Bioszféra

Itt a Velencei-hg.-ben, szembe jött egy láthatóan nem kezdõ idõsebb pár és szépen kis péksüteményes papírzacskókba voltak különszedve a gombák. Csigagomba, márványos pereszke, stb..és felemelve a zacskókat, fél kosár rizike.

A lilatönkûre nézzél rá, nálam pár napja újra beindult, amióta megszûntek a keményebb fagyok, és tartósabban ködös, nedves az idõ. Frissen , félökölnyi, domború kalapú példányok vetekednek a fagyasztós vargányával - nálam. Szörnyû gyenge volt a rizike felhozatal az idén. Vargánya már nem jött elõ a hetekben.

Gombahelyzet, Szarvas környéke:

Most hozza elõ a nyirkos, ködös idõ a laska elsõ igazi hullámát. A legtöbb fán, tuskón még embrió, ha egyáltalán kijött, de szedtem úgy két kilónyi fiatal, extra minõségût. Kedvencem, a Júdásfüle sehol nincs. A déli tõkegomba a végét járja , kukacos.
A lilatönkû pereszkének betett a -4 °C-os fagy, valószínû hogy vége. Csiperke elvétve volt eddig, eztán már nem is lesz.

Elképzelhetõ , Hogy fiatal idei példány , mert õk csik nélkül maradnak néhány hónapig es utána nol ki a csik fokozatosan.

Egy kedves videó az aprócska pókról, násztánc:
Link

A feketerigók Solymáron még zajosak. - Nem lehet, hogy a szürke (dolmányos) varjak és szarkák szomszédsága miatt fogadtak némaságot? Nálunk a széncinkék zavartak el minden"kit" a kertbõl, beleértve a szomszéd macskákat is. - viszont azon a környéken nincs szürkevarjú, csak hollók és mátyásmadarak.

Szép szöcske fiú. Nagyszüleim "zöldló"-nak nevezték.

Hál' a Metnetnek, sikerült visszakeresnem itt Noli megállapítását az akkor bemutatott fényképrõl

21942. (elõzmény: 21941. Lord Akela)(szál: 21939) 2010-04-01 11:18:07
Noli (Veszprém)

Lordom, ezek örvös galambok, legalábbis annak látszanak, szép nagy, duci jószágok. Hozzánk még nem jöttek vissza a lakótelepre.

B.hópihe kollega akkor még te is többször hozzászóltál, mivel a kedvenceid ezek az óriások
Köszönöm a helyreigazítást

Igazad van, talán a szirti galamb gyakorisága miatt automatikusan jelzõt tévesztettem
Az a faj, ami évek óta itt él egy hatalmas fán, valóban örvös lehet de csak KÉT élesen elkülönülõ jellegzetes fehér csík van a nyakán. Ebbe a fotóba kicsit belepiszkáltam és módosítva rámontíroztam az itteni galamb fejének látványát. Testfelépítésre azonosak de eltér a "nyakörvük" ilyen éles formában:

Forrás: Link Idézek a forrásból:
"Örvös galamb
Nem összetévesztendõ a kék galambbal, amire ugyan nagyon hasonlít, de neki van egy fehér csík a nyakán és a szárnyain is. Talált: ezért hívják örvös galambnak! A legnagyobb európai galambféle, és tényleg igazi óriás a maga akár 42 centijével. Testes jószág, ami tekintélyt is parancsol magának a súlyával, ám ettõl nem is olyan gyors, mint például az énekesmadarak vagy a szajkó. Nem az a tipikus városi galamb, sokkal jobban szeret a fás területeken lenni, itt is látni leggyakrabban."
Pontos leírás, mert valóban hatalmas, tyúkméretet megközelítõ (jércénél nagyobb-kotlósnál kisebb) impozáns galamb. Évekkel ezelõtt tettem már fel róla képet (egyet repülés közben, egyet "csókolódzás" közben) Noli akkor azonnal rávágta a fajtáját. Sajnos a lerobbant "nagygépemmel" (egyenlõre) odaveszett tíz év minden fotója, sajnos a galambkép is.
Lényeg hogy testalkatban hasonlít az örvösre de az itteninek nincs egybefolyó széles nyakörve hanem két élesen elkülönülõ vékony fehér csíkja van ahogy a montázson próbáltam érzékeltetni. Korábbi beszélgetéseinkbõl tudom, galambász vagy tehát TE jobban tudod Bizonyára örvös de a fajnak valamilyen "kétcsíkosra" módosult változata lehet.
Amint elõkaparom a régi képet a döglött gépbõl, azonnal bemutatom a fórumon
Köszönöm hogy régi galambszakértõi/tenyésztõi tudásoddal figyelmeztettél, elismerem felületes voltam. Örvös galamb de nyakdísze "nem egészen olyan", ám a testméret, külalak megegyezik a fenti leírással. Én is láttam már örvösgalambot, de épp azért tettem fel évekkel ezelõtt a fotóját mert a két jellegzetes vékony csík látványa meglepett.
Impozáns, hatalmas, nyugodt természetû galamb, nem túlzok hogy megközelíti egy kisebb tyúk méretét, repülni is elég "komótosan" repül és talán mérete-ereje tudatában szinte semmitõl sem fél (bár ha sas-sólyom vijjog fent, azért "jobb a békesség" alapon õ is behúzódik a sûrûbb lombok közé). Érdemes lenne talán "húsgalambnak" tenyészteni mert nem egy csenevész madár :-) De ehhez gyakorló galambászként Te értesz jobban

A szirti helyett nem õrvosgalamb?

Egy kis dombori mellette Duna ártér õs-füzese, a kamerám kissé "effektesítette", így elég "gyûrûkurás" lett
Link
Az albumban van még pár effektmentes kép is.

"Vendégem" volt, azon frissiben le is fotóztam

Testmérete egybevethetõ a roletta csavarfedõ gombjával. "Tájanatómia":
1. Térdizület: Link Térd2: Link
2. "Karmai": Link
3. Lábai: Link Ugrólába: Link
4. "Hegedûvonója": Link
5. Feje és szája: Link
6. "Pareidolia" a nyakán feltûnõ az "ES monogram" ami csupán a pigmentfoltok helyzete miatti optikai csalódás: Link
Reggel volt, még dermedten sütkérezett nem mocorgott nem ijedezett. Tudom, jobb képek is lehetnének ámde lassacskán tanulok bele a mobilos makrózás élességállítási technikájába
Teljesen más egy 90 dekás fotomasinával makrózni mint mobillal (kamerája szuper, mégis "felfújhatom" az ultraközeli zoom és 50 Mpx-es menüjét hiszen 8 Mpx-es F828-al sokkal jobb képeket csináltam anno. Ráadásul az OPPO és a Zeiss optika leképezési minõsége nagyon eltérõ. Elnézést kérek azoktól akik bíráló szemmel nézik a képeket.
DE: - ez még jobb is LESZ mert érzem, a lehetõség "benne van" a gépben tehát a kihozható maximum eléréséhez még alaposabban ki kell tapasztalnom kezelését

Nagyon szivesen, örülök ha esetleg én is segíthettem egy természetbarátnak :-)
Itt errefelé jó ideje nem láttam seregélyt, pedig régebben nagy csapatokban jártak a gyümölcsfáimon. Csak találgatok: meglehet hogy az igen harcias rigók kergették el õket. Ugyanis feltûnõen elszaporodtak a feketerigók viszont az is feltûnõ hogy õk idén nem hallatják a hangjukat. Se nem csivitelnek az ismert riasztó ("Vigyázat jövök!") csivitelésükkel és alig énekeltek, azt is jóval messzebb tõlem amit nem értek mert nem változott semmi a környéken. Pár éve "dédapjaik" valósággal harsogtak, sok MP3 felvételt tettem fel róluk a fórumra. A domináns "rigókirály" házam déli csúcsát válaszotta ki állandó éneklõhelyének, fiókáit a kertben nevelte fel. Itt tanította repülni õket és még Tomi kutyának is nekitámadt (kevés híján kiverte a szemeit) amikor letottyant fiókáját veszélyeztette. Az elszaporodott rigók egymással sem rivalizáltak idén, viszont elkergetnek minden más madarat, még a gerléket is. Csak a nagytestû "szirti galambok" (jellegzetes fehér kettõs nyaksáv) maradtak. Veréb és más madár alig látható a régebbi idõkhöz képest.
Lehet hogy a szokásos "élelemkövetõ mozgás" amit évek alatt megfigyeltem már többször elsõsorban gólyáknál és ragadozó madaraknál, melyek fel- és leszálló helye (fészektelepeknek gondolom) hol a szántóföldek ligetes része felé húzódik, hol a Dunapart fái-nádasai környékén látható kb. 4-5 km-es körön belül "ingázva".
Úgy vélem, "seregélyeid" is hasonló okokból húzódtak felétek :-)
Nem szorosan a témához tartozó, macskám "hazahozza nekem" zsákmányait. "Összetételébõl" úgy látom az egerek pockok is megritkultak, ellenben aggasztónak vélem hogy idén már a negyedik patkányt hozta elém a macska, holott mióta itt élek, patkánynak nyomát se láttam. Pedig a patkány elõfordulására is kimondható ~ "Ha egyet látsz, megszorozhatod tízzel"

Sikerült megkapnom a Börzsöny-könyvet, köszönöm szépen mindenkinek és a szerzõknek legfõképp! Csodálatos könyv, és most már jó lesz látni is, nem csak nézni a szépséges tájat, ha benne járhatok újra!

A madarakhoz: ennyi seregélyt... ilyenkor vonulnak, vagy csak lakmározni jöttek?

Csak ezért kérdeztem Link Link Link
Ma találtam!

Én találtam egyet!!
Tegnap voltunk a Velencei-hg.-ben a gyerekekkel dagonyázni. Volt természetesen rengeteg rozsdásszárú fülõke és az ilyenkor kimaradhatatlan retekszagú kígyógomba, és nagy örömömre szürke tölcsérgomba (igen fiatalon, de az illata azonnal elárulta). Hosszúszárú fülõke, valamilyen fakógomba, de nem volt semmilyen szaga-illata és az a bizonyos 1 db tinorú, amiben egyszerûen nem vagyok biztos, hogy melyik, mert tulajdonképpen nagyon hasonlít a molyhos tinóru alakjára, de a kalapja elég sötét barna (ami még lehetne is), a húsa viszont olyan vizenyõsen (áttetszõen) barna, egyáltalán nem színezõdik és a tönkje sem pirosas sehol.

És volt egy nagy feladvány még, amit fél órámba került meghatározni. Kicsit tölcséresedõ, sûrû, fehér lemezû szürkés fehér kalapú közepes termetû, kajla, lisztszagú. A feladatot nagyban nehezítette, hogy fatönkbõl nõtt. Hát mondom ilyen nincsen... de nyilván van: fehér tõketölcsérgomba. Soha nem láttam még. És volt egy galambomba is meglepetésemre: talán a ráncostönkû galambgomba.

Hát .. csudajó képek! Gondolom nem fecskék, se verebek. Találja ki más, hegyaljai-alföldi ember.

A hegyaljai ember kedvenc madarai:
Link Link Link Link
Link Link Link Link

Rendes bombázás volt, amikor az ember fölött húztak el. Mondanám, h. sikerült fedezékbe vonulni és szerencsére nem kaptam belõle...

Dehogy van! Még csapadékos, melegebb idõben se nõtt ki idén. 4 napon szedtem idén, összesen kevesebb mint 1 kilót a tavalyi 96 kg után. Tavaly nagyon kilehelte magát, amikor szeptemberben egy héten minden nap kaszálni lehetett és átpihent most egy évet.

Na, akkor beindult, köszönöm az infót

A fekete is világíthat, ha körben leolvad róla a hó!
Vargánya nincs?

Itt a Mecsekben a trombitát is kaszálni lehetett a múlt héten, persze, ha a feketére gondolsz és nem a világítóra.

Örülök és köszönöm
Erõsen "OFF" vélemény következik, T. Modik megítélésetekre bízom esetleges törlését/eltávolítását innen.
Az említett kérdésben józan belátással kerülni kell a "sorok nyitását". Elsõsorban, NEM a Metnet tárgyköre és a "Társalgóban" sem ajánlatos mivel a nézetkülönbség könnyen parttalan vitává dagad és súlyosan elfajulhat tekintve hogy számtalan emberi-politikai-világnézeti-gazdasági érdek és ellenérdek feszül egymásnak.
Átgondolva, a migráns kérdésben ELEVE ÜTKÖZIK a minden jó érzésû emberben ott lakozó HUMÁNUM és a hétköznapi VALÓSÁG olykor kegyetlen racionalitása. Ki-ki vérmérséklete, intelligenciája és kifejezõképessége szerint sorolja saját szelíd vagy agresszív érveit. Akinek "nem futja" önálló véleményformálásra, az másoktól hallott "lózungokat" szajkóz.
A humánum és a racionalitás véleménykülönbségét pedig önös céljainak megfelelõen felszítja és kihasználja az ilyen-olyan haszonlesõk serege. Ez ellen tenni szinte képtelenség, különösen hogy a békés emberek alaptermészetük miatt kerülik az összecsapásokat ellenben a nyughatatlanok egyenesen keresik. Utóbbiakra nemegyszer helytálló a kocsmai bölcsesség:
"Vannak akik összetévesztik a jóindulatot a gyengeséggel, a bátorságot a szemtelenséggel".
Zavaros helyzetben a klasszikus kérdés nyújthat megoldást: "CUI BONO? ~azaz- Kinek használ?"
Innen, íróasztal mellõl nem oldjuk meg a problémát, elemezni értelmetlen és NEM ideillõ.
Tréfásan mondva, háromszor szólaltam meg a témában: "Elõször~Utoljára~Soha többé"
"Békesség a jóakaratú embereknek a földön!"

De, találtam pár darabot vasárnap. Azóta lehet több van

Szürke tölcsérgombát nem láttatok még? Az az egyik kedvencem.

Felénk nem lehet a teljes szezont "vizes"-nek nemvezni. Egyes helyeken 2 m-nél mélyebb repedések voltak augusztusban. Az elmúlt 30 nap 130 mm körüli csapadéka nem okozott belvizet felénk, nyilván volt hova "eltûnnie" a víznek.

2010-ben a környékbeli erdõk gombatermése nagyon jó volt, míg a réteken nyomokban találtam csak szezonális gombákat. Felénk az erdõk sem kevésbé sík területen vannak, mint a rétek.

2010 õszére gombász szempontból úgy emlékszem, hogy minden esõt szárító szél követett, nem a 2 m/s kategóriából. Akkor õsszel 1-2 kg lilatönkû pereszkét szedtem a szokásos pár mázsa helyett.
Az erdõknek részben felszíni szelet mérséklõ szerepe, részben víz pufferelõ szerepe is van, ami kedvezõ a gombáknak, az alföldi réteken több paraméternek kell összejönni, hogy jó gombatermés legyen.

Abban is van igazság, amit leírtál. Felénk a réteken a tapasztalatom szerint több száz (több ezer?) éves holtmedrek peremének környékén vannak a legjobb gombatermõ helyek. Nem jó helyek a zsombékos "fennsíkok", a medrek alja csak hosszabb belvízmentes idõszak után válik jóvá. Belvízkor a medrek aljáról teljesen kipusztul a gomba.

A vizes években (2010, 2015) minden gombász társam azt mondta, hogy a mélyebb, jó gombatermõ helyeken kevés nõtt: túl kevés levegõ maradt a talajban. Viszont a hegytetõkön, déli lejtõkön elõjött egy sereg mediterrán faj, termõre fordult a cseres- és molyhos tölgyes.

A Bükk most magas faj- és egyedszámmal dicsekedhet, találtam petrezselyemgombát, 30 cm-es kalapú nagy õzlábból egy csoportban vagy 20-at, ugyanez pirulóból is megvan, pöffeteg is elõfordul még; a gyûrûs tuskógombából és rokonaiból annyi van, mint a szemét, csiperke szintén irdatlan mennyiségben bújt elõ, mint ahogy gyilkos galócát is leltem, meg fakógombákat sokat, pénzecskegombákat, szürke pereszkét, stb. stb.
Pedig nem is gombázni mentem

Lassan a szezon összes gombájának kaszálható mennyiségben kellene megjelennie: Pacallá van ázva minden az országban, az egy héten belül várható átlagszél 2 m/s körüli, núdli,, ha a szárító széltõl félünk.

Az õszi gombákból a lilatönkû pereszke és a laska nulladik hulláma már leérett. Sajnos a száraz nyár miatt a "feltámadási idõ" meglehetõsen hosszú volt, minmális mennyiségû csiperke, szegfûgomba és érdestinóru volt a környékemen, mostanában pár kiló déli tõkegomba kárpótolt. Reggel munkába menet körülnézek a réten.

Trombitagombát egyet se láttam az idén. Általában bicskával a kézben, tisztítva szedem. Egyszer egy trombita "mezõ" közepén leültem az avarba és ott araszolgattam elõre, már a táskám lemaradt kb. 1 métert. Ott szöszöltem a soksok gombával (csuda szárítmány lett.) Mögöttem nem messze az út, elhaladt rajta egy házaspár. Odaszól a hölgy a férjének: Erde-spicc... láttad?

Én nem vagyok horgász, de sok horgásszal beszélgettem már (immáron velencei lévén), meg itt Dunaújvárosban a kollégákkal is és tényleg nagyon érdekes ez a dolog, senki sem tud magyarázatot találni a "fogós-nem fogós" idõszakokra. Mondogatják, hogy a nagy meleg nem jó, meg talán a légnyomás számít, szél, esõs idõ mintha jobb lenne, stb... de igazi magyarázat bizony nincsen.

Én arra gondolnék, hogy egyszerûen vannak idõszakok, amikor a halak jobban találnak táplálékot - mondhatni véletlen (gondolok itt a békésekre, ragadozókra egyaránt) és akkor késõbb nem annyira kapósak. És fordítva. Fene tudja...

Trombita nincs!
A pucolás kegyetlen dolog, én sem szeretem!
Mint a halnál sem, ha nem fogok semmit annak örülök hogy nem kell pucolni, ha fogok akkor örülök hogy fogtam, csak a pucolást ne kellene végigszenvedni.
Fõleg hogy általában délután, este horgászok, és a késõi halpucolás nem igazán fekszik.

Egyébként horgászok!
Mennyire ment az idén a hal felétek?
Felénk nem volt túl jó horgászszezon, mindenki panaszkodik, alig lehetett halat fogni!

Erre egy példa!
Volt egy horgászverseny a tornyiszentmiklósi tavon, 200 fõ részvételével.
A tó tele van tenyeres meg annál kicsit nagyobb méretû kárászokkal, fél kilóval bezárólag.
Annyit lehet fogni, hogy sokszor bele sem ér a csali a vízbe, már viszik.
Néhány óra alatt 10 kilókat lehet fogni.
A horgászverseny napján 200 horgász ebben a tóban ahol hemzseg a kárász, 3 kilót fogtak összesen!
A frissen betelepített pontyokon kívül alig-alig fogtak halat.
Elképesztõ ez a tulajdonsága a halnak, hogy képes egyáltalán nem kapni.
A csukára azt mondják falánk, volt hogy végigpergettem 4-5 órákat olyan vizeken, ahol egészen biztosan vannak csukák, és még egy utánafordulás sem volt.
Ebben a tornyiszentmiklósi tóban is hemzsegnek a csukák, de van hogy vért izzadva sem lehet elõbányászni egyet sem.
Máskor meg a horogról visszaesve elsõ dobásra újra megvan, volt hogy 4. alkalommal sikerült csak megfogni.
Volt hogy elharapta a zsinórt, bent volt a szájában a hármashorog, elõke, és ez félig kilógott a szájából, visszadobtam az újra felszerelés után, aztán elsõre meglett megint.
Máskor meg napokon, heteken át nem lehet kiimádkozni egyet sem a vízbõl!

Szarvas: Kb. két hete 50 - 100 egyedes daru csapatok repültek ÉSZAKRA. A múlt hét közepén 30 - 50 egyedes csapatok már délre repültek. A darvaknál nem tapasztaltam eddig, hogy õsszal - télen oda - vissza ingázzanak az észak - déli irányban, mint a vadludak.

Szerk: Sajnos mostanában többet tartózkodok kocsiban, mint a szabad ég alatt. Talán néhány nap múlva ismét kiköltözhetek a vízpartra.

Dehogy tagolod!
Akkor tagolnád az oldalt, ha pl. a migráns kérdésrõl nyitnál sorokat.

El is hiszem, én is egyszer totálisan ledöbbenve jártam a Bakonyt valamikor a 2003-2006 között õsszel (azt hiszem már november volt bõven) és amerre néztem mindenhol tuskógomba volt,szerintem aznap több tonnát is láttam. Trombitát nem láttál? Abban az évben rengeteget tudtam szedni abból is (igaz azt még 1 hónappal elõtte) 2-3 évre megvolt a vegyes gombalevesnek való, de mostanság sajnos nincsen annyi idõm, pláne a pucolásával, az kegyetlen volt.

Köszönöm Nektek a sok beszámolót a darazsakról! Na ez a hullaméreg kellett már csak ...
Én meg vígan letojom, ha hangyák csípkednek, de ezek szerint ezzel is vigyázni kell...

Én engedélyezném az adrenalin injekciót, mert az bizony menthetne életeket. Persze örökös félelemben sem lehet élni, de egy ilyen injekció, kis Betadine, Ca és simán nyugodt lehetne az, aki a darazsaktól tart, márpedig szerintem a lakosság legalább 20-30 %-a tart tõlük.

Bocs ha tagolom az oldalt, megjöttem a bringázásról, meghoztam az esõt is [esõ]
Még pár szó a bodobácsról. Miután belegabalyodott egy fiahordó pók Link gubancos primitív hálójába, komoly küzdelmet vívott a szabadulásáért (a lényegesen kisebb testméretû pók meglapult rejtekében). Mivel a pókfonál sokkal erõsebb mint az ugyanolyan átmérõjû acélhuzal, a bodobácsnak meg kellett dolgoznia szabadulásáért. Sikerült neki (nem úgy mint ennek a paránynak Link a ház falán) Érdekes még az "osonás" Link képén látható hogy "ormányát" a hasa alá hajtja menet közben. Ez félelmetes fegyver is lehet bár nem tolvajpoloska mint ez Link mely egyszerûen "megcsáklyázta" áldozatát. Magát a tolvajpoloskát fotóztam, de hirtelen "kiszaladt a képbõl". Kerestem hová lett, kissé távolabb álldigált zsákmányával és "nézte mit nézek".
A makrózáshoz nem elég egy jó gép (most pl. az OPPO mobilkamerája), sok-sok gyakorlás/fotó ("élõben" tízbõl egy lesz jó...) kell hozzá, a "makrós lelõhelyek" ismerete és A SZERENCSE. Ezt a képet pld. abszolut véletlen szerencsével kaptam el. A kicsi elöl a nagyobb rovar mögötte, álldogáltak egy levélen. Az exponálás pillanatában történt a támadás Link amire nem számítottam :-) Sajnos mindketten bemozdultak közben). Még a pókokra visszatérve, számukra kedvezõ helyzetben ha ügyesek és gyorsak, nem számít a méretkülönbség így a bodobács is lehetett volna áldozat. Néhány példa hogy kedvezõ helyzetben nem számít a testméret korábbi képeimbõl: Darázs Link "Kitinpáncélos" Link Hangyakirálynõ Link Álkaszás "uzsonnája" Link Üvegházi törpepók párzó kaszáspókokat öl Link Kis ugrópók fátyolkafélét zsákmányolt Link látható hogy a jelentõs testméret különbség ellenére egy gyors támadás után mind "ottvesztek". A kis ugrópók nála nagyobb testméretû rovarokat is megtámad, hátulról fejre támad (van errõl egy animGIFem de azzal már nem fárasztalak Benneteket, bár áldozata nagyobb nála, látható hogy támadása villámgyors és hatásos)

Elõosonását követõen Link szinte egyfolytában süt a Nap. Kitûnõ bringaidõ van, lassan elugrom pipatakarmányért amíg még ilyen

Eredeti méretben: Link (kissé pókhálós a háta, belegabalyodott kiszabadult végig videóztam)
Fejkivágat: Link
"Antennája és mászóvasa": Link

Egy kis érdekesség csak 08:30 körül még ködös szürke idõ volt, +10°C körüli hõmérséklettel, zárt rétegfelhõzet, igazi borongós szomorkás õszi jelleg.
Hõmérséklet leolvasásnál kinéztem az ablakon. Megláttam egy bodobácsot, a "verõköltõ bodobács" fajból. Csodálkoztam hogy kerül ide ilyenkor, ilyen idõben
Ez történt 08:30 körül. 09:30 körül kellemesen kisütött a Nap, fénye egyre erõsebb, a felhõk zöme elhúzód/ott/ik É-ÉK felé. Szél nincs. A "verõköltõ bodobács" nevét régi népi megfigyelés okán kapta. Megfigyelték, ha borús idõben elõbújnak, rövidesen kisüt a Nap. Amit érdekesnek találtam, a hõmérséklet nem emelkedett inkább tizedeket ingadozott fel le. Ráadásul a bodobács a mindíg árnyékban lévõ, nyáron is hidegebb "északi oldalon" jelent meg. Én nem érzékeltem a fényviszonyok változását. Vajon milyen receptora lehet hogy a bodobács "tudta", ki fog sütni a Nap. A ház keleti ablakain egyértelmû lenne megjelenésük. De az északi oldalon különösebb fény vagy hõmérséklet változás nélkül elõbújt és rá egy órára kisütött a Nap. Bizonyos hogy a fény- hõmérséklet- páratartalom változására reagál de hogy ennyire érzékenyek receptorai az meglepett :-) Egyik lehetséges oka persze hogy a hajnal óta itt ülõ gyenge köd percekkel a rovar megjelenése elõtt oszlott fel. Ez okozhatott fényviszony és páratartalom változást.
Mióta itt élek, tudom hogy érdemes a élõvilág reakcióit figyelni. Nekik sokkal kifinomultabb "szenzoraik" vannak mint nekünk és ha megtanuljuk felismerni az élõvilág idõjárásra adott reakcióit, nagypontosságú "ultrarövid távú elõrejelzõ mûszerek" birtokába kerülhetünk. Ha felismerjük, a madarak és rovarok kiváló jelzést adnak az elkövetkezõ órákban várható idõjárásra Idesorolom a sas "termikelését", egy adott páratartalomnál megszólaló tücsköket, "esõt kérõ" békakórust, a hálós pókok elrejtõzését vagy szorgos hálótelepítését és a "verõfényt felkeltõ" bodobácsokat is sok más rovarral együtt de még néhány növényt is felsorolhatnék bár a növények természetszerûen "lomhábban reagálnak" mint a madarak és rovarok, de megfigyelhetõk aránylag gyors reakcióik is. Korábban tettem fel fotót a fórumra egy "forgolódó" fáklyaliliomról mely fél órán belül többször is megváltoztatta virágzata - csak a virágfej - állásszögét. Gyakorlatilag "3D" forgolódott, legnagyobb kitérése vízszintesen 90 fok volt. Mindezt alig fél óra alatt.
Érdemes "nyitott szemmel" járni a Természetben, szerintem az élõvilág az egyik legpontosabb "bionikus mûszer" csak meg kell tanulni jeleinek felismerését. "Õk jobban tudják", ismerniük kell az idõjárás változásának emberi mûszerekkel szinte érzékelhetetlen finom jeleit mert életük és fennmaradásuk a tét

Szép szedés!
Most vegeztem a csiperke-ozlab rantassal, bepanirozva a fagyasztoba is ment.
A tobbit allok neki pucolni es ok is mennek a fagyiba porkoltnek.
Annyi tuskogomba van, hogy lassan nincs annyi tusko mint gomba!
Ma azon sem csodalkoztam volna ha az aszfaltbol is kino.

Mai gombaszedés eredménye: Link
Nem mindenért kellett elhagyni a kertet: Link
Tegnap 13,80 kg tuskó került a fagyba.

Erre felé már Szept.26-tól a Hf. után kavarognak a varjak. Érdekes megfigyelés; reggel nyugatnak tartanak, de estefelé keletnek. Az mezõgazdasági táblák adottak kelet-nyugat irányban de mégis érdekes a szokásuk. Régen Jánoshalmán is a reggeli vonulás nyugati irányban volt, kisebb csapatokban a borotai kukoricásokra, de estefelé még nagyobb felhõkben(500-1500 madár) vonultak keletre, un. terézhalmi-kunfehértói (5-8 km) erdõk felé.
Érdekes a csoportok összetétele is, a vénebb madarak tisztes távolságban repülnek, és majdnem szótlanok, néha van csak káárogás, a fiatalabb egyedek meg kis csoportban, élénk kács-kács hangon reppennek tovább.

3-4 napja már jönnek be a városba esténként, a hét elején figyeltem fel a lármázásukra.

Jön a lilatönkû pereszke, és mezei csiperkét is leltem még. Sajnos az októberi vargánya hullám nálunk a hideg idõ miatt elmaradt. Mondjuk ezt szokatlannak nem nevezném, sokéves gombász fórumos megfigyeléseim alapján a Dunántúl déli részén gyakrabban elõfordul e szerencsés felállás, ami a csapadék, de mindenképpen a hõtöbbletnek is köszönhetõ. ( Nyáriról , és bronzosról beszélek, sajnos az ízletes vargánya itt elég ritka, ellenben a somogyi, zalai dombokon gyakoribb. Ez egy hidegebb idõt kedvelõ vargánya, még novemberben is elõfordul jellemzõen..) A kevésbé savanyú talajokon ipari mennyiségben a begöngyölt szélû cölöpgomba, remélhetõleg senki nem vetemedik a vesegyilkosra. Érdekes hogy rizikét még nem találtam, eddig abszolút kimaradt ...

Egész évben itt vannak, honnan várod õket ?

Sziasztok.

Mikorra érkeznek meg tömegesen a varjak? Még ebben a hónapban?

Írtózatos mennyiségû gyûrûs tuskógomba van, óriási csokrokban, csoportokban burjánzik mindenfelé, láttam motorháztetõnyi telepet is.
Mondjuk nem csoda, ideális idõ ez neki.
1-2 õzlábgomba van szórványosan, csiperke már lement részben.
A pereszkék még nem jöttek elõ.

Most lesz péntektõl - vasárnapig a Corvinuson (Bp. XI. Ménesi út, Kertészeti Egyetem) a gombakiállítás, Bükkszt.keresztrõl is lesz pár szép ritka faj, gyertek!!

A fenyõt nem azonosítottam be, de még járok arra, és megteszem. Egy magántelken nõtt egyébként Miskolc-Tapolcán...

Hol volt a duglász-fenyõ hozzá? Elfogadta a lucot?