Bioszféra
Tegnap este irdatlan tücsök ciripelés volt, nem messze a központól, kertes házak irányában.
Köszönhetõ ez talán az emelkedõ Rh.60%- nak? Amúgy estefelé meg sok fecske hasította a levegõt, sok pille-légy miatt.
Köszönhetõ ez talán az emelkedõ Rh.60%- nak? Amúgy estefelé meg sok fecske hasította a levegõt, sok pille-légy miatt.

Na nem is tudtam, hogy ilyen szerencsés flótás voltam: évekkel ezelõtt a Mátrában, a Szurdokpüspöki feletti Nagy-Koncsúr gerincén másodpercekig farkasszemet néztem egy vadmacsekkal. Szóval akkor az elég extra dolog volt...
Istenem, mikor a retkes életben fogunk odajutni, hogy ezeket végleg el lehessen távolítani erdõinkbõl? Természetesen nem a hiúzokra gondoltam, hanem a motorosokra. Minden alkalommal felmegy bennem a pumpa, ha találkozom velük. Egyszer leolvasták a számról a káromkodást; kis híja volt, hogy nem hagytak helyben... Persze még nekik áll feljebb.
Sima túrázás,hegy- és erdõjárás közben kivételes mázli kell,hogy összefuss olyan zavarásra érzékeny, óvatos ragadozóval, mint a hiúz. Ez még a specializálódott kutatóknak is ünnepnap.
amellett,hogy pl. 40-50.000 ha-on él egy-kettõ. A 22 év Börzsöny járás alatt talán(!) egyszer láttam a Disznós-gerincen, sûrû ködben az átfutó kontúrját. De szinte csak káprázat volt.Mondjuk vadmacskát is idén láttam egy az egyben, teljes valójában elõször. 
2007-ben belefuttottam egy jellegzetesen elcsapott gerincû muflonkosba és annak közelében egy erdész kollégám nyomot fotózott egy horhos felett átívelõ kidõlt havas bükktörzsön. (A kutya pl. simán átmegy a horhoson, a hiúz tipikusan hidat használ. Macska..
)
Myloh-Milán is találkozott már a nyomával egy szénabála tetejérõl lesbõl leütött õz teteme kapcsán.
A mátrai disznód - bár nem tudom melyik turistaösvény mellett volt és mekkora állat volt - kevésé hiszem,hogy hiúz lenne. A disznók nem igazán az õ mûfaja,talán a magányos,kondából kivert vagy elkóborolt süldõk kivételével. Az õz comb színhúst jobban kedveli.
A farkas-sakál páros közül az utóbbi messzire kerüli a farkas által bejárt életteret, mert a farkas szisztematikusan kiirtja a konkurenciát.Amellett a sakál bár nagyobb a rókánál ritkán akaszt tengelyt vaddisznóval (ha csak nem beteg, legyengült stb.)És amíg kellõ mennyiségû apró rágcsáló rohangál az avarban inkább egerészik.Heves megyében inkább délen, a Hevesi-sík vidékén fordul elõ, bár húzódik észak felé. De még nem járnak falkában sakálék, fõleg nem mondjuk a Mátra magasabb régióiban. Eléggé generalista az élõhelyigényben, így elõbb-utóbb ott is fel fog tûnni, ha nem fut bele a terjeszkedõ farkas areájába.
Szóval a disznó sok minden mástól is feldobhatta a csülkeit, utána pedig a takarítók (holló, róka stb) elvégzik amit kell...


2007-ben belefuttottam egy jellegzetesen elcsapott gerincû muflonkosba és annak közelében egy erdész kollégám nyomot fotózott egy horhos felett átívelõ kidõlt havas bükktörzsön. (A kutya pl. simán átmegy a horhoson, a hiúz tipikusan hidat használ. Macska..

Myloh-Milán is találkozott már a nyomával egy szénabála tetejérõl lesbõl leütött õz teteme kapcsán.
A mátrai disznód - bár nem tudom melyik turistaösvény mellett volt és mekkora állat volt - kevésé hiszem,hogy hiúz lenne. A disznók nem igazán az õ mûfaja,talán a magányos,kondából kivert vagy elkóborolt süldõk kivételével. Az õz comb színhúst jobban kedveli.

A farkas-sakál páros közül az utóbbi messzire kerüli a farkas által bejárt életteret, mert a farkas szisztematikusan kiirtja a konkurenciát.Amellett a sakál bár nagyobb a rókánál ritkán akaszt tengelyt vaddisznóval (ha csak nem beteg, legyengült stb.)És amíg kellõ mennyiségû apró rágcsáló rohangál az avarban inkább egerészik.Heves megyében inkább délen, a Hevesi-sík vidékén fordul elõ, bár húzódik észak felé. De még nem járnak falkában sakálék, fõleg nem mondjuk a Mátra magasabb régióiban. Eléggé generalista az élõhelyigényben, így elõbb-utóbb ott is fel fog tûnni, ha nem fut bele a terjeszkedõ farkas areájába.
Szóval a disznó sok minden mástól is feldobhatta a csülkeit, utána pedig a takarítók (holló, róka stb) elvégzik amit kell...
Százsoros beszámoló...
Akkor kivételesen rövidebb leszek
.
A nagy medve lázban a börzsönyi hazai hiúzunk már kevésbé unikális téma.Kivéve ha a szokásos éves 1% pörgésben újra és újra elõ kell húzni "az adjatok mert kipusztul" címû parasztvakító kampányszövegeket. Igaz,hogy a folyamat éppen ellentétes, de sebaj. Errõl Pesten gõzük sincs.
Konkrét infóm nincs a jelenlegi megfigyelésekrõl, a legutóbbiak szerint békében el van a hegyvidéken.Egy vagy két példánynál nincs több és az sem biztos,hogy tartósan betelepült. Szerintem adott körülmények között használja a Selmeci-hegység felé az ökofolyosót is. A kameracsapdák üzemelésérõl sincs konkrét infóm, elvileg mennek, ha még bírják a gyûrõdést. Selmeci Kovács Ádámtól, vagy Darányi Lacitól legközelebb majd rákérdezek a témára.A mozgási útvonalait a hatalmas dõlések és a törések biztosan átrajzolták, fõleg a Magas-Börzsönyben. A nagy területeken derékig érõ sûrû gallyszõnyegben még a muflonok is elakadnak...
A hiúzokkal ellentétben a crossmotorosok és a quadosok viszont bõszen dúlják a területet, csak úgy zeng az erdõ hétvégén a falkáiktól.

Akkor kivételesen rövidebb leszek

A nagy medve lázban a börzsönyi hazai hiúzunk már kevésbé unikális téma.Kivéve ha a szokásos éves 1% pörgésben újra és újra elõ kell húzni "az adjatok mert kipusztul" címû parasztvakító kampányszövegeket. Igaz,hogy a folyamat éppen ellentétes, de sebaj. Errõl Pesten gõzük sincs.
Konkrét infóm nincs a jelenlegi megfigyelésekrõl, a legutóbbiak szerint békében el van a hegyvidéken.Egy vagy két példánynál nincs több és az sem biztos,hogy tartósan betelepült. Szerintem adott körülmények között használja a Selmeci-hegység felé az ökofolyosót is. A kameracsapdák üzemelésérõl sincs konkrét infóm, elvileg mennek, ha még bírják a gyûrõdést. Selmeci Kovács Ádámtól, vagy Darányi Lacitól legközelebb majd rákérdezek a témára.A mozgási útvonalait a hatalmas dõlések és a törések biztosan átrajzolták, fõleg a Magas-Börzsönyben. A nagy területeken derékig érõ sûrû gallyszõnyegben még a muflonok is elakadnak...
A hiúzokkal ellentétben a crossmotorosok és a quadosok viszont bõszen dúlják a területet, csak úgy zeng az erdõ hétvégén a falkáiktól.

Aaaz komoly, remélem nem viccelsz
(hahaha)
Nekem sosem volt még szerencsém vadon élõ hiúzzal találkoznom, pedig voltam már "durvább" helyeken (Erdély, illetve Szlovák Paradicsom)
Ellenben a Mátrában 2 hete láttam egy elpusztult vaddisznó tetemét a turistaösvény mellett, melynek oldaláról lerágták a húst, de még nem volt igazán büdös körülötte a levegõ, így a tetem viszonylag friss lehetett. Látszólag nem természetes halált halt a jószág, így valamely nagyobb ragadozóra gondolok. Vagy hiúz, vagy farkas tehette, de akár egy falkányi sakál is lehetett.
Jaaa
értem a poént
Budakeszi Vadaspark?



Jaaa




Nagy szerencséd van, hogy találkoztál egy ritka (legalábbis Magyarországon) állattal. Remélem, egyre többen lesznek mind a hiúzok, mind a farkasok az erdõkben.
A bükki farkassal már találkoztam szemtõl-szemben pár éve, valószínû egy kölyökkel, mert nem volt túl nagy méretû, és alig-alig félt tõlem, csak elsompolygott közeledtemre.
Én úgy tudom LAM-éktól, hogy jelen vannak. De majd õk mindjárt elõrukkolnak egy százsoros friss beszámolóval abban biztos vagyok, mert õk biztos, hogy a legfrissebb infóval rendelkeznek.
A farkasok is a Bükkben (pár család), fõleg a Bükk nyugati részén (Leány-völgy, stb. és feljárnak a Fennsíkra vadászni, néha jól megfutamítják a "patásokat" és akár százával lemenekülnek a völgyekbe szinte kiürítve a Fennsíkot.
De talán a Bükkben is van hiúz, meg a Zemplénben. Jósvafõ mellett a Szelece-völgy környékén is "rendszeres" a farkas észlelés.
A farkasok is a Bükkben (pár család), fõleg a Bükk nyugati részén (Leány-völgy, stb. és feljárnak a Fennsíkra vadászni, néha jól megfutamítják a "patásokat" és akár százával lemenekülnek a völgyekbe szinte kiürítve a Fennsíkot.
De talán a Bükkben is van hiúz, meg a Zemplénben. Jósvafõ mellett a Szelece-völgy környékén is "rendszeres" a farkas észlelés.
Sziasztok!
Eléggé elhalkult ez a topic
Arra lennék kíváncsi, hogy megvan e még az a híres- neves börzsönyi hiúz, mert én már régóta nem hallottam felõle
Az elmúlt hónapokban kizárólag a medvérõl cikkeztek, de én arra vagyok kíváncsi, hogy vajon megvannak-e a hiúzok Magyarország határain belül, illetve van-e hír róluk?
Itt a Mátrába még csak álmodni se mernék arról, hogy esetleg megtelepedjen néhány egyed, pedig odáig vagyok a macskafélékért
Üdv.
Eléggé elhalkult ez a topic


Itt a Mátrába még csak álmodni se mernék arról, hogy esetleg megtelepedjen néhány egyed, pedig odáig vagyok a macskafélékért

Hú, mit mûvelt!
Én aznap késõ este jöttem Macedóniából, de már a határõrök mondták, hogy a vihar Mindszent térségében is lezúzott minden hasznonnövényt, ami létezik.
Errõl kisfilm: Link
Ha pár órával elõbb jövünk, talán még láttuk is volna az M5-ösrõl. Így viszont, hogy sötét volt már, semmit nem láttunk. Késõbb Szegedre menve, az autópályáról is jól látszottak a nyomok.
Kalocsát is érintette: Link
Link
Én aznap késõ este jöttem Macedóniából, de már a határõrök mondták, hogy a vihar Mindszent térségében is lezúzott minden hasznonnövényt, ami létezik.
Errõl kisfilm: Link
Ha pár órával elõbb jövünk, talán még láttuk is volna az M5-ösrõl. Így viszont, hogy sötét volt már, semmit nem láttunk. Késõbb Szegedre menve, az autópályáról is jól látszottak a nyomok.
Kalocsát is érintette: Link
Link
Hát igen szomorító látványt láttam Majsa-Jásszentlászló út mentén is. A nagy szél nyomás ellen nem tudtak a terebélyes lombú fák megmaradni, amik többnyire 10-30 évesek voltak.
Szívesen!
Tavaly jelentettem meg az Erdészeti Lapokban a recenzióját, innen ismertem én is.
Nem régen Kiskunmajsa térségében bejártuk a május 6-i szupercella vonulásának útvonalán keletkezett - néhol a decemberi középhegységi jégkárok mértékét idézõ - erdõ- és viharkárokat.
Néhány fénykép a terebejárásról:
Link
Elsõsorban az alföldi szürke nyárasokat döntötte ki gyökértányérostul, sok hektár kiterjedésben. A nagyobb lombfelülettel rendelkezõ, értékesebb, jobb minõségû, 30 éves állományok mind fekszenek a térségében. A kevésbé jobb termõhelyen, fiatalabb (20-25 éves) nyárasokat inkább összetörte az SC. A nyárasokon belül az elegyes akácfoltok (fotón is szerepel) mind lábon maradtak, regenerálódni tudnak majd. A nemes nyárasokban egy-egy szórványos dõlésen,némi törésen kívül sokkal kevesebb a kár. Érdekes, hogy a szûkebb telepítés hálózatú ültetvényekben alig van kár. Illetve az alföldi fekete fenyvesek egyáltalán nem károsodtak, még csúcstörések sincsenek. Az erdei fenyõ állományokban kis mértékû dõlés károk keletkeztek. Kb. 1000-1500 hektár erdõterületet érint a széltörés. 300hektáron teljes erdõsítésre lesz szükség. 50.000 köbméter faanyag fekszik.
És ez egyetlen szupercella által okozott erdõkár!


Nem régen Kiskunmajsa térségében bejártuk a május 6-i szupercella vonulásának útvonalán keletkezett - néhol a decemberi középhegységi jégkárok mértékét idézõ - erdõ- és viharkárokat.
Néhány fénykép a terebejárásról:
Link
Elsõsorban az alföldi szürke nyárasokat döntötte ki gyökértányérostul, sok hektár kiterjedésben. A nagyobb lombfelülettel rendelkezõ, értékesebb, jobb minõségû, 30 éves állományok mind fekszenek a térségében. A kevésbé jobb termõhelyen, fiatalabb (20-25 éves) nyárasokat inkább összetörte az SC. A nyárasokon belül az elegyes akácfoltok (fotón is szerepel) mind lábon maradtak, regenerálódni tudnak majd. A nemes nyárasokban egy-egy szórványos dõlésen,némi törésen kívül sokkal kevesebb a kár. Érdekes, hogy a szûkebb telepítés hálózatú ültetvényekben alig van kár. Illetve az alföldi fekete fenyvesek egyáltalán nem károsodtak, még csúcstörések sincsenek. Az erdei fenyõ állományokban kis mértékû dõlés károk keletkeztek. Kb. 1000-1500 hektár erdõterületet érint a széltörés. 300hektáron teljes erdõsítésre lesz szükség. 50.000 köbméter faanyag fekszik.
És ez egyetlen szupercella által okozott erdõkár!
Körülbelül 60 centis vályog falak vannak a tanyánkon, ismerõs az érzés amikor kinn 30++ benn 20-23
Isteni tud lenni. Bezzeg itthon, 3. emelet..
Az tök jó,ha gazdag a bioszféra, nálunk is sok madár fészkel az udvarban, mókus lakik a fenyõfán (legalább is szerintem azon.
)


Az tök jó,ha gazdag a bioszféra, nálunk is sok madár fészkel az udvarban, mókus lakik a fenyõfán (legalább is szerintem azon.

Az épület nagy hõtehetetlensége ismerõs probléma/áldás. Igazából azóta tudom jó határok között tartani a párát, mióta rendszeresen itt élünk és oda tudunk rá figyelni. Elõször elkövettük a hibát, hogy örültünk a korán jött jó idõnek és a külsõ levegõvel engedtük felmelegíteni az épületet. Augusztusban már kigyöngyözött a pára a padlón és a következõ telet csak fûtés/szellõztetéssel töltöttük. Maradt az alapszabály, hogy az épület hõmérsékletét 20-22-fokra emelni, fûtéssel kell és nem a külsõ meleggel. A kismértékû állandó szellõzés mellett, nagyobb légcserét csak akkor használunk, mikor a külsõ hõmérséklet (és nedvesség) alacsonyabb a belsõnél. A hõtehetetlenség áldásos hatása éppen most fog következni, amikor kívül 35 fok tombol, bent éppen csak 22-23 fok 60% pára van, minden mesterséges klímaberendezés nélkül. A legmelegebb nyáron se ment fel azóta 25 fok fölé a belsõ hõmérséklet, de ehhez állandóan szabályozott szellõztetés kell. Kézzel vagy géppel. Cserébe a madárcsicser, fácánröpte, kis sólyom átvonulása, sokféle fészekrakó a kertedben mindennapos örömmé teszi a bioszféra életét. Na persze tavaly a róka is erre járt. Azóta idejében bezárom a tyúkokat.
Igazából 0-24, az év 365 napján, kivéve,ha téli félévben buli van, mert akkor fûtünk.
Az esõ nem tud beverni, csak a pince+ a hátsó fel úgy 60 centi mélyen föld alatt van. Emiatt könnyen nedvesedik, a szellõztetéssel eltûnt a penész, vizesedés (fõleg télen) ablak környékén, szószerint csöpögni szokott a víz.
Szóval nyáron nem vizesedik, ha nem esik éjjel nappal.
Fõként téli probléma miatt kell.
Az esõ nem tud beverni, csak a pince+ a hátsó fel úgy 60 centi mélyen föld alatt van. Emiatt könnyen nedvesedik, a szellõztetéssel eltûnt a penész, vizesedés (fõleg télen) ablak környékén, szószerint csöpögni szokott a víz.
Szóval nyáron nem vizesedik, ha nem esik éjjel nappal.

"Sajnos a téli vizesedés miatt...nyitva"
Pontosítsál légyszí. Mikor tartod nyitva, hogy ne legyen vizes/párás?
Mellesleg nálunk amíg nem volt nyílászáró, egy denevér volt a vendégünk
Pontosítsál légyszí. Mikor tartod nyitva, hogy ne legyen vizes/párás?
Mellesleg nálunk amíg nem volt nyílászáró, egy denevér volt a vendégünk

Én is köszönöm a pdf-es könyvet, nagyon érdekes. Gyermekkorom vad növényeit látom újra.

Értem, köszi a választ. Ez a szerzemény fantasztikus!! Ilyet kerestem egyszer, de akkor nem találtam semmit.
Köszi a linket.
Köszi a linket.

Minél több a kezeletlen gyep, rét, mezõ, annál jobban terjedhet. Az okszerû gépi, kézi kaszálás vagy a legeltetés, állattartás lezárná a pályafutását a tarackos sarjtelepeivel együtt.A kóspallagi házam mögötti Mocsár-dombon is hullámzott rendesen még néhány éve, mert ugaron hagyták a cserfás legelõt. Most újra kolomp szól, szarvasmarhák bõgnek, a Solidago meg sehol.
Bár lehet,hogy ennél bonyolultabb ennek az inváziós populáció-dinanmikája. Jaurinum kolléga a régi szép idõkbõl, biztosan szakszerûbben mesélne errõl..
..fõleg, mint az Inváziós növények Magyarországon kötet egyik szerzõje.
Link
A magas aranyvesszõ inkább dunántúli elõfordulású, a kanadai pedig északi-középhegységi.A Vértesben is szerintem tömegesebben ez utóbbi van. Nagyobb véghasznált területeken láttam én is tömegesen a vágásterületen, de ha sikeres a felújítás, néhány év és a fiatalos leárnyalja.Vége a dalnak.
Bár lehet,hogy ennél bonyolultabb ennek az inváziós populáció-dinanmikája. Jaurinum kolléga a régi szép idõkbõl, biztosan szakszerûbben mesélne errõl..

Link
A magas aranyvesszõ inkább dunántúli elõfordulású, a kanadai pedig északi-középhegységi.A Vértesben is szerintem tömegesebben ez utóbbi van. Nagyobb véghasznált területeken láttam én is tömegesen a vágásterületen, de ha sikeres a felújítás, néhány év és a fiatalos leárnyalja.Vége a dalnak.
Tudom, látom, nap mint nap.És szerte az országban.A közút mellett persze,hogy elõretör, klassz kis vonalas ökofolyósó számára, fõleg, hogy az utak mellett kvázi a Közút még örül is neki, hogy ingyenes zaj- és porfogóként funkcionál.Vagyis nem fogja irtani,ha csak nem lóg be a szelvénybe.
A János-hegy bár valóban Börzsöny, de az egy zártkertes, beépített terület, utakkal,ingatlanokkal mozaikolt üdülõrész. Ahogy Kismaros és Nagymaros között végig az egykori erdõfoltok, kezelt rétek, gyümölcsösök helyén. Nem csoda, ha betör. De az nem zárt erdõ. A hegység peremeken, ahol pl. kifutó patakvölgy, horhos, valamilyen út vagy vonalas infrastruktúra (pl. villanypászta) halad a zárt erdõ felé, ott agresszívan be fog jönni. A KEFAG-os módszer éppen arra is jó, hogy erre pontot lehessen tenni.
És ha ebben a peremi "veszélyzónában" a záródásba jobban belenyúlunk és nagyobb lesz a kelleténél a felnyílás, máris adott a lehetõség. Nyilván a Magas-Börzsönyben ettõl nem kell tartani.
A János-hegy bár valóban Börzsöny, de az egy zártkertes, beépített terület, utakkal,ingatlanokkal mozaikolt üdülõrész. Ahogy Kismaros és Nagymaros között végig az egykori erdõfoltok, kezelt rétek, gyümölcsösök helyén. Nem csoda, ha betör. De az nem zárt erdõ. A hegység peremeken, ahol pl. kifutó patakvölgy, horhos, valamilyen út vagy vonalas infrastruktúra (pl. villanypászta) halad a zárt erdõ felé, ott agresszívan be fog jönni. A KEFAG-os módszer éppen arra is jó, hogy erre pontot lehessen tenni.
És ha ebben a peremi "veszélyzónában" a záródásba jobban belenyúlunk és nagyobb lesz a kelleténél a felnyílás, máris adott a lehetõség. Nyilván a Magas-Börzsönyben ettõl nem kell tartani.
És milyenek a kilátások a kanadai aranyvesszõvel szemben, mert én a kirándulásaim során rendre ledöbbenek a terjedésén. Nem tudom, jól írtam-e le a fajt, de biztos vagyok benne, hogy tudjátok mire gondolok. Vagy magas aranyvesszõ?? Már most is jól lehetett látni pl. Vérteskozma fölött is a még virágfüzér nélküli növényt, hogy mindenhol jelen volt az elvileg -nekem legalább is - természetesnek tûnõ gyepben is. De szinte mindenhol ezt látom, völgyekben, akár fûzzel-égerrel tarkított középhegységi völgyekben is.
Kis túlzással az jön be ami akar (padlásról egér eddig is bejárt/bejár).
Ez végülis csak egy tanya, télen van,hogy 1-1 hétig ki sem megyünk. Szellõztetni meg kell, különben bepenészesedik minden, ha csapadékos az idõ.
De szúnyogháló csere érik.Jogos.
Ez végülis csak egy tanya, télen van,hogy 1-1 hétig ki sem megyünk. Szellõztetni meg kell, különben bepenészesedik minden, ha csapadékos az idõ.

De szúnyogháló csere érik.Jogos.
Apropó, Erd. Lapok..., mikor is?
Kismaros - Nagymaros között, a közút mellett elképesztõ mèreteket ölt a bálványfa. Amennyire autóból megítélhetõ, már a János - hegyi részre be is tört, az pedig vasatagon a Börzsöny. Pedig ott bolygatás nuku. Sõt, tudtommal a nagymarosi kollégák is szenvednek vele némely részeken.

Kismaros - Nagymaros között, a közút mellett elképesztõ mèreteket ölt a bálványfa. Amennyire autóból megítélhetõ, már a János - hegyi részre be is tört, az pedig vasatagon a Börzsöny. Pedig ott bolygatás nuku. Sõt, tudtommal a nagymarosi kollégák is szenvednek vele némely részeken.
Hát én nem tartanám nyitva az ablakokat, mert nem csak madár fog befészkelõdni, hanem mezei rágcsálók, egerek. Felszaladnak a falon akár 2 métert is.
Nálam a kertre nézõ ablakon volt müa. háló, de egyszer az is át volt rágva az alsó lécezésen, nyáron. Talán a fém szúnyogháló, jól leszegecselve megvéd ettõl.
Nálam a kertre nézõ ablakon volt müa. háló, de egyszer az is át volt rágva az alsó lécezésen, nyáron. Talán a fém szúnyogháló, jól leszegecselve megvéd ettõl.
Érdekesség/kérdés:
A tanyában egy ideje észrevettük, hogy az függönykarnisokon több helyütt is fészeképítési kísérletek folynak. Az egyik ablaknál csomó fûkaszalék van elhagyva. Madárra tippeltünk, de még nem bukott le, mivel tojás nem volt a fészekben ezért eltakarítottuk.
Elképzelhetõ, hogy egy madárnak megtetszett a védett házbelsõ?
Sajnos a téli vizesedés miatt muszály nyitvatartani az ablakokat,és a szúnyogháló elég defektes.
A tanyában egy ideje észrevettük, hogy az függönykarnisokon több helyütt is fészeképítési kísérletek folynak. Az egyik ablaknál csomó fûkaszalék van elhagyva. Madárra tippeltünk, de még nem bukott le, mivel tojás nem volt a fészekben ezért eltakarítottuk.
Elképzelhetõ, hogy egy madárnak megtetszett a védett házbelsõ?

Sajnos a téli vizesedés miatt muszály nyitvatartani az ablakokat,és a szúnyogháló elég defektes.

Hohóóó!Kedves Tagtárs!
Nem szélmalom-harc az, van rá jó módszer! Ld. KAEG-sek munkáját vagy alább!
Erdészeti Lapok szakcikk is volt róla a kisalföldiek tollából!
Mondjuk az alapvetõen zárt középhegyvidéki erdõállományaidban, a börzsönyi klímán, nem sok dolgod, bajod lesz vele, ha csak nem bolygattok meg túlságosan hegységperemi erdõterületeket, pl. nem kellõen vitális és megfelelõ egyedszám/hektár arányú természetes újulattal.Mert ahogy az akác, oda a bálványfa is betör!

Nem szélmalom-harc az, van rá jó módszer! Ld. KAEG-sek munkáját vagy alább!
Erdészeti Lapok szakcikk is volt róla a kisalföldiek tollából!

Mondjuk az alapvetõen zárt középhegyvidéki erdõállományaidban, a börzsönyi klímán, nem sok dolgod, bajod lesz vele, ha csak nem bolygattok meg túlságosan hegységperemi erdõterületeket, pl. nem kellõen vitális és megfelelõ egyedszám/hektár arányú természetes újulattal.Mert ahogy az akác, oda a bálványfa is betör!
A gombás ráoltás a legjobb tudomásom szerint nem mûködik. A nyárfa tönköknél remekül funkcionál a gyorsabb lebomlás (pl. tönk) kataliziseként, de a bálványfa olyan gyilkos vegyülettekkel van átitatva,hogy lebontó gomba legyen a "tönkjén", amelyik elviseli. 
A szijácsfúrással már jó felé tapogatózol. Az I-es kategóriájú triklopil mindent visz, a bálványfát is, de azt mezei halandók nem érhetik el.A glifozát hatóanyagúak III-as kategóriás vegyszerek és megfelelõ használat mellett szinte 100%-os eredménnyel lehet alkalmazni õket.A kisalföldi erdészek erõsen fertõzött területeket tisztítottak meg a módszereikkel. Idõsebb egyedeket tömény vegyszerrel injektálták, míg a fiatal, még zöld kérgû hajtásokat, cserjéket leveles állapotban kenték. Ha kivágják, akkor a vágáslapot is érdemes lekenni.Utána többször vissza kell térni a területre és kíméletlenül ismételni a kezeléseket.Idõ, energia, kitartás, és nem kevés költség, de eredményesen lehet irtani.
Két év után 80%-osan fertõzött területekrõl 0%-ra csökkent a bálványfa jelenléte.

A szijácsfúrással már jó felé tapogatózol. Az I-es kategóriájú triklopil mindent visz, a bálványfát is, de azt mezei halandók nem érhetik el.A glifozát hatóanyagúak III-as kategóriás vegyszerek és megfelelõ használat mellett szinte 100%-os eredménnyel lehet alkalmazni õket.A kisalföldi erdészek erõsen fertõzött területeket tisztítottak meg a módszereikkel. Idõsebb egyedeket tömény vegyszerrel injektálták, míg a fiatal, még zöld kérgû hajtásokat, cserjéket leveles állapotban kenték. Ha kivágják, akkor a vágáslapot is érdemes lekenni.Utána többször vissza kell térni a területre és kíméletlenül ismételni a kezeléseket.Idõ, energia, kitartás, és nem kevés költség, de eredményesen lehet irtani.
Két év után 80%-osan fertõzött területekrõl 0%-ra csökkent a bálványfa jelenléte.
A bálványfa kiírtásáról egy szó jut eszembe: szélmalom-harc.
Az akácnál is sokkal agresszívabb, semmirekellõ faj. Pfûû...
Az akácnál is sokkal agresszívabb, semmirekellõ faj. Pfûû...
A kivágása utáni átjárhatatlan gyökérsarj - bozótról: Mivel lehet megakadályozni? A fája "ehetõ"-e pl. a laskagomba, vagy a gévagomba számára (beoltás)? Azok esetleg meg tudnák emészteni a gyökérzetet is? Gyakran találkozok városban magról kelt példányokkal, amiket ha egy-két éven belül gyökerestõl nem távolítanak el, kipusztíthatatlanná válnak. Esetleg a szíjácsba fúrt lyukakba töltött tömény fozáttal el lehet-e pusztítani?
A genetikai élettartama 130-150 év között mozog, kis hazánkban nagy átlagban 60-80 évig simán elél.Utána már gyorsan taplógombásodik. Gyors terjeszkedésû, gyors növekedésû pionírfajnál ez a normális.
Szabad állásban dekoratív, 25 méteres parkfává is megnõ. A fiatal egyedeknek a szivacsos bélszövet szerkezet miatt nagyobb szélben valóban könnyen törik - akár rommá is - a koronája, de dõlni keveset láttam. A hajtás- és törzssérüléseket iszonyat gyorsan regenerálja fokozott sarjadzással, igaz ebbõl könnyen dzsungelszerû sarjtelep is lehet, pl. tömeges hajtássérülések esetén.
Kiváló méhlegelõ, és különleges ízû, remek méze van!Mint szélsõséges termõhelyeket is meghódító pionír faj fantasztikus vitalitással rendelkezik. A gyökérzete(!) vizet és tápanyagokat tárol, innen ered a brutális sarjadzóképesség egyik motorja. A csírázásgátló méreganyagaival a gyökerén keresztül a környezetének a talaját is telíti. Ez gyakorlatilag egy komplex gyomirtó vegyület, ami ráadásul nehezen és hosszú idõ alatt bomlik le. Így nincs konkurenciája és mivel a levele, a kérge is mérgezõ, kis hazánkban nincs kártevõje sem.
Fény- és melegigényes faj, az árnyékolást és fiatal korában a fagyot is nehezen viseli, bár ha befásodott, akkor már nem árt neki a tartós zord hideg sem.
Szabad állásban dekoratív, 25 méteres parkfává is megnõ. A fiatal egyedeknek a szivacsos bélszövet szerkezet miatt nagyobb szélben valóban könnyen törik - akár rommá is - a koronája, de dõlni keveset láttam. A hajtás- és törzssérüléseket iszonyat gyorsan regenerálja fokozott sarjadzással, igaz ebbõl könnyen dzsungelszerû sarjtelep is lehet, pl. tömeges hajtássérülések esetén.
Kiváló méhlegelõ, és különleges ízû, remek méze van!Mint szélsõséges termõhelyeket is meghódító pionír faj fantasztikus vitalitással rendelkezik. A gyökérzete(!) vizet és tápanyagokat tárol, innen ered a brutális sarjadzóképesség egyik motorja. A csírázásgátló méreganyagaival a gyökerén keresztül a környezetének a talaját is telíti. Ez gyakorlatilag egy komplex gyomirtó vegyület, ami ráadásul nehezen és hosszú idõ alatt bomlik le. Így nincs konkurenciája és mivel a levele, a kérge is mérgezõ, kis hazánkban nincs kártevõje sem.
Fény- és melegigényes faj, az árnyékolást és fiatal korában a fagyot is nehezen viseli, bár ha befásodott, akkor már nem árt neki a tartós zord hideg sem.
Múlt nyáron írtam Link
Ez az idén is így van, a cseresznyét félérettem lezabálták.
Ráadásul megtanulták, hogy nem kell az emberektõl tartani, légpuskával állva a fa alatt, madárijesztõ a fán, rádió felkötözve a fára maximum hangerõn szólva, döglött madár kikötözve, ragadozó madár hangutánzás CD-rõl, pillanatok alatt megszokják hogy a riasztó nem bántja õket, és tojnak rá.
Az a két rekordszáraz év egymás után ilyen hatással volt az élõvilágra.
Ez az idén is így van, a cseresznyét félérettem lezabálták.
Ráadásul megtanulták, hogy nem kell az emberektõl tartani, légpuskával állva a fa alatt, madárijesztõ a fán, rádió felkötözve a fára maximum hangerõn szólva, döglött madár kikötözve, ragadozó madár hangutánzás CD-rõl, pillanatok alatt megszokják hogy a riasztó nem bántja õket, és tojnak rá.
Az a két rekordszáraz év egymás után ilyen hatással volt az élõvilágra.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276843 - 2015-05-31 13:36:03)
Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276842 - 2015-05-31 13:11:49)
Balvanyfa: Agresszív gyomfa. Írtando szigorúan. Minden mást elnyom, egy év alatt 1-3 m is képes nõni, de hamar tönkremegy. Törik, kidõl egy nagyobb szélben. Magrol gyorsan szaporodik sajnos.
Balvanyfa: Agresszív gyomfa. Írtando szigorúan. Minden mást elnyom, egy év alatt 1-3 m is képes nõni, de hamar tönkremegy. Törik, kidõl egy nagyobb szélben. Magrol gyorsan szaporodik sajnos.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276841 - 2015-05-31 13:01:5
Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima)

Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276840 - 2015-05-31 12:46:35)
Nem a legjobb kép, de aki ismeri az úgy is felismeri ennyibõl is. Milyen fa fajtáról van szó Link ?
Nem a legjobb kép, de aki ismeri az úgy is felismeri ennyibõl is. Milyen fa fajtáról van szó Link ?
Komolyan mondom ezek az énekes rigók olyan mókásan dalolnak, hogy az fantasztikus. Mindig is csíptem õket, de mostanra fogott meg igazán. Úgy érzem,amikor esténként ügyködök a kertben, mintha kiröhögne, vagy kommentálná, mit csinálok, nagyon mókásak. Talán azért is feltûnõek ennyire, mert most arányában sokan vannak nálunk, kevesebb a fekete rigó, vörösbegy.
Ja, és teljesen ledöbbentem, a múlt héten kakukk repült tova a cseresznyefánkról.
Ja, és teljesen ledöbbentem, a múlt héten kakukk repült tova a cseresznyefánkról.
Egyes cinegepopulációknál nem ritka a másodköltés. Sõt, a gyakorlati tapasztalatom az - amit a Börzsönyre értek - , hogy az elmúlt években igen sûrûnek mondható a második alj mind a széncinege, mind a kék cinke esetében.
Tart még a költési idõszak, költözhetnek bele akár más fajok is.
Kirepültek a cinkék nálunk, kialmoztam az odút, tele volt bogarakkal. Most szárad. Tudnátok tanáccsal segíteni, rakjam -e ki újra? Fognak benne másodszor költeni?
Meg lehet, valahogy megoldom a fotót a héten. Amikor kiszállok kaput nyitni mindig hallom a csivitelést. Haláli jó érzés, hogy ilyen élet van a környéken.
Talán kis közöm van hozzá, hisz egész télen etettem a madarakat.

Talán kis közöm van hozzá, hisz egész télen etettem a madarakat.
Nálunk a májusi cseresznyét eszik a rigók, verebek. De olyan szinten pofátlanok, hogy még mi az alsó ágakról szedjük, õk 1-2 méterrel feljebb nyugodtan lopkodnak.
Bár hozzáteszem el is hordják etetni. Az udvarban van 1 feketerigó fészek, 5 tojással. Az út mellett pedig fûzfa odúban már fiókák csivitelnek hangosan. Sajnos túl magasan van, de majd megpróbálom lefotózni valahogy.
Bár hozzáteszem el is hordják etetni. Az udvarban van 1 feketerigó fészek, 5 tojással. Az út mellett pedig fûzfa odúban már fiókák csivitelnek hangosan. Sajnos túl magasan van, de majd megpróbálom lefotózni valahogy.

Nálunk még a verebek is rászoktak a szõlõre egy száraz évben. Sajnos azóta sem felejtettek, minden évben tönkreteszik anyukámnál a szõlõt. 2011-ben széncinkét láttam szilvát csipegetni. Nagyon szomjas lehetett.
Talán azért is kaphattak rá a gyümölcsökre mert innen nyernek egészséges vizet, illetve az "ember" elvette a korábbi élõhelyüket a gigantikus monokultúrás hülyeségével, illetve kevés a gyümölcsfa (helyette díszfák) így koncentráltabban tûnik fel a "károkozás". Nálam is ette a rigó a gyík a szõlõt a háznál. No meg az élõ világ is állandóan változik.