Időjárási visszatekintő

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#437200 - 2019-05-15 20:14:5

2014. május 15. pedig az Yvette ciklon ideje volt, szintén 80-100 km/h-ás szélviharral tombolt, ehhez zuhogó eső társult. Róla is meg kell emlékezni

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#437197 - 2019-05-15 20:03:02)

Mához 9 éve, 2010. május 15-én kezdte tombolását hazánk történetének egyik legerősebb mediterrán ciklonja, a Yolanda, hazai néven nevezve Zsófia, merthogy május 15-e az Zsófia névnap, és egészen 18-ig, az az 3 napig tartott a tombolása.

Nálam 139,7 mm csapadék hullott belőle, 3 napig viharos ény szél tombolt.
Csapadék tekintetében a csúcs máj. 15-16-a volt, bő másfél nap alatt 112,1 mm csapadék hullott. 
A szél a csúcsát máj. 17-én reggeltől - délig érte el, 98,7 km/h-s Wgmax-al. 

Országosan voltak helyek a Bakonyban, a Mecsekben és a Bükkben, ahol a ciklon csapadéka elérte a 200-250 mm közötti tartományt.
A szél síkon a Dunántúlon elérte néhol a 110-120 km/h-s erősséget, a Kab - hegy pedig nyomtatott egy 162 km/h-s max. lökést.

A Kab - hegyi szélmérőt az elmúlt pár évben sajnos áthelyezték, így biztosan nem fog mérni a jövőben még csak ezt megközelítő értéket sem erős ciklon idején. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#437057 - 2019-05-14 16:57:14)

Csapadék szempontból csalódás volt számomra a hétvége. 
Pénteken 0,1 mm lett a napi csapadékösszeg a kora délutáni rövid záporból.
Szombaton csapadék nem hullott. A kora esti, esti, éjjeli konvektív események is elkerültek.
Vasárnap mindössze csapadéknyom lett a napi csapadék a reggeli jel. záporból, és késő délután egy jel. záporból. 

A múlt hét közepén álmomban nem hittem volna, hogy a hétvége mindössze 2 db csapadékos nappal, és 0,1 mm csapadékkal zár majd. Azért jobbnak tűnt a helyzet ide a környékemre. Sokkal! 

Kárpótolt viszont a hétvége mindhárom napjára jellemző gyönyörű konvekció és a nagyon szép tiszta levegőjű időjárás, a gyönyörűen kizöldellő vegetációval karöltve. 
A képeket vasárnap este feltöltöttem, a lényeg látszott rajtuk.  

Szombat délutántól - vasárnap délutánig ugyan nem voltam otthon, mert a Mátrában Parádon voltam a viharvadász talin, ahova szombat este estem be, de mikor indultam itthonról délután, szép konvekció kezdődött, és volt is már kora este pár zápor a Pilisben és környékén. 

Péntek - szombat nem hozott zivataros napot.
Vasárnap viszont délutántól - estig tőlem északra ment a műsor a Börzsönyben, majd Vác, Esztergom és Dorog környékén is.
Délután 5 h körül észak felé 3 db öblös dörrenést hallottam, így végül zivataros nap lett máj. 12. vasárnap.
Az év 6. zivataros napja lett ezennel, és több mint 1 hónap után újra hallottam dörgést ( legutóbb április 10-én volt zivatar, amit hallottam, szintén otthon Vörösváron). 

A hét eleje is eddig egy nagy kaksi ide. Hétvégén még nem így nézett ki. Se zivatar, se sok csapadék. 

Több mint 9 évvel ezelőtt  kezdtem neki a váraljai csapadékmérések összegyűjtésének és feldolgozásának, mára sikerült a végére érnem, aminek az eredménye hiánytalan napi csapadékösszeg, csapadékalak és hóvastagság adatsor 1901. január 1-jétől.  Váralján a csapadékmérő állámás helyi forrásaim szerint a XIX. század végén 1898-ban vagy 1899-ben létesült, akkor még a szénbánya, esetleg valamilyen korabeli vízügyi szervezet működtetésében, de abból a 2-3 évből sajnos nem bukkantam mérésekre. Az OMSZ-nak és jogelődjeinek 1903. decemberétől jelent Váralja.

Néhány éghajlati index:
Éves csapadékösszegek (1901–201: Link
Havas napok száma téli szezononként (1901/02–2018/19): Link
Zivataros napok éves száma (1901–201: Link
Hótakarós napok száma téli szezononként (1901/02–2018/19): Link
Legnagyobb napi hóvastagság téli szezononként (1901/02–2018/19): Link

Használj inkább ERA reanalízis térképeket, általában sokkal jobbak, mint a NOAA-é!

NOAA:
1957.05.07. 00 UTC: Link
1957.05.27. 18 UTC: Link

ERA:
1957.05.07. 00 UTC: Link
1957.05.27. 18 UTC: Link

1957. május 7-én reggel még itt lent Váralján is 1 cm összefüggő hóréteg volt mindössze 155 m-en. A NOAA reanalízis alapján ez nem lehetséges, az ERA viszont egészen más és a mérések tudatában elmondható rá, hogy sokkal közelebb van a valósághoz. 1957. május 26-27-én szintén nagy különbség van a két reanalízis mező között, szintén az ERA javára.

"A térség épp csak beleesett a 0-5 fokos T850 területébe...És mégis havazott"

Ebből is látszik, hogy mennyire szabad komolyan venni a rádiószondás mérések előtti, T850-re készült re-analíziseket.
1000 km ide-oda simán benne lehet a pakliban...

Nagyjából összecsengenek a siófoki adatokkal.
Itt az leghidegebb májusok sorrendje: 1902, 1919, 1991, 1957.

Egy régi írott CD-ről előkerült a videó, mikor 2006. június 29.-én a dunaújvárosi főiskolai kollégium tetejét letépi a szél: Link

Akkoriban keringett a neten, majd eltűnt. Most feltöltöttem.  Életem vihara volt... utána következik rangsorban 2015.07.08.

A hét elejihez hasonló középhegységi havazások fordultak elő 1957 májusában, méghozzá 2 alkalommal is. Először május 5-e és május 7-e között havazott, kezdetben csak a legmagasabb hegyekben, majd a valamivel alacsonyabbakon is. A Mátrában nem kevesebb, mint 50(!) órán át esett a hó.
Az akkori makroszinoptikai helyzetek:     Link      Link     Link
A következő "menet" május 26-27-én jött. Ekkor a Mátrában és a Bükkben ismét havazott, a csúcsokat 10-12 cm hó borította. Ez sokkal érdekesebb történés a hónap eleji havazásoknál, hiszen ezúttal  a meteorológiai nyár küszöbén köszöntött be a télies idő. Ilyesmit azelőtt nagyon régen, 1885 május 15-én jegyeztek fel.
Az 1957 május 26-27-re vonatkozó térképek:     Link     Link
Érdekes, hogy első látásra egyáltalán nem tűnik "harapósnak" a felállás. A térség épp csak beleesett a 0-5 fokos T850 területébe, a (medi) ciklon centrum pedig messze délen látható. És mégis havazott az Északi-középhegységben, ehhez kétség nem fér.
Abban az évben február nagy enyheséget hozott, március és április viszont hideggel, télies epizódokkal telt. Május szintén az átlagnál jóval alacsonyabb hőmérsékletekkel érkezett el. Ennél hidegebb május a múlt században csak kétszer volt: 1919-ben és 1902-ben.

Érdekes, de nekem erről a hónapról nem a fagyok (nem is jegyeztem fel 2 m-en), hanem a szárazság, a végtelenített napsütés és a szinte végig 20+-os napok (a legalacsonyabb T max 5-én 14 fok és akkor volt a havi legalacsonyabb 1 fokos min feljegyezve) jutottak eszembe. Nyári nap is akadt és pl. a havi közép 13,1 fok sokkal több az idei áprilisnál. Cseszneken 0, Pápán 0,6 mm csapadékot mértem, minden idők legszárazabb hónapjai közt van és a fák már a hónap elején virágba borultak. Aztán május elején jött a fekete leves: fagykárok ország szerte.

Itt a Mátra délkeleti lábánál a májusi csapadék mennyisége eddig 23,4 mm, viszonylag kevés az ország más részeihez képest.
A rendkívül száraz első negyedévet csapadékos április követte, így az éves csapadék mennyisége jelenleg 159,4 mm.

Április: 86,0 mm
Március: 11,9 mm
Február: 10,1 mm
Január: 28,0 mm

Az utóbbi évtizedek egyik legkeményebb késő tavaszi fagyos időszakát hozta 2007 áprilisa. Mintha csak helyre akart volna valamit hozni az időjárás a megelőző (2006/2007-es) télen elmulasztottakból, április végig hidegleszakadásos, atlanti/skandináv blokkos volt.
A "vicces kedvű" időjárás ennek a szinoptikai korszaknak a nyitányát éppen április 1-jére időzítette:     Link     Link
Az ilyen leszakadások nemegyszer "rádupláznak". Erre 2007 áprilisában nem sokat kellett várni   -egész pontosan 4-éig:     Link      Link
11-én megint "lőtt egyet az ágyú":     Link     Link
Majd 17-én még egyet:     Link     Link
Szinte elképesztő gyakorisága a sarki légtömegek előtörésének, és még nincs vége.
19-én ismét ilyen a helyzet Ez talán a legerősebb hidegfrontot hozta térségünkbe a szériában:     Link     Link
Igaz, ezek a hidegelárasztások csak a 0 fokos T850-et hozták be az országba, tehát az érkező sarki levegő hőmérséklete nem volt kivételesen alacsony. Viszont ezeknek a légtömegeknek a páratartalma általában rendkívül alacsony volt, ráadásul a hideg megfelelő ideig nyugalomba is jutott a Kárpát-medencében. A légtömeg alacsony alaphőmérséklete, "puskapor száraz" volta, a végig derült, szélcsendes éjszakák ideális körülményeket teremtettek az erős fagyokhoz.
Emlékszem, a nappalok is felhőtlenek voltak, álnokul simogató napsütéssel. A maximum-hőmérsékletek elérték, de legalábbis megközelítették a 20 fokot. Ezekben a napokban volt valamiféle szabadtéri rendezvény Győrszentmártonban (Pannonhalma) Az emberek ingujjban sétálgattak a napsugarad időben. Na, aztán éjszaka lezuhant a hőmérséklet  rendesen...
Az április 20-i hidegfront valamennyi záport is hozott Észak-Dunántúlon, de a felhőzóna gyorsan átfutott, mögötte késő délutánra már erősen csökkent a hőmérséklet. Azért maradt meg a memóriámban az a délután, mert épp macskakiállításon voltunk Győrben.
Ez a hó végi lehűléshullám hozta a legerősebb fagyokat. Még nálunk is előfordultak -5 fok alatti hajnali hőmérsékletek, pedig az igazi, -10 fok közeli durvulat persze északkeleten volt. A helyi újság, a Kisalföld szerint a  sokorói borvidéken helyenként a szőlőlevelek, apró bogyók is rommá fagytak egyik éjszakán. Rettentő fagykár volt országszerte.

Szolnok (Tallin-Alcsi városrész), 2019. Április 
Havi középhőmérséklet:12.8 °C (átlag: 11,4 °C eltérés: +1,4  °C)
Havi átlagos minimumhőmérséklet:6.4 °C 
Havi átlagos maximumhőmérséklet:19.2 °C 
Havi legalacsonyabb hőmérséklet: 1.9 °C
Havi legmagasabb hőmérséklet: 29.3 °C
Havi összes csapadék: 55.0 mm (átlag 40mm eltérés +15mm)
Legcsapadékosabb nap:20.5mm. (10.-e)
Csapadékos napok száma:14 
Jelentős csapadékú napok száma:3 
Zivataros napok száma:3 
Forró napok száma:0 
Hőségnapok száma:0 
Nyári napok száma:2 
Fagyos napok száma:0 
Ködös napok száma:2 

Éves csapadék eddig: 88,1mm (átlag Április 30.-ig 118mm)
Éves középhőmérséklet: 6.3 °C

Összességében jó hónapot zártunk, végre megkezdődött a zivatarszezon is, az aszályon a csapadékos idő enyhített. Egy négyest adnék a hónapnak.

Pápán 27,3 mm esett áprilisban, a szárazabb ény-i országrészhez tartoztunk (Cseszneken sem különb a helyzet) , csak Budapest környéke és pár hely az országban hozott ilyen kevés, 30 mm alatti esőt. a 11,7 fokos közép (a reptér átlaga is hasonló. 11,6 fok) kicsit átlag feletti, köszönhetjük a 2 napos nyári melegnek a hónap utolsó hetében. A 26 és -1 fokos szélsőértékek alapján nem voltak extrém értékek a hónapban, nem voltak zivatarok, jégesők, komolyabb viharos szelek vagy károkozó szárazság. Bár 3 hónapja kb. az átlag fele a csapadék, de a növényzet még tartja magát, eddig nagy baj itt sincs, de a hétvégi ciklon végre betalálhatna ide is.

2019.ÁPRILIS (Szeged-külterület,OMSZ,Magaslégköri Obszervatórium) :

Röviden összefoglalva a hónap időjárását :

Az átlagoshoz képest: melegebb,jóval csapadékosabb és kissé naposabb volt .,frontok jöttek-mentek,nyárias zivatarok és nyárias hőmérsékletek is előfordultak.

Tiszteletét tette a kosava nevű al-dunai szél is a hónap első dekádjában.

(Különösen emlékezetes volt a városra ápr.10-én,a kora esti órákban rövid idő alatt lezúduló,helyenként jégesővel kísért zivatar:
Link ).

Szeged belterületi részein,de főként a város keleti harmadán rendkívül sok csapadék hullott összességében,a szokásos 2-3-szorosa...A havi középhőmérséklet 1.9 fokkal haladta meg Szeged-külterületi állomás 1951-2018 közötti átlagát.

A top 5 eddigi legmelegebb április (Szeged-külterület ,1951-2019):

1. 16.4 °C havi középhőm. (201.
2-3. 14.4 °C havi középhőm. (2000.,2009).
4. 14.3 °C havi középhőm. (1952).
5. 14.2 °C havi középhőm. (1961).

A leghűvösebb április hónapok (Szeged-külterület,1951-2019):1. 7.4 °C havi középhőm. (1997).
2. 7.5 °C havi középhőm. (1955).
3-4. 8.1 °C havi középhőm. (1980.,1982).
5. 8.6 °C havi középhőm. (195.Legcsapadékosabb április hónapok (Szeged-külterület,1951-2019):1. 93.8 mm havi csap.menny. (1967).
2. 89.0 mm havi csap.menny. (2004).
3. 86.1 mm havi csap.menny. (1989).
4. 72.9 mm havi csap.menny. (1951).
5. 67.0 mm havi csap.menny. (1980).

Legszárazabb április hónapok(Szeged-külterület,1951-2019):1-2 . 2.1 mm (2009.,2011).
3. 4.7 mm (2007).
4. 9.0 mm (201.
5. 11.8 mm (2002).

Számokkal ,2019 .Április hónap jellemzői ,Szeged-külterület:

-Havi középhőmérséklet : 13.3 °C
(1951-2018 átlag : 11.4 °C ,tehát idén 1.9 fokkal melegebb volt az átlagosnál április hónapunk).

-Havi csapadék mennyiség : 53.5 mm
(sokévi , 1951-2018 közötti átlag : 38.4 mm.,vagyis az átlagosnál jóval csapadékosabb hónapot zártunk).

További ,április havi csapadék összeg adatok Szegedről,illetve néhány dél-alföldi városból:

-Szeged, OMSZ társ.észlelő : 58114,Újszeged,Asztalos u.): 88.9 mm.,
-Szeged-Kelet,Petőfitelep, amatőr mérés : 101.3 mm.,
-Szeged-Móraváros,Hernyós u., amatőr mérés : 80.5 mm
-Baja,automata mérőhely: 53.2 mm.,
-Palics,automata : 29.3 mm.,
-Szabadka-észak,sumeteo ,amatőr mérés : 27.2 mm.,
-Békéscsaba,automata : 56.7 mm.


További néhány érdekes adat : 2019.Április,Szegedi Magaslégköri Obszervatórium :

-Csapadékos napok száma (>=0.1 mm) :12.
-Legnagyobb napi csapadék mennyiség : 17.0 mm (10-én).
-Abszolút min.hőm.: 3.0 °C (16-án).
-Abszolút max.hőm.: 30.3°C (26-án).
-Min.hőmérséklet átlaga : 7.3 °C.
-Max.hőmérséklet átlaga : 19.3 °C.
-Legalacsonyabb napi középhőm.: 8.0 °C (13-án).
-Legmagasabb napi középhőm.: 21.5°C (26-án).

-Zivataros napok száma : 5.

-Számított napfénytartam : 217.5 óra
(1981-2010 átlaga : 188 óra).

-Max.széllökés : 18.0 m/s (64.8 km/h) (05-én)

-Nyári napok száma (Tmax >= 25.0 °C) : 3.
-Hőségnapok száma (Tmax.>= 30.0 °C) : 1.
-Forró napok száma (Tmax.>= 35.0 °C) : 0.

2019. április nálam: 

T átlag: 13,32 °C.
T min. átlag: 7,91 °C.
T max. átlag: 19,42 °C.
Absz. T min.: 1,8 °C. (16.)
Absz. T max.: 28,2 °C. (26.)
Absz. hőingás: 26,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 7,6 °C. (13.)
Legmagasabb napi átlag: 21,3 °C. (26.)
Napi átlagok hőingása: 13,7 °C.
Legalacsonyabb T max.: 9,1 °C. (13.)
Legmagasabb T min.: 14,2 °C. (26.)
Napi legnagyobb hőingás: 18,5 °C. (22.)
Napi legkisebb hőingás: 2,6 °C. (29.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1003,0 hPa. (08.)
Legmagasabb légnyomás: 1030,1 hPa. (19.)

Nyári nap: 3 db.
Zivataros nap: 4 db.
Ködös nap: 2 db.

Havi csapadékmennyiség: 36,5 mm. (éves: 85,2 mm.)
Csapadékos nap: 15 db.
Mérhető csapadékú nap: 10 db.
Jelentős csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 16,3 mm. (05.)

Az átlagnál több, mint 1 °C-kal melegebb és átlagosan csapadékos (95 %) hónapon vagyunk túl. Ezzel a 9. legmelegebb és 54. legszárazabb április volt az idei.
Szeles hónap volt és az átlagos havi csapadék egyelőre nem pótolta a hónapok óta fennálló csapadékhiányt.

Győrszemere-Nagyszentpál 2019 Április:
Havi középhőmérséklet: 11.9 °C
Havi átlagos minimum hőmérséklet: 5.4 °C
Havi átlagos maximum hőmérséklet: 18.3 °C
Havi legalacsonyabb hőmérséklet: -2 °C (17.)
Havi legmagasabb hőmérséklet: 26.6 °C (26.)
Legnagyobb napi hőingás: 22.5 °C (22.)
Havi összes csapadék: 21.1 mm
Legcsapadékosabb nap: 7.5 (5.)
Csapadékos napok száma: 15
Jelentős csapadékú napok száma: 1
Nyári napok száma: 2
Fagyos napok száma: 2
Ködös napok száma: 1

Nagyon érdekes, kéthullámú lehűlés zajlott le 1976 áprilisának 3. dekádjában. A hidegelárasztás mértéke is szokatlan volt, a hozzá tartozó makroszinoptikai képek szintúgy.  A szituáció kezdeménye április 18-án jelentkezett, egy északnyugat-európai AC képében.  Az anticiklontól északkeletre, középpontjával a Fehér-tenger felett markáns ciklon képződött. A két légköri képződmény közös áramlásában sarki hideglevegő vette útját dél felé:     Link
A következő napokban a hideg légtömeg észak felől lassan megközelítette a Kárpát-medencét:     Link     Link     Link     Link
Nálunk úgy a magasban, mint talaj közelében lehűlés következett be. Az utolsó térképen ugyanakkor az is látható, hogy a szinoptikai ciklus, amelyhez a poláris expanzió, hidegleszakadás tartozott, belép a mediciklonos szakba. Délnyugat-Európa felett ciklontevékenység indul és erősödik, ezzel párhuzamosan az északi áramlás északkeletire, keletire fordul a kontinens északi felén. A sarkvidéki hideglevegő utánpótlása fokozatosan megszűnik. Egy nappal később már teljesen világos a felállás mediciklonos jellege:    Link
Még egy nap elteltével:     Link
A Genovai-öböl feletti középpontú fejlett ciklon a hátoldalán Nyugat-Európa fölé teríti a leszakadt, maradék hideg levegőt, ezzel együtt az előoldalán térségünk fölé sodorja az enyhébb légtömegeket. Újabb nap elteltével a ciklon északkeletre mozdul, és jelentősen gyengül, töltődik. A hátoldalán az elsődleges hidegleszakadás sarki légtömegéből már alig van meg valami:        Link
Másnapra még egyértelműbb a dolog:     Link
És itt történik valami nagyon szokatlan. A következő nap ezt látjuk:     Link
A haldokló ciklon meredeken észak felé veszi az irányt, és ismét mélyülni, erősödni kezd. A ciklont nyilván a hátoldalán újra előretörő hideglevegő élesztette fel. Ha kicsit visszalapozunk, látható is a "ráduplázás", a megismételt hidegkitörés messze északon egy kara-tengeri fejlett ciklon áramlási rendszerében:     Link
A következő napokban a cikloncentrum folytatja útját, és mind északabbra kerül. Ugyanakkor a hátoldalára vett hideg légtömeg pedig egyre délebbre:     Link     Link
Ez azért furcsa, mert általában ha egy cikloncentrum észak felé mozdul el, viszi magával a hidegszektor sarki légtömegét is, az nemigen fog dél felé expandálni. Esetünkben valószínűleg annyira határozottan tört dél felé a nagy mennyiségű hideg, hogy még ezzel együtt is tért tudott hódítani alacsonyabb szélességek irányába.
Emlékeim szerint már a lehűlés első hulláma is kifejezetten hűvös időt hozott. Majd délire fordult az áramlás, melegedett az idő. Pár nappal később a ciklonátvonulás nyomán a szél visszafordult északnyugatira, északira. Hideg, felhőátvonulásos lett az idő. Április 29-én a déli órákban részleges napfogyatkozás volt. Irodalom szakos(!) paptanárom a győri bencés gimnázium lépcsőházában álldogált, és az ablakon át kormozott üveggel szemlélte a felhők között bukdácsoló, fogyatkozó napot. Ez egy csütörtöki nap volt. Másnap, pénteken édesanyámmal leutaztam a csopaki házunkba. Akkoriban még nem volt szabad szombat, viszont május 1-je lévén,  szünetelt a tanítás. Azon a pénteken már derűs, csendes, de hűvös idő volt. Késő délután körömpiszoknyi felhő sem volt az égen, teljesen leállt a szél. Anyám paradicsomot akart palántázni, lebeszéltem róla a fagyveszélyre hivatkozva. Nem hallgatott rám, elvégezte a munkát. Másnap a derült, ropogós reggelt követően szerencsétlen palánták úgy lekókadtak, minta leforrázták volna őket. Igazi "utolsó éjszaka" volt, már előző nap délután is melegedés zajlott 850 hepán:     Link
Megjegyzem, a kertünk dombtetőn, fagylefolyásos terepen van, mindössze 250 m-re a Balatontól. Ezt az egy esetet leszámítva, 1973 óta soha semmi se fagyott el ott.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#435024 - 2019-04-25 15:23:13)

Itt Pilisvörösváron is hatalmas esőzések voltak a hét első felében!
Hétfőn csapadéknyom lett a napi csapadékösszeg a késő esti jel. záporokból, kedden 1,6 mm lett több részletben kisebb eső, záporokból, először kora délután, majd késő délután, végül szerdán szintén csapadéknyom lett a napi összeg a késő délutáni, és éjjeli jel. záporokból.

Ami figyelmet érdemel, az a kedd : jóval hűvösebb lett az előrejelzettnél, ugyanis a napi Tmax még előző este, hétfő este állt be 13,8 fokkal, míg kedd délben 12,8 fok lett, aztán jött a kevés csapadék, nagy adag Szaharai eredetű homokkal, és porral, és rövid idő alatt 9-10 fok közé hűlt le a levegő, és kedd kora délutántól - szerda reggelig maradt is ez a tartomány, az az 9-10 fok között stagnált a T. 

A már-már nyárba forduló kora tavasz sem új "találmány", több évtizeddel ezelőtt is többször előfordult. És nagyon jellemző, hogy az ilyen epizódokat nemegyszer drasztikus hőcsökkenés követi: akár a szó szoros értelmében vett tél is visszatérhet pár napra. Akár április derekán.
Bár karikatúraszerű túlzás, de nem alaptalan a "népi" mondás: áprilisban 7 tél, 7 nyár...
Egyetemista koromban fordult elő egy március-vég/április-elő mikor hét ágra sütő nap mellett 25 fok közeli felmelegedések voltak jó ideig. Apósom, aki nagy horgász volt, rendszeresen kijárt a vízre, és úgy lesült, mint egy beduin...
Na, aztán jött egy 2 hullámú sarkilevegő- betörés, és a második etapban Észak-Dunántúlon kaptunk egy egész napos havazást megmaradó hótakaróval, végig fagypont körüli hőmérsékletekkel valamikor április első felében. Azt tippelem, hogy mindez 1986-ban történt. Az archívum igazolni látszik a gyanúmat.
Íme, a korabeli felállások.
A "nyár":      Link     Link     Link     Link     Link     Link     Link     Link
Az utóbbi 2 térképen már feltűnik a változás előjele egy megerősödő brit-skandináv AC formájában. De nézzük tovább!    
A dolgon már a délnyugat-európai C előoldalán Afrikából felhúzott meleg légtömeg se segít:     Link     Link
A lehűlés első hulláma, még nyugatról, délnyugatról:     Link
Itt már küszöbön áll a télbetörés:     Link
Végül a havazást hozó helyzet április 12-én és 13-án:     Link     Link
Az emlékeimben élő szituációhoz adott egyrészt a mediciklon, másrészt a magassági hideg. Az is látszik viszont, hogy a télies fordulat északnyugaton volt igazán ütős.

Link
Vissza tekintek 2017. 4.19. 10 óra

A 2015-ös április alapvetően átlag közeli hőmérsékletű volt ( alulról karcolva, tehát gyenge negatív T. anomália volt), viszont komoly hőmérsékleti kiugrásokat, ill. mélyre zuhanásokat produkált, több alkalommal is. 

Az egyik erős melegedési etap éppen mához 4 éve, 2015 ápr. 16-án ért a csúcsára, amikor is a Győr Moson Sopron megyei Osliban 29,2 fokot mért az OMSZ.
Közel 30 fokos kánikulai meleg április közepén ritkaságnak számit. 

 A hőmérséklet nálam is igazán nyárias tartományban volt, elérte a 27,5 fokot. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#434463 - 2019-04-15 23:30:22)

Itt is brutál mennyiségű eső hullott le a múlt hét második felében. 
A múlt csütörtöki 0,1 mm, és a pénteki 0,2 mm után a szombati csapadék 0,3 mm lett eső, záporból. 
Ezzel a havi 18,2 mm-re nőtt, az éves pedig átlépte a 100 mm-t, egész pontosan 100,2 mm-en állt vasárnap reggelig.

A múlt heti légörvény gigantikus 10,6 mm-nyi csapadékkal járt. 

Vasárnap egy  pajkos kora délutáni zápor csapadék nyomot eredményezett. 
Majd egy késő délután zápor néhány cseppet. 
Napi csapadékösszeg : nyom lett. 

Viszont apró pozitívumként megemlítem, hogy mivel csütörtöktől - vasárnapig alig sütött a nap a sok felhő között, valamint a szél sem volt tartósan erős, és meleg sem volt épp, ezért a talaj felszíne még vasárnap is nedves volt, főleg az árnyékos részeken.

Ma hétfőn a sok napsütés, megerősödő ék szél, és beáramló száraz levegő hatására lett száraz csak a talaj felszíne. 

Nem olyan régen Bakonyvár már említette ezt az 1977-es áprilisi húsvétot. Bizony így volt, a Lövérekben voltunk akkor szüleimmel és nagy hó esett, még fényképek is vannak róla.

Tizenéves korom legszebb, "hidegváró" húsvétja volt az 1977-es. Abban az évben húsvétvasárnap ápr. 10-re esett. A tavaszi szünetet már egy héttel előtte kiadták, így a szüleimmel, öcsémmel, és az ő egyik barátjával leutaztunk a csopaki nyaralónkban. Változóan felhős, jobbára napos időt hoztak azok a napok, erősödő délies széllel. Könnyű pulóverben jártuk a Balaton-felvidék tavaszi erdőit, zsenge fűvel borított domboldalait.
Emellett vérpezsdítő reménnyel figyeltem az időjárást, hiszen a meteorológiai intézet nyomatékosan felhívta a figyelmet a közeledő igen erős lehűlésre, szinte téliesre forduló időre. És hát, a légnyomás is szépen  ballagott lefelé...
Link     Link     Link
Ez utóbbi térképre, az azon megjelenő mediciklonra vonatkozólag mondhatta a tv-híradó jelentő meteorológusa, hogy "tapasztaltabb nézőink már tudják, az ilyen helyzet nem sok jót jelent az ünnepekre" Sok csapadékot, erős szelet, igen hűvös időt helyezett kilátásba a meteorológus, többfelé havasesővel, havazással. Az egy nappal későbbi kép megerősíteni látszott az aggodalmakat:     Link
A mediciklonok azonban közismerten szeszélyes jószágok. Az történt, hogy mire bejött a magasban a hideg, elfogyott a csapadék.     Link
Nagyszombaton fel kellett utaznom Győrbe kulcsokért. Csopakon apám valahogy elhagyta a nyaraló kulcsait, édesanyám pedig akkor már Győrben volt  -neki volt kulcsa a házhoz. Felszálltam tehát a Zircen, azaz a Magas-Bakony tetején át Győrbe menő buszra. Már előre dörzsöltem a kezem, hogy visszafelé milyen fehér tájat fogok látni a Bakonyban. Nagy csalódás ért: húsvét vasárnap felhőátvonulásos, napos, viszonylag csendes, száraz és nem is túlságosan hideg idő fogadott a hegyekben. A Balatonnál természetesen még enyhébb volt a levegő. A havazás csak a Dunántúl nyugati peremvidékéig jött be az országba. A győri helyi újság, a Kisalföld meginterjúvolt egy soproni gyümölcstermesztőt. Az úgy nyilatkozott, a frász majd' kitörte a látványtól, ahogy a virágzó gyümölcsfáit fokozatosan belepte a hó húsvét reggelén...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433770 - 2019-04-07 23:04:00)

Ill. még néhány bónusz kép is : 

Ápr. 3. szerda dél környéki gyenge zápor Piliscsév közelében, nyugat, ény felé vonulva : Link  Link  Link
Közben dk felé is gomolygott kissé : Link

Ez pedig még márc. 28-a csütörtök, egy kis rétegfelhős gyönyör, szintén Piliscsévről : Link  Link  Link  Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433769 - 2019-04-07 22:55:0

Jöjjenek a képek a márc. 6-i szombati záporos napról : 

Kora délután 1 h körül ígéretes konvekció kezdődött több irányban is : 
kelet, ék : Link  ,  dél : Link  ,  dk : Link  

10 perccel később nagynénémhez érve már ki is alakult a zápor dny felé : Link  Link

2 h körül hazafelé tartva elmentem egy jobb kilátású helyre a város szélére, és lekaptam az észak felé távozó záport : Link   Link  Link  Link

A délután derekán 3-4 h között voltak még záporok ék, keleti irányban is. Szentendrét ekkor épp egy heves zápor mosta, radaron narancs jelzést mutatott : Link  Link  Link  Link

Radarkép fél 2 körül, mikor a kicentizős zápor mosta mérőhelyemet, 5,9 mm csapadékot adva fél óra alatt, több hullámban : Link

Ez pedig pár órával később már a szentendrei cucc : Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433767 - 2019-04-07 22:42:45)

Szombaton a kora délutáni zápor után újabb csapadék nem volt már, így maradt 5,9 mm a napi csapadékösszeg.
Ezzel a hidegcseppes hétvége ( péntek 1,7 mm, szombat 5,9 mm ) 7,6 mm csapadékkal zárt.
20,5 nap teljesen száraz időjárás után ez alig volt valami, de azért szerencsére több volt a semminél.

Ma vasárnap csapadék nem hullott.

Jövő héten remélem összejön egy jó 20 mm, bár sok esélyét nem látom.

Amúgy egész hűvös volt a szombati nap, a Tmin : 7,4 °C, Tmax : 14,2 °C lett, utóbbi érték kora este 7 h körül állt be.
A kora délutáni zápor után 9 fokra hűlt a levegő 2 h körül, de a magas páratartalom miatt egyáltalán nem tűnt hidegnek a levegő, inkább szauna érzet volt, főleg mikor kisütött a Nap 3 h körül.

A magas rh. ellenére estétől gyorsan hűlt a levegő. 7 h- kor még 14 fok volt, 9 h -ra pedig már csak 7 fok volt.
Innen lassult már a lehűlés, és éjjel 1 h körül állt be a ma vasárnapi Tmin, 3,4 °C -kal.
Ekkor köd ereszkedett le, és egészen reggelig kitartott, így lassan melegedett a levegő reggelig. A Tmax 19,8 °C lett a délután derekán.

Egész hihetetlen volt szombaton és ma vasárnap ilyen magas rh. -t mérni a több hetes igen száraz levegőjű időszak után, sőt köd legutóbb febr. közepén volt néhány napig, azóta egészen ma vasárnapig egyetlen ködös napom sem volt itt Vörösváron.

Szombati rh. min. : 74 %. rh. max. : 93 % volt, ma vasárnapi rh. min. : 57 %. rh. max. : 94 % volt.

Egy kis érdekesség: az idei februári-márciusi csapadékösszeg Budapest Pestszentlőrincen 7+5, azaz 12 mm lett, ez 1954 óta a 3. legalacsonyabb ilyen érték. A listavezető 1998, amikor 9 mm hullott a két hónapban együttesen, 1959-ben pedig 10 mm.

A sorozat másik végén egyébként a 2013-as év áll, amikor a két hónap során 79+113, azaz összesen 192 mm hullott, ami a teljes éves átlagos összeg több, mint harmada!
De a tavalyi év is előkelő helyen végzett, akkor 68+84, összesen tehát 152 mm-t jegyezhettünk föl. Eléggé nagy kontraszt az idei teljesítménnyel.

 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433360 - 2019-04-01 23:29:14)

Gyönyörű időjárás volt a hétvégén. Szombaton sok napsütés volt, jellemzően gyengén fátyolfelhős ég mellett.
Vasárnap egész nap felhőtlen volt az ég.

Szombaton csak meg-megélénkült napközben az északi szél.
Vasárnap is, de ekkor délután és kora este néhány kissé erősebb lökés is befutott.

A szombati Tmin : 0,5 °C, Tmax : 20 °C volt.
A vasárnapi Tmin : 0,4 °C, Tmax : 21,8 °C volt. Mindkét nap volt hajnalban, kora reggel mérsékelt deresedés.

A vasárnapi hőingás elérte a 21,4 °C -ot. Ez nálam az idei eddigi legmagasabb napi hőingás volt.
Sőt, az utóbbi 2 év legmagasabb értéke, mert hogy 2017-ben sem volt 21 fokot meghaladó napi hőingás.

Már szombaton is alacsony volt az rh. , a minimum 28 % volt délután, a maximum  84 % kora reggel.
Vasárnap viszont 21 % -ig csökkent délután az rh. , ez volt a napi rh. min. érték, a maximum pedig akárcsak szombaton, úgy vasárnap is 84 % volt. Ez a 21 %-os érték 2 éves negatív rekordnak számít felém, mert se idén eddig, sem tavaly nem mértem ilyen alacsony rh. értéket.

Meglepett, hogy Siófokon sikerült behúzni a legmelegebb március titulust. Mondjuk az enyhe éjszakák húzták felfelé a közepet szépen.
Szombathelyen kerek 1 fokkal elmaradtunk a 2014-es márciustól, és még a dobogóról is lecsúsztunk.

1. 9,3 fok (2014)
2. 8,9 fok (2017)
3. 8,7 fok (2012)
4. 8,6 fok (1990)
5. 8,3 fok (2019).

Az mondjuk szép, hogy az elmúlt 120 év 5 legmelegebb márciusából 4 az elmúlt 8 évből került ki...

2019. március nálam:

T átlag: 9,80 °C.
T min. átlag: 4,54 °C.
T max. átlag: 15,70 °C.
Absz. T min.: -1,2 °C. (21.)
Absz. T max.: 22,8 °C. (24.)
Absz. hőingás: 24,0 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 4,7 °C. (13.)
Legmagasabb napi átlag: 14,9 °C. (07.)
Napi átlagok hőingása: 10,2 °C.
Legalacsonyabb T max.: 8,0 °C. (13.)
Legmagasabb T min.: 10,1 °C. (01.)
Napi legnagyobb hőingás: 20,5 °C. (31.)
Napi legkisebb hőingás: 4,1 °C. (02.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1000,2 hPa. (04.)
Legmagasabb légnyomás: 1036,4 hPa. (21.)

Fagyos nap: 3 db. 

Havi csapadékmennyiség: 3,0 mm. (éves: 48,7 mm.)
Csapadékos nap: 13 db.
Mérhető csapadékú nap: 6 db.
Jelentős csapadékú nap: 0 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 1,6 mm. (04.)

Az átlagosnál lényegesen, 3,5 °C-kal melegebb és rendkívül száraz (9 %) hónap volt az idei március. Ezzel az elmúlt 120 év legmelegebb és 3. legszárazabb márciusán vagyunk túl!
Végig enyhe és száraz volt az idő és ez kedvezett a folyamatos nagy napi hőingásoknak. Gyakorlatilag nem volt jelzőnap. Érdekes, hogy míg tavaly az egyik legcsapadékosabb, addig idén az egyik legszárazabb március következett egymás után.

Minimumok az elmúlt napokból:
2019.03.21. Link
2019.03.22. Link
2019.03.24. Link
2019.03.28. Link
2019.03.29. Link
2019.03.30. Link

Sopronban voltunk akkor. A Lövérekben nagy hó esett.

Köszönöm az infót! Az archív térképeket elnézve nem mutatkozik döbbentő makrofelállás, mégis teljesen szélsőséges, számomra a fantasztikum határát súroló történések voltak akkor. Na, legalább most már tudom, hova, melyik évbe tegyem.

Most látom, hogy 11 nap múlva, 1977.ápr.10-én a helyzet nagyon hasonló volt.
Link
Közép-Európa felett -5--12 fok T850-en. Az erős hidegfront biztosan okozott hózáporokat, fagyokat vagy havasesőt többfelé. Egyáltalán nem emlékszem rá, nem volt olyan látványos talán mint márc.31.
Link

Valóban 1977 volt. Akkor márc. 31-re virradóra volt a nagy havazás: Link
Link
Előtte rekordmeleg volt, olyan amilyen márciusban még nem fordult elő azóta sem. 23-án Budapesten 24,9 fokot mértek és országosan 27,1 volt a rekord. 24-én Budapesten 23,8 fok volt, az országos rekord és mindeddig a legmelegebb mért márciusi érték: 28,4 fok. Nem véletlenül borult virágba az ország. A mostani tizenfokokos melegek faggyal spékelve a fasorba sincsenek.
Az akkori helyzet 24-én: Link
Aztán 29-én : Link
31-én : Link

Emlékeim szerint 1977-ben volt az a meleg, ami Cseszneken teljes cseresznye és meggyvirágzásba torkollt. A mostani hüdemelegben még eszébe sem jutott virágzani egyiknek sem, csak a barackokat láttam virágozni a kerti gyümölcsök közül. (2008-ban is kivirágoztak a barackok márciusban , aztán a hónap végén húsvétkor megmaradó hó lett a Bakonyban)
77-ben a hónap talán legutolsó napján nagy hó lepte be a virágba borult meggy és cseresznyefákat (2017-ben ez április 19-én, 1991-ben pedig alighanem április 16-án következett be, de akkor még lehet, hogy nem is virágoztak). Éppen írni akartam az 1977-es helyzetről, de még nem néztem utána, mérget ne vegyünk rá.

Az idei szárazságról néhány szó.
Az első három hónap 48,7 mm-nél tart.  Ezzel az elmúlt 120 év 8. legszárazabb évkezdete az idei.

A ranglistavezetők:

1. 1949 - 20,5 mm (ezt követte 12,5 mm-es április)
2. 2011 - 31,4 mm (ezt követte 22,1 mm-es április)
3. 2002 - 31,6 mm
4. 1953 - 32,1 mm
5. 1959 - 32,7 mm
6. 1993 - 33,2 mm
7. 1918 - 43,1 mm

Hideget hozott a Benedek, nem is egy, hanem legalább két zsákkal. Na, nem mostanában, hanem 1976-ban. Azért (is) emlékszem jól erre az epizódra, mivel azokban az években voltam gimnazista a győri Czuczor Gergely benedekrendi (bencés) gimnáziumban. A Szt. Benedek nap ott ünnep volt,tanítási szünet. Megemlítendő, hogy akkor az egész március a "hideg szinoptika" jegyében telt, a térképeket elnézve nem csoda a hó végi nagy lehűlés. Érdemes kicsit messzebbről kezdeni a történetet, ugyanis ha létezik gyökeres, tartós makrocirkulációs váltás, akkor ez az volt.
Február végének északi zonális/félblokk képeit követően ez történt:    Link     Link     Link     Link     Link
Kis "ízelítő"  az ezután beköszöntő időből:    Link     Link     Link
Látható, hogy mindvégig ott van "csőre töltve" a fagyos levegővel telt észak, északkelet-európai anticiklon. 19-én már látszik, hogy a hideg újabb rohamra indul:     Link
Maga az elárasztás márc. 20-án történt, ahogy az előző térkép mutatja. A meteorológiai intézet egy nappal előbb már bemondta, hogy a Kárpátoktól északra nagy mennyiségű hideg levegő halmozódott fel, ami el fog árasztani minket. A prognózis abszolút pontosnak bizonyult.
20-án kezdetben alacsony nyomású, borult idő volt, szélcsendben és csapadék nélkül. Délután aztán lehúzódott rólunk a zárt felhőtakaró, és elég kevés, átvonuló felhőzet mellett megerősödött az ény-i, é-i szél. A légnyomás emelkedni, a hőmérséklet erősen süllyedni kezdett. Csípősen hideg, szeles, tiszta alkonyat köszöntött a győri, óvárosi utcákra. Tipikus lábashideg-beáramlás volt, nagyon kevés felhővel, nyomó, "döngető" északias széllel, napközben gyors hőcsökkenéssel.
A következő napokban is maradt a késő télies hideg, még kisebb hózáporok is előfordultak.

Még van egy március végi történetem, csak sajnos nem tudom, pontosan melyik évben volt. Valamikor a hetvenesek legvégén, nyolcvanasok legelején lehetett. A hónap megelőző része olyan meleg volt, hogy már kis, zöld levelek bomlottak ki a nyár és fűzfákon. Na, a hónap végén megjött a "fekete leves" Masszív sarkilevegő-betörés ért, ami hamarosan keveredési zónás, tartós csapadékos szituációba fordult. Egész éjszaka, estétől reggelig esett a hó, fagypont alatti hőmérsékleten, erős északi szélben. Konkrétan középerős hófúvás volt Észak-Dunántúlon, jól megmaradó hótakaróval. A fagyhullám elmúltával a fák kis, zöld levelei mind meg voltak feketedve, majd elszáradtak és lehullottak. Azon a tavaszon a fák újra levelesedtek, azóta se láttam ilyet.
Többször próbáltam már az archívumban rákeresni az évre, de egyik mutatott helyzet se passzol teljesen. Leggyanúsabb 1980, innen néhány térkép:     Link     Link     Link
Megjegyzem, úgy látszik, hogy ez a masszív észak-európai hidegkitöltés jellemző a hideg márciusokra. A híres 2013-as epizód is nagyon hasonló nagytérségi hőmérsékleti képpel kezdődött:     Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433075 - 2019-03-26 22:20:02)

Alkotott is, febr. 23-24-én.
Nálam mindkét reggel közel -10 fok hideg volt hajnalban, reggel.

Országosan -12 °C volt a TopMin.
Nyilván, febr. végén ez nem számít nagy kunsztnak, figyelembe véve a napi hidegrekordokat, melyek még jellemzően -20 fok alattiak akkor : Link  , sőt, feltűnik febr. 22-e, mikor -30,2 °C vagy éppen febr. 28-a, amely napra -29 °C a napi hidegrekord!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433068 - 2019-03-26 19:47:05)

Maga az egész év egy brutalitás volt. 
Sajnos kicsi voltam akkor, mindössze 7 éves, így szinte semmire sem emlékszem.
Volt abban az évben minden a statisztikák szerint ( rengeteg hó a télen, a februári ék - Magyarországi óriás havazás, a csapadékos tavasz, és a még csapadékosabb nyár, igen komoly és olykor nagy területre kiterjedő esőkkel, viharokkal, és pl. a decemberi "Christmas Storm".

Idén februárban volt 20 éve már az óriás ék - i havazás, és hófúvások. 
Fasza év lehetett amúgy 1999.
Jöhetne egy ismétlés ( persze ismét megjegyzem, hogy a károkat nem kívánom senkinek sem). 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433051 - 2019-03-25 23:00:40)

Bezzeg mához 6 éve, 2013. márc. 25-én micsoda időjárási esemény kezdődött térségemben ( bár ez szinte az egész országra kivetíthető ). A 2-3 napos havazás.

Ráadásul 25-én erős ék szél okozott kisebb hófúvásokat.
27-én délelőttig 16 cm hó jött össze a szinte folyamatos tömörödések után is.
Budapesten még több hullott.

Iskola után a belvárosban 19-20 cm-t mértem. Ez igazi kuriózum helyzet volt, noha még épp belefért a statisztikai átlagba, hiszen síkvidéken az utolsó megmaradó havazás időpontja márc. 15-30. közé esik az OMSZ statisztikája szerint. 

Abban az évben korán volt húsvét, 30-án Nagyszombat reggel még 10 cm-t mértem. Estére elolvadt a hó az eső mellett.

1995 egy "csodaév" volt hideg szinoptikai helyzetek szempontjából. Ez ugyan az év első két hónapjában még nem látszott, a január és a február átlagos, vagy annál enyhébb időjárással telt. Március viszont egy olyan mértékű északkeleti hidegbetörést hozott, ami már elgondolkodtató volt.
A hónap első felének atlantikus hatásai, gyakori délnyugati légmozgása után  az első dekád vége felé sokat mondó csend állt be.     Link     Link    Link
A második térképen már feltűnik a magas szélességen kiépülő AC, előoldalán a nagy mennyiségű fagyos levegővel.
Emlékszem, ezen a pénteki napon kora délelőtt  Győr családi házas negyedében sétáltam. A reggel hűvös volt, egyenletes cirruszfelhőzet szűrte a napsütést. Az ember a "csontjaiban érezte" az időváltozást, lehűlést (meg persze az Intézet is előrejelezte)
Természetesen egy ilyen észak-orosz anticiklon nem feltétlenül jelent nálunk drasztikus lehűlést. A hideg légtömeg megmaradhat a Kelet-Európai-síkságon, eláraszthatja a Fekete-tenger északi partvidékét. Bár, az 1060 hepás központi nyomás azért szöget üthet az ember fejébe.
Néhány nappal később világossá is vált, hogy a szibériai fagyos légtömeg bizony felénk mozog:     Link
A március 11-12-i hétvégét a Balatonon töltöttük. Nyugodt, napos idő volt, nyílt az ibolya. De az időjárás-jelentésekből tudtam, hogy nemsokára visszatér a tél.
A hideg a március 14-re keddre virradó éjszaka érkezett meg. Ekkor havazni kezdett, kedd reggel olvadó, de csaknem összefüggő hótakaróra keltünk.     Link     Link
Gyönyörű, klasszikus szibériai hidegelöntés volt. Utána se fordult tavaszi melegre az idő. Az északkeleti légpálya ugyan hamar felszámolódott, viszont ezután sorozatosan atlanti blokkok jöttek létre, maritim hidegbetörésekkel (alapvetően hideg/hűvös időszakokban gyakori szcenárió az induló északkeleti blokk után a nyugati blokkos felállás) Az április nagy részben hideg, változékony időjárással telt. Emlékszem, az ikszedik hidegfront előtt szegény Vissy Károly azzal kezdte a tv híradó végén a jelentését: tudom, mi jár a rossz hír hozójának, de...

De szép is volt az idő egy évvel ez előtt... Tudom ilyenkor már sokan nem kívánják, de én visszasírom (bármikor)...
Link
Link
Link

Szombat esti Stratocumulus invázió  Link Link Link Link
Mozogva is Link

Cumulusok versenye Link

Csütörtöki felhőképek. 
Kőszegi-hegység felől érkező és fejlődő felhőzet  Link
Véptől keletre állt össze és kezdett záporsávokat eregetni, it csak csepergés volt belőle. Link Link Link Link 
Délután Szombathelytől nyugatra is volt látni való virga ill. záporsáv Link 
Itt már Véptől keletre ismét Link
Két gyors is készült ezen a napon Link Link