Időjárási visszatekintő

2019 tavasza nálam: (zárójelben az 30 éves átlag illetve a dátum)

Átlaghőmérséklet: 9,80+13,32+14,12= 12,41 °C. (11,92 °C.)
T min. átlag: 4,54+7,91+10,42=8,54 °C. (7,62 °C.)  
T max. átlag: 15,70+19,42+18,72= 17,95 °C. (16,85 °C.)
Absz. T min.: -1,2 °C. (03.21.)
Absz. T max.: 28,2 °C. (04.26..)
Tavaszi absz. hőingás: 29,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 4,7 °C. (03.13)
Legmagasabb napi átlag: 20,0 °C. (05.26.)
Napi átlagok hőingása: 15,3 °C.
Napi legnagyobb hőingás: 20,5 °C. (03.31.)
Napi legkisebb hőingás: 2,0 °C. (05.15.)
Legalacsonyabb T.max: 8,0 °C. (03.13.)
Legmagasabb T.min.: 16,0°C. (05.27.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1000,2 hPa. (03.04.)
Legmagasabb légnyomás: 1036,4 hPa. (03.21.)

Fagyos nap: 3+0+0= 3 db. (
Hideg nap: 0+0+0= 0 db. (1)
Zord nap: 0+0+0= 0 db. (0)
Téli nap: 0+0+0= 0 db. (0)
Hóeséses nap: 0+0+0= 0 db. (4)
Hótakarós nap: 0+0+0= 0 db. (2)
Nyári nap: 0+3+2= 5 db. (11)
Hőség nap: 0+0+0= 0 db. (1)
Ködös nap: 0+2+0= 2 db. (1)
Zivataros nap: 0+4+5= 9 db. (
Jégesős nap: 0+0+0= 0 db.

Tavaszi csapadék: 3,0+36,5+119,6 = 159,1 mm. (130,2 mm.)
Csapadékos nap: 13+15+23 = 51 db.
Mérhető csapadékú nap: 6+10+20= 36 db.
Jelentős csapadékú nap: 0+3+9= 12 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 22,8 mm. (05.29.)

Az átlagosnál 0,5 °C-kal melegebb (18. legmelegebb) és az átlagosnál kissé csapadékosabb (40. legcsapadékosabb, 122 %) tavasz volt. 
Idén egy rekord-meleg márciust, egy kiemelkedően meleg áprilist követett egy kiemelkedően hideg május. A tavasz nagy részére jellemző szárazságot májusban országosan sok csapadék kísérte, a magasabb csúcsokon időnkénti havazással. Április, május nagyon szeles volt, nem unatkoztunk idén tavasszal.

2019. május nálam: 

T átlag: 14,12 °C.
T min. átlag: 10,42 °C.
T max. átlag: 18,72 °C.
Absz. T min.: 2,6°C. (08.)
Absz. T max.: 27,4 °C. (26.)
Absz. hőingás: 24,8 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 7,0 °C. (06.)
Legmagasabb napi átlag: 20,0 °C. (26.)
Napi átlagok hőingása: 13,0 °C.
Legalacsonyabb T max.: 8,6 °C. (06.)
Legmagasabb T min.: 16,0 °C. (27.)
Napi legnagyobb hőingás: 17,0 °C. (08.)
Napi legkisebb hőingás: 2,0 °C. (15.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1023,7 hPa. (13.)
Legmagasabb légnyomás: 1001,2 hPa. (05.)

Nyári nap: 2 db.
Hőségnap: 0 db.
Zivataros nap: 5 db.
Ködös nap: 0 db.
Jégesős nap: 0 db.

Havi csapadékmennyiség: 119,6 mm. (éves: 204,8 mm.)
Csapadékos nap: 23 db.
Mérhető csapadékú nap: 20 db.
Jelentős csapadékú nap:  9 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 22,8 mm. (29.)

Az átlagnál több, mint 3 °C-kal hidegebb és sokkal csapadékosabb (201 %) május volt az idei. Ezzel a 11. leghidegebb és 10. legcsapadékosabb májuson vagyunk túl.
Egész hónapra jellemző volt a borult, szeles, csapadékos, hűvös idő. Érdekes, hogy május hónap maximumainak átlaga idén alacsonyabb volt áprilisénál.

Nálam a májusi csapadék 99,3 mm.

Győrszemere-Nagyszentpál 2019 Május havi adatok:
Havi középhőmérséklet: 13.2 °C
Havi átlagos minimum hőmérséklet: 8.5 °C
Havi átlagos maximum hőmérséklet: 17.9 °C
Havi legalacsonyabb hőmérséklet: 0.4 °C (8.)
Havi legmagasabb hőmérséklet: 27 °C (26.)
Legnagyobb napi hőingás: 18.6 °C (8.)
Havi összes csapadék: 138.4 mm
Legcsapadékosabb nap: 29.5 mm (29.)
Csapadékos napok száma: 22
Jelentős csapadékú napok száma: 7
Zivataros napok száma: 1
Nyári napok száma: 1

Egyedülállóan különleges időjárási helyzetet hozott 1977 május vége. A "hideg" szinoptikai helyzetek rajongójának számára igazi csemegét. Arra példa, hogy valóságos téli blokkhelyzet, kis túlzással téli mértékű hidegleszakadásokkal a meteorológiai nyár küszöbén is előadódhat.
Hogy valami szokatlan készül, már a hónap elején látszott:     Link
A Jeges-tenger Európához közeli részén töméntelen hideg levegő halmozódott fel. 850 hPa-on nagy területen -15 fok alatt volt a hőmérséklet, Novaja Zemlja térségében pedig a magassági hideg megközelítette a -30 fokot. Az is látszik, hogy a hidegtömeg leszakadásra hajlamos, expanzív volt.
A bárikus mintázat azonban elég sokáig nem engedte, hogy a sarki hidegtömeg elérje térségünket. Mi több, a harmadik dekád kezdetén ciklon előoldalon igazi, nyári meleg áramlott a Kárpát-medencébe. Egyúttal azonban a gyökeres átrendeződés, az időjárás drasztikus lehűlésének lehetősége is feltűnt a térképen:     Link
Május 23-án már elért a sarki hideg első hulláma:    Link
Majd 25-én átmeneti, kismértékű melegedés következett a hidegbetörés második, az elsőnél is erősebb hulláma előtt:     Link
Az izlandi-skandináv AC előoldalán ugyanekkor már megindult dél felé az évszakhoz képest szokatlanul alacsony hőmérsékletű levegő.
Ez a következő napokban aztán el is árasztotta Közép-Európát:     Link     Link    
Még a -5 fokos T850 is megközelítette északról a Kárpát-medencét. Ráadásul a magassági hideg több napig fölöttünk tartózkodott. Sőt, az "ágyú" még egyet lőtt a hónap legvégén. Még június 2-án is 0 fok alatt volt a levegő hőmérséklete 850 hepán!      Link     Link     Link     Link     Link     Link
Személyes emlékeim: 3. osztályos gimnazista voltam abban az évben. Tanév végi, több napos kiránduláson vett részt az osztály az aggteleki karsztvidéken, majd a Zempléni-hegységben: Telkibányán és Göncön. Busszal utaztunk a dimbes-dombos, hegyes, erdős észak-magyarországi vidéken. Majdnem egyforma kis falvak során haladtunk át, mindegyikben dombtetőn állt a görögkatolikus templom. Az ikonosztáz ráccsal el volt kerítve, hogy a cigányság le ne csókolja a képekről a festéket...
Napos, gomolyfelhős, mérsékelt északi szeles időre emlékszem. Napközben nem volt nagyon hűvös, de éjszaka rettentő cidrik voltak. Telkibányán, erdők szívében szálltunk meg egy turistaszállóban. Fűtés persze nuku, a hajnal pedig deres volt, május legvégén. A sejhajunk majd' befagyott. Felejthetetlenül érdekes időjárású napok voltak.

Apai nagyszüleim gyakran megemlékeztek erről a bizonyos 56-57-es évről. Minden megfagyott májusban, a kukorica is, és éheztek mindannyian, hisz 9-en voltak testvérek.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#438608 - 2019-05-29 14:30:19)

Pilisvörösvár már kapja az ívet a szlovák radar szerint, igaz egyelőre csak egy szolíd intenzív zápor formájában. 

Itt Piliscséven egyre inkább tornyosulnak a felhők, észak felé nemsokára robbanhat a légkör. 

Itt Piliscséven a munkahelyemen egyébként parádés volt a keddi nap :
Reggel egy dél felől érkező gyenge záporos rendszerrel kezdtünk. Saccra 2 mm hullhatott le. 
Déltől intenzív gomolyképződések indultak főleg dny, dél, majd dk irányban is. 

Kora délután 1 h körül dél felől telibevert a Zsámbék környékén kialakult Hp szupercella. 
A cella Piliscsévet is elhagyva élt még egy darabig, szóval kb. 2 órán keresztül.
10-15 perc alatt vonult át. Szél nem volt, de több hullámban felhőszakadásszerű esőzés, borsó, ill. cseresznye nagyságú jég viszont igen. 
A ziv. tev. közepes volt. Inkább a felhővillámok domináltak. 

Távozóban szép volt a hátsója.

1 órával később, 2 h körül dél felől még egy gyengülő squall - line is elért.
Szélerősödést nem okozott, átmeneti intenzív, heves esőt viszont igen. 
A ziv tev. közepes volt. Szintén inkább felhővillámokkal. 

Utána 1 órán át még felhős maradt az ég, és pár zápor még érintett, az időközben észak felé megerősöő rendszer nyomában. 
Kb. 20 mm hullhatott ott összesen.
Lehet beszerválok valamikor a munkahelyre is egy csapadékmérőt. 
A Pilis déli, dny tövében dolgozom, szép kis mennyiségek tudnak ott hullani dny, déli, dk áramlásnál. 

Idehaza Zsófia volt a neve, de egyébként igen.

Azt nem  Yolanda meditteran ciklonnak hívtàk? 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#437348 - 2019-05-18 14:22:31)

Nálam a hét eleje nagyon nehezen, nyögvenyelősen indult, kedden a napokig várt csapadék alig fele hullott le, szerdán viszont az előrejelzett kiadós mennyiség lehullott.
A hétfői napi csapadék 1,4 mm lett ( délután volt egy nyomot adó kisebb zápor, majd kedd kora hajnalban kezdett el gyengén esni az eső ).
Kedden 7,4 mm lett a napi összeg, és egészen estig esegetett az eső.
A szerdai csapadék 13,7 mm lett, ezzel a hét első 3 napja 22,5 mm-t hozott.
Ezzel a hónap 70,8 mm-en, az éves csapadék 176,7 mm-en áll.

A szerda délelőttöl - kora délutánig ténykedő csapadéktömb ütős volt, volt intenzív, heves beágyazott zápor is. 10 mm hullott rövid idő alatt.
Kora este, este pedig egy gyenge konvergencia épült fel a környékemen, jöttek kelet felől a záporok. A gyenge radarjelzés ellenére korrekt, monszunszerű esőzés érzetet adtak, hiába dobáltak csak le 0,5 -1 mm közötti összegeket, pillanatok alatt folyt a víz mindenhonnan, nagyon sűrű és apró szemekben hullott. Szép volt, fellinges.

Ürömön volt dolgom, onnan így nézett ki Vörösvár fele a konvergencia : Link

Csütörtök-péntek szárazan telt, a korábban sáros talaj lassan-lassan szikkad már.

Éppen 9 évvel ezelőtt, 2010 május közepén egy vehemens "hölgyike", egy igazi "hisztérika" tett nálunk látogatást: a Zsófia ciklon. Hogy nevet kapott, önmagában mutatja, hogy nem mindennapi légköri képződményről volt szó. A lehullott esőmennyiségek terén bizonyára "történelmet írt" a ciklonunk.
A makroszinoptikai előzmények 2010 május legelejére nyúlnak vissza. Ekkor az Atlanti-óceán felett hatalmas kiterjedésű, meridionális tengelyű blokkoló AC jött létre, ami a következő hetekben alakváltozásai dacára makacsul fennmaradt nagyjából a keletkezési területén. Az anticiklontól keletre, Észak és Közép-Európa felett, majd a Mediterráneumban is, ugyanilyen tartós és élénk ciklontevékenység indult. Néhány jellemző makrokép a kérdéses időszakból:     Link     Link     Link     Link
A hetekig fennálló cikloncentrum-közeli, illetve ciklon hátoldali makrokép jól megágyazott a hónap közepén előálló borult, rendkívül csapadékos, szeles, igen hűvös időszaknak.
A május 15-re vonatkozó izobár-térképen a Földközi-tenger középső részein látható mediciklon tizenhatodikára északkelet felé helyeződött át, miközben a centrumában szokatlanul alacsonyra szállt a légnyomás. Megszületett Zsófia!
A ciklon centruma Kelet-Magyarországot, Kárpátalját és Románia északnyugati részét fedte, azaz országunk nagyobb része hátoldali pozícióba került. Az izobárok különösen a hátoldalon sűrűek voltak, a nagy nyomásgradiens következtében Nyugat-Magyarországra erős, viharos széllel dőlt be északnyugatról a hideg levegő. A ciklon középpontjának közelsége ugyanakkor a folyamatos, intenzív esőzést biztosította:      Link
A helyzet másnapra, sőt harmadnapra se sokat változott. A cikloncentrum csak csigalassúsággal vonult tovább északkelet felé, szinte stagnált. A vége felé ugyan töltődött kb. 10 hPa-t, de mint látjuk, így is nagyon aktív maradt.    Link     Link     Link
A nagy esőzés nálunk május 14-én kezdődött. Ekkor a Bakony vidékén és a Balaton keleti medencéjében már 40-50 mm eső esett. 15-e szárazabb nap volt, de 16-án Dunántúl-szerte 50-70 mm eső zúdult le, az egyik nagy csapadékú góc ismét a Bakonyban volt. A maximum-hőmérsékletek a keleti határvidéktől eltekintve már nem érték el a 20 fokot, a Dunántúl középső tájain pedig alig emelkedett a hőmérséklet 10 fok fölé. Mindehhez a nyugati országrészben erős szél is társult. A "rondaidő" csúcspontja 17-én jött el: ekkor a Dunántúl közepén ismét 50-60 mm eső esett, és az igen erős, viharos északi szélben itt helyenként csak 5-6 fokig emelkedett a hőmérséklet. 18-án  a Dunántúl középső sávjában még mértek 20-30 mm csapadékmennyiségeket 5-10 fokos nappali hőmérséklet és nagy szél mellett. A nyugati határszélen ugyanakkor már szárazabbra fordult az idő, és kicsit erősödött a felmelegedés. 19-re nagyjából megszűnt az esőzés, de hűvös maradt az idő.
Végül néhány személyes emlékem Zsófia "garázdálkodásából". A Gönyűi-erdőn keresztül folyó Cuhai-Bakonyér pár méter szélességű, pár deciméter mélységű patakból 10-15 m széles, több mint 2 m mély, tomboló áradattá változott. A szennyes-sárga ár elvitte a fahidat is, amin Gönyűről a szomszédos Nagyszentjánosra lehetett átjárni (azóta se épült újjá) Ugyanez a vízfolyás alámosta a Budapest-Bécs autópálya egy szakaszát, a fél útpálya egyszerűen a mélybe szakadt. Az egész forgalmat a komáromi főútra terelték át, rettenetes tumultus alakult ki pár száz méterre a lakóhelyemtől. De az egésznek legfaramucibb, legszürreálisabb következménye a bőnyi árvíz volt. Ez a Győrtől kelet-délkeletre levő nagyközség száraz hely. Folyója egyáltalán nincs, csak az említett Cuhai-Bakonyér keresztezi. Ha valaki azelőtt azt mondta volna, itt a fél falut elönti az árvíz, azt feleltem volna: "hogyan, hisz itt nincs is víz!" Alacsony dombok húzódnak Bőny mellett, itt mindenre gondol az ember, csak árvízre nem. És mégis jött a víz, de mennyi! A falu keleti határán szinte tengernyi víz jelent meg, a szántók hatalmas területen víz alá kerültek. Az áradat betört az utcákba, a falu közepén rohanó "hegyi patakot" alkotott. Rengeteg volt a kár: a falak, kerítések áztak, sok ház berendezése tönkrement. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a megelőző száraz években nem tartották karban a vízelvezető árkokat (minek?), pedig ezek sokat segítettek volna a helyzeten 2010-ben. Azért számolhatok be minderről, mert akkor éppen Bőnyben voltam (illetve jártam ki) helyettesítő praxisban. A győri műúton keresztül hömpölygött a víz, a rendőrség lezárta. Gönyű-Nagyszentjános felé meg lehetett kerülni a lezárást, így végül mégis kijutottam a délutáni rendelésre. De nem jött senki aznap: Bőny kísértetfalu volt, majdnem mindenki a homokzsákokat hordta. Még a polgármester -egy javakorabeli állatorvos- is. Hihetetlen esemény volt!

Hárman tehát megértették a lényeget, tudományossan ugyan cáfolni semmit sem sikerült, lehet, hogy az univerzum időjárása mégis összeomlott és űrhajóra kell pattanni és új univerzumot keresnünk ?
Tovább él talán a szélsőséges tavasz van mindenhun, mert kipusztultak a vetések, elfagytak a szőlők, elszáradtak a fák meg árvizek dúlnak és jégesők tarolnak országszerte ? Nem tudni, erről képek még nem jöttek... De ahogy minap egy politikuss mondta, csak ki kell nézni az ablakon és látni a klímaváltozást. Sajnos az időjárás és éghajlat megkülönböztetéséig még nem jutott el.
Ha csak arról van szó, hogy a megbukott fagymocsaras ogrekompánia újra támad, akkor hagyjuk az egésszet !

Bocsa helyesírásért és a szelíd zöld óriások bevonásáért, de a múltkor engem ért sértegetések és megalázások moderálatlansága miatt gondolom ezt nem veszik a modik zokon.(Hacsak nincs kettős mérce)

Magyarországon túlléptünk, most már meg sem állunk a Zuniverzumig...

Ha valakinek nem lenne kedve végigolvasni, összefoglalom a lényeget: a pápai adatok igazolják, hogy nem volt szélsőséges a tavasz globálisan.

Mostanában az uniós választások témájává vált az elszabadult klímavédelem-szkepticizmus küzdelem. A mostani közép-európai hideg és esős időt mindkét fél a saját igazának megdönthetetlen bizonyítékaként tálalhatja(vannak még más részei a kontinensnek, ami 3/4 részen semmi különös nincs esetleg, de ami itt történik globálisnak is elmegy).
Elviselhetetlen és kibírhatatlan az idő (egy hónapja is az volt sokak szerint mert száraz, meleg és napos volt az idő) a média és sok metnetes szerint is, pedig valaha is kellett ilyen hűvösnek lenni, hisz akkor , ha nem lett volna, akkor most sem lennének pozitív anomáliájú idők. Bebizonyosodott, hogyha nem egy fokkal melegebb, hanem esetleg hidegebb lenne, mint akár a 20. vagy a 19. században, akkor sokkal többet szenvednénk (legalábbis azon emberek, akik átlagtól eltérő kilengéseket képtelenek elviselni, bármire allergiások stb.) és a klímaőrület is már odáig ment volna, hogy a skandinávok a Szaharába migráltak volna és bérelt luxushajókkal kötnének ki a líbiai partokon. Nem tevékkel, hanem elszaporodó jegesmedvékkel meg rozmárokkal riogatnának a jutubon,  Pápát meg nem Pápuának, hanem Pápervárnak neveznék az időjárást figurázó filmekben.
Megnéztem a reptéri metarok T és tókerti csapadékmérőm idei adatait.
Hónap Tmin Tmax Tátlag Csapadék
január....... -9  +13............0 fok....41 mm
február .....-9  +21--------4 fok....11 mm
március..... -5 +21..........8,3 fok..13 mm
április.........-1  +26..........11,6 fok..27 mm
május/eleje/+1  +23....10,8 fok...85 mm
Ezekben az adatokban  talán 3 szélsőség megfigyelhető:A februári 21 fokos max (mivel egy napon múlott, hogy márciusra essen nem annyira ütős)
A február és március összesen 24 mm csapadéka(mivel előtte és utána több csapadék esett -kb. átlagos -, ezért annyira nem volt vészes, aszály- fogalmaim szerint ez a szó súlyosabb károkat jelent a sima száraz időjárással ellentétben- nem alakult ki.
Május első fele jóval átlag alatti T (fagy nélkül) és sok eső. Mivel előzőleg a természet 2 héttel előrébb járt a meleg miatt, most csak elvesztettük a 2 hét előnyt és persze szárazságot. Ez sem jelent sok kárt, hacsak a májusi fűtés nem az.
Ha voltak is aszályos helyek az országban és rekord T-k az idén is, azért ezt az országra (univerzumra stb.) nem terjeszteném ki.
Az idén viszont nem hallani, hogy csak tél meg nyár van, a tavasz eltűnt. Itt az biztos, hogy már február óta tavasz van és marad is egy darabig, a két szem  idei 26 fokos nyári nap nem csinált gyors nyarat , legalábbis itt a környékünkön.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#437200 - 2019-05-15 20:14:5

2014. május 15. pedig az Yvette ciklon ideje volt, szintén 80-100 km/h-ás szélviharral tombolt, ehhez zuhogó eső társult. Róla is meg kell emlékezni

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#437197 - 2019-05-15 20:03:02)

Mához 9 éve, 2010. május 15-én kezdte tombolását hazánk történetének egyik legerősebb mediterrán ciklonja, a Yolanda, hazai néven nevezve Zsófia, merthogy május 15-e az Zsófia névnap, és egészen 18-ig, az az 3 napig tartott a tombolása.

Nálam 139,7 mm csapadék hullott belőle, 3 napig viharos ény szél tombolt.
Csapadék tekintetében a csúcs máj. 15-16-a volt, bő másfél nap alatt 112,1 mm csapadék hullott. 
A szél a csúcsát máj. 17-én reggeltől - délig érte el, 98,7 km/h-s Wgmax-al. 

Országosan voltak helyek a Bakonyban, a Mecsekben és a Bükkben, ahol a ciklon csapadéka elérte a 200-250 mm közötti tartományt.
A szél síkon a Dunántúlon elérte néhol a 110-120 km/h-s erősséget, a Kab - hegy pedig nyomtatott egy 162 km/h-s max. lökést.

A Kab - hegyi szélmérőt az elmúlt pár évben sajnos áthelyezték, így biztosan nem fog mérni a jövőben még csak ezt megközelítő értéket sem erős ciklon idején. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#437057 - 2019-05-14 16:57:14)

Csapadék szempontból csalódás volt számomra a hétvége. 
Pénteken 0,1 mm lett a napi csapadékösszeg a kora délutáni rövid záporból.
Szombaton csapadék nem hullott. A kora esti, esti, éjjeli konvektív események is elkerültek.
Vasárnap mindössze csapadéknyom lett a napi csapadék a reggeli jel. záporból, és késő délután egy jel. záporból. 

A múlt hét közepén álmomban nem hittem volna, hogy a hétvége mindössze 2 db csapadékos nappal, és 0,1 mm csapadékkal zár majd. Azért jobbnak tűnt a helyzet ide a környékemre. Sokkal! 

Kárpótolt viszont a hétvége mindhárom napjára jellemző gyönyörű konvekció és a nagyon szép tiszta levegőjű időjárás, a gyönyörűen kizöldellő vegetációval karöltve. 
A képeket vasárnap este feltöltöttem, a lényeg látszott rajtuk.  

Szombat délutántól - vasárnap délutánig ugyan nem voltam otthon, mert a Mátrában Parádon voltam a viharvadász talin, ahova szombat este estem be, de mikor indultam itthonról délután, szép konvekció kezdődött, és volt is már kora este pár zápor a Pilisben és környékén. 

Péntek - szombat nem hozott zivataros napot.
Vasárnap viszont délutántól - estig tőlem északra ment a műsor a Börzsönyben, majd Vác, Esztergom és Dorog környékén is.
Délután 5 h körül észak felé 3 db öblös dörrenést hallottam, így végül zivataros nap lett máj. 12. vasárnap.
Az év 6. zivataros napja lett ezennel, és több mint 1 hónap után újra hallottam dörgést ( legutóbb április 10-én volt zivatar, amit hallottam, szintén otthon Vörösváron). 

A hét eleje is eddig egy nagy kaksi ide. Hétvégén még nem így nézett ki. Se zivatar, se sok csapadék. 

Több mint 9 évvel ezelőtt  kezdtem neki a váraljai csapadékmérések összegyűjtésének és feldolgozásának, mára sikerült a végére érnem, aminek az eredménye hiánytalan napi csapadékösszeg, csapadékalak és hóvastagság adatsor 1901. január 1-jétől.  Váralján a csapadékmérő állámás helyi forrásaim szerint a XIX. század végén 1898-ban vagy 1899-ben létesült, akkor még a szénbánya, esetleg valamilyen korabeli vízügyi szervezet működtetésében, de abból a 2-3 évből sajnos nem bukkantam mérésekre. Az OMSZ-nak és jogelődjeinek 1903. decemberétől jelent Váralja.

Néhány éghajlati index:
Éves csapadékösszegek (1901–201: Link
Havas napok száma téli szezononként (1901/02–2018/19): Link
Zivataros napok éves száma (1901–201: Link
Hótakarós napok száma téli szezononként (1901/02–2018/19): Link
Legnagyobb napi hóvastagság téli szezononként (1901/02–2018/19): Link

Használj inkább ERA reanalízis térképeket, általában sokkal jobbak, mint a NOAA-é!

NOAA:
1957.05.07. 00 UTC: Link
1957.05.27. 18 UTC: Link

ERA:
1957.05.07. 00 UTC: Link
1957.05.27. 18 UTC: Link

1957. május 7-én reggel még itt lent Váralján is 1 cm összefüggő hóréteg volt mindössze 155 m-en. A NOAA reanalízis alapján ez nem lehetséges, az ERA viszont egészen más és a mérések tudatában elmondható rá, hogy sokkal közelebb van a valósághoz. 1957. május 26-27-én szintén nagy különbség van a két reanalízis mező között, szintén az ERA javára.

"A térség épp csak beleesett a 0-5 fokos T850 területébe...És mégis havazott"

Ebből is látszik, hogy mennyire szabad komolyan venni a rádiószondás mérések előtti, T850-re készült re-analíziseket.
1000 km ide-oda simán benne lehet a pakliban...

Nagyjából összecsengenek a siófoki adatokkal.
Itt az leghidegebb májusok sorrendje: 1902, 1919, 1991, 1957.

Egy régi írott CD-ről előkerült a videó, mikor 2006. június 29.-én a dunaújvárosi főiskolai kollégium tetejét letépi a szél: Link

Akkoriban keringett a neten, majd eltűnt. Most feltöltöttem.  Életem vihara volt... utána következik rangsorban 2015.07.08.

A hét elejihez hasonló középhegységi havazások fordultak elő 1957 májusában, méghozzá 2 alkalommal is. Először május 5-e és május 7-e között havazott, kezdetben csak a legmagasabb hegyekben, majd a valamivel alacsonyabbakon is. A Mátrában nem kevesebb, mint 50(!) órán át esett a hó.
Az akkori makroszinoptikai helyzetek:     Link      Link     Link
A következő "menet" május 26-27-én jött. Ekkor a Mátrában és a Bükkben ismét havazott, a csúcsokat 10-12 cm hó borította. Ez sokkal érdekesebb történés a hónap eleji havazásoknál, hiszen ezúttal  a meteorológiai nyár küszöbén köszöntött be a télies idő. Ilyesmit azelőtt nagyon régen, 1885 május 15-én jegyeztek fel.
Az 1957 május 26-27-re vonatkozó térképek:     Link     Link
Érdekes, hogy első látásra egyáltalán nem tűnik "harapósnak" a felállás. A térség épp csak beleesett a 0-5 fokos T850 területébe, a (medi) ciklon centrum pedig messze délen látható. És mégis havazott az Északi-középhegységben, ehhez kétség nem fér.
Abban az évben február nagy enyheséget hozott, március és április viszont hideggel, télies epizódokkal telt. Május szintén az átlagnál jóval alacsonyabb hőmérsékletekkel érkezett el. Ennél hidegebb május a múlt században csak kétszer volt: 1919-ben és 1902-ben.

Érdekes, de nekem erről a hónapról nem a fagyok (nem is jegyeztem fel 2 m-en), hanem a szárazság, a végtelenített napsütés és a szinte végig 20+-os napok (a legalacsonyabb T max 5-én 14 fok és akkor volt a havi legalacsonyabb 1 fokos min feljegyezve) jutottak eszembe. Nyári nap is akadt és pl. a havi közép 13,1 fok sokkal több az idei áprilisnál. Cseszneken 0, Pápán 0,6 mm csapadékot mértem, minden idők legszárazabb hónapjai közt van és a fák már a hónap elején virágba borultak. Aztán május elején jött a fekete leves: fagykárok ország szerte.

Itt a Mátra délkeleti lábánál a májusi csapadék mennyisége eddig 23,4 mm, viszonylag kevés az ország más részeihez képest.
A rendkívül száraz első negyedévet csapadékos április követte, így az éves csapadék mennyisége jelenleg 159,4 mm.

Április: 86,0 mm
Március: 11,9 mm
Február: 10,1 mm
Január: 28,0 mm

Az utóbbi évtizedek egyik legkeményebb késő tavaszi fagyos időszakát hozta 2007 áprilisa. Mintha csak helyre akart volna valamit hozni az időjárás a megelőző (2006/2007-es) télen elmulasztottakból, április végig hidegleszakadásos, atlanti/skandináv blokkos volt.
A "vicces kedvű" időjárás ennek a szinoptikai korszaknak a nyitányát éppen április 1-jére időzítette:     Link     Link
Az ilyen leszakadások nemegyszer "rádupláznak". Erre 2007 áprilisában nem sokat kellett várni   -egész pontosan 4-éig:     Link      Link
11-én megint "lőtt egyet az ágyú":     Link     Link
Majd 17-én még egyet:     Link     Link
Szinte elképesztő gyakorisága a sarki légtömegek előtörésének, és még nincs vége.
19-én ismét ilyen a helyzet Ez talán a legerősebb hidegfrontot hozta térségünkbe a szériában:     Link     Link
Igaz, ezek a hidegelárasztások csak a 0 fokos T850-et hozták be az országba, tehát az érkező sarki levegő hőmérséklete nem volt kivételesen alacsony. Viszont ezeknek a légtömegeknek a páratartalma általában rendkívül alacsony volt, ráadásul a hideg megfelelő ideig nyugalomba is jutott a Kárpát-medencében. A légtömeg alacsony alaphőmérséklete, "puskapor száraz" volta, a végig derült, szélcsendes éjszakák ideális körülményeket teremtettek az erős fagyokhoz.
Emlékszem, a nappalok is felhőtlenek voltak, álnokul simogató napsütéssel. A maximum-hőmérsékletek elérték, de legalábbis megközelítették a 20 fokot. Ezekben a napokban volt valamiféle szabadtéri rendezvény Győrszentmártonban (Pannonhalma) Az emberek ingujjban sétálgattak a napsugarad időben. Na, aztán éjszaka lezuhant a hőmérséklet  rendesen...
Az április 20-i hidegfront valamennyi záport is hozott Észak-Dunántúlon, de a felhőzóna gyorsan átfutott, mögötte késő délutánra már erősen csökkent a hőmérséklet. Azért maradt meg a memóriámban az a délután, mert épp macskakiállításon voltunk Győrben.
Ez a hó végi lehűléshullám hozta a legerősebb fagyokat. Még nálunk is előfordultak -5 fok alatti hajnali hőmérsékletek, pedig az igazi, -10 fok közeli durvulat persze északkeleten volt. A helyi újság, a Kisalföld szerint a  sokorói borvidéken helyenként a szőlőlevelek, apró bogyók is rommá fagytak egyik éjszakán. Rettentő fagykár volt országszerte.

Szolnok (Tallin-Alcsi városrész), 2019. Április 
Havi középhőmérséklet:12.8 °C (átlag: 11,4 °C eltérés: +1,4  °C)
Havi átlagos minimumhőmérséklet:6.4 °C 
Havi átlagos maximumhőmérséklet:19.2 °C 
Havi legalacsonyabb hőmérséklet: 1.9 °C
Havi legmagasabb hőmérséklet: 29.3 °C
Havi összes csapadék: 55.0 mm (átlag 40mm eltérés +15mm)
Legcsapadékosabb nap:20.5mm. (10.-e)
Csapadékos napok száma:14 
Jelentős csapadékú napok száma:3 
Zivataros napok száma:3 
Forró napok száma:0 
Hőségnapok száma:0 
Nyári napok száma:2 
Fagyos napok száma:0 
Ködös napok száma:2 

Éves csapadék eddig: 88,1mm (átlag Április 30.-ig 118mm)
Éves középhőmérséklet: 6.3 °C

Összességében jó hónapot zártunk, végre megkezdődött a zivatarszezon is, az aszályon a csapadékos idő enyhített. Egy négyest adnék a hónapnak.

Pápán 27,3 mm esett áprilisban, a szárazabb ény-i országrészhez tartoztunk (Cseszneken sem különb a helyzet) , csak Budapest környéke és pár hely az országban hozott ilyen kevés, 30 mm alatti esőt. a 11,7 fokos közép (a reptér átlaga is hasonló. 11,6 fok) kicsit átlag feletti, köszönhetjük a 2 napos nyári melegnek a hónap utolsó hetében. A 26 és -1 fokos szélsőértékek alapján nem voltak extrém értékek a hónapban, nem voltak zivatarok, jégesők, komolyabb viharos szelek vagy károkozó szárazság. Bár 3 hónapja kb. az átlag fele a csapadék, de a növényzet még tartja magát, eddig nagy baj itt sincs, de a hétvégi ciklon végre betalálhatna ide is.

2019.ÁPRILIS (Szeged-külterület,OMSZ,Magaslégköri Obszervatórium) :

Röviden összefoglalva a hónap időjárását :

Az átlagoshoz képest: melegebb,jóval csapadékosabb és kissé naposabb volt .,frontok jöttek-mentek,nyárias zivatarok és nyárias hőmérsékletek is előfordultak.

Tiszteletét tette a kosava nevű al-dunai szél is a hónap első dekádjában.

(Különösen emlékezetes volt a városra ápr.10-én,a kora esti órákban rövid idő alatt lezúduló,helyenként jégesővel kísért zivatar:
Link ).

Szeged belterületi részein,de főként a város keleti harmadán rendkívül sok csapadék hullott összességében,a szokásos 2-3-szorosa...A havi középhőmérséklet 1.9 fokkal haladta meg Szeged-külterületi állomás 1951-2018 közötti átlagát.

A top 5 eddigi legmelegebb április (Szeged-külterület ,1951-2019):

1. 16.4 °C havi középhőm. (201.
2-3. 14.4 °C havi középhőm. (2000.,2009).
4. 14.3 °C havi középhőm. (1952).
5. 14.2 °C havi középhőm. (1961).

A leghűvösebb április hónapok (Szeged-külterület,1951-2019):1. 7.4 °C havi középhőm. (1997).
2. 7.5 °C havi középhőm. (1955).
3-4. 8.1 °C havi középhőm. (1980.,1982).
5. 8.6 °C havi középhőm. (195.Legcsapadékosabb április hónapok (Szeged-külterület,1951-2019):1. 93.8 mm havi csap.menny. (1967).
2. 89.0 mm havi csap.menny. (2004).
3. 86.1 mm havi csap.menny. (1989).
4. 72.9 mm havi csap.menny. (1951).
5. 67.0 mm havi csap.menny. (1980).

Legszárazabb április hónapok(Szeged-külterület,1951-2019):1-2 . 2.1 mm (2009.,2011).
3. 4.7 mm (2007).
4. 9.0 mm (201.
5. 11.8 mm (2002).

Számokkal ,2019 .Április hónap jellemzői ,Szeged-külterület:

-Havi középhőmérséklet : 13.3 °C
(1951-2018 átlag : 11.4 °C ,tehát idén 1.9 fokkal melegebb volt az átlagosnál április hónapunk).

-Havi csapadék mennyiség : 53.5 mm
(sokévi , 1951-2018 közötti átlag : 38.4 mm.,vagyis az átlagosnál jóval csapadékosabb hónapot zártunk).

További ,április havi csapadék összeg adatok Szegedről,illetve néhány dél-alföldi városból:

-Szeged, OMSZ társ.észlelő : 58114,Újszeged,Asztalos u.): 88.9 mm.,
-Szeged-Kelet,Petőfitelep, amatőr mérés : 101.3 mm.,
-Szeged-Móraváros,Hernyós u., amatőr mérés : 80.5 mm
-Baja,automata mérőhely: 53.2 mm.,
-Palics,automata : 29.3 mm.,
-Szabadka-észak,sumeteo ,amatőr mérés : 27.2 mm.,
-Békéscsaba,automata : 56.7 mm.


További néhány érdekes adat : 2019.Április,Szegedi Magaslégköri Obszervatórium :

-Csapadékos napok száma (>=0.1 mm) :12.
-Legnagyobb napi csapadék mennyiség : 17.0 mm (10-én).
-Abszolút min.hőm.: 3.0 °C (16-án).
-Abszolút max.hőm.: 30.3°C (26-án).
-Min.hőmérséklet átlaga : 7.3 °C.
-Max.hőmérséklet átlaga : 19.3 °C.
-Legalacsonyabb napi középhőm.: 8.0 °C (13-án).
-Legmagasabb napi középhőm.: 21.5°C (26-án).

-Zivataros napok száma : 5.

-Számított napfénytartam : 217.5 óra
(1981-2010 átlaga : 188 óra).

-Max.széllökés : 18.0 m/s (64.8 km/h) (05-én)

-Nyári napok száma (Tmax >= 25.0 °C) : 3.
-Hőségnapok száma (Tmax.>= 30.0 °C) : 1.
-Forró napok száma (Tmax.>= 35.0 °C) : 0.

2019. április nálam: 

T átlag: 13,32 °C.
T min. átlag: 7,91 °C.
T max. átlag: 19,42 °C.
Absz. T min.: 1,8 °C. (16.)
Absz. T max.: 28,2 °C. (26.)
Absz. hőingás: 26,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 7,6 °C. (13.)
Legmagasabb napi átlag: 21,3 °C. (26.)
Napi átlagok hőingása: 13,7 °C.
Legalacsonyabb T max.: 9,1 °C. (13.)
Legmagasabb T min.: 14,2 °C. (26.)
Napi legnagyobb hőingás: 18,5 °C. (22.)
Napi legkisebb hőingás: 2,6 °C. (29.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1003,0 hPa. (08.)
Legmagasabb légnyomás: 1030,1 hPa. (19.)

Nyári nap: 3 db.
Zivataros nap: 4 db.
Ködös nap: 2 db.

Havi csapadékmennyiség: 36,5 mm. (éves: 85,2 mm.)
Csapadékos nap: 15 db.
Mérhető csapadékú nap: 10 db.
Jelentős csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 16,3 mm. (05.)

Az átlagnál több, mint 1 °C-kal melegebb és átlagosan csapadékos (95 %) hónapon vagyunk túl. Ezzel a 9. legmelegebb és 54. legszárazabb április volt az idei.
Szeles hónap volt és az átlagos havi csapadék egyelőre nem pótolta a hónapok óta fennálló csapadékhiányt.

Győrszemere-Nagyszentpál 2019 Április:
Havi középhőmérséklet: 11.9 °C
Havi átlagos minimum hőmérséklet: 5.4 °C
Havi átlagos maximum hőmérséklet: 18.3 °C
Havi legalacsonyabb hőmérséklet: -2 °C (17.)
Havi legmagasabb hőmérséklet: 26.6 °C (26.)
Legnagyobb napi hőingás: 22.5 °C (22.)
Havi összes csapadék: 21.1 mm
Legcsapadékosabb nap: 7.5 (5.)
Csapadékos napok száma: 15
Jelentős csapadékú napok száma: 1
Nyári napok száma: 2
Fagyos napok száma: 2
Ködös napok száma: 1

Nagyon érdekes, kéthullámú lehűlés zajlott le 1976 áprilisának 3. dekádjában. A hidegelárasztás mértéke is szokatlan volt, a hozzá tartozó makroszinoptikai képek szintúgy.  A szituáció kezdeménye április 18-án jelentkezett, egy északnyugat-európai AC képében.  Az anticiklontól északkeletre, középpontjával a Fehér-tenger felett markáns ciklon képződött. A két légköri képződmény közös áramlásában sarki hideglevegő vette útját dél felé:     Link
A következő napokban a hideg légtömeg észak felől lassan megközelítette a Kárpát-medencét:     Link     Link     Link     Link
Nálunk úgy a magasban, mint talaj közelében lehűlés következett be. Az utolsó térképen ugyanakkor az is látható, hogy a szinoptikai ciklus, amelyhez a poláris expanzió, hidegleszakadás tartozott, belép a mediciklonos szakba. Délnyugat-Európa felett ciklontevékenység indul és erősödik, ezzel párhuzamosan az északi áramlás északkeletire, keletire fordul a kontinens északi felén. A sarkvidéki hideglevegő utánpótlása fokozatosan megszűnik. Egy nappal később már teljesen világos a felállás mediciklonos jellege:    Link
Még egy nap elteltével:     Link
A Genovai-öböl feletti középpontú fejlett ciklon a hátoldalán Nyugat-Európa fölé teríti a leszakadt, maradék hideg levegőt, ezzel együtt az előoldalán térségünk fölé sodorja az enyhébb légtömegeket. Újabb nap elteltével a ciklon északkeletre mozdul, és jelentősen gyengül, töltődik. A hátoldalán az elsődleges hidegleszakadás sarki légtömegéből már alig van meg valami:        Link
Másnapra még egyértelműbb a dolog:     Link
És itt történik valami nagyon szokatlan. A következő nap ezt látjuk:     Link
A haldokló ciklon meredeken észak felé veszi az irányt, és ismét mélyülni, erősödni kezd. A ciklont nyilván a hátoldalán újra előretörő hideglevegő élesztette fel. Ha kicsit visszalapozunk, látható is a "ráduplázás", a megismételt hidegkitörés messze északon egy kara-tengeri fejlett ciklon áramlási rendszerében:     Link
A következő napokban a cikloncentrum folytatja útját, és mind északabbra kerül. Ugyanakkor a hátoldalára vett hideg légtömeg pedig egyre délebbre:     Link     Link
Ez azért furcsa, mert általában ha egy cikloncentrum észak felé mozdul el, viszi magával a hidegszektor sarki légtömegét is, az nemigen fog dél felé expandálni. Esetünkben valószínűleg annyira határozottan tört dél felé a nagy mennyiségű hideg, hogy még ezzel együtt is tért tudott hódítani alacsonyabb szélességek irányába.
Emlékeim szerint már a lehűlés első hulláma is kifejezetten hűvös időt hozott. Majd délire fordult az áramlás, melegedett az idő. Pár nappal később a ciklonátvonulás nyomán a szél visszafordult északnyugatira, északira. Hideg, felhőátvonulásos lett az idő. Április 29-én a déli órákban részleges napfogyatkozás volt. Irodalom szakos(!) paptanárom a győri bencés gimnázium lépcsőházában álldogált, és az ablakon át kormozott üveggel szemlélte a felhők között bukdácsoló, fogyatkozó napot. Ez egy csütörtöki nap volt. Másnap, pénteken édesanyámmal leutaztam a csopaki házunkba. Akkoriban még nem volt szabad szombat, viszont május 1-je lévén,  szünetelt a tanítás. Azon a pénteken már derűs, csendes, de hűvös idő volt. Késő délután körömpiszoknyi felhő sem volt az égen, teljesen leállt a szél. Anyám paradicsomot akart palántázni, lebeszéltem róla a fagyveszélyre hivatkozva. Nem hallgatott rám, elvégezte a munkát. Másnap a derült, ropogós reggelt követően szerencsétlen palánták úgy lekókadtak, minta leforrázták volna őket. Igazi "utolsó éjszaka" volt, már előző nap délután is melegedés zajlott 850 hepán:     Link
Megjegyzem, a kertünk dombtetőn, fagylefolyásos terepen van, mindössze 250 m-re a Balatontól. Ezt az egy esetet leszámítva, 1973 óta soha semmi se fagyott el ott.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#435024 - 2019-04-25 15:23:13)

Itt Pilisvörösváron is hatalmas esőzések voltak a hét első felében!
Hétfőn csapadéknyom lett a napi csapadékösszeg a késő esti jel. záporokból, kedden 1,6 mm lett több részletben kisebb eső, záporokból, először kora délután, majd késő délután, végül szerdán szintén csapadéknyom lett a napi összeg a késő délutáni, és éjjeli jel. záporokból.

Ami figyelmet érdemel, az a kedd : jóval hűvösebb lett az előrejelzettnél, ugyanis a napi Tmax még előző este, hétfő este állt be 13,8 fokkal, míg kedd délben 12,8 fok lett, aztán jött a kevés csapadék, nagy adag Szaharai eredetű homokkal, és porral, és rövid idő alatt 9-10 fok közé hűlt le a levegő, és kedd kora délutántól - szerda reggelig maradt is ez a tartomány, az az 9-10 fok között stagnált a T. 

A már-már nyárba forduló kora tavasz sem új "találmány", több évtizeddel ezelőtt is többször előfordult. És nagyon jellemző, hogy az ilyen epizódokat nemegyszer drasztikus hőcsökkenés követi: akár a szó szoros értelmében vett tél is visszatérhet pár napra. Akár április derekán.
Bár karikatúraszerű túlzás, de nem alaptalan a "népi" mondás: áprilisban 7 tél, 7 nyár...
Egyetemista koromban fordult elő egy március-vég/április-elő mikor hét ágra sütő nap mellett 25 fok közeli felmelegedések voltak jó ideig. Apósom, aki nagy horgász volt, rendszeresen kijárt a vízre, és úgy lesült, mint egy beduin...
Na, aztán jött egy 2 hullámú sarkilevegő- betörés, és a második etapban Észak-Dunántúlon kaptunk egy egész napos havazást megmaradó hótakaróval, végig fagypont körüli hőmérsékletekkel valamikor április első felében. Azt tippelem, hogy mindez 1986-ban történt. Az archívum igazolni látszik a gyanúmat.
Íme, a korabeli felállások.
A "nyár":      Link     Link     Link     Link     Link     Link     Link     Link
Az utóbbi 2 térképen már feltűnik a változás előjele egy megerősödő brit-skandináv AC formájában. De nézzük tovább!    
A dolgon már a délnyugat-európai C előoldalán Afrikából felhúzott meleg légtömeg se segít:     Link     Link
A lehűlés első hulláma, még nyugatról, délnyugatról:     Link
Itt már küszöbön áll a télbetörés:     Link
Végül a havazást hozó helyzet április 12-én és 13-án:     Link     Link
Az emlékeimben élő szituációhoz adott egyrészt a mediciklon, másrészt a magassági hideg. Az is látszik viszont, hogy a télies fordulat északnyugaton volt igazán ütős.

Link
Vissza tekintek 2017. 4.19. 10 óra

A 2015-ös április alapvetően átlag közeli hőmérsékletű volt ( alulról karcolva, tehát gyenge negatív T. anomália volt), viszont komoly hőmérsékleti kiugrásokat, ill. mélyre zuhanásokat produkált, több alkalommal is. 

Az egyik erős melegedési etap éppen mához 4 éve, 2015 ápr. 16-án ért a csúcsára, amikor is a Győr Moson Sopron megyei Osliban 29,2 fokot mért az OMSZ.
Közel 30 fokos kánikulai meleg április közepén ritkaságnak számit. 

 A hőmérséklet nálam is igazán nyárias tartományban volt, elérte a 27,5 fokot. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#434463 - 2019-04-15 23:30:22)

Itt is brutál mennyiségű eső hullott le a múlt hét második felében. 
A múlt csütörtöki 0,1 mm, és a pénteki 0,2 mm után a szombati csapadék 0,3 mm lett eső, záporból. 
Ezzel a havi 18,2 mm-re nőtt, az éves pedig átlépte a 100 mm-t, egész pontosan 100,2 mm-en állt vasárnap reggelig.

A múlt heti légörvény gigantikus 10,6 mm-nyi csapadékkal járt. 

Vasárnap egy  pajkos kora délutáni zápor csapadék nyomot eredményezett. 
Majd egy késő délután zápor néhány cseppet. 
Napi csapadékösszeg : nyom lett. 

Viszont apró pozitívumként megemlítem, hogy mivel csütörtöktől - vasárnapig alig sütött a nap a sok felhő között, valamint a szél sem volt tartósan erős, és meleg sem volt épp, ezért a talaj felszíne még vasárnap is nedves volt, főleg az árnyékos részeken.

Ma hétfőn a sok napsütés, megerősödő ék szél, és beáramló száraz levegő hatására lett száraz csak a talaj felszíne. 

Nem olyan régen Bakonyvár már említette ezt az 1977-es áprilisi húsvétot. Bizony így volt, a Lövérekben voltunk akkor szüleimmel és nagy hó esett, még fényképek is vannak róla.

Tizenéves korom legszebb, "hidegváró" húsvétja volt az 1977-es. Abban az évben húsvétvasárnap ápr. 10-re esett. A tavaszi szünetet már egy héttel előtte kiadták, így a szüleimmel, öcsémmel, és az ő egyik barátjával leutaztunk a csopaki nyaralónkban. Változóan felhős, jobbára napos időt hoztak azok a napok, erősödő délies széllel. Könnyű pulóverben jártuk a Balaton-felvidék tavaszi erdőit, zsenge fűvel borított domboldalait.
Emellett vérpezsdítő reménnyel figyeltem az időjárást, hiszen a meteorológiai intézet nyomatékosan felhívta a figyelmet a közeledő igen erős lehűlésre, szinte téliesre forduló időre. És hát, a légnyomás is szépen  ballagott lefelé...
Link     Link     Link
Ez utóbbi térképre, az azon megjelenő mediciklonra vonatkozólag mondhatta a tv-híradó jelentő meteorológusa, hogy "tapasztaltabb nézőink már tudják, az ilyen helyzet nem sok jót jelent az ünnepekre" Sok csapadékot, erős szelet, igen hűvös időt helyezett kilátásba a meteorológus, többfelé havasesővel, havazással. Az egy nappal későbbi kép megerősíteni látszott az aggodalmakat:     Link
A mediciklonok azonban közismerten szeszélyes jószágok. Az történt, hogy mire bejött a magasban a hideg, elfogyott a csapadék.     Link
Nagyszombaton fel kellett utaznom Győrbe kulcsokért. Csopakon apám valahogy elhagyta a nyaraló kulcsait, édesanyám pedig akkor már Győrben volt  -neki volt kulcsa a házhoz. Felszálltam tehát a Zircen, azaz a Magas-Bakony tetején át Győrbe menő buszra. Már előre dörzsöltem a kezem, hogy visszafelé milyen fehér tájat fogok látni a Bakonyban. Nagy csalódás ért: húsvét vasárnap felhőátvonulásos, napos, viszonylag csendes, száraz és nem is túlságosan hideg idő fogadott a hegyekben. A Balatonnál természetesen még enyhébb volt a levegő. A havazás csak a Dunántúl nyugati peremvidékéig jött be az országba. A győri helyi újság, a Kisalföld meginterjúvolt egy soproni gyümölcstermesztőt. Az úgy nyilatkozott, a frász majd' kitörte a látványtól, ahogy a virágzó gyümölcsfáit fokozatosan belepte a hó húsvét reggelén...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433770 - 2019-04-07 23:04:00)

Ill. még néhány bónusz kép is : 

Ápr. 3. szerda dél környéki gyenge zápor Piliscsév közelében, nyugat, ény felé vonulva : Link  Link  Link
Közben dk felé is gomolygott kissé : Link

Ez pedig még márc. 28-a csütörtök, egy kis rétegfelhős gyönyör, szintén Piliscsévről : Link  Link  Link  Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433769 - 2019-04-07 22:55:0

Jöjjenek a képek a márc. 6-i szombati záporos napról : 

Kora délután 1 h körül ígéretes konvekció kezdődött több irányban is : 
kelet, ék : Link  ,  dél : Link  ,  dk : Link  

10 perccel később nagynénémhez érve már ki is alakult a zápor dny felé : Link  Link

2 h körül hazafelé tartva elmentem egy jobb kilátású helyre a város szélére, és lekaptam az észak felé távozó záport : Link   Link  Link  Link

A délután derekán 3-4 h között voltak még záporok ék, keleti irányban is. Szentendrét ekkor épp egy heves zápor mosta, radaron narancs jelzést mutatott : Link  Link  Link  Link

Radarkép fél 2 körül, mikor a kicentizős zápor mosta mérőhelyemet, 5,9 mm csapadékot adva fél óra alatt, több hullámban : Link

Ez pedig pár órával később már a szentendrei cucc : Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433767 - 2019-04-07 22:42:45)

Szombaton a kora délutáni zápor után újabb csapadék nem volt már, így maradt 5,9 mm a napi csapadékösszeg.
Ezzel a hidegcseppes hétvége ( péntek 1,7 mm, szombat 5,9 mm ) 7,6 mm csapadékkal zárt.
20,5 nap teljesen száraz időjárás után ez alig volt valami, de azért szerencsére több volt a semminél.

Ma vasárnap csapadék nem hullott.

Jövő héten remélem összejön egy jó 20 mm, bár sok esélyét nem látom.

Amúgy egész hűvös volt a szombati nap, a Tmin : 7,4 °C, Tmax : 14,2 °C lett, utóbbi érték kora este 7 h körül állt be.
A kora délutáni zápor után 9 fokra hűlt a levegő 2 h körül, de a magas páratartalom miatt egyáltalán nem tűnt hidegnek a levegő, inkább szauna érzet volt, főleg mikor kisütött a Nap 3 h körül.

A magas rh. ellenére estétől gyorsan hűlt a levegő. 7 h- kor még 14 fok volt, 9 h -ra pedig már csak 7 fok volt.
Innen lassult már a lehűlés, és éjjel 1 h körül állt be a ma vasárnapi Tmin, 3,4 °C -kal.
Ekkor köd ereszkedett le, és egészen reggelig kitartott, így lassan melegedett a levegő reggelig. A Tmax 19,8 °C lett a délután derekán.

Egész hihetetlen volt szombaton és ma vasárnap ilyen magas rh. -t mérni a több hetes igen száraz levegőjű időszak után, sőt köd legutóbb febr. közepén volt néhány napig, azóta egészen ma vasárnapig egyetlen ködös napom sem volt itt Vörösváron.

Szombati rh. min. : 74 %. rh. max. : 93 % volt, ma vasárnapi rh. min. : 57 %. rh. max. : 94 % volt.

Egy kis érdekesség: az idei februári-márciusi csapadékösszeg Budapest Pestszentlőrincen 7+5, azaz 12 mm lett, ez 1954 óta a 3. legalacsonyabb ilyen érték. A listavezető 1998, amikor 9 mm hullott a két hónapban együttesen, 1959-ben pedig 10 mm.

A sorozat másik végén egyébként a 2013-as év áll, amikor a két hónap során 79+113, azaz összesen 192 mm hullott, ami a teljes éves átlagos összeg több, mint harmada!
De a tavalyi év is előkelő helyen végzett, akkor 68+84, összesen tehát 152 mm-t jegyezhettünk föl. Eléggé nagy kontraszt az idei teljesítménnyel.

 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433360 - 2019-04-01 23:29:14)

Gyönyörű időjárás volt a hétvégén. Szombaton sok napsütés volt, jellemzően gyengén fátyolfelhős ég mellett.
Vasárnap egész nap felhőtlen volt az ég.

Szombaton csak meg-megélénkült napközben az északi szél.
Vasárnap is, de ekkor délután és kora este néhány kissé erősebb lökés is befutott.

A szombati Tmin : 0,5 °C, Tmax : 20 °C volt.
A vasárnapi Tmin : 0,4 °C, Tmax : 21,8 °C volt. Mindkét nap volt hajnalban, kora reggel mérsékelt deresedés.

A vasárnapi hőingás elérte a 21,4 °C -ot. Ez nálam az idei eddigi legmagasabb napi hőingás volt.
Sőt, az utóbbi 2 év legmagasabb értéke, mert hogy 2017-ben sem volt 21 fokot meghaladó napi hőingás.

Már szombaton is alacsony volt az rh. , a minimum 28 % volt délután, a maximum  84 % kora reggel.
Vasárnap viszont 21 % -ig csökkent délután az rh. , ez volt a napi rh. min. érték, a maximum pedig akárcsak szombaton, úgy vasárnap is 84 % volt. Ez a 21 %-os érték 2 éves negatív rekordnak számít felém, mert se idén eddig, sem tavaly nem mértem ilyen alacsony rh. értéket.

Meglepett, hogy Siófokon sikerült behúzni a legmelegebb március titulust. Mondjuk az enyhe éjszakák húzták felfelé a közepet szépen.
Szombathelyen kerek 1 fokkal elmaradtunk a 2014-es márciustól, és még a dobogóról is lecsúsztunk.

1. 9,3 fok (2014)
2. 8,9 fok (2017)
3. 8,7 fok (2012)
4. 8,6 fok (1990)
5. 8,3 fok (2019).

Az mondjuk szép, hogy az elmúlt 120 év 5 legmelegebb márciusából 4 az elmúlt 8 évből került ki...

2019. március nálam:

T átlag: 9,80 °C.
T min. átlag: 4,54 °C.
T max. átlag: 15,70 °C.
Absz. T min.: -1,2 °C. (21.)
Absz. T max.: 22,8 °C. (24.)
Absz. hőingás: 24,0 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 4,7 °C. (13.)
Legmagasabb napi átlag: 14,9 °C. (07.)
Napi átlagok hőingása: 10,2 °C.
Legalacsonyabb T max.: 8,0 °C. (13.)
Legmagasabb T min.: 10,1 °C. (01.)
Napi legnagyobb hőingás: 20,5 °C. (31.)
Napi legkisebb hőingás: 4,1 °C. (02.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1000,2 hPa. (04.)
Legmagasabb légnyomás: 1036,4 hPa. (21.)

Fagyos nap: 3 db. 

Havi csapadékmennyiség: 3,0 mm. (éves: 48,7 mm.)
Csapadékos nap: 13 db.
Mérhető csapadékú nap: 6 db.
Jelentős csapadékú nap: 0 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 1,6 mm. (04.)

Az átlagosnál lényegesen, 3,5 °C-kal melegebb és rendkívül száraz (9 %) hónap volt az idei március. Ezzel az elmúlt 120 év legmelegebb és 3. legszárazabb márciusán vagyunk túl!
Végig enyhe és száraz volt az idő és ez kedvezett a folyamatos nagy napi hőingásoknak. Gyakorlatilag nem volt jelzőnap. Érdekes, hogy míg tavaly az egyik legcsapadékosabb, addig idén az egyik legszárazabb március következett egymás után.

Minimumok az elmúlt napokból:
2019.03.21. Link
2019.03.22. Link
2019.03.24. Link
2019.03.28. Link
2019.03.29. Link
2019.03.30. Link

Sopronban voltunk akkor. A Lövérekben nagy hó esett.