Meteorológiai esélylatolgatások
Elgondolkodtató, amit írtál, de logikus. Van valamennyi melegedés, és a beépítés miatt torz lehet a következtetés. Azonban mi van a világtengerekkel, amik viszont szintén melegedést mutatnak?
Úgy tûnik, lesz egy kis hullámvasutazós néhány hetünk: GFS ens: Link ciklonok egy DNy-ÉK tengellyel Európa szélén, elõoldalon pedig mi: hol elkap minket egy hûvösebb légtömeg ( Link ), hol elõoldalon bejön egy kis meleg ( Link ). Ez a fáklyán csak mérsékelten látszik: Link kisebb lehûlés után október 21 meleg hullám, utána vissza, aztán már nagy a bizonytalanság, de a tagok annyira nem hullámoznak. Úgy tûnik, a csapadékhajlam nem ugrik meg, Link inkább francia térségre lesz jellemzõ, vagy a Link skandinávra.
Persze nem lehet kizárni a P20 tagot sem
Link Link Link 
Persze nem lehet kizárni a P20 tagot sem
Link Link Link 
10 éve, amióta az interneten böngészek egyre inkább az a véleményem, hogy ne nagyon okoskodjon az ember.Pl. ilyen idõjárási helyzetet csak az internet segítségével láthatok, hogy egy óriási atlanti ciklon egyszerûen képtelen nyugat felé haladni, nincs erõ a zonalitásban. A rendszerek akár egy hétig is egy helyben állnak mostanság, mintha nem is létezne a nyugati áramlás dominanciája a mérsékelt övben.
Azt hittem, hogy az átlagnál többet tudok az idõjárásról és éghajlatról/bár évtizedeket kihagytam, az ismeretek megkoptak/, de itt sokan energiát nem kímélve az ellenkezõjét bizonygatják. Nem is szeretek már konkrét dolgokat írni, de még a nagy általánosságokba is rendszeresen belekötnek. Most még teszek egy kísérletet ez utóbbira.
Szerintem biztosan nem lesz +0,1 anomália, de itt egy távproginál nem lehet ilyen konkrétumot elvárni, pláne egy távkapcsolatnál. Mondhatnánk, hogy átlag körüli lesz a december, de akkor az jön, hogy hány tized anomáliáig vehetjük átlagosnak ? Egyáltalán mi ennek a gyakorlati jelentõsége, hogy eltaláljuk vagy nem 5 tized pontossággal ? Esetleg hány százalékig kell a gáztározókat, fatárolókat feltölteni vagy útszórósót feltankolni ?
Ugyanakkor biztosan van távkapcsolat több is, bár ezt az egyet is nehéz megérteni és elfogadtatni.
Tavaly sokat beszéltünk a DAI-ról és elkönyvelték totális bukását. A december nálunk Karácsonyig ha nem is volt zord, de enyhe sem és a " Nagy Bukást" az utolsó enyhe hét hozta. Ha nem ragaszkodunk mereven a tizedfokokhoz és a naptárunkhoz, akkor viszont azt látjuk, hogy a tavalyi tél leghidegebb idõszaka,/nem napi vagy heti, hanem havi szinten/ a Karácsony elõtti hónap volt. Bár sok helyen lehet, hogy ez sem hozott negatív anomáliát, de a 0 anomália az azt követõ hónapok 2-5 fokos havi +anomáliáihoz képest ég és föld. Vagyis a DAI rámutatott, hogy a brutálenyhe tavalyi téli félév leghidegebb idõszaka a tél eleje lesz ! (úgy nov.20-25-dec.20-25. közt)
Ugyanakkor ha átlagot meg éghajlatot vizsgálunk, akkor belefutunk korunk nonstop pozitív anomáliájába. Ezt globális felmelegedésnek is mondják, máskor éghajlatváltozásnak, ami 3 évtized adataiból szerintem még nem szignifikáns, lehet rövidskálájú ingadozás is. Ugyanakkor a DAI ellen hat. Ma nem hiszem, hogy valaki kiszûri az állomáshálózat hõszennyezésnek kitett (lakott területi) állomásait, amikor átlagot számít. Pl. ha csak a hazai repülõtéri, vagyis külterületi met állomásaink átlagait kiszámolná és összevetné a lakott területiekkel, akkor komoly eltérést tapasztalna. Célom, hogy összevessem egy-két reptéri állomás ( Pl.Pápa,Szeged) adatát egy olyannal, mint pl. Pestszentlõrinc vagy Körösszakál.Hasonló magasságú síksági állomások, de megítélésem szerint több fok eltérés sokszor, amit mérnek. Reptéri állomások maxrekordokat furcsa módon nem szoktak szállítani. Amíg ilyen kérdéskört nem vizsgálunk, addig anomáliákat hiába is akarunk kikövetkeztetni.Ilyen hõszennyezésnek kitett állomástömeg 50,100 vagy még több éve nem volt, így nálunk ill. a sûrûn beépült térségekben bizony nagy a felmelegedés manapság.
Azt hittem, hogy az átlagnál többet tudok az idõjárásról és éghajlatról/bár évtizedeket kihagytam, az ismeretek megkoptak/, de itt sokan energiát nem kímélve az ellenkezõjét bizonygatják. Nem is szeretek már konkrét dolgokat írni, de még a nagy általánosságokba is rendszeresen belekötnek. Most még teszek egy kísérletet ez utóbbira.
Szerintem biztosan nem lesz +0,1 anomália, de itt egy távproginál nem lehet ilyen konkrétumot elvárni, pláne egy távkapcsolatnál. Mondhatnánk, hogy átlag körüli lesz a december, de akkor az jön, hogy hány tized anomáliáig vehetjük átlagosnak ? Egyáltalán mi ennek a gyakorlati jelentõsége, hogy eltaláljuk vagy nem 5 tized pontossággal ? Esetleg hány százalékig kell a gáztározókat, fatárolókat feltölteni vagy útszórósót feltankolni ?
Ugyanakkor biztosan van távkapcsolat több is, bár ezt az egyet is nehéz megérteni és elfogadtatni.
Tavaly sokat beszéltünk a DAI-ról és elkönyvelték totális bukását. A december nálunk Karácsonyig ha nem is volt zord, de enyhe sem és a " Nagy Bukást" az utolsó enyhe hét hozta. Ha nem ragaszkodunk mereven a tizedfokokhoz és a naptárunkhoz, akkor viszont azt látjuk, hogy a tavalyi tél leghidegebb idõszaka,/nem napi vagy heti, hanem havi szinten/ a Karácsony elõtti hónap volt. Bár sok helyen lehet, hogy ez sem hozott negatív anomáliát, de a 0 anomália az azt követõ hónapok 2-5 fokos havi +anomáliáihoz képest ég és föld. Vagyis a DAI rámutatott, hogy a brutálenyhe tavalyi téli félév leghidegebb idõszaka a tél eleje lesz ! (úgy nov.20-25-dec.20-25. közt)
Ugyanakkor ha átlagot meg éghajlatot vizsgálunk, akkor belefutunk korunk nonstop pozitív anomáliájába. Ezt globális felmelegedésnek is mondják, máskor éghajlatváltozásnak, ami 3 évtized adataiból szerintem még nem szignifikáns, lehet rövidskálájú ingadozás is. Ugyanakkor a DAI ellen hat. Ma nem hiszem, hogy valaki kiszûri az állomáshálózat hõszennyezésnek kitett (lakott területi) állomásait, amikor átlagot számít. Pl. ha csak a hazai repülõtéri, vagyis külterületi met állomásaink átlagait kiszámolná és összevetné a lakott területiekkel, akkor komoly eltérést tapasztalna. Célom, hogy összevessem egy-két reptéri állomás ( Pl.Pápa,Szeged) adatát egy olyannal, mint pl. Pestszentlõrinc vagy Körösszakál.Hasonló magasságú síksági állomások, de megítélésem szerint több fok eltérés sokszor, amit mérnek. Reptéri állomások maxrekordokat furcsa módon nem szoktak szállítani. Amíg ilyen kérdéskört nem vizsgálunk, addig anomáliákat hiába is akarunk kikövetkeztetni.Ilyen hõszennyezésnek kitett állomástömeg 50,100 vagy még több éve nem volt, így nálunk ill. a sûrûn beépült térségekben bizony nagy a felmelegedés manapság.
Nekem is +0,1 °C jött ki! (A magyarországi nyomásanomáliát az NCEP reanalízisébõl saccoltam, de nem hiszem, hogy a hazai hivatalos adat akár csak egy tizedet is módosít majd rajta). Szóval összegezve: a 30 év adatai alapján készült, csak a szeptemberi magyarországi csapadékmennyiséget és az õsz eleji szibériai hótakaró-expanziót fele-fele arányban figyelembe vevõ 1. verzió az átlagosnál szignifikánsan hidegebb, a lineáris regresszióval az észak-atlanti és magyarországi szeptemberi légnyomás-anomália különbségén, valamint az õsz eleji szibériai hótakaró-expanzión alapuló "determinisztikus" DAI átlagos, a 60 év adatai alapján készült, az észak-atlanti légnyomás-anomálián és az õsz eleji szibériai hótakaró-expanzión alapuló valószínûségi elõrejelzés pedig az átlagosnál enyhébb decembert valószínûsít. Ahány verzió, idén annyi eredmény: ez is alátámasztja, hogy nem volt hiábavaló a módszer fejlesztése
A jövõ heti tutifix hidegelárasztást a GFS most áthelyezte tõlünk keletre, és további kellemes szinte már nyárias hõmérsékleteket vizionál.
Valószínû fogott rajta az imám.
Valószínû fogott rajta az imám.
A zonalitás-nem zonalitás vitája idõrõl-idõre elõkerül a Fórumon. Az elmúlt télen lász-szal beszélgettünk éppen egy ilyen helyzetrõl: az Atlanti-óceán fölött bivaly ciklonrendszer volt, melyhez tartozó izobárok észak-déli lefutást mutattak a bika kelet-európai AC nyugati peremén. Én azt mondtam: ez meridionalitás, hisz az áramlás itt (térségünk fölött) minden, csak nem nyugatias.
Lász azt mondta, zonalitás van. Neki volt igaza.
Átfogóan kell nézni a dolgokat, a merev definiciók tévútra vezethetnek. A nagyon fejlett észak-atlanti alacsony nyomás, kivált akkor, ha az azori térségben nincs ciklon, mindig zonális alap-hajlamról árulkodik. Ezt mutatja is az ilyenkor pozitív NAO érték.
Az igaz, hogy Kelet-Európában meridionális ilyenkor az áramlási kép, de a mi sorsunkat idõjárás szempontjából sokkal inkább az atlanti történések határozzák meg. Egyébként téli hideg idõszakok végén, mikor új szinoptikai ciklus indul, szinte mindig ez a felállás -mégsem segít rajtunk a tõlünk keletre fekvõ meridionális légpálya.
Minket érintõ meridionális hajlamról akkor beszélhettünk volna szeptemberben, ha lett volna erõsebb, tartósabb brit-izlandi AC, fölöttünk pedig fejlett alacsony nyomású teknõ.
Ehelyett csak hébe-hóba volt brit AC, és nagyon halvány, múlékony teknõk voltak térségünkben. A sok esõt nem ennek, hanem egy végeredményben nyári szinoptikai képnek köszönhettük: az észak-északkelet-európai magas nyomástól délre elhelyezkedõ sekély ciklonális mezõnek.
Lász azt mondta, zonalitás van. Neki volt igaza.
Átfogóan kell nézni a dolgokat, a merev definiciók tévútra vezethetnek. A nagyon fejlett észak-atlanti alacsony nyomás, kivált akkor, ha az azori térségben nincs ciklon, mindig zonális alap-hajlamról árulkodik. Ezt mutatja is az ilyenkor pozitív NAO érték.
Az igaz, hogy Kelet-Európában meridionális ilyenkor az áramlási kép, de a mi sorsunkat idõjárás szempontjából sokkal inkább az atlanti történések határozzák meg. Egyébként téli hideg idõszakok végén, mikor új szinoptikai ciklus indul, szinte mindig ez a felállás -mégsem segít rajtunk a tõlünk keletre fekvõ meridionális légpálya.
Minket érintõ meridionális hajlamról akkor beszélhettünk volna szeptemberben, ha lett volna erõsebb, tartósabb brit-izlandi AC, fölöttünk pedig fejlett alacsony nyomású teknõ.
Ehelyett csak hébe-hóba volt brit AC, és nagyon halvány, múlékony teknõk voltak térségünkben. A sok esõt nem ennek, hanem egy végeredményben nyári szinoptikai képnek köszönhettük: az észak-északkelet-európai magas nyomástól délre elhelyezkedõ sekély ciklonális mezõnek.
Én szeptemberben nem fedeztem fel zonális hajlamot ellenben skandi ac-t igen ha erre lesz hajlam decemberben akkor igen csak télies elsõ hónap elé nézzünk. 
Snowhunter -3.1 fokos anomáliájának értéke is mutatja. 
Thermo kiváncsian várom az észrevételedet a 1996, 1998, 2001, 2002, 2010 szeptember-december összefüggésben.
Snowhunter -3.1 fokos anomáliájának értéke is mutatja. Thermo kiváncsian várom az észrevételedet a 1996, 1998, 2001, 2002, 2010 szeptember-december összefüggésben.
Érdemes kicsit elgondolkodni azon a mechanizmuson, mely a DAI mögött állhat. Ha belenézünk a "szerkezetbe", rögtön más megvilágításba kerül némely dolog. Elõször is, nekem erõsen az a véleményem, hogy a prediktor alapja nagyjából a zonális és meridionális áramlási képek periodikus váltakozása. A szeptemberi meridionalitás decemberre gyakran visszatér.
Ennek a koraõszi meridionalitásnak a következménye a gerinc az Észak-Atlantikum fölött (pozitiv légnyomási anomália!), és a teknõ a közép-európai térségben (sok esõ nálunk)
Ebbõl az is következik, ha decemberre zonalitás fejlõdik ki, akkor hiába volt a hófelhalmozódás, és az ebbõl kifolyó erõs lehûlés Szibériában, a hideg északkeleti légtömegek nem jutnak el térségünkbe.
De azért a dolog nem ennyire egyszerû. A kifejlõdõ északkeleti hidegmag ugyanis hat a minket érintõ makrocirkulációra, méghozzá meridionalizáló értelemben. Ezért negatív szeptemberi észak-atlanti nyomásanomália (mely zonális hajlamot jelent, ami decemberre visszatérhet) mellett sem teljesen mindegy, hogy mekkora a szibériai hómennyiség. Hari szerint is a prediktor két eleme (légnyomási és hó adat) között van korreláció. Sajnos, a korreláció, ezzel együtt a meridionalizáló hatás nem valami erõs. Nagyon vastag északkeleti hótakaró, hatalmas hidegmag esetén azonban megtörténhet, hogy az esetleges decemberi zonalitás nem marad fenn sokáig, a zonális légpályák nagyobb valószínûséggel görbülnek meridionálisba. Persze, ehhez valami extra hókiterjedés lenne szükséges Szibériában.
Ennek a koraõszi meridionalitásnak a következménye a gerinc az Észak-Atlantikum fölött (pozitiv légnyomási anomália!), és a teknõ a közép-európai térségben (sok esõ nálunk)
Ebbõl az is következik, ha decemberre zonalitás fejlõdik ki, akkor hiába volt a hófelhalmozódás, és az ebbõl kifolyó erõs lehûlés Szibériában, a hideg északkeleti légtömegek nem jutnak el térségünkbe.
De azért a dolog nem ennyire egyszerû. A kifejlõdõ északkeleti hidegmag ugyanis hat a minket érintõ makrocirkulációra, méghozzá meridionalizáló értelemben. Ezért negatív szeptemberi észak-atlanti nyomásanomália (mely zonális hajlamot jelent, ami decemberre visszatérhet) mellett sem teljesen mindegy, hogy mekkora a szibériai hómennyiség. Hari szerint is a prediktor két eleme (légnyomási és hó adat) között van korreláció. Sajnos, a korreláció, ezzel együtt a meridionalizáló hatás nem valami erõs. Nagyon vastag északkeleti hótakaró, hatalmas hidegmag esetén azonban megtörténhet, hogy az esetleges decemberi zonalitás nem marad fenn sokáig, a zonális légpályák nagyobb valószínûséggel görbülnek meridionálisba. Persze, ehhez valami extra hókiterjedés lenne szükséges Szibériában.
Nos, megpróbáltam a DAI-t is elõvarázsolni, az nekem +0,1 lett.
Kíváncsi vagyok, hogy elszámoltam-e.
Kíváncsi vagyok, hogy elszámoltam-e.
Nos, a rendkívül csapadékos szeptember és az 1981-2010-as átlagnál 30%-nál erõsebb hóexpanzió (5,28 M km2) együttesen még a tavalyinál is erõsebb, -3,1-es prediktort hozott ki nekem.
Tavaly a kiugróan erõs hóexpanzió, idén a kiugróan erõs csapadékos szeptember nyomta meg (félre?) a prediktort.
Tavaly a kiugróan erõs hóexpanzió, idén a kiugróan erõs csapadékos szeptember nyomta meg (félre?) a prediktort.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245302)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245301)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#0)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245300)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245299)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#24529
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245297)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245296)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245295)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245294)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245293)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245292)
A Kárpát-medencében abszolút átlagos volt az idei szeptemberi légnyomás. A definiált észak-atlanti térségben nincs benne Skandinávia (nem látszik szerepe a történetben). Grönland térsége viszont annál inkább, ott viszont szignifikáns negatív anomália volt. Szibériában hiába gyûlne a hó, annak sajnos úgy tûnik, idén decemberre nem osztanak lapot: Link
Ez az érték nekem furán hangzik a gyakori skandináv ac uralom láttán ill nálunk nagyon csapadékos és átlagosnál alacsonyabb légnyomás okán. Úgy látom a szibériai hómezõk is szépen gyarapodnak inkább hidegebb decemberre gondolok. DAI hogy nézne ki ha bele vennék közép-Európa és Skandináv nyomás anomáliát? Köszi a válaszod!
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245291)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245290)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245289)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#24528
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245287)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245286)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245285)
Én is megfigyeltem, hogy a GFS ûrtávban nem egyszer felvesz egy fonalat, majd egy idõre ejti, míg végül vargabetûvel (mihelyt 4-5 napon belülre kerül a bekövetkezés esedékessége) visszatér az eredeti elképzeléséhez. Lehet, hogy ez végsõ soron nem egyéb, mint puszta ´fej vagy írás´- szerû, többé-kevésbé véletlen beválás, azonban véleményem szerint emögött komoly szakmai háttér is áll. Egyébként aligha fordulhatott volna elõ, hogy a GFS tavaly február végén, március elején elõhozta a március derekán esedékes komoly téltámadást, amely - természetesen távolról sem az eredetileg elképzelt módon és forgatókönyv szerint - végül be is következett.
Végül néhány szót a közeljövõrõl: az idõ elõreheladtával (ilyenkor nagyon gyorsan rövidülnek a nappalok) szinte exponenciálisan növekszik a makacs köd, illetve Hochnebel/magasköd kialakulásának veszélye. Az intenzív éjszakai kisugárzás, a talajközeli áthûlt réteg fölé csúszó igen meleg légtömeg, illetve a hosszú csapadékos idõszak után visszamaradt, a talaj felsõ rétegeibõl fokozatosan elpárolgó nedvesség véleményem szerint kedvezõ feltételeket teremt majd az ország egyre nagyobb részén a tartós köd-, illetve Hochnebelmezõk kialakulásához. Sok múlik majd azon, hogy a meleg déli áramlás mennyire tud majd talajközelben érvényesülni, ez pedig szélirány- és szélerõsség kérdése. A Brit-szigetek és Izland között egyre-másra képzõdhetnek továbbra is a mély ciklonok, ezek elõoldalán minduntalan kiújulni látszik a meleg délnyugati áramlás, amely a modelleket/ENS-görbéket figyelve legalább október 15-ig, de 70-80%-os eséllyel akár a jövõ hét végéig is kitarthat. Ezért, hacsak nem jön egy komolyabb hidegöblítés a hónap utolsó harmadában), az ország legnagyobb részén ez a hónap (is) pozitív T-anomáliára esélyes. Bõ 3 hét múlva verifikálunk
Végül néhány szót a közeljövõrõl: az idõ elõreheladtával (ilyenkor nagyon gyorsan rövidülnek a nappalok) szinte exponenciálisan növekszik a makacs köd, illetve Hochnebel/magasköd kialakulásának veszélye. Az intenzív éjszakai kisugárzás, a talajközeli áthûlt réteg fölé csúszó igen meleg légtömeg, illetve a hosszú csapadékos idõszak után visszamaradt, a talaj felsõ rétegeibõl fokozatosan elpárolgó nedvesség véleményem szerint kedvezõ feltételeket teremt majd az ország egyre nagyobb részén a tartós köd-, illetve Hochnebelmezõk kialakulásához. Sok múlik majd azon, hogy a meleg déli áramlás mennyire tud majd talajközelben érvényesülni, ez pedig szélirány- és szélerõsség kérdése. A Brit-szigetek és Izland között egyre-másra képzõdhetnek továbbra is a mély ciklonok, ezek elõoldalán minduntalan kiújulni látszik a meleg délnyugati áramlás, amely a modelleket/ENS-görbéket figyelve legalább október 15-ig, de 70-80%-os eséllyel akár a jövõ hét végéig is kitarthat. Ezért, hacsak nem jön egy komolyabb hidegöblítés a hónap utolsó harmadában), az ország legnagyobb részén ez a hónap (is) pozitív T-anomáliára esélyes. Bõ 3 hét múlva verifikálunk
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245283)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245282)
Részben egyetértek Veled, részben nem. Egyrészt a hozzászólásom fõként Bazsalazsára vonatkozott, akinek megint elszállt a képzelete, és rendkívül szomorúan érintene, ha a bugyuta fejtegetések itt is elterjednének, mert a mettársalgó olvasását még ki bírom hagyni, ezt a fórumot sajnálnám.
Tudod jól, hogy nekem pl. a DAI-val kapcsolatban is rengeteg aggályom volt, fõleg a 90-99.9%-os beválását érintõen (legalábbis sok fórumozó ezt hitte róla, amit Hari Seldon se sietett megcáfolni). Hiába mondtam, hogy nem az összefüggés lehetõségét zárom ki, rám égették a cáfoló bélyegét, pedig én csak az indoklást, a hátteret vártam, valamint a szerzõtõl annak elismerését, hogy nem találta fel a 100%-os prediktort (ilyen ugye nem is lehet - a tudomány jelenlegi állása szerint). Az indok az volt, hogy "a számokból bámulatosan kijön". Hiába mondtam erre, hogy a számokból egy megfelelõ képlettel a jövõ heti nyerõszámok is bámulatosan ki fognak jönni. Csak amikor kihúznak más számokat, akkor dõl az elmélet, lehet új képletet keresni. És kicsit úgy érzem, ez történt a DAI-val is: bukott? Biztos van jobb képlet. Persze, hogy van, de a lottószámokat még az egyszerû ember is érti, miért nem lehet "elõrejelezni". Ebben egyébként Hari Seldon cikke a DAI-ról sokat dobott a színvonalon, érdekes olvasmány. Persze ezt hányan fogják elolvasni pl. a mettársalgóból? Hányan értik majd meg? Nem sokan...
A Te elméleteiddel nekem nincs sok bajom, próbálsz olyan tényezõkre támaszkodni, amik a szakmában is megállják a helyüket, egyedül az ebbõl levont következtetések bátrak, plusz Te is néha használod a múltat a jövõ elõrejelzésére - annak különösebb alátámasztása nélkül. Ha ezeket hiányoltam, mindig megmagyaráztad és következetes maradtál, szóval a véleményeiddel nekem nincs gondom
Amiket utálok és amikre (egyre kevésbé, nekem is csökken a kitartásom) ugrok, azok ezek:
"Eddig se volt XY irányítás, ezután se lesz"
"Egy verklire jár az idõjárás" (és ennek válfajai)
"Csapelzárás, csapnyitogatás"
"Eddig nem volt XY makrofelállás, na de majd nemsokára csõstül nyal vissza a fagyi" (és ennek válfajai)
"Tavaly hideg tél volt, idén enyhe lesz" (és fordítva)
"Tavaly extrém enyhe/hideg tél volt, kizárt, hogy idén is ilyen legyen" (na ez a legbosszantóbb)
"Tavaly nyugat kapott sok havat, idén kelet fog, mert igazságos lesz az idõjárás"
"Ha keleten sok hó esik, és nyugat esõt kap, az idõjárás kiegyenlít, és majd fordítva is lesz"
(ezekben ön-ellentmodások is vannak (ami a legszebb bizonyítása a valóságtartalmuk hiányának), valamint 1-1 esetben nagyon halovány igazság is van mögöttük, csak torz és elferdített kontextusba helyezve már nem igazak azok sem)
Ezek mind-mind az idõjárás, éghajlat és meteorológia (meg úgy általában a matek és fizika) megértésének teljes hiányáról tanúskodnak. Aztán van, aki nyitott a tanulásra, és lehet együtt tanulni vele, de van aki nem és tovább ontja a hülyeségeket. Utóbbiak stílusa miatt nehéz is felvenni a vitát, és egyre többen hagyják is a fórumot miatta. A hülye meg tovább mondja, és még tovább merészkedik...
Tudod jól, hogy nekem pl. a DAI-val kapcsolatban is rengeteg aggályom volt, fõleg a 90-99.9%-os beválását érintõen (legalábbis sok fórumozó ezt hitte róla, amit Hari Seldon se sietett megcáfolni). Hiába mondtam, hogy nem az összefüggés lehetõségét zárom ki, rám égették a cáfoló bélyegét, pedig én csak az indoklást, a hátteret vártam, valamint a szerzõtõl annak elismerését, hogy nem találta fel a 100%-os prediktort (ilyen ugye nem is lehet - a tudomány jelenlegi állása szerint). Az indok az volt, hogy "a számokból bámulatosan kijön". Hiába mondtam erre, hogy a számokból egy megfelelõ képlettel a jövõ heti nyerõszámok is bámulatosan ki fognak jönni. Csak amikor kihúznak más számokat, akkor dõl az elmélet, lehet új képletet keresni. És kicsit úgy érzem, ez történt a DAI-val is: bukott? Biztos van jobb képlet. Persze, hogy van, de a lottószámokat még az egyszerû ember is érti, miért nem lehet "elõrejelezni". Ebben egyébként Hari Seldon cikke a DAI-ról sokat dobott a színvonalon, érdekes olvasmány. Persze ezt hányan fogják elolvasni pl. a mettársalgóból? Hányan értik majd meg? Nem sokan...
A Te elméleteiddel nekem nincs sok bajom, próbálsz olyan tényezõkre támaszkodni, amik a szakmában is megállják a helyüket, egyedül az ebbõl levont következtetések bátrak, plusz Te is néha használod a múltat a jövõ elõrejelzésére - annak különösebb alátámasztása nélkül. Ha ezeket hiányoltam, mindig megmagyaráztad és következetes maradtál, szóval a véleményeiddel nekem nincs gondom
Amiket utálok és amikre (egyre kevésbé, nekem is csökken a kitartásom) ugrok, azok ezek:
"Eddig se volt XY irányítás, ezután se lesz"
"Egy verklire jár az idõjárás" (és ennek válfajai)
"Csapelzárás, csapnyitogatás"
"Eddig nem volt XY makrofelállás, na de majd nemsokára csõstül nyal vissza a fagyi" (és ennek válfajai)
"Tavaly hideg tél volt, idén enyhe lesz" (és fordítva)
"Tavaly extrém enyhe/hideg tél volt, kizárt, hogy idén is ilyen legyen" (na ez a legbosszantóbb)
"Tavaly nyugat kapott sok havat, idén kelet fog, mert igazságos lesz az idõjárás"
"Ha keleten sok hó esik, és nyugat esõt kap, az idõjárás kiegyenlít, és majd fordítva is lesz"
(ezekben ön-ellentmodások is vannak (ami a legszebb bizonyítása a valóságtartalmuk hiányának), valamint 1-1 esetben nagyon halovány igazság is van mögöttük, csak torz és elferdített kontextusba helyezve már nem igazak azok sem)
Ezek mind-mind az idõjárás, éghajlat és meteorológia (meg úgy általában a matek és fizika) megértésének teljes hiányáról tanúskodnak. Aztán van, aki nyitott a tanulásra, és lehet együtt tanulni vele, de van aki nem és tovább ontja a hülyeségeket. Utóbbiak stílusa miatt nehéz is felvenni a vitát, és egyre többen hagyják is a fórumot miatta. A hülye meg tovább mondja, és még tovább merészkedik...
Ritkán szólok hozzá pedig már több mint egy évtizede itt vagyok.
Elképesztõ kijelentéseket teszel, nem tanulsz a tavalyi hibádból sem. Egy évvel ezelõtt szeptemberben a "szimatod" komolyabb téli idõt sugallt aki ennek ellent mert mondani komoly szakszavakkal érvelve elutasítottad. A tavalyi tél gyakorlatilag elmaradt. "Szendvics tél pedig nincs csak a te olvasatodban" Az idõjárás változékonysága nem szendvics jellegû. Mi nap írtad, hogy októberben már lehet hidegebb támadása a télnek vagy novemberben. Számomra a tél december hónappal kezdõdik, ahogy a tavasz márciussal. A kora téli idõjárás õsszel még nem tartozik a télhez. Ha a december enyhe lesz akkor már nem is lehet az általad definiált "szendvics" mert az a tél elsõ hónapja.
A tél még messze van senki nem tudhatja milyen lesz. A múlt teleibõl nem lehet a jövõbeli történésekre asszociálni. Amellett, hogy nagy lexikális tudással bírsz a meteorológiai tudományon belül, sajnos te úgysem érted meg, hogy a historikus események nem valók szezonális prognózis készítésére.
Elképesztõ kijelentéseket teszel, nem tanulsz a tavalyi hibádból sem. Egy évvel ezelõtt szeptemberben a "szimatod" komolyabb téli idõt sugallt aki ennek ellent mert mondani komoly szakszavakkal érvelve elutasítottad. A tavalyi tél gyakorlatilag elmaradt. "Szendvics tél pedig nincs csak a te olvasatodban" Az idõjárás változékonysága nem szendvics jellegû. Mi nap írtad, hogy októberben már lehet hidegebb támadása a télnek vagy novemberben. Számomra a tél december hónappal kezdõdik, ahogy a tavasz márciussal. A kora téli idõjárás õsszel még nem tartozik a télhez. Ha a december enyhe lesz akkor már nem is lehet az általad definiált "szendvics" mert az a tél elsõ hónapja.
A tél még messze van senki nem tudhatja milyen lesz. A múlt teleibõl nem lehet a jövõbeli történésekre asszociálni. Amellett, hogy nagy lexikális tudással bírsz a meteorológiai tudományon belül, sajnos te úgysem érted meg, hogy a historikus események nem valók szezonális prognózis készítésére.
"Szerénység! Ne tömjénezze magát! Szerénység! Ha én valamit szeretek magamban, az a szerénység."
Elõre bocsájtom, nem örülök annak, hogy ellent kell mondjak neked. Egyike vagy a képzett, természettudományos felkészültségû fórumtársaknak. Amit írsz, annak súlya van, s én ezt tisztelem.
A légkörrõl, mint kaotikus rendszerrõl való fejtegetéseid, valamint az, hogy bizonyos fajta légkörzés-típus gyakori jelentkezése nem növeli az ellenkezõ elõjelû szituáció valószínûségét, kristálytiszták, elméletileg helytállóak.
És mégis, a valóság mintha mást mutatna. Elég ideje (közel 40 éve) figyelem az idõjárást, mégpedig a télfan szemével, mely látásmódot Te alighanem nagyon jól ismersz. Persze lehet, van belemagyarázás is a dologban, meg az emlékezés torzító optikái (Bár ez utóbbit megpróbálom korrigálni a GFS archívumban való búvárkodással)
Szóval, az az érzésem, hogy a mostanihoz hasonló, élénk észak-atlanti ciklontevékenységgel és kelet-európai stabil anticiklonnal jellemezhetõ, általában AC dominanciájú, délkeleti szeles, viszonylag száraz, viszonylag meleg koraõsz feltûnõen gyakran jár együtt enyhe, elõoldali-zonális télközéppel.
Ezt a "szabályt" majdnem 25 évvel ezelõtt már felállítottam, mikor hol volt még Hari Seldon...
Késõbb meg is írtam a Metnet-be, és akkor jelentkezett Hari, hogy milyen érdekes dolgokat pedzegetek.
Utána állt össze a DAI.
Mint nyilván tudod, légkörfizikai teória is van a dologra. Természetesen az ilyen megfigyeléseken prognózis, fõleg számszerûsített, nemigen alapulhat. Legjobb esetben is valószínûségekrõl beszélhetünk.
A légkörrõl, mint kaotikus rendszerrõl való fejtegetéseid, valamint az, hogy bizonyos fajta légkörzés-típus gyakori jelentkezése nem növeli az ellenkezõ elõjelû szituáció valószínûségét, kristálytiszták, elméletileg helytállóak.
És mégis, a valóság mintha mást mutatna. Elég ideje (közel 40 éve) figyelem az idõjárást, mégpedig a télfan szemével, mely látásmódot Te alighanem nagyon jól ismersz. Persze lehet, van belemagyarázás is a dologban, meg az emlékezés torzító optikái (Bár ez utóbbit megpróbálom korrigálni a GFS archívumban való búvárkodással)
Szóval, az az érzésem, hogy a mostanihoz hasonló, élénk észak-atlanti ciklontevékenységgel és kelet-európai stabil anticiklonnal jellemezhetõ, általában AC dominanciájú, délkeleti szeles, viszonylag száraz, viszonylag meleg koraõsz feltûnõen gyakran jár együtt enyhe, elõoldali-zonális télközéppel.
Ezt a "szabályt" majdnem 25 évvel ezelõtt már felállítottam, mikor hol volt még Hari Seldon...
Késõbb meg is írtam a Metnet-be, és akkor jelentkezett Hari, hogy milyen érdekes dolgokat pedzegetek.
Utána állt össze a DAI.
Mint nyilván tudod, légkörfizikai teória is van a dologra. Természetesen az ilyen megfigyeléseken prognózis, fõleg számszerûsített, nemigen alapulhat. Legjobb esetben is valószínûségekrõl beszélhetünk.
Fura, megint megy a múltbéli decemberekbõl elõrejelzés jövõbeni decemberekre. Nem lehet ilyet csinálni, hányszor mondtuk már el? 
Értem, hogy a mettársalgó felhígult, de itt vigyázzunk a minõséggel, ne adjunk teret a mágus-elõrejelzéseknek, meg a hónapokra elõrejelzõknek...
Link Ami ezen a grafikonon van, az 16 napra szól. A 300 óra feletti (12 napnál távolabbi) szakasz teljességgel megbízhatatlan, még az átlag sem szokott a közelében járni a végül bekövetkezõ idõnek. Nem véletlenek ezek a kifejezések: "ûrtáv", "mézesmadzag, "mese", "nem komolyan vehetõ kategória". És legtöbbször ezeket általános makroképekre mondjuk, pedig modell-elõrejelzésekrõl van szó. Nézzük meg, mi szerepel a már-már nevetséges 384 óránál: október 21. Ami elég messze van a decembertõl - sõt - közte van még egy komplett november is. És biztos ki akarjuk jelenteni, hogy milyen áramlások lesznek, milyenek maradnak el, pusztán a megérzéses, tudomány-mentes fejtegetéseinkbõl? Na ugye, hogy alaptalan tippelgetésekrõl van szó!
Értem, hogy a mettársalgó felhígult, de itt vigyázzunk a minõséggel, ne adjunk teret a mágus-elõrejelzéseknek, meg a hónapokra elõrejelzõknek...Link Ami ezen a grafikonon van, az 16 napra szól. A 300 óra feletti (12 napnál távolabbi) szakasz teljességgel megbízhatatlan, még az átlag sem szokott a közelében járni a végül bekövetkezõ idõnek. Nem véletlenek ezek a kifejezések: "ûrtáv", "mézesmadzag, "mese", "nem komolyan vehetõ kategória". És legtöbbször ezeket általános makroképekre mondjuk, pedig modell-elõrejelzésekrõl van szó. Nézzük meg, mi szerepel a már-már nevetséges 384 óránál: október 21. Ami elég messze van a decembertõl - sõt - közte van még egy komplett november is. És biztos ki akarjuk jelenteni, hogy milyen áramlások lesznek, milyenek maradnak el, pusztán a megérzéses, tudomány-mentes fejtegetéseinkbõl? Na ugye, hogy alaptalan tippelgetésekrõl van szó!
Hát épp ez a gáz. Persze, hogy megjönnek majd a dinamikus ény-i légmozgások, csak ez a szituáció télen rendszerint atlanti-óceáni enyhe légtömegek beáramlásával jár. Többek között pontosan ezért feltételezhetjük, hogy félblolckingos-zonális, enyhe lesz az idei tél közepe.
Elfogadom, hasonló decemberi kimenetelt várok én is, már csak az utóbbi jó néhány év decemberét figyelembe véve.
Ez a jelenlegi makrokép tovább tanyázhat itt, azaz makacsul tarthatják magukat az anticiklonok ék-en, ezután egy zonális etapot várok ciklonális elõoldallal erõs bemelegedésekkel, majd egy hideg periódust, ezután újfent egy zonális szakaszt.
Ami nem hagy nyugodni az a 2014-es év egészére jellemzõ erõteljes ény driftek teljes hiánya, ilyen évet 11 éves megfigyeléseim alatt nem tapasztaltam, hogy az ény dominancia ennyire el-elmaradozzon, talán 2006 volt hasonlóan szerény.
Én azt gondolom, ennyi hiány után ha komolyabban beindul az ény-i dominancia lesz itt nemulass, elsõsorban a szélviharos idõjárási helyzetekre, elsõsorban viharciklonokra gondolok.
Nem normális hogy ilyen sok napon déli és ék -i között mozognak idén az áramlások.
Eddig minden hasonlóan csendes idõszakot erõs viharokkal tarkított követett, nagy valószínûséggel ezután is így lehet, csak hát ugye az a fránya idõpont, na azt nem tudom mikor jön el.
Egy biztos : évekig tartós jelleggel úgysem maradhat fenn ez a jól bejáratott verkli, mint az utóbbi fél évben!
Ez a jelenlegi makrokép tovább tanyázhat itt, azaz makacsul tarthatják magukat az anticiklonok ék-en, ezután egy zonális etapot várok ciklonális elõoldallal erõs bemelegedésekkel, majd egy hideg periódust, ezután újfent egy zonális szakaszt.
Ami nem hagy nyugodni az a 2014-es év egészére jellemzõ erõteljes ény driftek teljes hiánya, ilyen évet 11 éves megfigyeléseim alatt nem tapasztaltam, hogy az ény dominancia ennyire el-elmaradozzon, talán 2006 volt hasonlóan szerény.
Én azt gondolom, ennyi hiány után ha komolyabban beindul az ény-i dominancia lesz itt nemulass, elsõsorban a szélviharos idõjárási helyzetekre, elsõsorban viharciklonokra gondolok.
Nem normális hogy ilyen sok napon déli és ék -i között mozognak idén az áramlások.
Eddig minden hasonlóan csendes idõszakot erõs viharokkal tarkított követett, nagy valószínûséggel ezután is így lehet, csak hát ugye az a fránya idõpont, na azt nem tudom mikor jön el.
Egy biztos : évekig tartós jelleggel úgysem maradhat fenn ez a jól bejáratott verkli, mint az utóbbi fél évben!
A mostani, illetve középtávra is kinézõ alapvetõen AC dominanaciájú, légnyomásilag jobb térfeles, összességében ciklon elõoldali idõjárás a kelet és dél között ingadozó irányú szeleivel, az északnyugati hidegadvekció makacs hiányával éppen megfelel a Hari-féle negatív észak-atlanti nyomásanomáliának.
Sok év tapasztalata alapján az ilyen koraõsz nem sok jóval biztat, ami a telet -legalábbis annak elsõ felét- illeti. Én az idei decemberre semmi vonatkozásban nem számítanék.
Az is igaz viszont, hogy ilyen õszökön szinte törvényszerûen elõfordul egy átlagnál jóval hidegebb, nemegyszer télies epizód október végén, vagy novemberben (a szendvics elsõ kenyérszelete)
Erre idén is bizvást számíthatunk, én ennek tudatában nézegetem most már az elõrejelzési térképeket.
Link
Ennek elsõ jele lehet a grönland-kara-tengeri térségben szépen gyülekezõ hidegtömeg. Igaz, a modell ezt egyelõre még nem szakítja ránk, de még messze is van október vége és november. A szendvicstél "elsõ szelete" szélsõsõges esetben olyan vaskos is lehet, mint az 1993 novemberi téli epizód. Ez december elsõ felére is átnyúlt (igaz, aztán jött a nemezis!)
A CFS által most mutatott átlagoshoz közeli középhõmérsékletû decembert én csak úgy tudom elképzelni, hogy a hónap elsõ része blockingos, hideg, míg a második zonális, enyhe lesz. Ennek fordítottja az én szememben idén szinte lehetetlen, elõfordulása igen nagy meglepetés volna.
Sok év tapasztalata alapján az ilyen koraõsz nem sok jóval biztat, ami a telet -legalábbis annak elsõ felét- illeti. Én az idei decemberre semmi vonatkozásban nem számítanék.
Az is igaz viszont, hogy ilyen õszökön szinte törvényszerûen elõfordul egy átlagnál jóval hidegebb, nemegyszer télies epizód október végén, vagy novemberben (a szendvics elsõ kenyérszelete)
Erre idén is bizvást számíthatunk, én ennek tudatában nézegetem most már az elõrejelzési térképeket.
Link
Ennek elsõ jele lehet a grönland-kara-tengeri térségben szépen gyülekezõ hidegtömeg. Igaz, a modell ezt egyelõre még nem szakítja ránk, de még messze is van október vége és november. A szendvicstél "elsõ szelete" szélsõsõges esetben olyan vaskos is lehet, mint az 1993 novemberi téli epizód. Ez december elsõ felére is átnyúlt (igaz, aztán jött a nemezis!)
A CFS által most mutatott átlagoshoz közeli középhõmérsékletû decembert én csak úgy tudom elképzelni, hogy a hónap elsõ része blockingos, hideg, míg a második zonális, enyhe lesz. Ennek fordítottja az én szememben idén szinte lehetetlen, elõfordulása igen nagy meglepetés volna.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Téli időszámítás - Október 26-án óraátállítás
MetNet | 2025-10-21 20:39
Szabályzat