Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Én újfent csak azt tudom hangoztatni, hogy nagyon jó év volt, a nyári rekord Tmax-okat imádókon kívül mindenki megtalálhatta a "számítását". A február-március megmentette a tél becsületét, a meleg tavasz számomra überkirály volt, a forróságot nélkülöző nyár rendszeres záporokkal nem különben, a meleg ősz pedig csak hab volt a tortán. A november-decembertől sosem várok sokat, így azok sem tudtak csalódást okozni, pláne, hogy a november eleje szintén kedvemre valóan enyhe volt. Soha rosszabbat. 
Elkészült a szokásos éves összefoglalóm: Link
Összességében elé változatos, és nálunk is kiemelkedően meleg év volt, az elmúlt 12 évben a legmelegebb. Összesen 111 nyári nap volt, ami szintén rekord magasnak számít ebben az időszakban, viszont azért fagyos napból sem kevés a 92. A nyár "nudliságát" viszont jól mutatta, hogy "csak" 26 hőségnap jött össze, és egyetlen forró nap sem volt, sőt még a 34 fokot sem értük el. A 47 zivataros nap szintén rekord lett a 2008-as 45-öt megdöntve.
Összességében elé változatos, és nálunk is kiemelkedően meleg év volt, az elmúlt 12 évben a legmelegebb. Összesen 111 nyári nap volt, ami szintén rekord magasnak számít ebben az időszakban, viszont azért fagyos napból sem kevés a 92. A nyár "nudliságát" viszont jól mutatta, hogy "csak" 26 hőségnap jött össze, és egyetlen forró nap sem volt, sőt még a 34 fokot sem értük el. A 47 zivataros nap szintén rekord lett a 2008-as 45-öt megdöntve.
Ma 16 éve kezdődött az etalon! Ennek emlékére újra közzéteszem egy pár évvel ezelőtt megírt beszámolómat az eseményekkel kapcsolatban:
"Szép Vasárnapot minden fórumozó társamnak!
Mivel végre megjelentek az első reménysugarak a telet illetően, valamint
közelmúltbeli csatlakozásom végett úgy gondoltam megosztom Veletek a
legkedvesebb és legmaradandóbb emlékemet amire mindmáig nagy örömmel és
lelkesedéssel gondolok vissza. Kérlek fogadjátok szeretettel az
élménybeszámolómat:
2003 január 6-át írtunk akkoriban...
Aznap este fürdéshez készülődtem még elpakoltam a táskába a torna cuccomat és
megnéztem az RTL klub, pontosabban Aigner Szilárd által prezentált
időjárás jelentést, melyben másnap kezdődő nagy havazást és akár fél
métert elérő hóréteget vizionált az ország egy jelentős részére.
Természetesen nagyon izgatott lettem főleg annak tükrében, hogy
akkoriban csupán a helyi újságból, a teletext-ről és a TV-s időjárás
jelentésekből tudtam csak informálódni a történésekről, ugyanis
akkoriban internet még a fasorban sem volt nemhogy nálunk, még a faluban
se senkinek. Másnap reggel a 6:40-es távolsági busszal indultam el a 9
km-re lévő Hajdúszoboszlóra a gimnáziumba, csakúgy, mint mindig. Akkor
ha jól emlékszek nem volt nagyon hideg, de teljes borultság volt. Az
első órám reggel 8-kor kezdődött és akkor már non-stop az ablakot
kémleltem, hogy mikor látom meg végre az első hópelyheket. Nem tudom
pontosan mikor is kezdett el esni, de hozzávetőlegesen délelőtt 10 óra
lehetett. Erősen elkezdett havazni, és a bőven fagyos hőmérséklet miatt
egyetlen hópehely sem veszett kárba minden megmaradt! Az utolsó órám
testnevelés óra volt, ami miatt nagyon kellett sietnem az öltözködéssel,
hogy elérjem a 13:25-kor induló buszt, hogy még időben hazaérhessek a
családi ebédre, ugyanis húgom 8. születésnapját ünnepelte a család (Apa,
anya, én, a két mama, a két papa, keresztanya, keresztapa, és az ő
kisfiuk). Szóval rohannom kellett a buszhoz, pedig az iskola előtt
kellett felszállnom a távolsági buszra, és a rohanásnak meg is lett az
eredménye, az öltözőben hagytam a sapkámat. Akkor már vastag hótakaró volt, talán több, mint 10 cm. Lassan haladt a
busz, de végül elhagytuk Hajdúszoboszlót és elindultunk Hajdúszovátra a
sűrű hóesésben. Alig hagytuk el a várost már hatalmas fehérség fogadott
minket, talán 30 km/h órával cammogtunk. Hajdúszoboszló után 3 km-el és
Hajdúszovát előtt 6 km-el egy éles kanyar után miután az út keletnek
fordult azzal szembesültünk, hogy a hófúvásnak köszönhetően eltűnt az
út, és nem lehetett még csak sejten sem, hogy hol lehet az út mentén
lévő árok. Meg is történt a baj: a busz jobb hátsó kereke a nagy hóban
történő araszolás közben belecsúszott az árokba, és ott véget ért az
utunk, ugyanis se előre-se hátra nem tudott elindulni a busz! Más
lehetőséget nem látván a sofőr kinyitotta az ajtót és az utasok (70%-ban
középiskolás, 30%-ban felnőtt) megindultunk gyalog Hajdúszovát irányába
az iszonyú hóesésben és élénk szélben. Persze a buszon nem csak
Hajdúszovátiak ültek, voltak szép számmal olyanok is, akik Hajdúszováton
át Derecskére utaztak volna ami még plusz 8 km sétát jelentett nekik.
Szóval nekivágtunk az útnak. Mint ahogy írtam a sapkám az öltözőben
maradt, így rendesen elázott és fázott a fejem-fülem, csupán a sálamat
tudtam valamelyest bevetni. Azt azért gyorsan leszögezem, hogy egy
falusi paraszt srác vagyok, aki nem tojik be sem egy kis széltől, sem
egy kis hótól, sem egy kis hidegtől, de akkor bizony az arcomra fagyott a
táj. Szóval araszoltunk a falu felé: útközben találkoztunk egy Opel-el
aminek a jobb hátulja szintén az árokba csúszott, később pedig egy
Wartburggal, akinek a gazdája bőszen lapátolt hátha tovább tud menni
Hajdúszoboszló felé. Neki próbáltam segíteni, de nem tudtuk megmozdítani
a kocsit így tovább mentünk. Végül hazaértünk! Már fél 4 körül
lehetett. Addigra az ebéd már befejeződött ugyanis mindenki sietett
haza, hogy takaríthassa a ház körüli területeket. Anyai nagyszüleim
pedig pláne siettek haza, hisz Hajdúszovát és Derecske között laktak egy
tanyán. Szóval hazaértem, kicsit megmelegedtem elmeséltem mi történt az
úton, apáék is elmesélték, hogy ők már 11 órakor is alig tudtak
hazajönni a Suzuki Swift-el szoboszlóról (a cukrászdából hozták a
tortákat és a somlóit), és a 8 perces útból fél órás lett nekik. Mivel
már lassan 4 óra volt édesapám nekilátott az etetésnek (marhák, disznók,
ló stb.) én pedig nekiestem az udvarnak ami mindennek mondható épp csak
kicsinek nem, nem beszélve arról, hogy a szomszédban nagyanyám lakott,
ahol szintén takarítanom kellett. Talán 45 perc alatt végeztem is, de
ahogy visszanéztem az udvarra az utcáról, láttam, hogy kezdhetem
elölről, ugyanis szinte 5 percenként esett 1 cm friss hó, és a szél is
tette a dolgát. A zugbeliek is szélmalomharcot folytattak a hóval, de
kölcsönösen segítettünk egymásnak az utcafront megtisztításában, és
együtt ámultunk, hogy mi is történik. Az idősebb (50 feletti) korosztály
egyöntetűen állította, hogy ilyen még nem volt Hajdúszováton soha.
Mellékesen megjegyzem, hogy a 87-es eseményekre senki nem emlékszik
nálunk, viszont 86-ra és a 90-es évek novemberi havazásaira annál
inkább. Lassan ránk esteledett. Este 8 órakor az osztályfőnököm
telefonált a vezetékes telefonon, hogy az iskola hószünetet rendelt el
(akkoriban még kuriózum volt a mobiltelefon is), így nagy öröm ért
engem. A hó továbbra is rendületlenül esett. Másnap reggel Január 8-án habár a
boltok kinyitottak, de kenyeret nem tudtak adni, ugyanis semmilyen
pékséges szállítmány nem érkezett meg a faluba, mint ahogy még 3 napon
keresztül egyszer sem. Így aztán kenyér nélkül ettünk mindent, pedig mi
mindenhez kenyeret eszünk, és napi 1-1,5 kg kenyeret evett a család.
Másnap is lapátolással teltek az órák a zug összefogott és továbbra is
együtt takarítottunk az utcán, hogy legalább gyalog ki lehessen jutni a
fő utcára, amit a 3 nap alatt jó ha 4-5 alkalommal "letakarított" a
hóeke. Végül már akkora hómennyiség volt az utcán, hogy nem tudtuk hová
tenni. Az is sokat elmond, hogy a község hókotrója a havazás elállta
után, tehát a 4. napon érkezett meg hozzánk és tolta össze a havat 3
méteres halmokba. A havazás elálltával az első derült éjjelen nagyon
keményen fagyott, és a lehullott porhavat összefagyasztotta. Nekiálltunk
kihordani a nagyon hosszú udvarunkról az utcára a havat, hogy ki
lehessen menni autóval az utcára. Ez volt ám az igazi móka! Én egy régi
kenyér sütő lapáttal kockákat vágtam a hóba, melyek alá nyúlva egyben
lapáttal ki lehetett vinni a csonttá fagyott hótömböket az utcára. Ez
órákig eltartott, de végül megtisztult az udvar nagy része, az utcán
pedig hatalmas hóhalmok feszítettek nagyon-nagyon sokáig. Ha jól
emlékszek 2 hét múlva jött az olvadás, de mire elolvadt a hó, eljött
Február 4-e, és újabb születésnapi ajándékot hozott a sors (én 86
február 3-án születtem) nekünk, újabb nagy havazást, és heteken át
megmaradó hótakaróval!
Mindent összevetve nagyon hálás voltam akkor a természetnek, hogy ezt produkálta, ugyanis a sok-sok munka mellett van
egy másik hozadéka is az ilyen jelenségeknek: összehozza az embereket
minden téren! Sokat beszélgettünk, önzetlenül segítettük egymást és ezek
olyan emberi értékek amik máskor ritkán vagy egyáltalán nem jönnek a
felszínre! Én ezért szeretem a telet még most is közel 30 évesen!
Köszönöm, hogy elolvastátok a soraimat, remélem nem untattam nagyon senkit sem. "
"Szép Vasárnapot minden fórumozó társamnak!
Mivel végre megjelentek az első reménysugarak a telet illetően, valamint
közelmúltbeli csatlakozásom végett úgy gondoltam megosztom Veletek a
legkedvesebb és legmaradandóbb emlékemet amire mindmáig nagy örömmel és
lelkesedéssel gondolok vissza. Kérlek fogadjátok szeretettel az
élménybeszámolómat:
2003 január 6-át írtunk akkoriban...
Aznap este fürdéshez készülődtem még elpakoltam a táskába a torna cuccomat és
megnéztem az RTL klub, pontosabban Aigner Szilárd által prezentált
időjárás jelentést, melyben másnap kezdődő nagy havazást és akár fél
métert elérő hóréteget vizionált az ország egy jelentős részére.
Természetesen nagyon izgatott lettem főleg annak tükrében, hogy
akkoriban csupán a helyi újságból, a teletext-ről és a TV-s időjárás
jelentésekből tudtam csak informálódni a történésekről, ugyanis
akkoriban internet még a fasorban sem volt nemhogy nálunk, még a faluban
se senkinek. Másnap reggel a 6:40-es távolsági busszal indultam el a 9
km-re lévő Hajdúszoboszlóra a gimnáziumba, csakúgy, mint mindig. Akkor
ha jól emlékszek nem volt nagyon hideg, de teljes borultság volt. Az
első órám reggel 8-kor kezdődött és akkor már non-stop az ablakot
kémleltem, hogy mikor látom meg végre az első hópelyheket. Nem tudom
pontosan mikor is kezdett el esni, de hozzávetőlegesen délelőtt 10 óra
lehetett. Erősen elkezdett havazni, és a bőven fagyos hőmérséklet miatt
egyetlen hópehely sem veszett kárba minden megmaradt! Az utolsó órám
testnevelés óra volt, ami miatt nagyon kellett sietnem az öltözködéssel,
hogy elérjem a 13:25-kor induló buszt, hogy még időben hazaérhessek a
családi ebédre, ugyanis húgom 8. születésnapját ünnepelte a család (Apa,
anya, én, a két mama, a két papa, keresztanya, keresztapa, és az ő
kisfiuk). Szóval rohannom kellett a buszhoz, pedig az iskola előtt
kellett felszállnom a távolsági buszra, és a rohanásnak meg is lett az
eredménye, az öltözőben hagytam a sapkámat. Akkor már vastag hótakaró volt, talán több, mint 10 cm. Lassan haladt a
busz, de végül elhagytuk Hajdúszoboszlót és elindultunk Hajdúszovátra a
sűrű hóesésben. Alig hagytuk el a várost már hatalmas fehérség fogadott
minket, talán 30 km/h órával cammogtunk. Hajdúszoboszló után 3 km-el és
Hajdúszovát előtt 6 km-el egy éles kanyar után miután az út keletnek
fordult azzal szembesültünk, hogy a hófúvásnak köszönhetően eltűnt az
út, és nem lehetett még csak sejten sem, hogy hol lehet az út mentén
lévő árok. Meg is történt a baj: a busz jobb hátsó kereke a nagy hóban
történő araszolás közben belecsúszott az árokba, és ott véget ért az
utunk, ugyanis se előre-se hátra nem tudott elindulni a busz! Más
lehetőséget nem látván a sofőr kinyitotta az ajtót és az utasok (70%-ban
középiskolás, 30%-ban felnőtt) megindultunk gyalog Hajdúszovát irányába
az iszonyú hóesésben és élénk szélben. Persze a buszon nem csak
Hajdúszovátiak ültek, voltak szép számmal olyanok is, akik Hajdúszováton
át Derecskére utaztak volna ami még plusz 8 km sétát jelentett nekik.
Szóval nekivágtunk az útnak. Mint ahogy írtam a sapkám az öltözőben
maradt, így rendesen elázott és fázott a fejem-fülem, csupán a sálamat
tudtam valamelyest bevetni. Azt azért gyorsan leszögezem, hogy egy
falusi paraszt srác vagyok, aki nem tojik be sem egy kis széltől, sem
egy kis hótól, sem egy kis hidegtől, de akkor bizony az arcomra fagyott a
táj. Szóval araszoltunk a falu felé: útközben találkoztunk egy Opel-el
aminek a jobb hátulja szintén az árokba csúszott, később pedig egy
Wartburggal, akinek a gazdája bőszen lapátolt hátha tovább tud menni
Hajdúszoboszló felé. Neki próbáltam segíteni, de nem tudtuk megmozdítani
a kocsit így tovább mentünk. Végül hazaértünk! Már fél 4 körül
lehetett. Addigra az ebéd már befejeződött ugyanis mindenki sietett
haza, hogy takaríthassa a ház körüli területeket. Anyai nagyszüleim
pedig pláne siettek haza, hisz Hajdúszovát és Derecske között laktak egy
tanyán. Szóval hazaértem, kicsit megmelegedtem elmeséltem mi történt az
úton, apáék is elmesélték, hogy ők már 11 órakor is alig tudtak
hazajönni a Suzuki Swift-el szoboszlóról (a cukrászdából hozták a
tortákat és a somlóit), és a 8 perces útból fél órás lett nekik. Mivel
már lassan 4 óra volt édesapám nekilátott az etetésnek (marhák, disznók,
ló stb.) én pedig nekiestem az udvarnak ami mindennek mondható épp csak
kicsinek nem, nem beszélve arról, hogy a szomszédban nagyanyám lakott,
ahol szintén takarítanom kellett. Talán 45 perc alatt végeztem is, de
ahogy visszanéztem az udvarra az utcáról, láttam, hogy kezdhetem
elölről, ugyanis szinte 5 percenként esett 1 cm friss hó, és a szél is
tette a dolgát. A zugbeliek is szélmalomharcot folytattak a hóval, de
kölcsönösen segítettünk egymásnak az utcafront megtisztításában, és
együtt ámultunk, hogy mi is történik. Az idősebb (50 feletti) korosztály
egyöntetűen állította, hogy ilyen még nem volt Hajdúszováton soha.
Mellékesen megjegyzem, hogy a 87-es eseményekre senki nem emlékszik
nálunk, viszont 86-ra és a 90-es évek novemberi havazásaira annál
inkább. Lassan ránk esteledett. Este 8 órakor az osztályfőnököm
telefonált a vezetékes telefonon, hogy az iskola hószünetet rendelt el
(akkoriban még kuriózum volt a mobiltelefon is), így nagy öröm ért
engem. A hó továbbra is rendületlenül esett. Másnap reggel Január 8-án habár a
boltok kinyitottak, de kenyeret nem tudtak adni, ugyanis semmilyen
pékséges szállítmány nem érkezett meg a faluba, mint ahogy még 3 napon
keresztül egyszer sem. Így aztán kenyér nélkül ettünk mindent, pedig mi
mindenhez kenyeret eszünk, és napi 1-1,5 kg kenyeret evett a család.
Másnap is lapátolással teltek az órák a zug összefogott és továbbra is
együtt takarítottunk az utcán, hogy legalább gyalog ki lehessen jutni a
fő utcára, amit a 3 nap alatt jó ha 4-5 alkalommal "letakarított" a
hóeke. Végül már akkora hómennyiség volt az utcán, hogy nem tudtuk hová
tenni. Az is sokat elmond, hogy a község hókotrója a havazás elállta
után, tehát a 4. napon érkezett meg hozzánk és tolta össze a havat 3
méteres halmokba. A havazás elálltával az első derült éjjelen nagyon
keményen fagyott, és a lehullott porhavat összefagyasztotta. Nekiálltunk
kihordani a nagyon hosszú udvarunkról az utcára a havat, hogy ki
lehessen menni autóval az utcára. Ez volt ám az igazi móka! Én egy régi
kenyér sütő lapáttal kockákat vágtam a hóba, melyek alá nyúlva egyben
lapáttal ki lehetett vinni a csonttá fagyott hótömböket az utcára. Ez
órákig eltartott, de végül megtisztult az udvar nagy része, az utcán
pedig hatalmas hóhalmok feszítettek nagyon-nagyon sokáig. Ha jól
emlékszek 2 hét múlva jött az olvadás, de mire elolvadt a hó, eljött
Február 4-e, és újabb születésnapi ajándékot hozott a sors (én 86
február 3-án születtem) nekünk, újabb nagy havazást, és heteken át
megmaradó hótakaróval!
Mindent összevetve nagyon hálás voltam akkor a természetnek, hogy ezt produkálta, ugyanis a sok-sok munka mellett van
egy másik hozadéka is az ilyen jelenségeknek: összehozza az embereket
minden téren! Sokat beszélgettünk, önzetlenül segítettük egymást és ezek
olyan emberi értékek amik máskor ritkán vagy egyáltalán nem jönnek a
felszínre! Én ezért szeretem a telet még most is közel 30 évesen!
Köszönöm, hogy elolvastátok a soraimat, remélem nem untattam nagyon senkit sem. "
Érdekes ez a "mindenhol pozitív lett a decemberi anomália"
Ezt már többen is megcáfoltuk.
Mikor az 1960-1990-es adatokat tartalmazó térkép alpján határoztam még az ide vonatkozó átlagöt, akkor is -1,0 fokot adtam meg.
Amúgy jellemző itt az utóbbi évtizedre, hogy a december és a február egész szépen teljesít. Az évszak fekete báránya a január. Még akkor is, ha 2016, 2017 kicsit kozmetikázott is ezen.
Ezt már többen is megcáfoltuk.
Mikor az 1960-1990-es adatokat tartalmazó térkép alpján határoztam még az ide vonatkozó átlagöt, akkor is -1,0 fokot adtam meg.
Amúgy jellemző itt az utóbbi évtizedre, hogy a december és a február egész szépen teljesít. Az évszak fekete báránya a január. Még akkor is, ha 2016, 2017 kicsit kozmetikázott is ezen.
Mindig kérdésés, hogy mit mivel hasonlítunk össze.
Én 8 éve, hogy ugyanazon a helyen, ugyanazzal a műszerrel mérem az adatokat. (Bár ez utóbbi még nem jelent semmit, szüleimnél -az ottani mérő szerint- újabban rendesen -35 fok alatt van a hőmérséklet.)
A tavalyi év 10,7 fokkal nálam csak a második legmelegebb az adott időszakban. 2014-ben 10,9-et mértem. A 8 év átlaga 10,2 fok volt.
Az utóbbi 12 év decemberi átlaga nálam -1,0 fok. Az idei december -1,6 lett. Ezzel a 12-es mezőnyben középen, az 5. helyen végzett.
Én 8 éve, hogy ugyanazon a helyen, ugyanazzal a műszerrel mérem az adatokat. (Bár ez utóbbi még nem jelent semmit, szüleimnél -az ottani mérő szerint- újabban rendesen -35 fok alatt van a hőmérséklet.)
A tavalyi év 10,7 fokkal nálam csak a második legmelegebb az adott időszakban. 2014-ben 10,9-et mértem. A 8 év átlaga 10,2 fok volt.
Az utóbbi 12 év decemberi átlaga nálam -1,0 fok. Az idei december -1,6 lett. Ezzel a 12-es mezőnyben középen, az 5. helyen végzett.
Majdnem összejött a 12 fok, végül 11,99 lett, ahogy azt már dec. 28-án irtam Link , hogy valószínűleg annyi lesz.
Még pár év és csak 2000 utáni lesz a Top 10-ben.
Még pár év és csak 2000 utáni lesz a Top 10-ben.
Bizony, az OMSZ előzetes számításai szerint is, igaz csak néhany századdal, de 2018 melegebb lett, mint 2014, így 1901 óta a legmelegebb évnek adódott:
Link
Érdekesség, hogy a TOP10 legmelegebb évből csak kettő 2000 előtti (1934 és 1994).
Link
Érdekesség, hogy a TOP10 legmelegebb évből csak kettő 2000 előtti (1934 és 1994).
A célegyenesbe érve végül mindenhol pozitív lett a decemberi anomália.
Link
Így az OMSZ mérései alapján is 2018 veheti át a legmelegebb év kitüntető címét. Ehhez ugyanis elegendő volt egy átlagosnál csak kissé enyhébb december.
Link
Így az OMSZ mérései alapján is 2018 veheti át a legmelegebb év kitüntető címét. Ehhez ugyanis elegendő volt egy átlagosnál csak kissé enyhébb december.
Mályi, 2018 december:
Havi közép t (két és négyadatos): -0,85°C és -0,77°C (átlagomnál 0,4°C-al hidegebb)
Havi abszolút minimum: -12,0°C (19-én)
Havi abszolút maximum: +6,6°C (23-án)
Havi csapadék: 40,6mm (átlagomtól mindössze 2mm-el kevesebb)
Lesett hó: 10cm (átlagomnak megfelelő, mindössze 0,6cm-el kevesebb)
Téli nap: 7 nap (átlagom 11 nap)
Zord nap: 3 nap (épp ennyi az átlagom)
Hótakarós nap: 13 nap (átlagom 9 nap)
Összességében végre szép télies volt a december, különösen a hónap első három napján és 15-22-e között.
A 16-i mediterrán ciklon 9 cm leesett hava (2012 óta nem volt decemberben ekkora havazás) és az azt követő egy hát fagyos időszak volt gyönyörű.
Egy adalék, igen korán, 16-17-én befagyott a Mályi-tó és a karácsonyi bemelegedés se tudta kiolvasztani, tegnap délután jártuk körbe a tavat a fiaimmal, áll a jégen víz, ám a jég 3-4 cm vastag, holnaptól pedig újra hízásnak indul a jég.
Így ha a január tartós enyheséget nem hoz (nem látszik), december közepétől februárig minimum állhat jég a tavon, ez keményebb telek sajátja.
Havi közép t (két és négyadatos): -0,85°C és -0,77°C (átlagomnál 0,4°C-al hidegebb)
Havi abszolút minimum: -12,0°C (19-én)
Havi abszolút maximum: +6,6°C (23-án)
Havi csapadék: 40,6mm (átlagomtól mindössze 2mm-el kevesebb)
Lesett hó: 10cm (átlagomnak megfelelő, mindössze 0,6cm-el kevesebb)
Téli nap: 7 nap (átlagom 11 nap)
Zord nap: 3 nap (épp ennyi az átlagom)
Hótakarós nap: 13 nap (átlagom 9 nap)
Összességében végre szép télies volt a december, különösen a hónap első három napján és 15-22-e között.
A 16-i mediterrán ciklon 9 cm leesett hava (2012 óta nem volt decemberben ekkora havazás) és az azt követő egy hát fagyos időszak volt gyönyörű.
Egy adalék, igen korán, 16-17-én befagyott a Mályi-tó és a karácsonyi bemelegedés se tudta kiolvasztani, tegnap délután jártuk körbe a tavat a fiaimmal, áll a jégen víz, ám a jég 3-4 cm vastag, holnaptól pedig újra hízásnak indul a jég.
Így ha a január tartós enyheséget nem hoz (nem látszik), december közepétől februárig minimum állhat jég a tavon, ez keményebb telek sajátja.
2018 csapadékáról elmondható, hogy két mérőhelyemen jóval átlag felett mértem:
Pápa 755 mm
Csesznek 793 mm.
(Nagyalásonyban ennél is több: 823 mm esett)
A december 28 ill. 41 mm-t hozott, ami kevesebb az átlagnál, de az év immár 2013 óta a 6. évben is átlag felett zárt. Talán a 2011-12-es kb. 20%-al átlag alatti évek csak kisebb kisiklást jelentettek az évszázad sok csapadékot hozó éveiben.
Különösen érdekes, hogy a szórása a csapadéknak nem volt túl nagy, nem voltak egy számjegyű de 150 mm-t meghaladó hónapok sem (előző évtizedekben ilyen évek gyakran voltak).
A legszárazabb április volt (P. 22,Cs.13 mm), a legesősebb június (P. 137mm, Cs. 126 mm), de az októberi 20 mm Pápán az április alá ment kevéssel akárcsak a január: 21 mm. Pápán 3 , Cseszneken 4 hónap érte el a 100 mm-t és egyenletesen oszlottak el a nagy csapadékú hónapok az évszakok közt. Így ha voltak nagyon száraz hetek is, de összességében minden évszak meghozta az átlagot.
Pápa 755 mm
Csesznek 793 mm.
(Nagyalásonyban ennél is több: 823 mm esett)
A december 28 ill. 41 mm-t hozott, ami kevesebb az átlagnál, de az év immár 2013 óta a 6. évben is átlag felett zárt. Talán a 2011-12-es kb. 20%-al átlag alatti évek csak kisebb kisiklást jelentettek az évszázad sok csapadékot hozó éveiben.
Különösen érdekes, hogy a szórása a csapadéknak nem volt túl nagy, nem voltak egy számjegyű de 150 mm-t meghaladó hónapok sem (előző évtizedekben ilyen évek gyakran voltak).
A legszárazabb április volt (P. 22,Cs.13 mm), a legesősebb június (P. 137mm, Cs. 126 mm), de az októberi 20 mm Pápán az április alá ment kevéssel akárcsak a január: 21 mm. Pápán 3 , Cseszneken 4 hónap érte el a 100 mm-t és egyenletesen oszlottak el a nagy csapadékú hónapok az évszakok közt. Így ha voltak nagyon száraz hetek is, de összességében minden évszak meghozta az átlagot.
A december végre átlagos hőmérsékletű lett nálunk, ezzel meglett az egyetlen ilyen jellegű hónap tavaly, 9 melegebb volt, 2 pedig hidegebb az átlagnál. A 2018-as év kb. 1,7 fokkal zárt az 1981-2010-es átlag felett, ezzel magasan verte 2014-et is (kb. 0,2 fokkal). Nem lesz könnyű megdönteni, bár az elmúlt évek alapján ez sem lehetetlen.
2018. éghajlati adatai nálam: (zárójelben az átlagtól való eltérés illetve a dátum)
Évi középhőmérséklet: 13,09 °C. (+1,56 °C.)
T min. átlag: 8,83 °C. (+0,90 °C.)
T max. átlag: 17,96 °C. (+2,14 °C.)
Absz. T min.: -17,1 °C. (03.01.)
Absz. T max.: 34,8 °C. (08.08.)
Éves absz. hőingás: 51,9 °C.
Legmagasabb napi átlag: 28,1 °C. (08.08.)
Legalacsonyabb napi átlag: -10,0 °C. (03.01.)
Napi átlag hőingása: 38,1 °C.
Legnagyobb napi hőingás: 20,4 °C. (04.08.)
Legkisebb napi hőingás: 0,8 °C. (02.08.)
Legalacsonyabb T max.: -5,4 °C. (03.01.)
Legmagasabb T min.: 22,2 °C. (08.22.)
Az év legalacsonyabb légnyomása: 994,4 hPa. (03.06.)
Az év legmagasabb légnyomása: 1040,6 hPa. (09.26.)
Nyári nap: 134 db. (+53)
Első nyári nap: 04.09.
Utolsó nyári nap: 09.21.
Hőségnap: 47 db. (+23) (05.02.-08.24.)
Forró nap: 0 db. (-3)
Meleg nap: 28 db. (+4)
Trópusi éjszaka: 24 db. (+7)
Zivataros nap: 43 db. (+12) (04.12.-09.03.)
Jégesős nap: 7 db.
Ónos esős nap: 6 db.
Ködös nap: 17 db. (-1
(01.07.-12.21.)
Fagyos nap: 59 db. (-9)
Utolsó fagyos nap: 03.28.
Első fagyos nap: 11.29.
Utolsó talaj menti fagy: 03.28.
Első talaj menti fagy: 11.19.
Hideg nap: 12 db. (-6)
Zord nap: 1 db. (-3)
Téli nap: 10 db. (-9)
Utolsó téli nap: 03.02.
Első téli nap: 12.17.
Rendkívül hideg nap: 8 db.
Hóeséses nap: 45 db. (+21)
Hótakarós nap: 26 db. (+2)
Leesett hómennyiség: 58 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 12 cm. (03.03.)
Éves csapadék: 669,9 mm. (+107,3 mm.)
Csapadékos nap: 183 db. (+25)
Mérhető csapadékú nap: 150 db. (+20)
Jelentős csapadékú nap: 47 db. (+7)
Legnagyobb napi csapadék: 42,4 mm. (06.06.)
Leghosszabb csapadékos időszak: 11 nap. (03.11-03.21.)
Leghosszabb száraz időszak: 15 nap. (11.03.-11.17.)
Leghosszabb mérhető csapadék nélküli időszak: 19 nap. (10.30.-11.17.)
Balatonon jég: 9 nap.
Az átlagosnál több mint 1,5 °C-kal melegebb és mérsékelten csapadékosabb, 39. legcsapadékosabb (119 %) éven vagyunk túl. Ezzel az elmúlt 125 év kiemelkedően legmelegebb éve lett 2018! Tovább folytatódott tehát az enyhe évek sorozata.
Nincs mit csodálkozni a rekord-meleg éven, hiszen 10 hónap volt átlag feletti, ezen belül április és május az eddigi legmelegebb, augusztus a 3. legmelegebb (és minden idők 5. legmelegebb hónapja!), január az 5., június a 7., október a 10., július a 11., szeptember pedig a 14. legmelegebbnek adódott.
Az idei tél volt a 6., a tavasz a 2., a nyár a 4., az ősz pedig szintén a 4. legmelegebb az elmúlt 125 évben.
Idén volt kimagaslóan az eddigi legtöbb nyári nap és a 4. legtöbb hőségnap.
A melegen kívül különleges volt a február végi-március eleji kőkemény tél. Idén március hidegebb volt, mint a január, ez eddig csak egyszer fordult elő és az idei -17,1 °C-nál 125 év alatt márciusban csak kétszer mértek hidegebbet.
A feljegyzések alapján olyanra se volt még példa, hogy adott téli idény alatt a Balaton először február legvégén fagyjon be.
Az idei március volt az eddigi 2., június pedig az 5. legcsapadékosabb.
Évi középhőmérséklet: 13,09 °C. (+1,56 °C.)
T min. átlag: 8,83 °C. (+0,90 °C.)
T max. átlag: 17,96 °C. (+2,14 °C.)
Absz. T min.: -17,1 °C. (03.01.)
Absz. T max.: 34,8 °C. (08.08.)
Éves absz. hőingás: 51,9 °C.
Legmagasabb napi átlag: 28,1 °C. (08.08.)
Legalacsonyabb napi átlag: -10,0 °C. (03.01.)
Napi átlag hőingása: 38,1 °C.
Legnagyobb napi hőingás: 20,4 °C. (04.08.)
Legkisebb napi hőingás: 0,8 °C. (02.08.)
Legalacsonyabb T max.: -5,4 °C. (03.01.)
Legmagasabb T min.: 22,2 °C. (08.22.)
Az év legalacsonyabb légnyomása: 994,4 hPa. (03.06.)
Az év legmagasabb légnyomása: 1040,6 hPa. (09.26.)
Nyári nap: 134 db. (+53)
Első nyári nap: 04.09.
Utolsó nyári nap: 09.21.
Hőségnap: 47 db. (+23) (05.02.-08.24.)
Forró nap: 0 db. (-3)
Meleg nap: 28 db. (+4)
Trópusi éjszaka: 24 db. (+7)
Zivataros nap: 43 db. (+12) (04.12.-09.03.)
Jégesős nap: 7 db.
Ónos esős nap: 6 db.
Ködös nap: 17 db. (-1
(01.07.-12.21.)Fagyos nap: 59 db. (-9)
Utolsó fagyos nap: 03.28.
Első fagyos nap: 11.29.
Utolsó talaj menti fagy: 03.28.
Első talaj menti fagy: 11.19.
Hideg nap: 12 db. (-6)
Zord nap: 1 db. (-3)
Téli nap: 10 db. (-9)
Utolsó téli nap: 03.02.
Első téli nap: 12.17.
Rendkívül hideg nap: 8 db.
Hóeséses nap: 45 db. (+21)
Hótakarós nap: 26 db. (+2)
Leesett hómennyiség: 58 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 12 cm. (03.03.)
Éves csapadék: 669,9 mm. (+107,3 mm.)
Csapadékos nap: 183 db. (+25)
Mérhető csapadékú nap: 150 db. (+20)
Jelentős csapadékú nap: 47 db. (+7)
Legnagyobb napi csapadék: 42,4 mm. (06.06.)
Leghosszabb csapadékos időszak: 11 nap. (03.11-03.21.)
Leghosszabb száraz időszak: 15 nap. (11.03.-11.17.)
Leghosszabb mérhető csapadék nélküli időszak: 19 nap. (10.30.-11.17.)
Balatonon jég: 9 nap.
Az átlagosnál több mint 1,5 °C-kal melegebb és mérsékelten csapadékosabb, 39. legcsapadékosabb (119 %) éven vagyunk túl. Ezzel az elmúlt 125 év kiemelkedően legmelegebb éve lett 2018! Tovább folytatódott tehát az enyhe évek sorozata.
Nincs mit csodálkozni a rekord-meleg éven, hiszen 10 hónap volt átlag feletti, ezen belül április és május az eddigi legmelegebb, augusztus a 3. legmelegebb (és minden idők 5. legmelegebb hónapja!), január az 5., június a 7., október a 10., július a 11., szeptember pedig a 14. legmelegebbnek adódott.
Az idei tél volt a 6., a tavasz a 2., a nyár a 4., az ősz pedig szintén a 4. legmelegebb az elmúlt 125 évben.
Idén volt kimagaslóan az eddigi legtöbb nyári nap és a 4. legtöbb hőségnap.
A melegen kívül különleges volt a február végi-március eleji kőkemény tél. Idén március hidegebb volt, mint a január, ez eddig csak egyszer fordult elő és az idei -17,1 °C-nál 125 év alatt márciusban csak kétszer mértek hidegebbet.
A feljegyzések alapján olyanra se volt még példa, hogy adott téli idény alatt a Balaton először február legvégén fagyjon be.
Az idei március volt az eddigi 2., június pedig az 5. legcsapadékosabb.
2018. december nálam:
T átlag: 2,30 °C.
T min. átlag: -0,46 °C.
T max. átlag: 4,96 °C.
Absz. T max.: 11,6 °C. (04.)
Absz. T min.: -6,7 °C. (20.)
Absz. hőingás: 18,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -4,7 °C. (19.)
Legmagasabb napi átlag: 7,2 °C. (22.)
Napi átlagok hőingása: 11,9 °C.
Legalacsonyabb T max.: -2,2 °C. (20.)
Legmagasabb T min.: 3,7 °C. (24.)
Napi legnagyobb hőingás: 10,9 °C. (22.)
Napi legkisebb hőingás: 1,4 °C. (15.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1002,2 hPa. (09.)
Legmagasabb légnyomás: 1030,6 hPa. (18.)
Fagyos nap: 16 db.
Hideg nap: 3 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 3 db.
Rendkívül hideg nap: 2 db.
Zivataros nap: 0 db.
Ködös nap: 8 db.
Ónos esős nap: 3 db.
Hóeséses nap: 7 db.
Hótakarós nap: 5 db.
Leesett hómennyiség: 7 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 4 cm. (15.)
Havi csapadékmennyiség: 12,9 mm. (éves: 669,9 mm.)
Csapadékos nap: 2 db.
Mérhető csapadékú nap: 13 db.
Jelentős csapadékú nap: 0 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 3,7 mm. (07.)
Az átlagnál több, mint 1 °C-kal melegebb és lényegesen szárazabb (32%) december volt az idei.
Ezzel a 28. legmelegebb és a 11. legszárazabb decemberen vagyunk túl.
A hónap eleje és a vége enyhén telt, ám a hónap közepén egy 10 napos téli időszak volt, erős fagyokkal, téli- és hótakarós napokkal.
T átlag: 2,30 °C.
T min. átlag: -0,46 °C.
T max. átlag: 4,96 °C.
Absz. T max.: 11,6 °C. (04.)
Absz. T min.: -6,7 °C. (20.)
Absz. hőingás: 18,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -4,7 °C. (19.)
Legmagasabb napi átlag: 7,2 °C. (22.)
Napi átlagok hőingása: 11,9 °C.
Legalacsonyabb T max.: -2,2 °C. (20.)
Legmagasabb T min.: 3,7 °C. (24.)
Napi legnagyobb hőingás: 10,9 °C. (22.)
Napi legkisebb hőingás: 1,4 °C. (15.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1002,2 hPa. (09.)
Legmagasabb légnyomás: 1030,6 hPa. (18.)
Fagyos nap: 16 db.
Hideg nap: 3 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 3 db.
Rendkívül hideg nap: 2 db.
Zivataros nap: 0 db.
Ködös nap: 8 db.
Ónos esős nap: 3 db.
Hóeséses nap: 7 db.
Hótakarós nap: 5 db.
Leesett hómennyiség: 7 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 4 cm. (15.)
Havi csapadékmennyiség: 12,9 mm. (éves: 669,9 mm.)
Csapadékos nap: 2 db.
Mérhető csapadékú nap: 13 db.
Jelentős csapadékú nap: 0 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 3,7 mm. (07.)
Az átlagnál több, mint 1 °C-kal melegebb és lényegesen szárazabb (32%) december volt az idei.
Ezzel a 28. legmelegebb és a 11. legszárazabb decemberen vagyunk túl.
A hónap eleje és a vége enyhén telt, ám a hónap közepén egy 10 napos téli időszak volt, erős fagyokkal, téli- és hótakarós napokkal.
Épp egy éve, tavaly szilveszterkor összeírtam 20 pontban, hogy miért volt számomra emlékezetes év 2017.
Hát, elég brutálisra sikeredett : Link
Most, hogy ismét elérkeztünk szilveszter napjához, nézzük, hogy milyen számmora emlékezetes eseményeket tartogatott 2018. 2017-et nem tudta überelni, de így is emlékezetes időjárási eseményekben gazdag évként fog megmaradni 2018. :
1. A január-februári sok-sok csapadékos nap, sok-sok csúszópályás medi, rengeteg hóesés ( más kérdés, hogy nem mindig, ill. alig maradt meg ), de azért szépen nőtt a hótakarós napok száma ennek ellenére, és végül kialakult egy szeszélyesen 8-17 cm közötti, átlagban 11 cm-es hótakaróval bíró nap febr. 14. reggelre.
2. A febr. végi, március eleji hidegbetörés, a kék banán érkezése ék felől, majd újabb havazások. Emlékezetes 1 hetes, igazi oroszos feelingű időszak volt ez, és az éves Tmin épp március 1-én állt be, -15,4 °C-al, mely még előző este, febr. 28-án éjfél körül állt be.
3. Megint csak egy száraz április volt, hihetetlen ez az áprilisi száraz dominancia, másfél évtizede kevés kivételtől eltekintve csak az átlagnál szárazabb időjárásról szólnak az áprilisok.
4. Éles váltás : március végéig elhúzódott a téliesen hideg idő, még ápr. 1-2-án húsvétkor is cudar idő volt, hideg és nagyon szeles, igaz már nem télies, majd éles váltásként rövid tavasz után ápr. 20-tól berobbant a nyár, és 5 hónapig, szept. 21-ig véget sem ért, kirobbanthatatlan meleg időjárás volt tartósan.
5. Brutál pozitív anomália április, májusban, közel rekord meleg volt eme 2 hónap, sőt nem kizárt, hogy még nem volt ilyen meleg ápr. - máj. páros, mióta elkezdődtek a rendszeres mérések.
6. Rendkívül sok, szám szerint 56 db zivataros napom volt, ennek ellenére szupercella szinte semmi.
A 2014-es 53 db zivataros nappal járó évem rekordja lett idén a múlté már.
7. Rendkívül sok, kereken 130 db nyári napot hozott ez az év, mindezt 5 hónap alatt.
8. Az idei 40 db hőségnap ellenérte egyetlen forró nap sem volt, az éves Tmax aug. 9-én volt, és mindössze 34,9 °C - nak adódott.
9. 2 év kihagyás után ismét előfordult cseresznye nagyságú jégverés, méghozzá jún. 2-án ény felől a kora esti órákban.
10. Emlékezetes marad a jún. 8-án éjjel, majd 9-én néhány órával később hajnalban érkező újabb zivatarrendszer dél felől. Nem túl gyakori, hogy 5 órán belül 2 db MKR is érkezik, ráadásul ereje teljében.
11. Május-júniusban 2 hónap alatt 29 db zivataros napom volt. Ez nagyon sok, és ritkaságnak számít.
12. Sokáig, egész nov. közepéig elhúzódó kellemes hőmérsékletű, enyhe - meleg időjárás, élt és virult a vegetáció, nem csoda, hogy még november közepén is ment a fűvágás, több helyen a környéken.
13. Hosszas csapadékszegénység, mely nov. 19-től véget ért, és egy csapásra állandó jelleggel hullott sokszori, igaz csak kisebb mennyiségű csapadék, így 27 db csapadékos nap jött össze nov. 19. - től - dec. 31 -ig, az év utolsó 6 hetében.
14. Tökéletes téli hét dec. közepén. A dec. 15-ére várt 3-5 cm-es havazásból lett 15 cm, és 1 hétig meg is maradt, igaz sokat tömörödött, 7 cm-re végül 18-tól kezdve 22-e reggelig. Minden úgy volt, ahogy a mesében meg volt írva.
A 15-i havazás előtt 2 igazán hideg, téli nap volt, mely biztosította, hogy a talaj fagyos legyen, így a 15-i havazás idején nem kellett aggódni a talajhő miatt, majd a havazás után 1 hétig meg is maradt a hótakaró, és volt több, szám szerint 2 db zord nap is, mely az elmúlt évek decembereiben hiánycikk lett.
15. Végül pedig a szokatlan időpontban, szept. legelején érkező zivataros armageddon, melyből 85,2 mm csapadék hullott, eleinte zivatarok, majd záporok formájában.
1-e,2-a,3-a, és 5-e is hozott zivataros napokat, és 1-2-án szinte megszámlálhatatlan mennyiségű zivatarhullám jött dk, dél felől.
Szept. 1-én estétől az éjszaka első felég több intenzív zivatar is jött dél felől, 45,7 mm csapadék hullott, ez lett az év, egyben az elmúlt pár év legcsapadékosabb napja felém.
Hát, elég brutálisra sikeredett : Link
Most, hogy ismét elérkeztünk szilveszter napjához, nézzük, hogy milyen számmora emlékezetes eseményeket tartogatott 2018. 2017-et nem tudta überelni, de így is emlékezetes időjárási eseményekben gazdag évként fog megmaradni 2018. :
1. A január-februári sok-sok csapadékos nap, sok-sok csúszópályás medi, rengeteg hóesés ( más kérdés, hogy nem mindig, ill. alig maradt meg ), de azért szépen nőtt a hótakarós napok száma ennek ellenére, és végül kialakult egy szeszélyesen 8-17 cm közötti, átlagban 11 cm-es hótakaróval bíró nap febr. 14. reggelre.
2. A febr. végi, március eleji hidegbetörés, a kék banán érkezése ék felől, majd újabb havazások. Emlékezetes 1 hetes, igazi oroszos feelingű időszak volt ez, és az éves Tmin épp március 1-én állt be, -15,4 °C-al, mely még előző este, febr. 28-án éjfél körül állt be.
3. Megint csak egy száraz április volt, hihetetlen ez az áprilisi száraz dominancia, másfél évtizede kevés kivételtől eltekintve csak az átlagnál szárazabb időjárásról szólnak az áprilisok.
4. Éles váltás : március végéig elhúzódott a téliesen hideg idő, még ápr. 1-2-án húsvétkor is cudar idő volt, hideg és nagyon szeles, igaz már nem télies, majd éles váltásként rövid tavasz után ápr. 20-tól berobbant a nyár, és 5 hónapig, szept. 21-ig véget sem ért, kirobbanthatatlan meleg időjárás volt tartósan.
5. Brutál pozitív anomália április, májusban, közel rekord meleg volt eme 2 hónap, sőt nem kizárt, hogy még nem volt ilyen meleg ápr. - máj. páros, mióta elkezdődtek a rendszeres mérések.
6. Rendkívül sok, szám szerint 56 db zivataros napom volt, ennek ellenére szupercella szinte semmi.
A 2014-es 53 db zivataros nappal járó évem rekordja lett idén a múlté már.
7. Rendkívül sok, kereken 130 db nyári napot hozott ez az év, mindezt 5 hónap alatt.
8. Az idei 40 db hőségnap ellenérte egyetlen forró nap sem volt, az éves Tmax aug. 9-én volt, és mindössze 34,9 °C - nak adódott.
9. 2 év kihagyás után ismét előfordult cseresznye nagyságú jégverés, méghozzá jún. 2-án ény felől a kora esti órákban.
10. Emlékezetes marad a jún. 8-án éjjel, majd 9-én néhány órával később hajnalban érkező újabb zivatarrendszer dél felől. Nem túl gyakori, hogy 5 órán belül 2 db MKR is érkezik, ráadásul ereje teljében.
11. Május-júniusban 2 hónap alatt 29 db zivataros napom volt. Ez nagyon sok, és ritkaságnak számít.
12. Sokáig, egész nov. közepéig elhúzódó kellemes hőmérsékletű, enyhe - meleg időjárás, élt és virult a vegetáció, nem csoda, hogy még november közepén is ment a fűvágás, több helyen a környéken.
13. Hosszas csapadékszegénység, mely nov. 19-től véget ért, és egy csapásra állandó jelleggel hullott sokszori, igaz csak kisebb mennyiségű csapadék, így 27 db csapadékos nap jött össze nov. 19. - től - dec. 31 -ig, az év utolsó 6 hetében.
14. Tökéletes téli hét dec. közepén. A dec. 15-ére várt 3-5 cm-es havazásból lett 15 cm, és 1 hétig meg is maradt, igaz sokat tömörödött, 7 cm-re végül 18-tól kezdve 22-e reggelig. Minden úgy volt, ahogy a mesében meg volt írva.
A 15-i havazás előtt 2 igazán hideg, téli nap volt, mely biztosította, hogy a talaj fagyos legyen, így a 15-i havazás idején nem kellett aggódni a talajhő miatt, majd a havazás után 1 hétig meg is maradt a hótakaró, és volt több, szám szerint 2 db zord nap is, mely az elmúlt évek decembereiben hiánycikk lett.
15. Végül pedig a szokatlan időpontban, szept. legelején érkező zivataros armageddon, melyből 85,2 mm csapadék hullott, eleinte zivatarok, majd záporok formájában.
1-e,2-a,3-a, és 5-e is hozott zivataros napokat, és 1-2-án szinte megszámlálhatatlan mennyiségű zivatarhullám jött dk, dél felől.
Szept. 1-én estétől az éjszaka első felég több intenzív zivatar is jött dél felől, 45,7 mm csapadék hullott, ez lett az év, egyben az elmúlt pár év legcsapadékosabb napja felém.
Itt viszont "kiütéssel" fog győzni 2018, kb. 0,2 fokkal megelőzve 2014-et. Elképesztő mi megy itt az ezredforduló óta. 2007 rekordja 7 évet élt, ahogy 2000 rekordja is, 2014 meg csak 4 évig "trónolhatott".
"A legmelegebb Siófok 13,1 és 2. Szeged 12,9 és 3. Pestszentlőrinc 12,8 fokkal. Hogy a nyugatabbi és északabbi fekvés ellenére Siófok és a főváros miért orbitálisan meleg és körözi le mondjuk Pécset vagy Békéscsabát sejtem, de inkább nem írom le, hátha sértő hazudozásnak titulálják."
Csupán 4 -azaz négy- hozzászólást kellett volna az előzőekből megtekintened és láthattad volna, hogy nálam is 13,05 °C körül lesz az évi átlag. Nincs ebben semmi összeesküvés, semmi csalás.
Azért arra kíváncsi lennék (és szerintem még számosan az itt megfordulók közül), hogy szerinted mi az oka Siófokon az "orbitális" melegnek. Nos, vezesd elő: halljuk csak, ígérem nem fogjuk "sértő hazudozásnak titulálni".
Csupán 4 -azaz négy- hozzászólást kellett volna az előzőekből megtekintened és láthattad volna, hogy nálam is 13,05 °C körül lesz az évi átlag. Nincs ebben semmi összeesküvés, semmi csalás.
Azért arra kíváncsi lennék (és szerintem még számosan az itt megfordulók közül), hogy szerinted mi az oka Siófokon az "orbitális" melegnek. Nos, vezesd elő: halljuk csak, ígérem nem fogjuk "sértő hazudozásnak titulálni".
Bár még nincs vége decembernek, de most leírom (talán már nem nagyon változik), hogy furcsa módon 2 fok a havi közép pápai méréseimből, de a repülőtér mérései (félórás adatok ) alapján kivételesen sokkal több, 2,3 fok. A sokévi(30-50 -100 stb) átlagok 1901 óta 1 ill. 1,1 fokok, de nem fogom összehasonlítani őket, mert nem azonos a számítási metódusuk ill. nem is tudom, hogy a sokéviek 2,3,4,24,48 stb, adatból lettek-e számolva és mennyi az interpolált ? Olvastam, hogy nyugaton 0,3 fok a nagyonsokévi decemberi átlag, hát a pápai adataim enyhén szóval ezekkel nem kompatibilisek.
Az éves átlagokról is szó esett már (bár itt sem tudom hány év, milyen állomások és milyen módszerű számításokból születtek). Nem akarok anomáliáról már beszélni (akármit írok az állítólag csak ferdítés lehet) csak kíváncsi voltam, hogy az rp5-ös órás (reptereknél esetleg félórás , több mint 18000 adat) kb. 8700 adatból számított átlagok hol állnak (2 napja már elkezdtem összeírogatni, ma fejeztem be, részben csak dec.28-ig terjednek). A leghidegebbek Szentgotthárd 11,1 (persze a 7,6 fokos Kékes után) és Szécsény szintén 11,1 fokkal. A legmelegebb Siófok 13,1 és 2. Szeged 12,9 és 3. Pestszentlőrinc 12,8 fokkal. Hogy a nyugatabbi és északabbi fekvés ellenére Siófok és a főváros miért orbitálisan meleg és körözi le mondjuk Pécset vagy Békéscsabát sejtem, de inkább nem írom le, hátha sértő hazudozásnak titulálják.
22 város (Kékest kihagytam) ill. reptér adataiból 12,2 fokos országos átlag lett az eredmény.
Pápa reptere 11,8 fokon áll, ez 0,2 fokkal alacsonyabb a szintén meleg, 12 fokos 2014-nél.
Az éves átlagokról is szó esett már (bár itt sem tudom hány év, milyen állomások és milyen módszerű számításokból születtek). Nem akarok anomáliáról már beszélni (akármit írok az állítólag csak ferdítés lehet) csak kíváncsi voltam, hogy az rp5-ös órás (reptereknél esetleg félórás , több mint 18000 adat) kb. 8700 adatból számított átlagok hol állnak (2 napja már elkezdtem összeírogatni, ma fejeztem be, részben csak dec.28-ig terjednek). A leghidegebbek Szentgotthárd 11,1 (persze a 7,6 fokos Kékes után) és Szécsény szintén 11,1 fokkal. A legmelegebb Siófok 13,1 és 2. Szeged 12,9 és 3. Pestszentlőrinc 12,8 fokkal. Hogy a nyugatabbi és északabbi fekvés ellenére Siófok és a főváros miért orbitálisan meleg és körözi le mondjuk Pécset vagy Békéscsabát sejtem, de inkább nem írom le, hátha sértő hazudozásnak titulálják.
22 város (Kékest kihagytam) ill. reptér adataiból 12,2 fokos országos átlag lett az eredmény.
Pápa reptere 11,8 fokon áll, ez 0,2 fokkal alacsonyabb a szintén meleg, 12 fokos 2014-nél.
A nyugati országrészben bizony decemberben sem szakad meg az átlagosnál magasabb középhőmérsékletű hónapok sorozata, hiszen a tegnapi nappal bezárólag +1,6 fokon áll a havi közép, miközben az 1901-2017 közötti időszak decembereinek +0,3 fok. A mai és a holnapi nap még kissé növeli a középhőt, így gyakorlatilag másfél fokos pozitív anomáliával zár a december.
Ami az egész évet illeti, a havi középhőmérsékletek tizedes értékű átlaga 11,7 fok lesz idén, ami megegyezik a 2014-es átlaggal. Ha két tizedesjegyre nézzük, akkor az idei év 2 századdal melegebb lehet, de mivel a havi közepek csak egy tizedesjegy értékkel ismertek, ezért ez a különbség simán kijöhet a kerekítésekből is.
Ami az egész évet illeti, a havi középhőmérsékletek tizedes értékű átlaga 11,7 fok lesz idén, ami megegyezik a 2014-es átlaggal. Ha két tizedesjegyre nézzük, akkor az idei év 2 századdal melegebb lehet, de mivel a havi közepek csak egy tizedesjegy értékkel ismertek, ezért ez a különbség simán kijöhet a kerekítésekből is.
Kíváncsi leszek mennyi marad meg ebből az anomáliából miután homogenizálják az adatokat...
Mert gondolom ebben az átlaghoz viszonyított nagy pozitív irányú eltérésben egy rakat városhő is komoly szerepet játszik.
De hát ez még kapóra is jön az állítólagos felmelegedéssel riogató és abból hasznot húzó politikusoknak és üzletembereknek, ja meg a "tudósoknak", akik szerint egyre csak nő majd az éves középhőmérséklet... Ha folyamatosan beépítjük a mérőhelyek környéket -márpedig ezt tesszük- akkor az adatok is nyilván ezt fogják majd alátámasztani. Csak ez "kissé" hamiskás képet ad a valóságról.
Mert gondolom ebben az átlaghoz viszonyított nagy pozitív irányú eltérésben egy rakat városhő is komoly szerepet játszik.
De hát ez még kapóra is jön az állítólagos felmelegedéssel riogató és abból hasznot húzó politikusoknak és üzletembereknek, ja meg a "tudósoknak", akik szerint egyre csak nő majd az éves középhőmérséklet... Ha folyamatosan beépítjük a mérőhelyek környéket -márpedig ezt tesszük- akkor az adatok is nyilván ezt fogják majd alátámasztani. Csak ez "kissé" hamiskás képet ad a valóságról.
Az idei volt a legmelegebb év Németországban a rendszeres mérések 19. századi kezdete óta - olvasható a német meteorológiai szolgálat (DWD)éves jelentésében pénteken. Az éves átlaghőmérséklet 10,4 Celsius-fok volt. Az átlaghőmérséklet a DWD mérései alapján 2,2 fokkal volt magasabb, mint az 1961 és 1990 közötti időszak átlaga. Az eddigi legmelegebb évet, 2014-et 0,1 fokkal előzte meg 2018. A jelentés szerint júliusban és augusztusban zajlott le az egyik leghosszabb és legintenzívebb hőhullám.
Nálam 13,05 °C körül lesz az éves átlag, természetesen ordas nagy rekord.
Kb. 0,4 °C-kal veri az eddigit (2007).
Ráadásul a sok-sok nudli ellenére.
Kb. 0,4 °C-kal veri az eddigit (2007).
Ráadásul a sok-sok nudli ellenére.
A decemberi országos középhőmérséklet ~1,0 fok lesz, így pedig az éves középhőmérséklet valószínűleg 11,99 fok lehet, ami 0,04 fokkal magasabb az eddigi legmelegebb (2014) évnél. A maradék néhány nap ezen érdemben már nem tud változtatni.
A pillanatnyi havi átlag a 30 éves decemberi átlagnál több, mint 0,7 °C-kal magasabb.
Ráadásul ez a hátralévő 4 napban még tovább fog nőni.
Ráadásul ez a hátralévő 4 napban még tovább fog nőni.
A múltkor írtam, hogy a nagy érdeklődésre tekintettel meg fogom nézni a karácsonyok alakulását feljegyzéseimben, mert 2005 óta nem emlékszem fehér karácsonyra. Az éghajlati naplóm 2006 óta tartalmazza az adatokat Pápáról, bizony tényleg nem véletlen, hogy eme 13 évből nem nagyon emlékszem fehér karácsonyra. Mivel a 3 napból mindig vita, hogy melyik a karácsony úgy döntöttem egy véleményt olvasva, hogy a karácsony egy éjszaka, méghozzá 24-ről 25-re virradólag. Mivel ilyen statisztikám nincs, ezért kiírtam a naplóból kerekítve a 23.este és 25. este 19 óra közti minimum és maximum értékeket. Ezen kívül a 24. reggel 7 és 26 . reggel közti csapadék mennyiségét, fajtáját és a 24. reggel 7 és 25. reggeli hórétegadatból a nagyobbikat. Íme :
2006: -2,+4 0,2 mm, eső, 0 cm
2007: -4, 0 0,4 mm, hó, 1 cm
2008: -3, +5 4,1mm, eső,ónos 0 cm
2009:+4, +16 10 mm,zivatar,zápor,eső,0 cm
2010: 0, +15 2,7 mm,zápor,eső,hó.0 cm
2011: 0, +6 0mm, -- , 0 cm
2012: 0, +12 0 mm, --, 1 cm
2013: -2, +14 0 mm, -- , 0 cm
2014: -3, +10 0,1 mm, zápor, 0 cm
2015: -1, +9 0,1 mm,ködszitálás, 0 cm
2016: -2, +2 2,9 mm, eső,ónos , 0 cm
2017: -2, +11 0mm, --, 0 cm
2018: 0, +7 ?, ? ,0 cm
Jól látszik, hogy csak kétszer jegyeztem fel 1 cm-t, azt is egyik napon 2007-ben 25-én, 2012-ben 24-én reggel. Ráadásul 2012-ben már inkább hófolt volt (külterületen gondolom semmi), mert csak kb. 50 % volt a hóborítás,az is elolvadt hamar az enyheségben estére. Igazi téli idő csak 2007-ben volt, de az ország többi részével ellentétben hólepelnél alig esett több, hisz kiolvasztva csak 0,4 mm volt a víztartalma. Ennél gagyibb, lúzerabb adatsort ha valaki tud ebből a 13 évből ajándékot érdemel, de legalábbis vállveregetést. És ezt a helyet sokan fagymocsárnak nevezik. A T csak ötször tudott kerekített -1-ig lemenni és -4 fok volt a csúcsüberbrutál leghidegebb 2 napos minimum a 13 karácsonyon.
És a végén a csattanó: előkerültek a 2005-ös feljegyzéseim: semmiféle hó vagy hideg nem volt akkor sem (+1,+6, 0,8 mm eső) talán Csesznekkel kevertem. Ugyanis volt akkor is hó a dec. 22-es havazásból(2cm), de 24-re Pápán éppen elolvadt és csak 27-én esett újra 7 cm ami szilveszterre 25 cm-re hízott (Cseszneken 40-re). És 2004-ben sem volt semmi(0 és +8 fok közt és 0 csapadék), vagyis ez a 15 év elmondhatjuk, hogy karácsonykor nudli a köbön havat hozott Pápán.
2006: -2,+4 0,2 mm, eső, 0 cm
2007: -4, 0 0,4 mm, hó, 1 cm
2008: -3, +5 4,1mm, eső,ónos 0 cm
2009:+4, +16 10 mm,zivatar,zápor,eső,0 cm
2010: 0, +15 2,7 mm,zápor,eső,hó.0 cm
2011: 0, +6 0mm, -- , 0 cm
2012: 0, +12 0 mm, --, 1 cm
2013: -2, +14 0 mm, -- , 0 cm
2014: -3, +10 0,1 mm, zápor, 0 cm
2015: -1, +9 0,1 mm,ködszitálás, 0 cm
2016: -2, +2 2,9 mm, eső,ónos , 0 cm
2017: -2, +11 0mm, --, 0 cm
2018: 0, +7 ?, ? ,0 cm
Jól látszik, hogy csak kétszer jegyeztem fel 1 cm-t, azt is egyik napon 2007-ben 25-én, 2012-ben 24-én reggel. Ráadásul 2012-ben már inkább hófolt volt (külterületen gondolom semmi), mert csak kb. 50 % volt a hóborítás,az is elolvadt hamar az enyheségben estére. Igazi téli idő csak 2007-ben volt, de az ország többi részével ellentétben hólepelnél alig esett több, hisz kiolvasztva csak 0,4 mm volt a víztartalma. Ennél gagyibb, lúzerabb adatsort ha valaki tud ebből a 13 évből ajándékot érdemel, de legalábbis vállveregetést. És ezt a helyet sokan fagymocsárnak nevezik
. A T csak ötször tudott kerekített -1-ig lemenni és -4 fok volt a csúcsüberbrutál leghidegebb 2 napos minimum a 13 karácsonyon. És a végén a csattanó: előkerültek a 2005-ös feljegyzéseim: semmiféle hó vagy hideg nem volt akkor sem (+1,+6, 0,8 mm eső) talán Csesznekkel kevertem. Ugyanis volt akkor is hó a dec. 22-es havazásból(2cm), de 24-re Pápán éppen elolvadt és csak 27-én esett újra 7 cm ami szilveszterre 25 cm-re hízott (Cseszneken 40-re). És 2004-ben sem volt semmi(0 és +8 fok közt és 0 csapadék), vagyis ez a 15 év elmondhatjuk, hogy karácsonykor nudli a köbön havat hozott Pápán.
A nagy érdeklődésre való tekintettel
ezúttal is megosztom veletek, hogy áll a napi középhőmérséklet anomália, egy héttel a hónap vége előtt, Pestszentlőrincen. Elfogultságom burkolt vádját elegánsan cáfolva, azt is leírom, ha az adott hónapban bizony negatív értéken állunk.
És most így állunk. Rég volt már ilyen.
A tegnapi napig a havi napi középhőmérsékleti anomália - (mínusz) 0,7 fok volt!
Bár ez a környék, dél-délkelettel karöltve, a leghidegebb régiója volt az országnak a magunk mögött hagyott téli etapban.
Megnézve az OMSZ középtávú előrejelzését, a következő napok gyengén pozitív anomáliát hozhatnak itt az ország közepén, hiszen éjszakánként gyenge fagyra, napközben viszont 5 fok körüli "melegre" számíthatunk. Figyelembe véve, hogy ilyenkor a napi közép kicsivel 0 fok fölött van így a következő napokra +1, +2 fokos pozitív anomália valószínűsíthető, így a hónap várhatóan pár tizedes mínuszban vagy nullán zárhat.
ezúttal is megosztom veletek, hogy áll a napi középhőmérséklet anomália, egy héttel a hónap vége előtt, Pestszentlőrincen. Elfogultságom burkolt vádját elegánsan cáfolva, azt is leírom, ha az adott hónapban bizony negatív értéken állunk.És most így állunk. Rég volt már ilyen.
A tegnapi napig a havi napi középhőmérsékleti anomália - (mínusz) 0,7 fok volt!
Bár ez a környék, dél-délkelettel karöltve, a leghidegebb régiója volt az országnak a magunk mögött hagyott téli etapban.
Megnézve az OMSZ középtávú előrejelzését, a következő napok gyengén pozitív anomáliát hozhatnak itt az ország közepén, hiszen éjszakánként gyenge fagyra, napközben viszont 5 fok körüli "melegre" számíthatunk. Figyelembe véve, hogy ilyenkor a napi közép kicsivel 0 fok fölött van így a következő napokra +1, +2 fokos pozitív anomália valószínűsíthető, így a hónap várhatóan pár tizedes mínuszban vagy nullán zárhat.
A város keleti végén nem sokkal van 500 mm felett az éves összeg.
Diósgyőrben már 700 mm közeli, Nálad kevéssel 800 felett.
Szentlélek is 800 körül van és most érdekes, hogy Jávorkút is hasonló.
Ómassán már 920 mm körül járunk, Bánkút pedig valószínűleg mára átlépte az 1100 mm-t.
Az ekkora különbségek nem gyakoriak, de pl. legutóbb 1998-ban fordult elő hasonló, akkor Miskolc-Avas 684; Jávorkút 1355 mm volt.
Diósgyőrben már 700 mm közeli, Nálad kevéssel 800 felett.
Szentlélek is 800 körül van és most érdekes, hogy Jávorkút is hasonló.
Ómassán már 920 mm körül járunk, Bánkút pedig valószínűleg mára átlépte az 1100 mm-t.
Az ekkora különbségek nem gyakoriak, de pl. legutóbb 1998-ban fordult elő hasonló, akkor Miskolc-Avas 684; Jávorkút 1355 mm volt.
Az OMSZ-archívumából vettem, amit Antibulvár adatsora megerősít. Nála 28, nálam 29 nap volt hótakarós. Egy napot elszámolhattam. De, mint látod, ugyanazokat az éveket írta ő is.
Egyébként megértelek, hogy bizonytalan vagy. Akkor tekinthetjük fehérnek a karácsonyt, ha 25-én reggel hóval borított a vidék. A Szenteste ebben a kérdésben a meghatározó.
Egyébként megértelek, hogy bizonytalan vagy. Akkor tekinthetjük fehérnek a karácsonyt, ha 25-én reggel hóval borított a vidék. A Szenteste ebben a kérdésben a meghatározó.
Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71682 - 2018-12-14 11:23:07)
Íme, a pontos karácsonyi hóstatisztika Budapestre vonatkozóan, 1904-2017 között.
Magyarázat: az egyes sorokban rendre az adott évi karácsonyi, vagyis a december 24-i, 25-i és 26-i napokon a reggel 7 órás hóvastagság-mérések eredményei szerepelnek.
- a számok jelentése természetesen egész cm;
- az "x" azt jelenti, hogy bár mérhető vastagságú hótakaró nem volt, de folt vagy lepel igen;
- a mínusz jellel jelölt napokon a talajon hó egyáltalán nem fordult elő.
Továbbra is az 1953-54-es szezonnal bezárólag a budai mérések szerepelnek, 1954-55-től pedig a lőrinciek.
1904: -, -, -
1905: -, -, -
1906: 2, 2, 13
1907: -, -, -
1908: x, x, x
1909: -, -, -
1910: -, -, -
1911: -, -, -
1912: -, -, -
1913: -, -, x
1914: -, -, -
1915: 1, -, -
1916: x, x, x
1917: 13, 13, 15
1918: 1, 4, 3
1919: 1, -, -
1920: x, x, -
1921: -, -, -
1922: x, x, -
1923: 5, 6, 4
1924: -, -, -
1925: 4, 3, 5
1926: 3, 2, 2
1927: 13, 11, 11
1928: -, -, -
1929: 2, 5, 5
1930: 4, 4, 5
1931: -, -, -
1932: -, -, -
1933: 19, 19, 19
1934: -, -, -
1935: 30, 30, 25
1936: -, -, -
1937: x, 10, 10
1938: -, 2, 11
1939: -, -, -
1940: 11, 9, 9
1941: -, -, -
1942: -, -, -
1943: -, -, -
1944: x, x, x
1945: -, -, -
1946: x, x, x
1947: 2, 1, 1
1948: x, x, x
1949: -, -, -
1950: x, -, -
1951: -, -, -
1952: x, x, x
1953: -, -, -
1954: -, -, -
1955: -, -, -
1956: 5, 6, 5
1957: -, -, -
1958: -, -, -
1959: -, -, -
1960: -, -, -
1961: x, x, x
1962: x, 1, 1
1963: 16, 15, 12
1964: -, -, x
1965: x, x, x
1966: -, -, 2
1967: -, -, -
1968: -, -, 2
1969: 23, 20, 16
1970: 13, 12, 20
1971: -, -, -
1972: -, -, -
1973: -, -, -
1974: -, -, -
1975: -, -, x
1976: -, -, -
1977: x, -, -
1978: x, x, -
1979: -, -, -
1980: -, -, -
1981: 6, 6, 9
1982: -, -, -
1983: -, -, -
1984: -, -, 4
1985: -, -, -
1986: x, x, x
1987: -, -, -
1988: -, -, -
1989: -, -, -
1990: -, -, -
1991: 13, 8, 5
1992: -, -, -
1993: -, -, -
1994: x, -, x
1995: x, -, -
1996: 13, 16, 12
1997: -, -, -
1998: 5, 5, 5
1999: -, -, 2
2000: x, x, -
2001: 9, 9, 9
2002: 9, 9, 9
2003: -, -, -
2004: -, -, -
2005: -, -, -
2006: -, -, -
2007: x, 1, 1
2008: -, x, -
2009: x, -, -
2010: -, -, 4
2011: 1, -, -
2012: 2, 1, x
2013: -, -, -
2014: -, -, -
2015: -, -, -
2016: -, x, -
2017: -, -, -
Mindezek alapján jöjjön az összesítés!
114 évből hótakarós nap volt:
- december 24.: 27 évben,
- december 25.: 28 évben,
- december 26.: 32 évben.
Hótakarós nap volt, vagy pedig legalább folt/lepel előfordult:
- december 24.: 48 évben,
- december 25.: 43 évben,
- december 26.: 46 évben.
Továbbá a 110 évből:
- 59-szer a 3 közül legalább az egyik napon legalább folt vagy lepel megfigyelhető volt;
- 36-szor a 3 közül legalább az egyik nap hótakarós volt;
- 23 év pedig olyan volt, hogy az ünnep mindhárom napjának reggelén mérhető vastagságú hótakarót jegyezhettek fel. Erre utoljára 16 évvel ezelőtt, 2002-ben volt példa.
Íme, a pontos karácsonyi hóstatisztika Budapestre vonatkozóan, 1904-2017 között.
Magyarázat: az egyes sorokban rendre az adott évi karácsonyi, vagyis a december 24-i, 25-i és 26-i napokon a reggel 7 órás hóvastagság-mérések eredményei szerepelnek.
- a számok jelentése természetesen egész cm;
- az "x" azt jelenti, hogy bár mérhető vastagságú hótakaró nem volt, de folt vagy lepel igen;
- a mínusz jellel jelölt napokon a talajon hó egyáltalán nem fordult elő.
Továbbra is az 1953-54-es szezonnal bezárólag a budai mérések szerepelnek, 1954-55-től pedig a lőrinciek.
1904: -, -, -
1905: -, -, -
1906: 2, 2, 13
1907: -, -, -
1908: x, x, x
1909: -, -, -
1910: -, -, -
1911: -, -, -
1912: -, -, -
1913: -, -, x
1914: -, -, -
1915: 1, -, -
1916: x, x, x
1917: 13, 13, 15
1918: 1, 4, 3
1919: 1, -, -
1920: x, x, -
1921: -, -, -
1922: x, x, -
1923: 5, 6, 4
1924: -, -, -
1925: 4, 3, 5
1926: 3, 2, 2
1927: 13, 11, 11
1928: -, -, -
1929: 2, 5, 5
1930: 4, 4, 5
1931: -, -, -
1932: -, -, -
1933: 19, 19, 19
1934: -, -, -
1935: 30, 30, 25
1936: -, -, -
1937: x, 10, 10
1938: -, 2, 11
1939: -, -, -
1940: 11, 9, 9
1941: -, -, -
1942: -, -, -
1943: -, -, -
1944: x, x, x
1945: -, -, -
1946: x, x, x
1947: 2, 1, 1
1948: x, x, x
1949: -, -, -
1950: x, -, -
1951: -, -, -
1952: x, x, x
1953: -, -, -
1954: -, -, -
1955: -, -, -
1956: 5, 6, 5
1957: -, -, -
1958: -, -, -
1959: -, -, -
1960: -, -, -
1961: x, x, x
1962: x, 1, 1
1963: 16, 15, 12
1964: -, -, x
1965: x, x, x
1966: -, -, 2
1967: -, -, -
1968: -, -, 2
1969: 23, 20, 16
1970: 13, 12, 20
1971: -, -, -
1972: -, -, -
1973: -, -, -
1974: -, -, -
1975: -, -, x
1976: -, -, -
1977: x, -, -
1978: x, x, -
1979: -, -, -
1980: -, -, -
1981: 6, 6, 9
1982: -, -, -
1983: -, -, -
1984: -, -, 4
1985: -, -, -
1986: x, x, x
1987: -, -, -
1988: -, -, -
1989: -, -, -
1990: -, -, -
1991: 13, 8, 5
1992: -, -, -
1993: -, -, -
1994: x, -, x
1995: x, -, -
1996: 13, 16, 12
1997: -, -, -
1998: 5, 5, 5
1999: -, -, 2
2000: x, x, -
2001: 9, 9, 9
2002: 9, 9, 9
2003: -, -, -
2004: -, -, -
2005: -, -, -
2006: -, -, -
2007: x, 1, 1
2008: -, x, -
2009: x, -, -
2010: -, -, 4
2011: 1, -, -
2012: 2, 1, x
2013: -, -, -
2014: -, -, -
2015: -, -, -
2016: -, x, -
2017: -, -, -
Mindezek alapján jöjjön az összesítés!
114 évből hótakarós nap volt:
- december 24.: 27 évben,
- december 25.: 28 évben,
- december 26.: 32 évben.
Hótakarós nap volt, vagy pedig legalább folt/lepel előfordult:
- december 24.: 48 évben,
- december 25.: 43 évben,
- december 26.: 46 évben.
Továbbá a 110 évből:
- 59-szer a 3 közül legalább az egyik napon legalább folt vagy lepel megfigyelhető volt;
- 36-szor a 3 közül legalább az egyik nap hótakarós volt;
- 23 év pedig olyan volt, hogy az ünnep mindhárom napjának reggelén mérhető vastagságú hótakarót jegyezhettek fel. Erre utoljára 16 évvel ezelőtt, 2002-ben volt példa.
Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71680 - 2018-12-14 09:15:23)
Sajnos, Németh Lajos elég komolytalan, amit ez a megjegyzése is fényesen bizonyít. 2007-ben egy magassági hidegcsepp futott át 24-én az ország középső részén, általában 2-5 centi havazást hozott, de Pécsett 25 centit pakolt le. 1900 óta átlagosan minden negyedik szenteste volt fehér, meglepő módon 2000 óta Budapesten már 4 (2001, 2002, 2007 és 2012). A leghosszabb hómentes szenteste-időszak 1971 és 1980 között volt. Ugyanakkor 1996 és 2002 között hétből négy fehér volt, ugyanakkor 1923 és 1940 között 18 esztendőből 11 hozott fehér szentestét.
Statisztikai alapon egyre jobb az esélye egy újabb fehér karácsonynak, és úgy látom a modellek is egyre jobb esélyt adnak egy ideinek. A gfs fáklya napról napra csökkenti a hőmérsékletet, miközben egyre valószínűbb a csapadék. Persze, ez még mindig lehet eső.
Sajnos, Németh Lajos elég komolytalan, amit ez a megjegyzése is fényesen bizonyít. 2007-ben egy magassági hidegcsepp futott át 24-én az ország középső részén, általában 2-5 centi havazást hozott, de Pécsett 25 centit pakolt le. 1900 óta átlagosan minden negyedik szenteste volt fehér, meglepő módon 2000 óta Budapesten már 4 (2001, 2002, 2007 és 2012). A leghosszabb hómentes szenteste-időszak 1971 és 1980 között volt. Ugyanakkor 1996 és 2002 között hétből négy fehér volt, ugyanakkor 1923 és 1940 között 18 esztendőből 11 hozott fehér szentestét.
Statisztikai alapon egyre jobb az esélye egy újabb fehér karácsonynak, és úgy látom a modellek is egyre jobb esélyt adnak egy ideinek. A gfs fáklya napról napra csökkenti a hőmérsékletet, miközben egyre valószínűbb a csapadék. Persze, ez még mindig lehet eső.
Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71678 - 2018-12-12 23:46:23)
Németh Lajos szerint 25 évet kell visszamenni az időben, de 2007-ben is többfelé volt fehér a karácsony. Igazi lágy, szélcsendes, magasnyomással párosuló hóesések voltak, amolyan filmbe illő idill. Én nagyon kedvelem Németh Lajost, volt hozzá már szerencsém személyesen is, és egyébként régen a jelentéseit is örömmel hallgattam mielőtt elvonult nyugdíjba és felhagyott az operatív időjárás-jelentéssel. Persze most is, de néha azt látom, hogy hajlamos elrugaszkodni. Ez tavaly decemberben is megtörtént, mikor volt a hó eleji hideg, és tartósnak prognosztizálta a hideget, majd december 11-én rá 1 hétre volt az a viharos helyenként orkán erejű déli, délkeleti szeles helyzet, ls a +10 fokos reggelek, 10+ fokos nappalok.
Most látványhavazást említett, gondolom ezzel ő a szombatit le is tudta ennyivel, bár ennél ígéretesebb a helyzet, igaz az akkori prognózisok a modelleken másként festettek, nyilván azok szerint véleményezett, ami még mindig nem alaptalan ha úgy vesszük, mivel 2 nap van hátra a mediterrán ciklonig.
Egyébként minap a társalgóban hasonlóan vázoltam fel a jövőképet én is ahogyan Te, körülbelül nekem is ez a véleményem, hogy bár lehet egy átmeneti enyhülő szakasz, és nagyban függ a helyzet az Észak-Atlanti ciklontevékenység és az Északi- Északkelet-Európai AC elhelyezkedésétől. Már korábban is felfedezhető volt, hogy a hidegdepó számunkra jó helyen kezd kibontakozni, a bárikus képet elnézve pedig most az északkelet-európai AC közelebb helyezkedne el. Előző futásban eléggé eltolták északkeletre, és úgy látszott, hogy a ciklonok be tudnak hatolni Európa belsejébe. Ehhez képest azért kedvezőbb a felállás most, és valóban szép kis lábad hideg beáramlás történhetne az ünnepek előtt. Igazából ebben az évben és ez a nyárra is igaz volt, hogy gyakran láthattunk Észak- Északkelet-Európai AC megjelenésére, dominanciájára utaló eseteket. Tehát amiről korábban latolgattunk a nyár óta rendre domináns északkeleties áramlás újra meghatározóvá válhat. Valahogy a cirkulációs viszonyokat leképezve egyáltalán nem az a tipikus zonalitásra utaló tomboló ciklontevékenység fellángolása látszik. Azért Észak-Amerikában most más a helyzet egyelőre, és ha összehasonlítjuk a tavaly ezen a napon rögzített szinoptikával, akkor jól látható, hogy Kanada, északi, keleti részeire koncentrálódott a hideg Link miközben Európában. annak is az északi felén maximum a maritim légtömegek tudtak télies időt produkálni. Aztán idővel a hidegmag java is oda "költözött" miközben nálunk az Észak-Atlanti teknő és a hozzá kapcsolódó ciklonok előoldalán enyhe, mediterrán léghullámok érkeztek, január elején 16-18 fok közeli rekord magas hőmérséklet is előfordultak. Valamire való tél végül a polar vortex szétszakadása polar splitbe hajló folyamata által tudott végül kialakulni, amit megelőzött egy SSW is.
Bár túlzott visszatekintést nem akartam tenni, de azért a tavalyihoz képest sokkal több fantáziát látok a jövő képben ami a telünket illeti. Már csak a bárikus megjelenést illetőleg az északi, északkelet-európai AC, illetve a mediterrán ciklongenezis életképes mivoltja, az Észak-Atlanti teknő déli felén aktivizálódó ciklonok vagyis csúszópályás medek.
A másik a hidegdepó jelenléte és a leszakadási hajlama a légnyomási képződmények északias légpályát megvalósító elhelyezkedése mind-mind biztató a további időszakra nézve. Az év végére emlegetve volt , hogy visszatér az El-Nino, mondjuk az Észak-Amerikának kampec lenne kemény tél szempontjából. Átmeneti enyhülés azért lehet a dologban, de én tartós zonalitásra nem látok esélyt szerencsére. Annál inkább megvalósulhat az északnyugati, északi maritim hidegbeáramlásos helyzet, olykor komolyabb havazássokkal, lásd szombati kilátások- vagy a lábas hideg térnyerése északkelet felől.
Németh Lajos szerint 25 évet kell visszamenni az időben, de 2007-ben is többfelé volt fehér a karácsony. Igazi lágy, szélcsendes, magasnyomással párosuló hóesések voltak, amolyan filmbe illő idill. Én nagyon kedvelem Németh Lajost, volt hozzá már szerencsém személyesen is, és egyébként régen a jelentéseit is örömmel hallgattam mielőtt elvonult nyugdíjba és felhagyott az operatív időjárás-jelentéssel. Persze most is, de néha azt látom, hogy hajlamos elrugaszkodni. Ez tavaly decemberben is megtörtént, mikor volt a hó eleji hideg, és tartósnak prognosztizálta a hideget, majd december 11-én rá 1 hétre volt az a viharos helyenként orkán erejű déli, délkeleti szeles helyzet, ls a +10 fokos reggelek, 10+ fokos nappalok.
Most látványhavazást említett, gondolom ezzel ő a szombatit le is tudta ennyivel, bár ennél ígéretesebb a helyzet, igaz az akkori prognózisok a modelleken másként festettek, nyilván azok szerint véleményezett, ami még mindig nem alaptalan ha úgy vesszük, mivel 2 nap van hátra a mediterrán ciklonig.
Egyébként minap a társalgóban hasonlóan vázoltam fel a jövőképet én is ahogyan Te, körülbelül nekem is ez a véleményem, hogy bár lehet egy átmeneti enyhülő szakasz, és nagyban függ a helyzet az Észak-Atlanti ciklontevékenység és az Északi- Északkelet-Európai AC elhelyezkedésétől. Már korábban is felfedezhető volt, hogy a hidegdepó számunkra jó helyen kezd kibontakozni, a bárikus képet elnézve pedig most az északkelet-európai AC közelebb helyezkedne el. Előző futásban eléggé eltolták északkeletre, és úgy látszott, hogy a ciklonok be tudnak hatolni Európa belsejébe. Ehhez képest azért kedvezőbb a felállás most, és valóban szép kis lábad hideg beáramlás történhetne az ünnepek előtt. Igazából ebben az évben és ez a nyárra is igaz volt, hogy gyakran láthattunk Észak- Északkelet-Európai AC megjelenésére, dominanciájára utaló eseteket. Tehát amiről korábban latolgattunk a nyár óta rendre domináns északkeleties áramlás újra meghatározóvá válhat. Valahogy a cirkulációs viszonyokat leképezve egyáltalán nem az a tipikus zonalitásra utaló tomboló ciklontevékenység fellángolása látszik. Azért Észak-Amerikában most más a helyzet egyelőre, és ha összehasonlítjuk a tavaly ezen a napon rögzített szinoptikával, akkor jól látható, hogy Kanada, északi, keleti részeire koncentrálódott a hideg Link miközben Európában. annak is az északi felén maximum a maritim légtömegek tudtak télies időt produkálni. Aztán idővel a hidegmag java is oda "költözött" miközben nálunk az Észak-Atlanti teknő és a hozzá kapcsolódó ciklonok előoldalán enyhe, mediterrán léghullámok érkeztek, január elején 16-18 fok közeli rekord magas hőmérséklet is előfordultak. Valamire való tél végül a polar vortex szétszakadása polar splitbe hajló folyamata által tudott végül kialakulni, amit megelőzött egy SSW is.
Bár túlzott visszatekintést nem akartam tenni, de azért a tavalyihoz képest sokkal több fantáziát látok a jövő képben ami a telünket illeti. Már csak a bárikus megjelenést illetőleg az északi, északkelet-európai AC, illetve a mediterrán ciklongenezis életképes mivoltja, az Észak-Atlanti teknő déli felén aktivizálódó ciklonok vagyis csúszópályás medek.
A másik a hidegdepó jelenléte és a leszakadási hajlama a légnyomási képződmények északias légpályát megvalósító elhelyezkedése mind-mind biztató a további időszakra nézve. Az év végére emlegetve volt , hogy visszatér az El-Nino, mondjuk az Észak-Amerikának kampec lenne kemény tél szempontjából. Átmeneti enyhülés azért lehet a dologban, de én tartós zonalitásra nem látok esélyt szerencsére. Annál inkább megvalósulhat az északnyugati, északi maritim hidegbeáramlásos helyzet, olykor komolyabb havazássokkal, lásd szombati kilátások- vagy a lábas hideg térnyerése északkelet felől.
A 11,7 nem jó, mert a hivatalos havi anomáliák alapján a 11 hónapra kapott országos eltérést sajnos egy korábbi és még alacsonyabb sokéves átlaghoz (10 °C) viszonyítottam. A mostani alapján viszont az országos éves átlaghőmérséklet (kolléga megerősítésével) több, mint 10,3 °C (10,34 °C). Ez alapján az 1,73 fokos 11 havi országos anomália mintegy 12,07 °C-os jan-nov átlaghőmérsékletet eredményez. Ez így is mérföldkő, hiszen a mérések kezdete óta még nem volt 12 fok feletti évünk, egy átlagnál enyhébb decemberrel viszont most meg lehet az első ilyen.
Amit betettél, azok MetNet felhasználók mérései. Isten őriz, hogy kétségbe vonjam a hitelességüket, én az OMSZ által közzétett adatok alapján számoltam.
Amit betettél, azok MetNet felhasználók mérései. Isten őriz, hogy kétségbe vonjam a hitelességüket, én az OMSZ által közzétett adatok alapján számoltam.
A 11,7 fokos országos átlag november végéig biztosan nem jó, 13 fok körül vagyunk (jelenleg). Még a PE* értéke is 13,0 fok.
Link
*Pápai Etalon
Link
*Pápai Etalon
Az idei ősznél csak az 1926-os volt melegebb 1901 óta. Az 1926-os ősznél ugyanakkor a szeptember és az október is hűvösebb volt, mint ebben az évben. A november vitte fel az őszi átlagot akkor. A mostani november enyhe volt, de az országos átlag a 7 fokot sem érte el, 1926-ban viszont még a 10 fokot is meghaladta.
Igazad van. Magasabb már az évi átlaghőmérséklet az 1981-2010-es sokéves átlag alapján. Látod, ezzel az egyel nem számoltam. De nem is közlik sehol az értéket, számítsd ki te magad anomáliából, ha akarod...Eddig kerek 10 °C volt, picivel több, a mostani 30 éves átlag alapján pedig több tized fokkal is emelkedett. Az éghajlati visszatekintőben a 2014-es évnél +1,9 fokos anomália szerepel, de az még a korábbi 30 éves átlag alapján számítva.
2017: 11,14 °C átlaghőmérséklet, amely 0,8 fokkal haladta meg a sokéves átlagot. Ez alapján 10,34 °C az 1981-2010-es átlag, vagy 10,33, ahogy írtad. Mindegy. Ehhez képest 2014 eltérése valóban csak 1.6 °C, 2018 az első 11 hónapra vetítve pedig vezet.
Jól van, megoldottuk. Probléma kipipálva.
2017: 11,14 °C átlaghőmérséklet, amely 0,8 fokkal haladta meg a sokéves átlagot. Ez alapján 10,34 °C az 1981-2010-es átlag, vagy 10,33, ahogy írtad. Mindegy. Ehhez képest 2014 eltérése valóban csak 1.6 °C, 2018 az első 11 hónapra vetítve pedig vezet.
Jól van, megoldottuk. Probléma kipipálva.
Az OMSZ szerint az eddigi legmelegebb év 2014-es volt +11,95°C-os átlaghőmérséklettel. Ez szerintük csak 1,62°C-kal volt melegebb az 1981-2010-es évek átlagánál (ezt a 2014-es évnél találtam meg az éghajlati visszatekintőben). Ebből következik, hogy az 1981-2010-es átlag +10,33°C lehet. Sajnos ezt az átlagot számszerűleg sehol sem írják (vagy én nem találtam meg).
Az első 11 hónapban, ahogy írod 1,73°C-os pozitív anomália adódik. Ami azt jelenti, hogy már az átlagnál egy 0,41°C-kal melegebb decemberrel is az idei lehetne a legmelegebb év.
Az első 11 hónapban, ahogy írod 1,73°C-os pozitív anomália adódik. Ami azt jelenti, hogy már az átlagnál egy 0,41°C-kal melegebb decemberrel is az idei lehetne a legmelegebb év.
OMSZ szerint az idei volt a 2. legmelegebb ősz.
Link
A szeptember 1,5 fokkal, október 2,4 fokkal, a november pedig 2 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál. Különösen az október volt enyhébb a szokásosnál. 1901-től a 7. legmelegebb októbert jegyeztük, de a szeptemberi és a novemberi középhőmérsékleti értékek is a legmelegebb hónapok felső 20%-ában helyezkednek el.
Azt írja: "A hazai mérések szerint, amennyiben a december középhőmérséklete nem tér el lényegesen az átlagtól, akkor a 2018-as év akár a legmelegebb esztendő is lehet Magyarországon."
---
Akkor nézzük meg kicsit bővebben, mi is támasztja ezt alá.
Országos havi középhőmérsékletek eltérései a sokéves átlagtól (1981-2010) az OMSZ szerint:
Január: + 3,8 °C
Február: - 0,8 °C
Március: - 2,1 °C
Április: + 4,6 °C
Május: + 2,9 °C
Június: + 1,5 °C
Július: + 0,7 °C
Augusztus: + 2,6 °C
Szeptember: + 1,5 °C
Október: + 2,4 °C
November: ~ + 2,0 °C (előzetes adat)
Ezek alapján az év első 11 hónapjára mintegy 1,73 °C pozitív anomália adódik, 11,7 fok körüli országos átlaghőmérséklettel.
Az eddigi legmelegebb év 2014 volt, 11,93 °C középhőmérséklettel, + 1,9 fokos anomáliával.
Legmelegebb évek Magyarországon (táblázat): Link
Ettől azért még jócskán elmaradunk. Ha jók az adatok, és én magam is jól számoltam, akkor egy jelentősen, mintegy 4,5 fokkal melegebb december kellene ahhoz országosan, hogy az idei év végül átvegye az első helyezést. Mivel erre semmi esély nem mutatkozik, én magam csodálkoznék, ha mégis TOP 1-é válna 2018.
Jelenleg az idei év a második helyezett 2015 (11,65 °C) előtt van, de már egy átlagos decemberrel is amögé kerülne. Egy több, mint 1 fokkal melegebb december szavatolná az idei évnek a rangsorban elfoglalt második helyezését. Ezen fenti adatoknak megfelelően legalábbis.
Link
A szeptember 1,5 fokkal, október 2,4 fokkal, a november pedig 2 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál. Különösen az október volt enyhébb a szokásosnál. 1901-től a 7. legmelegebb októbert jegyeztük, de a szeptemberi és a novemberi középhőmérsékleti értékek is a legmelegebb hónapok felső 20%-ában helyezkednek el.
Azt írja: "A hazai mérések szerint, amennyiben a december középhőmérséklete nem tér el lényegesen az átlagtól, akkor a 2018-as év akár a legmelegebb esztendő is lehet Magyarországon."
---
Akkor nézzük meg kicsit bővebben, mi is támasztja ezt alá.
Országos havi középhőmérsékletek eltérései a sokéves átlagtól (1981-2010) az OMSZ szerint:
Január: + 3,8 °C
Február: - 0,8 °C
Március: - 2,1 °C
Április: + 4,6 °C
Május: + 2,9 °C
Június: + 1,5 °C
Július: + 0,7 °C
Augusztus: + 2,6 °C
Szeptember: + 1,5 °C
Október: + 2,4 °C
November: ~ + 2,0 °C (előzetes adat)
Ezek alapján az év első 11 hónapjára mintegy 1,73 °C pozitív anomália adódik, 11,7 fok körüli országos átlaghőmérséklettel.
Az eddigi legmelegebb év 2014 volt, 11,93 °C középhőmérséklettel, + 1,9 fokos anomáliával.
Legmelegebb évek Magyarországon (táblázat): Link
Ettől azért még jócskán elmaradunk. Ha jók az adatok, és én magam is jól számoltam, akkor egy jelentősen, mintegy 4,5 fokkal melegebb december kellene ahhoz országosan, hogy az idei év végül átvegye az első helyezést. Mivel erre semmi esély nem mutatkozik, én magam csodálkoznék, ha mégis TOP 1-é válna 2018.
Jelenleg az idei év a második helyezett 2015 (11,65 °C) előtt van, de már egy átlagos decemberrel is amögé kerülne. Egy több, mint 1 fokkal melegebb december szavatolná az idei évnek a rangsorban elfoglalt második helyezését. Ezen fenti adatoknak megfelelően legalábbis.
Ma reggeli ferdítéseim:
1. Ahhoz sem kell érteni a földrajzhoz, hogy lássuk, a Kékeshez hasonló klímájú, mondjuk 900 méter fölötti régió pár tized %-ot tesz ki hazánk területéből.
1/14, az meg 7,1 %.
2. Az lehet, hogy a te adataid órás kerekített értékek, de hivatalosan így számolnak:
"1901-től 1965-ig a magyarországi állomáshálózatban a napi háromszori észlelés volt jellemző, 07, 14, 21 órakor közép-európai idő (CET) szerint. A napi középhőmérsékletet nem csupán a három érték átlagaként, hanem a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) ajánlására a 21 órás adatot kétszeres súllyal figyelembe véve számítjuk (d_ta=(t07+t14+2*t21)/4).
1966-tól az észlelések időpontja 07, 13, 19 órára változott. Az éjszakai 01 órás adatot pedig a termográfról olvasták le. A napi középhőmérsékletet a négy adat átlagaként számoljuk (d_ta=(t01+t07+t13+t19)/4).
Az automaták üzembe állításától kezdődően a napi középhőmérséklet számítása lényegében nem változott, mind a négy adat az automata méréseiből számazik.
A középhőmérsékletet minden időszakban 2 tizedes pontossággal határozzuk meg, de az adatfájlokban az 1 tizedesre kerekített értékek jelennek meg. A napi középhőmérsékletet használó képletekben (havi, éves átlagok) mindig a 2 tizedes pontosságú adattal számolunk."
3. Ez igaz, kegyetlennek nem nevezted. Csak minden második hozzászólásban leírod, hogy milyen használhatatlan hősziget, mert pár tized fokkal enyhébb, mint az etalon pápai reptér.
4. Játék a számokkal.
5. Miért ne vennénk be? Amit beraktam térképet, azon is ott vannak a 200 méternél magasabban fekvő helyek, csak nincsenek számmal megjelenítve. Link A színeket is érdemes nézni, nem csak azt a tizen pár számot.
Egyébként meg a dombsági régióban jó magas szintig hasonló (sőt!!!) az átlag T a síkságihoz, hiszen bár általában hűvösebbek a nappalok, de cserébe enyhébbek az éjszakák. Kb. 500 métertől már erősebben játszik a magassági hideg és mondjuk télen, stratusos helyzetben a hidegkönyök. De ez az ország pár százaléka és ott sem egyből 3 fokkal hűvösebb a klíma, mint Kékesen.
Igen, mindenre van magyarázat, csak a pápai fagymocsár jelenségre nincs. Ami nem arra vonatkozik, hogy a pápai mérőhely túl hideg vagy rosszabb lenne bárminél is, hanem arra, hogy már 10 év óta folyamatosan azt tolod a fórumokon, hogy márpedig a meleg, mint fogalom, nem létezik. A pápai fagymocsár az te vagy, nem a mérőhely.
1. Ahhoz sem kell érteni a földrajzhoz, hogy lássuk, a Kékeshez hasonló klímájú, mondjuk 900 méter fölötti régió pár tized %-ot tesz ki hazánk területéből.
1/14, az meg 7,1 %.
2. Az lehet, hogy a te adataid órás kerekített értékek, de hivatalosan így számolnak:
"1901-től 1965-ig a magyarországi állomáshálózatban a napi háromszori észlelés volt jellemző, 07, 14, 21 órakor közép-európai idő (CET) szerint. A napi középhőmérsékletet nem csupán a három érték átlagaként, hanem a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) ajánlására a 21 órás adatot kétszeres súllyal figyelembe véve számítjuk (d_ta=(t07+t14+2*t21)/4).
1966-tól az észlelések időpontja 07, 13, 19 órára változott. Az éjszakai 01 órás adatot pedig a termográfról olvasták le. A napi középhőmérsékletet a négy adat átlagaként számoljuk (d_ta=(t01+t07+t13+t19)/4).
Az automaták üzembe állításától kezdődően a napi középhőmérséklet számítása lényegében nem változott, mind a négy adat az automata méréseiből számazik.
A középhőmérsékletet minden időszakban 2 tizedes pontossággal határozzuk meg, de az adatfájlokban az 1 tizedesre kerekített értékek jelennek meg. A napi középhőmérsékletet használó képletekben (havi, éves átlagok) mindig a 2 tizedes pontosságú adattal számolunk."
3. Ez igaz, kegyetlennek nem nevezted. Csak minden második hozzászólásban leírod, hogy milyen használhatatlan hősziget, mert pár tized fokkal enyhébb, mint az etalon pápai reptér.
4. Játék a számokkal.
5. Miért ne vennénk be? Amit beraktam térképet, azon is ott vannak a 200 méternél magasabban fekvő helyek, csak nincsenek számmal megjelenítve. Link A színeket is érdemes nézni, nem csak azt a tizen pár számot.
Egyébként meg a dombsági régióban jó magas szintig hasonló (sőt!!!) az átlag T a síkságihoz, hiszen bár általában hűvösebbek a nappalok, de cserébe enyhébbek az éjszakák. Kb. 500 métertől már erősebben játszik a magassági hideg és mondjuk télen, stratusos helyzetben a hidegkönyök. De ez az ország pár százaléka és ott sem egyből 3 fokkal hűvösebb a klíma, mint Kékesen.
Igen, mindenre van magyarázat, csak a pápai fagymocsár jelenségre nincs. Ami nem arra vonatkozik, hogy a pápai mérőhely túl hideg vagy rosszabb lenne bárminél is, hanem arra, hogy már 10 év óta folyamatosan azt tolod a fórumokon, hogy márpedig a meleg, mint fogalom, nem létezik. A pápai fagymocsár az te vagy, nem a mérőhely.
Tőled azért ennyi ferdítést tényleg nem vártam, az adatközlések miért idegesítenek. De ne maradjunk tudatlanul:
1. Miért van bent Kékes: mert a térképen ez volt, nem tehetek róla, hogy nem Nagyhideghegy, Kabhegy vagy Árpád-tető stb. van ott. Ha kihagynám meg hallanám: persze, azért hagytam ki pont azt önkényesen, mert ferdíteni akarok. Mellesleg a többi síkvidéki-alföldi fekvésű hely, de a földrajzhoz nem értők is tudják, hogy az országunknak nem egésze alföld, 14-ből egy nem alföldi szerintem belefér a képbe.
2. Miért 7,5 ? Ez új, mert korábban kerekített 7 is jó volt, most meg már századra nézzük. Csakhogy az adataim órás mérési adatok, azt hiszem ez pontosabb, másrészt fogalmam sincs honnan vetted a 4 értékes átlagot, de nem is érdekel.
3. Kegyetlennek nem neveztem biztosan a fővárost, szerintem egy kellemes hely, mert nem kell melegen öltözni mint Zabarban vagy a Kékesen, nem kell sokat fűteni, havat lapátolni stb. Hogy tégedet zavarnak az általam számolt adatok és máshogyan számolsz, hogy kisebb legyen az anomália és hidegebb legyen a város éghajlata arról nem tehetek.
4. Miért 7, miért nem 6,9 fok a határ ? Mert a térképi értékekből éppen 7 fok volt egy regement, vagyis 11 adata éppen megállt 7-nél ill. alatta volt, csak 4 lógott ki, de nagyon : 7 és 7,5 közt (persze legalább 24 értékből) nem voltak, de 3 is 7,5 és egy volt 7,7.
5. Mi Pápa meg mi Lőrinc szintje ? Hát ez nem jött össze: a 3. legmelegebb pont nem az átlagot adja, de a pápai inkább beleillik a tömegre jellemzőbe, ha 2 tizeddel hidegebbre is hozzuk ki, mert az ország 200 m feletti helyeit nem vesszük be valamilyen okból (több megyényi terület) az átlagba.
Látod mindenre van magyarázat, de már unom a témát, írj, ferdíts amit csak akarsz, most már jó éjt !
1. Miért van bent Kékes: mert a térképen ez volt, nem tehetek róla, hogy nem Nagyhideghegy, Kabhegy vagy Árpád-tető stb. van ott. Ha kihagynám meg hallanám: persze, azért hagytam ki pont azt önkényesen, mert ferdíteni akarok. Mellesleg a többi síkvidéki-alföldi fekvésű hely, de a földrajzhoz nem értők is tudják, hogy az országunknak nem egésze alföld, 14-ből egy nem alföldi szerintem belefér a képbe.
2. Miért 7,5 ? Ez új, mert korábban kerekített 7 is jó volt, most meg már századra nézzük. Csakhogy az adataim órás mérési adatok, azt hiszem ez pontosabb, másrészt fogalmam sincs honnan vetted a 4 értékes átlagot, de nem is érdekel.
3. Kegyetlennek nem neveztem biztosan a fővárost, szerintem egy kellemes hely, mert nem kell melegen öltözni mint Zabarban vagy a Kékesen, nem kell sokat fűteni, havat lapátolni stb. Hogy tégedet zavarnak az általam számolt adatok és máshogyan számolsz, hogy kisebb legyen az anomália és hidegebb legyen a város éghajlata arról nem tehetek.
4. Miért 7, miért nem 6,9 fok a határ ? Mert a térképi értékekből éppen 7 fok volt egy regement, vagyis 11 adata éppen megállt 7-nél ill. alatta volt, csak 4 lógott ki, de nagyon : 7 és 7,5 közt (persze legalább 24 értékből) nem voltak, de 3 is 7,5 és egy volt 7,7.
5. Mi Pápa meg mi Lőrinc szintje ? Hát ez nem jött össze: a 3. legmelegebb pont nem az átlagot adja, de a pápai inkább beleillik a tömegre jellemzőbe, ha 2 tizeddel hidegebbre is hozzuk ki, mert az ország 200 m feletti helyeit nem vesszük be valamilyen okból (több megyényi terület) az átlagba.
Látod mindenre van magyarázat, de már unom a témát, írj, ferdíts amit csak akarsz, most már jó éjt !
Na nézzük a ferdítéseket:
1. Egy ilyen kis halmazba belevenni a 4 fokos Kékest? Miért nem vetted bele még Zabart is randomra? Akkor még kevesebb lenne az átlag...
Kékes nélkül máris 6,92 fok az átlag.
2. Szerinted a térképen miért van 7 fok Pestszentlőrincnél, ha 7,5, azaz kerekítve 8 fok az átlag? Azért, mert nem annyi.
Pestszentlőrincen 7,36 fok a 4 értékes átlag a tizedesre mért adatokból.
Így máris eljutottunk oda, hogy a szerinted átlagnál 8 tizedfokkal melegebb kegyetlen fővárosi hősziget valójában csak 4 tizeddel melegebb. Havi szinten 4 tized, és ez máris felhatalmaz arra, hogy szinte minden hozzászólásodban leírd, hogy az egy kegyetlen hősziget, aminek a méréseit nincs értelme figyelembe venni.
Persze én is ferdítek, mert fogalmam sincs, hogy te milyen adatokból számolod az átlagokat, én meg ahhoz hasonlítok. Egy biztos, a 7,36 fok 'Lőrincre.
3. "Látszik, hogy a dk-i részeken volt csak a fővárosi hőszigeten kívül 7 fok felett a hónap, másutt a T a hírhedt "fagymocsár" szintjén mozgott(6,1-7 fok)."
Ez is tipikus, úgy meghúzni egy határt, hogy az nekünk legyen jó. Én meg azt mondom, hogy 6,1-6,9 között 7 mérőhely volt, 7,0-7,7 között 8 db, plusz Kékes a 16. Tehát akkor 'Lőrinc azok szintjén van, amikből több van...játék a számokkal, semmi több.
4. "Látszik, hogy a dk-i részeken volt csak a fővárosi hőszigeten kívül 7 fok felett a hónap, másutt a T a hírhedt "fagymocsár" szintjén mozgott(6,1-7 fok)."
Hát hogyne látszana már tizen pár adatból, hogy a 93 ezer km2-es országban csak DK-en volt melegebb...miközben alföldi, teljesen természetes körülmények között is mértem már 10 fokos minimum-hőmérséklet különbséget egymástól pár 10 méterre lévő pontok között.
Nagy hirtelen ennyi ferdítést találtam.
1. Egy ilyen kis halmazba belevenni a 4 fokos Kékest? Miért nem vetted bele még Zabart is randomra? Akkor még kevesebb lenne az átlag...
Kékes nélkül máris 6,92 fok az átlag.
2. Szerinted a térképen miért van 7 fok Pestszentlőrincnél, ha 7,5, azaz kerekítve 8 fok az átlag? Azért, mert nem annyi.
Pestszentlőrincen 7,36 fok a 4 értékes átlag a tizedesre mért adatokból.
Így máris eljutottunk oda, hogy a szerinted átlagnál 8 tizedfokkal melegebb kegyetlen fővárosi hősziget valójában csak 4 tizeddel melegebb. Havi szinten 4 tized, és ez máris felhatalmaz arra, hogy szinte minden hozzászólásodban leírd, hogy az egy kegyetlen hősziget, aminek a méréseit nincs értelme figyelembe venni.
Persze én is ferdítek, mert fogalmam sincs, hogy te milyen adatokból számolod az átlagokat, én meg ahhoz hasonlítok. Egy biztos, a 7,36 fok 'Lőrincre.
3. "Látszik, hogy a dk-i részeken volt csak a fővárosi hőszigeten kívül 7 fok felett a hónap, másutt a T a hírhedt "fagymocsár" szintjén mozgott(6,1-7 fok)."
Ez is tipikus, úgy meghúzni egy határt, hogy az nekünk legyen jó. Én meg azt mondom, hogy 6,1-6,9 között 7 mérőhely volt, 7,0-7,7 között 8 db, plusz Kékes a 16. Tehát akkor 'Lőrinc azok szintjén van, amikből több van...játék a számokkal, semmi több.
4. "Látszik, hogy a dk-i részeken volt csak a fővárosi hőszigeten kívül 7 fok felett a hónap, másutt a T a hírhedt "fagymocsár" szintjén mozgott(6,1-7 fok)."
Hát hogyne látszana már tizen pár adatból, hogy a 93 ezer km2-es országban csak DK-en volt melegebb...miközben alföldi, teljesen természetes körülmények között is mértem már 10 fokos minimum-hőmérséklet különbséget egymástól pár 10 méterre lévő pontok között.
Nagy hirtelen ennyi ferdítést találtam.
Link
Én viszont továbbra is ki fogom gyűjteni és közzé is fogom tenni a havi anomáliákat, cseppet sem érdekelve, hogy ez valakit módfelett idegesít-e vagy sem.
Bár csak brutális negatív anomáliáról is tudósíthatnék néha-(hó)napján.
Én viszont továbbra is ki fogom gyűjteni és közzé is fogom tenni a havi anomáliákat, cseppet sem érdekelve, hogy ez valakit módfelett idegesít-e vagy sem.
Bár csak brutális negatív anomáliáról is tudósíthatnék néha-(hó)napján.
Valaki ezek szerint olvasta amit írtam...De nem örülök: nem értem ez egészet ferdítésestül meg elszámolásostul.
Itt kerekített értékek vannak és tizedig tudom az adatokat. Most akkor aki pontosabb adatot ad meg az ferdít ? A választ a metnetes magas tudományos amatőrségű olvasók eldönthetik, ide írom a térképi és az általam ismert adatokat :
Győr 7----7 (Likócs) és 6,5 (Pér)
Szombathely 6----6,3
Sármellék 7----6,7
Siófok 8----7,5
Pécs 7 ---- 7(Pogány 7)
Paks 7 ----6,9
Budapest 7 ----7,5 (Lőrinc) és 6,9 (Ferihegy)
Szeged 8 ----7,7
Szolnok 7 ----7
Kékes 4 ----3,5
Békéscsaba 7 ----7,5
Miskolc 6 ----6,1
Debrecen 7 ----7
Nyíregyháza 6 ---6,3
Átlag : 6,71----6,71
Érdekes, hogy a pápai reptér átlaga 6,7 volt. Hol is van itt a fagymocsár ?
Ebből az látszik gyengébbek kedvéért, hogy egyedül Szegeden volt magasabb a Tátlag, mint Lőrincen (7,5) és kb. ugyanannyi volt Siófokon és Békéscsabán, máshol 7 fok vagy kevesebb. Gondolom ha századfokokat nézünk, akkor Siófok kicsit több, azért kerekítették 8 fokra. Kb. ezredszer lettem itt ha jól értelmezem valamiféle adathamisítónak beállitva, talán a vak is láthatja ezek után, mi folyik itt ellenem évek óta. Mindenki eldöntheti, kinek az adatainak hisz, részemről az anomáliaboncolást befejeztem.
Itt kerekített értékek vannak és tizedig tudom az adatokat. Most akkor aki pontosabb adatot ad meg az ferdít ? A választ a metnetes magas tudományos amatőrségű olvasók eldönthetik, ide írom a térképi és az általam ismert adatokat :
Győr 7----7 (Likócs) és 6,5 (Pér)
Szombathely 6----6,3
Sármellék 7----6,7
Siófok 8----7,5
Pécs 7 ---- 7(Pogány 7)
Paks 7 ----6,9
Budapest 7 ----7,5 (Lőrinc) és 6,9 (Ferihegy)
Szeged 8 ----7,7
Szolnok 7 ----7
Kékes 4 ----3,5
Békéscsaba 7 ----7,5
Miskolc 6 ----6,1
Debrecen 7 ----7
Nyíregyháza 6 ---6,3
Átlag : 6,71----6,71
Érdekes, hogy a pápai reptér átlaga 6,7 volt. Hol is van itt a fagymocsár ?
Ebből az látszik gyengébbek kedvéért, hogy egyedül Szegeden volt magasabb a Tátlag, mint Lőrincen (7,5) és kb. ugyanannyi volt Siófokon és Békéscsabán, máshol 7 fok vagy kevesebb. Gondolom ha századfokokat nézünk, akkor Siófok kicsit több, azért kerekítették 8 fokra. Kb. ezredszer lettem itt ha jól értelmezem valamiféle adathamisítónak beállitva, talán a vak is láthatja ezek után, mi folyik itt ellenem évek óta. Mindenki eldöntheti, kinek az adatainak hisz, részemről az anomáliaboncolást befejeztem.
Akkor én most az előzőt leírom egy ábrával, ferdítések nélkül.
Ha kivesszük a siófoki tópartot, meg Kékest, akkor azért az a kerekített 7 fokos, halálosanüberbrutálfővárosigigahősziget olyan nagyon mégsem lóg ki.
Valaki elszámolta azt a 7,5 fokot.
Ha kivesszük a siófoki tópartot, meg Kékest, akkor azért az a kerekített 7 fokos, halálosanüberbrutálfővárosigigahősziget olyan nagyon mégsem lóg ki.
Valaki elszámolta azt a 7,5 fokot.
Visszatérve a novemberre nagyon meglepett, hogy 2,5 fokos volt a budapesti anomália és ezt kiterjesztik egyesek országos szintre. Velem szemben sokszor elhangzott, hogy bár cseszneki vagyok de Pápát állítom be a világ közepének (van is ebben valami a keresztény katolikusok szerint ) , de hogy egy másik szent hely (Pestszentlőrinc) miért lehet az nem tudom. Ez utóbbi 7,5 fokos átlagot hozott, ami szerint a sokévi 5 fok ott. (Ferihegyen 6,9 volt a november) Az OMSZ saját honlapján 5,4 (talán 1971-2000), ami lehet persze más városrész is, de a pápai sokévi is ekörül van. No akkor most Budapest vagy Pápa a fagymocsár ? - kérdezhetnénk. Az OMSZ anomáliatérképei 2 fok alatti 90 napos anomáliát 8 foltban is mutatnak az országban, ezek szerint 8 fagymocsár is van már. A viccet félretéve az utóbbi 13 év pápai novembereinek átlaga már jóval 6 fok felett van, vagyis fagymocsár ide vagy oda egy fokot melegedtek ebben az évszázadban a novemberek. Ha az idei nov. 6,7 fok, az utóbbi 30 évhez képest már egyáltalán nem beszélhetünk 2 fok feletti anomáliáról, de még a 100 éves átlag alapján sem. És az ország többi városa ? Néztem néhányat:
Miskolc 6,1
Nyíregyháza 6,3
Debrecen 7
Békéscsaba 7,5
Szeged 7,7
Szolnok 7
Pécs 7
Paks 6,9
Kecskemét 6,8
Szombathely 6,3
Látszik, hogy a dk-i részeken volt csak a fővárosi hőszigeten kívül 7 fok felett a hónap, másutt a T a hírhedt "fagymocsár" szintjén mozgott(6,1-7 fok).
Évek óta feltűnt, hogy a közeli Szombathely és a pápai reptér adatai mennyire hasonlóak. Az éves átlagok 2014 óta vannak meg nekem mindkét városból, előre írtam Szombathely, mellé Pápa átlagait:
2014. 11,7----12 fok
2015. 11,4-----11,5
2016. 10,9------11
2017. 10,8------11
2018. 12,5------12,6
Tehát a fagymocsár csak 2 tizeddel melegebb Szombathelynél. Ugyanakkor Szombathelyre rémületes hideget mutatnak az OMSZ 1971-2000 közti adatai, az ország talán leghidegebb része. Valóságos kis jégkor lehetett ott, pl. a november átlaga a pápainál legalább 1 fokkal hidegebb, mindössze 3,9 fok volt. Na ha ezekhez az adatokhoz viszonyítunk akkor aztán bődületes valóban a pozitív anomália, legalábbis ott (meg Budapesten).
Persze állomásáthelyezések, beépítések, kitelepülések ill. műszercserék össze-vissza dobálhatják az átlagokat, de azért leszögezhetjük, hogy 60-70 km-en belül nem valószínű ennyire regionális felmelegedés, anomáliabukfenc.
) , de hogy egy másik szent hely (Pestszentlőrinc) miért lehet az nem tudom. Ez utóbbi 7,5 fokos átlagot hozott, ami szerint a sokévi 5 fok ott. (Ferihegyen 6,9 volt a november) Az OMSZ saját honlapján 5,4 (talán 1971-2000), ami lehet persze más városrész is, de a pápai sokévi is ekörül van. No akkor most Budapest vagy Pápa a fagymocsár ? - kérdezhetnénk. Az OMSZ anomáliatérképei 2 fok alatti 90 napos anomáliát 8 foltban is mutatnak az országban, ezek szerint 8 fagymocsár is van már. A viccet félretéve az utóbbi 13 év pápai novembereinek átlaga már jóval 6 fok felett van, vagyis fagymocsár ide vagy oda egy fokot melegedtek ebben az évszázadban a novemberek. Ha az idei nov. 6,7 fok, az utóbbi 30 évhez képest már egyáltalán nem beszélhetünk 2 fok feletti anomáliáról, de még a 100 éves átlag alapján sem. És az ország többi városa ? Néztem néhányat:Miskolc 6,1
Nyíregyháza 6,3
Debrecen 7
Békéscsaba 7,5
Szeged 7,7
Szolnok 7
Pécs 7
Paks 6,9
Kecskemét 6,8
Szombathely 6,3
Látszik, hogy a dk-i részeken volt csak a fővárosi hőszigeten kívül 7 fok felett a hónap, másutt a T a hírhedt "fagymocsár" szintjén mozgott(6,1-7 fok).
Évek óta feltűnt, hogy a közeli Szombathely és a pápai reptér adatai mennyire hasonlóak. Az éves átlagok 2014 óta vannak meg nekem mindkét városból, előre írtam Szombathely, mellé Pápa átlagait:
2014. 11,7----12 fok
2015. 11,4-----11,5
2016. 10,9------11
2017. 10,8------11
2018. 12,5------12,6
Tehát a fagymocsár csak 2 tizeddel melegebb Szombathelynél. Ugyanakkor Szombathelyre rémületes hideget mutatnak az OMSZ 1971-2000 közti adatai, az ország talán leghidegebb része. Valóságos kis jégkor lehetett ott, pl. a november átlaga a pápainál legalább 1 fokkal hidegebb, mindössze 3,9 fok volt. Na ha ezekhez az adatokhoz viszonyítunk akkor aztán bődületes valóban a pozitív anomália, legalábbis ott (meg Budapesten).
Persze állomásáthelyezések, beépítések, kitelepülések ill. műszercserék össze-vissza dobálhatják az átlagokat, de azért leszögezhetjük, hogy 60-70 km-en belül nem valószínű ennyire regionális felmelegedés, anomáliabukfenc.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#417289 - 2018-12-02 13:17:17)
4 éve volt jég bőven.
2014. nov. 30. - dec. 2. között 50-60 mm csapadék jött le a Pilisben és a Budai - hegységben ónos eső formájában.
Előtte napokig vastag zúzmara volt a hegyekben kb. 400-500 méter fölött.
Mondani sem kell, hogy a károk pusztítóak voltak.
4 év után sokat javult a magasabb régiókban a helyzet, de még így is több helyen látható a korábbi károk nyoma hol jobban, hol kevésbé.
Link Link Link Link
Nálam 2 nap alatt 59 mm csapadék jött le esőben, miközben végig 0 és 0,5 fok között mozgott a T.
Nagyon rezgett a léc, de megúsztuk itt. Az éves akkorra már elérte a 840,5 mm-t.
Dec. 1-e volt a legkeményebb nap. Egész nap eső, erős szél, és 0,2 fok körüli T.
Elnézést! A megszokás.
Kérném a hsz. áthelyezését a visszatekintőbe, ahová való. Köszönöm!
4 éve volt jég bőven.
2014. nov. 30. - dec. 2. között 50-60 mm csapadék jött le a Pilisben és a Budai - hegységben ónos eső formájában.
Előtte napokig vastag zúzmara volt a hegyekben kb. 400-500 méter fölött.
Mondani sem kell, hogy a károk pusztítóak voltak.
4 év után sokat javult a magasabb régiókban a helyzet, de még így is több helyen látható a korábbi károk nyoma hol jobban, hol kevésbé.
Link Link Link Link
Nálam 2 nap alatt 59 mm csapadék jött le esőben, miközben végig 0 és 0,5 fok között mozgott a T.
Nagyon rezgett a léc, de megúsztuk itt. Az éves akkorra már elérte a 840,5 mm-t.
Dec. 1-e volt a legkeményebb nap. Egész nap eső, erős szél, és 0,2 fok körüli T.
Elnézést! A megszokás.
Kérném a hsz. áthelyezését a visszatekintőbe, ahová való. Köszönöm!
Nézzük, hogy zárt a novemberi anomália Pestszentlőrincen.
A 20-i +3,55 fokról a hónap végére "csak" 2,56 fokra mérséklődött a havi napi középhőmérséklet eltérés, köszönhetően annak, hogy igazán csak az utolsó 4 napon volt negatív eltérés, bár tény, hogy tegnap és tegnapelőtt már belecsaptunk lecsóba, a több, mint 5 fokos negatív eltéréssel.
És, ebben az évben már szinte menetrendszerűen, most is a hónap végén/legvégén érkezett a markáns lehűlés.
Az OMSZ térképe szerint nagyjából ez országos viszonylatban is igaz, nyugaton talán kevesebb, keleten viszont nagyobb pozitív anomáliával.
Link
Az ősz is nagyon melegre sikeredett, több mint 2 fokos pozitív anomáliával(90 napos térkép, gyengébbek kedvéért).
Link
(a térképen nem lehet nem észrevenni a hírhedt pápai fagymocsár világosabb foltját a térképen, most sümegi koncentrációval)
A 20-i +3,55 fokról a hónap végére "csak" 2,56 fokra mérséklődött a havi napi középhőmérséklet eltérés, köszönhetően annak, hogy igazán csak az utolsó 4 napon volt negatív eltérés, bár tény, hogy tegnap és tegnapelőtt már belecsaptunk lecsóba, a több, mint 5 fokos negatív eltéréssel.
És, ebben az évben már szinte menetrendszerűen, most is a hónap végén/legvégén érkezett a markáns lehűlés.
Az OMSZ térképe szerint nagyjából ez országos viszonylatban is igaz, nyugaton talán kevesebb, keleten viszont nagyobb pozitív anomáliával.
Link
Az ősz is nagyon melegre sikeredett, több mint 2 fokos pozitív anomáliával(90 napos térkép, gyengébbek kedvéért
).Link
(a térképen nem lehet nem észrevenni a hírhedt pápai fagymocsár világosabb foltját a térképen, most sümegi koncentrációval
)Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat