Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Szia!
Bár én nem szoktam ilyeneket figyelni, figyelmedbe ajánlanék egy mérési pontot (Magyarországról), ahol télen -30, -40 °C is lehet: Link
Hátha így könnyebben elcsípsz egy ilyen helyzetet.
Bár én nem szoktam ilyeneket figyelni, figyelmedbe ajánlanék egy mérési pontot (Magyarországról), ahol télen -30, -40 °C is lehet: Link
Hátha így könnyebben elcsípsz egy ilyen helyzetet.
Volt olyanra példa Magyarországon az utóbbi évek során (teszem hozzá mondjuk 2010 óta), hogy egy adott nap az országban a minimumhőmérséklet valahol fagypont alatt alakult, míg egy másik helyen az országban ugyanazon a napon a nappali maximum elérte vagy meghaladta a 30 fokot?
Én magam még nem vettem észre ilyet, bár 2018. április 28.-án ehhez közeli helyzet volt - napi t.min Zabar 1 fok, napi t.max Baja, Paks 30 fok.
Én magam még nem vettem észre ilyet, bár 2018. április 28.-án ehhez közeli helyzet volt - napi t.min Zabar 1 fok, napi t.max Baja, Paks 30 fok.
A Hajdú-Bihar megyei Szerep településen már nem működik mérőállomás? Csak mert az ottani melegrekordok közül az összes az 1910 és 1939 közötti 30 éven belül van feljegyezve, illetve ha jól tudom szám szerint ott regisztrálták a legtöbb napi melegrekordot M.O. területén. Mi történt hogy már 80 éve semmi szélsőség nem történt arrafele?
Ez nem szakmai, csak az én véleményem. Az a baj a csapadékkal szerintem, hogy többszörösen származtatott érték, annyi minden van rá hatással, T, helyi hatások stb., hogy lehetetlen pontosan számolni minden előfeltételt, és azok előfeltétele is bizonytalan és így tovább.
Erre szoktam mondani, hogy miért nem a 700hPa-n mérhető hőmérsékletre kíváncsiak, az tök pontos
És míg a csapadék nem baj az előrejelzés pontosságát illetően, ha pontatlan (10-900%-os tévedés), egy azt követő hidegbetörés pl. ugyanúgy bekövetkezik, az egyszeri ember számára tévedtek, és kész.
Ugyanez igaz a szélre 10m-en, felhőzetre, hőmérsékletre. Bárcsak a T850 érdekelné őket
Erre szoktam mondani, hogy miért nem a 700hPa-n mérhető hőmérsékletre kíváncsiak, az tök pontos
És míg a csapadék nem baj az előrejelzés pontosságát illetően, ha pontatlan (10-900%-os tévedés), egy azt követő hidegbetörés pl. ugyanúgy bekövetkezik, az egyszeri ember számára tévedtek, és kész.
Ugyanez igaz a szélre 10m-en, felhőzetre, hőmérsékletre. Bárcsak a T850 érdekelné őket
Sziasztok,
Azt szeretném megkérdezni, hogy a téli félév középhőmérsékletét mettől meddig kell számolni? Mi a hivatalos eljárás?
Pl.: október 1-től március 31-ig, vagy november 1-től április 30-ig, vagy október 16-tól április 15-ig? Vagy valami más?
Továbbá mi a helyzet a jelzőnapokkal? Tavaly az első fagyos nap nálam szeptember 26-án volt, ami egyértelműen nyári félév, de azért a fagyos napot, mint jelzőnapot, inkább a téli félévhez venném. (meg előfordulhat májusi fagy is.)
Vagy lehet olyan, hogy novemberi vagy márciusi nyári nap, bár 11 éves mérésem alatt ilyet még sose mértem, igazából közel se voltam hozzá, de bármi előfordulhat a jővőben.
Ha valaki tudja a választ ezekre, akkor előre is köszönöm a segítséget.
Azt szeretném megkérdezni, hogy a téli félév középhőmérsékletét mettől meddig kell számolni? Mi a hivatalos eljárás?
Pl.: október 1-től március 31-ig, vagy november 1-től április 30-ig, vagy október 16-tól április 15-ig? Vagy valami más?
Továbbá mi a helyzet a jelzőnapokkal? Tavaly az első fagyos nap nálam szeptember 26-án volt, ami egyértelműen nyári félév, de azért a fagyos napot, mint jelzőnapot, inkább a téli félévhez venném. (meg előfordulhat májusi fagy is.)
Vagy lehet olyan, hogy novemberi vagy márciusi nyári nap, bár 11 éves mérésem alatt ilyet még sose mértem, igazából közel se voltam hozzá, de bármi előfordulhat a jővőben.
Ha valaki tudja a választ ezekre, akkor előre is köszönöm a segítséget.
Üdv!
Mitől van az, hogy csapadékmennyiséget csak 2 napig lehet pontosan előrejelezni? Ismerőseimtől kaptam a kérdést, és nem igazán tudtam megválaszolni a miértjét, illetve arra gyanakszom, hogy a vízgőz (avagy a kihullható víz) mennyisége annyira nehezen megfogható a légkörben, hogy 2 nap után túl naggyá válik az előrejelzés hibája/szórása.
Ti mit tudtok, gondoltok erről? Mit mondjak, ha legközelebb ezt kérdezik?
Mitől van az, hogy csapadékmennyiséget csak 2 napig lehet pontosan előrejelezni? Ismerőseimtől kaptam a kérdést, és nem igazán tudtam megválaszolni a miértjét, illetve arra gyanakszom, hogy a vízgőz (avagy a kihullható víz) mennyisége annyira nehezen megfogható a légkörben, hogy 2 nap után túl naggyá válik az előrejelzés hibája/szórása.
Ti mit tudtok, gondoltok erről? Mit mondjak, ha legközelebb ezt kérdezik?
Természetesen. A hipotézis önmagában nem elég, azt a következő lépésben bizonyítani kell. Pl. hogy A-ból B lett, a feltételezett mechanizmus jól magyarázza. Ugyanez a mechanizmus C-ből elvileg D-t csinál, D-ből meg E-t, etc. Ezeket kell a valóságban megfigyelni, hogy úgy van-e.
Szerintem pedig a hipotetikusan felállított összefüggési mechanizmusok veszélyesek, mivel bizonyítás híján ezek is csak találgatásszinten maradnak. Szerintem kizárólag bizonyított prediktorokat lenne szabad nyilvánosságra hozni.
Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71840 - 2019-03-18 21:02:23)
Pár nappal ezelőtt ismét a kezembe került Koppány Györgynek "Az időjárás hosszútávú előrejelzése" című könyve. Ezt az 1984-es kiadású, rövid könyvecskét sok évvel ezelőtt egyszer már végigolvastam, és most megint. Mondhatom, ezúttal is "tágult a fejem" Lényegre törő, világos, elejétől a végéig érthető írás. Nélkülözi a manapság oly gyakori erőltetetten tudományos hangvételt, az adatok, táblázatok, diagramok özönét, ami gyakran zavarja, elfedi az alapkoncepciót. Aki hozzá tud jutni a könyvhöz, olvassa el.
Bár gyanítom, hogy a numerikus modellek kifejlesztése, tökéletesítése miatt a könyvben foglaltak jó része mára csupán tudománytörténeti érdekesség, mégis gondolatébresztő dolgokkal ismertet meg, amelyek talán itt, a Metneten is közérdeklődésre tarthatnak számot.
Elhatároztam, hogy heti egy alkalommal "szemezgetek" a könyvből. Íme, az első "adag":
"A múlt század utolsó évtizedeiben Indiában, majd pár évtizeddel később Indonéziában kísérletek történtek a monszunesők mennyiségének előrejelzésére. Az évszakos csapadék-előrejelzés céljára kidolgozott tudományos módszert az indiai meteorológiai szolgálat akkori vezetője, T.G. Walker az 1900-as évek elején publikálta. A módszer kidolgozásához az akkor már a világ öt kontinensén elszórtan működő, elég gyér állomáshálózat mérésadatait használta fel. Feltételezte, hogy a világ bármely pontján fellépő időjárási anomáliák nem elszigetelt jelenségek, hanem olyan általános cirkulációs rendellenességeket tükröznek, amelyek valamilyen formában továbbterjednek, és hosszabb-rövidebb idő múlva eljuthatnak a világ legtávolabbi vidékére is. Ezért összegyűjtötte valamennyi kontinensről a rendelkezésre álló havi időjárási adatokat, így pl. a hőmérséklet, légnyomás és csapadék havi anomáliáit. Ezután kapcsolatot keresett a tárgyévben lehullott monszuneső mennyisége és az ezt megelőző évből vett különböző havi anomáliák között. A legjobb korrelációt mutató havi anomáliákat kiválasztva, ezeket az indiai monszunesők prediktorainak használta. Mivel a kiválasztott prediktorok az északi és déli félteke különböző pontjai és az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolatra, azaz korrelációra épültek, azt a módszert világkorrelációs módszernek nevezték el.
A módszer hiányossága, hogy a világ legkülönbözőbb helyeiről és a megelőző év legkülönbözőbb hónapjaiból összeválogatott prediktorok, valamint az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolat konkrét fizikai magyarázatával adós maradt"
Megjegyzés: mi is ismerünk ilyen prediktoros távelőrejelző módszert. Azaz, nincs új a nap alatt. A szóban forgó statisztikai módszer esetében is az ötletgazda deklaráltan adós maradt a fizikai magyarázattal. Véleményem szerint legalábbis hipotetikusan mindenképp fel kell állítani valamiféle mechanizmust, ami két, statisztikailag összefüggeni látszó jelenséget összekapcsol. Egyébként könnyen mondhatják mások, hogy látszat-összefüggésről lehet szó.
Pár nappal ezelőtt ismét a kezembe került Koppány Györgynek "Az időjárás hosszútávú előrejelzése" című könyve. Ezt az 1984-es kiadású, rövid könyvecskét sok évvel ezelőtt egyszer már végigolvastam, és most megint. Mondhatom, ezúttal is "tágult a fejem" Lényegre törő, világos, elejétől a végéig érthető írás. Nélkülözi a manapság oly gyakori erőltetetten tudományos hangvételt, az adatok, táblázatok, diagramok özönét, ami gyakran zavarja, elfedi az alapkoncepciót. Aki hozzá tud jutni a könyvhöz, olvassa el.
Bár gyanítom, hogy a numerikus modellek kifejlesztése, tökéletesítése miatt a könyvben foglaltak jó része mára csupán tudománytörténeti érdekesség, mégis gondolatébresztő dolgokkal ismertet meg, amelyek talán itt, a Metneten is közérdeklődésre tarthatnak számot.
Elhatároztam, hogy heti egy alkalommal "szemezgetek" a könyvből. Íme, az első "adag":
"A múlt század utolsó évtizedeiben Indiában, majd pár évtizeddel később Indonéziában kísérletek történtek a monszunesők mennyiségének előrejelzésére. Az évszakos csapadék-előrejelzés céljára kidolgozott tudományos módszert az indiai meteorológiai szolgálat akkori vezetője, T.G. Walker az 1900-as évek elején publikálta. A módszer kidolgozásához az akkor már a világ öt kontinensén elszórtan működő, elég gyér állomáshálózat mérésadatait használta fel. Feltételezte, hogy a világ bármely pontján fellépő időjárási anomáliák nem elszigetelt jelenségek, hanem olyan általános cirkulációs rendellenességeket tükröznek, amelyek valamilyen formában továbbterjednek, és hosszabb-rövidebb idő múlva eljuthatnak a világ legtávolabbi vidékére is. Ezért összegyűjtötte valamennyi kontinensről a rendelkezésre álló havi időjárási adatokat, így pl. a hőmérséklet, légnyomás és csapadék havi anomáliáit. Ezután kapcsolatot keresett a tárgyévben lehullott monszuneső mennyisége és az ezt megelőző évből vett különböző havi anomáliák között. A legjobb korrelációt mutató havi anomáliákat kiválasztva, ezeket az indiai monszunesők prediktorainak használta. Mivel a kiválasztott prediktorok az északi és déli félteke különböző pontjai és az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolatra, azaz korrelációra épültek, azt a módszert világkorrelációs módszernek nevezték el.
A módszer hiányossága, hogy a világ legkülönbözőbb helyeiről és a megelőző év legkülönbözőbb hónapjaiból összeválogatott prediktorok, valamint az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolat konkrét fizikai magyarázatával adós maradt"
Megjegyzés: mi is ismerünk ilyen prediktoros távelőrejelző módszert. Azaz, nincs új a nap alatt. A szóban forgó statisztikai módszer esetében is az ötletgazda deklaráltan adós maradt a fizikai magyarázattal. Véleményem szerint legalábbis hipotetikusan mindenképp fel kell állítani valamiféle mechanizmust, ami két, statisztikailag összefüggeni látszó jelenséget összekapcsol. Egyébként könnyen mondhatják mások, hogy látszat-összefüggésről lehet szó.
Jó estét Minden Kedves Fórumtagnak!
Érdeklődni szeretnék: külső meterológiai állomás által mért adatokat lehet feltölteni az oldalra, pl: 1 perces feltöltés hőmérséklet, csapadék, szél, légnyomást...stb...
Köszönm előre is a választ!!!
Érdeklődni szeretnék: külső meterológiai állomás által mért adatokat lehet feltölteni az oldalra, pl: 1 perces feltöltés hőmérséklet, csapadék, szél, légnyomást...stb...
Köszönm előre is a választ!!!
Ezt sejtettem én is. 
exante, JoeJack, köszönöm! Szép estét kívánok!
exante, JoeJack, köszönöm! Szép estét kívánok! 
Mit jelent az "1 b/h" jelzés a szelek világában? A kérdést előre is megköszönöm! Szép napot kívánok!
El, csak titkolgatják, mintha valami szupertitkos adat lenne
Lehet azóta már privátban meg is kaptad a módszert.
Lehet azóta már privátban meg is kaptad a módszert.
Sziasztok!
Elérhetőek az OMSZ állomásainak tizedre pontos hőmérséklet adatai valahol az oldalukon?
Köszi.
Elérhetőek az OMSZ állomásainak tizedre pontos hőmérséklet adatai valahol az oldalukon?
Köszi.
Szia!
Természetesen megvan. Itt Link válaszd ki a mappát (KIVÉVE a "Friss képek"), majd a megfelelő almappát, és ott a bal felső sarokban látnod kell a "Kép feltöltése" linket, arra kattints, és jöhetnek a képek. A feltöltésre vonatkozó szabályzatot a képtárban találod, azt olvasd el kérlek, hogy minden rendben menjen
Természetesen megvan. Itt Link válaszd ki a mappát (KIVÉVE a "Friss képek"), majd a megfelelő almappát, és ott a bal felső sarokban látnod kell a "Kép feltöltése" linket, arra kattints, és jöhetnek a képek. A feltöltésre vonatkozó szabályzatot a képtárban találod, azt olvasd el kérlek, hogy minden rendben menjen
Köszi a helyesbítést!
Már nem emlékszem hol olvastam, valami cikkben, de lehet akkor sem volt hiteles.
Már nem emlékszem hol olvastam, valami cikkben, de lehet akkor sem volt hiteles.
A felbontás valóban 25 km-re nő, de a linkbeli pdf 3. oldala szerint azért 80 tag nem lesz. Tízzel növelik, 30 perturbált + a kontroll lesz. Viszont úgy néz ki, hogy 35 napig fogják futtatni. Link
Köszi!
Azt hittem, valamelyik a konvektív, de úgy sehogy se stimmelt.
Azt hittem, valamelyik a konvektív, de úgy sehogy se stimmelt.
Zöld=eső, lila=vegyes, kék=hó.
A fagyott eső általában kék, a lila időnként hó, máskor meg eső. Az ónosra most így nem emlékszem.
A fagyott eső általában kék, a lila időnként hó, máskor meg eső. Az ónosra most így nem emlékszem.
Köszi a válaszokat!
Akkor még egy, mert az istennek nem akar magától kiderülni:
Mi az a három színskála az UM-csapadéktérképeken?
Akkor még egy, mert az istennek nem akar magától kiderülni:
Mi az a három színskála az UM-csapadéktérképeken?
Ha minden igaz, akkor 80 tag lesz és az ensemble előrejelzés horizontális felbontása is nő 35 km-ről 25 km-re.
Sőt, ha záporos az ónos csapadék, akkor az ónos eső mellé a zápor ikont is kirakom.
Nagyon akarom tudni, hogy melyik napokon van könyvek vagy nem konvektív csapadék.
Nagyon akarom tudni, hogy melyik napokon van könyvek vagy nem konvektív csapadék.
Köszönöm a válaszokat, a tegnapit javítom is.
Próbáltam ezt a hsz-t egy "tetszik" gombbal elintézni, de frissítés után is "0"-t ír ki.
Próbáltam ezt a hsz-t egy "tetszik" gombbal elintézni, de frissítés után is "0"-t ír ki.
Egy egyszerű kérdésem lenne, mert elbizonytalanodtam.
A napi adatok felvitelekor ónoseső esetén csak az "ónos" négyzetet, vagy ezzel együtt az esőt is be kell pipázni?
Én eddig mindig az esőt is bejelöltem.
A napi adatok felvitelekor ónoseső esetén csak az "ónos" négyzetet, vagy ezzel együtt az esőt is be kell pipázni?
Én eddig mindig az esőt is bejelöltem.
A Vojejkov tengely.Mért tud ilyen ritkán kialakulni? Pedig az egy jó kis időjárási helyzet ami jó kis telet tudna okozni nálunk.Gondolom az csak száraz hideggel járna csak.
Hát sokféle helyzetben tud itt azért sok hó esni, csak ezek ritkák.
Értem.
A másik az,hogy akkor milyen időjárási helyzetnek kénne kialakulnia ahhoz,hogy legyen tél? De leginkább ilyen epizód szerű téies időjárás tud kialakulni.
A másik az,hogy akkor milyen időjárási helyzetnek kénne kialakulnia ahhoz,hogy legyen tél? De leginkább ilyen epizód szerű téies időjárás tud kialakulni.
Azért, mert nem alattunk vannak a hegyek, hanem körülöttünk. Plusz a Golf-áramlat. És a Földközi-tenger is lehetne közelebb.
Nekem több kérdésem is lenne.
Először az,hogy mért nem tud olyan időjárási helyzet kialakulni a téli időszakban,hogy nálunk az igazi tél is legyen belőle?
Először az,hogy mért nem tud olyan időjárási helyzet kialakulni a téli időszakban,hogy nálunk az igazi tél is legyen belőle?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat