Időjárási visszatekintő

Köszönöm az infót! Az archív térképeket elnézve nem mutatkozik döbbentő makrofelállás, mégis teljesen szélsőséges, számomra a fantasztikum határát súroló történések voltak akkor. Na, legalább most már tudom, hova, melyik évbe tegyem.

Most látom, hogy 11 nap múlva, 1977.ápr.10-én a helyzet nagyon hasonló volt.
Link
Közép-Európa felett -5--12 fok T850-en. Az erős hidegfront biztosan okozott hózáporokat, fagyokat vagy havasesőt többfelé. Egyáltalán nem emlékszem rá, nem volt olyan látványos talán mint márc.31.
Link

Valóban 1977 volt. Akkor márc. 31-re virradóra volt a nagy havazás: Link
Link
Előtte rekordmeleg volt, olyan amilyen márciusban még nem fordult elő azóta sem. 23-án Budapesten 24,9 fokot mértek és országosan 27,1 volt a rekord. 24-én Budapesten 23,8 fok volt, az országos rekord és mindeddig a legmelegebb mért márciusi érték: 28,4 fok. Nem véletlenül borult virágba az ország. A mostani tizenfokokos melegek faggyal spékelve a fasorba sincsenek.
Az akkori helyzet 24-én: Link
Aztán 29-én : Link
31-én : Link

Emlékeim szerint 1977-ben volt az a meleg, ami Cseszneken teljes cseresznye és meggyvirágzásba torkollt. A mostani hüdemelegben még eszébe sem jutott virágzani egyiknek sem, csak a barackokat láttam virágozni a kerti gyümölcsök közül. (2008-ban is kivirágoztak a barackok márciusban , aztán a hónap végén húsvétkor megmaradó hó lett a Bakonyban)
77-ben a hónap talán legutolsó napján nagy hó lepte be a virágba borult meggy és cseresznyefákat (2017-ben ez április 19-én, 1991-ben pedig alighanem április 16-án következett be, de akkor még lehet, hogy nem is virágoztak). Éppen írni akartam az 1977-es helyzetről, de még nem néztem utána, mérget ne vegyünk rá.

Az idei szárazságról néhány szó.
Az első három hónap 48,7 mm-nél tart.  Ezzel az elmúlt 120 év 8. legszárazabb évkezdete az idei.

A ranglistavezetők:

1. 1949 - 20,5 mm (ezt követte 12,5 mm-es április)
2. 2011 - 31,4 mm (ezt követte 22,1 mm-es április)
3. 2002 - 31,6 mm
4. 1953 - 32,1 mm
5. 1959 - 32,7 mm
6. 1993 - 33,2 mm
7. 1918 - 43,1 mm

Hideget hozott a Benedek, nem is egy, hanem legalább két zsákkal. Na, nem mostanában, hanem 1976-ban. Azért (is) emlékszem jól erre az epizódra, mivel azokban az években voltam gimnazista a győri Czuczor Gergely benedekrendi (bencés) gimnáziumban. A Szt. Benedek nap ott ünnep volt,tanítási szünet. Megemlítendő, hogy akkor az egész március a "hideg szinoptika" jegyében telt, a térképeket elnézve nem csoda a hó végi nagy lehűlés. Érdemes kicsit messzebbről kezdeni a történetet, ugyanis ha létezik gyökeres, tartós makrocirkulációs váltás, akkor ez az volt.
Február végének északi zonális/félblokk képeit követően ez történt:    Link     Link     Link     Link     Link
Kis "ízelítő"  az ezután beköszöntő időből:    Link     Link     Link
Látható, hogy mindvégig ott van "csőre töltve" a fagyos levegővel telt észak, északkelet-európai anticiklon. 19-én már látszik, hogy a hideg újabb rohamra indul:     Link
Maga az elárasztás márc. 20-án történt, ahogy az előző térkép mutatja. A meteorológiai intézet egy nappal előbb már bemondta, hogy a Kárpátoktól északra nagy mennyiségű hideg levegő halmozódott fel, ami el fog árasztani minket. A prognózis abszolút pontosnak bizonyult.
20-án kezdetben alacsony nyomású, borult idő volt, szélcsendben és csapadék nélkül. Délután aztán lehúzódott rólunk a zárt felhőtakaró, és elég kevés, átvonuló felhőzet mellett megerősödött az ény-i, é-i szél. A légnyomás emelkedni, a hőmérséklet erősen süllyedni kezdett. Csípősen hideg, szeles, tiszta alkonyat köszöntött a győri, óvárosi utcákra. Tipikus lábashideg-beáramlás volt, nagyon kevés felhővel, nyomó, "döngető" északias széllel, napközben gyors hőcsökkenéssel.
A következő napokban is maradt a késő télies hideg, még kisebb hózáporok is előfordultak.

Még van egy március végi történetem, csak sajnos nem tudom, pontosan melyik évben volt. Valamikor a hetvenesek legvégén, nyolcvanasok legelején lehetett. A hónap megelőző része olyan meleg volt, hogy már kis, zöld levelek bomlottak ki a nyár és fűzfákon. Na, a hónap végén megjött a "fekete leves" Masszív sarkilevegő-betörés ért, ami hamarosan keveredési zónás, tartós csapadékos szituációba fordult. Egész éjszaka, estétől reggelig esett a hó, fagypont alatti hőmérsékleten, erős északi szélben. Konkrétan középerős hófúvás volt Észak-Dunántúlon, jól megmaradó hótakaróval. A fagyhullám elmúltával a fák kis, zöld levelei mind meg voltak feketedve, majd elszáradtak és lehullottak. Azon a tavaszon a fák újra levelesedtek, azóta se láttam ilyet.
Többször próbáltam már az archívumban rákeresni az évre, de egyik mutatott helyzet se passzol teljesen. Leggyanúsabb 1980, innen néhány térkép:     Link     Link     Link
Megjegyzem, úgy látszik, hogy ez a masszív észak-európai hidegkitöltés jellemző a hideg márciusokra. A híres 2013-as epizód is nagyon hasonló nagytérségi hőmérsékleti képpel kezdődött:     Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433075 - 2019-03-26 22:20:02)

Alkotott is, febr. 23-24-én.
Nálam mindkét reggel közel -10 fok hideg volt hajnalban, reggel.

Országosan -12 °C volt a TopMin.
Nyilván, febr. végén ez nem számít nagy kunsztnak, figyelembe véve a napi hidegrekordokat, melyek még jellemzően -20 fok alattiak akkor : Link  , sőt, feltűnik febr. 22-e, mikor -30,2 °C vagy éppen febr. 28-a, amely napra -29 °C a napi hidegrekord!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433068 - 2019-03-26 19:47:05)

Maga az egész év egy brutalitás volt. 
Sajnos kicsi voltam akkor, mindössze 7 éves, így szinte semmire sem emlékszem.
Volt abban az évben minden a statisztikák szerint ( rengeteg hó a télen, a februári ék - Magyarországi óriás havazás, a csapadékos tavasz, és a még csapadékosabb nyár, igen komoly és olykor nagy területre kiterjedő esőkkel, viharokkal, és pl. a decemberi "Christmas Storm".

Idén februárban volt 20 éve már az óriás ék - i havazás, és hófúvások. 
Fasza év lehetett amúgy 1999.
Jöhetne egy ismétlés ( persze ismét megjegyzem, hogy a károkat nem kívánom senkinek sem). 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433051 - 2019-03-25 23:00:40)

Bezzeg mához 6 éve, 2013. márc. 25-én micsoda időjárási esemény kezdődött térségemben ( bár ez szinte az egész országra kivetíthető ). A 2-3 napos havazás.

Ráadásul 25-én erős ék szél okozott kisebb hófúvásokat.
27-én délelőttig 16 cm hó jött össze a szinte folyamatos tömörödések után is.
Budapesten még több hullott.

Iskola után a belvárosban 19-20 cm-t mértem. Ez igazi kuriózum helyzet volt, noha még épp belefért a statisztikai átlagba, hiszen síkvidéken az utolsó megmaradó havazás időpontja márc. 15-30. közé esik az OMSZ statisztikája szerint. 

Abban az évben korán volt húsvét, 30-án Nagyszombat reggel még 10 cm-t mértem. Estére elolvadt a hó az eső mellett.

1995 egy "csodaév" volt hideg szinoptikai helyzetek szempontjából. Ez ugyan az év első két hónapjában még nem látszott, a január és a február átlagos, vagy annál enyhébb időjárással telt. Március viszont egy olyan mértékű északkeleti hidegbetörést hozott, ami már elgondolkodtató volt.
A hónap első felének atlantikus hatásai, gyakori délnyugati légmozgása után  az első dekád vége felé sokat mondó csend állt be.     Link     Link    Link
A második térképen már feltűnik a magas szélességen kiépülő AC, előoldalán a nagy mennyiségű fagyos levegővel.
Emlékszem, ezen a pénteki napon kora délelőtt  Győr családi házas negyedében sétáltam. A reggel hűvös volt, egyenletes cirruszfelhőzet szűrte a napsütést. Az ember a "csontjaiban érezte" az időváltozást, lehűlést (meg persze az Intézet is előrejelezte)
Természetesen egy ilyen észak-orosz anticiklon nem feltétlenül jelent nálunk drasztikus lehűlést. A hideg légtömeg megmaradhat a Kelet-Európai-síkságon, eláraszthatja a Fekete-tenger északi partvidékét. Bár, az 1060 hepás központi nyomás azért szöget üthet az ember fejébe.
Néhány nappal később világossá is vált, hogy a szibériai fagyos légtömeg bizony felénk mozog:     Link
A március 11-12-i hétvégét a Balatonon töltöttük. Nyugodt, napos idő volt, nyílt az ibolya. De az időjárás-jelentésekből tudtam, hogy nemsokára visszatér a tél.
A hideg a március 14-re keddre virradó éjszaka érkezett meg. Ekkor havazni kezdett, kedd reggel olvadó, de csaknem összefüggő hótakaróra keltünk.     Link     Link
Gyönyörű, klasszikus szibériai hidegelöntés volt. Utána se fordult tavaszi melegre az idő. Az északkeleti légpálya ugyan hamar felszámolódott, viszont ezután sorozatosan atlanti blokkok jöttek létre, maritim hidegbetörésekkel (alapvetően hideg/hűvös időszakokban gyakori szcenárió az induló északkeleti blokk után a nyugati blokkos felállás) Az április nagy részben hideg, változékony időjárással telt. Emlékszem, az ikszedik hidegfront előtt szegény Vissy Károly azzal kezdte a tv híradó végén a jelentését: tudom, mi jár a rossz hír hozójának, de...

De szép is volt az idő egy évvel ez előtt... Tudom ilyenkor már sokan nem kívánják, de én visszasírom (bármikor)...
Link
Link
Link

Szombat esti Stratocumulus invázió  Link Link Link Link
Mozogva is Link

Cumulusok versenye Link

Csütörtöki felhőképek. 
Kőszegi-hegység felől érkező és fejlődő felhőzet  Link
Véptől keletre állt össze és kezdett záporsávokat eregetni, it csak csepergés volt belőle. Link Link Link Link 
Délután Szombathelytől nyugatra is volt látni való virga ill. záporsáv Link 
Itt már Véptől keletre ismét Link
Két gyors is készült ezen a napon Link Link

Jeles évfordulóhoz értünk a mai nappal, egy igazi "nagyvad" jelentkezett éppen 6 évvel ezelőtt. 2013 március 14-e csütörtökre esett, pontosan úgy, mint az idén. Az a csütörtöki nap  meteorológiai történelmet írt. A márciusi havazás ugyan egyáltalán nem ritka, a fagyban jövő, megmaradó hó sem tartozik a kuriózumok közé. De ilyen mértékű hófúvás, sívó hóvihar a szűken vett meteorológiai télen -azaz december, január, februárban- sem minden évben jelentkezik, és akkor finoman fogalmazok. Ami engem illet, március közepén azelőtt sohasem találkoztam ennyire zord ítéletidővel, holott 1970-ig bezárólag jól emlékszem minden télre és kora tavaszra. Nézzük a makroszinoptikai előzményeket! A rendkívüli időjárás első jele március 6-án jelent meg az időjárási térképen:     Link
A térképen a "skandináv ék" helyzet csíráit látjuk: az Atlanti-óceán felett stabil, teknősödő ciklontevékenység mutatkozik, és ugyanilyen alakul a kontinens északi, északkeleti részén is. A kettőt egy ék alakú AC választja el Grönland és a Skandináv-félsziget között, az "ék" csúcsa az utóbbi felé mutat.
Pár nappal később már ereje teljében látható a szituáció. A két alacsony nyomású terület a kontinens középső területei fölött összefolyik, Európa centrumában alacsonyra száll a légnyomás. Ugyanakkor az anticiklonális ék előoldalán töméntelen fagyos levegő halmozódik fel:     Link
Ez a felállás gyakorlatilag ugyanaz, mint az 1978 december legvégi, ami szintén elképesztően brutális hidegbetöréshez vezetett Közép-Európában:     Link
Ezt a képet jól jegyezzük meg, ez a zord tél kvintesszenciája.
Március 13-ra a dél felé törő, januári zordságú hideg légtömeg a Földközi-tenger déli partvidékén tartózkodó igen meleg levegővel karöltve   ciklont hozott létre a Mediterráneumban:     Link
A rendkívüli hődifferencia szokatlanul kimélyítette, aktívvá tette ciklonunkat a következő napon. A sűrű izobárok, magas nyomásgradiens orkán erejű szelet szült, a cikloncentrum közelsége pedig a kitartó csapadékhullást biztosította országunkban. Emellett észak felől zúdult be a sarki levegő a Kárpát-medencébe, ez havazást és szállított fagyot jelentett:     Link
Március 14-én már a reggeli óráktól közepes intenzitással esett a hó Észak-Dunántúlon, de ekkor még a szél nem volt nagyon erős, és a hőmérséklet is fagypont körül alakult. Egészen a kora délutáni órákig a tapasztalható időjárás nem árulkodott arról hogy valami rendkívüliség közeleg. Sőt, dél felé gyengült a csapadék-tevékenység, már csak szállingózott a hó. A délután folyamán azonban sűrűsödött a hóesés, a szél is mind erősebb lett. Három óra felé már erős hófúvás alakult ki a Győr-Tatai teraszvidéken. A szél keresztben áthordta a havat a Győr és Tata közötti alsóbbrendű műúton, a levegő megtelt porhóval, romlottak a látási viszonyok. Ekkor éppen a bábolnai munkahelyemre tartottunk autón, és kezdtünk rájönni, hogy talán jobb lett volna otthon maradni aznap. A rendelőintézet kongott az ürességtől: úgy látszik, mások már "kapcsoltak"
Hamar világossá vált, hogyha nem indulunk sürgősen hazafelé, könnyen ott rekedhetünk északára. A hóátfúvásos útszakaszra nem mertünk visszamenni, ezért Nagyigmánd és Komárom irányába próbáltunk egérutat nyerni. Ekkor már teljesen eltűnt az úttest, az autónk le is csúszott a szerencsére sekély árokba. Hála Istennek éppen mögöttünk autózott pár markos ember. Megálltak, és visszatoltak az útra. Nagyigmándig aztán baj nélkül el is jutottunk, de mikor rákanyarodtunk a Komáromba menő 13-as főútra, reménytelenül megállt a kocsisor. A hó csak esett, a szél tombolt, mi meg vesztegeltünk értelmetlenül. Előttünk pár száz méterre egy rendőrségi check point volt, a rendőrök senkit nem engedtek tovább.
Jó órás várakozás után  feltereltek az autópályára Kisigmándnál. Fellélegeztünk: most már haza fogunk jutni. Tévedtünk!
Egyrészt látni alig lehetett a pályán, a burkolati jelek teljesen eltűntek, és már erősen sötétedett. Az ember csak bőcörgött az előtte haladó autó után, mint tehén a csordában. Nagy volt a balesetveszély a síkos úton, majdnem nulla látás mellett. Másrészt kb. 15 km után ismét megállt a forgalom, és  már nem is indult tovább. A rádió bemondta, hogy keresztbe fordult egy kamion  messze előttünk, és képtelenség  elvontatni.
Több száz jármű torlódott fel a hófúvásos éjszakában az autópályán. Teltek az órák. Nem volt nagyon sok benzinünk, ezért folyton le kellett állítani a motort. Ilyenkor megszűnt a fűtés, az ablakokat belül ellepte a jégvirág. Mélyen fagypont alatti hőmérséklet lehetett kint. Szerencsénkre egy erdőfolt felfogta a szelet ahol vesztegeltünk, nem temetett be a hó. Akik néhány száz méterre előttünk vesztegeltek, azoknak az autóját viszont tetőig eltemették a hófuvatagok. Az ajtókat nem bírták kinyitni. A sötétben, hófúvásban annyit se lehetett látni, hogy észrevegyük: tulajdonképp az ácsi benzinkutak mellett vagyunk. Ez csak reggel, a világossal derült ki. A derengésben valami egészen szürreális kép tárult elénk. 1-2 méter magas, piramis formájú fuvatagok sora húzódott az ácsi bekötőút mentén. Ekkorra elállt a hóesés, de a bekötőutat csak kora délutánra szabadították fel. Mivel éppen ott állt meg velünk a kocsisor, ezen a kis úton el tudtuk hagyni a pályát. A kevésbé szerencsés autósok még majdnem további 24 órát álltak az autópályán.
Érdekes módon viszonylag kevés hó okozta a nagy káoszt. Szélcsendben talán ha 10 cm vastag hótakaró keletkezett volna. Így viszont nagy területen az anyaföldig lehordta az orkán a havat, ellenben ahol akadályba ütközött a szél, magasra halmozódott a porhó. Több helyen még a következő napokban is méteren felüli hófalak kísérték az utakat.

Meglepő, nem várt időjárási fordulatot hozott 1972 március eleje. Emlékeim szerint a megelőző tél eléggé semmilyen volt: komoly hó, nagy hideg nem maradt meg az emlékezetemben (hozzá kell tenni, 12 éves voltam akkor)
Ezek után szinte bombaként hatott a nagyon erős lábashideg-betörés, melynek igazi párja talán azóta se jelentkezett. Az biztos, hogy 11-én, szombaton délután szürke, egyenletesen borult ég és korai sötétedés köszöntött Győr városra. Abban az évben délutánra jártam iskolába. Estefelé pedig a szüleimmel egy baráti házaspárnál vendégeskedtünk  -ahogy szombat esténként jó régóta szinte mindig.
A házaspár férfi tagja, Béla bá' igen érdekes, nagyműveltségű ember volt. Kiugrott diakónus, félbemaradt orvostanhallgató, végül egy MGTSZ-ben agronómus és főkönyvelő. Nagy ruszofil volt az öreg. Mikor megérkeztünk, mindjárt azzal fogadott engem (már akkor rajongtam a hidegért): "в Mоскве очень холодно, минус тридцать градусов" (Moszkvában nagyon hideg van, mínusz 30 fok)
Azt is mondta, hogy hamarosan hozzánk is megérkezik a hideg. No, ez egészen felvillanyzott. Még jobban felvillanyozódtam volna, ha ezt látom (és értettem volna hozzá):     Link
Eszerint tényleg farkasordító hideg volt a Kelet-Európai-síkságon, és a fagyos levegő a Kárpátok kapujában állt. Mivel tudtuk, hogy küszöbön áll a hóesés, öcsémmel azon az estén folyton az ablakon bámultunk kifelé. Apró szemű, jéghideg esőt hozott az este, és élénk északi szelet. Hazafelé menet már havasesőben gyalogoltunk. Éjszaka aztán megérkezett a havazás, másnap 0 fokra és fehér háztetőkre keltünk. A hideglevegő elárasztotta az országot:     Link
Ezen a vasárnapi napon, reggel apám leutazott a csopaki nyaralónkba, valami elintéznivaló miatt. Vonattal ment Veszprémig, mi a győri vasútállomásra kikísértük. Emlékszem, a vasúti kocsik jó havasak voltak, és jégcsapok is függtek rajtuk. Kitartóan havazott tovább, immár keletire, délkeletire fordult szélben. Egész nap ilyen volt az idő, és bár vastag hó nem esett, összefüggő, egyenletes hótakaró borította a tájat. Délután még szánkózni is kimentünk a töltésoldalba!
Sajnos csak epizódnak bizonyult a szép lehűlés és hó, pár nap múlva már ez volt a helyzet:     Link
Március 15-e után mégegyszer meglódult felénk a lábas, de már a Kárpát-medencébe nem jutott be:     Link     Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#431821 - 2019-03-04 23:34:06)

A múlt hétvége itt nagyon gyér csapadékmennyiségeket hozott csak.
Pénteken 0,5 mm lett a napi csapadékösszeg kisebb eső, záporból. Szombaton csapadék nem hullott. Vasárnap 0,2 mm hullott reggeltől - délig a jel. eső, kisebb záporokból.

Kereken 1 hónapja, vagyis egész pontosan 4 hete, febr. 4. hétfő óta tart a száraz periódus.
Az elmúlt 4 hétben 3,1 mm csapadék hullott mindösszesen, ez is 7 db csapadékos napból. Ez nagyon kevés.

Éles váltás ez a pont 2 és fél hónapos csapadékos periódus után, hiszen az nov. 19. - től - febr. 3 -ig tartott, ebben a 2 és fél hónapban 165,5 mm csapadék hullott le, 54 db csapadékos napból. Az ország legcsapadékosabb síkvidéki területei közé tartozott térségem.

Az elmúlt hónapban pedig a legszárazabb területek közé tartozott térségem.

A tavalyi 2018-as nyári félév alapvetően száraz, vagy mérsékelt csapadékviszonyú volt csak. Egyedül a június volt csapadékosabb, és a szept. , igaz utóbbi hónapban a csapadék szinte egésze a hónap első 4 napján hullott le.

A hírekhez, amelyek az idei tél enyheségéről szólnak, csak annyit tennék hozzà hogy tavaly fél fokkal melegebb átlagot mértem, mégis volt 82 hótakarós napom, annyi hóval, ami ebben az évezredben ha jól emlékszem itt még nem volt.

Az utóbbi 12 évben (mióta mérem) volt itt 7 enyhébb és 4 hidegebb tél.

Igen, hallottam róla egy ideje, de még nem próbáltam. Majd hamarosan megejtem még a tavasz során.
Az ár nem akadály. Az sem baj, ha sokba kerül, mint pl. a Lukács.
SZÉP -kártyáról megy, én meg másra nem használom a SZÉP - kártyát, csak erre. Így is csomó keret van rajta.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#431755 - 2019-03-02 23:31:22)

A Csillaghegyi 17 óra után 1800, egyébként 2400, hétvégén 2600 . Szép kártyából minden zsebet elfogadnak, de a legjobb az AYCM, ha van rá lehetőséged. Én az utóbbit használom. Ja és szép lett az új Csillaghegyi.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#431754 - 2019-03-02 23:15:46)

11 éve volt az Emma orkán tombolása, nagyobbrészt 2008. március 1-én, de kisebb részt még márc. 2-án is, az az pont 11 éve. Azon a napon is voltak az országban, főleg az északi részeken 90-110 km/h közötti, károkozó széllökések.

Másik érdekesség, amit szinte senki sem említett az esemény óta, hogy bizony melegrekord is köthető az Emma orkánhoz, mégpedig napra pontosan 11 éve, 2008. márc. 2-án.
Íme az OMSZ éghajalti visszatekintője : Link
20,5 °C, Nagykanizsa.

Régi történet a következő, de hátha érdekel valakit. 1970 februárjának végét, márciusának legelejét fogom bemutatni. Azért maradt meg ennyire az emlékezetemben, mert akkor egy hónapon belül két nagyszülőm (apai nagyapa, anyai nagyanya) távozott el. Tíz éves voltam, a történtek nagyon megráztak. A "halálos tavasz" időjárási történései talán ezért ragadtak meg bennem.
Kezdődött egy drasztikus, rendkívül gyors felmelegedéssel február végén. Visszaemlékezve biztosnak tűnik, hogy fagyos hidegpárna látványos összeomlása történt, átkeverés révén.
Abban a győri, belvárosi reneszánsz-barokk stílusú házban, ahol az anyai nagyszülők laktak, a lépcsőházi folyosó tulajdonképp loggia volt, toszkán oszlopokkal. Az oszlopok közét elég suta módon üveges ablakokkal töltötték ki. Igen nagy üvegfelületek jöttek így létre, melyeket akkor vastagon, dúsan belepett a jégvirág. Reggel még ez volt a helyzet, délutánra a sok jég mind leolvadt az ablaktáblákról, a folyosón tocsogott, állt a víz. Édesanyám mesélte, hogy ő szedte össze a tengernyi vizet felmosóronggyal, vödörrel.
Az archív térképek alapján február 22-re tippelek, mint a "nagy olvadás" napjára:     Link     Link
Az enyhülés után nagyon érdekes makroszinoptikai folyamat vette kezdetét. A kárpát-medencei hidegpárna összeomlását hozó atlanti félblokk felállás hamarosan teljes blokkba fordult, az így létrejött északias légpálya lehúzott egy jó adag sarki hideglevegőt az északkelet-európai AC peremén a Skandináv-fsz. fölött megrekedt fagyos légtömeghez. Így Észak és Közép-Európában nagy területű "hideg zsák" jött létre, melynek fagyos légtömegeit a közben északkeletire váltott nagytérségi áramlás mind jobban ránk húzott:     Link     Link     Link     Link     Link
Ez utóbbi képen már feltűnik az a poláris expanzió-kezdemény, pontosabban annak rendkívül erős anyaciklonja a Norvég-tenger északi része felett, ami pár nappal később nagy havazáshoz vezetett nálunk. A poláris expanzió gyorsan teknővé fejlődött, ami március 3-ra eljutott a mediciklon-szakba. Fejlett mediciklon képződött, középpontjával a Genovai-öböl felett:     Link     Link     Link
Ennek lett a következménye a március 3-i, észak-dunántúli kiadós hóesés. Előtte való nap naplementekor hideg, tiszta idő volt Győrben. Vérvörös fényeben ment le a nap. Éjszaka aztán havazni kezdett, másnap reggelre már vastag hósipka terült a háztetőkre. A hótakaró jónéhány napig kitartott ezután. Nagyanyámat 10-e táján temették, a temető lucfenyői még akkor is vastagon meg voltak rakva hóval.

Bocsánat, egy fontos dolog még lemaradt az idei februárral kapcsolatban: a mérések kezdete óta Siófokon még ilyen meleget, mint idén februárban (19,6 °C) nem mértek.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#431713 - 2019-03-01 21:05:0

A mai nappal véget ért a február, így itt az ideje szummázni röviden a naptári telet.
Én febr. legelejéig teljesen meg voltam elégedve a téllel. Akkor teljesített, amikor leginkább kell, az az karácsony előtt, és januárban. Tökéletes volt az időzítés. Szép volt, jó volt. Febr. elejéig 4-est adtam neki.
Kár ezért az ultra gagyi februárét, de hát ez van. Ennek ellenére tartom a 4-es osztályzatot a 2018/2019-es téli szezonra. A semmilyen február nem  tudott már rontani az osztályzatán.
Az első havazás dec. 15-én volt, az utolsó jan. 28-án. Ebben a másfél hónapban 52,5 cm hó hullott le nálam.

Hihetetlen, de már 1 hónapja volt a legutóbbi megmaradó havazás, és akkor még álmomban nem gondoltam volna, hogy a naptári, de az is könnyen meg lehet, hogy a csillagászai tél utolsó havazása lesz az a jan. 28-i. De hát mégis csak ez jött be.
A legrosszabb variáció jött be februárra, az az száraz, enyhe, anticiklonos február.

Az első hótakarós nap dec. 15-e volt, a legutóbbi febr. 2-a. Szép másfél hónap volt nem csak havazás, hanem hótakarós napok tekintetében is. Másfél hónap alatt 35 db hótakarós napom volt. Ez azért egyáltalán nem rossz így.

3 db hosszabb havas etap volt ( 8+13+14 napos ), az első etap 15 cm, a második etap 20 cm, a harmadik etap 7 cm-es max. átlagos hóvastagságot hozott.
Tetszett még a télben az ütős dinamikus, és csendesebb hetek szinte szabályszerű váltakozása. Dinamikában azért nem volt hiány.
Pláne a dec. 22. - jan. 6 -ig tartós 16 napos időszakban, mikor 16 nap alatt 16 db erős, ezen belül 14 db viharos lökésű nap volt.

Ebben az idei ultra gagyi februárban talán az volt a legdurvább, hogy síkvidék mellett a hegyekben is milyen gagyi volt. Gyakorlatilag a hónap folyamán semmit sem hízott a hóréteg, inkább csak fogyott. Február közepére a hegyekben is eltűnt szinte az összes hóréteg.

Pl. mikor itt nálam 15-e környékén röpködtek a 14-15 fok közötti Tmax-ok, addig pl. a Pilis tetőn, és Dobogókőn is 11 fok körüli melegek voltak.
A Mátra és Bükk térségében is a magasabb pontokon is többször megközelítette, ill. elérte a T. a 10 fokos Tartományt.

Az idei február a 2015-2017-es igen gyenge februárokra hajazott. Azok voltak hasonlóan szárazak, enyhék, naposak.

Pl. 2017-hez igen hasonló volt az idei jan. , feb. páros.
2017. január igen hideg, kemény, de alapvetően kevés, regionálisan több hó szinte egész hónap során.
Február elején elolvadt a hó, jött az enyheség, és egész hónap során kitartott.

Idén hasonló volt. Ugyan nagy hideg nem volt januárban, de tartós hótakaró, és tartós mérsékelt hideg volt az ország több, mint felén.
Aztán febr. elején jött a troll ciklon, és végérvényesen, az egész hónapra kipucolta a telet nem csak hazánkból, hanem szinte egész Közép  - Európából.

Nálam a februári események kimerültek abban, hogy 1-2-án még volt hótakaró, 3-án hófoltok.
12-én komolyabb szélvihar, tiszta levegő, jel. hózáporok, 13-án intenzív, de az enyhe idő miatt nem megmaradó átmeneti havazás délelőtt egy melegfrontból, majd 23-24-én hidegbetörés 2 napra, szárazon, a -15 fok közeli T850 fölénk kerülése.
28-án pedig erőteljes melegedés.

2018/19 tele nálam: (zárójelben az 30 éves átlag illetve a dátum)

Átlaghőmérséklet: 2,30+0,75+5,07= 2,71 °C. (1,01°C.)
T min. átlag: (-0,46)+(-1,57)+0,00= -0,68°C. (-1,41 °C.)
T max. átlag: 4,96+3,73+9,85= 6,18°C. (4,01 °C.)
Abszolút T min.: -7,4 °C. (01.08.)
Abszolút T max.: 19,6 °C. (02.28.)
Téli abszolút hőingás: 27,0 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -4,7 °C. (12.19.)
Legmagasabb napi átlag: 11,4 °C. (02.28.)
Napi átlagok hőingása: 16,1°C.
Napi legnagyobb hőingás: 16,2 °C. (02.28.)
Napi legkisebb hőingás: 1,4 °C. (12.15.)

Legalacsonyabb légnyomás: 993,6 hPa. (01.14.)
Legmagasabb légnyomás: 1041,6 hPa. (02.23.)

Fagyos nap: 16+25+15= 56 db. (54)
Hideg nap: 3+3+2= 8 db. (17)
Zord nap: 0+0+0= 0 db. (4)
Téli nap: 3+3+0= 6 db. (15)
Rendkívül hideg nap: 2+0+0= 2 db.
Ködös nap: 8+2+4= 14 db. (19)
Ónos esős nap: 3+1+1= 5 db.
Jégesős nap: 0+0+0= 0 db.
Hóeséses nap: 7+22+2= 32 db. (19)
Hótakarós nap: 5+15+0= 20 db. (21)
Téli leesett hómennyiség: 7+24+0= 31 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 6 cm. (01.23.)
Balatonon jég: 0+8+0= 8 nap.

Téli csapadék: 12,9+29,5+16,2= 58,6 mm. (106,1 mm.)
Csapadékos nap: 22+26+11=59 db.
Mérhető csapadékú nap: 13+16+6= 35 db.
Jelentős csapadékú nap: 0+1+1= 2 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 10,0 mm. (02.10.)

Az átlagnál csaknem 2 °C-kal melegebb és sokkal szárazabb (55 %) tél volt. Ezzel a siófoki adatok alapján a 8. legmelegebb és 13. legszárazabb tél volt az idei.
Érdekes, hogy a viszonylag sok fagyos, hóeséses és hótakarós nap ellenére is összességében egy roppant enyhe tél volt, amiről elsősorban a rendkívül enyhe február tehet.

2019. február nálam: 

T átlag: 5,07 °C.
T min. átlag: 0,00 °C.
T max. átlag: 9,85 °C.
Absz. T min.: -5,8 °C. (07.)
Absz. T max.: 19,6 °C. (28.)
Absz. hőingás: 25,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -1,1 °C. (07.)
Legmagasabb napi átlag: 11,4 °C. (28.)
Napi átlagok hőingása: 12,5 °C.
Legalacsonyabb T max.: 3,6 °C. (05.)
Legmagasabb T min.: 5,8 °C. (02.)
Napi legnagyobb hőingás: 16,2 °C. (28.)
Napi legkisebb hőingás: 3,8 °C. (12.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1000,0 hPa. (02.)
Legmagasabb légnyomás: 1041,6 hPa. (23.)

Fagyos nap: 15 db.
Hideg nap: 2 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 0 db.
Ködös nap: 4 db.
Hóeséses nap: 3 db.
Hótakarós nap: 0 db.
Lehullott hómennyiség: 0 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 0 cm.


Havi csapadékmennyiség: 16,2 mm. (éves: 45,7 mm.)
Csapadékos nap: 11 db.
Mérhető csapadékú nap: 6 db.
Jelentős csapadékú nap: 1 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 10,0 mm. (10.)

Az átlagnál több, mint 3 °C-kal melegebb és sokkal szárazabb (48 %) február volt az idei. Ezzel a Siófokon mért 6. legmelegebb és 31. legszárazabb februáron vagyunk túl. 
Összességében a fagyos napok magas számát leszámítva a hónapban nem volt semmi télies, sokkal inkább egy átlagosnál kissé hűvösebb márciusnak felelt meg. Jellemző, hogy a tavalyi március 1 °C-kal hidegebb volt.

Február havi összefoglaló: Link

Valahol nálam is hasonló várható, én most olyan 5-7. helyre várom az idei februárt.
Március 1-én valóban meglátjuk.

Harmadik téli hónapunk, a február országosan is, és Szombathelyen is jelentős pozitív hőmérsékleti anomáliával fog zárni.

A február 1-24. közötti időszak 3,3 fokos középhőmérséklete a hónap utolsó 4 napján jelentősen emelkedni fog, könnyen zárhatunk 4 fokos átlag felett egy-két tizeddel. Ezzel a hónap várhatóan a 2000 óta a 4. legmelegebb (2014 - 5,7 fok, 2007 - 4,9 fok, 2002 - 4,7 fok) lesz, de az 1901 óta íródó rangsorban is a 9-10. helyen zárhat.

Viszonyításképpen, az 1901-2018 közötti átlag +0,4 fok, az 1989-2018. közötti 30 éves mozgó átlag pedig +1,6 fok.

Bővebbet március 1-jén

A febr. 10 - 14. közötti ( vasárnap - csütörtök ) 5 napos időszakról, pilisvörösvári - és piliscsévi eseményekről : 

Febr. 10. vasárnap elmentem kirándulni a kutyával délután a Pilisvörösvár és Piliscsaba között lévő Zajnát -hegyekbe, melyek 350 méter körüli magasságban vannak, legalábbis azokon a részeken, ahol én szoktam kirándulni rendszeresen ( de vannak magasabb pontok is ).

Otthon sűrű köd volt délután, és csak kevéssel emelkedett 0 fok fölé a levegő hőmérséklete. Mikor 2 óra körül elindultam otthonról, már lassan kezdett ritkulni a köd, de még midig ködös maradt a levegő.
Felérve a Zajnát - hegyekbe gyönyörű világ fogadott. Sűrű köd volt, zúzmarával, sőt ónos eső maradvánnyal, az erős szél pedig verte le a fákról a zúzmarát, amolyan grapel zápor feelinggel. Közben még néhol hó is volt a korábbi havazások maradványaként.

Íme 14 db kép a kirándulásról : Link  Link  Link  Link  Link  Link  Link

Link  Link  Link  Link  Link  Link  Link

Íme 2 db videó a zúzmarahullásról : Link  Link

Estétől megerősödött, sőt rövid időre viharossá ( 60 km/h körüli lökések ) is fokozódott a déli szél, zúdult be a meleg, este 3-ról pikk-pakk 8 fokra melegedett fel a levegő. Kevés eső, zápor volt késő este, éjjel. 1,6 mm lett a napi csapadékösszeg.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

11 -én hétfő kora hajnalban ény felől hidegfront érkezett, 68,6 km/h-s max. lökéssel, ez volt a napi Wgmax,majd kora reggelre gyengült a szél, de egész nap erős szél fújt, délután, kora este olykor viharos, max. 65 km/h körüli ény szél fújt.

Ezt a 2 db felhőképet lőttem délután munka alatt Piliscséven : Link  Link

Csapadék nem hullott a nap folyamán.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

12-én kedden egész nap igen tiszta levegő volt, 100 km feletti látótávval, reggeltől - estig gyakori gomolyfelhő képződéssel, és kora reggeltől - késő délutánig viharos ény széllel.
Piliscséven saccra 80-90 km/ közöttiek voltak a max. lökések délelőtt, dél körül és kora délután.
Otthon Pilisvörösváron 85,7 km/h lett a napi Wgmax.

Íme 9 db kép erről a napról, mind Piliscséven készült a munkahelyemen : 
Ez az első 3 db reggel készült : Link  Link  Link

Ez a 6 db kép pedig dél körül készült : Link  Link  Link  Link  Link  Link  

Délelőtt voltak hózáporok Piliscséven, nyomnyi csapadékot adva kb.

Otthon Pilisvörösváron is voltak reggel, délelőtt kisebb hózáporok. Nyomnyi csapadék hullott csak összesen.

Itt van 3 db szeles videó a napról : 
Az első 2 db Piliscséven készült a prérin : Link  Link

Ez pedig már egy otthoni videó késő délutánról, amikorra más sokat gyengült az ény szél : Link

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

13-án szerdán így indult a reggel Piliscséven : Link  Link

Egy melegfront okozott délelőtt átmeneti intenzív havazást Piliscséven. Íme 2 db videó az eseményről : 

Így kezdte : Link
Ez lett belőle : Link

Kb. 40 percig tolta ilyen intenzitással, de a kb. +2 fok miatt esély sem volt kifehéredésre.

Otthon Vörösváron csak a csapadéktömb széléből volt gyengébb, átmenetileg közepes intenzitású havazás.
Nyomnyi csapadék lett otthon  a havazásból.

13-án egész nap erős lökésekkel kísért ény szél fújt.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

14-én csütörtökön egészen estig kitartott az erősen szeles időjárás ény irányból, és ezen a napon hosszú, mintegy 3 hónapos időszak után 10 fok fölé melegedett fel a levegő hőmérséklete délutánra.
A Tmin 1,4 °C, Tmax : 10,7 °C lett. 

November 17-től - febr. 13 -ig nem emelkedett nálam 10 fok fölé a levegő hőmérséklete.

Mivel itt sokan osztályozzák a teleket, pár éve kialakítottam egy teljesen objektív, mért adatokon alapuló pontrendszert.

A sokak által agyon dícsért tél eddig annyira nem áll jól. Jelenleg a 0-10-es skálán 4,8 pontnál. Ami az általam jegyzett utóbbi 12 évben egy gyenge átlag.
Az átlag 4.9; tavaly 7,0; tavalyelőtt 6,9 volt.

Ezen egy havas tavasz még javíthat. Előzetesen egy 2011-2012-es értéket vártam, akkor ez 5,9 volt. Még teljesülhet (sokak elkeseredésére).

Hiányolom az írásaidat a társalgóban ès hosszútávban.Átköltöztél?
Pedig a sarki tartalékok miatt remélhetőleg lehetnek még lefűződések, remélhetőleg tavasz közeledtén konvektívabb hózáporos verzióból. (Ény áramlás.) 

Későn jött, tartós hideg időre példa 1976 március első fele. Február utolsó napjainak blokk-próbálkozásai után március 1-jén kezdődött Tél tábornok nagy offenzívája:     Link
Huzamos blokk, ezzel együtt stabilan északkeletire forduló légáramlás következett ezután. Nézzük a képeket másodnaponként:     Link     Link     Link     Link     Link
Fagyos idő jellemezte ezeket a napokat, kevés hó is esett Észak-Dunántúlon. Ebben az évben március 15-e hétfőre esett, ez iskolai szünet volt ( 2. osztályos gimnazista voltam akkor) Így aztán hosszú hétvégét csináltunk, amit szüleimmel a csopaki nyaralónkban töltöttünk. 13-án, szombaton délután utaztunk le (akkoriban a szombat még nem volt szabad) A szombati szinoptikai kép ez:     Link
Igen erős északkelet-európai AC és nyugat, délnyugat-európai ciklon közös áramlási rendszerében már délkeletire fordult az áramlás térségünk felett, de a hideg levegőt ez még nem volt képes kiverni a kontinens középső részeiből. A Bakonyban és a Balaton-felvidéken mindamellett kora tavaszi napsütés fogadott, és csak csekély hófoltokat láttunk. Mikor Csopak község hegyfalujából leért az autóbusz a part menti "fürdőtelepre", mintha a hűtőszekrénybe léptünk volna! Szinte összefüggő volt a fagyos hótakaró, a házunk ereszéről izmos jégcsapok függtek. Olvadás semmi!
Valószínűleg a még nagyrészben jéggel borított Balaton hűtő hatása játszott. Még a következő nap is derült, fagyos idő köszöntött ránk:      Link
Metsző keleti szél fújt a parton, a hullámzó vízen számtalan jégtábla csörgött. Tizenéves korom felejthetetlen, gyönyörű élménye volt az a pár nap.
Március 15-re aztán vége lett a varázsnak.     Link
Az inverzió megadta magát, pár óra alatt minden elolvadt. Bánatomra győzedelmeskedett a tavasz...

Érdekes hónap volt 1993 februárja is. Arra példa,hogy egyrészt február közepéhez közeledve is hozhat a magasnyomás tartósan ködös, hidgpárnás időt a Kárpát-medencében. Másrészt, hogy az anticiklonális felállás, ha viszonylag lassan, több lépcsőben is, de drasztikus hidegleszakadásos, ciklon hátoldali helyzetbe válthat.
Az első dekád vége felé ez volt a kép:     Link     Link     Link
Jól ránk kenődött az 1040 hepás AC. Pár nappal később keletre megint leszakadt a hideg:     Link
Viszont ez elment a Kelet-Európai-síkságra, térségünk ebből nem kapott. Nemsokára ismét rákenődés, AC centrális helyzet jelentkezett:     Link     Link
Hideg  -bár nem fagyos- erősen ködös időt hozott ez a kiújuló anticiklon. Emlékszem,hogy meglepődtem a "novemberi" ködön február közepén.
Egyébként azokban a napokban influenzás lévén magas lázzal feküdtem otthon, Győrben. Az ablakon át csodáltam az áthatolhatatlan, tejfehér ködöt. Az utca túloldala sem látszott tőle.
Ebben a helyzetben közvetlen febr. 15-e után kezdődött alapvető változás. Ekkor átmeneti északi zonalitás után az előzőeknél immár nyugatabbra indult hidegleszakadás:      Link     Link
Ez utóbbi képen már látható a soron következő poláris expanzió, az atlanti anticiklon előoldalán "legördülő" markáns légörvénnyel egyelőre Izland térségében. Emlékszem, Vissy Károly megjegyezte a jelentésében, hogy "emögött ciklon mögött már sarkvidéki levegő van"
A ciklon aztán legördült a balti térségbe:     Link     Link
A második térképen viszont már látszik egy újabb, születőben levő ciklon szintén Izlandnál, amire az akkor jelentő meteorológus hölgy direkt felhívta a figyelmet. Gyorsan képződtek akkor az izlandi ciklonok, és mind délkelet felé, a kontinens irányába mozgott!
A következő napokon ezek a cikloncentrumok fuzionáltak, és a kialakult fejlett teknő hátoldalán feltartóztathatatlanul megindult a kontinens centruma felé az igen hideg, sarki levegő:    Link     Link
A hideg légtömeg 22-én délután árasztotta el az országot. Gyors légnyomás-emelkedés, erős szél mellett a hőmérséklet estére több fokkal fagypont alá esett:     Link
A jelentő meteorológus egy nappal előtte úgy kommentálta a várható időjárást, hogy "már a tavaszt várnánk, ehelyett az idei tél legerősebb rohama következik"
A következő napokban a szinoptikai ciklus klasszikus módon haladt, a teknőből mediciklon képződött térségünktől délkeletre:     Link
Ezen a napon pár fokkal fagypont alatti hőmérséklet, erős északi szél mellett kelet felől lassan növekedett a felhőzet, majd gyengén havazni kezdett, a szél száraz porhavat  hordott. A következő napokban megszűnt a csapadék, az idő hideg maradt:     Link     Link
Abban az évben nem ért véget a tél februárral, még március elején is ilyen képek adódtak:     Link     Link

Hoztam még néhány képet a tavaly karácsonyi konvergenciáról:
Link
Link
Link

Talán ez a legszebb:
Link

A képek teljesen mentesek mindenféle utómunkálattól, ennyit sikerült elkapni egy egyszerű fényképezőgéppel.

A június 21-i SL láttán már az USA-ban is fölkapják a fejüket: Link                                   vs Derecho Ohio 6-29-12 Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#430975 - 2019-02-14 19:34:4

Az egyik legjobb konvektív szezonom volt a 2007-es.
Nem volt sok zivataros esemény se tavasz végén, se nyáron, de amik voltak, azok minőségiek voltak, sőt mondhatni prémium kategória volt. 

Május 15-én késő délután hidegfront érkezett 2 órán át tomboló viharos ény széllel, végig intenzív esővel, és közepes ziv. tev. - el. A helyzet különlegességét a 2 órás ténykedés adta.

A június 21-én este ény felől érkező ereje teljében lévő squall - line etalon, örök emlék marad, életem legsötétebb felhőzete kapcsolódott hozzá, majd a 100-as széllel érkező por - homokvihar, majd a hatalmas esőzés, miközben folyamatosan villámlott, igaz csak felhővillámok voltak főleg, az ég pedig sárgás - zöldes árnyalatot vett fel. 
Később jött a második hullám viharos széllel, sok esővel. 

Aug. 11-én Pilisvörösvár történetének egyik legnagyobb vihara érkezett dél felől a délután derekán. 
A HP szupercella diónyi jeget, bőven 100 km/h feletti szélrohamokat hozott az 5 perces downburst közben, és 40 perc alatt 61 mm csapadék jött le. Sok milliós volt a kár a város és környékén.
Érdekes, de fél nappal korábban hajnalban is lejött egy csomó eső egy intenzív, viharos széllel, és aktív lecsapó parádéval érkező zivatarból.

Aug. 20-án este dny - ról érkezett a squall - line, erősen viharos szél, és sok eső, aktív lecsapó parádé kíséretében. 

Aug. 23-án éjfélre dny felől érkezett a horvát squall - line 2 hullámban.

Az első hullámot alig kísérte csapadék, és villám tev., viszont akkora széllel jött, hogy féltem, az akkor még meglevő smaragd tujáinkat úgy tekergette, és a földig hajlította, hogy öröm volt nézni.

A második hullám szélcsendben, és picit több esővel vonult át, ebből viszont olyan lecsapó parádé volt, hogy féltem, még én is lementem a tetőtérből a földszintre. Olvasni lehetett volna. Top 5-ös ziv. tev. volt ez nálam.  

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#430973 - 2019-02-14 18:28:39)

Az egy kemény nyár volt. Júliusban 2 hétig tombolt a döglesztő hőhullám, amire már én is azt mondtam, hogy sok. Pedig még a 35-37 fokokkal elvagyok, de akkor nem egy nap mértem 39-40-41 fok körüli csúcsot.  Éjszaka meg a beton mint a sütő, még akkor is fűtött, a városban 25 fok alá se mentünk igazán. DE , ennek ellenére 2007-es nyár egy jó szezon volt, szép zivatarok/zivatarrendszerek voltak esetenként.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#430971 - 2019-02-14 17:32:21)

Én benne lennék: Link   

Üdv!
Köszönöm a visszaemlékezést!
Éppen gondoltam rá, hogy beírok a fórumba, hogy ezzel a számomra is meghatározó időjárási élménnyel kapcsolatban felkérjem valamelyik tagtársat, hogy elemezze az akkori helyzetet.
De Te már magadtól is megtetted ezt, mégegyszer köszi!
Annyit tennék még hozzá, hogy akkor Pesten is nagy hó hullott, minimum 30 cm, de lehet, hogy 50 is volt? Nem tudom.
Hófúvásra itt nem emlékszem.
Ami még tetszett benne, az az, hogy a havazás után nem jött nagy hideg, mint pl. 1987 januárban.
Február lévén nem is maradt meg olyan sokáig.
Én kb. két hétre emlékszem.
Ami még nagyon jó volt, hogy a hónap végén már eloolvadt, és viszonylag korán jött a nagyon kellemes tavaszi idő (persze kisebb visszaesések voltak akkor is).
A beszivárgó hólével kellően nedves talajjal indulhatott a vegetáció.
Az biztos, hogy ritkán esik síkvidéken ilyen nagy hó, ezért ez a február mindenképpen 
emlékezetes marad.
Számomra így tél végén sokkal "élvezhetőbb" 
volt a nagy hó, egyrészt a hosszabb nappalok, másrészt annak tudatában, hogy már nincs messze a tavasz, mintha korábban esett volna. 

Én is köszönöm Tamás, örülök, hogy megoszthattam Veletek a személyes élményt   A 84-es hóviharra is emlékszem, persze nem ilyen pontossággal, de az egy nagy dobása volt a 1983/84-es télnek.  Valóban, de 1940  és 1963 februárja is elég vérfagyasztó  volt

Köszönjük szépen a megemlékezést, azt hiszem hétfőn lesz mit előszedetnem az archívumból

Egyébként 35 éve, 1984-ben is ezekben a napokban a Viharsarkot sújtó kiadós havazás és hófúvásról szóltak a hírek. Ugyanakkor 1998-ban és 1958-ban is kifejezetten tavaszias hőmérséklet jellemezte ezt az időszakot, ami valljuk be, sokkal kellemesebb, mint pl. a 1929-es rendkívül zord február...


A napokban kereken 20 éve, hogy Északkelet-Magyarországon rendkívüli hóhelyzet állt elő, avagy a sokat emlegetett 1999-es februári nagy havazás, hóvihar emlékeit szeretném kicsit feleleveníteni.
A történelmet író esemény előzményeit tekintve január végére nyúlhatunk vissza. A január nagyobb részét, de kiváltképp a közepét jellemző enyhe, zonális áramlásokkal jellemezhető cirkulációját a Pálforduló ezúttal valóban megtörte. Január 25-én középpontjával tőlünk északra elhaladó peremciklon meleg majd hidegfrontja érte el országunkat. A ciklon melegszektorában számottevő csapadék nem hullott, a közeledő hidegfront viszont hullámot vetett és szinte országszerte okozott  több-kevesebb esőt záport, később hózáporok is előfordultak. Emögött a front mögött még nem érkezett eleinte jelentősebb lehűlés, viszont Észak-Európában fagyos légtömegek kezdtek felhalmozódni. Link Az óceán felett elhelyezkedő anticiklon a kontinens nyugati részei felé helyeződött fokozatosan, miközben a mediterrán térségben ciklongenezis zajlott. Mediterrán ciklon alakult ki tőlünk délre, délkeletre, ami az anticiklonnal alkotott közös áramlási rendszerében sarkvidéki eredetű levegőt zúdított a medencébe a hónap utolsó napjaiban, viharossá fokozódó északi kíséretében. Link  Link
 Nagyobb csapadékot nem hozott ez a ciklon hozzánk kisebb hóesések előfordultak, a java a mediterrán térséget érintette, ahol havazás, hóviharok alakultak ki. Látható, hogy február 1-jén mennyire délre tört a hideg légtömeg határa, elérte az észak-afrikai térséget is részben. Link
Izland és Grönland környékén kifejezetten ciklonaktivitás zajlott február első napjaiban, miközben térségünk a Brit-szigetek felett elhelyezkedő anticiklon peremén helyezkedett el. Link
A lehűlés első hulláma ezzel végéhez is ért, ugyanis az észak-atlanti térségből egy igen mély, nagy kiterjedésű, markáns ciklon tört utat az anticiklon északi peremén a kontinens belseje felé. Link
A továbbiakban ez alakította időjárásunkat, melynek előoldalán enyhe óceáni illetve délnyugat felől mediterrán légtömegek érkeztek a medencébe, a ciklon melegszektorában többfelé alakult ki eső, zápor, majd észak felől gyorsan közeledni kezdett a sarkvidéki eredetű levegő. A mediterrán térségben végül a két légtömeg keveredésének a hatására a két légtömeg határán mediterrán ciklon alakult és mélyült ki.


1999. február 9. egy keddi napra esett. Még ezt a napot megelőző hétfő este az M1  csatornáján a már megboldogult H. Bóna Márta jelentette az időjárást a híradó után nem sokkal 8 óra előtt. Az időjárás-jelentés mediterrán ciklon érkezéséről, havazásokról, hófúvásokról, délen vegyes csapadékról szólt, de kiemelte, hogy jelentős, nagy mennyiségű hó várható amit a megerősödő szél hordhat estétől.


Még Eger városában éltünk a családdal és az akkori párommal. Derült, napos, ám deres kedd reggelre ébredtünk. Mentem dolgozni, viszont az az iroda ablakon át egész nap tudtam kémlelni az eget, mellesleg  fél 4-ig volt a hivatalos munkaidőm reggel 8-tól. Napközben a kezdeti szikrázó napsütés egyre bágyadtabb jellegűvé vált a délelőtti órákban. Az ebédidőben mikor kimentünk a konyhára láttam, hogy már a napkorong alig sejlik át a felhőzeten, jelentősen megnövekedett a magas szintű felhőzet ami egyre vastagodott. Ebéd után úgy fél 1 környékén szállingózni kezdett a hó, ám ez csak látványnak volt még értékelhető, tulajdonképpen meg is szűnt utána átmenetileg, de a felhőzet megvastagodott.
2 óra tájban már teljes borultság volt, szürke, hófelhős égboltra tekinthettünk fel a napkorong teljesen eltűnt, nem sejlett már át, besimult a felhőtakaró, a távoli hegyek kezdtek homályba veszni.
A röpke szünet után tehát fél 3 magasságában viszont elkezdődött valami olyan, amit sosem felejtenék el. Sűrű, közepes pehelyméretű havazás indult meg,  ahogy mondani szoktuk tipikus mediterrán ciklonhoz kapcsolódó hóesés. Rövid idő alatt kifehéredett az udvar, ami betonozott volt. Olvadást nem tapasztaltam, a hőmérséklet fagypont alatt maradt. A megerősödő szél hordani kezdte a havat, az udvaron lévő (mára már kivágták őket sajnos) hatalmas kanadai nyárfák elkezdtek meghajolni a szél hatására.
Este már több centis hótakaró borította a tájat, az unokatestvérem akkor még kicsi fiait vittük szánkózni, húztam őket az intenzív havazásban a városban, talán még ők is emlékezhetnek rá, mert sikeresen megborult a szánkó a patkán, így mind a két gyerek beleborult a hóba.
Egész éjjel folytatódott a közepes illetve intenzív havazás. A szél hordta a havat, de éjjel mérséklődött, gyengült, 10-én reggel a fákat vastag hótakaró ülte meg, az egész táj fehér volt, nehezen, de járhatóak voltak az utak még.  Reggel még erősen havazott, napközben viszont gyengült a hóesés, de nem ez volt tartós, ugyanis kora délután ismét bekeményített és másnap, azaz 11-én délelőttig ismét közepes, intenzív havazás volt a meghatározó. 11-én, ami csütörtökre esett, már viharos erősségű északkeleti szél tombolt, hatalmas hótorlaszokat épített. A munkahelyen a nyárfákat meredeken döntötte a viharos légmozgás, miközben gyengén még havazott. 12-én pénteken meg is szűnt egy időre a hóesés, de a szél tartósan viharos  maradt. Később az esti órákban kelet felől várták a havazást a délelőtti időjárás-jelentésben Török Dénes tette közzé, hogy kelet felől újabb kiadós havazás várható és  az eleinte viharos szél komoly hófúvásokat okozhat. Be is következett, 14-én zárult le a fejezete ennek az igazán havas, de nem vérmes hideggel tarkított periódusnak.  Egerben a szél miatt nehéz volt meghatározni a hómennyiséget, fél méter körül volt, de a hótorlaszok a méteres kategóriákat súrolták. A továbbiakban sem nyugodott le az idő, de a hó olvadozásnak indult fokozatosan, kevés hó még előfordult az azt követő napokban is. Ez a megörökített időjárás-jelentés is az azt követő időszakot tükrözi, hogy megenyhült az idő alapjában.  Link Az olvadásnak pedig komoly belvíz és árhullám lett a következménye.

Érdekes lábashideg-elárasztásos eset volt az 1994 február közepi is. Illetőleg az egész tél is nagyon érdekesen alakult, a szendvicstelek, lyukas közepű telek egyik mintapéldánya. Az emlékezetesen zimankós 1993-as november, majd a felemás időjárású, de karácsonyra főleg nyugaton nagy havat hozó december után januárra drasztikusan, ráadásul tartósan megenyhült az idő.

Link

A hónap közepe táján változóan felhős, napos, délnyugati szeles időben 15 fok környékére szökött fel a nappali hőmérséklet. A győri hőszigeten nemcsak a hóvirág, de az aranyeső is szirmot bontott. Az alapvetően enyhe idő aztán januárban végig jellemző maradt annak ellenére, hogy 2 elvetélt próbálkozása is volt ebben a hónapban a télnek. Ezeket is megmutatom, tanulságosak.

Link     Link     Link

Ennél a 2. dekád vége felé jelentkező lehetőségnél a meteorológiai intézet "elkiabálta" a tél visszatérését. Havazásokat, jelentős lehűlést helyezett kilátásba. Ehhez képest a Balatonnál nagy köd, majd a Kisalföldön a nagy semmi lett a végeredmény. Még eső se nagyon esett, nemhogy hó. A lehűlés is csekélynek, és igencsak átmenetinek bizonyult.
A másik visszatérési kísérlet a hónap végén vette kezdetét.

Link     Link     Link

A hidegfront mögött erős, viharos északnyugati szélben felhőátvonulások, csupán kisebb záporok voltak. A hőmérséklet-csökkenés is a vártnál lényegesen kisebb lett. Egyébként mindkét helyzet arra példa, mikor az elinduló hidegleszakadásokat a túl erős nyugati drift hamar elkeni keletre. A zonális cirkuláció még nem érett meg a nagyobb blokkra, tartósabb meridionalitásba váltásra.
Erre csak február első dekádjában érett meg az idő. Ekkorra a hóval borított Kelet-Európai-síkságon jelentős mennyiségű fagyos levegő halmozódott fel.

Link

Emlékszem, Vissy Károly az időjárásjelentésében külön felhívta a figyelmet, hogy a műholdképen az orosz tábla fölött mutatkozó nagy fehér terület nem felhő, hanem  hófelszín. Jelezte, hogy a hatalmas hómezőn kialakult az a hideg légtömeg, ami időjárásunkat majd meghatározza a következő napokban. A bárikus helyzet hamarosan csakugyan úgy fordult, hogy a hidegtömeg térségünk felé indulhatott.

Link

Látható, hogy  szárazföldi hideg levegő ekkor már elárasztotta a Skandináv-félszigetet, ami az épp akkor zajló lillehammer-i téli olimpia versenyeinek igencsak kedvezett.
Hozzánk 12-én és 13-án érkezett meg a hideg levegő.

Link     Link

Tipikus magasnyomású lábashideg-beáramlás volt észak-európai AC peremén. Számottevő mediciklon-tevékenység híján csak kisebb csapadékkal járt: kezdetben esővel, később gyenge havazással. A hőmérséklet viszont fagypont alá esett a nappali órákban is, így a (legalábbis a Kisalföldön) csenevész hótakaró  több napig kitartott.
Sajnos elég hamar ellaposodott a dolog, nem fejlődött ki tartós hideghullám. A szárazföldi hideglevegő utánpótlása pár nap után megszűnt.
Jelentős enyhülés ugyan nem következett be, de jellegtelen, csak mérsékelten hideg idő állt elő a folytatásban.

Link

Egy jó helyen kialakult, jó pályán mozgó mediterrán ciklon segíthetett volna az egyre lustább, egyre kedvezőtlenebb cirkuláción, de sajnos, ez esetben nem volt szerencsénk. Nemsokára már ezt a képet láthattuk:

Link

Ezt a túl korán kezdődött, túl hamar engedő telet a kitűnőnek ígérkező szituáció se mentette meg.

Az ugye...

Persze magam sem gondolom komolyan amit írtam.
Nehéz lenne tudományos alapokra helyezni az állatok viselkedését. Ettől még szép metnetes hagyománynak gondolom az állatos cikket (amolyan ráhangolódásnak a téli üzemmódra).

Uramisten...

Ha az interpolált MISH térképeket vesszük alapul, akkor az alapján a december biztosan vastagon pozitív anomáliás, az 1981-2010 közötti időszakra vetítve. 1-1,5 C fok borítékolható. Ez kb. reális is lehet, nem felejtve azt a tényt, hogy éppen a Magas-Börzsönyben volt két olyan 1-1 hetes időszak is a hónapban, ami kifejezetten kemény téli időjárást hozott. Vagyis erősen szórt az eloszlás.
A január már érdekesebb, mert ott csak(!) a szűk mérőpont ugrik ki a MISH térképen a kb. 0,5 C fokos pozitív anomáliával, a hegység többi, teljes területe pedig nagy átlagban 0,5 C fokkal átlag alatti.
Ennél a generálszószos algoritmus játéknál jobb lenne a nyers NHH adatokat látni.
Tésa nem reprezentatív a hegységre, még hegylábra sem, így azt ejtsük ki. Az NHH pedig csak egyetlen pont a 600 négyzetkilométer teljes reprezentálására, ami meg édes kevés. Ráadásul az NHH-n erős déli kitettség érvényesül, kifejezetten érzékeny ezekre a hatásokra. Januárban pedig sok volt a magasban a pengeél helyzet (részben a havazások is ennek köszönhetőek), a többször atlanti frontok által ostromolt É-i, ÉK-i hidegnyelvnek a nyugati határszéle volt a hegység.
A Csóványos-Magosfa tömb, vagy magában a Nyugati-gerinc-főgerinc által határolt belső kaldera klímája sokkal közelebb áll a hegység területére érvényes valósághoz. De itt nincs mérés. Vagyis csak ott van ahova stabilizált út vezet, ld. NHH. Itt ez volt a fő telepítő tényező.
Ennek ellenére azt mondom a december, nagy hullámzás mellett, de reálisan átlag feletti volt, nem is kicsit. Az utolsó két hete taccsra vágta a hónapot. Míg a január a hegylábakon (peremhegyvidéken) kissé átlag felett, a magasabb régiókban kissé alatta alakult.     

Kb. +-2°C, de lehet, hogy még tágabb.
Tételezzük fel, hogy az állat átlagos télre készül, és hiba csúszik a számításába, hidegebb tél köszönt be. Plusz kondicionálás és felkészülés nélkül szerintem az átlagtól két fokkal hidegebb telet még épp kibírja, tehát az még belefér a tűréshatárába. Ha pedig enyhébb tél jön, akkor annak még külön örül is.