végén bekeményített a hőség egy ráadásként abban az évben. Tavaly augusztus 26-án érkező hidegfront lezárta azt a veszett kánikulát, ami szinte zsinórban 1 hónapig tartott, 1-2 feloszló hidegfronttal spékelve, ami szintén nem hozható összefüggésbe a jégeső-.elhárítással természetesen. Augusztus 31-én kerültünk egy magassági teknő előoldalára, lefűződött egy hidegcsepp, amihez kapcsolódott egy sekély ciklonális mező, és a konvergens zónák, örvényességi karok mentén jól fejlődő egymást követő zivatarok, felhőszakadást okozó csapadéksávok haladtak délkelet felől, északnyugat felé, elsősorban a Duna vonala és attól nyugatra fekvő területeken. Eközben keleten a töredéke hullott, nem szűnt meg a kibontakozó aszály, hiszen ott nem érvényesült már a képződmények együttes hatása. Szeptember 2. dekádjában visszaköszönt a kései kánikula, aztán fokozódott az aszály, rekord melegekkel november közepéig.

A video egyébként 2007. május 5-én készült, de nem én készítettem, csak rákerestem. A város ezen részén ahol lakunk , még kaotikusabb volt, hiszen itt csak durván 3 perc került felvételre.  Link

Annyiban beleszól a jégeső elhárítás a dolgokba, hogy a kisebb felaprózott szilárd csapadék nem tudja legyőzni a felhajtó erőt, felemelkedik a felhő felső pozitív töltésű zónájába, és sokáig takarja a napot. Egyébként az USA területén végeztek ezzel kapcsolatosan kisérleteket, még a 80 As években, és bebizonyosodott, hogy bizonyos légköri feltételek mellett a felhő fizikai állapota is befolyásolja hogy miként sül el a dolog. Voltak esetek, amikor adályozták a  csapadék hullást a kísérletek.

A jégeső-elhárításnak ehhez semmi köze. A zivatarok szervezettségét csak a szélnyírás befolyásolja, és tavaly azért volt annyi egycellás zivatar, mert gyakorlatilag egész nyáron nem volt érdemi (10 m/s-ot elérő vagy meghaladó) nyírás. Egy zivatarból kihulló csapadék (és az ahhoz kapcsolódó kifutószél) mindig örvényességet generál, de ha ennek nem tart ellen a szélnyírásból származó örvényesség, mert az túl gyenge, akkor nem tud új konvekció kialakulni a kifutófront mentén.
A szélnyírás-mentességért, és egyben a kiemelkedően sok zivataros napért pedig a szinte végtelenített bárikus mocsárhelyzet volt felelős, amiben nagyon gyengék voltak felettünk az áramlások (így sokszor maguk a zivatarok is alig mozogtak), viszont tartósan beragadt fölénk a nedves és labilis légtömeg, így szinte minden nap ki tudtak alakulni zivatarok.

A helyzetet még tovább bonyolítja a tavaly életbe léptetett jégeső elhárítási program, amely szerintem szintén bekavar  helyi hatások tekintetében. Arra utalok, hogy csak bizonyos meteorológiai feltételek esetén szabadna ezt is alkalmazni, mert különben egyszerűen nem esik az eső nagyobb térségeket érintve, kisebb területen viszont özönvíz szerű esőket okoz. Tavaly a rekordnak számító, szám szerinti 54 zivataros nap ellenére a mérőhelyem, és tágabb környezete alig kapott csapadékot. Az eddigi biztosnak vélt szituációk, amelyek eddig szinte 100 % is eséllyel zàport zivatart okoztak, tavaly már nagy számban száraz zivatarokat eredményeztek. Még ennyi száraz zivatart nem észleltem. Megfigyelésem, tapasztalatom a zivatarok kialakulását illetően a következők. Idő előtt hatalmas üllőket növesztettek  a felhők, mintha nem alakultak volna ki  benne a nagyobb jégszemek, a rengeteg kondenzmagvazás miatt. A kürtőhatás ezeket az elaprózott jégcsírákat kis területen a nagy labilitás hatására tovább emelte, plussz még nagy területről óriási hőt vont el az egycellás konvekció, elvágva a további zivatarok energia utánpótlását. Leesni nem tud a jég a kis tömege miatt, ami a multi cellák kialakulásához elengedhetetlen lenne. A nagy területen borultságot okozó üllő, szintén elvágja a hőutánpótlást, amely ugyancsak megakadályozza a multi cellás konvekciót, Nem tudom mikor vesztenénk többet,  egy minimális veszteséggel együtt kellene élni , vagy pedig a helyi hatások befolyásolásával megfosztani olyan területeket az esőtől ahol egyébként a kondenzmagvazás nélkül is esne. Nagyvonalakban ennyit. Vagy ez csak véletlen? Egyéb észrevételt, tapasztalatot szívesen meghallgatok.

Konvektív eseményekből több adatik nyáron, az a baj a felhőszakadások nem hasznosulnak, pláne a csontkemény földeken. Áztató esős nyár sem mostanság volt. Az idei se gondolom, hogy az lesz, de ez csak tényleg a tendencia miatt írom, hogy forró, száraz, aszályos nyarak, olykor szélsőségesen kevés, máskor szélsőségesen sok csapadékkal.

Persze, hogy irónia. A legjobban annak örülnék, ha elkezdene esni, és 4 nap alatt lehullana 100 - 120 mm áztató eső, akár széllel, 5°C fokkal, csak esne már, tojva a Húsvétra is..

Lehet itt rugózni a részleteken, de nagyon komoly szárazság, sőt aszály van itt Ék-en. Ami még ,, rendben "is lenne, ha nem április közepét írnánk, hanem augusztust. Nagyon kíváncsi vagyok, kompenzál-e a nyár vagy lesz egy emlékezetes évünk. 

Bizony és igaz ez Kecskemétre is. Lehet sírni, de változtatni ezen nem tudunk, az utolsó szó mindig az időjárásé. Megszoksz vagy megszöksz.

Az ECM most kicsit markánsabbra fogta megint a dolgot, távolabb maradva az északkelet-európai AC és közös áramlási rendszer alakulna ki a nyugat-európai ciklonrendszerrel. Így a keleti áramlás csődöt mondana végre és délibe fordulna. Így lennének 25 fok feletti csúcsok is, viszont alkalom adtán zivatarokra is lenne esély elszórtan. Igaz sok eső nem valószínű, öntözésnek jó lehet, zivatargócokban kiadósabb mennyiségekkel.

Ez mellément, időben javítva lett a második link.
Talán legközelebb.

Nem tudom, de nekem egy olyan "nudli" nyár, mint a tavalyi, pont a hátam közepére kell.

Szerencsére az aszály térkép alatt az OMSZ is szépen kiértékeli a helyzetet (akárhogy is nézem, én is ezt tudom leolvasni a térképekből). Ahogy olvasom a fórumot minden tiszteletem az északkeleti országrészben élőké, mert ők viselik az egészet a fórumban igazán méltóságteljesen. Számomra kicsit megmosolyogtató, hogy időnként olyan helyekről jönnek brutális kirohanások, ahol a térkép szerint "csak" enyhe vagy közepes aszály van. Kitartást északkeletnek, reméljük jönnek majd a bőséges csapadéktömbök, csak forduljon végre az áramlás.

Aszályindex információ
Az elmúlt tíz napon a Dunántúl nagyobb részén a 20 mm-t meghaladta a csapadékmennyiség, de például a délnyugati határszélen 50 mm-t meghaladó értékeket is találunk. Az országnak nagyjából fele részén 10 és 20 mm közötti mennyiség esett, míg északkeleten nagyjából a Sátoraljaújhely-Tokaj-Hajdúnánás-Debrecen vonaltól keletre sokfelé 5 mm alatt maradt.
A talaj felső 20 cm-es rétegének nedvességtartalma ez utóbbi területek kivételével növekedett, de főleg az Alföld északi felén továbbra is a már kiritikus 40%, északkeleten pedig nagy területen 30% alatt van! E mellett előfordulnak nagyon száraz részek Nógrádban is. A talajból országszerte 50-100 mm csapadék hiányzik a fölső egy méteres rétegből.
Aszály jelenleg a keleti országrészben van, főleg az északkeleti részeken súlyos a csapadékhiány.
Az előttünk álló héten alapvetően száraz, kissé melegedő, szeles időben lesz részünk. Kedd estétől csütörtökig előfordulhat elszórtan kisebb zápor, de a heti csapadékösszeg területi átlagban 2 mm alatt valószínű. A talaj vízkészlete a héten csökkenni fog: északkeleten, ahol alig van a talajban nedvesség, ott 1-2 mm-t, míg nyugaton 10-15 mm-t.

Készült: 2019.04.15.

Azért itt látszik, hogy valóban elég sok helyen van aszály. Link
De azért szerencsére akadnak olyan helyek is, ahol nincs, itt látszik. Link
A Dunántúlon pl. egész kiterjedten jó a helyzet, ahogy ez a link mutatja. Link
Északkeleten és Pest megyében rossz, azt hiszem elég megnézni ezt a linket. Link
Remélhetőleg hamarosan valóban jobbra fordul a helyzet, és egyre több lesz a kék rész keleten is. Link
Merthogy a Dunántúlon azért szerencsére már lett belőle bőven. Link

Regionális, hát persze, végülis a régió definíciója nem ír ország területi százalékról:
Link
Mennyi ebből a kék? Link Csak mert ott nincs aszály. (link javítva)

Elég regionálisnak tűnik.

Még szerencse, hogy a súlyos aszály nem országos, hanem regionális jelenség. Vannak peches területek a Dunától keletre az biztos, de ott sem mindenhol komoly a baj. Holnap el is nézek északkeletre, ahol a legdurvább a helyzet, kíváncsian várom, hogy mi fogad, remélem azért nem szaharai homokdűnék lesznek. Mindezek mellett én örülök, hogy rövidesen melegebbre fordul időjárásunk, bízom benne, hogy az erősödő déli áramlás tartalmaz majd nedvességet is, imádnék egy-egy kiterjedt MKR-t, amiből legalább nem csak tessék lássék módon pityegne az eső. Ez a non-stop északkeleti áramlás nem  arra való, hogy keleten is jelentős csapadék legyen, kell a váltás, ha a Dunától keletre is sok esőt akarunk látni. Csapadék ügyében a fáklyától nem vagyok hanyadt esve egyelőre, de bízom benne, hogy a cikázó tagok konvektív csapadékot jelentenek majd.

Ürömön 4 mm-t mértek ismerősök.
Minden hét szerdán járok próbára. 
Ezen a héten is voltam, és mondták, hogy botrányosan kevés 4 mm lett a korábban beharangozott kiadós esőkből.

Mondom nekik, ez a konvektiv csapadék. 
Alig 8-9 km-re otthon Vörösváron 18,2 mm lett a 10 nap alatt. 

Hát igen, Itt még egész szép mennyiség esett az elmúlt 2 hétben (amíg nem voltam itthon), de mégsem fejlődtek a növények locsolás nélkül szinte semmit. Mézbogyó nem nagyon lesz (semmit nem nőttek a megtermékenyült bogyók), az áfonya megint 5 forintos méretű leveleket hoz, stb...
Mától ismét locsolok minden nap, és mondom, ez még egy nem is annyira peches régió (pl. teli vannak a hordók, ugye,)

Szóval szerintem érdemes lenne a szokottnál picivel nagyobb toleranciával kezelni az egészen botrányos időjárás miatt néha őszitén kifakadókat, mert ha valamikor, most van alapja a dolognak. 
Túlzásokkal és anélkül.

Szerk: a mérőt most néztem meg, 7 mm volt benne, azaz a párolgásokat is beleértve SEM volt meg a 10 mm itt sem 11 nap alatt, ami elég karcsú

Látszik a hozzászólásokból, hogy ahol volt elég eső, azok nem igazán értik milyen aszályról beszélnek itt nem kevesen, még némi hitetlenkedés is tetten érhető. 
Kicsit próbáljunk hinni a másiknak, ha pl. azt írja vki, hogy már vannak olyan falevelek, amelyek lekonyulnak és fonnyadnak. Igen vannak, ne kelljen ezt bizonygatni, fogadjuk el. Pláne amikor 4 hónap alatt csak 30 mm eső esett. 

Szerintem akkora irónia volt ,mint a ház.

"És melegebb végre az átlagosnál" ????

Ha jól számoltam össze akkor a meteorológiai tavasz kezdete óta 8 azaz 8 olyan nap volt ami átlag alattira sikeredett. Amennyiben irónia volt a részedről akkor tárgytalan a hosszászólásom.