Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Mennyi a "tűréshatár"? +-1°C Vagy 2? És akkor mi nem fog már beleférni a "tűréshatárba"? És a mondjuk-ot, azt ki mondja? Mi, vagy az adatok? Mert LAM enyhébbről beszélt. Sőt, azt sem tudjuk, pontosan hogy a régi telekhez viszonyítunk, vagy az utóbbiakhoz.
Az NHH-n egyébként enyhébb eddig mindkét hónap az átlagnál (81-10). A december jelentősen (több, mint 1 fokkal, amit a meteorológiában havi középhőmérsékletre kissé melegebb kategóriába sorolnak)
Az NHH-n egyébként enyhébb eddig mindkét hónap az átlagnál (81-10). A december jelentősen (több, mint 1 fokkal, amit a meteorológiában havi középhőmérsékletre kissé melegebb kategóriába sorolnak)
Mondjuk azt, hogy egy kicsit tágabb intervallumot - tűréshatárt - feltételezve belefér az idei az átlagos telek közé (a Börzsönyben).
Ennyire talán lehetünk megengedők az állatokkal szemben, hiszen mégiscsak több hónapra előre jelzik indikátorként a várható időt.
Ennyire talán lehetünk megengedők az állatokkal szemben, hiszen mégiscsak több hónapra előre jelzik indikátorként a várható időt.
Melyikek? A Börzsönyben élő nagytestű növényevő (őz, szarvas) és mindenevő (vaddisznó) állatok.
Mit? Érezték, hogy átlagos tél lesz (eddig bejött), erre kondicionálták magukat az ősszel. (Forrás: Az állatok viselkedése tél előtt IX.)
Mit? Érezték, hogy átlagos tél lesz (eddig bejött), erre kondicionálták magukat az ősszel. (Forrás: Az állatok viselkedése tél előtt IX.)
Ahhoz azért az NHH mért adatai kellenének és megmondanám...! Talán Pitomka tehetne az ügy érdekében 
Itt a déli (!) hegylábon kissé átlag feletti, a relatívan magas napi T. maxok miatt.
! Talán Pitomka tehetne az ügy érdekében Itt a déli (!) hegylábon kissé átlag feletti, a relatívan magas napi T. maxok miatt.
Ha a hegyekre gondolsz, akkor egészen Börzsönyös a szezon
..
November legvége óta - a karácsonyi gyalázatot leszámítva - kifejezetten havas, helyenként meglepően kemény, markáns tél volt odafenn a bérceken. (700-750 m felett még most sem tudta bevenni a bástyákat, 800 m felett, vagy északias kitettségekben pedig klasszikus tél van most is).
Ld. Link
Kivételesen nem kellett nívóhatárt sem húzni 500 méteren , hogy alatta "Na most döntsd el, hogy ez most mi akar lenni takony van?", felett pedig ugrásszerűen a Tábornok az úr. Egészen az alacsony völgytalpakig, hegylábakig homogén tél volt, két hét kivételével kb. majd két hónapig.
Szóval kemény fagyok, hófelszínt döngölő metsző szelek, vastag zúzmararétegek, több mint méternyi összvastagságú lehullott hómennyiség, 40+-os hótakarók, az átmeneti olvadások miatt beékelt firnes jégrétegek...ergo: ha a február megy is a levesbe (börzsönyi szinten), akkor sem lehet panasz. De, tegyük hozzá csak az utóbbi 10-12 évet nézve átlag felettien jó a téli szezon, idézi a 90-es évek nagy részét általánosan jellemző börzsönyi teleket. Eddig. Akkor nem volt megállás március végéig, április elejéig...
..November legvége óta - a karácsonyi gyalázatot leszámítva - kifejezetten havas, helyenként meglepően kemény, markáns tél volt odafenn a bérceken. (700-750 m felett még most sem tudta bevenni a bástyákat, 800 m felett, vagy északias kitettségekben pedig klasszikus tél van most is).
Ld. Link
Kivételesen nem kellett nívóhatárt sem húzni 500 méteren , hogy alatta "Na most döntsd el, hogy ez most mi akar lenni takony van?", felett pedig ugrásszerűen a Tábornok az úr. Egészen az alacsony völgytalpakig, hegylábakig homogén tél volt, két hét kivételével kb. majd két hónapig.
Szóval kemény fagyok, hófelszínt döngölő metsző szelek, vastag zúzmararétegek, több mint méternyi összvastagságú lehullott hómennyiség, 40+-os hótakarók, az átmeneti olvadások miatt beékelt firnes jégrétegek...ergo: ha a február megy is a levesbe (börzsönyi szinten), akkor sem lehet panasz. De, tegyük hozzá csak az utóbbi 10-12 évet nézve átlag felettien jó a téli szezon, idézi a 90-es évek nagy részét általánosan jellemző börzsönyi teleket. Eddig. Akkor nem volt megállás március végéig, április elejéig...
Néhány, börzsöny hegylábi januárt jellemző adat, nem túl acélos nappali T.max. hőmérsékletek, de legalább sok hó jelige mellett.
Az összkép abszolút téli, néhány kifejezetten vaskosan-ordasan markáns téli és zord nappal. Főleg annak tekintetében, hogy idelenn régen volt már egybefüggő, majd egy hónapig kitartó és állandóan újrahízó hótakaró, országosan is jelentős lehullott össz hómennyiséggel.
(Fent a hegyek más tészta...)
Adatok:
Összes lehullott hómennyiség/hóvastagság: 44 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 25 cm
Hótakarós napok száma:28 nap
Havi középhőm.: -1,7 C fok.
Havi legalacsonyabb:-12,7 C fok
Havi legmagasabb 8,9 C fok
Havi átlag min. T: -4,5 C fok
Havi átlag max. T.: 1,1 C fok
27 fagyos nap, 12 téli nap, 3 zord nap.
Az összkép abszolút téli, néhány kifejezetten vaskosan-ordasan markáns téli és zord nappal. Főleg annak tekintetében, hogy idelenn régen volt már egybefüggő, majd egy hónapig kitartó és állandóan újrahízó hótakaró, országosan is jelentős lehullott össz hómennyiséggel.
(Fent a hegyek más tészta...)
Adatok:
Összes lehullott hómennyiség/hóvastagság: 44 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 25 cm
Hótakarós napok száma:28 nap
Havi középhőm.: -1,7 C fok.
Havi legalacsonyabb:-12,7 C fok
Havi legmagasabb 8,9 C fok
Havi átlag min. T: -4,5 C fok
Havi átlag max. T.: 1,1 C fok
27 fagyos nap, 12 téli nap, 3 zord nap.
Ennek a bizonyos 1985/86-os télnek a leghidegebb reggele febr. 28-án következett be Kutason, -20°C-kal. A 9-i havazásból nálunk 40-45 cm hó esett! (előkeresem még.. , meg van, jó kis régi, félfamentes rajzlapokon havi táblázatokban)
, meg van, jó kis régi, félfamentes rajzlapokon havi táblázatokban) 
Érdekességképen megnéztem, a november 27-én kezdődő télies időjárás beköszöntése óta mindössze néhányszor (decemberben 4x, januárban egyszer sem) maradt el a fagyos nap és akkor is csupán 0 és +1 fok közötti minimumok voltak.
Íme a november 27-e óta előforduló nem fagyos napok (és a minimumok):
12.04. (+0.4°C)
12.07. (+0.4°C)
12.28. (+0.2°C)
12.31. (+0.3°C)
02.02. (+0.8°C)
02.03. (+0.7°C)
Íme a november 27-e óta előforduló nem fagyos napok (és a minimumok):
12.04. (+0.4°C)
12.07. (+0.4°C)
12.28. (+0.2°C)
12.31. (+0.3°C)
02.02. (+0.8°C)
02.03. (+0.7°C)
Igen, az akart lenni.
Lényeg, hogy havas, hideg január volt felém, ahogy a december is szépen tartalmazott télies jegyeket, így eddig igencsak meg vagyok elégedve a téllel.
Egyébként a Mályi-tavat december közepétől folyamatosan jégtakaró fedi.
Lényeg, hogy havas, hideg január volt felém, ahogy a december is szépen tartalmazott télies jegyeket, így eddig igencsak meg vagyok elégedve a téllel.
Egyébként a Mályi-tavat december közepétől folyamatosan jégtakaró fedi.
2019 januárja Mályiban igazán télies volt.
Közép t: -2,02°C (az elmúlt 27 január átlagánál 0,7 fokkal hidegebb), a 27 január 7. leghidegebbje
Abszolút tmin: -12,2°C (12-én), abszolút tmax: 7,6°C (14-én)
Havi csapadék: 27,0 mm
Leesett hó: 21 cm (az elmúlt 27 átlagánál 6 cm-el több), a 27 január 5. legtöbbje
Hótakarós napok száma: 29
Télies napok száma: 12
Zord napok száma: 3
Fagyos napok száma: az összes, azaz 31.
Jellemző képek:
3-án: Link , Link , 9-én: Link , 17-én: Link , 20-án: Link , 24-én: Link
Közép t: -2,02°C (az elmúlt 27 január átlagánál 0,7 fokkal hidegebb), a 27 január 7. leghidegebbje
Abszolút tmin: -12,2°C (12-én), abszolút tmax: 7,6°C (14-én)
Havi csapadék: 27,0 mm
Leesett hó: 21 cm (az elmúlt 27 átlagánál 6 cm-el több), a 27 január 5. legtöbbje
Hótakarós napok száma: 29
Télies napok száma: 12
Zord napok száma: 3
Fagyos napok száma: az összes, azaz 31.
Jellemző képek:
3-án: Link , Link , 9-én: Link , 17-én: Link , 20-án: Link , 24-én: Link
Győrszemere-Nagyszentpál 2019 Január:
Havi középhőmérséklet: -0.2 °C
Havi átlagos minimum-hőmérséklet: -3.4 °C
Havi átlagos maximum-hőmérséklet: 3 °C
Havi legalacsonyabb hőmérséklet: -11.4 °C (8.)
Havi legmagasabb hőmérséklet: 11.8 °C (17.)
Legnagyobb napi hőingás: 12.8 °C (27.)
Havi összes csapadék: 41.8 mm
Legcsapadékosabb nap: 9.8 (5.)
Csapadékos napok száma: 17
Jelentős csapadékú napok száma: 3
Fagyos napok száma: 24
Téli napok száma: 6
Zord napok száma: 2
Ködös napok száma: 1
Havi középhőmérséklet: -0.2 °C
Havi átlagos minimum-hőmérséklet: -3.4 °C
Havi átlagos maximum-hőmérséklet: 3 °C
Havi legalacsonyabb hőmérséklet: -11.4 °C (8.)
Havi legmagasabb hőmérséklet: 11.8 °C (17.)
Legnagyobb napi hőingás: 12.8 °C (27.)
Havi összes csapadék: 41.8 mm
Legcsapadékosabb nap: 9.8 (5.)
Csapadékos napok száma: 17
Jelentős csapadékú napok száma: 3
Fagyos napok száma: 24
Téli napok száma: 6
Zord napok száma: 2
Ködös napok száma: 1
2019. január nálam:
T átlag: 0,75 °C.
T min. átlag: -1,57 °C.
T max. átlag: 3,73 °C.
Absz. T max.: 13,3 °C. (17.)
Absz. T min.: -7,4 °C. (08.)
Absz. hőingás: 20,7 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -2,8 °C. (07.)
Legmagasabb napi átlag: 6,8 °C. (17.)
Napi átlagok hőingása: 9,6 °C.
Legalacsonyabb T max.: -1,1 °C. (23.)
Legmagasabb T min.: 3,9 °C. (14.)
Napi legnagyobb hőingás: 14,1 °C. (17.)
Napi legkisebb hőingás: 1,6 °C. (31.)
Legalacsonyabb légnyomás: 993,6 hPa. (14.)
Legmagasabb légnyomás: 1031,4 hPa. (01.)
Fagyos nap: 25 db.
Hideg nap: 3 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 3 db.
Rendkívül hideg nap: 0 db.
Hóeséses nap: 22 db.
Hótakarós nap: 15 db.
Leesett hómennyiség: 24 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 6 cm. (23.)
Ködös nap: 2 db.
Balatonon jég: 8 nap.
Havi csapadékmennyiség: 29,5 mm. (éves: 29,5 mm.)
Csapadékos nap: 26 db.
Mérhető csapadékú nap: 16 db.
Jelentős csapadékú nap: 1 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 9,6 mm. (17.)
Az átlagnál 0,6 °C-kal enyhébb és némileg szárazabb (91 %) január volt az idei. Ezzel a 32. legenyhébb és 54. legszárazabb januáron vagyunk túl.
A hónap eleje és vége télies volt, míg a közepén volt egy enyhe 8 nap.
Feltűnő néhány téli jelzőnap magas száma és szintén feltűnő néhánynak az alacsony száma. Ez volt a jellemző az idei januárra nálunk: télies jellege volt közel átlagos hőmérséklettel, de igazán emlékezetes dolgok nem történtek.
T átlag: 0,75 °C.
T min. átlag: -1,57 °C.
T max. átlag: 3,73 °C.
Absz. T max.: 13,3 °C. (17.)
Absz. T min.: -7,4 °C. (08.)
Absz. hőingás: 20,7 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -2,8 °C. (07.)
Legmagasabb napi átlag: 6,8 °C. (17.)
Napi átlagok hőingása: 9,6 °C.
Legalacsonyabb T max.: -1,1 °C. (23.)
Legmagasabb T min.: 3,9 °C. (14.)
Napi legnagyobb hőingás: 14,1 °C. (17.)
Napi legkisebb hőingás: 1,6 °C. (31.)
Legalacsonyabb légnyomás: 993,6 hPa. (14.)
Legmagasabb légnyomás: 1031,4 hPa. (01.)
Fagyos nap: 25 db.
Hideg nap: 3 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 3 db.
Rendkívül hideg nap: 0 db.
Hóeséses nap: 22 db.
Hótakarós nap: 15 db.
Leesett hómennyiség: 24 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 6 cm. (23.)
Ködös nap: 2 db.
Balatonon jég: 8 nap.
Havi csapadékmennyiség: 29,5 mm. (éves: 29,5 mm.)
Csapadékos nap: 26 db.
Mérhető csapadékú nap: 16 db.
Jelentős csapadékú nap: 1 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 9,6 mm. (17.)
Az átlagnál 0,6 °C-kal enyhébb és némileg szárazabb (91 %) január volt az idei. Ezzel a 32. legenyhébb és 54. legszárazabb januáron vagyunk túl.
A hónap eleje és vége télies volt, míg a közepén volt egy enyhe 8 nap.
Feltűnő néhány téli jelzőnap magas száma és szintén feltűnő néhánynak az alacsony száma. Ez volt a jellemző az idei januárra nálunk: télies jellege volt közel átlagos hőmérséklettel, de igazán emlékezetes dolgok nem történtek.
1986 februárja, sőt március első fele is, több évtized távlatában a legzordabb késő telek közé tartozik. A tartós, visszatérő nagy hideget sarki-szárazföldi légtömegek masszív betörése, majd hosszan tartó uralma hozta. Ennek a szinoptikai korszaknak az "előszobája" a következő kép volt:
Link
Az Északkelet-Európát fedő hatalmas anticiklon déli peremén már feltűnik a rendkívül fagyos kontinentális légtömeg. A Földközi-tenger nyugati medencéje fölötti középponttal ugyanakkor kialakult az a nagyon markáns ciklon, ami dinamikát adva a légáramlásoknak, közvetve oka volt térségünket érő hidegelöntésnek. Ez az életerős légörvény "nekiszorult" az AC délnyugati peremének, ezért az izobárok térségünkben sűrűsödtek, igen megnőtt a nyomásgradiens. Emiatt a talaj közeli dk-i áramlás meglepő módon felgyorsult. Az erős szelet viharos lökések kísérték, a délkeletről fújó erős, viharos bárikus szél pedig kifejezett ritkaság. Ehhez hasonló tartós, erős délkeleti szelet talán azóta se láttam.
Emellett borult ég, és 4-5 fokos hőmérséklet volt jellemző a szóban forgó 2-3 napra. A viszonylag alacsony hőmérséklet már mutatta, hogy itt nem egy szimpla, szabad C előoldali áramlásról lesz szó.
Február 2-ra aztán az áramlás keletire fordult a Kárpát-medence felett. Ezzel pedig megindult a lábas hideg bezúdulása a medencébe:
Link
A szél északkeletire fordult és mérséklődött. Kisebb havazás, hózáporok voltak ennek a napnak a délutánján. Másnap csökkent a felhőzet, csapadék már nem fordult elő. Ellenben a nappali hőmérséklet már nem emelkedett 0 fok fölé.
Link
A keleties áramlás deponálta a hideg légtömeget a kontinens középső részébe, emellett a mediterrán ciklontevékenység se szűnt meg. A fagyos levegővel telt Kárpát-medence irányába nedves, enyhébb levegő indult meg, így kezdetét vette a havazás:
Link
A következő nagy havazásos etap nem sokkal a hónap közepe után vette kezdetét: Link Link Link
Ekkor viszont már, ahogy ez az "északi AC, mediterrán ciklonok" alapfelállásban gyakori, a ciklon az északkeleti hideget "lefordította" dny-ra, a délnyugati enyheséget pedig "felhúzta" ék-re. Míg Nyugat, sőt Dél-Magyarországon havas, hideg maradt az idő, addig északkeleten jelentős enyhülés, esők köszöntöttek be. Akkora volt a "fejreállás", hogy Pécsen, sőt még Szegeden is tél volt, de pl. Debrecenben 5 fokban eső esett. Budapesten volt 1-2 olvadó, esős nap, majd visszatért a hó, a hideg ide is. Közben Nyugat-Magyarországon mindvégig "hócsatát" vívott a közútkezelő a több napos, szűnni nem akaró hóeséssel, hófúvással.
Az alacsony nyomású időszak végeztével a hónap utolsó dekádjában -mikor rendesen már enyhülő, kora tavaszias idők járnak- a sarki légtömegek újabb rohamra indultak:
Link Link Link
Magas nyomású, teljesen felhőtlen, mérsékelt északi szeles napok jöttek, csikorgó kemény fagyokkal. Országszerte csak úgy "röpködtek" a -20 fokos minimumok, és Budapesten néhány napig a maximum-hőmérséklet is csak -10 fok körüli volt.
Abban az évben az időjárás "elfelejtett" évszakot váltani. A hideg csupán kis enyhüléssel áthúzódott március elejére is:
Link
Még 8-án is lehetett természetes tó jegén korcsolyázni. A tavaszi hónapok is változékony, csapadékos, gyakran kifejezetten hideg időt hoztak, de az már egy másik történet.
Link
Az Északkelet-Európát fedő hatalmas anticiklon déli peremén már feltűnik a rendkívül fagyos kontinentális légtömeg. A Földközi-tenger nyugati medencéje fölötti középponttal ugyanakkor kialakult az a nagyon markáns ciklon, ami dinamikát adva a légáramlásoknak, közvetve oka volt térségünket érő hidegelöntésnek. Ez az életerős légörvény "nekiszorult" az AC délnyugati peremének, ezért az izobárok térségünkben sűrűsödtek, igen megnőtt a nyomásgradiens. Emiatt a talaj közeli dk-i áramlás meglepő módon felgyorsult. Az erős szelet viharos lökések kísérték, a délkeletről fújó erős, viharos bárikus szél pedig kifejezett ritkaság. Ehhez hasonló tartós, erős délkeleti szelet talán azóta se láttam.
Emellett borult ég, és 4-5 fokos hőmérséklet volt jellemző a szóban forgó 2-3 napra. A viszonylag alacsony hőmérséklet már mutatta, hogy itt nem egy szimpla, szabad C előoldali áramlásról lesz szó.
Február 2-ra aztán az áramlás keletire fordult a Kárpát-medence felett. Ezzel pedig megindult a lábas hideg bezúdulása a medencébe:
Link
A szél északkeletire fordult és mérséklődött. Kisebb havazás, hózáporok voltak ennek a napnak a délutánján. Másnap csökkent a felhőzet, csapadék már nem fordult elő. Ellenben a nappali hőmérséklet már nem emelkedett 0 fok fölé.
Link
A keleties áramlás deponálta a hideg légtömeget a kontinens középső részébe, emellett a mediterrán ciklontevékenység se szűnt meg. A fagyos levegővel telt Kárpát-medence irányába nedves, enyhébb levegő indult meg, így kezdetét vette a havazás:
Link
A következő nagy havazásos etap nem sokkal a hónap közepe után vette kezdetét: Link Link Link
Ekkor viszont már, ahogy ez az "északi AC, mediterrán ciklonok" alapfelállásban gyakori, a ciklon az északkeleti hideget "lefordította" dny-ra, a délnyugati enyheséget pedig "felhúzta" ék-re. Míg Nyugat, sőt Dél-Magyarországon havas, hideg maradt az idő, addig északkeleten jelentős enyhülés, esők köszöntöttek be. Akkora volt a "fejreállás", hogy Pécsen, sőt még Szegeden is tél volt, de pl. Debrecenben 5 fokban eső esett. Budapesten volt 1-2 olvadó, esős nap, majd visszatért a hó, a hideg ide is. Közben Nyugat-Magyarországon mindvégig "hócsatát" vívott a közútkezelő a több napos, szűnni nem akaró hóeséssel, hófúvással.
Az alacsony nyomású időszak végeztével a hónap utolsó dekádjában -mikor rendesen már enyhülő, kora tavaszias idők járnak- a sarki légtömegek újabb rohamra indultak:
Link Link Link
Magas nyomású, teljesen felhőtlen, mérsékelt északi szeles napok jöttek, csikorgó kemény fagyokkal. Országszerte csak úgy "röpködtek" a -20 fokos minimumok, és Budapesten néhány napig a maximum-hőmérséklet is csak -10 fok körüli volt.
Abban az évben az időjárás "elfelejtett" évszakot váltani. A hideg csupán kis enyhüléssel áthúzódott március elejére is:
Link
Még 8-án is lehetett természetes tó jegén korcsolyázni. A tavaszi hónapok is változékony, csapadékos, gyakran kifejezetten hideg időt hoztak, de az már egy másik történet.
Azon gondolkodtam, hogy mennyi lehetett a Magyarországon mért legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet, ha nem csak a jelenlegi területet nézzük, hanem 1920 előtt a teljes Kárpát-medencét. Akár a Tátra völgyeiben, akár Erdélyben simán lehetett -35 foknál hidegebb, persze akkor még elég gyér volt a mérőhálózat. Ugyanígy a Délvidék is behúzhatott 42 foknál melegebb értéket.
Amúgy vicces lenne egy időjárás előrejelzés most az akkori országra nézve:
....a legalacsonyabb hőmérséklet tág határok között, +5 fok (Fiume) és -28 fok (Bodzaforduló) között várható...
Amúgy vicces lenne egy időjárás előrejelzés most az akkori országra nézve:
....a legalacsonyabb hőmérséklet tág határok között, +5 fok (Fiume) és -28 fok (Bodzaforduló) között várható...
Nálam jelenleg: 0,98 °C.
Évszázados átlag: -1,03 °C.
30 éves átlag: 0,12 °C.
Évszázados átlag: -1,03 °C.
30 éves átlag: 0,12 °C.
Komoly különbség lesz a január havi középhőmérsékletekben a nyugati és keleti orazágrész között. A Dunántúl nagy része +1,5 - 2 fokos többlettel fog zárni az évszázados átlaghoz viszonyítva.
Szombathelyen ezzel a január lesz a zsinórban 10. hónap, amelynek középhőmérséklete legalább 1,0 fokkal megadja az 1901 óta számított havi átlagot. Igen komoly sorozat, nagy kérdés, hogy a február meg tudja-e ezt szakítani, vagy tovább nyúlik.
Szombathelyen ezzel a január lesz a zsinórban 10. hónap, amelynek középhőmérséklete legalább 1,0 fokkal megadja az 1901 óta számított havi átlagot. Igen komoly sorozat, nagy kérdés, hogy a február meg tudja-e ezt szakítani, vagy tovább nyúlik.
Életem nagy havazásos élményei közül az egyik 1996 jan. 25-e tájához kötődik. Ez a téli félév egyébként a valószínűtlenségek ideje volt: szinte semmi sem a szokványos, "normális" módon sült el az időjárásban, hanem annál téliesebben alakult. Ez alól a szóban forgó hóesés sem kivétel.
De lássuk az előzményeket! Január 10-e körül igen nagy térségre kiterjedő déli áramlás vette kezdetét Európában. Ennek méretére jellemző, hogy az atlanti partoktól a Kelet-Európai-síkság nyugati részéig terjedt.
Link Link Link Link Link
Látható, hogy a déli áramlás nagyon tartós is volt, napokig alig változott a makroszinoptikai kép. Ezzel a mediterrán térségből egyre enyhébb légtömegek érték el Közép-Európát. A fagyos levegő messzire meghátrált a kontinens északkeleti peremvidékei felé.
Nálunk a december utolsó, és január első napjaiban leesett hó -legalábbis Észak-Dunántúlon- gyorsan elolvadt, majd változóan felhős-napos, déli szeles, enyhe, kora tavaszi hangulatú időjárás köszöntött be. Több napon át még éjszaka sem fagyott, a maximum-hőmérsékletek pedig többször megközelítették a 10 fokot. Igaz, hogy "tizenfokos" nagy, szokatlan enyheség nem alakult ki.
Ezek után bízvást arra lehetett számítani, hogy egy hosszasabb délnyugati áramlású, a szokásosnál jóval enyhébb időjárású "éra" jön létre. Nem így történt!
Január 13-tól az izobár-térképeken egyértelművé vált az északkeleti anticiklon térhódítása nyugat felé. Ezzel a déli áramlás fölöttünk fokozatosan délkeletire, keletire fordult. Az anticiklon peremén hideg, kontinentális levegő kezdett beszivárogni a Kárpát-medencébe.
Link Link Link Link
A talaj közelében meglepően kitartó dk-i, k-i szél fújt, és egyre kevesebb felhő, mind derültebb ég mellett lassan csökkenni kezdett a hőmérséklet.
Az igazán hideg szibériai levegő január 19-én érte el határainkat, amit Vissy Károly a tv-híradó időjárásjelentéséban látható örömmel jelentett be.
Link Link Link Link Link
Az utolsó térképeken ugyanakkor már feltűnik, hogy Délnyugat-Európa felett egy nagy kiterjedésű, igen aktív ciklon van kialakulóban. A ciklon "nekidörgölőzött" a hideg AC délnyugati peremének, és enyhébb, nedves légtömegeket kezdett térségünk fölé sodorni.
Link Link Link Link
A kétféle légtömeg keveredése jelentős havazást okozott hazánkban. A pontos dátumra ugyan nem emlékszem, de legvalószínűbbnek éppen január 25-e látszik. Előtte való nap este egy hölgy volt a jelentő meteorológus, ő a havazás mellé jelentős enyhülést "jósolt", azt mondta, a hóesés több helyen átmehet majd ónos esőbe, havas esőbe. Nem lett igaza, a dolog ismét a hidegebb irányba fordult. A valóságban Észak-Dunántúlon mindvégig nagy mennyiségű porhó hullott, ebből az erős szél komoly hófúvást csinált. Érdekes módon dk-i szél hordta a havat, -8, -9 fokos zord nappali hőmérséklet mellett. A házam dk-re néző bejárata mellett akkora hóbuckát hordott össze a szél, hogy alig lehetett ajtót nyitni tőle.
Az idő később se enyhült, pár nappal utána ez volt a kép:
Link
A közben északira fordult szél most már a másik oldalról fújta rá a havat a Győr-Bp. (1-es) főútra. Már mindegy volt, milyen szél fúj, mindegyik a száraz, fagyos porhavat hordta. Mintha Oroszországban élnénk.
De lássuk az előzményeket! Január 10-e körül igen nagy térségre kiterjedő déli áramlás vette kezdetét Európában. Ennek méretére jellemző, hogy az atlanti partoktól a Kelet-Európai-síkság nyugati részéig terjedt.
Link Link Link Link Link
Látható, hogy a déli áramlás nagyon tartós is volt, napokig alig változott a makroszinoptikai kép. Ezzel a mediterrán térségből egyre enyhébb légtömegek érték el Közép-Európát. A fagyos levegő messzire meghátrált a kontinens északkeleti peremvidékei felé.
Nálunk a december utolsó, és január első napjaiban leesett hó -legalábbis Észak-Dunántúlon- gyorsan elolvadt, majd változóan felhős-napos, déli szeles, enyhe, kora tavaszi hangulatú időjárás köszöntött be. Több napon át még éjszaka sem fagyott, a maximum-hőmérsékletek pedig többször megközelítették a 10 fokot. Igaz, hogy "tizenfokos" nagy, szokatlan enyheség nem alakult ki.
Ezek után bízvást arra lehetett számítani, hogy egy hosszasabb délnyugati áramlású, a szokásosnál jóval enyhébb időjárású "éra" jön létre. Nem így történt!
Január 13-tól az izobár-térképeken egyértelművé vált az északkeleti anticiklon térhódítása nyugat felé. Ezzel a déli áramlás fölöttünk fokozatosan délkeletire, keletire fordult. Az anticiklon peremén hideg, kontinentális levegő kezdett beszivárogni a Kárpát-medencébe.
Link Link Link Link
A talaj közelében meglepően kitartó dk-i, k-i szél fújt, és egyre kevesebb felhő, mind derültebb ég mellett lassan csökkenni kezdett a hőmérséklet.
Az igazán hideg szibériai levegő január 19-én érte el határainkat, amit Vissy Károly a tv-híradó időjárásjelentéséban látható örömmel jelentett be.
Link Link Link Link Link
Az utolsó térképeken ugyanakkor már feltűnik, hogy Délnyugat-Európa felett egy nagy kiterjedésű, igen aktív ciklon van kialakulóban. A ciklon "nekidörgölőzött" a hideg AC délnyugati peremének, és enyhébb, nedves légtömegeket kezdett térségünk fölé sodorni.
Link Link Link Link
A kétféle légtömeg keveredése jelentős havazást okozott hazánkban. A pontos dátumra ugyan nem emlékszem, de legvalószínűbbnek éppen január 25-e látszik. Előtte való nap este egy hölgy volt a jelentő meteorológus, ő a havazás mellé jelentős enyhülést "jósolt", azt mondta, a hóesés több helyen átmehet majd ónos esőbe, havas esőbe. Nem lett igaza, a dolog ismét a hidegebb irányba fordult. A valóságban Észak-Dunántúlon mindvégig nagy mennyiségű porhó hullott, ebből az erős szél komoly hófúvást csinált. Érdekes módon dk-i szél hordta a havat, -8, -9 fokos zord nappali hőmérséklet mellett. A házam dk-re néző bejárata mellett akkora hóbuckát hordott össze a szél, hogy alig lehetett ajtót nyitni tőle.
Az idő később se enyhült, pár nappal utána ez volt a kép:
Link
A közben északira fordult szél most már a másik oldalról fújta rá a havat a Győr-Bp. (1-es) főútra. Már mindegy volt, milyen szél fúj, mindegyik a száraz, fagyos porhavat hordta. Mintha Oroszországban élnénk.
Néhány éve, Solymáron ástam az utcát. Jött egy autó, elakadt. 
Lentről is, elakadt. Hoztam még két lapátot, 
jöttek szánkózók, 
segítettek. Jött Hankiss Elemér tanár úr, bottal, ő is segített! Kiástuk az autókat...
Viszont még régebben, lefagyott napszálltával az utca,
meghúztam a szembe-szomszéd autóját. Azóta is jóban van a két család!! - viszont a sógor nem ad vörösbort a halászléhez...
Lentről is, elakadt. Hoztam még két lapátot, jöttek szánkózók, segítettek. Jött Hankiss Elemér tanár úr, bottal, ő is segített! Kiástuk az autókat... Viszont még régebben, lefagyott napszálltával az utca,
meghúztam a szembe-szomszéd autóját. Azóta is jóban van a két család!! - viszont a sógor nem ad vörösbort a halászléhez... 
"Mindent összevetve nagyon hálás voltam akkor a természetnek, hogy ezt produkálta, ugyanis a sok-sok munka mellett van
egy másik hozadéka is az ilyen jelenségeknek: összehozza az embereket
minden téren! Sokat beszélgettünk, önzetlenül segítettük egymást és ezek
olyan emberi értékek amik máskor ritkán vagy egyáltalán nem jönnek a
felszínre! "
Én 2 éve, mikor hirtelen leesett itt 33 centi hó, vesztem össze hólapátolás közben úgy a szembeszomszéd asszonnyal, hogy azóta is messziről kerül nem csak engem, hanem az egész családomat.
egy másik hozadéka is az ilyen jelenségeknek: összehozza az embereket
minden téren! Sokat beszélgettünk, önzetlenül segítettük egymást és ezek
olyan emberi értékek amik máskor ritkán vagy egyáltalán nem jönnek a
felszínre! "
Én 2 éve, mikor hirtelen leesett itt 33 centi hó, vesztem össze hólapátolás közben úgy a szembeszomszéd asszonnyal, hogy azóta is messziről kerül nem csak engem, hanem az egész családomat.
Ugyanez nálam (január):
0 téli nap.
14 fagyos nap.
Eddigi havi átlag: +1,8 °C (30 éves átlag: 0,1 °C)
Azaz eddig igencsak elégedetlen vagyok a januárral.
0 téli nap.
14 fagyos nap.
Eddigi havi átlag: +1,8 °C (30 éves átlag: 0,1 °C)
Azaz eddig igencsak elégedetlen vagyok a januárral.
Nekem a mai már a 17. téli nap és ami érdekesség, a január első 20 nap mindegyike fagyos volt.
A január két dekád után -1,7°C-on áll, az elmúlt 26 január átlaga nálam -1,4°C.
A januári hótakarós napok száma a maival már 18 nap, az elmúlt 26 január átlaga nálam 14 nap.
A leesett hó eddig 14 cm, az elmúlt 26 január átlaga nálam 14,7cm.
A januári téli napok száma eddig 8 nap, az elmúlt 26 január átlaga nálam 14 nap.
Azaz eddig igencsak elégedett vagyok a januárral.
A január két dekád után -1,7°C-on áll, az elmúlt 26 január átlaga nálam -1,4°C.
A januári hótakarós napok száma a maival már 18 nap, az elmúlt 26 január átlaga nálam 14 nap.
A leesett hó eddig 14 cm, az elmúlt 26 január átlaga nálam 14,7cm.
A januári téli napok száma eddig 8 nap, az elmúlt 26 január átlaga nálam 14 nap.
Azaz eddig igencsak elégedett vagyok a januárral.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#426638 - 2019-01-18 22:52:22)
Bezzeg mához 6 éve, 2013. jan. 18-án mennyire könnyen ment. A Dunántúlon néhol az 50 cm-t közelítette, itt-ott el is érte a hóréteg vastagsága az aznapi friss havazással együtt.
Nálam 2013. jan. 18-án a korábbi napokról maradt reggelig 11 cm tömör, vizes hó az olvadások után, majd erre hullott a nap folyamán 10 cm porhó, vastagon fagyban, így a hóréteg estére 21 cm lett. Ezután 19-20-án végig fagyott, a hóréteg érdemben nem változott, és mind a két nap kisebb hófúvások voltak az erős ény szélben. Igazi vastagon havas, fagyos téli hétvége volt az és minden nap ugyanarra a napra esett, mint idén, tehát 2013-ban jan. 18-a péntek volt, idén 2019-ben is az.
Kicsivel dk-re, Budán már ennek nyoma sem volt. Egész délutánig ott tartózkodtam iskolában, és ott bőven + fokokban ömlött a hó nagy pelyhekben, de semmi sem maradt meg, csak a hókupacok emlékeztettek a jan. 14-én reggelre hullott 15 cm körüli hóra.
Egyébként a 2013. jan. közepi helyzet megért egy misét. Több nagy csapadékú medi is volt, főleg a Dunántúlon és északon, hóba fulladásokkal.
Az első jan. 14-15-én volt, a második 16-17-én, ez a Dunántúlt érintette, a főváros környékét már alig, és a pár fokos + hőmérsékletek mellett olvadt a 15-éig lehulló 15 cm körüli hó, de azért 16-án volt kora délután a főváros környékén egy heves hózáporos rendszer dél felől, mely a fővárosban nem maradt meg, otthon Vörösváron viszont 4 cm lucskos hó esett, totál lehúzva a növényeket a földig. A harmadik erősebb medi meg 18-án ténykedett, szintén főleg a Dunántúlon.
Bezzeg mához 6 éve, 2013. jan. 18-án mennyire könnyen ment. A Dunántúlon néhol az 50 cm-t közelítette, itt-ott el is érte a hóréteg vastagsága az aznapi friss havazással együtt.
Nálam 2013. jan. 18-án a korábbi napokról maradt reggelig 11 cm tömör, vizes hó az olvadások után, majd erre hullott a nap folyamán 10 cm porhó, vastagon fagyban, így a hóréteg estére 21 cm lett. Ezután 19-20-án végig fagyott, a hóréteg érdemben nem változott, és mind a két nap kisebb hófúvások voltak az erős ény szélben. Igazi vastagon havas, fagyos téli hétvége volt az és minden nap ugyanarra a napra esett, mint idén, tehát 2013-ban jan. 18-a péntek volt, idén 2019-ben is az.
Kicsivel dk-re, Budán már ennek nyoma sem volt. Egész délutánig ott tartózkodtam iskolában, és ott bőven + fokokban ömlött a hó nagy pelyhekben, de semmi sem maradt meg, csak a hókupacok emlékeztettek a jan. 14-én reggelre hullott 15 cm körüli hóra.
Egyébként a 2013. jan. közepi helyzet megért egy misét. Több nagy csapadékú medi is volt, főleg a Dunántúlon és északon, hóba fulladásokkal.
Az első jan. 14-15-én volt, a második 16-17-én, ez a Dunántúlt érintette, a főváros környékét már alig, és a pár fokos + hőmérsékletek mellett olvadt a 15-éig lehulló 15 cm körüli hó, de azért 16-án volt kora délután a főváros környékén egy heves hózáporos rendszer dél felől, mely a fővárosban nem maradt meg, otthon Vörösváron viszont 4 cm lucskos hó esett, totál lehúzva a növényeket a földig. A harmadik erősebb medi meg 18-án ténykedett, szintén főleg a Dunántúlon.
Túl a január és a tél felén egy kis számvetés:
Pápán a dec. és január is változatos időt hozott. Dec. első dekádja enyhe, második hideg, havas a harmadik megint enyhébbre sikerült. Jan. 15-ig igazi hullámvasút volt 4 felmelegedés és négy lehűlés. Ma a tegnapi nagymeleg után (a tél csúcs 13 fokkal !) ma már itt van a hidegfront és hózápor, megint rövid lett a meleglötty ideje (a hideglöttyök sem voltak tartósak, csak dec. közepén).
Dec-ben 20, január 15-ig 15 napon fordult elő csapadék, ha többször nem is mérhető mennyiség. A 27 ill. 24(jan) mm körüli csapadék nagyjából átlag közelire hozza a tél első felét.A leghosszabb csapadékmentes időszak is csak 3 napos volt, vagyis a frontok burjánzása tükröződik ebben is. (Január első 18 napjának mindegyikén esett). A 46 napból 35 napon esett. Ebből 20 alkalommal szilárd csapadék is előfordult. A legtöbb hó jan-4-5-én esett és 20 cm-t is elérte a hótakaró. Reggeli mérésekből dec. 4, jan. 9 hótakarós napot hozott eddig. Decemberben 10 cm-nél vastagabb nem volt.
Zord nap nem lett, viszont 10 fok fölé is csak egyszer melegedett még. dec. 4-én(Min. -9,3, max. 12 fok). Nálam a dec. 2,1 fokos közepet hozott, a jan. első felének átlaga 0,4 fok, vagyis még az átlag alá ez sem ment. ( Reménykedem, hogy nem sért senkit amit leírtam, ha igen visszavonom és inkább megfogadom, hogy nem írok többet ide.)
Pápán a dec. és január is változatos időt hozott. Dec. első dekádja enyhe, második hideg, havas a harmadik megint enyhébbre sikerült. Jan. 15-ig igazi hullámvasút volt 4 felmelegedés és négy lehűlés. Ma a tegnapi nagymeleg után (a tél csúcs 13 fokkal !) ma már itt van a hidegfront és hózápor, megint rövid lett a meleglötty ideje (a hideglöttyök sem voltak tartósak, csak dec. közepén).
Dec-ben 20, január 15-ig 15 napon fordult elő csapadék, ha többször nem is mérhető mennyiség. A 27 ill. 24(jan) mm körüli csapadék nagyjából átlag közelire hozza a tél első felét.A leghosszabb csapadékmentes időszak is csak 3 napos volt, vagyis a frontok burjánzása tükröződik ebben is. (Január első 18 napjának mindegyikén esett). A 46 napból 35 napon esett. Ebből 20 alkalommal szilárd csapadék is előfordult. A legtöbb hó jan-4-5-én esett és 20 cm-t is elérte a hótakaró. Reggeli mérésekből dec. 4, jan. 9 hótakarós napot hozott eddig. Decemberben 10 cm-nél vastagabb nem volt.
Zord nap nem lett, viszont 10 fok fölé is csak egyszer melegedett még. dec. 4-én(Min. -9,3, max. 12 fok). Nálam a dec. 2,1 fokos közepet hozott, a jan. első felének átlaga 0,4 fok, vagyis még az átlag alá ez sem ment. ( Reménykedem, hogy nem sért senkit amit leírtam, ha igen visszavonom és inkább megfogadom, hogy nem írok többet ide.)
Ennél talán még acélosabb volt az ezt követő, hónap végi lehűlés, amiről már egyébként értekeztünk még évekkel ezelőtt: Link illetve Link . Az a hidegbetörés 1991 januárjának végén nálam etalonként benne szerepel az elmúlt közel 30 év top 5 lehűlései között, már ami annak erősségét és tartósságát illeti. Link Link Link Link
Szerk.: most vettem észre, hogy a lenti írásodban megemlítetted a hónap végi komoly lehűlést is, így elnézést kérek, véletlenül figyelmen kívül hagytam.
Szerk.: most vettem észre, hogy a lenti írásodban megemlítetted a hónap végi komoly lehűlést is, így elnézést kérek, véletlenül figyelmen kívül hagytam.
Ismét évfordulóhoz értünk: egy kevésbé látványos, a köz számára talán nem annyira emlékezetes, de annál érdekesebb eseményről fogok megemlékezni. Az 1991 január közepi lábashideg-betörésről van szó. Ez a magasnyomású, száraz kontinentális hidegelárasztás egyik iskolapéldája. Már az előzmények is tanulságokkal szolgálnak, ezért elöljáróban kitérek ezekre is. A december elég havas, meglehetősen téli időjárást hozott. A meteorológiai tél első napján Észak-Dunántúlon jelentős havazás volt, a következő helyzetből:
Link Link
Majd "sülni" kezdett a meteorológiai intézet utóbbi évtizedekben előfordult egyik legnagyobb "buktája"
Link Link
A Nyugat-Európa felett kiképződő teknő ciklonjából a kontinens nyugati részein nagy területen szokatlanul erős havazás, hóviharok vették kezdetüket. Délkelet-Angliától Németországig a vastag hótakaró, hófúvások igen komoly közlekedési fennakadásokat okoztak. Az Intézet nálunk is riasztott, többször felhívta a figyelmet a várható ítéletidőre. Végül a dolog kimenetele a következő lett:
Link Link
Az igen aktív ciklonnak előoldalára kerültünk, ahol természetesen nem volt hideg légtömeg. Mikor pedig a hátoldali hideg egy része fölénk ért, már nem volt kellő alacsony nyomás a térségben a nagyobb dolgokhoz. Áthelyeződő nyugati teknőnél igen gyakran éppen ez az ábra: az igazi hidegáramlás Nyugat-Európát éri, hozzánk már csak kerülőúton, megszelídülve ér el az Északi-sark lehelete. Ebben az esetben is a beígért ítéletidő helyett kisebb havazások, és igencsak mérsékelt hideg ért el minket. A helyzetet esetleg megmenthette volna egy közeli, jelentős északkeleti hidegdepó. Ez a teknő "döglődő" ciklontevékenységét fellobbanthatta volna, és a megerősödött ciklon ránk ránthatta volna a hideget. De ilyen hidegfelhalmozódás, a térkép tanúsága szerint, nem volt akkor.
A blokkhajlam azért fennmaradt, és a térségtől keletre került AC hideg levegője, keveredve a nyugatról már egyre erősebben benyomuló enyhe, óceáni légtömegekkel, meglepetésre szép "sirató" havazást okozott karácsony másnapján:
Link Link
Ezután hosszabb ideig a nyugatias áramlással érkező enyhe, óceáni légtömegek uralkodtak térségünkben. Még január 10-én is ez volt a kép:
Link
A makroszinoptikai váltás jelei két nappal később kezdtek mutatkozni: Link
Emlékszem, Vissy Károly nem kis elégtétel-érzéssel jelentette be a "jegesmaci" érkezését, és havazásokat, hófúvást ígért a következő napokra.
Ehelyett nálunk erősen emelkedni kezdett a légnyomás anélkül, hogy bármi hidegáramlás érkezett volna. Változóan felhős, kifejezetten enyhe maradt az idő (bár, ahogy a térkép mutatja, a magasban már megkezdődött a hőmérséklet csökkenése):
Link
Szóval, a magam részéről már szinte lemondtam a komolyabb lehűlésről, de az mégis jött:
Link
Másnap, január 14-én tökéletesen felhőtlenre derült, mélykék égbolt, erős é-i szél köszöntött be. A hőmérséklet kora délután ugyan még elérte a 6 fokot, estére azonban -5, -6 fokra esett vissza, még mindig élénk szélben. A következő nap már nem emelkedett fagypont fölé a hőmérő higanyszála.
Azóta 2, hasonlóan tipikus esete volt a lábashideg dinamikus beáramlásának: 2006 január közepén, és 2017 január elején. Ezekből az esetekből kitetszik az ilyen hidegelárasztás "arcéle" Csont derült ég, nehéz, "nyomó" északi szél (valószínűleg a kis vertikális hőgradiens miatt csekély turbulenciák következtében), napközben stagnáló, de leginkább süllyedő hőmérséklet.
Akkor januárban "ráduplázott" a lábas. A hónap végén ilyen orosz hideg kerítette hatalmába a Kárpát-medencét:
Link
Észak-Dunántúlon csontszáraz volt ez a hideghullám is, hó egy gramm se esett. Mégis, többször mértem -15(-) fokos miniket akkor.
Bár köztudott, hogy nálunk az igazán erős fagyokhoz hótakaró szükséges, egy kivétel van ez alól: az északkeleti lábashideg-elárasztás.
Ez a légtömeg nagyjából "fütyül" arra, van-e hó vagy nincs: hozza a formáját. Úgy látszik, Kelet-Európa hómezőin úgy kihűl a légtömeg "lába" (talajjal érintkező rétege), hogy hótlan helyre érve is zord hideget csinál.
Link Link
Majd "sülni" kezdett a meteorológiai intézet utóbbi évtizedekben előfordult egyik legnagyobb "buktája"
Link Link
A Nyugat-Európa felett kiképződő teknő ciklonjából a kontinens nyugati részein nagy területen szokatlanul erős havazás, hóviharok vették kezdetüket. Délkelet-Angliától Németországig a vastag hótakaró, hófúvások igen komoly közlekedési fennakadásokat okoztak. Az Intézet nálunk is riasztott, többször felhívta a figyelmet a várható ítéletidőre. Végül a dolog kimenetele a következő lett:
Link Link
Az igen aktív ciklonnak előoldalára kerültünk, ahol természetesen nem volt hideg légtömeg. Mikor pedig a hátoldali hideg egy része fölénk ért, már nem volt kellő alacsony nyomás a térségben a nagyobb dolgokhoz. Áthelyeződő nyugati teknőnél igen gyakran éppen ez az ábra: az igazi hidegáramlás Nyugat-Európát éri, hozzánk már csak kerülőúton, megszelídülve ér el az Északi-sark lehelete. Ebben az esetben is a beígért ítéletidő helyett kisebb havazások, és igencsak mérsékelt hideg ért el minket. A helyzetet esetleg megmenthette volna egy közeli, jelentős északkeleti hidegdepó. Ez a teknő "döglődő" ciklontevékenységét fellobbanthatta volna, és a megerősödött ciklon ránk ránthatta volna a hideget. De ilyen hidegfelhalmozódás, a térkép tanúsága szerint, nem volt akkor.
A blokkhajlam azért fennmaradt, és a térségtől keletre került AC hideg levegője, keveredve a nyugatról már egyre erősebben benyomuló enyhe, óceáni légtömegekkel, meglepetésre szép "sirató" havazást okozott karácsony másnapján:
Link Link
Ezután hosszabb ideig a nyugatias áramlással érkező enyhe, óceáni légtömegek uralkodtak térségünkben. Még január 10-én is ez volt a kép:
Link
A makroszinoptikai váltás jelei két nappal később kezdtek mutatkozni: Link
Emlékszem, Vissy Károly nem kis elégtétel-érzéssel jelentette be a "jegesmaci" érkezését, és havazásokat, hófúvást ígért a következő napokra.
Ehelyett nálunk erősen emelkedni kezdett a légnyomás anélkül, hogy bármi hidegáramlás érkezett volna. Változóan felhős, kifejezetten enyhe maradt az idő (bár, ahogy a térkép mutatja, a magasban már megkezdődött a hőmérséklet csökkenése):
Link
Szóval, a magam részéről már szinte lemondtam a komolyabb lehűlésről, de az mégis jött:
Link
Másnap, január 14-én tökéletesen felhőtlenre derült, mélykék égbolt, erős é-i szél köszöntött be. A hőmérséklet kora délután ugyan még elérte a 6 fokot, estére azonban -5, -6 fokra esett vissza, még mindig élénk szélben. A következő nap már nem emelkedett fagypont fölé a hőmérő higanyszála.
Azóta 2, hasonlóan tipikus esete volt a lábashideg dinamikus beáramlásának: 2006 január közepén, és 2017 január elején. Ezekből az esetekből kitetszik az ilyen hidegelárasztás "arcéle" Csont derült ég, nehéz, "nyomó" északi szél (valószínűleg a kis vertikális hőgradiens miatt csekély turbulenciák következtében), napközben stagnáló, de leginkább süllyedő hőmérséklet.
Akkor januárban "ráduplázott" a lábas. A hónap végén ilyen orosz hideg kerítette hatalmába a Kárpát-medencét:
Link
Észak-Dunántúlon csontszáraz volt ez a hideghullám is, hó egy gramm se esett. Mégis, többször mértem -15(-) fokos miniket akkor.
Bár köztudott, hogy nálunk az igazán erős fagyokhoz hótakaró szükséges, egy kivétel van ez alól: az északkeleti lábashideg-elárasztás.
Ez a légtömeg nagyjából "fütyül" arra, van-e hó vagy nincs: hozza a formáját. Úgy látszik, Kelet-Európa hómezőin úgy kihűl a légtömeg "lába" (talajjal érintkező rétege), hogy hótlan helyre érve is zord hideget csinál.
Felénk nagyon ritka a szélcsend és derült ég kombináció. Egy télen átlagosan 2-3-szor fordul elő, de gyakran akkor is csak az éjszaka egy részében.
Az utóbbi években november közepén szokott először fagyni (gyakran szállított faggyal, vagy az első hóeséssel egybekötve).
Ha az éjszakai minimumokból számolnának éves középhőmérsékletet, akkor az ország legmelegebb 5%-hoz tartoznánk.
Ha viszont a nappali maximumokból számolnánk éves középhőmérsékletet, akkor a hidegebb harmadhoz tartoznánk.
Pár évvel ezelőtt egyik télen (januárban és februárban) Miskolccal hasonlítottam össze a nappali maximumokat és közel azonos középhőmérséklet jött ki. A minimumok tekintetében viszont jóval hidegebb volt Miskolc.
-20 fok alatti hőmérséklet itt 1985 januárjában fordult elő utoljára, -17 fok alatti pedig 2006 januárjában. 2012 februárban és 2017 januárban a minimum megállt -15 - -16 fok körül. -15 fok alatti hőmérséklet kb. 3-4 évente fordul elő.
Az utóbbi években november közepén szokott először fagyni (gyakran szállított faggyal, vagy az első hóeséssel egybekötve).
Ha az éjszakai minimumokból számolnának éves középhőmérsékletet, akkor az ország legmelegebb 5%-hoz tartoznánk.
Ha viszont a nappali maximumokból számolnánk éves középhőmérsékletet, akkor a hidegebb harmadhoz tartoznánk.
Pár évvel ezelőtt egyik télen (januárban és februárban) Miskolccal hasonlítottam össze a nappali maximumokat és közel azonos középhőmérséklet jött ki. A minimumok tekintetében viszont jóval hidegebb volt Miskolc.
-20 fok alatti hőmérséklet itt 1985 januárjában fordult elő utoljára, -17 fok alatti pedig 2006 januárjában. 2012 februárban és 2017 januárban a minimum megállt -15 - -16 fok körül. -15 fok alatti hőmérséklet kb. 3-4 évente fordul elő.
Hosszú távon úgy tűnik, hogy az ország téli minimumok tekintetében legelőnyösebb része Sopron, legrosszabb része pedig Dél-Baranya, a Dél-Dunántúl, Dél-Alföld.
Szerintem nincs klimatológus Magyarországon, aki merne, mert volna ilyet állítani "A Mecsektől délre mediterrán" , "Pécstől délre" stb, stb típusú sztereotípiák mellett, velük szemben.
Szerintem nincs klimatológus Magyarországon, aki merne, mert volna ilyet állítani "A Mecsektől délre mediterrán" , "Pécstől délre" stb, stb típusú sztereotípiák mellett, velük szemben.
A tél első fele a mai nappal eltelik.
Mi volt eddig a szezonban?
20 hótakarós nap, de 7 cm-nél vastagabb hótakaró nem alakult ki.
A leghosszabb egybefüggő hótakarós periódus még decemberben volt, 7 nappal.
-5°C alatti hőmérsékletet a télen nem mértem, és összesen csak 3 db téli nap volt.
Ami jó, hogy hosszan tartó hidegpárna nem volt, viszont volt rengeteg szeles nap.
A tél második felének ütősnek kellene lennie, hogy a végelszámoláskor összejöjjön egy közepesnél jobb osztályzat.
Januárról egy érdekesség: ha naptári nap szerint nézzük, akkor az eddig eltelt 15 napon minden nap volt csapadék, ebből 13 napon havazás, vagy hózápor.
Mi volt eddig a szezonban?
20 hótakarós nap, de 7 cm-nél vastagabb hótakaró nem alakult ki.
A leghosszabb egybefüggő hótakarós periódus még decemberben volt, 7 nappal.
-5°C alatti hőmérsékletet a télen nem mértem, és összesen csak 3 db téli nap volt.
Ami jó, hogy hosszan tartó hidegpárna nem volt, viszont volt rengeteg szeles nap.
A tél második felének ütősnek kellene lennie, hogy a végelszámoláskor összejöjjön egy közepesnél jobb osztályzat.
Januárról egy érdekesség: ha naptári nap szerint nézzük, akkor az eddig eltelt 15 napon minden nap volt csapadék, ebből 13 napon havazás, vagy hózápor.
"A kemény tél viszont nehezen adta meg magát, március első fele olyan telet hozott az országra, ami januárban is bőven elmenne."
Bizony ez így van. Olyannyira, hogy 1987 márciusa magasan a leghidegebb március 1892 óta Siófokon (-0,6 °C-os átlag !), de gyanítom ez országosan is igaz.
Bizony ez így van. Olyannyira, hogy 1987 márciusa magasan a leghidegebb március 1892 óta Siófokon (-0,6 °C-os átlag !), de gyanítom ez országosan is igaz.
Az írásod meglehetősen érdekes és nagyon jó olyan dologra visszaemlékezni, amely lehet hogy már a mi életünkbe nem fog bekövetkezni.
Bennem is tisztán él az a bizonyos hétvége, ( a nagy részét az utcán töltöttem) és az azután következő hét eleje.
Volt számomra azért egy két érdekesség az esemény leforgása alatt.
Az a bizonyos 9-i ciklon amely délnyugat kivételével nagy kiterjedésü és jelentős havazást okozott, az egy Dél-skandináv ciklon melegfrontjából alakult ki. Medi természetesen nem lehetett, hiszen nyugati-délnyugati szél hordta a havat itt a fővárosban is. Tehát jól korrigáltál a végén.
Másnap 10-én délelőtt elvékonyodott a felhőzet, de szitálni kezdett ismét a hó, gyenge északkeleti szél mellett.
Délben délnyugat felől szinte percek alatt hamuszürke besimult felhőzet vonult fel, a halovány napkorong eltünt és megkezdődött az a havazás, ami csak 12-én a reggeli órákban állt el. Érdekessége a dolognak, hogy a havazás tulajdonképpen egyidőben indult meg a délnyugati országrészben és itt a fővárosban is. Tehát ez azt jelenti, hogy keletkezés is zajlott a mediterrán ciklon csapadéka előtt is. Tehát veletek ellentétben itt már 10-én éjfélig jelentős 10-12 cm hó hullott, a délutáni óráktól kezdve függönyszerüen szakadt a fehér arany. Ez kb 7-8mm csapadékot jelentett éjfélig, ami valóban nem sok, de porhóban mérve már komolynak számít.
A havazás másnap is folytatódott, de a magasban és a talajon is melegedés kezdődött. Az egyre erősődő északkeleti keleti széllel ütemesen emelkedni kezdett a hőmérséklet, az apró szemü havat nagyobb pelyhek váltották fel. Tehát az előoldal egyre jobban fejtette ki a hatását. Amíg felétek, az Észak-Dunántúlon már javában -10 fok alatt jártatok viharos északi szél kíséretében, itt a fővároban -2 fokra melegedett 11-én délutánra a levegő. 18 órakor szinte varázsütésre északnyugatira-északira fordult és percek alatt viharossá fokozódott a szél és itt is megkezdődött az, ami nálatok már javában tartott. A 18 órai -2 fokról este 22 órára itt is -10 fok alá kerültünk.
A következő napok is tartogattak érdekességeket. Az utána jövő ciklon már jórészt országos ónosesőt hozott, érdekes hogy mennyire hamar megadta magát ez a brutálisan hideg levegő.
A kemény tél viszont nehezen adta meg magát, március első fele olyan telet hozott az országra, ami januárban is bőven elmenne.
Bennem is tisztán él az a bizonyos hétvége, ( a nagy részét az utcán töltöttem) és az azután következő hét eleje.
Volt számomra azért egy két érdekesség az esemény leforgása alatt.
Az a bizonyos 9-i ciklon amely délnyugat kivételével nagy kiterjedésü és jelentős havazást okozott, az egy Dél-skandináv ciklon melegfrontjából alakult ki. Medi természetesen nem lehetett, hiszen nyugati-délnyugati szél hordta a havat itt a fővárosban is. Tehát jól korrigáltál a végén.
Másnap 10-én délelőtt elvékonyodott a felhőzet, de szitálni kezdett ismét a hó, gyenge északkeleti szél mellett.
Délben délnyugat felől szinte percek alatt hamuszürke besimult felhőzet vonult fel, a halovány napkorong eltünt és megkezdődött az a havazás, ami csak 12-én a reggeli órákban állt el. Érdekessége a dolognak, hogy a havazás tulajdonképpen egyidőben indult meg a délnyugati országrészben és itt a fővárosban is. Tehát ez azt jelenti, hogy keletkezés is zajlott a mediterrán ciklon csapadéka előtt is. Tehát veletek ellentétben itt már 10-én éjfélig jelentős 10-12 cm hó hullott, a délutáni óráktól kezdve függönyszerüen szakadt a fehér arany. Ez kb 7-8mm csapadékot jelentett éjfélig, ami valóban nem sok, de porhóban mérve már komolynak számít.
A havazás másnap is folytatódott, de a magasban és a talajon is melegedés kezdődött. Az egyre erősődő északkeleti keleti széllel ütemesen emelkedni kezdett a hőmérséklet, az apró szemü havat nagyobb pelyhek váltották fel. Tehát az előoldal egyre jobban fejtette ki a hatását. Amíg felétek, az Észak-Dunántúlon már javában -10 fok alatt jártatok viharos északi szél kíséretében, itt a fővároban -2 fokra melegedett 11-én délutánra a levegő. 18 órakor szinte varázsütésre északnyugatira-északira fordult és percek alatt viharossá fokozódott a szél és itt is megkezdődött az, ami nálatok már javában tartott. A 18 órai -2 fokról este 22 órára itt is -10 fok alá kerültünk.
A következő napok is tartogattak érdekességeket. Az utána jövő ciklon már jórészt országos ónosesőt hozott, érdekes hogy mennyire hamar megadta magát ez a brutálisan hideg levegő.
A kemény tél viszont nehezen adta meg magát, március első fele olyan telet hozott az országra, ami januárban is bőven elmenne.
Évfordulója közeledik a legendás 1987 jan. 11-i hóviharnak, hát emlékezzünk egy kicsit. Érdemes, ugyanis ezt -legalábbis a Dunántúl tekintetében- azóta se érte utol egyetlen havazásos, fagyhullámos helyzet sem (északkeleten azonban ott volt az 1999 februári "szuperhavazás")
Annak idején írásban örökítettem meg az eseményeket, ebből fogok idézni, archív térképekkel megtámogatva. Ott, ahol adódik ebből valami konklúzió, le is vonom. Tehát:
"Karácsony után újra a nyugati áramlással érkező óceáni léghullámok határozták meg az időjárást, az átlagosnál jóval magasabb hőmérsékletet
okozva. Azonban mialatt Dél és Közép-Európában enyheség uralkodott,
addig északon szokatlanul zordra fordult az idő. Finnországban és
Oroszország északi részén -40, -50 fokokat mértek, és az itt
felgyülemlett óriási hidegtömeg dél és nyugat felé terjeszkedett."
Link
Itt mindjárt találunk egy furcsaságot, ti. hogy a félteke (de legalábbis annak nyugat-eurázsiai és észak-amerikai szegmense) domináns hideg területe, "vezér hidegpontja" nem Grönlandon, illetve az attól nyugatra elhelyezkedő arktikus szigetvilágban található, holott messze többségben éppen ez szokott lenni a helyzet. A nagy hidegdepó ebben az esetben a Kara-tengeren és a csatolt nyugat-szibériai területeken látható. Ez a furcsaság már eleve fel kell vesse egy nagyszabású európai fagyhullám lehetőségét.
"A hideg és a meleg levegőt elválasztó vonal ny-k irányúvá és egyben igen hullámossá válva január első napjaira észak felől megközelítette a
Kárpát-medencét. A nagy hőmérséklet-különbség miatt az áramlás
rendkívüli mértékben felgyorsult, a nyugat-északnyugati szél időnként
viharossá fokozódott, és a légnyomás hirtelen 752 hgmm-re esett le.
Emellett változó felhőzet, és kisebb záporesők is voltak."
Link Link
"A következő héten a Kárpát-medence térsége -képletesen szólva- többször is gazdát cserélt, mivel a hosszan kígyózó frontzónának hol a hideg, hol
meg a meleg oldalára került át. Január 3.-án hajnaltól tomboló északi
szél kíséretében fagyos levegő zúdult az országra. Az addigi 4-5 fokról a
hőmérséklet -4 fokra esett vissza és ott is maradt."
Link
"A légnyomás azonban gyorsan fölemelkedett és január 5.-én ismét enyhe levegőt
kaptunk nyugatról. Január 6.-ra a Kárpát-medence teljes mértékben a meleg
oldal hatása alá került: ragyogó napsütés és 5-6 fok körüli hőmérséklet
volt ezen a napon."
Link Link Link
Itt mindenképp meg kell állni néhány szóra, rendkívül érdekes szinoptikai történést látunk! Az első térkép azt mutatja, hogy a jan.3-i erős hidegbetörés támasztó AC-ja már egy nappal később délre kenődik, ugyanakkor Izland térségében heves ciklontevékenység indul. A makrokép viharos sebességgel visszavált lényegesen zonálisabbra. Egy ilyen változás más esetben alapvető enyhülést hozott volna. Ebben az esetben azonban azt történt, hogy az izlandi ciklon, északi oldalán immár rendkívül hideg levegővel, gyorsvonati sebességgel helyeződött kelet felé.
"Január 7.-én hajnalban aztán újra betört a hideg, felhőátvonulások, hózáporok és erős szél kíséretében folyamatosan
csökkent a hőmérséklet a reggeli 0 fokról az esti -10 fokra."
Link
Szóval, meg lehet kockáztatni azt a kijelentést, hogy igen erős hidegfelhalmozódások környezetében térségünk akkor is gyorsan megkaphatja a durva hidegbetörést, ha a közvetlenül megelőző bárikus kép ennek enyhén szólva ellentmondott. A hidegtömeg "megcsinálja" a leszakadásához szükséges nyomáselrendeződést. Másik jellemző példája az ilyesminek az 1979 jan. 1-i nagy hidegelárasztás. De nézzük csak tovább:
"A következő néhány napban megint átkerültünk a meleg oldalra, de mivel a frontzóna ekkorra már jóval délebbre tolódott, most a délre rohanó
hideg által a Földközi-tenger medencéjéből kiszorított enyhe, nedves
levegő kezdett fölénk áramlani. Ez január 9.-én több órán át tartó, erős
havazást okozott. Kb. 15 cm vastag friss porhó hullott, amiből a
kezdetben még erős déli szél kis fuvatagokat formált. Az idő némileg
megenyhült, -3, -4 foknál nem volt hidegebb. Estére a havazás és a szél
elállt. Másnap, január 10.-én igazi "semmilyen" időjárásban volt
részünk, messziről "bűzlött róla", hogy frontbetörés fogja követni. A
vékony felhőzetből gyengén szitált a hó, mérsékelt keleties szél fújt, a
hőmérséklet az előző napihoz képest nem változott."
Link Link Link
Itt huszonéves fejjel, komoly meteorológiai ismeretek és naprakész szinoptikai térképek híján kicsit tévedtem. A jan. 9-i havazást nem mediciklon, hanem egy "alácsúszó" karakterű ény-i kis ciklon okozta. Jan. 10-re aztán csakugyan létrejött a medi, középpontjával a Földközi-tenger nyugati medencéje felett. Egy nappal később így alakult a helyzet:
"Január 11.-én aztán kitört a "fehér pokol". A havazás és az északira fordult szél reggeltől egyre erősebb lett, miközben szakadatlanul
csökkent a hőmérséklet. Hajnalban még "csak" -8 fok volt, este -14!
Ekkorra már párját ritkító hóvihar dühöngött, és az egész éjszakán át tartott.
Csaknem embermagasságú hótorlaszok keletkeztek, a közlekedés az egész
országban megbénult. A kinn rekedtek közül többen megfagytak, ezen nem
lehet csodálkozni, mivel január 12.-én hajnalban a hőmérséklet elérte a
-17(!) fokot, ráadásul erős szél is fújt."
Link Link
Hát igen: ritkán látható "szibériai" hideg terület Európa közepén, térségünkben. Sajnos, archív hóvastagság térképeket nem tudok mutatni, pedig érdekes volna. Az biztos, hogy a Kisalföld közepén is volt vagy 40 cm porhó, 1-2 méteres fuvatagokkal. A házak széllel szemközti oldalait sok helyen az ereszcsatorna magasságáig betemette a hó. Azon a napon egyetlen autó sem mozdult a Győr és Mosonmagyaróvár közötti szigetközi úton. Csak késő délutánra szabadította fel az út egy szakaszát egy hóeke, így Győr és Győrzámoly között egy nyomon lehetett járni.
Annak idején írásban örökítettem meg az eseményeket, ebből fogok idézni, archív térképekkel megtámogatva. Ott, ahol adódik ebből valami konklúzió, le is vonom. Tehát:
"Karácsony után újra a nyugati áramlással érkező óceáni léghullámok határozták meg az időjárást, az átlagosnál jóval magasabb hőmérsékletet
okozva. Azonban mialatt Dél és Közép-Európában enyheség uralkodott,
addig északon szokatlanul zordra fordult az idő. Finnországban és
Oroszország északi részén -40, -50 fokokat mértek, és az itt
felgyülemlett óriási hidegtömeg dél és nyugat felé terjeszkedett."
Link
Itt mindjárt találunk egy furcsaságot, ti. hogy a félteke (de legalábbis annak nyugat-eurázsiai és észak-amerikai szegmense) domináns hideg területe, "vezér hidegpontja" nem Grönlandon, illetve az attól nyugatra elhelyezkedő arktikus szigetvilágban található, holott messze többségben éppen ez szokott lenni a helyzet. A nagy hidegdepó ebben az esetben a Kara-tengeren és a csatolt nyugat-szibériai területeken látható. Ez a furcsaság már eleve fel kell vesse egy nagyszabású európai fagyhullám lehetőségét.
"A hideg és a meleg levegőt elválasztó vonal ny-k irányúvá és egyben igen hullámossá válva január első napjaira észak felől megközelítette a
Kárpát-medencét. A nagy hőmérséklet-különbség miatt az áramlás
rendkívüli mértékben felgyorsult, a nyugat-északnyugati szél időnként
viharossá fokozódott, és a légnyomás hirtelen 752 hgmm-re esett le.
Emellett változó felhőzet, és kisebb záporesők is voltak."
Link Link
"A következő héten a Kárpát-medence térsége -képletesen szólva- többször is gazdát cserélt, mivel a hosszan kígyózó frontzónának hol a hideg, hol
meg a meleg oldalára került át. Január 3.-án hajnaltól tomboló északi
szél kíséretében fagyos levegő zúdult az országra. Az addigi 4-5 fokról a
hőmérséklet -4 fokra esett vissza és ott is maradt."
Link
"A légnyomás azonban gyorsan fölemelkedett és január 5.-én ismét enyhe levegőt
kaptunk nyugatról. Január 6.-ra a Kárpát-medence teljes mértékben a meleg
oldal hatása alá került: ragyogó napsütés és 5-6 fok körüli hőmérséklet
volt ezen a napon."
Link Link Link
Itt mindenképp meg kell állni néhány szóra, rendkívül érdekes szinoptikai történést látunk! Az első térkép azt mutatja, hogy a jan.3-i erős hidegbetörés támasztó AC-ja már egy nappal később délre kenődik, ugyanakkor Izland térségében heves ciklontevékenység indul. A makrokép viharos sebességgel visszavált lényegesen zonálisabbra. Egy ilyen változás más esetben alapvető enyhülést hozott volna. Ebben az esetben azonban azt történt, hogy az izlandi ciklon, északi oldalán immár rendkívül hideg levegővel, gyorsvonati sebességgel helyeződött kelet felé.
"Január 7.-én hajnalban aztán újra betört a hideg, felhőátvonulások, hózáporok és erős szél kíséretében folyamatosan
csökkent a hőmérséklet a reggeli 0 fokról az esti -10 fokra."
Link
Szóval, meg lehet kockáztatni azt a kijelentést, hogy igen erős hidegfelhalmozódások környezetében térségünk akkor is gyorsan megkaphatja a durva hidegbetörést, ha a közvetlenül megelőző bárikus kép ennek enyhén szólva ellentmondott. A hidegtömeg "megcsinálja" a leszakadásához szükséges nyomáselrendeződést. Másik jellemző példája az ilyesminek az 1979 jan. 1-i nagy hidegelárasztás. De nézzük csak tovább:
"A következő néhány napban megint átkerültünk a meleg oldalra, de mivel a frontzóna ekkorra már jóval délebbre tolódott, most a délre rohanó
hideg által a Földközi-tenger medencéjéből kiszorított enyhe, nedves
levegő kezdett fölénk áramlani. Ez január 9.-én több órán át tartó, erős
havazást okozott. Kb. 15 cm vastag friss porhó hullott, amiből a
kezdetben még erős déli szél kis fuvatagokat formált. Az idő némileg
megenyhült, -3, -4 foknál nem volt hidegebb. Estére a havazás és a szél
elállt. Másnap, január 10.-én igazi "semmilyen" időjárásban volt
részünk, messziről "bűzlött róla", hogy frontbetörés fogja követni. A
vékony felhőzetből gyengén szitált a hó, mérsékelt keleties szél fújt, a
hőmérséklet az előző napihoz képest nem változott."
Link Link Link
Itt huszonéves fejjel, komoly meteorológiai ismeretek és naprakész szinoptikai térképek híján kicsit tévedtem. A jan. 9-i havazást nem mediciklon, hanem egy "alácsúszó" karakterű ény-i kis ciklon okozta. Jan. 10-re aztán csakugyan létrejött a medi, középpontjával a Földközi-tenger nyugati medencéje felett. Egy nappal később így alakult a helyzet:
"Január 11.-én aztán kitört a "fehér pokol". A havazás és az északira fordult szél reggeltől egyre erősebb lett, miközben szakadatlanul
csökkent a hőmérséklet. Hajnalban még "csak" -8 fok volt, este -14!
Ekkorra már párját ritkító hóvihar dühöngött, és az egész éjszakán át tartott.
Csaknem embermagasságú hótorlaszok keletkeztek, a közlekedés az egész
országban megbénult. A kinn rekedtek közül többen megfagytak, ezen nem
lehet csodálkozni, mivel január 12.-én hajnalban a hőmérséklet elérte a
-17(!) fokot, ráadásul erős szél is fújt."
Link Link
Hát igen: ritkán látható "szibériai" hideg terület Európa közepén, térségünkben. Sajnos, archív hóvastagság térképeket nem tudok mutatni, pedig érdekes volna. Az biztos, hogy a Kisalföld közepén is volt vagy 40 cm porhó, 1-2 méteres fuvatagokkal. A házak széllel szemközti oldalait sok helyen az ereszcsatorna magasságáig betemette a hó. Azon a napon egyetlen autó sem mozdult a Győr és Mosonmagyaróvár közötti szigetközi úton. Csak késő délutánra szabadította fel az út egy szakaszát egy hóeke, így Győr és Győrzámoly között egy nyomon lehetett járni.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat