Agrometeorológia
Nálam is tetves volt a bodza, szilva, cseresznye. Múlt hétvégén kezeltem a helyzetet. Retek itt kikelt, de inkább elengedtem. Annyit nem fogyasztunk, hogy locsoljam. 
Az ősszel vetett zöldségek heti áztatós öntözéssel el vannak. Hétvégén lehet szórok pár paradicsom és paprika palántát, esetleg zöldbabot vetek és nem is nagyon erőlködöm a kertben vetéssel szeptemberig. Van még ezer dolog a házon.
Az ősszel vetett zöldségek heti áztatós öntözéssel el vannak. Hétvégén lehet szórok pár paradicsom és paprika palántát, esetleg zöldbabot vetek és nem is nagyon erőlködöm a kertben vetéssel szeptemberig. Van még ezer dolog a házon. 
Nekem tetves a bodza
Viszont van 4 mályvám, azok is tetvesek voltak, de mostanra meggyógyultak!
Retek nekem sem működik idén, szerintem túl hamar jött a nyár és egyszerűen felmagzottak (bár én nem locsoltam őket a mélymulcsban, lehet kellett volna 1-2-szer).
Saláta jól nézne ki, ha nem ették volna meg a csigák a nagy részét (elkezdtem levadászni őket).
Nyári retket meg nyári salátát tegnap ültettem, remélem azok nőnek majd rendesen.
Viszont van 4 mályvám, azok is tetvesek voltak, de mostanra meggyógyultak!
Retek nekem sem működik idén, szerintem túl hamar jött a nyár és egyszerűen felmagzottak (bár én nem locsoltam őket a mélymulcsban, lehet kellett volna 1-2-szer).
Saláta jól nézne ki, ha nem ették volna meg a csigák a nagy részét (elkezdtem levadászni őket).
Nyári retket meg nyári salátát tegnap ültettem, remélem azok nőnek majd rendesen.
Tök érdekes, hogy a bodzánk teljesen tetűmentes, míg azért azt látni, hogy a tetűnek kedvező évben vagyunk sajna. Rengeteg virág van/volt rajta idén, már vagy 300-at leszedtem, de még 3-szor annyi tuti van rajta. Lett is belőle bodzaital, a fagyóba is jutott belőle bőven.
A retek nagyon nem jött be idén, kevés gömbölyödött ki és igen csípősek, sokszor fásak, vízhiány biztos nem lehetett, mert esők is voltak, és legalább 2 naponta jól meg volt locsolva. Valakinek van hasonló, vagy éppen ellenkező tapasztalata retekkel? Tavaly volt eddig a legjobb éve a reteknek nálunk. (Infó: "óriás vaj", meg "korai legjobb", amit idén vetettünk).
A saláta (ausztrál tépősaláta) rendkívül jó. A meteor meggy már piros, de a lányok nem hagyják, hogy beérjen.....
A retek nagyon nem jött be idén, kevés gömbölyödött ki és igen csípősek, sokszor fásak, vízhiány biztos nem lehetett, mert esők is voltak, és legalább 2 naponta jól meg volt locsolva. Valakinek van hasonló, vagy éppen ellenkező tapasztalata retekkel? Tavaly volt eddig a legjobb éve a reteknek nálunk. (Infó: "óriás vaj", meg "korai legjobb", amit idén vetettünk).
A saláta (ausztrál tépősaláta) rendkívül jó. A meteor meggy már piros, de a lányok nem hagyják, hogy beérjen.....
Én maradok a hagyományos réz+kén mellett. Ha kitisztul a légkör, hétvégén indul az első permet. Nem éri meg agyon permetezni a nemes gyümölcsöket. Ha belevág a rontás, de nagyon, akkor vigye. Van olyan kései szőlőm, ami felfutott az orgona fára is, és ott hozza a fürtöket sorozatban. Alatta semmi, persze árnyékban.
Nyír ez mindent:
Belélegezve mérgező (toxikus)
R36/38 Szem- és bőrizgató hatású
R50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.
A 2és 3. pontban található H-mondatok teljes szövege:
H315 Bőrirritáló hatású.
H319 Súlyos szemirritációt okoz.
H331 Belélegezve mérgező
H400 Nagyon mérgező a vízi élővilágra
H410 Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz
Belélegezve mérgező (toxikus)
R36/38 Szem- és bőrizgató hatású
R50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.
A 2és 3. pontban található H-mondatok teljes szövege:
H315 Bőrirritáló hatású.
H319 Súlyos szemirritációt okoz.
H331 Belélegezve mérgező
H400 Nagyon mérgező a vízi élővilágra
H410 Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz
Van egy Néró szőlő tövem,kb. harmadik éve terem.Egyértelműen rezisztens a gombabetegségekre,tulajdonképpen permetezés nélkül is teljesen egészséges marad.És nagyon finom édes.
Rákattintottam, megtaláltam a biztonsági adatlapját is. Éshamár, akkor belenéztem.
Lehet ilyet fogok tenni az IBCk-be, úgy látom szépen nyírja az algákat
Valaki innen próbálkozott már rezisztens(nek mondott) szőlőkkel? Nekem vannak kis töveim Pölöskei muskotályból és Néróból (meg +1, amit elfelejtettem). Ezek 1,5 év óta vígan elvannak vegyszer nélkül, mondjuk nálunk nem kifejezetten mossa őket ...rá az eső
De még nincs hosszabbtávú tapasztalatom, még nem teremnek.
Lehet ilyet fogok tenni az IBCk-be, úgy látom szépen nyírja az algákat
Valaki innen próbálkozott már rezisztens(nek mondott) szőlőkkel? Nekem vannak kis töveim Pölöskei muskotályból és Néróból (meg +1, amit elfelejtettem). Ezek 1,5 év óta vígan elvannak vegyszer nélkül, mondjuk nálunk nem kifejezetten mossa őket ...rá az eső
De még nincs hosszabbtávú tapasztalatom, még nem teremnek.
Lélegzetelállítóan szépek!
Nekem kb. 15-20 fajtám lehet. Ez is nagy kedvencem.
edith wolford
Nekem kb. 15-20 fajtám lehet. Ez is nagy kedvencem.
edith wolford
Vasárnap megszórtam kontakt réz,kén, és felszívódó hatóanyagúakkal. Mellé ment karate, hogy a tetű, káros rovarállományt kordában tartsa. Eddig működik a dolog. Következő forduló jövőhét vége, hasonlóan.
Arányban a dobozon szereplő mennyiséget szoktam keverni. Abba nincs hiba.
Persze a jól elvégzett zöld munka nélkül nincs értelme a permetezésnek. Most már lehet ritkítani, tőketörzsről előtörő hajtásokat kitörni.
Arányban a dobozon szereplő mennyiséget szoktam keverni. Abba nincs hiba.
Persze a jól elvégzett zöld munka nélkül nincs értelme a permetezésnek. Most már lehet ritkítani, tőketörzsről előtörő hajtásokat kitörni.
Az esős szakasz kezdetén mi a javaslat?
A szőlők most kezdenek virágozni, megelőző jelleggel érdemes most, -virágzáskor - vagy utána permetezni réz és kén egyveleggel?
Persze hogy kell, de milyen %-ban előtte- utána. Úgy tudom nem egyformán tűri a ként például a szőlő.
A szőlők most kezdenek virágozni, megelőző jelleggel érdemes most, -virágzáskor - vagy utána permetezni réz és kén egyveleggel?
Persze hogy kell, de milyen %-ban előtte- utána. Úgy tudom nem egyformán tűri a ként például a szőlő.
A kisvízkör egyensúlya valóban komplicírt kérdés, de talán megér egy - két szót...
az Aral-tó, az Amazonas-medence, a Kalahári és a Kárpát-medence azért is érdekes helyek, mivel jól körülírt beáramlással + lefolyással, és jól körülírt területen, bizonyos időszakokban, jelentős helyi konvektív csapadékkal rendelkez(né)nek.
Ha figyelembe vesszük, hogy a párolgást a jelenlévő növényzet milyen karakteresen befolyásolja, érdemes elgondolkodni mégis az Aral-tó történetén. Százéves távlatban élő tó volt, 60 ezer tonna éves halkonzerv exporttal. Most hajók ezrei hevernek a homokban, nincsenek körülötte ültetvények, és a felhők is eltűntek fölötte... pedig a két folyó megvan, a városokból a víz - miután megforgatták - valahová eltávozik, lefolyása tudtommal nincs; a vízre is igaz a megmaradás elve...
Ellenpélda az Amazonas-medence, komoly lefolyással, élő galéria - erdőkkel, komoly felhő - borítással. Azt olvastam róla, hogy a területen kívülre/ről 2% a víz-anyagcsere, 98% odabent pörög...
Jó kérdés az időszakos Kalahári. - és hogy a mi helyünk (Kárpát-medence) hol van: a biogén vízforgatás, az emberi vízforgatás, és az időszakosság vektor - rendszerében...
Szlovákiai szerzők, díjnyertes könyvet írtak a kisvízkörökről. Kravčík M, Kohutiar J, et al., The New Water Paradigm - WATER FOR THE RECOVERY
OF THE CLIMATE. (szlovákul Nova Vodna Paradigma).
Link
Nem az a furcsa, ha valahol sivatag van. A csodálatos az, hogyha NINCS valahol sivatag... (kínai bölcselet: a bögre attól lesz értékessé, hogy tér van benne. Ne csak azt lásd, ami van - az is fontos, ami nincs.)
az Aral-tó, az Amazonas-medence, a Kalahári és a Kárpát-medence azért is érdekes helyek, mivel jól körülírt beáramlással + lefolyással, és jól körülírt területen, bizonyos időszakokban, jelentős helyi konvektív csapadékkal rendelkez(né)nek.
Ha figyelembe vesszük, hogy a párolgást a jelenlévő növényzet milyen karakteresen befolyásolja, érdemes elgondolkodni mégis az Aral-tó történetén. Százéves távlatban élő tó volt, 60 ezer tonna éves halkonzerv exporttal. Most hajók ezrei hevernek a homokban, nincsenek körülötte ültetvények, és a felhők is eltűntek fölötte... pedig a két folyó megvan, a városokból a víz - miután megforgatták - valahová eltávozik, lefolyása tudtommal nincs; a vízre is igaz a megmaradás elve...
Ellenpélda az Amazonas-medence, komoly lefolyással, élő galéria - erdőkkel, komoly felhő - borítással. Azt olvastam róla, hogy a területen kívülre/ről 2% a víz-anyagcsere, 98% odabent pörög...
Jó kérdés az időszakos Kalahári. - és hogy a mi helyünk (Kárpát-medence) hol van: a biogén vízforgatás, az emberi vízforgatás, és az időszakosság vektor - rendszerében...
Szlovákiai szerzők, díjnyertes könyvet írtak a kisvízkörökről. Kravčík M, Kohutiar J, et al., The New Water Paradigm - WATER FOR THE RECOVERY
OF THE CLIMATE. (szlovákul Nova Vodna Paradigma).
Link
Nem az a furcsa, ha valahol sivatag van. A csodálatos az, hogyha NINCS valahol sivatag... (kínai bölcselet: a bögre attól lesz értékessé, hogy tér van benne. Ne csak azt lásd, ami van - az is fontos, ami nincs.)
Tegnap megint betalált 2 zivi, pedig egész nap nagyon kerülgette csak a környéket, úgyhogy folytatódik a szerencsés konvektív esemény találat ITT Velencén. Remélem,azért sok helyen csökkent a szárazság!
A retkeket, fûszernövényeket, sóskát, kicsi salátát, epret már ehetjük is. A borsó hüvelyek már megjelentek.
A retkeket, fûszernövényeket, sóskát, kicsi salátát, epret már ehetjük is. A borsó hüvelyek már megjelentek.
Tegnap megint betalált 2 zivi, pedig egész nap nagyon kerülgette csak a környéket, úgyhogy folytatódik a szerencsés konvektív esemény találat ITT Velencén. Remélem,azért sok helyen csökkent a szárazság!
A retkeket, fûszernövényeket, sóskát, kicsi salátát, epret már ehetjük is. A borsó hüvelyek már megjelentek.
A retkeket, fûszernövényeket, sóskát, kicsi salátát, epret már ehetjük is. A borsó hüvelyek már megjelentek.
Hoppá, akkor ez egybecseng a szomszéd által egyszer már említett velencei vashiányos talaj "elmélettel" de azt azóta senki nem erôsítette meg, így viszont akkor nekilátok a vaspótlásnak. Köszi.
Ja igen, valóban. Csak a mi kertünkben levő fákról írtam, ott meg a legnagyobb sincs 6-7 évnél idősebb, és 4-5 méternél magasabb. Nekik azért pár méterre leér a gyökerük, gondolom, tehát egyelőre nincs gond.
Itt : "A nagyobb fák még pár hétig bírják, sajnos már 50 centi alatt sem 100% a nedvesség, tehát mostanában érheti el a kiszáradás a fél méteres mélységet" .
De közben rájöttem, hogy gyümölcsfákról írsz. Így viszont jogos.
Csak a nagyobb fákon akadt meg a szemem, első gondolatra ilyenkor nem gyümölcsfára gondolnék, meg hogy még pár hétig bírják ( pár hét az nálam 2 hetet jelent ), és elindul a kiszáradás.
De közben rájöttem, hogy gyümölcsfákról írsz. Így viszont jogos.
Csak a nagyobb fákon akadt meg a szemem, első gondolatra ilyenkor nem gyümölcsfára gondolnék, meg hogy még pár hétig bírják ( pár hét az nálam 2 hetet jelent ), és elindul a kiszáradás.
Szerintem egy jól erjesztett csalánlének bármikor van olyan hatása, mint egy Fitohormnak..
A permetezések idején sokszor rakok a törzsoldatba aminosavas löttyöt (pl. Megafol), ott néhányszor már láttam korrekt eredményeket, de ezek is borzasztóan túlárazottak (3-4000 Ft/l), szóval akkor már inkább valami minőségi mikroelemes lombtrágyát használok 3-5 alkalommal, aztán viszlát.
A barackot illetően jó kérdés, lehet levéllyukasztó gomba, illetve nagyon hajlamos a klorózisra (vashiány) is.
A permetezések idején sokszor rakok a törzsoldatba aminosavas löttyöt (pl. Megafol), ott néhányszor már láttam korrekt eredményeket, de ezek is borzasztóan túlárazottak (3-4000 Ft/l), szóval akkor már inkább valami minőségi mikroelemes lombtrágyát használok 3-5 alkalommal, aztán viszlát.
A barackot illetően jó kérdés, lehet levéllyukasztó gomba, illetve nagyon hajlamos a klorózisra (vashiány) is.
Az Aral-tó szerintem rossz példa. Azt totálisan szétlocsolták. Vagyis az oda vezető két nagy folyó vizét.
A hatalmas párolgási veszteséget korábban a két folyó és a csapadék egyensúlyozta, de mivel a folyókat becsatornázták (szigetelés nélküli csatornákkal) a rizs és gyapot locsolása miatt, elkerülhetetlen volt a kiszáradás. A biológiai fegyvereknek ehhez semmi köze. Ráadásul kisebb vízfelület, kisebb párolgás, kevesebb csapadék...Egyszerű emberi tévedés történt.
A hatalmas párolgási veszteséget korábban a két folyó és a csapadék egyensúlyozta, de mivel a folyókat becsatornázták (szigetelés nélküli csatornákkal) a rizs és gyapot locsolása miatt, elkerülhetetlen volt a kiszáradás. A biológiai fegyvereknek ehhez semmi köze. Ráadásul kisebb vízfelület, kisebb párolgás, kevesebb csapadék...Egyszerű emberi tévedés történt.
Az a referálás, amit itt a 10265. hsz-al kezdtem, és azután a Bioszférában folytattam, a tengerek DMS termelését próbálja bemutatni Nektek, és a tengeri algák hatását a CCN ellátásra, a felhőképződésre, és a felhők stabilitására. Néhány cikket már feltettem a Bioszférába.
A szárazföldi kristályosodási magok (virágpor, spórák, baktériumok) inkább IFN funkciót töltenek be, vagyis jégszem-mag lesz belőlük. A tengeri biogén szulfát aeroszol a Föld kénciklusának kb. a felét pörgeti, és igen nagy területek albedóját befolyásolja. Meghatározó szerepe van a felhők stabilitásának, - és a szárazföldek fölött megtett távolságának - kialakításában.
A nyersolaj igen jó tápanyag a baktériumok számára. Igaz, hogy túlkínálat esetén haloalkánok (ózont bontó illékony kloridok és bromidok) is felszabadulnak, de a tenger mélyén és a felszínén, a kiömlött nyersolaj előbb - utóbb visszakerül a szén - ciklusba.
Csakhogy a lefedett felületen oxigén - mentes környezet jön létre, onnan az algák kipusztulnak, és ameddig az olajszennyezés "gyógyul", addig a kénciklus nem pörög. Ennek a regionális légköri folyamatokra, már lehet hatása. Ha pedig az olyan "távolhatásokat" is hozzávesszük, mint az El Nino, NAO, AO jelenségek hatásai, akkor lehetnek a Föld távolabbi pontjain is következményei.
Addig, ameddig a tengerek élővilága az eredeti biodiverzitással bírt, ezek a sebek hamar begyógyultak, és visszaállt az eredeti diverzitás. (kb. 6 év alatt egy Balaton nagyságú felületen). Napjainkban a rengeteg gyógyszermaradék, fertőtlenítő - szer maradék, mezőgazdasági vegyszer, és az intenzív közlekedés + offshore olajbányászat, eléggé megterheli a rendszert. Ezért kisebb szennyezések is már, látványosabb következményekkel járhatnak.
Ha megnézed az Aral-tó történetét, és az ottani biológiai kísérletek hatásait, érdekes dolgokat láthatsz: a pisztácia-ültetvényeket rég nem öntözi senki, nem lehet azt mondani, hogy szétlocsolták a tavat... viszont volt a közepén egypár kísérlet, és a tó kiszáradása is felgyorsult, amikor az Ixtoc II. esemény (mexikói olajkút, kb. DW. Horizon -léptékű) történt, majd később az Öböl- háború lezajlott.
Talán ma már lehetne modellezni ezt a történetet. Talán megérne egy diplomamunkát, ha az illetékesek összefognának...
A szárazföldi kristályosodási magok (virágpor, spórák, baktériumok) inkább IFN funkciót töltenek be, vagyis jégszem-mag lesz belőlük. A tengeri biogén szulfát aeroszol a Föld kénciklusának kb. a felét pörgeti, és igen nagy területek albedóját befolyásolja. Meghatározó szerepe van a felhők stabilitásának, - és a szárazföldek fölött megtett távolságának - kialakításában.
A nyersolaj igen jó tápanyag a baktériumok számára. Igaz, hogy túlkínálat esetén haloalkánok (ózont bontó illékony kloridok és bromidok) is felszabadulnak, de a tenger mélyén és a felszínén, a kiömlött nyersolaj előbb - utóbb visszakerül a szén - ciklusba.
Csakhogy a lefedett felületen oxigén - mentes környezet jön létre, onnan az algák kipusztulnak, és ameddig az olajszennyezés "gyógyul", addig a kénciklus nem pörög. Ennek a regionális légköri folyamatokra, már lehet hatása. Ha pedig az olyan "távolhatásokat" is hozzávesszük, mint az El Nino, NAO, AO jelenségek hatásai, akkor lehetnek a Föld távolabbi pontjain is következményei.
Addig, ameddig a tengerek élővilága az eredeti biodiverzitással bírt, ezek a sebek hamar begyógyultak, és visszaállt az eredeti diverzitás. (kb. 6 év alatt egy Balaton nagyságú felületen). Napjainkban a rengeteg gyógyszermaradék, fertőtlenítő - szer maradék, mezőgazdasági vegyszer, és az intenzív közlekedés + offshore olajbányászat, eléggé megterheli a rendszert. Ezért kisebb szennyezések is már, látványosabb következményekkel járhatnak.
Ha megnézed az Aral-tó történetét, és az ottani biológiai kísérletek hatásait, érdekes dolgokat láthatsz: a pisztácia-ültetvényeket rég nem öntözi senki, nem lehet azt mondani, hogy szétlocsolták a tavat... viszont volt a közepén egypár kísérlet, és a tó kiszáradása is felgyorsult, amikor az Ixtoc II. esemény (mexikói olajkút, kb. DW. Horizon -léptékű) történt, majd később az Öböl- háború lezajlott.
Talán ma már lehetne modellezni ezt a történetet. Talán megérne egy diplomamunkát, ha az illetékesek összefognának...
A Börzsönyben, 2013-ban láttam olyat, hogy szélnek kitett, nyugati hegyoldalon a tölgy egy része valóban leszáradt. Akkor több, száraz etap is volt egymás után, és az a terep (a Kaldera nyugati pereme, Nagybörzsönytől északra) eléggé meredek hely. - de pl. a sziklafalon az édesgyökerű páfrány, ami árnyékos területen volt, akkor is sűrűn díszlett a sziklafalban.
azt sem tartom lehetetlennek, hogy a Tátrában a 2003-as aszályos esztendő készítette elő a 2004. évi, nagy területre terjedő széltörést, majd egy évvel később (miután a fát nem bírták mind lehozni) a törött területeken a pusztító erdőtüzet.
Ezek a folyamatok néha csak évekkel később mutatkoznak meg igazán. Ha viszont a csapadék nem hiányzik, az erdők ronda jégtöréseket képesek kiheverni, és a koronát legalább részben újra fölépíteni, mint pl. a Normafa környékén az utóbbi években.
Ami nem sok optimizmusra ad esetleg okot, az a januári hajókatasztrófa a Dél-Kínai tengeren, 1 M tonna olajjal, nem messze a koreai partoktól. - bár kérdéses, hogy az olajfolt hatása ilyen távolra is elhasson. Ki tudja? A 2010-es Dw. Horizon katasztrófa utáni években, Európa is látott egypár szárazabb nyarat.
azt sem tartom lehetetlennek, hogy a Tátrában a 2003-as aszályos esztendő készítette elő a 2004. évi, nagy területre terjedő széltörést, majd egy évvel később (miután a fát nem bírták mind lehozni) a törött területeken a pusztító erdőtüzet.
Ezek a folyamatok néha csak évekkel később mutatkoznak meg igazán. Ha viszont a csapadék nem hiányzik, az erdők ronda jégtöréseket képesek kiheverni, és a koronát legalább részben újra fölépíteni, mint pl. a Normafa környékén az utóbbi években.
Ami nem sok optimizmusra ad esetleg okot, az a januári hajókatasztrófa a Dél-Kínai tengeren, 1 M tonna olajjal, nem messze a koreai partoktól. - bár kérdéses, hogy az olajfolt hatása ilyen távolra is elhasson. Ki tudja? A 2010-es Dw. Horizon katasztrófa utáni években, Európa is látott egypár szárazabb nyarat.
Hol írtam olyat, hogy kiszáradnak?
Az egy folyamat, sok lépéssel.
Ha szereted a gyümölcsöt, akkor már az első pár lépés is baj.
Az egy folyamat, sok lépéssel.
Ha szereted a gyümölcsöt, akkor már az első pár lépés is baj.
A pár hét az jó lesz pár hónapnak is.
Szép is lenne, ha 2 hónap csapadékszegénység után már kiszáradnának a fák ( 5 hete tart, és feltéve, hogy a következő 1 hétben majdnem minden konvektív csapadék kikerül téged, és tényleg alig hullik csapadék ).
Nem vagyunk mi Kalahári sivatag.
Sokkal többet bírnak a fák, mint gondolnád.
Szép is lenne, ha 2 hónap csapadékszegénység után már kiszáradnának a fák ( 5 hete tart, és feltéve, hogy a következő 1 hétben majdnem minden konvektív csapadék kikerül téged, és tényleg alig hullik csapadék ).
Nem vagyunk mi Kalahári sivatag.
Sokkal többet bírnak a fák, mint gondolnád.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#397298 - 2018-05-07 15:06:00)
Nem azért nem furatok, mert bérlő vagyok, hanem mert egy 160 m tszf-en vagyok, egy mészkőszikla/fennsík enyhe lejtőjén.
Ha már nem bírják a fák sem, megint elkezdenek kiszáradni, mint tavaly, levélpöndörödés, levélhullás, és 0 gyümölcs jövőre.
Ahogy idén sincs a kajszin, áfonyán, szedren, mandulán stb. a tavalyi aszály miatt.
A cseresznyéken az érés helyett satnyulnak, hullanak lefelé az 1-2 centis terméskezdemények már most, bár ezt még elvileg nem a szárazság miatt van.
Nem azért nem furatok, mert bérlő vagyok, hanem mert egy 160 m tszf-en vagyok, egy mészkőszikla/fennsík enyhe lejtőjén.
Ha már nem bírják a fák sem, megint elkezdenek kiszáradni, mint tavaly, levélpöndörödés, levélhullás, és 0 gyümölcs jövőre.
Ahogy idén sincs a kajszin, áfonyán, szedren, mandulán stb. a tavalyi aszály miatt.
A cseresznyéken az érés helyett satnyulnak, hullanak lefelé az 1-2 centis terméskezdemények már most, bár ezt még elvileg nem a szárazság miatt van.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#397297 - 2018-05-07 15:03:21)
Ha tényleg ilyen sokáig nem lesz eső, akkor kénytelen leszel csapvízről meglocsolni a növényeidet.
Javasolnám még a kutat, de gondolom azt nem akarsz, vagy tudsz fúratni, mert bérlő vagy.
"A nagyobb fák még pár hétig bírják" Mi lesz utána velük?
Ha tényleg ilyen sokáig nem lesz eső, akkor kénytelen leszel csapvízről meglocsolni a növényeidet.
Javasolnám még a kutat, de gondolom azt nem akarsz, vagy tudsz fúratni, mert bérlő vagy.
"A nagyobb fák még pár hétig bírják" Mi lesz utána velük?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#397294 - 2018-05-07 14:20:34)
Már megint az van, ami tavaly... Link
Ismét csak a mákban lehet bízni, hogy azért 7-10 naponta egy cella elkap, és legalább a hordók telnek.
Szerencsére azért a rácsponti diagramm csalóka, az összcsapadék talán több lesz régiós szinten: Link
A nagyobb fák még pár hétig bírják, sajnos már 50 centi alatt sem 100% a nedvesség, tehát mostanában érheti el a kiszáradás a fél méteres mélységet: Link
Kezd tényleg kellemetlenné válni a dolog, az allergia csak hab a tortán.
Már megint az van, ami tavaly... Link
Ismét csak a mákban lehet bízni, hogy azért 7-10 naponta egy cella elkap, és legalább a hordók telnek.
Szerencsére azért a rácsponti diagramm csalóka, az összcsapadék talán több lesz régiós szinten: Link
A nagyobb fák még pár hétig bírják, sajnos már 50 centi alatt sem 100% a nedvesség, tehát mostanában érheti el a kiszáradás a fél méteres mélységet: Link
Kezd tényleg kellemetlenné válni a dolog, az allergia csak hab a tortán.
Hangyák:
Kis pekándió csemetémbe (bele is) költöztek a hangyák, alig (inkább nem) akart hajtani. 3 hete kb. rászántam egy fej fokhagymát (fokhagymanyomóval), felöntöttem kb. 1 lter vízzel oszt ment a pörköltbe (akarommondani a pekándió alá). Előtte azért kapott egy kanna vizet is. Hangyák eltűntek, a fa kihajtott. Most 3 hét után megint hangyásodik, lehet kapnak még fokhagymát!
Kis pekándió csemetémbe (bele is) költöztek a hangyák, alig (inkább nem) akart hajtani. 3 hete kb. rászántam egy fej fokhagymát (fokhagymanyomóval), felöntöttem kb. 1 lter vízzel oszt ment a pörköltbe (akarommondani a pekándió alá). Előtte azért kapott egy kanna vizet is. Hangyák eltűntek, a fa kihajtott. Most 3 hét után megint hangyásodik, lehet kapnak még fokhagymát!
Hogy szakmabeli mondja ezeket, ez elkeserítő, most letörtél....
A Wuxalról is ez a véleményed, vagy a zöld flakonos Fitohorm sorozatról?
Akkor már szinte csak félve írom (
), hogy tegnap kipróbáltam a csalános permetet is, bűzlöttek is tőle a kert bizonyos szegletei, kíváncsi vagyok a fejleményre, nem fűzök hozzá nagy reményeket, de mindenképpen ki akartam próbálni. (azt már látom, hogy a hangyákat abszolúte de nem érdekli).
Az őszibaracknál mitől van (mindig is volt), hogy a levelek kb. 2-5 százaléka elsárgul, majd lehullik? Természetes, vagy lehet valamilyen elem hiány? Fe, Mg?
A Wuxalról is ez a véleményed, vagy a zöld flakonos Fitohorm sorozatról?
Akkor már szinte csak félve írom (
), hogy tegnap kipróbáltam a csalános permetet is, bűzlöttek is tőle a kert bizonyos szegletei, kíváncsi vagyok a fejleményre, nem fűzök hozzá nagy reményeket, de mindenképpen ki akartam próbálni. (azt már látom, hogy a hangyákat abszolúte de nem érdekli).Az őszibaracknál mitől van (mindig is volt), hogy a levelek kb. 2-5 százaléka elsárgul, majd lehullik? Természetes, vagy lehet valamilyen elem hiány? Fe, Mg?
Valamennyire szoktam, most is kísérletezek 1-2 anyaggal, de inkább csak a lelkiismeretem megnyugtatása végett. Dolgoztam a szakmában, pontosan tudom hogy mekkora biznisz a lombtrágya... Sok esetben a kanna többet ér, mint a benne lévő lötty. Alapesetben a talajból veszi fel a növény a fontos tápelemeket, ha az nincs rendben, akkor költhetek bármennyit lombtrágyára, semmit sem fog érni. (Kivétel ez alól az antagonista elemek, mint pl. a Ca, Fe, ezeket érdemes lehet lombon keresztül is kijuttatni a nyári melegekben.)
Értem. Köszi. Szoktál levéltrágyázni? Az segít valamennyire? Csak azért kérdem, mert írtad, hogy elég sanyarú a sorsa a homokon élő haszonnövényeknek.
Április vége óta virágzik az akác de méheket alig látni rajta. Sok család elpusztult a hosszú tél miatt.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#397095 - 2018-05-03 22:56:01)
Kb.
Durva, hamar megérett!
Kb.
Durva, hamar megérett!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#397094 - 2018-05-03 22:43:37)
Mikor virágzott a fa idén? 2-3 hete?
Mikor virágzott a fa idén? 2-3 hete?
Az. Amúgy nagyon finom meggy, csak hát kényes is. Talán kapunk már esőt ebből a gyatra medi ciklonból, reggel majdnem borult volt. T.min: 18,3
Termés mustra; a meggyek közül az érdi bőtermő szépen hoz, a mellette levő nagy szemű ropogós (név)- emléke féle pedig rúgja lefelé. Sajnos a márc. eleji fagy miatt, mint a kajszim is. A szilván is itt ott marad, fele mint tavaly.
A málna virágzás előtt, a tavalyi jó-közepes formáját hozza. A mogyorón még nem látok termést, a dió is kicsit visszafogottabb, látszik az ágvégek elfagyása.(sárga, csökött levelek.)
Na ilyen ez az év.
gulyásme: köszi a "füves" hsz.t.!
A málna virágzás előtt, a tavalyi jó-közepes formáját hozza. A mogyorón még nem látok termést, a dió is kicsit visszafogottabb, látszik az ágvégek elfagyása.(sárga, csökött levelek.)
Na ilyen ez az év.
gulyásme: köszi a "füves" hsz.t.!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat