Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Nagyon köszönom a válaszod.
Azért az nagyon baba lenne, ha havazna itt. Állítolag még sosem fordult elõ.
Azért az nagyon baba lenne, ha havazna itt. Állítolag még sosem fordult elõ.
Hozapor kerdes: szombat-vasarnap vonul majd at eszakrol egy hidegcsepp, igy szep konvektiv esemenyek lehetnek. Mivel -2, -3, rovid idore akar -4 fokos T850 is erint majd, teljesen nem lehet kizarni a hozaporokat sem, (foleg eleg eros intenzitas eseten), de a jeg, jegdara meg mindig valoszinubb, mert az sokkal nehezebben olvad el mint a hopelyhek.
(A felhobol valoszinuleg vegyesen hopelyhek, jegszemek esnek majd ki, de mire a talajfelszinre ernek, a hopelyhek nagyobb valoszinuseg szerint elolvadnak, a jeg nem. Nagyon eros intenzitas eseten viszont olyan merteku lehet az olvadas altali lehutese a levegnek, hogy mar akar a hopelyhek is foldet erhetnek...)
(A felhobol valoszinuleg vegyesen hopelyhek, jegszemek esnek majd ki, de mire a talajfelszinre ernek, a hopelyhek nagyobb valoszinuseg szerint elolvadnak, a jeg nem. Nagyon eros intenzitas eseten viszont olyan merteku lehet az olvadas altali lehutese a levegnek, hogy mar akar a hopelyhek is foldet erhetnek...)
Je'g kerdes: a kulcs abban all, hogy a felho negativ homersekletu (felso) reszen keletkezo jegszemeknek nem szabad teljesen elolvadniuk a pozitiv homersekletu (alsobb) legretegben, amig elerik a talajt. Minel nagyobbak a jegszemek, annal vastagabb/magasabb T-u also retegen tudnak atesni teljes olvadas nelkul.
A teli felevben keletkezo jegnek/jegdaranak igy konnyebb dolga van szilard halmazallpotban elerni a talajt. Nyaron, magasabb homersekleten erre mar csak az eleg nagy jegszemek kepesek, amikhez mar nagy vertikalis kiterjedesu Cb kell.
Na, ilyen nem igen van Maltan nyaron (leginkabb semmi csapadek nincs ott arra), ugyhogy 0-hoz kozelit az eselye jegesonek nyaron arra. Mig eszakabbi szelessegeken ugyebar nem ritkak a magasratoro Cb-k a nyari felevben.
A teli felevben keletkezo jegnek/jegdaranak igy konnyebb dolga van szilard halmazallpotban elerni a talajt. Nyaron, magasabb homersekleten erre mar csak az eleg nagy jegszemek kepesek, amikhez mar nagy vertikalis kiterjedesu Cb kell.
Na, ilyen nem igen van Maltan nyaron (leginkabb semmi csapadek nincs ott arra), ugyhogy 0-hoz kozelit az eselye jegesonek nyaron arra. Mig eszakabbi szelessegeken ugyebar nem ritkak a magasratoro Cb-k a nyari felevben.
Valamit nem ertek. Maltan elek es jegesot otthon leginkabb csak nyaron heves zivataroknal lattam. Itt ez egeszen mas, itt jeg esot vagy jeg zaport februarban es marciusban lehet latni fokent Most is plussz 9 fok van es szinte csak jeg esik, vagy inkabb csak csepereg mert nem intenziv a csapadek. Ez hogyan lehetseges?
Szombat hajnalra 4-5 fokot josolnak ez zaporokat. Elofordulhat esetleg hozapor is?
Szombat hajnalra 4-5 fokot josolnak ez zaporokat. Elofordulhat esetleg hozapor is?
Melegben igaz, hiszen nagyobb páratartalom mellett az izzadság nehezebben párolog el, kevésbé tudja hûteni a szervezetet, tehát meleged lesz. Léteznek is képletek a melegben tapasztalható hõérzet (heat index) kiszámítására T és RH alapján, ez különösen az USA-ban az elõrejelzésekben gyakran szereplõ elem. Egy táblázat hõérzetekkel, mért hõfok és páratartalom függvényében: Link
Hidegben (ha az ember a legkisebb mértékben sem izzadna) mindez már nem mûködik. Sõt, olyankor a párásabb levegõt lehet hidegebbnek érezni, mivel jobb hõvezetõ, vagyis könnyebben elvonja a hõt a szervezettõl. Szerintem ez is ismerõs érzés: 0°C ködben sokkal "fázósabb" idõ, mint tiszta, száraz idõben. (Más kérdés, hogy hideg esetén a szélhûtés szerepe még fontosabb, és a száraz 0°C-os levegõ nálunk ritkán jár szélcsenddel.)
Hidegben (ha az ember a legkisebb mértékben sem izzadna) mindez már nem mûködik. Sõt, olyankor a párásabb levegõt lehet hidegebbnek érezni, mivel jobb hõvezetõ, vagyis könnyebben elvonja a hõt a szervezettõl. Szerintem ez is ismerõs érzés: 0°C ködben sokkal "fázósabb" idõ, mint tiszta, száraz idõben. (Más kérdés, hogy hideg esetén a szélhûtés szerepe még fontosabb, és a száraz 0°C-os levegõ nálunk ritkán jár szélcsenddel.)
Sziasztok!
Tapasztalatom szerint egy adott hõmérsékleten - legyen itt most szó pl. +18°C-os rövidnadrágos, rövid ujjas idõrõl - a hõérzet függ a levegõ nedvességtartalmától (is). Alacsony nedvességtartalomnál (~40%) lehet a fenti öltözetben fázni is, illetve magasabb nedvességtartalomnál (~90%), akár izzasztó is lehet ez a szerelés.
Igaz, hogy minél szárazabb a levegõ annál hidegebbnek érezni, vagy még tapasztaljak csak tovább?
Tapasztalatom szerint egy adott hõmérsékleten - legyen itt most szó pl. +18°C-os rövidnadrágos, rövid ujjas idõrõl - a hõérzet függ a levegõ nedvességtartalmától (is). Alacsony nedvességtartalomnál (~40%) lehet a fenti öltözetben fázni is, illetve magasabb nedvességtartalomnál (~90%), akár izzasztó is lehet ez a szerelés.
Igaz, hogy minél szárazabb a levegõ annál hidegebbnek érezni, vagy még tapasztaljak csak tovább?
Köszi!
Ennek még egy részét nem értem, de elolvasom párszor és értelmezem
Ennek még egy részét nem értem, de elolvasom párszor és értelmezem
Hm, hogy hideg területeken képzõdnek, az ebben a formában nem teljesen igaz 
Egy talajmenti AC-területen a légtömegek nagy térségben leszálló mozgást végeznek. Eközben a levegõ adiabatikusan melegszik, tehát nincs kondenzáció és ezáltal felhõképzõdés sem. Talajközelben az áramlás az AC irányából egy alacsony nyomású terület irányába mutat, azaz divergencia (szétáramlás) lép fel. Ezért nincsenek pl. egy AC-nak frontjai. A leszálló légmozgás inverziót okoz, mely felhõoszlató hatású.
Az AC létrejötte és fejlõdése 3 különbözõ csoportba osztható:
1. Egy magassági AC egy nagy magasságokban kialakuló magasnyomású terület és ezért az 500 hPa és efeletti térképeken látszik. Ez az AC mindig egy talajmenti ciklonnal van kapcsolatban, mivel a felületi melegedés okán a vertikális nyomásgradiens lesüllyed és a talajmenti relatív nyomáscsokkenés a magasság növekedésével egy, a vízszintes környezethez képesti magasabb nyomásban tükrözõdik. Ezen oknál fogva a felállás fordítva is igaz, azaz egy talajmenti AC egy magassági ciklon (hidegcsepp, örvény, stb.) jelenlétére utal.
2. Egy hideg AC akkor jön létre, ha a levegõ (pl.) télen egy hideg tájegység felett lehül, erre példa a középázsiai AC. A "nehezebb" ill. "tömörebb" levegõ nagyobb nyomást tud gyakorolni az alatta elterülõ területre. Közepes szélességeken (azaz nálunk is) lapos ékek formájában ciklonok hátoldalán is kialakulhat, ekkor átmeneti AC a besorolása.
3. Egy dinamikus AC a Rossby-hullámok, azaz a poláris front jetstreamje, ill. annak egy örvénye által generálódik. A legjobb példa a dinamikus AC-ra az Azori-szigetek környékén kialakuló AC, mely az északatlanti térség szubtrópusi magasnyomású övéhez tartozik. A hideg levegõ lesüllyed, majd a Golf-áramlat hatására felmelegszik. Ez a légtömeg, ill. légtömeg-áramlat az izlandi ciklontevéknység okán kelet felé mozdul. A területen belüli áramlás iránya az óramutató járásával megegyezõ, azaz anticiklonális, ill. matematikailag és thermodinamikailag nézve negatív.
Egy talajmenti AC-területen a légtömegek nagy térségben leszálló mozgást végeznek. Eközben a levegõ adiabatikusan melegszik, tehát nincs kondenzáció és ezáltal felhõképzõdés sem. Talajközelben az áramlás az AC irányából egy alacsony nyomású terület irányába mutat, azaz divergencia (szétáramlás) lép fel. Ezért nincsenek pl. egy AC-nak frontjai. A leszálló légmozgás inverziót okoz, mely felhõoszlató hatású.
Az AC létrejötte és fejlõdése 3 különbözõ csoportba osztható:
1. Egy magassági AC egy nagy magasságokban kialakuló magasnyomású terület és ezért az 500 hPa és efeletti térképeken látszik. Ez az AC mindig egy talajmenti ciklonnal van kapcsolatban, mivel a felületi melegedés okán a vertikális nyomásgradiens lesüllyed és a talajmenti relatív nyomáscsokkenés a magasság növekedésével egy, a vízszintes környezethez képesti magasabb nyomásban tükrözõdik. Ezen oknál fogva a felállás fordítva is igaz, azaz egy talajmenti AC egy magassági ciklon (hidegcsepp, örvény, stb.) jelenlétére utal.
2. Egy hideg AC akkor jön létre, ha a levegõ (pl.) télen egy hideg tájegység felett lehül, erre példa a középázsiai AC. A "nehezebb" ill. "tömörebb" levegõ nagyobb nyomást tud gyakorolni az alatta elterülõ területre. Közepes szélességeken (azaz nálunk is) lapos ékek formájában ciklonok hátoldalán is kialakulhat, ekkor átmeneti AC a besorolása.
3. Egy dinamikus AC a Rossby-hullámok, azaz a poláris front jetstreamje, ill. annak egy örvénye által generálódik. A legjobb példa a dinamikus AC-ra az Azori-szigetek környékén kialakuló AC, mely az északatlanti térség szubtrópusi magasnyomású övéhez tartozik. A hideg levegõ lesüllyed, majd a Golf-áramlat hatására felmelegszik. Ez a légtömeg, ill. légtömeg-áramlat az izlandi ciklontevéknység okán kelet felé mozdul. A területen belüli áramlás iránya az óramutató járásával megegyezõ, azaz anticiklonális, ill. matematikailag és thermodinamikailag nézve negatív.
Sziasztok! Lenne egy kérdésem. Én úgy tudom, hogy anticiklonok általában a hideg területeken keletkeznek. Akkor az Azori szk. környékén miért alakul ki? Ott nincs is annyira hideg, sõt mindig melegebb van mint a környezetében lévõ területeken.
Szép válasz!
Egyébként nem azt kérdezte, hogy lesz-e valamikor, vagy, hogy mikor, hanem, hogy hol találja meg az archívumot jelenleg.
Egyébként nem azt kérdezte, hogy lesz-e valamikor, vagy, hogy mikor, hanem, hogy hol találja meg az archívumot jelenleg.
Ha van idõd egészen sokáig vissza lehet nézni, "További észlelések"-re egyszer rákattint, utána már elég az Entert nyomni (folyamatosan!). Persze nem a legegyszerûbb, de azért lehetséges. :-)
Köszönjük az újfent kielégítõ választ! Ez az én olvasatomba megint egy gonosz zrikálás része a fejlesztõk felé! Kérlek, ezeket mellõzd, nem kell tovább szítani a tüzet. Normális kérdésre lehet ésszel, normálisan válaszolni, de ez úgy látszik nem megy mindenkinek!
A válasz: ez is természetesen a munka folyamat és fejlesztés még el nem végzett fele és lesz ilyen funkció is.
Köszönjük a megértésed.
A válasz: ez is természetesen a munka folyamat és fejlesztés még el nem végzett fele és lesz ilyen funkció is.
Köszönjük a megértésed.
Sziasztok Nem tudja valamelyikõtök hogy az észlelési napló archívumát hol találom meg?
Régebben visszatudtam nézni adott napokra az idõjárást....
Nem tudja valamelyikõtök hogy az észlelési napló archívumát hol találom meg?Régebben visszatudtam nézni adott napokra az idõjárást....
A helyzet adja, hogy mit kell figyelni! Nagy általánosságban az a két akciócentrum határozza meg az idõjárásunkat. Ennek mutatószáma a NAO index. Ha pozitív akkor erõs az izlandi minimum és javarészt erõsek a zonális áramlások Európa felett, ha negatív, akkor majdnem biztosan erõs blocking van. Persze mindegyik esetnél létezhetnek kivételek.
Kérdezz bármikor
Szeretném, ha átolvasnád ezt az elõadást, hiszen nagyon sok kérdésedre választ kaphatsz: Link
Nagy általánosságban az a két akciócentrum határozza meg az idõjárásunkat. Ennek mutatószáma a NAO index. Ha pozitív akkor erõs az izlandi minimum és javarészt erõsek a zonális áramlások Európa felett, ha negatív, akkor majdnem biztosan erõs blocking van. Persze mindegyik esetnél létezhetnek kivételek.Kérdezz bármikor
Szeretném, ha átolvasnád ezt az elõadást, hiszen nagyon sok kérdésedre választ kaphatsz: Link
Akkor az izlandi minimumot és az azori maxot kell figyelni?
Nagyon köszönöm a válaszodat ,ezt akartam tudni.
Nagyon köszönöm a válaszodat ,ezt akartam tudni.
Azért, mert január eleje óta gyökeresen megváltozott a cirkuláció az Északi-Félgömbön. Ha a jelenlegi szezont nézzük, akkor a december homlokegyenest más képet mutatott a január óta tapasztaltakhoz képest. Decemberben ugyanis masszív anticiklonok uralma alatt volt az Északi-Sark (emlékszel még Grönland környékén is stabilan ott figyelt a magasnyomás), ami a mérsékelt szélességeken tartotta a ciklonaktivitást, illetve okozott nagy számú észak-dél irányú hõcserét.
Január eleje óta viszont kezdett felengedni az erõs anticiklonális túlsúly, amivel párhuzamosan megerõsödött az izlandi minimum, illetve életjeleket küldött magáról az azori maximum is. Itt hozzá kell tennem, hogy Golf-áramlat ide vagy oda, az izlandi minimum javarészt erõs tevékenységet mutat január eleje óta, szóval ennyit a közvetett hatások súlyáról.
Ennek kölcsönhatásaként csökkent a ciklonaktivitás a mérsékelt szélességeken, így javarészt anticiklonok alakítják a mi idõjárásunkat is. Véleményem szerint a mostani hideg periódust a szibériai maximumnak köszönhetjük, ugyanis most a legjobban kiterjedt, de nemsokára az is gyengülni fog.
Lassan itt az ideje viszont, hogy szép nagy viharciklonok alakuljanak ki és okozzanak változékony idõjárást, illetve újra színre lépjenek a zonális jellegû áramlások.
Ha engem kérdezel, ha folytatódott volna a decemberben tapasztalt helyzet, akkor egy izgalmas télre tekinthetnénk most vissza, így viszont halál unalom volt az egész. Most így jártunk, a tavalyi fényévekkel jobb volt, talán a következõ izgalmasabb lesz.
És hogy az eredeti kérdésedre válaszoljak: lehet most is csapadékos idõ, csak kicsit nagyobb szerencse kell hozzá. Viszont ismerve a szerencsénket... nem lesz egy könnyû menet, már ha országos jelentõs havazást szeretnél...
Január eleje óta viszont kezdett felengedni az erõs anticiklonális túlsúly, amivel párhuzamosan megerõsödött az izlandi minimum, illetve életjeleket küldött magáról az azori maximum is. Itt hozzá kell tennem, hogy Golf-áramlat ide vagy oda, az izlandi minimum javarészt erõs tevékenységet mutat január eleje óta, szóval ennyit a közvetett hatások súlyáról.
Ennek kölcsönhatásaként csökkent a ciklonaktivitás a mérsékelt szélességeken, így javarészt anticiklonok alakítják a mi idõjárásunkat is. Véleményem szerint a mostani hideg periódust a szibériai maximumnak köszönhetjük, ugyanis most a legjobban kiterjedt, de nemsokára az is gyengülni fog.
Lassan itt az ideje viszont, hogy szép nagy viharciklonok alakuljanak ki és okozzanak változékony idõjárást, illetve újra színre lépjenek a zonális jellegû áramlások.
Ha engem kérdezel, ha folytatódott volna a decemberben tapasztalt helyzet, akkor egy izgalmas télre tekinthetnénk most vissza, így viszont halál unalom volt az egész. Most így jártunk, a tavalyi fényévekkel jobb volt, talán a következõ izgalmasabb lesz.
És hogy az eredeti kérdésedre válaszoljak: lehet most is csapadékos idõ, csak kicsit nagyobb szerencse kell hozzá. Viszont ismerve a szerencsénket... nem lesz egy könnyû menet, már ha országos jelentõs havazást szeretnél...
Miért van 2 hónapja rajtunk AC és minek kéne változnia hogy ez lejöjjön rólunk és csapadékossá váljon az idõ??
De azért.
De azért.
Sziasztok,
Szeretnék segítséget kérni, hogy honnan tudnám meg azoknak a jelenidõ térképen a honlap átalakítást követõen rövid ideig használt "kriksz-krakszoknak" (még a pontos nevüket sem tudom bocs
) a pontos jelentését, és hol találhatom meg a teljes jelkészletet.
Elõre is köszönöm a segítséget.
Szeretnék segítséget kérni, hogy honnan tudnám meg azoknak a jelenidõ térképen a honlap átalakítást követõen rövid ideig használt "kriksz-krakszoknak" (még a pontos nevüket sem tudom bocs
) a pontos jelentését, és hol találhatom meg a teljes jelkészletet.Elõre is köszönöm a segítséget.
Sima MKR: vonalas MKR, cirkuláris MKR
Nem sima MKR: MKK (mezoléptékû konvektív komplexum) nagyobb és erõsebb a simánál (maddoxi kritériumoknak megfelel)
Az MKR-ek létrejöttében elég sok tényezõ közrejátszik,... leginkább a szélnyírás és a nagytérségû kényszerhatások kapcsolata, de sok más összetevõ megléte is fontos. Olyan ez mint a jó húsleves...: csak precíz fûszerezéssel lesz igazán ízletes!
VMKR szupercellával, szélviharral és jégesõvel (4 személyre)
Hozzávalók:
- 1 liter CAPE (kb. 1500 j/kg) - ízlés szerint lehet több vagy kevesebb
- szélnyírás
- 1 mokkáskanál örvényesség-advekció (tetszõlegesen cirkuláris vagy vonalas szerkezetû)
- ha nincs kéznél örvényesség, akkor 1 csipet hidegfront vagy konvergencia is megfelelõ a célnak
- amennyiben nem hiánycikk, akkor 1 evõkanál frontra merõleges 0-2,5 km-es szélnyírás vektor
- víz (lehetõleg légnedvesség formájában)
- egy üveg besugárzás
- ha nincs besugárzás, akkor egy érett MNSZ is megteszi (szigorúan kimagozva)
- magassági divergencia (drága hozzávaló)
Elkészítés:
Vegyünk 1 liter CAPE-t és keverjük össze a légnedvességgel. Amennyiben kéznél van egy front vagy örvényesség, akkor alakítsuk vonalas szerkezetûvé (frontnál nem nehéz mûvelet). Szépen lassan engedjük be a nedvesség és CAPE elegyébe. (közben kezdjük el 30-35 fokon melegíteni)
A radar segítségével könnyedén figyelemmel kísérhetjük, hogy mennyire van kész állapotban. A fûszerezésnél vigyázni kell. Adagoljunk egy kis szélnyírást az MNSZ mellé, és a radaron láthatjuk, ahogy vonalba rendezõdnek a piros jelek! Amennyiben elkezdõdik a folyamat, csupán 1-3 órát kell várni, hogy összeérjenek az ízek és tálalható.
Tálalás:
Forrón fogyasztandó egy Magyarország alakú tányérban!
Nem sima MKR: MKK (mezoléptékû konvektív komplexum) nagyobb és erõsebb a simánál
(maddoxi kritériumoknak megfelel)Az MKR-ek létrejöttében elég sok tényezõ közrejátszik,... leginkább a szélnyírás és a nagytérségû kényszerhatások kapcsolata, de sok más összetevõ megléte is fontos. Olyan ez mint a jó húsleves...: csak precíz fûszerezéssel lesz igazán ízletes!
VMKR szupercellával, szélviharral és jégesõvel (4 személyre)
Hozzávalók:
- 1 liter CAPE (kb. 1500 j/kg) - ízlés szerint lehet több vagy kevesebb
- szélnyírás
- 1 mokkáskanál örvényesség-advekció (tetszõlegesen cirkuláris vagy vonalas szerkezetû)
- ha nincs kéznél örvényesség, akkor 1 csipet hidegfront vagy konvergencia is megfelelõ a célnak
- amennyiben nem hiánycikk, akkor 1 evõkanál frontra merõleges 0-2,5 km-es szélnyírás vektor
- víz (lehetõleg légnedvesség formájában)
- egy üveg besugárzás
- ha nincs besugárzás, akkor egy érett MNSZ is megteszi (szigorúan kimagozva)
- magassági divergencia (drága hozzávaló)
Elkészítés:
Vegyünk 1 liter CAPE-t és keverjük össze a légnedvességgel. Amennyiben kéznél van egy front vagy örvényesség, akkor alakítsuk vonalas szerkezetûvé (frontnál nem nehéz mûvelet
). Szépen lassan engedjük be a nedvesség és CAPE elegyébe. (közben kezdjük el 30-35 fokon melegíteni)A radar segítségével könnyedén figyelemmel kísérhetjük, hogy mennyire van kész állapotban. A fûszerezésnél vigyázni kell. Adagoljunk egy kis szélnyírást az MNSZ mellé, és a radaron láthatjuk, ahogy vonalba rendezõdnek a piros jelek! Amennyiben elkezdõdik a folyamat, csupán 1-3 órát kell várni, hogy összeérjenek az ízek és tálalható.
Tálalás:
Forrón fogyasztandó egy Magyarország alakú tányérban!
Hogy lehet következtetni a SQUALL LINE ok kialakulására?És a sima MKR kialakulására?Mit kell nézni hozzá?
Köszi! És még mik azok a színek a térképen? Szerintem a ciklon szélébõl kapunk mert 1010-1015 hpa várok országosan.
Itt megnézheted: Link Az egeret baloldalt lassan húzni lefelé, fölül a dátumot figyelni, "vendredi" a péntek! Mellesleg abból havat ne várj, jövõ héten lehet említést érdemlõ.
Sziasztok! Lenne egy kérdésem. Ami az Atlanti óceánnál van alacsony légnyomású terület az fog hozzánk jönni pénteken? Link
Sziasztok! Szeretném én is gyarapítani a fórumot a közeljövõben különbözõ video anyagokkal. A kérdés: melyik a leghasználhatóbb tárhely a fotókra, melyik a videókra. A fotókat mekkora felbontásban és méretben a legideálisabb feltennem. A segítségeteket elõre is köszönöm!
Régebben valaki írt egy cikket itt a MetNeten arról, hogy a városok fõterein található meteorológiai állomások, azok a nagy dobozok, amik felváltva mutatják az órát és a hõmérsékletet, miért és mennyire mérnek rosszul.
Elõ tudná valaki bányászni nekem azt a cikket?
Köszönöm!
Elõ tudná valaki bányászni nekem azt a cikket?
Köszönöm!
A 90-es és az afölötti látástávolsági kódok a tengeren használatosak.
Szárazföldön ezen kód maximális értéke a 89 (70 km feletti a látástáv).
Íme az egyik "tutaj" jelentése: LAOX5 02184 99305 70265 41597 70516 10220 2016/ 40335 54000 70222 86448 22253 00200 20304 305// 40703 5//// 6//// 80180=
10 km-es a látástáv...
Szárazföldön ezen kód maximális értéke a 89 (70 km feletti a látástáv).
Íme az egyik "tutaj" jelentése: LAOX5 02184 99305 70265 41597 70516 10220 2016/ 40335 54000 70222 86448 22253 00200 20304 305// 40703 5//// 6//// 80180=
10 km-es a látástáv...
Az elõrejelzést, amelyre gondolsz, gép készítette, mely nem tekinthetõ teljeskörû tájékoztatásnak.
A MetNet.hu-n önkéntes munkát végzõ elõrejelzõ kollégák naponta kétszer frissítik a 36 órás prognózist, mely a fõoldalon közvetlenül megtekinthetõ. Ezt érdemes figyelemmel követni, mert vannak olyan idõjárási helyzetek (mint a mostani is), amikor egyes modellek jelentõs hibával számolnak és teljesen más idõjárást jeleznek elõre, mint ami bekövetkezik. Ilyenkor az elõrejelzõ kolléga tapasztalatának segítségével javít a modellen és helyes elõrejelzést készít, mint ahogy az a fõoldalon is olvasható. Remélem érthetõ voltam.
A MetNet.hu-n önkéntes munkát végzõ elõrejelzõ kollégák naponta kétszer frissítik a 36 órás prognózist, mely a fõoldalon közvetlenül megtekinthetõ. Ezt érdemes figyelemmel követni, mert vannak olyan idõjárási helyzetek (mint a mostani is), amikor egyes modellek jelentõs hibával számolnak és teljesen más idõjárást jeleznek elõre, mint ami bekövetkezik. Ilyenkor az elõrejelzõ kolléga tapasztalatának segítségével javít a modellen és helyes elõrejelzést készít, mint ahogy az a fõoldalon is olvasható. Remélem érthetõ voltam.
Szép napot! A számitógépes modellek egy része, igy az Országos Meteorológiai Szolgálat által is hasznélt ECMWF sajnos még mindig nem érzékeli/nem "ismeri" a hidegpárnát, annak Stratus-felhõzetét, az ún. hochnebel-t.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hétvégén újabb hidegfront érkezik
Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46
Szabályzat