Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Valaki tudna nekem segíteni ,hogy hogyan lehet megnézni, a sat24 mûholdkép magyarországi archívumát?? Elõre is köszi! 
A Balaton konvekciót csökkentõ hatását én is megerõsítem. Nyári napokon nagyon sokszor meg lehet figyelni, hogy gomolyfelhõk "álldogálnak" körben a partok mentén, a víz felett viszont semmi!
Rettenetesen kíváncsi lennék egy 2000-2010 közötti csapadéktérképre, ha változott, vajon hogyan változott az 1961-1990 közötti 30 évhez képest Link
Persze ha kevesebb is lett, vagy netán változott az eloszlás, semmi köze a légifolyosóhoz, sokkal inkább annak, hogy a szokásos atlanti ciklonok helyett összevissza tekergõ-forgó, egyhelyben álló, anticiklonok közé szorult összeáramlási vonalak vannak a korábbi lendületes frontokhoz képest, amelyek esetében nem esett több alkalommal errefelé, csak minden x-edik front csinált egy másodlagos vagy peremciklont, ami Zala-Somogy megyében plusz csapadékot adott.
Lehet, egy ilyen alkalmával az országban mindenhol volt csapadék, csak a szélcsatornában gyorsabban vonuló felhõk adtak 4-5 mm-t, itt meg lezuttyant 15-20, vagy akár 30-40 is egy-egy menetbõl.
Ezek a frontok eltûntek, bár voltak évek az elmúlt 10-15 évben, amikor mediterrán ciklon õrület volt egész évben, lehetett tavasz nyár õsz tél, jöttek a Földközi-tenger felõl egymás után.
Most már nem is tudom mikor volt ilyen utoljára.
És az is érdekes, ha rááll az idõjárás egy fajta verzióra, azt nyomja hónapokon vagy akár egy egész éven át.
Az sem biztos, hogy az idei év nem lesz egy átlagos körüli csapadékú, mint 3-4 évvel ezelõtt, amikor május végéig esett 100 mm, aztán az év második felében részben bepótolta, majdnem 700 mm lett a vége.
A met.hu-n fent vannak az elmúlt évek csapadéktérképei, valahogy össze kéne
Persze ha kevesebb is lett, vagy netán változott az eloszlás, semmi köze a légifolyosóhoz, sokkal inkább annak, hogy a szokásos atlanti ciklonok helyett összevissza tekergõ-forgó, egyhelyben álló, anticiklonok közé szorult összeáramlási vonalak vannak a korábbi lendületes frontokhoz képest, amelyek esetében nem esett több alkalommal errefelé, csak minden x-edik front csinált egy másodlagos vagy peremciklont, ami Zala-Somogy megyében plusz csapadékot adott.
Lehet, egy ilyen alkalmával az országban mindenhol volt csapadék, csak a szélcsatornában gyorsabban vonuló felhõk adtak 4-5 mm-t, itt meg lezuttyant 15-20, vagy akár 30-40 is egy-egy menetbõl.
Ezek a frontok eltûntek, bár voltak évek az elmúlt 10-15 évben, amikor mediterrán ciklon õrület volt egész évben, lehetett tavasz nyár õsz tél, jöttek a Földközi-tenger felõl egymás után.
Most már nem is tudom mikor volt ilyen utoljára.
És az is érdekes, ha rááll az idõjárás egy fajta verzióra, azt nyomja hónapokon vagy akár egy egész éven át.
Az sem biztos, hogy az idei év nem lesz egy átlagos körüli csapadékú, mint 3-4 évvel ezelõtt, amikor május végéig esett 100 mm, aztán az év második felében részben bepótolta, majdnem 700 mm lett a vége.
A met.hu-n fent vannak az elmúlt évek csapadéktérképei, valahogy össze kéne
Másik légifolyosós téma 
A faluban elterjed egy elmélet, nagyszüleim is ezt vallják és képtelenség õket hitükben megingatni, hogy a szelídgesztenyék pusztulása a repülõgépek kerozinja miatt van, mert épp a szõlõhegy felett mennek a repülõk
A faluban elterjed egy elmélet, nagyszüleim is ezt vallják és képtelenség õket hitükben megingatni, hogy a szelídgesztenyék pusztulása a repülõgépek kerozinja miatt van, mert épp a szõlõhegy felett mennek a repülõk
A légifolyosó hatása a hegyekhez képest is jelentéktelen. Ha mégis van, akkor is inkább növelné a csapadékot, hiszen kondenzációs magokat és vízgõzt is adnak a légkörnek a repülõgépek. (Hangsúlyozom: ez csak elmélet, a valóságban ki sem mutatható a változás, olyan csekély.)
Ellenben a 400 m fölé nyúló Keszthelyi-hegység hatása már számottevõ lehet. A Budai-hegység sem sokkal magasabb, és éves szinten 100 mm fölötti különbségeket okoz a városon belül. (A durván kétszer olyan magas Északi-középhegység pedig már 250-300 mm többletet is ad a környezõ síkvidékhez képest.) Ezen felül nálatok ott a Balaton, ami meleg idõben, helyi keletkezésû záporok, zivatarok idején visszafogja a konvekciót. (Hiszen a víz fölötti levegõ hûvösebb, így a feláramlások nem ott, hanem a gyorsan melegedõ szárazföldön jönnek létre.)
Ellenben a 400 m fölé nyúló Keszthelyi-hegység hatása már számottevõ lehet. A Budai-hegység sem sokkal magasabb, és éves szinten 100 mm fölötti különbségeket okoz a városon belül. (A durván kétszer olyan magas Északi-középhegység pedig már 250-300 mm többletet is ad a környezõ síkvidékhez képest.) Ezen felül nálatok ott a Balaton, ami meleg idõben, helyi keletkezésû záporok, zivatarok idején visszafogja a konvekciót. (Hiszen a víz fölötti levegõ hûvösebb, így a feláramlások nem ott, hanem a gyorsan melegedõ szárazföldön jönnek létre.)
Köszönöm.
Kb. 5 perccel a hozzászólás megírása után nekem is beugrott, de csak most volt idõm reagálni.
Nem baj, az ismétlés sosem árt.
Kb. 5 perccel a hozzászólás megírása után nekem is beugrott, de csak most volt idõm reagálni.
Nem baj, az ismétlés sosem árt.
Szakértõ(bb) emberekhez lenne egy kérdésem. Leszámítva a mostani rendkívüli száraz idõt ezen a tájon,egyébként is több éves megfigyelésem,hogy a környékhez képest itt mindig kevesebb csapadék esik,hónapos-éves átlagban. Igaz a "hegyek" inkább dombok déli lábánál-oldalában fekszik a település,de nem hiszem,hogy olyan magasak lennének amik komolyan befolyásolni tudnák a csapadék mezõket. De pontosan felettünk van egy nagyon forgalmas légi folyosó. Ez lehet a hibás?
Elvileg egyszeruen magukba olvasztjak a hullo esocseppek a felhoelemeket, "kiszurve azok egy reszet", s igy azokbol kevesebb lesz ahhoz kepest, mint amikor nem esik. Minel erosebbn esik, ez annal intenzivebben megy vegbe. Es a kicsi, de nagy surusegu felholemek sokkal erosebb latasromlast okoznak, mint az esocseppek (nagyobbak, de joval kisebb suruseguek). Persze egy bizonyos intenzitas felett mar fordul a kocka, es pl. felhoszakadasnal is elegge lecsokken a latas...
Valahol már olvastam róla de elfelejtettem:
Miért javul ködben a látástávolság, ha elkezd esni, vagy intenzívebben esik az esõ?
A fizikai oldala érdekelne.
Amúgy itt fent a hegyen ezt nagyon jól meg lehet figyelni, reggel óta esik (63 és 64-es jelenidõ), a felhõben pedig már tegnap éjjel óta benne vagyunk.
Miért javul ködben a látástávolság, ha elkezd esni, vagy intenzívebben esik az esõ?
A fizikai oldala érdekelne.
Amúgy itt fent a hegyen ezt nagyon jól meg lehet figyelni, reggel óta esik (63 és 64-es jelenidõ), a felhõben pedig már tegnap éjjel óta benne vagyunk.
Köszi. Én is hasonlóan látom a helyzetem, úgyhogy a hegymászós rész marad augusztus közepe utánra. Remélem akkor szerencsém lesz a hegyekkel is. 
Tirolban szerintem a hûvös idõ mellé sorban jönnek majd a záporok, zivatarok, zivatarrendszerek.
Toszkánában viszont nem várható sok csapadék és a hõmérséklet is kellemes, 25-28 fok körül alakulhat.
Ha van választási lehetõség és nyaralni akarsz, akkor irány Toszkána!!!
Ha zivatarokra akarsz vadászni, akkor pedig spórolj és maradj itthon, azért nem kell kimenni Tirolba!
Toszkánában viszont nem várható sok csapadék és a hõmérséklet is kellemes, 25-28 fok körül alakulhat.
Ha van választási lehetõség és nyaralni akarsz, akkor irány Toszkána!!!
Ha zivatarokra akarsz vadászni, akkor pedig spórolj és maradj itthon, azért nem kell kimenni Tirolba!
Sziasztok!
Tud nekem valaki bíztatót mondani a jövõ hét szerda-hétfõ közötti idõtávra a következõ helyszínekre: Dél-Tirol/Kelet-Tirol vagy Toszkána? Én ahogy nézegettem, mindenhol hûvösebbet ígértek, de ez önmagában nem lenne probléma.. de a csapadék. [esõ] . Nos ez ilyen távlatban nyilván bizonytalan, de jól jönne valamilyen info.
Köszönöm.
Tud nekem valaki bíztatót mondani a jövõ hét szerda-hétfõ közötti idõtávra a következõ helyszínekre: Dél-Tirol/Kelet-Tirol vagy Toszkána? Én ahogy nézegettem, mindenhol hûvösebbet ígértek, de ez önmagában nem lenne probléma.. de a csapadék. [esõ] . Nos ez ilyen távlatban nyilván bizonytalan, de jól jönne valamilyen info.
Köszönöm.
Sziasztok!
Köszi szépen a válaszokat.
Egyébként Nektek szoktam hinni mindig, mert Ti mindig tudjátok a tutit.
Köszi szépen a válaszokat.
Egyébként Nektek szoktam hinni mindig, mert Ti mindig tudjátok a tutit.
Ez még nagyon messze van, körvonalazni sem nagyon lehet. Talán majd 1 hét múlva.
Egy jó tanács: ne dõlj be az egyéb oldalakon található 30 napos, stb. hosszútávú elõrejelzéseknek, mert ezeknek a beválási aránya pontosan a "vagy bejön, vagy nem" kategória, azaz semmi értelmük.
Esetleg annyit el lehet mondani, hogy hazánkban egy-egy idõjárási felállás ritkán szokott 1-2 hétnél tovább tartani. A következõ 10-12 napban elég változékony idõ várható, frontok, záporok, zivatarok, nagy meleg sem sokszor lesz. Tehát jó eséllyel jöhet a nyaralásotok alatt egy nyugodtabb, szárazabb periódus.
Egy jó tanács: ne dõlj be az egyéb oldalakon található 30 napos, stb. hosszútávú elõrejelzéseknek, mert ezeknek a beválási aránya pontosan a "vagy bejön, vagy nem" kategória, azaz semmi értelmük.
Esetleg annyit el lehet mondani, hogy hazánkban egy-egy idõjárási felállás ritkán szokott 1-2 hétnél tovább tartani. A következõ 10-12 napban elég változékony idõ várható, frontok, záporok, zivatarok, nagy meleg sem sokszor lesz. Tehát jó eséllyel jöhet a nyaralásotok alatt egy nyugodtabb, szárazabb periódus.
Sziasztok!
Segítsetek légyszí, tudnátok már valamit mondani hogy kb. milyen idõ várható 31-6ig?
Kisgyerekekkel szeretnék a Balatonra menni.
Köszi!
Segítsetek légyszí, tudnátok már valamit mondani hogy kb. milyen idõ várható 31-6ig?
Kisgyerekekkel szeretnék a Balatonra menni.
Köszi!
Bebber ciklonosztályozási rendszere alapján a római I-V a helyre vonatkozó mezoléptékü besorolást adja, ezen belül az V az Atlanti-óceán középsõ területeitõl a Biskayai-öblön át a Földközi-tenger térségébe irányuló ciklonpályák besorolása. A ciklonok innen aztán különbözõ pályavonalakon folytatják útjukat ÉK, K vagy DK felé.
A többi ciklonpálya:
I: az atlanti térségbõl ÉK felé a skandináv térségbe
II: az észak-atlanti térségbõl K felé, Közép- és Dél-Skandinávián át ÉK-Európába
III: az észak-atlanti térségbõl DK felé, Dél-Skandinávián és Közép-Európán át Kelet-Európa középsõ területeire
IV: az atlanti térség középsõ területeirõl ÉK felé, ÉNy-Európán és Dél-Skandinávián át ÉK-Európa felé.
Az V-ös csoportban:
Va: Biskayai-öböl - Ibériai-félsziget - Genovai-öböl
Vb: É-Olaszország (Po-síkság/É-Adria) - Szlovénia - az Alpok vonulatát megkerülve - Ausztria - Magyarország - Lengyelország
Vc: hasonló az Vb-hez, de elvonulása Magyarországtól D-re, K felé történik
Vd: hasonló az Vb-hez, de elvonulása DK felé történik
A többi ciklonpálya:
I: az atlanti térségbõl ÉK felé a skandináv térségbe
II: az észak-atlanti térségbõl K felé, Közép- és Dél-Skandinávián át ÉK-Európába
III: az észak-atlanti térségbõl DK felé, Dél-Skandinávián és Közép-Európán át Kelet-Európa középsõ területeire
IV: az atlanti térség középsõ területeirõl ÉK felé, ÉNy-Európán és Dél-Skandinávián át ÉK-Európa felé.
Az V-ös csoportban:
Va: Biskayai-öböl - Ibériai-félsziget - Genovai-öböl
Vb: É-Olaszország (Po-síkság/É-Adria) - Szlovénia - az Alpok vonulatát megkerülve - Ausztria - Magyarország - Lengyelország
Vc: hasonló az Vb-hez, de elvonulása Magyarországtól D-re, K felé történik
Vd: hasonló az Vb-hez, de elvonulása DK felé történik
Igazából az általános ciklonpályákra gondoltam: Pl.: Vb... stb.
Sziasztok!
Kez dõ vagyok, de azt szeretném megkérdezni, hogy az a medi. ciklon amit a GFS mutat 19-20-ára az annak a ciklonnak a következtében alakúl ki ami most a Brit szk. felett van? (Délfelé pörgeti a hidegebb levegõt ami a meleggel a mediterrániumban keveredik? És 15-én kialakul. ) Ez jó meglátás? Csak annyira lennék kiváncsi
Kez dõ vagyok, de azt szeretném megkérdezni, hogy az a medi. ciklon amit a GFS mutat 19-20-ára az annak a ciklonnak a következtében alakúl ki ami most a Brit szk. felett van? (Délfelé pörgeti a hidegebb levegõt ami a meleggel a mediterrániumban keveredik? És 15-én kialakul. ) Ez jó meglátás? Csak annyira lennék kiváncsi
Sziasztok!
Tudna valaki linkelni egy térképet az európai (atlanti és mediterrán) ciklonpályákról?
Még egy: Most akkor, csak az mediterrán ciklon, amelyik mediterrán ciklogenezis folytán alakul ki (pl.: Genovai-öböl, Gibraltár-szoros k-i része)?
Tudna valaki linkelni egy térképet az európai (atlanti és mediterrán) ciklonpályákról?
Még egy: Most akkor, csak az mediterrán ciklon, amelyik mediterrán ciklogenezis folytán alakul ki (pl.: Genovai-öböl, Gibraltár-szoros k-i része)?
Valóban nem mûködik a link, de az volt az. Abból és egy napijelentésbõl azért nem olyan nehéz rájönni, melyik állomások vannak a napijelentésben.
Szia!
Köszi a válaszokat.
1. Értem, de ettõl még szerintem nem kifejezõ a skála: nyáron a 25-30 fok legyen piros, 30 fok felett vörös, 40 fok felett meg úgysem lesz (max. egy-két helyen, egyszer az évben), miért ott van a piros árnyalatainak nagy része). Télen meg persze az 5-10-15 fok legyen piros.
2. Nem jön be a fájl, mint ahogy egy ideje ez sem (sztem ugyanaz lenne):
Link
De ez még nem segít, hiszen ezen több állomás van, mint a napijelentés térképén. Persze a nagyobbakat / simertebbeket könnyû azonosítani, de a többit nem akartam / akarom kibogarászni. Ha bejönnének a linkek, persze megteszem.
Köszi a válaszokat.
1. Értem, de ettõl még szerintem nem kifejezõ a skála: nyáron a 25-30 fok legyen piros, 30 fok felett vörös, 40 fok felett meg úgysem lesz (max. egy-két helyen, egyszer az évben), miért ott van a piros árnyalatainak nagy része). Télen meg persze az 5-10-15 fok legyen piros.
2. Nem jön be a fájl, mint ahogy egy ideje ez sem (sztem ugyanaz lenne):
Link
De ez még nem segít, hiszen ezen több állomás van, mint a napijelentés térképén. Persze a nagyobbakat / simertebbeket könnyû azonosítani, de a többit nem akartam / akarom kibogarászni. Ha bejönnének a linkek, persze megteszem.
Hello!
1. Az OMSZ hõtérképén a színskála évszakonként változik, azért mert az egyes évszakokban nem ugyanazon tartományon belül lehet a hõmérséklet pl. nyáron -15°C, vagy télen 35°C nem lesz.
2. Link
1. Az OMSZ hõtérképén a színskála évszakonként változik, azért mert az egyes évszakokban nem ugyanazon tartományon belül lehet a hõmérséklet pl. nyáron -15°C, vagy télen 35°C nem lesz.
2. Link
Sziasztok!
Két kérdésem lenne:
1, Miért változtatta meg az OMSZ a hõtérkép színskáláját? (tudom, hogy nem mai a változás) Szerintem elég fura a 25-30 fokhoz a zöldes, kékes szín.
2. Van-e valakinek olyan térképe, ahol a napijelentésben a térképen megjelenõ települések neve is látszik. Nem vagyok rossz földrajzból, de nem akarok vaktérképezni órákat.
Köszi
palota
Két kérdésem lenne:
1, Miért változtatta meg az OMSZ a hõtérkép színskáláját? (tudom, hogy nem mai a változás) Szerintem elég fura a 25-30 fokhoz a zöldes, kékes szín.
2. Van-e valakinek olyan térképe, ahol a napijelentésben a térképen megjelenõ települések neve is látszik. Nem vagyok rossz földrajzból, de nem akarok vaktérképezni órákat.
Köszi
palota
Köszi, bizony sokat segítettél, de honnantól számoljuk alacsany szintûnek és honnantól magasnak a konvergenciát? És ezt hol tudom megnézni?
Linkek még jöhetnek.
Linkek még jöhetnek.
A konvektív paraméterekhez van egy táblázatom azt tudom ajánlani.
Tehát konvektív paraméterek alapján is lehet zivatarokra következtetni.
Itt ebben a pdf fájlban vannak a konvektív paraméterek, amiket szépen kigyûjtöttem egy elõadás vázlatból, melyet TJanos-nak köszönhetek.
Ezekkel már ellehet indulni. Mondjuk egyelõre hosszútávú tapasztalataim nincsenek még vele, mivel nem régen kezdem el mélyebben foglalkozni az elõrejelzésekkel. Viszont a tegnapi napra szépen bejöttek az értékek.
Pdf konvenvektív paraméretek: Link
Pl.: itt szupercella.hu-n egy emagram, mai nap 18 UTC szegednek: Link
Picit a konvergenciáról és a zivatarok kialakulása miatt:
Konvergencia során vízszintesen a szélsebességek konvergenciájának szintjén több levegõ fog kerülni egy területre, mint amennyi kikerülne. Mivel a légkör tömegmegmaradásra törekszik ezért, ha alacsony szinten van konvergencia, akkor feláramlás jön létra, ha pedig magasabb szinten alakult ki konvergencia, akkor leáramlást fog eredményezni.
Itt pedig jó tudni a zivatarok elõrejelzéséhez is persze, hogy alacsony szintû konvergencia által okozott feláramlás segítheti a zivatarok kialakulását, de csak akkor, ha a konvektív alapfeltételek is jelen vannak, az emelés, a labilitás, a nedvesség.
Remélem valamelyest tudtam segíteni, de persze az zivatarok elõrejelzése is közel áll a szívemhez, tehát minden többlet információt szeretek én is tudni, amelyet késõbb hasznosítani is tudok.
Tehát konvektív paraméterek alapján is lehet zivatarokra következtetni.
Itt ebben a pdf fájlban vannak a konvektív paraméterek, amiket szépen kigyûjtöttem egy elõadás vázlatból, melyet TJanos-nak köszönhetek.
Ezekkel már ellehet indulni. Mondjuk egyelõre hosszútávú tapasztalataim nincsenek még vele, mivel nem régen kezdem el mélyebben foglalkozni az elõrejelzésekkel. Viszont a tegnapi napra szépen bejöttek az értékek.
Pdf konvenvektív paraméretek: Link
Pl.: itt szupercella.hu-n egy emagram, mai nap 18 UTC szegednek: Link
Picit a konvergenciáról és a zivatarok kialakulása miatt:
Konvergencia során vízszintesen a szélsebességek konvergenciájának szintjén több levegõ fog kerülni egy területre, mint amennyi kikerülne. Mivel a légkör tömegmegmaradásra törekszik ezért, ha alacsony szinten van konvergencia, akkor feláramlás jön létra, ha pedig magasabb szinten alakult ki konvergencia, akkor leáramlást fog eredményezni.
Itt pedig jó tudni a zivatarok elõrejelzéséhez is persze, hogy alacsony szintû konvergencia által okozott feláramlás segítheti a zivatarok kialakulását, de csak akkor, ha a konvektív alapfeltételek is jelen vannak, az emelés, a labilitás, a nedvesség.
Remélem valamelyest tudtam segíteni, de persze az zivatarok elõrejelzése is közel áll a szívemhez, tehát minden többlet információt szeretek én is tudni, amelyet késõbb hasznosítani is tudok.
Sziasztok, Üdv mindenkinek!
Lenne egy pár kis kérdésem:
1. Ha egy zivatar környezetében kifutószél tapasztalható akkor az miért a földfelszínnel párhuzamos, ha egyszerfeláramlásról van szó? Vagy leáramlás közben csak így tud tovább haladni a földfelszinnek csapódás következtében?
2. És végül szeretném megkérdezni, hogy milyen feltételek kellenek a zivatarok kialakulásához (pl.: indexek stb.)és hogy melyik mihez kell. Illetve ha végképp ráér Vki -a kérdéseimre válaszolgatni- akkor egy ehhez kapcsolódó linkgyüjteményt is kérnék. Elõre is köszönöm a segitséget!
Ja és mi miatt alakul ki konvergencia vonal?
Lenne egy pár kis kérdésem:
1. Ha egy zivatar környezetében kifutószél tapasztalható akkor az miért a földfelszínnel párhuzamos, ha egyszerfeláramlásról van szó? Vagy leáramlás közben csak így tud tovább haladni a földfelszinnek csapódás következtében?
2. És végül szeretném megkérdezni, hogy milyen feltételek kellenek a zivatarok kialakulásához (pl.: indexek stb.)és hogy melyik mihez kell. Illetve ha végképp ráér Vki -a kérdéseimre válaszolgatni- akkor egy ehhez kapcsolódó linkgyüjteményt is kérnék. Elõre is köszönöm a segitséget!
Ja és mi miatt alakul ki konvergencia vonal?
Akkor linkeljél egy magyar szakmai oldalt ahol tornádó kitörésrõl írnak! Köszönöm!
Ebben a szövegben nincs Outbreak írva, nem tudom hogy mi köze van ennek most a témához. Errõl van most szó: Link "generally at least 6-10 tornadoes produced by the same synoptic scale weather system is considered a tornado outbreak"
Ezeket ismerem, de azért köszönöm!
Igen, az Angol Tornado Outbreak-re gondoltam. Amúgy írtam, láttam már másutt is MAGYARUL. A Wikipédiásat láttam.
Igen, az Angol Tornado Outbreak-re gondoltam. Amúgy írtam, láttam már másutt is MAGYARUL. A Wikipédiásat láttam.
Szerintem az angol Tornado Outbreak magyar megfelelõjére gondol. A németek Tornado Ausbruch-ot mondanak, így hát egy az egyben magyarul tornádókitörés, nem tudom hogy van e erre más magyar szó, de nem írt hülyeséget.
Bocsánat, de én ezt a kifejezést már több helyen láttam. Akkor úgy írom, hogy súlyos / rendkívüli tornádó-robbanás. Így jó?
Profit ott még nem találtam. Esetleg az ESTOFEX publikációja volt jó. Na mindegy, azért köszönöm!
Jó éjt mindenkinek!
Így jó?Profit ott még nem találtam. Esetleg az ESTOFEX publikációja volt jó. Na mindegy, azért köszönöm!
Jó éjt mindenkinek!
A vulkán szokott kitörni és nem a tornádó! (Meg esetleg az autó a kanyarban, meg pl. a foga az embernek stb.)
Szerintem írd be a keresõbe és biztosan lesz találat!
Szerintem írd be a keresõbe és biztosan lesz találat!
Sziasztok, jó estét!
Az lenne a kérdésem, hogy van-e valakinek, vagy ismer-e valaki olyan honlapot, ami tárgyalja a 2008. Augusztus 15-16-i súlyos-idõjárást (tornádó kitörés Lengyelországban)?
Elõre is köszönöm!
Az lenne a kérdésem, hogy van-e valakinek, vagy ismer-e valaki olyan honlapot, ami tárgyalja a 2008. Augusztus 15-16-i súlyos-idõjárást (tornádó kitörés Lengyelországban)?
Elõre is köszönöm!
A mûszeres fórumba linkelt még valamikor régen talán bandiba-kolléga egy pdf-et (tegnap keresgéltem, sajnos nem találtam), amely a csapadékmérés lehetséges hibáit boncolgatta, abból rémlik egy olyan ábra, amely mutatta, a szél hatására a mérõhengerben is keletkezhet turbulencia. Gondolom minél kisebb az átmérõ, annál nagyobb lehet a hatás. Persze kérdéses pontos mértéke, de valószínûleg nem véletlen pl. a Hellmannak sem a bizonyos mérete.
Én is így gondolom, ahogy írtad: ha széllel szembe fordítanánk a csapadékmérõt, akkor abba több víz kerülne, mint a talaj megfelelõ méretû részére, tehát túlmérnénk. A beesési szög miatt így közvetlenül nincs veszteség. Viszont: a csapadékmérõ felállítási helyén csak 45°-os rálátási szöget kell minden irányból biztosítani, tehát a "majdnem vízszintesen" (pl. talajhoz képest 30°-os szögben) hulló esõcseppek útjába már az elvileg szabályos elhelyezésnél is kerülhet akadály. (Közeli fa, épület, bármi.) Ebbõl adódhat jelentõsebb veszteség is. Illetve valamennyit az is számíthat (fõleg gyenge intenzitásnál), hogy a felfogó felület külsõ részérõl a szél nem engedi lefolyni az esõcseppet a mérõhengerbe, ehelyett elpárolog.
Ezt az erõs szél és esõ kombinációt sosem értettem, hogy miért probléma a csapadékmérésben (hónál megértem hiszen ott a már belehullott pelyhet is kikaphatja belõle, de ugye ezért a hókereszt). Esõnél a csapadékmérõ befogadófelülete olyan mintha a talaj azonos felületû metszete lenne nem? Elnézést ha értetlennek tûnök. Vagy az esõ esési szöge és a vízszintes által bezárt szög miatt valamennyi csapadék "elveszik" ? Akkor meg miért nincs a vízszintes csapadékmérõ mellett függõleges csapadékmérõ (ami mondjuk el van látva szélkormánnyal ami a szélirány felé fordítja), azt úgy tudnám valahogy elképzelni, mint amilyenek anno voltak a közterületi kukák Pl: Link ezzel az beesési szög miatt elveszett? csapadék mérhetõ lenne, hisz annyi hullik bele mint amennyi a merõleges beesési szögtõl eltér.
Bocs az agymenésért
Bocs az agymenésért
Szerintem egy kinect-tel lehetne érzékelni merrõl, és mekkora cseppek hullanak: Link
Az csak 50eFt. A radar árából megmaradó pénzt pedig elisszuk.
Az csak 50eFt. A radar árából megmaradó pénzt pedig elisszuk.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hétvégén újabb hidegfront érkezik
Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46
Szabályzat