Bioszféra

Én balga leszedtem egy fél szatyornyi számomra ismeretlen Suillus fajt, mint kiderült, egy nálunk nagyon ritka jövevényfaj, a duglász-fenyõ tinóru egyedei voltak... Egyrészt jó, hogy ilyen ritkaságot találtam, másrészt ha tudom, ott hagytam volna.

Lehet hogy fiatal cselõpók volt? (Lycosa syngoriensis)? Ha a kertben lyukban lakik, és a fiait a hátán hordja, akkor õ lehetett. Nagyon szép védett állat és ez nem mérges, inkább csak a rágóival "harap" de ritkán. Még nagyobbra is nõhet, értékes lakó a kertben. A másikra nincs tippem. Az 1,5 cm-es zömök, szõrös farkaspókok többször megharaptak álmomban, ezért mindig kirakom a kertbe ha látom õket. Bent 4-5 zöldkeresztes és 3-4 kaszáspók lakik, télen néha megeszik egymást, pedig szörp cseppeket is kapnak. - õk a szúnyog-és hangya-mentesítõk, a hálókat ha már koszosak, lesöpröm. - építsen másikat.

Szombaton két hatalmas pókot is találtam bent a lakásban, feleségem majdnem szívrohamot kapott mikor az elsõt feldezte. Az olyan tömör, kicsit rövidebb lábú, fekete pók volt, teste olyan bõ 2 cm hosszú, lábaival simán megvolt 5. Keresztespóknál nagyobb volt simán.
Mikor megfogtam (wc-papírral), jó keménynek és nehéznek éreztem. Nem félek amúgy tõlük, de ez durva volt!
A második még nagyobb volt, bár karcsúbb. A teste kb. 2-2,5 cm, de vékonyabb, lábaival ez lehetett 6-7 centis is simán.
Õt is kidobtam, de messzire kellett vinnem hogy tuti ne találjon vissza

Szerk: keresgéltem guglin, a második talán farkaspók lehetett, ilyesmi volt: Link

Az elsõ pedig ilyesmi: Link

Én a pókoktól is tartok kissé. Egyszer úgy csípte meg a bokám, hogy 1 hétig olyan volt mint a beton a lábam és szépen feldagadt. Az ágy egyik eldugottabb részében megbújt.

Elnézést hogy ismeretlenül (Lord Akela vagyok, most a 2004-es reg.nevemem jelentkeztem be) belekotyogok (nagyrabecsült LAM fórumkollegánkat is csak a Metnetrõl ismerem)
A neten ezt találtam a könyvrõl:
"A könyv alkalmas karácsonyi ajándéknak, oktatási eszközként, vagy csak azért, hogy ismereteket szerezzünk. Nézze meg és kövesse a facebook oldalunkat, vagy olvassa el a részletesebb ismertetõt! Írjon nekünk, ha felkeltettük érdeklõdését!"
"Hol lehet megrendelni" kérdésedre egy lehetséges válasz:
"A könyv kapható erdei boltjainkban (Katalinpusztán, Diósjenõn, Kismaroson, Nagymaroson) illetve a [email protected] email címen lehet megrendelni postai utánvéttel is!"
Forrás: Link a Nagybörzsönyi Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE) gondozásában.
P.S. I. - T. LAM fórumkollega, értesítheted a weblap karbantartóját hogy a fenti ajánlásban van egy jelentéktelen, nem értelemzavaró elütés:
Katalinpusztán, Diósejnõn... utóbbi gondolom eredetileg Diósjenõ lenne.
P.S. II. Remélem nem kapok fejrekoppintást a T. Modiktól, nem (kéretlen) reklám akart lenni csak válasz egy tájékozódó fórumkollegánk kérdésére

Egy éve vadászom a könyvre! Könyörgöm, hol lehet megrendelni? ...

Az OMÉK-on voltunk a családdal, amikor a nap vége felé megláttam a jó vaskos köteteket az erdészetes standon. Azonnal tudtam, hogy ebbõl eggyel kevesebb lesz már ott 2 perc múlva. A hölgy is rásegített, mikor említette, hogy már csak százegynéhány van belõle, és amúgy sem lehet akárhol kapni.

A 35 szerzõ között pedig olyanok vannak, mint Karátson Dávid, egyik kedvenc egykori tanárom, aki egyébként "A magyar vulkanológus"... Szóval nagyszerû lett a könyv, bár még csak átfutottam rajta, de igen színvonalas. Gratulálok hozzá!

A bikáknak csak a távoli morgását hallottuk a szálloda erkélyérõl hajnali fél 5 körül, közben egy róka tévedt be az épület udvarába, tett-vett, majd tovahaladt. Arra lusták voltunk, hogy igazi helyszínre is kimenjünk.

Nocsak, a gyerök! .. ..
Forgasd haszonnal! Még éppen idõben szerezted be, mert a tavalyi október 3-i könyvbemutató után, egy év alatt szinte kifogytunk a 2000 példányos készletbõl. És ez komoly örömmel tölt el egy szerkesztõt, hiszen éppen ezért készítettük három hosszú éven át ..
Az a 35 szerzõs gárda azért önmagáért beszél a tartalmi minõség terén , ahogy valóban évtizedes hiányt (is!) pótol a nagy elõd, Láng akadémikus örökbecsû mûve után.

Ja és sikerült a bakonyi bikák orgonálását lefülelni?

Köszönet a jótanácsért Hozzáteszem, ahogy autón-motoron hordunk elsõsegélycsomagot, a természetben járva célszerû magunkkal vinni mindazt ("nem akkora pakk") amit felsoroltál. "A tüzet akkor kell oltani amíg még kicsi".
Hasznos orvosi tanács szükséghelyzetben. De ne szoruljunk rá, lehetõleg elõzzük meg óvatossággal figyelemmel.
Váratlan helyzetektõl eltekintve, jobb az elõrelátó megelõzés-óvatosság mint az utólagos "kármentés"

János ~ "Kaszabubu" én is örömmel olvasom/nézem soraid/képeid mellyekkel mint "õstag" Te is életben tartod a fórumot megmaradt régi és a METNET-et választó ÚJ fórumkollegáinkkal :-)
Örömmel látom egyes "régi nagy nevek" kitartását de sajnálom hogy elhallgatott Jaurinum, Noli és "eltünedezett" több, hiteles tudásukat bizonyító természetszeretõ fórumtagunk (a szakismereti spektrum széles: tudománymûvelõ, tanár, orvos, szakember, gazdálkodó, lelkész) akik régebben aktívak voltak és az élet szinte minden területérõl szerzett specializált tudásukat vagy értékes élettapasztalatukat (nem mellesleg fotóikat) megosztották velünk.
Voltak indulatos viták is de javaslom: az ellentéteket félretéve erõsítsük azt ami ÖSSZEKÖT bennünket: a Természet és élõvilága, meteorológia, általában A FÖLD szeretete "Gyerekek" gyertek vissza, üres a helyetek
(Magam is hosszú idõt hagytam ki mert súlyos magánéleti probléma miatt elkedvetlenedtem, de enyhülésével visszajöttem. Régi és új fórumkollegák, köszönöm hogy megõriztétek a Metnet/Bioszféra fórumot.)

Köszi András, Akela a részletezõ hozzászólásaidat, nagyon jók!

Óvatosság és Betadine, vagy Neomagnolos lemosás, vagy hidrogénperoxid 3% (a hajszõkítõ töménységben, 1-2 perc után ha jól pezsgett, le is kell öblíteni, mert mar) - ha azonnal a csípés idején jól kimossuk a sebet, azok az anaerob bacik, amelyek legveszélyesebbek, az oxidáló fertõtlenítõktõl elpusztulnak. Sajnos a talajban a Clostridiumok spórái elég gyakoriak, és 6-48 óra alatt rossz esetben sajnos gázödémát is okozhatnak, a sebészek réme. Jobb a dagadás jelentkezésekor mindjárt bemenni, hagyni hogy felnyissák, kimossák, pláne ha nem vérzik ki a seb magától.

Bölke köszönöm :-) "Rács mögül nézve mint a tigrist" nagyon szépek
A darázscsípést illetõen én is részesültem gyerekkori "védõoltásban"
Kölökkoromtól sokat jártam az erdõket télen-nyáron. Egy alkalommal véletlenül felriasztottam egy fészekalja darazsat. Azt hiszem egyéni rekordot döntöttem terepfutásban de a nyavalyások gyorsabban repültek ráadásul jó pár száz méter rohanás után is követett még néhány felbõszült darázs. Ingen keresztül kaptam annyi szúrást hogy nem is tudtuk összeszámolni. Mire hazaértem belázasodtam. Érdekes módon nem dagadtak fel csak viszkettek, reggelre elmúlt.
A szúrásoknál nem éreztem nagyobb fájdalmat mint amikor szederindába akad az ember bõre.
Itteni lakóhelyemen sok darázs él, beköltöznek ahová lehet, figyelni kell hová nyúlok. Pár éve a kertkapu zárnyelvének üregébe költöztek be. Nyitáskor nem vettem észre, amikor bezártam a kaput kézfejemen mintha beakadt volna a közeli vadrózsa indájába. Elhúztam a kezem de csak szúrt. Odanéztem, egy csapat darázs mászkált a kézfejemen. Nem fájt, fel sem dagadt a szúrások helye, hideg vízben kiáztattam, hamar elmúlt. Szerencsére immunis vagyok, azonban nem játék a darázscsípés. Tomi kutyám kaffog utánuk és megeszi õket, nem lett tõle baja sokáig. Egy alkalommal igen kedvetlenül sétált elém. Ránézek mi baja, nem ismertem a kutyámra, akkora "buci feje" lett hogy a szemei alig látszottak ki. Valamelyik darazsat "félrenyelhette". Azóta is kaffog utánuk de most már lecsapja, rájuk lép, úgy eszi meg õket. Ha nem is allergiás rá az ember, a darázs súlyosan megmérgezheti mert dögöt is esznek. Nekem kevés híján ráment a bal lábam. Tatai telkünkön lubickoltam a gyerekpancsolóban. Térdhajlatomban erõs szúrást éreztem. Egy darázs volt, lecsaptam, passz. Este visszamentem Pestre, másnap munka. Kis duzzanattól eltekintve még semmi bajom nem volt. Reggelre viszont feldagadt a térdem, nehezen hajlott bicegtem is, sebaj elmúlik. Délutánra már meghökkentõen feldagadt az egész lábam combtõig és nem tudtam behajlítani sem. Bekentem az ilyen esetekre ajánlott hisztamin kenõccsel, borogatást tettem rá, majd helyrejön reggelre. Éjjel 39 fokos lázam lett, reggelre a bal lábam elmerevedett hogy szinte mankó kellett a járáshoz. A kezdeti kis duzzanat helyén ronda és nagy seb keletkezett (nem részletezem, bõröm ijesztõen felrepedt "kinyílt mint a rózsa").
Hát ez már nem tréfa, elbicegtem a sebészetre. A sebet "élõ húsig" kitisztították. A tetanusz után jól letoltak hogy miért vártam vele (alig KETTÕ nap volt) ugyanis a teljes bal lábam az amputálás határán van, kb. 2-3 nap után meglátjuk. Nagy szerencsémre, aznap éjszaka lelappadt a lábam, a kiterjedt bõrpír is visszahúzódott. Bár még sántikáltam de már hajlott a térdem is. A lábam megmenekült az amputálástól. A dokik akkor mondták el hogy valószínüleg elhullott állat tetemén járhatott elõtte a darázs, hullaméreg került a sebbe. Ezzel kapcsolatban fontos hogy HANGYA is okozhat hasonló "hullamérgezést". Egyszer magas fûben kaszáltam mezítláb, hangyabolyba léptem. Nem törõdtem a marásokkal lesöpörtem õket. Estére az egyik marás helye feldagadt, kivörösödött. No persze elmentem tetanuszoltásra, de akkor a jobb lábfejem került amputálás közelébe. "Emlékét" ma is egy fekete csomó jelzi.
A sok évvel ezelõtti darázscsípés nyomtalanul begyógyult, lábam nem ment rá - DE érdekes módon, közel 30 éve a mai napig, évente 1-2 két alkalommal különösebb ok nélkül egy csalánkiütés jelenik meg térdhajlatomban, mindíg ugyanott a szúrás helyén. Talán túl sokat beszéltem, bocsi. Azonban fontosnak érzem hogy megosszam a történetkéket. Szerencsémre világéletemben makkegészséges voltam és vagyok (szívmûtétem és következményeit leszámítva) még náthás se voltam (40 éve volt egy lábon kihordott tüdõgyulladásom). Ennek ellenére kétszer is amputálás határán jártam darázs ill. hangyacsípés miatt. Esetem tanulsága, nem feltétlen csak a rovarméreg kiváltotta allergiás reakció sodorhatja életveszélybe az embert. A darázs és hangya "mindenevõ", dögöt is esznek. Emiatt rágóikon hullaméreg (pontosabban mérgekbõl és sokféle kórokozóból álló "koktél") lehet. Ha nem is allergiás az ember rájuk, jó az óvatosság mert a "háztáji" darázs/hangya is életveszélyes lehet. Ki tudja milyen dögrõl (pl. kis rágcsáló oszladozó teteme) jön éppen. Nem kell "rettegni" tõlük, de nem árt az óvatosság

Ehh. Én pár évvel ezelõtt már ugyanúgy jártam a Bükköt. Kinéztem egy helyet ahonnan szép panorámában volt részem, de nem volt jelzés, lényegében felmentem a fák között és ki is lyukadtam az erdõirtásra. Közben kialakult egy kisebb zápor. Egy darab nagyobb fa volt az irtás közepén, hát beálltam alá. Fél perc után mikor már két lódarazsat láttam megfordultam és akkor láttam hogy a törzsbe fészkelték be magukat. Na onnantól inkább áztam egy sort... Sétáltam egy kicsit kintebb erre egy másik méh vagy darázs fészket fedeztem fel a földben. Na ott szakadt a cérna, onnan gyors szaporában mentem vissza a jelzett részre.

Szerencsére egész ellenálló vagyok a darázscsípéssel szemben, de van egy klubtársam, aki allergiás rá, egy versenyen megcsípte egy lódarázs, és csak a gyors cselekvésnek köszönhetõen maradt életben: míg magánál volt, addig szaladt a saját lábán, aztán mi cipeltük, rángattuk ki a legközelebbi közúthoz, ahonnan a mentõ el tudta vinni. Míg engem 2 is megcsípett, és némi szívdobogáson meg viszketésen kívül nem lett bajom, addig õ elég komoly életveszélyben volt.

Egy másik versenyen meg a közeli építkezésen dolgozó munkások közül halt meg valaki, mert a száját csípte meg egy darázs, és allergiás volt rá, a segítség meg nem érkezett idõben.

Hogy a gyerekkori "hozzászoktatás" jelent-e valamit, nem tudom, mindenesetre elég gyakran csíptek meg emlékeim szerint (egyszer a szemem alatt), de komoly bajom sosem volt belõle. A minap térképet javítottam a Bükkben, és egy lódarázsfészek mellett haladtam el, amit nem vettem észre. Eddig azt hittem, a fészkük közelében nagyon agresszívak, most azonban jámborak voltak, és nem támadtak meg (igaz sprinteltem vagy 20-30 métert, mikor észrevettem õket - lehet nem ocsúdtak fel elég hamar). Szóval megleptek

A darázscsípésre frissen vágott vöröshagyma szeletet szoktam tenni (rányomni kicsit) - a fájdalmat gyorsan csillapítja, a csípés helye fel sem dagad. Legalább fél óráig rajta kell tartani. Rendszeresen használom, másokon is segített. Háziméh csípésre is jó.

Tegnap Solymáron nem csak rovarok jöttek be a házba: fiatal erdei siklót fogtunk a mosókonyhában. 30 cm hosszú, még õrizte a tarka mintázatát. Az öregek nálunk egérszürkék, alig mintásak, de ez a csodásan elegáns, soványka kiskígyó még élénk színû volt, a tarkóján fehér foltokkal. Nagyon örülök neki, hogy az új lenti betonkerítés ellenére visszatelepültek a kertbe, nem lesz vakondunk...

A méhek és darazsak két kategória. A méh-csípése néha sokkal kellemetlenebb, mivel neki fogazott dárdája van, és általában beleszakad a méreg zacskójával is a bõrbe, és ezért el is pusztul a méhecske.
A darázsnak csak sima szúró dárdája lehet, mivel szúrás után vígan tova reppen.
Én múlt hetekben kaptam egy posz-darázs csípést (apróbb sárga potrohú) a tenyerem hüvelyk új alatti izomba. Szedtem a szõlõt,és átfogtam a fürtöt lemetszés elõtt. Elõször csak égett-csípõ érzés volt, majd másnap és 2 napig nagyon viszketett, de nem dagadt fel.
Gyerek koromba én is kaptam "megelõzõ csípéseket" a méhektõl, az udvaron dagadóra feltöltött fél fenekû hordó tetején ittak a méhek, én meg lökdöstem bele õket a vízbe. Egyik pedig jól meg szúrta az új begyemet, lengett rajta a méreg hólyag is. Gyorsan gombostûvel aláástam, és kiemeltem a fogazott dárdát. Kinyomkodva másnap semmi baj se volt. Persze ha több méh, darázs csípett volna meg, lehetett volna komolyabb esemény. A méhészek- rovarászok azért is tartanak maguknál azonnal beadható calcium injekciót, hogy a vészes bedagadást, ödémát a légutakban megelõzzék.

De jó lett! Így sokkal barátságosabbnak tûnik, mint az úgymond általános méretarányban.

Bevallom, ha kéne mondani állatokat, amitõl félek, egyértelmûen a darázs lenne az elsõ. Szerintem kicsit jobban is aggódok, mint kéne, de nekem eléggé bedagad a csípésük helye, 4-5 nap gallyra vág. Meg sajnos elég sok rémtörténetet hallottam és a gyerekeket is féltem tõlük. Mindent engedek, hogy tanulmányozzák az állatokat, a kicsinek pl. a pók a kedvence (nekem is nagyon kedvesek) és mindig mondja, hogy milyen aranyosak. Viszont azt sem szeretném, ha rettegnének a darazsaktól, mert azzal sem segítek. Nagyon nehéz és szûk az a mezsgye, ami a leghatékonyabb felkészültséget jelent a darazsakkal szemben, ugyanakkor ne ragaszd át a parát a gyerekre, ugyanakkor neveld beléjük, hogy minden falat és korty elõtt nézze meg (fõleg augusztus.-okt. között), hogy ne kerüljön a szájába darázs, stb... 2 éve októberben csörgött a telefonom, hogy az összegereblyézett falevelekkel játszott a nagyobbik lányunk és megcsípte egy darázs, teljesen kész voltam, de hamar kiderült, hogy még csak meg sem duzzadt nagyon a szúrás helye.
Egyébként hallottam olyan elméletet is, hogy kb. 2 éves kor elõtt meg kell csípetni a gyereket darázzsal, és akkor nem lesz rá allergiás. Hát én ezt azért nem mertem még.. végül is a nagyobbik átesett rajta...

Ezek azóta már megtintásodtak (a határozás jó volt)

Sajnos nincs, de ha még meg van, ma készítek. Köszi az azonosítást.

Jobb lenne egy kicsit közelebbi kép, de nagy valószínûséggel kerti tintagomba (Coprinellus micaceus).

Üdv!
Páromék udvarában nõtt:
Link

Milyen fajta lehet?

Köszönöm a bõséges beszámolót, ezt is öröm volt olvasni! Közben sikerült megszereznem ezt: Link Jónak tûnik. Épp ideje volt már, hogy legyen valami utódja ennek: Link

Újabb próbálkozások a mobillal. Szeretném "utolérni" magam, esetleg még "szintet is lépni"
(Nem önteltség - "pusztakezes" képek a la F828 "in vivo ahol/ahogy láttam". NEM mikroszkóp alatt készültek és "picit se nagyítottam bele". Kezdettõl tudom hogy az eredeti méretû és felbontású kép természetszerûen kilágyul és a képalkotó optika minõségének/átmérõjének függvényében változnak/tompulnak a finom részletek ahogy az a teljes felbontású képeken érzékelhetõ. Továbbá korosodom, szemem és kezem is velem öregszik ami meglátszik néhol az élességen DE igyekszem hogy lehetõleg jó képeket mutassak be Nektek a fórumon)
Látogató pihent meg a szúnyoghálón:

Eredeti méretû kivágatban: Link
Egész alakos kép eredeti méretben: Link
Kis tájanatómia - "Antenna": Link Rágó: Link Kalibrálás: Link
Hát ez még nem a "csúcs", összehasonlításnak egy darázs "nyelve": Link az "öreg" 8 Mpx-es F828-al.
Itt lép be az optika tudása. Ezen a 8 Mpx-es kontrollképen Link jól látható mennyit számít a méret és minõség, hát bizony a nagyobb pixelszámú érzékelõ nem tesz csodát. Ez a kép az "öreg" Sony F828 nagyméretû Zeiss optikájával készült (egy vízbõl kimentett "tisztálkodó") darázsról. Érzékelhetõ, a mobilkamera parányi objektívje a sokkal nagyobb számú pixelek ellenére sem ér annyit mint a jóval nagyobb átmérõjû ZEISS optika 8 Mpx-en. Példának régi 8 Mpx képek a Médiatárból:
Légy "nyelvet ölt: 1. Link 2. Link
Még egy összehasonlító példa: egy keresztespók "hármas zúzófoga" Link (fent középtájt) az F828-al és a minap bemutatott ("elrabolt") kölyökpók szájszerve mobillal Link A fürkészdarázs miatt "csak" félig béna pók megmozdult közben. Testmérete is tizede a keresztespókénak de ez nem mentség hiszen fotóztam már álkaszás pók "szájába" is "puszta kézzel" (ld. a csatolt kép jobb sarkában vagy ezen a képen Link
Még meg kell tanulnom a mobilkamera hatalmas pixelszámát jól kihasználni, a pillekönnyû jószágot megfelelõen kezelni, mert egyenlõre nyomába sem érek az F828 képeinek. Pld. egy kaszáspók és egy kis ugrópók szemei (a kaszáspók két szeme kis "tornyon" van, kisebbek mint az ugrópók egyetlen nagy szeme) Link vagy a "náthás rovar" Link Persze a mobiloptika és a Zeiss objektív különbsége minden igyekezetem ellenére fenn fog állni. Alapelvem, a mobil az telefon és nem csúcskamera. Bármily sokra képes, sosem lesz "igazi" fényképezõgép csak egy kis kompakt kamera alkalmi fotózásra. Azért megpróbálom kihozni belõle az elérhetõ maximumot
Jó napot jó kedvet Metnet/Bioszféra, legyen szép napotok

Itt nálam, az állandóan lehúzott rolettás szunyoghálók ellenére télen-nyáron megjelennek, szerencsére nem csoportosan, ami jó makro-téma Link :-) Nálam magányosan jelennek meg, a konyhától íróasztalig az egész házat bejárják. Többnyire azonos útvonalon közlekednek mintha illatnyomot követnének (WS beltéri egység mögül, fax-rádió alól bukkannak fel. Nagyon kedvelik a kukoricakonzervet, mindig megtalálják) aztán eltûnnek. Van "biovédelmem" azaz háromféle zugpókom a sarkokban (ajtónyitásnál betévedt szúnyog-légy-muslica hálóban végzi) de talán túl nagy vagy túl erõs nekik (pedig a hozzá hasonló méretû és veszélyesebb darazsat a kistermetû pókok is elfogják). A csodálatosan méltóságteljes nagy termetû szongáriai cselõpók lehetne ellenfele. Utóbbinak egy jól megtermett példánya kb. fél napig idõzött nálam. Sétálgatott ide-oda, nem riadt meg tõlem. Lustán bandukolt mint egy lomhán cammogó tigris "ereje tudatában", nem törõdött a fotózással végül eltûnt (Hol surrannak be nem tudom, az évek alatt többféle "egzotikus" nagy termetû és viszonylag ritka vándorló pókot fotózhattam le a házban, de egy sem vert állandó tanyát. A legyek-szúnyogok-darazsak ajtónyitáskor kerülnek be. A legyek a lábam, darazsak a fejem mellett zúgnak el. A szúnyogok "okosan" a hátam mögé kerülnek és testem légörvényével sodortatják be magukat, ajtócsukáskor mindig mögülem repülnek elõ).
Egyszóval igazad van, szinte kivédhetetlen a rovarok házba jutása. Az efféle kerti poloskák az év bármely szakában feltûnnek a házban. Nálam szerencsére egyesével és hamar eltûnnek mivel táplálékot nem lelnek és bent száraz a levegõ amit csak a pókok kedvelnek (Az se mindegyik, pld. a vízkedvelõ tetragnatha vagy nagy felületû hálót szövõ pók meg sem próbálkozik. Ettõl hangya lehetne még, de a bejárati ajtó elé fújt ecetes spray-t miatt nyomot vesztenek; ha mégis bejut néhány, nem állják a felmosást).
Persze én se örülnék ha csapatostól jönne be a házba akármilyen rovar. Övék az egész Természet, maradjanak csak kint

A poloskák ilyenkor menekülnének be a hideg elõl. Nálam sajnos sok van, pl. a paradicsomot nagyon szeretik. A barna és zöld poloskák a legkisebb réseken, lyukakon is bejutnak pl. a szúnyogháló mögé, vagy a bejárati ajtón besurrannak, fujj.

Úgy tudom az ökörnyál a fiatal pókok közlekedõeszköze, de majd valaki cáfol/erõsít.

Köszönöm a harlekin katicás hozzászólásaitokat!
--------
Egyébként a harlekinek helyett a napokban többször találkoztam "nagy csápú" poloskákkal, akiket erõszakkal kellett a hálószobából illetve a lakás egyéb helyiségeibõl kitelepíteni.

Igen, a 25 fok feletti átlag hõmérséklet, többször ismételve ( 5 hõség hullám a nyáron ) betett nekik.
Más kérdésem; ma du. már láttam a bicikli kosaramon olyan fehér, vastag fonalas pókháló szerû dolgot, szerintem ez a " ökörnyál", ami végül is mi lehet? Volt tavaly is így õsz felé, 1-3 méteres fonalak úsztak a levegõben.

Nyár közepe fele egyszer úgy tûnt megindulnak erre, volt jó néhány erkélyen. Aztán valóban elvágták itt is, egy darab sincs..kopkop.

Eddig se láttam felénk sok harlekint, de idén aztán végképp eltûntek, a hagyományos katicák viszont élnek és virulnak és pusztítják a levéltetveket.

Tudományos megfigyelések szerint a Harlekinoknak betett a sok hõ hullám, 25 fok körül,felett nem keltek ki a peték, a nõstények is a nagy melegben 2/3-dal kevesebb petét raktak. Beigazolódik, hogy az Ázsiai mérsékelt idõjárást szeretik.( Harlekin szeret a falomb-cserje felsõ harmadában élni a hõség szinten, holott a mi 7 pettyeseink inkább az avar-altalaj közelében, azért maradtak meg.

Ááá..kis érzet-szösszenet volt ez, de köszi ..a Met. társalgóban messze kiérleltebb, letisztultabb stilisztikájú kommenteket olvashat az ember ..a valamikor pezsgõbb életû fórumunk lassan õsködbe veszõ múltja során volt idõ, amikor hasonló kis természeti élmény, érzet leírásokat osztottunk meg egy-egy terepi élmény hatása alatt állva...lehetett ez makró, vagy mikró élmény..klassz volt olvasgatni..

A bõgési idõszak ugyan már a végét éli (utóbõgés)- bár a hûvös, lassan fagyos idõjárás most éppen megfelelõ - azért el-el lehet csípni még egy-két lustább, megkésett bikát..jó terepismeret kell a bõgõhelyekrõl, völgyoldalakról, rétekrõl, tisztásokról...érdemes ilyenkor alkonyat elõtt egy-egy magasabb tereppontra kiülni és fülelni..nekem az alkonyat a mániám (utálok korán kelni )..megfelelõ idõjárásban a naplemente után már köszörülnek az erdõ fejedelmei és ahogy sötétül az alkonyat, esteledik úgy lesz erõsebb az orogonálás és szólhat egész éjjel akár..de kora hajnalban is jó...legutóbb a Nagy-Koppányon ücsörögtünk egy órát, de csak a Márianosztra felé hullámzó erdõrészekben bõdült el a távolban egy-egy bika..pedig a hegy alatt sûrû rudas erdõk vannak, nyiladékokkal...tavaly ott nappal is bõgtek, idén semmi...aztán észak felé a Farkas-völgy bükkösei közül felhangzott a bõgés..öreg harcos lehetett..szép lassan haladt a völgyben felfele...mikor lejöttünk a hegyrõl már egészen közel szólt és erre az egész környék megelevendett, vagy 4-5 fiatalabb kolléga is beszállt a koncertbe..azért minden év más és más..de nincs két egyforma bõgési idény...és mint közismert, oda mennek a bikák is, ahol a nõstények folyatnak ..
Mit ne mondjak a Bakony sem épp utolsó hely (ld. ugodi bikák), Bakonybél pedig kifejezetten nem...

Még jó,hogy nem a szomszédos Lófarún ...(Bocs, csak hülye vicc volt!)
Keresve is nehéz lenne romantikusabb tájrészletet találni kis hazánkban,mint a vad sziklákkal csipkézett Nyugati-gerinc. Személy szerint a Hollókõt preferálnám egy ilyen alkalomra, háttérben a börzsönyi katlan hullámzó bérceivel....

Szia!
Itt sincs sok, most hideg van nekik, a hétvégi kellemesebb idõben talán már többen lesznek. De 1-2 hét múlva valószínûleg lehet söpörni õket.

Sziasztok!
Nektek is feltûnt, hogy idén nincsenek harlekin katicák?
Az elõzõ években ilyenkor már hemzsegtek a napsütötte házfalakon, téli menedékhelyet keresve. De idén nincsenek!
Nálatok mi újság harlekin ügyben?

A héten a késõ õszi gombák megkaphatják a hidegsokkot, a laska és a lilatönkû pereszke a jövõ hét végére elõjöhet.

Az is lesz. A közepe kifakult. Ez tölgyes, bükkös környékén volt.
Köszönöm.

2015. július 18, este. Ezt a villámot ott aludtam át, ahonnan másnap a telós kép készült.
Link
Mocsári ciprus. A maradék fa magassága kb. negyede a villámcsapás elõtti magasságának. A törzs szétrobbant a maradék magasságig: felforrt benne a víz. Vihar nem volt, jól látszanak a minden irányba szétrepülõ ágak.

Szerk: A fa láncfûrésszel egy kicsit megkozmetikázva még él.

Leginkább talán erre hasonlít: Link

Szép gomba. Elõzõ leírásomat töröltem, elnézést.

Galambgomba, kóstolással állapítható meg, hogy a kb. 200 faj közül, ehetõ fajhoz tartozik-e... Szép fotó. Mikorrhizás, érdemes bevinni a kertbe, mogyoró alá.

Múltkorában bringáztam egy jelöletlen szakaszon, zárt viszonylag szûk völgyecskében. Ott találtam õtet. Megakadt rajta a szemem a nagy bordó kalapja miatt. Mi lehet?
Link

Lájk! Éljenek túl minden gyökeret!

"Kísérleti szakasz" NEM nagyképûség akar lenni. Nagyon más dolog egy súlyos nagytömegû gép helyett tizedannyit nyomó mobilkamerával makrózni. A nagy tömeg tehetetlensége miatt stabilizál ami szükséges is mert a legerõsebb izomzat sem merev mint egy fixált hidraulika hanem apró, eleinte észrevehetetlen késõbb már kézremegésig terjedõ (fotón szinuszoid) "pulzálással" folyamatosan megfeszül-elernyed.
Végy kezedbe gépet, egy makrofotón nagyon jól felmérhetõ a gépet tartó ember izomzatának állapota melyet még külön külön befolyásol a szívverés-légzés üteme, az éppen igénybe vett törzs- és vázizomzat járulékos hatásaival együtt. Az optikai képstabilizálónak is vannak korlátai. Emiatt aztán kaotikus mikromozgások közepette kísérled meg a "célratartást" két lélegzetvétel között exponálva. Kis tömegû eszköz nyomban átvesz minden rezdülést, meg kell tanulni használatát mint sebésznek a szike "forgatását". Hát ez nálam a "kísérleti szakasz"

Óriás bocskoros gomba. Eddig egyszer láttam, olyan, mint ha haja lenne.

Szervusztok, hoztam pár képet a "kísérleti szakaszban" lõttek közül
A képsor története: egy fürkészdarázs leszállt elõttem "karjai között" egy süvölvény pókkal. Felkaptam a masinát, a darázs megijedt és ledobta elém zsákmányát. Szegény pókfi már kábult volt (bár lábait még nyújtogatta néha) hagyta magát fotózni. Ahogy letette elém a darázs:

Testmérete összevethetõ az asztalterítõ szövésével.
Bánatosan néz:

Lezoomolt képkivágat, elõtérben a bal chelicera "macskakörme". Képkivágat eredeti méretben Link
(Az alapkép teljes mérete 8160x6120=50 Mpx ami nyomtatásban 288x216 cm)
Érdekességnek még:
- fonószemölcse Link
- chelicerái (szembõl) Link
(Utóbbin a zöld háttér jelzi, áttettem egy levélre hátha elmúlik kábultsága és elmenekül mert nekem úgy tûnt még nem történt petézés, csak alkalmas helyet keresett hozzá a darázs, a pókot elkábította hogy nyugton maradjon. A képen már nyújtogatta felém "körmeit" )
Képadatok: expo 1/50 F2.0 ISO200 természetes fényben.

Védett a diófáról.

Köszönöm. Tavalyi év után merõ felüdülés az idei.
Itt már dolgozik:
Link
Mai fotó.

Gratulálok a szép egészséges szõlõ szüretnek. Az aránylag száraz levegõn, és a meleg napok szépen érlelték a bogyókat, felénk is.
Mézédes semmilyen (mazsola,alig magos) szõlõmet már leszedtem az orgonafára felfutó vesszõkrõl. Kaptam is egy posz-darázs csípést,aki benne volt a félig megevett bogyóban, amitõl 3 napig viszketett a tenyerem.