Bioszféra

B.hópihe - Gulyasme köszönöm :-) Magam is hajlok afelé hogy ölyvféle mert vizuális emlékeim felidézve sötét, mélybarnás színhatású, de tollazata összességében valóban "kendermagos" jellegû volt. A termete és szárnyfesztávja tûnt szokatlanul nagynak, ámde a "pulykaméret" is illik rá azzal a kis módosítással hogy "jól kinõtt pulyka" mivel testméretét jól összevethettem a közeli, ismert méretû tereptárgyakkal
Repülése szép és magabiztos, kitárt szárnyakkal "ledobta magát" a fáról, pár szárnycsapást tett amíg a fa mögé került, majd "szélbe fordult" és attól kezdve "vitorlázva" elsiklott egy tõlem kb. 100 m-re lévõ betonoszlop tetejére (repülésirányából úgy tûnt hogy lehetõleg a terebélyes fa jó rálátást akadályozó fedezetében akar maradni, egyúttal kihasználta a jó irányból érkezõ gyenge szellõt).
Lehet hogy csak macskahúsra fente a csõrét mert épp a kertben kóricált a macskám, azonban hirtelen egy bokor alá futott és elbújt A konyhaablakból láttam az egészet, a madár leste még, de sajnos elrebbent amikor kiléptem fotózni A macska félthette tõle a bundáját, mert a "légiveszély" elmúltával elõbújt, odajött hozzám és bekéredzkedett a házba ahonnan ki sem jött estig

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#296805 - 2015-12-23 16:34:10)

Magyarországon több hóvirágfaj él, amit láttál az a pompás hóvirág lehetett. Az már novemberben kihajt és december végétõl február elejéig van a virágzási ideje. Sokan összetévesztik a nálunk honos kikeleti hóvirággal, de annak kisebbek és keskenyebbek a levelei többek közt és jóval késõbb van a virágzási ideje is. Nálunk a kertben van mindkettõ, a pompás már 1,5 hete is bimbózott, a kikeleti is kihajtott már, de csak 2 cm-es kis levelei lógnak ki a földbõl.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#296799 - 2015-12-23 15:19:16)

Itt hóvirágot láttam virágozni. Így decemberben tényleg nem túl normális.

A Dél-budai Egérút mellett rendszeresen bóklász a fûben egy egerészölyv család. A tojó kb. pulyka nagyságú, "kendermagos", az autók nem zavarják. -de néhány éve egy autós megállt a tilosban, kiparkolt a fûre és elindult a bokor felé... Ölyv mama a betolakodó fején akkora vágást ejtett, h. a Tétényi úti kórházban 4 kapoccsal látták el. Este a TV-ben hozták a hírt, a figyelmeztetéssel: "az ölyv védett, kérjük, hogy ne zaklassák a madarat!"

Kiástam a szabadföldi muskátlijaimat: most kiderül, hogy lehet-e télen is muskátlit szaporítani

Talán ölyv lehet.

Lehetséges hogy hamarosan egy szép ragadozómadár fotóival jövök. Két napon belül ma másodszor láttam (sajnos csak pillanatokra a konyhaablakból) egy gyönyörû és nagytermetû ragadozófélét, mely egy közeli öreg "óriásfára" telepedett le, de azonnal elrebbent amint kiléptem fotózni a teraszra. Nagyon jó szeme lehet de rossz tapasztalatai az emberrõl Elsõ alkalommal azt véltem hogy nagytermetû bagoly, de amikor egy távolabbi oszlopon leszállt - sokkal messzebbrõl - látható lett hogy egy fejedelmi megjelenésû/testtartású nagy ragadozó madár. Mai második "találkozásunk" alkalmával sem tudtam jól megfigyelni mintázatát (szárnyra kelése után "taktikusan" azonnal a fa mögé fordult "takarásba" és úgy repült el távolabbra) de szárnyfesztávját még fel tudtam mérni a környezõ tereptárgyakhoz viszonyítva - becslésem szerint legalább 1~1,5 m volt. Tollmintázatát csak pillanatokra láthattam, barnás színezete van, sûrûn keveredõ világosabb-sötétebb tollai összhatása révén de szárnyvégeit sem más testtájait nem láthattam, csak a "hátát". Környékemen több kisebb-nagyobb bagoly is él (egy közülük tegnap éjjel is itt "nyávogott" sokáig a házam közelében, sõt épp most a szerkesztés alatt is megszólalt emeleti ablakom elõtt). A nappal megfigyelt madár test/mérete/alkata alapján bagoly nem lehetett (ezt ülõ helyzetében felmérhettem, sajnos mobillal fotózhatatlan távolságból). Megkockáztatom hogy messzirõl nézve akár sas is lehetett. A kutyámtól nem fél, inkább a kutya tart tõle (a macska sürgõsen elbújt). Remélem nem utoljára járt itt, olyan érzésem támadt, mintha "kinézte" volna magának a öreg fát, mely a legmagasabb aránylag elhagyatott, rendkívül csendes élõkörzetemben. Lesni fogom, amint lehet hozok képet is róla. Reménykedem hogy valóban sas, nyáron gyakran termikelnek épp fölöttem Élõhelyük környékén (szántóföldek ligetes része) magaslest építettek, gyakran pufogtatnak ami zavarhatja õket. Zsákmányállat itt is akadhat elegendõ, sok a madár, látom, nemegyszer fácán-róka-nyúl is eloson kerítésem elõtt. A nagytestû örvös galambok eltûntek, bizonyára nem ok nélkül Az itt élõ madarak "tudhatnak valamit" mert amikor megjelenik a "nagy madár" hirtelen csend lesz és "kiürül a légtér". Remélem le tudom fotózni a tekintélyt parancsoló impozáns madarat, csak ne lenne ilyen óvatos

Az ökölnyi, domború, kemény példányok - számomra - még kitûnõ minõségûek.

:-) Nyilván van/volt valami "történelmi alapja", van a neten egy mongol film ahol sas támadt emberek között álló gyerekre. Azt nem tudni hogy képes lett volna fel is emelni a kölköt, mert a felnõttek "leverték" a gyerek hátáról a sast. A figyelmezetésben nem tûnik hihetlennek hogy a sas "elnézi" és egy báránynál nem sokkal nagyobb termetû kisebb gyerekre esetleg rárepül, az pedig hirtelen ijedtségében a szakadékba szédül.
Távoli analógia: egykori munkatársam látott jellegében hasonló balesetet, bár abban egy KOS volt a fõszereplõ. Az illetõ "füves fennsíkon" legeltette állatait, annak peremére állva hangosan társalgott egy lent álló ismerõsével. A kos hátulról nekirontott és az illetõ zuhant pár métert, de mivel alatta sziklás terület volt "rettenetes nagyot esett", sokáig nyomta utána az ágyat. Elképzelve "röhejes", de ha belegondolunk, egy közönséges létráról mekkorát eshet az ember különösen ha betonon vagy sziklás terepen "landol". A kost vélhetõen ingerelte a hangos beszéd, a sasban akár zsákmányszerzõ ösztön is dolgozhat ha "méreten belüli" áldozatot lát, nem "mérlegel" hogy állat vagy embergyerek. Nem tartom alaptalan túlzásnak a figyelmeztetést, vélhetõen a sasféléknek szerte a világon hasonló zsákmányszerzõ ösztöne van. A történet és a figyelmeztetés "népi megfigyelésen" alapulhat, amikor a sas rárepülése megijeszti az áldozatot mely ösztönös megriadása nyomán a mélybe lép vagy egyensúlyát vesztve leszédül, legyen az állat vagy kisebb gyerek.
Egyébként még felnõttnek sem ajánlatos közvetlenül kiállni egy meredély nyílt szélére.
NEM sas, kos "támadás" vagy akárcsak "gyávaság" miatt, hanem váratlan pillanatnyi rosszullét/megszédülés (tériszony, vérnyomásingadozás) vagy akár hirtelen széllökés következtében lezuhanhat. Jobb az óvatosság, nem lehet mindenhová korlátot szerelni :-)

Csak a nagyon fiatal, diónyinál nem sokkal nagyobb, kemény lilatönkû alkalmas az ilyesmire, egyáltalán bárhogy elkészítve csak az a jóízû.

Mai gombászat: Kb. 5 kg laska elég jó minõségben, 3 - 4 db. viszonylag fiatal lilatönkû. A lilatönkû úgy néz ki, leöregedett. Számomra már nem fogyasztható kategória.

A laska szomjazik, nem elég nyirkosak az éjszakák.

Érdemes befõzni savanyúnak, pár szem borókabogyóval! csak annyira megabálva, hogy a befõttesüvegben ne törjön.

Nálam most szünet volt kb. egy hétig, illetve hektikusan pár darab... Ezt megelõzõen viszont bõven volt... Talán pár mm esõ kellene már. A talajban bõven elég lenne a nedvesség, de megfigyeltem az esõ mégis újabb hullámokat szokott beindítani.

Gombák: A tartósan nyirkos, fagymentes idõ miatt nagy mennyiségben terem a lilatönkû pereszke. Amiket találtam, 2 - 3 napos gombák. Nem dömping, de elég sok van és most még fiatalok, fogyaszthatók. A laskát nem tudtam megnézni, a békéscsabai piacon a múlt héten még nem volt.

A történet a 40-es évekbõl van, nagynéném négyéves volt, és Máramarosban a hegyen kaptak figyelmeztetést, hogy "Ne engedjék a gyereket a szikla szélére, mert lelöki a sasmadár".

Gombafront, Békéscsaba, vásárcsrnok:

Minimális téli fülõke és júdásfüle a felhozatal. A laska "újhullámához" kéne egy kis éjszaka harmatos, ködös, nyirkos idõ.

Jól teszed. De arra is vigyázz, ha télvíz végén csicseregnek a hasznos madarak, akkor fejezd be az etetést, mert el kényelmesednek, és nem keresik a rejtett kártevõket a fákon, szõlõ vesszõn,fûben.

Áthelyezve innen: Agrometeorológia (#8221 - 2015-12-03 20:00:40)

Ha már madáretetés. Az a fontos, hogy ha az ember elkezdi, akkor következetesen rakja ki a kaját folyamatosan, mert várják a vendégek. Nálam 1-2 nagy zsák szotyi simán el szokott fogyni, volt, hogy 10-15 különféle etetõ volt kint az udvaron, kertben. Idén leginkább tavalyi diót kapják majd (van 1 zsáknyi csaknem), egyelõre még nem idítottam a szezont, van még eleség a természetben (a kinthagyott diót azért már kalapálják).

Áthelyezve innen: Agrometeorológia (#8220 - 2015-12-03 10:09:49)

Nem gondoltam komolyan, csak egy kérdés volt. Igaz, hogy csak heti egyszer tudok kijárni, de akkor mindig teszek ki cinkegolyókat, feltöltöm az etetõket. Nagyjából elég is szokott lenni.

Nincs is jobb annál, mint, hogy a tavaszi munkák kezdetekor mindenfelé madarak csicseregnek a még kopár vidéken.

Áthelyezve innen: Agrometeorológia (#8219 - 2015-12-03 07:59:23)

Szia!
Ha netán komolyan gondoltad, hogy te vagy az egyetlen aki eteti a madarakat, el kell, hogy szomorítsalak. Szerencsére nagyon sokan vagyunk, akik nem hagyják magukra a kis "éhezõket" télre. Nálam két madáretetõ is van.

Áthelyezve innen: Agrometeorológia (#8218 - 2015-12-02 15:56:33)

A munkahelyemen, amíg én töltöttem a madáretetõt, napi 4 kg napraforgó volt a fogyasztás. Cinkék, tengelicek, zöldikék jártak. Most nulla a fogyasztás, mert már van felelõse a madáretetésnek, aki meg belesz...ik.

Szarvason az erkélyen kb. 10-15 kg az éves fogyasztás, a tavalyi dió a kedvenc. Esznek és pocsékolnak is rendesen.

Áthelyezve innen: Agrometeorológia (#8217 - 2015-12-01 22:44:30)

True story.
On:
Van aki eteti a madarakat télen rajtam kívül? Kinn a szõlõben mindig rakok ki magvakat, cinkegolyókat, de irtózatos tempóban esznek. El sem tudom képzelni mi lehet amikor nem vagyok ott, és tele az etetõ. Bár gyanakszom a fenyõn lakó mókus(okra) is,egy picit..

Bubu, köszönet a csatolásért, nem olyan lehetetlen, bizony visszamegy lakmározni :-)
Visszakerestem az archivumban, itt a fórumon 2011 februárjában tárgyaltuk Nolival és Flooval Link mivel akkoriban jött az a hír, hogy egy szakadék szélén álló turistát próbált rárepülésekkel megijeszteni szakadékba lökni a nagytestû madár :-) Már régebben megfigyelték arrafelé ezt a szokásukat amivel ráijesztenek kibillentik egyensúlyából a kiszemelt áldozatot. Miután az lezuhan a mélybe, "tálalva van" :-)
Az akkori kommentben élnek még a csatolások, az egyszerûség kedvéért itt is csatolom a 2008 júliusában közölt videót, mely végkimenetelében igazolja feltételezésed :-)
Ezen meg sem próbál "szokványos" (karom-csõr) halálos sérüléseket okozni, hanem hátsó lábát elkapva lerángatja a mélybe nála nagyobb és nehezebb áldozatát. Érdekes látvány amint nehéz zsákmányával elrepül (bár inkább vitorlázik mint egy siklóernyõs) a fészke felé. A felvétel nekem két külön zsákmányolásnak tûnik, de az sem zárható ki hogy egyidõben, több kamerával, eltérõ kameraszögekbõl felvett és összevágott jelenetek összevágva Link
A lényeg a lényeg, megriasztással lerántással lependeríti a meredély szélérõl áldozatát és kivárja amig az "ölébe hullik" a mélyben összezúzódva "elvitelre vagy helyben fogyasztásra"...

Nézzünk egy kis lehetetlent az állat világból, lehet hogy a sas a következményekre várt, hogy kitöri a nyakát a zerge, és visszamegy lakmározni?
Link
Érdekes videó.

Leganyi1 egyetértek Veled :-) Nem vitatok és cáfolok semmilyen észlelést, hiszen magam is megfigyelek és rögzítem a számomra szokatlan vagy éppenséggel teljesen ismeretlen jelenségeket. Természetesen sokszor beleestem az öncélú értelmezés csapdájába ami még széleskörû ismeretek birtokában is félrevezethet bármely embert kellõen nem ismert területen. A magam részérõl "szellemi-pareidolia" jelenségeként nevezem azt az igyekezetet amikor az ember mûszeres/vizuális megfigyelései, mért adatsorai bizonyítékainak összegzésével felépít egy elméletet ami magyarázatot ad(hat). Azonban "az igazságnak ezer arca van" - értsd, ugyazon jelenséget többféle eltérõ folyamat is elõidézheti, ámde az ellentettje is igaz, sok, eltérõ megjelenési formában észlelhetõ jelenséget egy és ugyanazon folyamat idézhet elõ.
Van egy régi mondás: "A világ AZ, aminek TE látod" párja "Amit látsz az nem mindig AZ". Adott egy jelenség, szerzünk róla seregnyi mûszeres és vizuális adatot. Az Univerzumban mindenütt azonosak az alapvetõ matematikai-fizikai törvények, de egy új vagy ismeretlen jelenség értelmezése mindenkor eltérõ lesz az értelmezni próbáló ember ismeretei és fantáziája szerint. Megfigyelhetõ gyakorlat, hogy bármely jelenség "hivatalosan" elfogadott magyarázata ill. kategorizálása a legdominánsabb, tárgyi tudása alapján elfogadott szellemi vezetõ "agitációs" képességén múlik (melyben néha fellelhetõ "egyszerûsítés" általánosítás vagy éppenséggel "csúsztatás" is. Emellett a "külvilágnak" adott vázlatos (azaz "egyszerûbbek számára érthetõvé népszerûsített") magyarázatot még befolyásolhatják gazdasági és/vagy politikai érdekek is a tények "átcsoportosításával" hogy "eladhatóbb" legyen és széleskörû támogatást nyerjen felhasználása/alkalmazása ill. további kutatása. Egy szilárd, "kiforrott elméletté" formálódott következtetés komoly tudósok között is "hitetlenek és hívõk" többségi véleményén kialakított konszenzusán alapul melyben az elmélettel/megismételt kísérletekkel szilárdan igazolható állítások mellett nem elhanyagolható mértékben közrejátszik a "meggyõzési agitáció" (Habár, "amit sokszor elmondanak, az attól még nem feltétlen válik igazzá").
Leganyi1 igazad van a megfigyeléseket az emberi agy "belül" értelmezi az egyén lelkialkata szerinti világlátása, szerzett és/vagy tanult ismeretei összevetésébõl levont egyéni gondolatmenete szerint melynek érvényre jutása környezetében, majd általános elfogadottsága úgy lehetséges hogy karizmatikus (olykor sulykolt) agitáció hatására sok hasonlóan gondolkodó ember fogja pártját egy ember végsõ soron szubjektív gondolatmenetének.
Én hiszek a fizika és matematika alapvetõ törvényeiben, ámde sztem lassan itt az ideje hogy az emberi szubjektivitásoktól mentes gépekre bízzuk az elemzést, következtetést és a továbbfejlesztésre alkalmas/érdemes törvényszerûségek megállapítását amit az ember "csupán" gondosan felügyel. Az "intuitív-ráérzõ" zseniális emberi elmében sztem manapság lassan több szerepet játszik a szubjektív fantáziálás (mely könnyen "szellemi-pareidoliához" vezet), semmint a szikár tényeket objektíven összegzõ érzelemmentes logikus gondolkodás és következtetés a továbbfejlesztés célszerû új irányaira.
Záradékul Einstein néhány véleménye:
1. Hogy meg tudsz-e vizsgálni egy tárgyat vagy sem, az a teórián múlik, amit használsz. A teória az, ami eldönti, hogy valamit meg lehet-e vizsgálni.
2. Belsõ élményeink a külsõ érzékeléssel szerzett benyomásaink reprodukcióiból és kombinációiból állnak... (részemrõl hozzátéve- következtetéseinket és nyomukban válaszreakcióként adott cselekedeteinket is ennek alapján tesszük)
3. A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó.
4. Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. De a világegyetemben nem vagyok olyan biztos... khmmm... :-)
5. Kedves Utókor, ha nem lettetek igazságosabbak, békeszeretõbbek és általában véve értelmesebbek, mint amilyenek mi voltunk - no, akkor vigyen el benneteket az ördög.
Ezzel a jókívánsággal maradok tisztelettel: Albert Einstein.
Bocs a hosszért, a "KV+pipa filóért", minden jót, vigyázzatok Magatokra

Az ismereteink a megfigyelésekre épülnek. Utána az elme értelmezi vagy így vagy úgy.

Én is megfigyeltem. Fõleg a hidegpárnás helyzeteket fogják meg a gubacsok. Egyik alternatív agrármérnök professzor ismerõsöm szerint a szelídgesztenye gubacsának mérete egyértelmûen jelzi a T850-T1000 hõmérsékletét. A Diastrophus rubi gubacsának "szõrözöttsége" pedig a havas kilátásokban lehet segítségünkre; a T700-T925 retop kiváló prediktora.

Biztos növekedési fázisban vagy...

Nekem viszont 2 hete õrült étvágyam van, nincs annyi kaja amit ne tudnék megenni.
El is kezdtem aggódni a fügefák miatt!

Az erdei állatok Link enyhe tél elõrejelzését alátámasztja egy ismerõsöm megfigyelése miszerint a gubacsdarázs gubacsa enyhe tél esetén általában kisebb, zordabb tél esetén nagyobbra nõ. Idén kicsik a gubacsok. A természet nem pazarol...

Érdekes , hogy a tavalyi überextra foltok adták idén is a sok vargányát e néhány napon. Ezeken a foltokon tavaly egy hónapig lehetett szinte állandóan szedni, az idén csak itt volt, máshol semmi (igaz nem is nagyon erõltettem más részeket.) Akkor van sok vargánya, amikor hosszabb száraz idõszak után kialakul a megfelelõ körülmény, ilyenkor "egyszerre jön minden". Érdekes hogy a galamb szokott kezdeni, majd jön a vargánya az idén galamb alig volt, de más gombák is alig jöttek elõ ezen (augusztus végi, szeptember eleji) idõszakban. Floonak igaza van abban, hogy jó ha beindul a vargánya, mert akkor "kitart" még egy kevésbé kedvezõ idõszakban is, szórványos termõtest képzéssel, de érdemes kutyagolni utána.... Ha nem indul be, egy a "kevésbé kedvezõ" idõszaknál jóval optimálisabb szakaszban sem jön elõ számos esetben, és oda a kedvezõnek tûnõ idõszak. Érdekes még, hogy igen optimális években (pl 2010. ) a júniusi után heteket kihagyott, hiába volt kedvezõ minden, majd augusztusban volt újra. (Persze rókagomba ipari mennyiségben volt...) A hosszú szezonokat szeretem, igaz általában akkor nem lehet soha szakadásig szedni , de gyakran van friss.

2012-ben (október) és 2013-ban (október-november) is úgy volt rengeteg õsszel, hogy nem volt elõtte egész évben semmi. 2013-ban egyhetes fagy után jött ki.

A késõ õszi vargányákkal kapcsolatban az a megfigyelésem, hogy nagy mennyiség leginkább csak akkor jön elõ ilyenkor, ha elõtte már volt szezon, és annak a folytatásaként jön elõ.
Amennyiben nincs szeptemberben vargánya, abban az esetben október második felétõl sokkal nehezebben jön elõ még ideális idõ esetén is.
És ahogy Rossmann írja, az a hidegebb idõszak sem kedvezett neki november elején.

2007. október 15 Link
2008. november 2 Link Link
2008. december 14 Link
De a csúcsok csúcsa 2012 november-december:
November 13 Link
November 14 Link
November 19 Link
November 21 Link
November 23 Link
November 26 Link
November 29 Link
December 6 Link
December 12 Link

Õrületes szezonvég volt!

Én a Mecsekben 1 kiló vargányát nem szedtem idén.

Talán máshol van a probléma gyökere. Az augusztus 20.- a körüli nagy esõk után szeptember elején már komoly szárazság mellett, igen komoly vargánya hullám alakult ki , ha nem látom el sem hiszem. Tényleg az a "nagy esõk utáni 10 - 12 nappal" kötelezõ ûzött ki vargánya lesre, két nap/ extra eredmény, képet mellékeltem anno. Alig volt értékelhetõ , biztató infóm , tényleg a "klasszikus" motivált. Felétek szépen van ízletes varesz is, tehát még azt se mondanám hogy a hideg, de a fagyos idõt az sem szereti, lehet hogy a november eleji hideg tett be nekik. A többi (nyári , bronzos) fajokról szó sem lehet, még a vörösbarna játszhatna, de annak is némileg nagyobb a hõigénye mint az ízletesnek. Libanonban decemberben szedik a vargányát, nézd meg, a napfényes, meleg zalában is lehetnek csodák!

Ez is egy völgy aljában nõtt, patak közelében, és ahol éjszakánként elég sok harmat is képzõdik. Ha múlt héten jött volna egy medi és rá ez a meleg idõ, akkor most lehet, hogy kosárnyi vargányát szedhetnénk.

Én sem találtam vargányát, pedig megnéztem több helyen is.
Az a helyzet, hogy a szeptember 20 és október 20 közti 150-200 mm-ek után száraznak találtam az erdõ talaját, mivel azóta nem esett egy csepp sem.
Gyûrûs tuskógomba volt, kevés lila pereszke, fenyõpereszke, galambicák, elöregedett õzlábgomba.

Kimentem, hogy hátha van vargánya. Nem volt, de volt 30 dkg csiperke és FÉL! kg gereben: Link
A legnagyobb gereben 17 centis és 15 dkg volt. Link Link
Hazafelé még ettem egy kis szedret is és meglepetésemre édes volt.
Még pár kép a gerebenekrõl: Link Link Link

Én szemre - színre - méretre - küllemre legalább két fajt gyanítok. Biztos, ami biztos alapon gyûjtöm õket egy horgász - gilisztás dobozban. Ha a rigók, verebek nem találják meg, anyukám tyúkjait fogom felkérni az ártalmatlanításukra.

A rózsabogár lárvája egybeszabottabb, nincs a hosszú 6 lába, a feje is kisebb, ártalmatlan. A komposztban gyakori, a keverõ-aprító munkájával még hasznos is. Volt, hogy 100 liter komposztból 2 liter lárva jött rostáláskor... a vaddisznók rajonganak érte, a 6 összekötözött raklapot képesek voltak pár-száz lárváért félrelökni, még a helyüket is feltúrták. Igyekszem az új komposztba továbbvinni õket, dolgozzanak csak.

Üdv!
Én tavaly bontottam sokéves komposztot, abban is rengeteg lárva volt, akkor utánanéztem és rózsabogár lárvaként azonosítottam be õket. Állítólag a rózsabogár lárvák hanyattfekve maradnak, míg a cserebogárlárvák "talpon" menekülnek.

Én úgy tudom, fõleg nem azért nem kívánatos a kertben mert a rágásával közvetlenül okoz kárt, hanem mert a rágási felületen a gyökérvírusok könnyen behatolnak. Nemrég olvastam az egyik szakkönyvben (új kiadású), hogy éppen ezért kerülni is kell az olyan szerves anyagok felhalmozását a gyümölcsösben, melyeket a pajorok kedvelnek.
Persze vannak kivételek is, amik már a közvetlen rágással is kárt okoznak. A kaló cserebogár azt hiszem ilyen.

Nehezen döntöttem és nem biztos, hogy helyesen, hogy nem az agro-ba írtam:

Megbontottam egy kb. 6-7 éves komposztomat. Semmiféle élõ növény gyökérzet nem volt benne, bûzlött az ammóniától. A komposzt ennek ellenére tele volt különbözõ korosztályú cserebogár lárvákkal: Egy lapát komposzt / egy db. 3-4 cm-es lárva. Kár, hogy horgászszezonon kívül vagyunk.

Gyerekkoromban, negyven-egynéhány éve azt tanultuk a cserebogárról, hogy lárvája gonosz kártévõ, növények élõ gyökérzetével táplálkozik. Nem tudom, most mit oktatnak róla?

Lehet, hogy a cserebogár lárva általában holt növényi részekkel táplálkozik és csak véletlen útja során rágja keresztül magát élõ gyökérzeten?

Szerk: Kár, hogy Noli nem látogatja már a MetNetet.

Tegnap még jött hozzá fél kiló csiperke is.

Én a hét elején biztos megnézem a vargányát.

Az igen!
Kacérkodok a gondolattal, hogy hétfõn vagy kedden megnézem a vargányát!

A laska 3-4 naposan már kifakult, leöregedettnek tûnik a nappali 20 fokos kánikula miatt. Szinte megaszalódott, kifakult, ha nem láttam volna szombaton embrió állapotban, nem hinném el a korát. Tizenkilót szedtem fél óra alatt, majd besötétedett. Reggel folyt. köv.

Újra kinõtt a tuskógombaa! Azok után, hogy egy hete -3 foknál is hidegebb volt és talajszinten minden nap fagyott. A sok reggeli harmat és az a meleg megtette hatását. 6. napja van ma sorozatban legalább 20 fok itt nálunk. Gyorsan ki is nõtt a tuskó, 3/4 kilót szüreteltem most a kertbõl: Link

Igen, bevallom, nekem valahogy az állaga miatt nem jutott eszembe, hogy "szüreteljek", de ez így nem is hangzik rosszul. Köszönöm az infót.

A júdásfüle télen is megjelenik, és érdekesség, hogy a megaszalódott példányok is gyakran fölélednek ha víz éri õket.- mindenféle földön fekvõ ágon érdemes keresni. Kicsit gyümölcsös íze van, a kínai kajában csodálatos finom.

Általában sokan szeretik, de van, aki a kinézete miatt meg sem kóstolja. Nyersen is ehetõ, de célszerû azért hõkezelni egy kicsit: nem fog szétfõni. Porcszerû állagú. Salátákban, köretekben, szószokban használom, pl. Bakony bordában. A kínai ételekben gyakran használják. Felénk hidegpárnás, nyirkos, ködös, takony idõben, egy-két éves tarvágásokon gyakori, de az elmúlt idõszak egy kicsit meleg volt neki - ahogy a laskának is. Olykor egy kilónyit is lehet szedni egyetlen tuskóról. A tankönyvek szerint bodzán gyakori, de bodzáról érdemi mennyiséget nem lehet szedni.

Na mesélj csak! Júdásfüle az mire jó, vagy csak személyes kedves-kedvenc gomba? Nekem is vannak ilyenek. Ez érdekelne.
Én most láttam egy példányt Nadap fölött, de összességében nem sokat láttam életemben.