Agrometeorológia
Az esős szakasz kezdetén mi a javaslat?
A szőlők most kezdenek virágozni, megelőző jelleggel érdemes most, -virágzáskor - vagy utána permetezni réz és kén egyveleggel?
Persze hogy kell, de milyen %-ban előtte- utána. Úgy tudom nem egyformán tűri a ként például a szőlő.
A szőlők most kezdenek virágozni, megelőző jelleggel érdemes most, -virágzáskor - vagy utána permetezni réz és kén egyveleggel?
Persze hogy kell, de milyen %-ban előtte- utána. Úgy tudom nem egyformán tűri a ként például a szőlő.
A kisvízkör egyensúlya valóban komplicírt kérdés, de talán megér egy - két szót...
az Aral-tó, az Amazonas-medence, a Kalahári és a Kárpát-medence azért is érdekes helyek, mivel jól körülírt beáramlással + lefolyással, és jól körülírt területen, bizonyos időszakokban, jelentős helyi konvektív csapadékkal rendelkez(né)nek.
Ha figyelembe vesszük, hogy a párolgást a jelenlévő növényzet milyen karakteresen befolyásolja, érdemes elgondolkodni mégis az Aral-tó történetén. Százéves távlatban élő tó volt, 60 ezer tonna éves halkonzerv exporttal. Most hajók ezrei hevernek a homokban, nincsenek körülötte ültetvények, és a felhők is eltűntek fölötte... pedig a két folyó megvan, a városokból a víz - miután megforgatták - valahová eltávozik, lefolyása tudtommal nincs; a vízre is igaz a megmaradás elve...
Ellenpélda az Amazonas-medence, komoly lefolyással, élő galéria - erdőkkel, komoly felhő - borítással. Azt olvastam róla, hogy a területen kívülre/ről 2% a víz-anyagcsere, 98% odabent pörög...
Jó kérdés az időszakos Kalahári. - és hogy a mi helyünk (Kárpát-medence) hol van: a biogén vízforgatás, az emberi vízforgatás, és az időszakosság vektor - rendszerében...
Szlovákiai szerzők, díjnyertes könyvet írtak a kisvízkörökről. Kravčík M, Kohutiar J, et al., The New Water Paradigm - WATER FOR THE RECOVERY
OF THE CLIMATE. (szlovákul Nova Vodna Paradigma).
Link
Nem az a furcsa, ha valahol sivatag van. A csodálatos az, hogyha NINCS valahol sivatag... (kínai bölcselet: a bögre attól lesz értékessé, hogy tér van benne. Ne csak azt lásd, ami van - az is fontos, ami nincs.)
az Aral-tó, az Amazonas-medence, a Kalahári és a Kárpát-medence azért is érdekes helyek, mivel jól körülírt beáramlással + lefolyással, és jól körülírt területen, bizonyos időszakokban, jelentős helyi konvektív csapadékkal rendelkez(né)nek.
Ha figyelembe vesszük, hogy a párolgást a jelenlévő növényzet milyen karakteresen befolyásolja, érdemes elgondolkodni mégis az Aral-tó történetén. Százéves távlatban élő tó volt, 60 ezer tonna éves halkonzerv exporttal. Most hajók ezrei hevernek a homokban, nincsenek körülötte ültetvények, és a felhők is eltűntek fölötte... pedig a két folyó megvan, a városokból a víz - miután megforgatták - valahová eltávozik, lefolyása tudtommal nincs; a vízre is igaz a megmaradás elve...
Ellenpélda az Amazonas-medence, komoly lefolyással, élő galéria - erdőkkel, komoly felhő - borítással. Azt olvastam róla, hogy a területen kívülre/ről 2% a víz-anyagcsere, 98% odabent pörög...
Jó kérdés az időszakos Kalahári. - és hogy a mi helyünk (Kárpát-medence) hol van: a biogén vízforgatás, az emberi vízforgatás, és az időszakosság vektor - rendszerében...
Szlovákiai szerzők, díjnyertes könyvet írtak a kisvízkörökről. Kravčík M, Kohutiar J, et al., The New Water Paradigm - WATER FOR THE RECOVERY
OF THE CLIMATE. (szlovákul Nova Vodna Paradigma).
Link
Nem az a furcsa, ha valahol sivatag van. A csodálatos az, hogyha NINCS valahol sivatag... (kínai bölcselet: a bögre attól lesz értékessé, hogy tér van benne. Ne csak azt lásd, ami van - az is fontos, ami nincs.)
Tegnap megint betalált 2 zivi, pedig egész nap nagyon kerülgette csak a környéket, úgyhogy folytatódik a szerencsés konvektív esemény találat ITT Velencén. Remélem,azért sok helyen csökkent a szárazság!
A retkeket, fûszernövényeket, sóskát, kicsi salátát, epret már ehetjük is. A borsó hüvelyek már megjelentek.
A retkeket, fûszernövényeket, sóskát, kicsi salátát, epret már ehetjük is. A borsó hüvelyek már megjelentek.
Tegnap megint betalált 2 zivi, pedig egész nap nagyon kerülgette csak a környéket, úgyhogy folytatódik a szerencsés konvektív esemény találat ITT Velencén. Remélem,azért sok helyen csökkent a szárazság!
A retkeket, fûszernövényeket, sóskát, kicsi salátát, epret már ehetjük is. A borsó hüvelyek már megjelentek.
A retkeket, fûszernövényeket, sóskát, kicsi salátát, epret már ehetjük is. A borsó hüvelyek már megjelentek.
Hoppá, akkor ez egybecseng a szomszéd által egyszer már említett velencei vashiányos talaj "elmélettel" de azt azóta senki nem erôsítette meg, így viszont akkor nekilátok a vaspótlásnak. Köszi.
Ja igen, valóban. Csak a mi kertünkben levő fákról írtam, ott meg a legnagyobb sincs 6-7 évnél idősebb, és 4-5 méternél magasabb. Nekik azért pár méterre leér a gyökerük, gondolom, tehát egyelőre nincs gond.
Itt : "A nagyobb fák még pár hétig bírják, sajnos már 50 centi alatt sem 100% a nedvesség, tehát mostanában érheti el a kiszáradás a fél méteres mélységet" .
De közben rájöttem, hogy gyümölcsfákról írsz. Így viszont jogos.
Csak a nagyobb fákon akadt meg a szemem, első gondolatra ilyenkor nem gyümölcsfára gondolnék, meg hogy még pár hétig bírják ( pár hét az nálam 2 hetet jelent ), és elindul a kiszáradás.
De közben rájöttem, hogy gyümölcsfákról írsz. Így viszont jogos.
Csak a nagyobb fákon akadt meg a szemem, első gondolatra ilyenkor nem gyümölcsfára gondolnék, meg hogy még pár hétig bírják ( pár hét az nálam 2 hetet jelent ), és elindul a kiszáradás.
Szerintem egy jól erjesztett csalánlének bármikor van olyan hatása, mint egy Fitohormnak..
A permetezések idején sokszor rakok a törzsoldatba aminosavas löttyöt (pl. Megafol), ott néhányszor már láttam korrekt eredményeket, de ezek is borzasztóan túlárazottak (3-4000 Ft/l), szóval akkor már inkább valami minőségi mikroelemes lombtrágyát használok 3-5 alkalommal, aztán viszlát.
A barackot illetően jó kérdés, lehet levéllyukasztó gomba, illetve nagyon hajlamos a klorózisra (vashiány) is.
A permetezések idején sokszor rakok a törzsoldatba aminosavas löttyöt (pl. Megafol), ott néhányszor már láttam korrekt eredményeket, de ezek is borzasztóan túlárazottak (3-4000 Ft/l), szóval akkor már inkább valami minőségi mikroelemes lombtrágyát használok 3-5 alkalommal, aztán viszlát.
A barackot illetően jó kérdés, lehet levéllyukasztó gomba, illetve nagyon hajlamos a klorózisra (vashiány) is.
Az Aral-tó szerintem rossz példa. Azt totálisan szétlocsolták. Vagyis az oda vezető két nagy folyó vizét.
A hatalmas párolgási veszteséget korábban a két folyó és a csapadék egyensúlyozta, de mivel a folyókat becsatornázták (szigetelés nélküli csatornákkal) a rizs és gyapot locsolása miatt, elkerülhetetlen volt a kiszáradás. A biológiai fegyvereknek ehhez semmi köze. Ráadásul kisebb vízfelület, kisebb párolgás, kevesebb csapadék...Egyszerű emberi tévedés történt.
A hatalmas párolgási veszteséget korábban a két folyó és a csapadék egyensúlyozta, de mivel a folyókat becsatornázták (szigetelés nélküli csatornákkal) a rizs és gyapot locsolása miatt, elkerülhetetlen volt a kiszáradás. A biológiai fegyvereknek ehhez semmi köze. Ráadásul kisebb vízfelület, kisebb párolgás, kevesebb csapadék...Egyszerű emberi tévedés történt.
Az a referálás, amit itt a 10265. hsz-al kezdtem, és azután a Bioszférában folytattam, a tengerek DMS termelését próbálja bemutatni Nektek, és a tengeri algák hatását a CCN ellátásra, a felhőképződésre, és a felhők stabilitására. Néhány cikket már feltettem a Bioszférába.
A szárazföldi kristályosodási magok (virágpor, spórák, baktériumok) inkább IFN funkciót töltenek be, vagyis jégszem-mag lesz belőlük. A tengeri biogén szulfát aeroszol a Föld kénciklusának kb. a felét pörgeti, és igen nagy területek albedóját befolyásolja. Meghatározó szerepe van a felhők stabilitásának, - és a szárazföldek fölött megtett távolságának - kialakításában.
A nyersolaj igen jó tápanyag a baktériumok számára. Igaz, hogy túlkínálat esetén haloalkánok (ózont bontó illékony kloridok és bromidok) is felszabadulnak, de a tenger mélyén és a felszínén, a kiömlött nyersolaj előbb - utóbb visszakerül a szén - ciklusba.
Csakhogy a lefedett felületen oxigén - mentes környezet jön létre, onnan az algák kipusztulnak, és ameddig az olajszennyezés "gyógyul", addig a kénciklus nem pörög. Ennek a regionális légköri folyamatokra, már lehet hatása. Ha pedig az olyan "távolhatásokat" is hozzávesszük, mint az El Nino, NAO, AO jelenségek hatásai, akkor lehetnek a Föld távolabbi pontjain is következményei.
Addig, ameddig a tengerek élővilága az eredeti biodiverzitással bírt, ezek a sebek hamar begyógyultak, és visszaállt az eredeti diverzitás. (kb. 6 év alatt egy Balaton nagyságú felületen). Napjainkban a rengeteg gyógyszermaradék, fertőtlenítő - szer maradék, mezőgazdasági vegyszer, és az intenzív közlekedés + offshore olajbányászat, eléggé megterheli a rendszert. Ezért kisebb szennyezések is már, látványosabb következményekkel járhatnak.
Ha megnézed az Aral-tó történetét, és az ottani biológiai kísérletek hatásait, érdekes dolgokat láthatsz: a pisztácia-ültetvényeket rég nem öntözi senki, nem lehet azt mondani, hogy szétlocsolták a tavat... viszont volt a közepén egypár kísérlet, és a tó kiszáradása is felgyorsult, amikor az Ixtoc II. esemény (mexikói olajkút, kb. DW. Horizon -léptékű) történt, majd később az Öböl- háború lezajlott.
Talán ma már lehetne modellezni ezt a történetet. Talán megérne egy diplomamunkát, ha az illetékesek összefognának...
A szárazföldi kristályosodási magok (virágpor, spórák, baktériumok) inkább IFN funkciót töltenek be, vagyis jégszem-mag lesz belőlük. A tengeri biogén szulfát aeroszol a Föld kénciklusának kb. a felét pörgeti, és igen nagy területek albedóját befolyásolja. Meghatározó szerepe van a felhők stabilitásának, - és a szárazföldek fölött megtett távolságának - kialakításában.
A nyersolaj igen jó tápanyag a baktériumok számára. Igaz, hogy túlkínálat esetén haloalkánok (ózont bontó illékony kloridok és bromidok) is felszabadulnak, de a tenger mélyén és a felszínén, a kiömlött nyersolaj előbb - utóbb visszakerül a szén - ciklusba.
Csakhogy a lefedett felületen oxigén - mentes környezet jön létre, onnan az algák kipusztulnak, és ameddig az olajszennyezés "gyógyul", addig a kénciklus nem pörög. Ennek a regionális légköri folyamatokra, már lehet hatása. Ha pedig az olyan "távolhatásokat" is hozzávesszük, mint az El Nino, NAO, AO jelenségek hatásai, akkor lehetnek a Föld távolabbi pontjain is következményei.
Addig, ameddig a tengerek élővilága az eredeti biodiverzitással bírt, ezek a sebek hamar begyógyultak, és visszaállt az eredeti diverzitás. (kb. 6 év alatt egy Balaton nagyságú felületen). Napjainkban a rengeteg gyógyszermaradék, fertőtlenítő - szer maradék, mezőgazdasági vegyszer, és az intenzív közlekedés + offshore olajbányászat, eléggé megterheli a rendszert. Ezért kisebb szennyezések is már, látványosabb következményekkel járhatnak.
Ha megnézed az Aral-tó történetét, és az ottani biológiai kísérletek hatásait, érdekes dolgokat láthatsz: a pisztácia-ültetvényeket rég nem öntözi senki, nem lehet azt mondani, hogy szétlocsolták a tavat... viszont volt a közepén egypár kísérlet, és a tó kiszáradása is felgyorsult, amikor az Ixtoc II. esemény (mexikói olajkút, kb. DW. Horizon -léptékű) történt, majd később az Öböl- háború lezajlott.
Talán ma már lehetne modellezni ezt a történetet. Talán megérne egy diplomamunkát, ha az illetékesek összefognának...
A Börzsönyben, 2013-ban láttam olyat, hogy szélnek kitett, nyugati hegyoldalon a tölgy egy része valóban leszáradt. Akkor több, száraz etap is volt egymás után, és az a terep (a Kaldera nyugati pereme, Nagybörzsönytől északra) eléggé meredek hely. - de pl. a sziklafalon az édesgyökerű páfrány, ami árnyékos területen volt, akkor is sűrűn díszlett a sziklafalban.
azt sem tartom lehetetlennek, hogy a Tátrában a 2003-as aszályos esztendő készítette elő a 2004. évi, nagy területre terjedő széltörést, majd egy évvel később (miután a fát nem bírták mind lehozni) a törött területeken a pusztító erdőtüzet.
Ezek a folyamatok néha csak évekkel később mutatkoznak meg igazán. Ha viszont a csapadék nem hiányzik, az erdők ronda jégtöréseket képesek kiheverni, és a koronát legalább részben újra fölépíteni, mint pl. a Normafa környékén az utóbbi években.
Ami nem sok optimizmusra ad esetleg okot, az a januári hajókatasztrófa a Dél-Kínai tengeren, 1 M tonna olajjal, nem messze a koreai partoktól. - bár kérdéses, hogy az olajfolt hatása ilyen távolra is elhasson. Ki tudja? A 2010-es Dw. Horizon katasztrófa utáni években, Európa is látott egypár szárazabb nyarat.
azt sem tartom lehetetlennek, hogy a Tátrában a 2003-as aszályos esztendő készítette elő a 2004. évi, nagy területre terjedő széltörést, majd egy évvel később (miután a fát nem bírták mind lehozni) a törött területeken a pusztító erdőtüzet.
Ezek a folyamatok néha csak évekkel később mutatkoznak meg igazán. Ha viszont a csapadék nem hiányzik, az erdők ronda jégtöréseket képesek kiheverni, és a koronát legalább részben újra fölépíteni, mint pl. a Normafa környékén az utóbbi években.
Ami nem sok optimizmusra ad esetleg okot, az a januári hajókatasztrófa a Dél-Kínai tengeren, 1 M tonna olajjal, nem messze a koreai partoktól. - bár kérdéses, hogy az olajfolt hatása ilyen távolra is elhasson. Ki tudja? A 2010-es Dw. Horizon katasztrófa utáni években, Európa is látott egypár szárazabb nyarat.
Hol írtam olyat, hogy kiszáradnak?
Az egy folyamat, sok lépéssel.
Ha szereted a gyümölcsöt, akkor már az első pár lépés is baj.
Az egy folyamat, sok lépéssel.
Ha szereted a gyümölcsöt, akkor már az első pár lépés is baj.
A pár hét az jó lesz pár hónapnak is.
Szép is lenne, ha 2 hónap csapadékszegénység után már kiszáradnának a fák ( 5 hete tart, és feltéve, hogy a következő 1 hétben majdnem minden konvektív csapadék kikerül téged, és tényleg alig hullik csapadék ).
Nem vagyunk mi Kalahári sivatag.
Sokkal többet bírnak a fák, mint gondolnád.
Szép is lenne, ha 2 hónap csapadékszegénység után már kiszáradnának a fák ( 5 hete tart, és feltéve, hogy a következő 1 hétben majdnem minden konvektív csapadék kikerül téged, és tényleg alig hullik csapadék ).
Nem vagyunk mi Kalahári sivatag.
Sokkal többet bírnak a fák, mint gondolnád.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#397298 - 2018-05-07 15:06:00)
Nem azért nem furatok, mert bérlő vagyok, hanem mert egy 160 m tszf-en vagyok, egy mészkőszikla/fennsík enyhe lejtőjén.
Ha már nem bírják a fák sem, megint elkezdenek kiszáradni, mint tavaly, levélpöndörödés, levélhullás, és 0 gyümölcs jövőre.
Ahogy idén sincs a kajszin, áfonyán, szedren, mandulán stb. a tavalyi aszály miatt.
A cseresznyéken az érés helyett satnyulnak, hullanak lefelé az 1-2 centis terméskezdemények már most, bár ezt még elvileg nem a szárazság miatt van.
Nem azért nem furatok, mert bérlő vagyok, hanem mert egy 160 m tszf-en vagyok, egy mészkőszikla/fennsík enyhe lejtőjén.
Ha már nem bírják a fák sem, megint elkezdenek kiszáradni, mint tavaly, levélpöndörödés, levélhullás, és 0 gyümölcs jövőre.
Ahogy idén sincs a kajszin, áfonyán, szedren, mandulán stb. a tavalyi aszály miatt.
A cseresznyéken az érés helyett satnyulnak, hullanak lefelé az 1-2 centis terméskezdemények már most, bár ezt még elvileg nem a szárazság miatt van.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#397297 - 2018-05-07 15:03:21)
Ha tényleg ilyen sokáig nem lesz eső, akkor kénytelen leszel csapvízről meglocsolni a növényeidet.
Javasolnám még a kutat, de gondolom azt nem akarsz, vagy tudsz fúratni, mert bérlő vagy.
"A nagyobb fák még pár hétig bírják" Mi lesz utána velük?
Ha tényleg ilyen sokáig nem lesz eső, akkor kénytelen leszel csapvízről meglocsolni a növényeidet.
Javasolnám még a kutat, de gondolom azt nem akarsz, vagy tudsz fúratni, mert bérlő vagy.
"A nagyobb fák még pár hétig bírják" Mi lesz utána velük?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#397294 - 2018-05-07 14:20:34)
Már megint az van, ami tavaly... Link
Ismét csak a mákban lehet bízni, hogy azért 7-10 naponta egy cella elkap, és legalább a hordók telnek.
Szerencsére azért a rácsponti diagramm csalóka, az összcsapadék talán több lesz régiós szinten: Link
A nagyobb fák még pár hétig bírják, sajnos már 50 centi alatt sem 100% a nedvesség, tehát mostanában érheti el a kiszáradás a fél méteres mélységet: Link
Kezd tényleg kellemetlenné válni a dolog, az allergia csak hab a tortán.
Már megint az van, ami tavaly... Link
Ismét csak a mákban lehet bízni, hogy azért 7-10 naponta egy cella elkap, és legalább a hordók telnek.
Szerencsére azért a rácsponti diagramm csalóka, az összcsapadék talán több lesz régiós szinten: Link
A nagyobb fák még pár hétig bírják, sajnos már 50 centi alatt sem 100% a nedvesség, tehát mostanában érheti el a kiszáradás a fél méteres mélységet: Link
Kezd tényleg kellemetlenné válni a dolog, az allergia csak hab a tortán.
Hangyák:
Kis pekándió csemetémbe (bele is) költöztek a hangyák, alig (inkább nem) akart hajtani. 3 hete kb. rászántam egy fej fokhagymát (fokhagymanyomóval), felöntöttem kb. 1 lter vízzel oszt ment a pörköltbe (akarommondani a pekándió alá). Előtte azért kapott egy kanna vizet is. Hangyák eltűntek, a fa kihajtott. Most 3 hét után megint hangyásodik, lehet kapnak még fokhagymát!
Kis pekándió csemetémbe (bele is) költöztek a hangyák, alig (inkább nem) akart hajtani. 3 hete kb. rászántam egy fej fokhagymát (fokhagymanyomóval), felöntöttem kb. 1 lter vízzel oszt ment a pörköltbe (akarommondani a pekándió alá). Előtte azért kapott egy kanna vizet is. Hangyák eltűntek, a fa kihajtott. Most 3 hét után megint hangyásodik, lehet kapnak még fokhagymát!
Hogy szakmabeli mondja ezeket, ez elkeserítő, most letörtél....
A Wuxalról is ez a véleményed, vagy a zöld flakonos Fitohorm sorozatról?
Akkor már szinte csak félve írom (
), hogy tegnap kipróbáltam a csalános permetet is, bűzlöttek is tőle a kert bizonyos szegletei, kíváncsi vagyok a fejleményre, nem fűzök hozzá nagy reményeket, de mindenképpen ki akartam próbálni. (azt már látom, hogy a hangyákat abszolúte de nem érdekli).
Az őszibaracknál mitől van (mindig is volt), hogy a levelek kb. 2-5 százaléka elsárgul, majd lehullik? Természetes, vagy lehet valamilyen elem hiány? Fe, Mg?
A Wuxalról is ez a véleményed, vagy a zöld flakonos Fitohorm sorozatról?
Akkor már szinte csak félve írom (
), hogy tegnap kipróbáltam a csalános permetet is, bűzlöttek is tőle a kert bizonyos szegletei, kíváncsi vagyok a fejleményre, nem fűzök hozzá nagy reményeket, de mindenképpen ki akartam próbálni. (azt már látom, hogy a hangyákat abszolúte de nem érdekli).Az őszibaracknál mitől van (mindig is volt), hogy a levelek kb. 2-5 százaléka elsárgul, majd lehullik? Természetes, vagy lehet valamilyen elem hiány? Fe, Mg?
Valamennyire szoktam, most is kísérletezek 1-2 anyaggal, de inkább csak a lelkiismeretem megnyugtatása végett. Dolgoztam a szakmában, pontosan tudom hogy mekkora biznisz a lombtrágya... Sok esetben a kanna többet ér, mint a benne lévő lötty. Alapesetben a talajból veszi fel a növény a fontos tápelemeket, ha az nincs rendben, akkor költhetek bármennyit lombtrágyára, semmit sem fog érni. (Kivétel ez alól az antagonista elemek, mint pl. a Ca, Fe, ezeket érdemes lehet lombon keresztül is kijuttatni a nyári melegekben.)
Értem. Köszi. Szoktál levéltrágyázni? Az segít valamennyire? Csak azért kérdem, mert írtad, hogy elég sanyarú a sorsa a homokon élő haszonnövényeknek.
Április vége óta virágzik az akác de méheket alig látni rajta. Sok család elpusztult a hosszú tél miatt.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#397095 - 2018-05-03 22:56:01)
Kb.
Durva, hamar megérett!
Kb.
Durva, hamar megérett!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#397094 - 2018-05-03 22:43:37)
Mikor virágzott a fa idén? 2-3 hete?
Mikor virágzott a fa idén? 2-3 hete?
Az. Amúgy nagyon finom meggy, csak hát kényes is. Talán kapunk már esőt ebből a gyatra medi ciklonból, reggel majdnem borult volt. T.min: 18,3
Termés mustra; a meggyek közül az érdi bőtermő szépen hoz, a mellette levő nagy szemű ropogós (név)- emléke féle pedig rúgja lefelé. Sajnos a márc. eleji fagy miatt, mint a kajszim is. A szilván is itt ott marad, fele mint tavaly.
A málna virágzás előtt, a tavalyi jó-közepes formáját hozza. A mogyorón még nem látok termést, a dió is kicsit visszafogottabb, látszik az ágvégek elfagyása.(sárga, csökött levelek.)
Na ilyen ez az év.
gulyásme: köszi a "füves" hsz.t.!
A málna virágzás előtt, a tavalyi jó-közepes formáját hozza. A mogyorón még nem látok termést, a dió is kicsit visszafogottabb, látszik az ágvégek elfagyása.(sárga, csökött levelek.)
Na ilyen ez az év.
gulyásme: köszi a "füves" hsz.t.!
Köszi! Actarám nincs, de a másikkal fogok támadni, még amíg időben vagyok.
Más: a pár órás -16 fokban elfagyott füge csodálatos életerőt mutat. Az alul a magas hótakarás miatt nem elfagyott vékony ágakon szép levelek, és pár füge termés is jön, míg az öreg törzseken számos helyen oldalhajtások indulnak fokozatosan. Öröm látni! (még jó, hogy nem vágtam vissza, sejtettem, hogy a májust meg kell várni vele)
Más: a pár órás -16 fokban elfagyott füge csodálatos életerőt mutat. Az alul a magas hótakarás miatt nem elfagyott vékony ágakon szép levelek, és pár füge termés is jön, míg az öreg törzseken számos helyen oldalhajtások indulnak fokozatosan. Öröm látni! (még jó, hogy nem vágtam vissza, sejtettem, hogy a májust meg kell várni vele)
Köszi, az lesz, tán holnap este egy Mospilán-al lenyomom. Eső egyelőre úgyis sansztalan erre, kerül bennünket keletről, ma meg épp nyugatról. Mondjuk mindegyikben volt bőséggel jég, az ide nagyon nem kéne!
Ha körbenéz az ember hegyen-völgyön, ritkán lehet egységes magasságú "füvet" találni, talán csak az amerikai rövid füvű préri (szempillafű), a pontusi sztyepp (csillagpázsit) és a hegyi szőrfű-gyepek kivételek... Másutt, ha megnézed, kétszikűekkel elegyes a gyep, és többszintű. A hazai pázsitok többsége túlöntözött, túl sok a tápanyag benne és pláza-fűkeverék küszködik rajta.
Nálunk a grün-betonon sovány csenkesz van (F. valesiaca),
a nyírfa alatt juhcsenkesz + harangvirág + tüdőfű + ibolya,
az akácok alatt sovány és veresnadrág- csenkesz, + "sport" keverék + borzas repkény +kankalin,
a nyílt téren 30% felemás csenkesszel, Rédei fűkeverék.
a rézsűre én sovány csenkeszt, évelő rozsnokot és kunkorgó árvalányhajat raktam, kb. egyszer kell a kalászát leszedni, egyszer kigereblyézni, és egész évben szép; a fák alá erdei szálkaperjét, szamócát, kásafüvet, és ligeti perjét.
- a felemás csenkeszt érdemes gazdaboltokban keresni, nagyon illik a meszes, árnyékos, száraz talajokra. Jók még a kecskeméti, cérnatippanos keverékek.
A pitypangot nincs mese, kiássa az ember. A fehér herét, útifüveket (Plantago) és a százszorszépet "gyérítjük", mert éktelenül el tud terjedni és kigyilkolja a pázsitfüveket. A szurokfüvet, habszegfűt, ibolyát, cickafarkot, repkényt, indás ínfüvet, gubóvirágot, bodorkákat bent hagyjuk, géppel nyírjuk, elég szép, és amikor virágzik, még díszít is... Ha beállt, már alig kell vele foglalkozni, csak a túlöntözést kell elkerülni. Taposott helyeken hálás a (sűrűn lenyírt) madárkeserűfű és a picurka szegfűfélék (kőhúr, homokhúr, madárhúr).
Nálunk a grün-betonon sovány csenkesz van (F. valesiaca),
a nyírfa alatt juhcsenkesz + harangvirág + tüdőfű + ibolya,
az akácok alatt sovány és veresnadrág- csenkesz, + "sport" keverék + borzas repkény +kankalin,
a nyílt téren 30% felemás csenkesszel, Rédei fűkeverék.
a rézsűre én sovány csenkeszt, évelő rozsnokot és kunkorgó árvalányhajat raktam, kb. egyszer kell a kalászát leszedni, egyszer kigereblyézni, és egész évben szép; a fák alá erdei szálkaperjét, szamócát, kásafüvet, és ligeti perjét.
- a felemás csenkeszt érdemes gazdaboltokban keresni, nagyon illik a meszes, árnyékos, száraz talajokra. Jók még a kecskeméti, cérnatippanos keverékek.
A pitypangot nincs mese, kiássa az ember. A fehér herét, útifüveket (Plantago) és a százszorszépet "gyérítjük", mert éktelenül el tud terjedni és kigyilkolja a pázsitfüveket. A szurokfüvet, habszegfűt, ibolyát, cickafarkot, repkényt, indás ínfüvet, gubóvirágot, bodorkákat bent hagyjuk, géppel nyírjuk, elég szép, és amikor virágzik, még díszít is... Ha beállt, már alig kell vele foglalkozni, csak a túlöntözést kell elkerülni. Taposott helyeken hálás a (sűrűn lenyírt) madárkeserűfű és a picurka szegfűfélék (kőhúr, homokhúr, madárhúr).
Végeztem a udvar- kert fűnyírásával. A virágzó pitypang, és egykét gazvirág nőtt legnagyobbra. A talajfelszíni nedvesség a kritikus határon 20%./ 20 cm. A nemes fű, ha nem kap esőt, elkezdődik a kiszáradás. Kb. szombat-vasárnap lesz erre valami eső, a GFS szerint.
Jó lenne, ha egy kutató csoport rájönne a gaz virágok túlélő enzimjére, miért bírják a szárazságot, és vagy a növekedést jobban, mint a nemes, virágok, zöldségek.
Jó lenne, ha egy kutató csoport rájönne a gaz virágok túlélő enzimjére, miért bírják a szárazságot, és vagy a növekedést jobban, mint a nemes, virágok, zöldségek.
Zöldségkultúrák esetében hatékonyabb, gyümölcsfajoknál vannak inkább a bajok. Ha már kialakult pl. egy sztigminás betegség, akkor önmagában nem fogja meg a fertőzést, én ezt tapasztaltam. Ott muszáj volt belemenni konvencionális szerrel. Hozzáteszem, brutális futóhomokon vannak a fák, tehát ideális kondícióról álmodni sem mer az ember. Főleg, ha még ideje sincs.
Éjjel ismét egy jó adag leesett több adagban is, úgyhogy 2 napra megint meg van oldva a locsolás kérdése. Összességében örülök, de az erecsatorna körül vannak bajok, és nem tudom megoldani így (festeni is kellett, ami lehet, meg sem száradt...), ragasztani, stb... Az igénytelen vödrös megoldás marad. Szerencsére a fő helyen meg van azért oldva, úgyhogy a 300 literes edényzet tele).
Nálam a Scudo tavaly bejött, igaz 100 %-os siker nem lett, mert ősz közepére azért voltak bajok, igaz akkor már kevésbé is foglalkoztam a parikkal.
A meggynél megállt a monília, de lehet, hogy azért, mert vissza is csíptem, úgyhogy meggyőzően nem tudok nyilatkozni én sem.
Kifejtenéd egy kicsit bővebben, hogy miért nem vagy meggyőződve?
A meggynél megállt a monília, de lehet, hogy azért, mert vissza is csíptem, úgyhogy meggyőzően nem tudok nyilatkozni én sem.
Kifejtenéd egy kicsit bővebben, hogy miért nem vagy meggyőződve?
Kontakt szer, tehát érintkeznie kell a rovarral. A hatásmechanizmusa csupán annyi, hogy befedi a kis testét és kiszárítja, ezáltal elpusztul. Viszont ha egy növényt permetezel egy sima kis háti géppel, ott egyrészt a nyomás miatt, másrészt mert ügyes a permetező szaki, általában nem csak a levél színi részére, hanem a fonák oldalára is kell kerülnie permetlének.
A Scudo jó szer, de nem vagyok a tavalyi év alapján meggyőződve arról, hogy önmagában elég a gombás betegségekkel szemben.
A Scudo jó szer, de nem vagyok a tavalyi év alapján meggyőződve arról, hogy önmagában elég a gombás betegségekkel szemben.
Sziasztok! Velük, meg a barna haverjaikkal mit lehet csinálni (esetleg bio)?
Link
2 fej fokhagymát már rájuk locsoltam, tetszett nekik
Nekem nem annyira
Kislányom javaslatára lehet ma jön a diólevéltea
)?Link
2 fej fokhagymát már rájuk locsoltam, tetszett nekik
Nekem nem annyira
Kislányom javaslatára lehet ma jön a diólevéltea
Én épp ma permeteztem fekete levéltetű ellen a cseresznyét (is) felszívódó rovarölővel.A hülye melegben egyre több tetű lett hirtelen.Viszont ami nagyon fontos,a cseresznyelegyek ellen érés előtt zsendülés elején kell permetezni felszívódó rovarölővel pl. Mospilan,Actara. Aztán 2 hetet várni kell a szüretig.
4 óra esőcsend elég permetezés után,nem kell 12 óra. 4 óra a permetszerek felszívódási ideje.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat