Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Itt szokatlanul hideg 7,2 fok lett a minimum, már majdnem befűtöttem
Ma pedig irány a 17 fok, de igazából a 20-nak szurkolok, ami szerintem kis szerencsével meglehet.
Ma pedig irány a 17 fok, de igazából a 20-nak szurkolok, ami szerintem kis szerencsével meglehet.
Rettenetesen kíváncsian várom hogyan alakul a következő hetek időjárása. Vajon hőmérsékleti szempontból megint felcserélődik majd a február és a március?
Nem semmi ez a tartós tavaszi enyheség.
Nem semmi ez a tartós tavaszi enyheség.
Nagyon huzatos az idő!
Viharos széllökésekkel tarkított, enyhe időjárás van.
T akt. 13,9°C
Viharos széllökésekkel tarkított, enyhe időjárás van.
T akt. 13,9°C
Neccesen, de végül összejött nálunk a két számjegyű minimum 10,1 °C-kal. Ez természetesen hatalmas Tmin rekord lett nekem februárra, és a rendkívüliségét jól mutatja, hogy eddig a méréseimben március 7-én volt a legkorábbi 10 °C feletti érték (10,9 °C 2018-ban), tehát majdnem egy hónappal előbbre jött most ez az időpont. De végignéztem a szombathelyi 120+ éves adatsort, ott is mindössze egyetlen két számjegyű (pozitív) minimumot találtam februárban, 11,0 °C-ot 2001. február 8-án (ma pedig 10,3 °C lett ott a Tmin). Link És azért érdekes volt látni, mennyire "beteg" februárok is előfordultak régen, pl. 1956-ban a 29 napból 24 zord volt, 5-ször -20 °C alatti minimummal...
A maximumtól függően 7,8-7,9 °C-os középpel fog zárni február első dekádja, ami majdnem 2 °C-kal meghaladja a márciusi havi átlagot is, a teljes februárit pedig 6 °C-kal. Mindezt úgy, hogy azért 4 fagyos nap is összejött, viszont a mai nappal együtt 6-szor voltunk-leszünk 15,0 °C felett.
A maximumtól függően 7,8-7,9 °C-os középpel fog zárni február első dekádja, ami majdnem 2 °C-kal meghaladja a márciusi havi átlagot is, a teljes februárit pedig 6 °C-kal. Mindezt úgy, hogy azért 4 fagyos nap is összejött, viszont a mai nappal együtt 6-szor voltunk-leszünk 15,0 °C felett.
Ha már lúd... Februári zivatar, hadd szóljon! Egy tuba, vagy egy trópusi éjszaka még hiányzik. Ez a február tényleg be fog kerülni a modern Réthly-könyvbe, de legalábbis ölég sokáig fogunk emlékezni rá. Remélem, mert ha nem, az tényleg nagy gáz. Ha már ez sem lóg ki a sorból, akkor ott van gebasz, nem kicsi.
Holnap délután érdemes lesz figyelni, jön az idei első zivatarosdi. Cape is lesz kb 100-200 kg/j, de valószínűleg emelt konvekció lesz.
Talán ébredezik megint valami a GFS-en hosszútávon (űridőben).
Újabb esély, újra van mit elbukni!
Újabb esély, újra van mit elbukni!
Éjfél lesz perceken belül… február 10 is… esik az eső… és le kelletett vennem a kabátom VEDELÉS közben, mert melegem van
Takt: 12,0°C Teljesen beteg, bazmeg…
Takt: 12,0°C Teljesen beteg, bazmeg…
Ha ez így megy tovább, lassan lőttek is az idei síszezonnak az Alpokban és a Kárpátokban is…
Mivel az idei február 29 napos lesz, nehogy pont az utolsó nap csessze el a rekord meleg február címet!
Rekord számú rekord dől most rekord idő alatt. Még nem lehet kijelenteni, hogy rekord meleg február részeként.
Feltámadt a szél a T máris 13,3 fokon, ha nem kéne félni a kései fagyoktól akkor jobban tudnám értékelni ezt a majdhogynem kellemes időt.
Akárhogy is nézzük ami most van, az nem normális. 30+ éve figyelem rendszeresen az időjárást, de ilyet még nem tapasztaltam. Február 9. este 21:08 , T akt.: 12.3 C fok.
Mai Tmax: 13.1 C fok. Napi átlag: 10.3 C fok.
Eddig a Február átlaghőmérseklete: +8.3 C fok. S mindez nálam a Pilisben 320 m tszfm.- ban.
Mai Tmax: 13.1 C fok. Napi átlag: 10.3 C fok.
Eddig a Február átlaghőmérseklete: +8.3 C fok. S mindez nálam a Pilisben 320 m tszfm.- ban.
Kiváló esti mese magamfajta metnetesnek. Olvasás közben szinte magam előtt láttam milyennek kellene lenni egy igazi télnek. Említetted a Mátyás napot írásodban. Remélem meghozza a "ha nem talál, csinál" fordulatot. Ez a +12 fok ami most kint van, a tüzelőanyaggal való takarékoskodáson kívül másra nem jó.
Wissy Károly emlékszem abba a mindig rövid, néhány perces időjárás jelentésbe is beleszorított egy kis szinoptikus témájú kiegészítést. "A Kárpát medence minden csak nem mérsékelt", "a magasben melegedés zajlik, de lent a Kárpát medencében folytatódik a hideg téli idő". (Nem volt ritka a gyengébb nyugati drift idején). Tett utalásokat a Kárpát medence igen széles sprektumú téli idojárására is. 2017 januárja az utóbbi évtizedek legkomolyabb Tiszai jeges áradását produkálta, többek között hoztam képeket, helyzetjelentédt én is róla. Az is ebben a rezsimben történt!
Na, a hegy is elvérzett, 2000m-en ónoseső, alatta eső volt egész délután, látótáv 10m körül. Rommá áztam, ide is bekúszott a tavasz, de megyek is haza a nagybetűs tavaszba.
Reggel még egy pillanatra megmutatta magát a táj, de itt már nagy sebességgel kúszott fel a völgyből az a felhőtakaró, és hamar össze is ért a kép felső részén látható felhőtakaróval, majd permetszerű esőzés kezdődött.
Ez a két kép mindent elmond a mai napról, a táj (esőt is ábrázol a hegyeken kívül)
És én bőrig ázva.
Reggel még egy pillanatra megmutatta magát a táj, de itt már nagy sebességgel kúszott fel a völgyből az a felhőtakaró, és hamar össze is ért a kép felső részén látható felhőtakaróval, majd permetszerű esőzés kezdődött.
Ez a két kép mindent elmond a mai napról, a táj (esőt is ábrázol a hegyeken kívül)
És én bőrig ázva.
Hát igen, de régebben szerintem a tavaszi hónapokig a térképen se nagyon láttad a +15 meg az afeletti izotermákat, még a legdélebbi tájakon sem, pl Afrika környékén...Ha a Kara-tenger és a sarkvidék befagyna istenesen ahogy kell, garantáltan több AC alakulna ott ki. Nem minden télen, de 10 évente lenne 1-2 tél amikor az lemászna onnan és akkor durr.
".. A szubtrópusi meleg levegő jóval északabbra tolódott az elmúlt években, s lehet ez is beleköp a levesbe..."
Vannak rezsimek, amikor a szubtrópusi Ac telente jóval dominánsabb az átlagosnál. Bizony a 80 - 87 közötti időszak sokkal több extra téli helyzetet hozott mint a 88 - 95, közötti. Utóbbi időszakban érdemes megnézni mennyire hasonlóan viselkedett a szubtrópusi Ac! Úgy hívtam akkoriban, hogy "most nem erre vezet a hadak útja". Jóval kevesebb havas medi, és sarkvidéki / szibériai hidefelárasztás volt ezen években, mint azt megelőző, és az azt követő (!) időszakban! Fel kell hogy tűnjön mennyire kevés a Balkánon vonuló havas medinek integetünk az utóbbi években. A múlt évtizedben legalább a V/d havas mediciklonok szívattak.
Mindezek ellenére a 88-95 egy jóval téliesebb rezsim volt,
"...
Másrészt pedig ezen a télen is volt nem egyszer, hogy belassult a zonalis áramlás, még sem tud már egy akkora hidegdepó kialakulni Szibéria és a sarkvidék felett egyszerre, hogy az önmagával képes legyen szembe szállni a nyugati drifttel...."
Véleményem szerint a nyugati drift Kárpát medence térségre gyakorolt hatása erősebb jóval az elmúlt évtizedekben megszokottnál. Az ideihez hasonló szibériai / sarkvidéki hidegbázis mellett számtalan normális (átlagos) telet talalhatunk, sőt hideget is.
"... Másrészt még problémás a jégtakaró is. Több millió negyzetkilóméterrel van lemaradva a jég minden egyes szezon elején. Ez nem igaz, hogy nem befolyásolja az anticiklonok kialakulását a sarkvidéken és a számunkra kritikusan fontos régióban, Svalbard, Kara-tenger térségében. Ha ott nincs jég, akkor lehet a tenger vízének a hatása miatt könnyebben el ciklonosodik az idő, s emiatt ritkulhattak meg az AC-k?...
Nyílt óceán felett nincs öngerjesztő, dómszerű, tehát nagyobb magasságra kiterjedő lehűlési folyamat, tehát termikus hideg Ac sem alakulhat ki ilyen helyen. Ez csak szárazföld (hó talajfagy) vagy kiterjedt jég felett lehetséges. A nyílt óceán, tenger energiát biztosít a ciklonoknak, nagy kiterjedésű hó, jég fölé érve pedig ez megszűnik.
"... így mire egy normális blokk meg tudná hozni a hideget, nem fog kialakulni, mert a ciklonok addigára valahogy mindig felülkerekednek és mindig 1 lépéssel előrébb kerülnek. Ettől persze kivételes tél biztosan lesz még, mint pl 2012-ben, de már nem 10 évente 2-szer, hanem lehet 15-20 évente 1-szer...."
Szerintem ez is a" túl erős " nyugati drift hatása. Nincs stacionáriussá való óceáni blokk, de a kontinensen is rendellenesen hamar keletre helyeződnek. (Nincs tartós hideg megülepedés.
Érdekes hogy a múlt szezonban, és ebben is iegész pofásan kezdett a tél november végén, december első felében. Aztán jön az egyébként szintén szokásos napforduló környéki enyhülés, ugyanis a hőkontraszt erre az időszakra eleződik ki, szokott zónás etap jönni. Az viszont már nagyon beteg ahogy az utóbbi években zajlik. Nem csak a 10+ fokok, de az elhúzódása is. Azért régebben ha a karácsony olvadós volt is, azért vízkeresztig visszatért a tél az esetek többségében.
A huszadik században sincs tíz évente egy - két nagy télnél több, sőt az elmúlt századokban sem volt több, kivéve egy egy időszakot. Viszont az igazi kérdés az, hogy mi lett mára a nagy tél? Elképzelhető hogy mára nagy télként a 11/12 és a 16/17 illetve a 17 /18 párost kell zsebre rakunk, most meg zajlik a minden korban jellemző "nem emlékezetes " telek időszaka. Ha ez így van, van az már nagyon nagy baj!
Vannak rezsimek, amikor a szubtrópusi Ac telente jóval dominánsabb az átlagosnál. Bizony a 80 - 87 közötti időszak sokkal több extra téli helyzetet hozott mint a 88 - 95, közötti. Utóbbi időszakban érdemes megnézni mennyire hasonlóan viselkedett a szubtrópusi Ac! Úgy hívtam akkoriban, hogy "most nem erre vezet a hadak útja". Jóval kevesebb havas medi, és sarkvidéki / szibériai hidefelárasztás volt ezen években, mint azt megelőző, és az azt követő (!) időszakban! Fel kell hogy tűnjön mennyire kevés a Balkánon vonuló havas medinek integetünk az utóbbi években. A múlt évtizedben legalább a V/d havas mediciklonok szívattak.
Mindezek ellenére a 88-95 egy jóval téliesebb rezsim volt,
"...
Másrészt pedig ezen a télen is volt nem egyszer, hogy belassult a zonalis áramlás, még sem tud már egy akkora hidegdepó kialakulni Szibéria és a sarkvidék felett egyszerre, hogy az önmagával képes legyen szembe szállni a nyugati drifttel...."
Véleményem szerint a nyugati drift Kárpát medence térségre gyakorolt hatása erősebb jóval az elmúlt évtizedekben megszokottnál. Az ideihez hasonló szibériai / sarkvidéki hidegbázis mellett számtalan normális (átlagos) telet talalhatunk, sőt hideget is.
"... Másrészt még problémás a jégtakaró is. Több millió negyzetkilóméterrel van lemaradva a jég minden egyes szezon elején. Ez nem igaz, hogy nem befolyásolja az anticiklonok kialakulását a sarkvidéken és a számunkra kritikusan fontos régióban, Svalbard, Kara-tenger térségében. Ha ott nincs jég, akkor lehet a tenger vízének a hatása miatt könnyebben el ciklonosodik az idő, s emiatt ritkulhattak meg az AC-k?...
Nyílt óceán felett nincs öngerjesztő, dómszerű, tehát nagyobb magasságra kiterjedő lehűlési folyamat, tehát termikus hideg Ac sem alakulhat ki ilyen helyen. Ez csak szárazföld (hó talajfagy) vagy kiterjedt jég felett lehetséges. A nyílt óceán, tenger energiát biztosít a ciklonoknak, nagy kiterjedésű hó, jég fölé érve pedig ez megszűnik.
"... így mire egy normális blokk meg tudná hozni a hideget, nem fog kialakulni, mert a ciklonok addigára valahogy mindig felülkerekednek és mindig 1 lépéssel előrébb kerülnek. Ettől persze kivételes tél biztosan lesz még, mint pl 2012-ben, de már nem 10 évente 2-szer, hanem lehet 15-20 évente 1-szer...."
Szerintem ez is a" túl erős " nyugati drift hatása. Nincs stacionáriussá való óceáni blokk, de a kontinensen is rendellenesen hamar keletre helyeződnek. (Nincs tartós hideg megülepedés.
Érdekes hogy a múlt szezonban, és ebben is iegész pofásan kezdett a tél november végén, december első felében. Aztán jön az egyébként szintén szokásos napforduló környéki enyhülés, ugyanis a hőkontraszt erre az időszakra eleződik ki, szokott zónás etap jönni. Az viszont már nagyon beteg ahogy az utóbbi években zajlik. Nem csak a 10+ fokok, de az elhúzódása is. Azért régebben ha a karácsony olvadós volt is, azért vízkeresztig visszatért a tél az esetek többségében.
A huszadik században sincs tíz évente egy - két nagy télnél több, sőt az elmúlt századokban sem volt több, kivéve egy egy időszakot. Viszont az igazi kérdés az, hogy mi lett mára a nagy tél? Elképzelhető hogy mára nagy télként a 11/12 és a 16/17 illetve a 17 /18 párost kell zsebre rakunk, most meg zajlik a minden korban jellemző "nem emlékezetes " telek időszaka. Ha ez így van, van az már nagyon nagy baj!
Jó olvasni ezeket a józan elemzéseket, tényleg bölcsül a Metnet-közösség. Lehet, hogy érdemes volna előkotorni a múltból hasonló szituációkat és elemzéseket, már amennyiben lehetséges. Nyilván minél messzebb megyünk vissza az időben, annál nagyobb a megbízhatatlanság és a bizonytalanság, de legalább analógiákat lehetne találni. Sokra persze nem megyünk vele, attól még marad a télínség.
Amúgy tudom, nem sokat számítanak a megérzések, de nekem nagyon olyan benyomásom van, hogy szintet ugrott a változás.
Amúgy tudom, nem sokat számítanak a megérzések, de nekem nagyon olyan benyomásom van, hogy szintet ugrott a változás.
Egyet értek az általad leírtakkal, az elmúlt évtizedben szinte trend lett az, hogy übereljük az előző évet pozitív anomália szempontjából. Persze kivétel mindig van de ha a nagy átlagot nézzük sajnos ez a helyzet. Kicsit talán öngerjesztő ez a folyamat már, itt arra gondolok, hogy pl az Atlanti óceán hőtöbblete a tél folyamán sem tud távozni. A nagy hőkontraszt miatt több, ciklon alakul ki amik enyhébbé teszik a teleket nálunk, nyilván megfelelő makrofelállás esetén. De ahogy írtad, a melegebb víz kevesebb jég össze függésben lehet a gyengélkedő sarki AC-val, így a makrofelállásra is hatással lehet a hőtöbblet. Ha tél végére sem hűl vissza az óceán akkor a nyári félév eleve melegebb vízzel indul ami a fent leírt folyamatokat tovább erősíti évről évre. A kérdés már csak az, hogy ebből a mókuskerékből mi módon lehetne kiszakadni. Ha lesz egy kis időm megpróbálok keresni valamit a témában, mert kíváncsi lennék hogy mennyire helytálló ez a gondolatmenet.
Ez szerintem nagyon jó hír, hiszen azt jelenti, hogy fejlődik a fórumtagok bölcsessége és a sok év tapasztalata is szépen ülepedget.
SSW februárban? Fogd meg a söröm!
Egyébként alapvető probléma, hogy már január, februárban nem egyszer feltűnik a wetteres térképeken a +15 és +18 fokos izoterma is délen. A szubtrópusi meleg levegő jóval északabbra tolódott az elmúlt években, s lehet ez is beleköp a levesbe...Másrészt pedig ezen a télen is volt nem egyszer, hogy belassult a zonalis áramlás, még sem tud már egy akkora hidegdepó kialakulni Szibéria és a sarkvidék felett egyszerre, hogy az önmagával képes legyen szembe szállni a nyugati drifttel. E két ok miatt muzsikálnak gyengén a téli szezonok nálunk szerintem. Viszont érdekes, hogy a melegebb óceán víze a magasnyomásokat is kéne segítse, de tény, hogy a hő gradienst is megdobja és jobban kiélezi talán. Grönlandról és a sarkvidékről még mindig adott ugye a régi múlthoz hasonló hideg levegő, azzal gond nincs. Másrészt még problémás a jégtakaró is. Több millió negyzetkilóméterrel van lemaradva a jég minden egyes szezon elején. Ez nem igaz, hogy nem befolyásolja az anticiklonok kialakulását a sarkvidéken és a számunkra kritikusan fontos régióban, Svalbard, Kara-tenger térségében. Ha ott nincs jég, akkor lehet a tenger vízének a hatása miatt könnyebben el ciklonosodik az idő, s emiatt ritkulhattak meg az AC-k? Annó egy Izlandi erős ciklon jelenléte mellett is könnyen tudott nálunk nagy tél lenni, sőt sokszor az segítette a sarki AC-t, hogy le tudjon mászni Skandináviára, hiszen felpumpálta az enyhe levegőt. De ha nincs épkézláb sarki AC, akkor baszhatjuk. Elég összetett dolgokban kell keresni a mi teleink egyre pocsékabb jelenlétét és az egyre enyhülő teleknek az okát. Nem tudom, meddig fog ez így folytatódni, de egyre inkább rájövök, hogy már lehet kár várni a havas, időnként zord téli periódusokat is. Úgy látszik már 1-2 hetes igazi tél sem tud kialakulni a mi szélességünkön, arra már ezek a hidegdepók édes kevesek Szibériában. Mivel a szubtrópusi meleg északabbra húzódik, ezért Északabbra is tolódótt a nagyobb hőkontraszt és így mire egy normális blokk meg tudná hozni a hideget, nem fog kialakulni, mert a ciklonok addigára valahogy mindig felülkerekednek és mindig 1 lépéssel előrébb kerülnek. Ettől persze kivételes tél biztosan lesz még, mint pl 2012-ben, de már nem 10 évente 2-szer, hanem lehet 15-20 évente 1-szer....
Egyébként alapvető probléma, hogy már január, februárban nem egyszer feltűnik a wetteres térképeken a +15 és +18 fokos izoterma is délen. A szubtrópusi meleg levegő jóval északabbra tolódott az elmúlt években, s lehet ez is beleköp a levesbe...Másrészt pedig ezen a télen is volt nem egyszer, hogy belassult a zonalis áramlás, még sem tud már egy akkora hidegdepó kialakulni Szibéria és a sarkvidék felett egyszerre, hogy az önmagával képes legyen szembe szállni a nyugati drifttel. E két ok miatt muzsikálnak gyengén a téli szezonok nálunk szerintem. Viszont érdekes, hogy a melegebb óceán víze a magasnyomásokat is kéne segítse, de tény, hogy a hő gradienst is megdobja és jobban kiélezi talán. Grönlandról és a sarkvidékről még mindig adott ugye a régi múlthoz hasonló hideg levegő, azzal gond nincs. Másrészt még problémás a jégtakaró is. Több millió negyzetkilóméterrel van lemaradva a jég minden egyes szezon elején. Ez nem igaz, hogy nem befolyásolja az anticiklonok kialakulását a sarkvidéken és a számunkra kritikusan fontos régióban, Svalbard, Kara-tenger térségében. Ha ott nincs jég, akkor lehet a tenger vízének a hatása miatt könnyebben el ciklonosodik az idő, s emiatt ritkulhattak meg az AC-k? Annó egy Izlandi erős ciklon jelenléte mellett is könnyen tudott nálunk nagy tél lenni, sőt sokszor az segítette a sarki AC-t, hogy le tudjon mászni Skandináviára, hiszen felpumpálta az enyhe levegőt. De ha nincs épkézláb sarki AC, akkor baszhatjuk. Elég összetett dolgokban kell keresni a mi teleink egyre pocsékabb jelenlétét és az egyre enyhülő teleknek az okát. Nem tudom, meddig fog ez így folytatódni, de egyre inkább rájövök, hogy már lehet kár várni a havas, időnként zord téli periódusokat is. Úgy látszik már 1-2 hetes igazi tél sem tud kialakulni a mi szélességünkön, arra már ezek a hidegdepók édes kevesek Szibériában. Mivel a szubtrópusi meleg északabbra húzódik, ezért Északabbra is tolódótt a nagyobb hőkontraszt és így mire egy normális blokk meg tudná hozni a hideget, nem fog kialakulni, mert a ciklonok addigára valahogy mindig felülkerekednek és mindig 1 lépéssel előrébb kerülnek. Ettől persze kivételes tél biztosan lesz még, mint pl 2012-ben, de már nem 10 évente 2-szer, hanem lehet 15-20 évente 1-szer....
Itt is csak a hónap első két napján maradtunk éppen egy kevéssel 10 fok alatt, azóta minden nap 10, de inkább 15 fok felett alakult a Tmax. És ahogy elnézem a folytatást, az OMSZ valószínűségi előrejelzés alapán akár még 8-10 napon keresztül ez így is maradhat. A mostani állás szerint esetleg 20-a körül érhetjük el az átlagot, ami jól tudjuk, hogy mire elég február második felében.
Már ennek is negyedszázada: 1999. február 9-én kezdődött a nagy havazás. Egyetemistaként 10-én és 11-én pánikszerűen próbáltam hazautazni Szegedről, hogy láthassam, amire '87 óta vártam (ahol az első hullám Szegedre enyheséget hozott, a második pedig csak 15 cm havat), de csak Kecskemétig tudta garantálni a közlekedést mind a MÁV, mind a VOLÁN. Végül 12-én (pénteken) este jutottam haza, akkor már "csak" 36-40 cm volt az eredetileg 50 cm körüli hóból.
Februárban eddig egy nap, 1-én volt a maximum éppenhogy 10 fok alatt, aznap gyenge fagy is volt! Azóta mindennap fagymentesek az éjszakák és 10 fok feletti a maximumhőmérséklet! A havi közép eddig majdnem eléri a 10 fokot, ami magasabb, mint a tavaly márciusi! Most is 15 fok van borult ég mellett, holnap még melegebb lehet és a jövő hét is inkább márciusi időt hozhat! Félek, hogy hosszútávon nagyon nem lesz ez így jó!
Nálunk a kajszibarack, (Big red fajta), nem is a legkorábbi fajta, jelenleg piros bimbós.. A gazdatársakat megnyugtattam, hogy a jövő héten lehul az idő, erre egyöntetűen az összes modell rendesen beenyhít. Így aztán lehet várni, meg bízni a február végi hidegben, mire odaérünk bemelegszik az is.
Szerintem őt napon túl totál fogalmatlanok most a modellfutások, nem lepne meg ha a következő szondás futásokon újra teljesen más verziókat látnék (mint pl a tegnap déli is.). Átmentem fagy, és hidegebb idő váró üzemmódba, ha lesz havas téli etap az csak bónusz. Emeli a tétet ez a lárvanevelő meleg, és persze dolgozik az utóítéletből táplálkozó "majd áprilisban megkapjuk". Napfordulóig még bő öt hét van, remélhetőleg mihamarabb normalizálódik a helyzet. Szeretncsére még messze nem késő, tíz nap múlva sem.
Hát most talán február legvégére nézhet ki érdemi változás (hidegebb irányba), de azt is csak beleképzelni lehet egyelőre, olyan messze van.
Tavaly is fáklyáztam a kajszi alatt, szerintem idén is figyelni fog rá az időjárás, hogy ez ne maradjon el...
Mondjuk az én kertem és a ti ültetvényetek között van egy "kisebb" méretbeli különbség, ott egy kicsit bonyolultabb a sztori gondolom.
Tavaly is fáklyáztam a kajszi alatt, szerintem idén is figyelni fog rá az időjárás, hogy ez ne maradjon el...
Mondjuk az én kertem és a ti ültetvényetek között van egy "kisebb" méretbeli különbség, ott egy kicsit bonyolultabb a sztori gondolom.
Na, miután pár napja írtam, hogy elmozdultak a hidegebb irányba a modellek, erre most meg a melegebb irányba mozdultak el!
Rohadna meg az egész!
Rohadna meg az egész!
Pali, óriási vagy! Bár ezt a helyzetet (is) csak humorral lehet kezelni.
A fa nevében is köszi! A termései is jók szoktak lenni, úgy vettem észre, hogy évente átlagosan többet terem mint más hasonló korú példány itt a környéken.
Látom, a GEM által bedobott országos hóhelyzet már senkit nem érdekel itt a nagy depiben
A 2014-es börzsönyi ónoseső-katasztrófában gyökerestül kidőlt bükkfák által feltépett dombhalmok, mementói az akkori őrületnek
Az első 2 kép fő témáját értem. Azt is, hogy HV <> SSW
De mi az a sok kupacszerű valami a harmadikon?
De mi az a sok kupacszerű valami a harmadikon?
Mai terepfutós képek a Börzsönyből, a tavasz hírnökei lesz@rják az SSW-t és egyéb számukra érthetetlen rövidítéseket, 600 m magasságban a Dobogó-bérc gerincén vígan kelegetnek kifelé.
"A 21. sz. 3. dekádjában megmagyarázhatatlan poztitív anomália jelentkezett, forró nyarakkal és bizonytalan nemi identitású (sic!) telekkel. Ez a trend addig tartott, amíg a METNET nevezetű szekta télfanatikus tagjai föl nem dobták a pacskert. Ezt követően az időjárás visszaállt a régi jól megszokott mederbe. Az évszakok hozták a formájukat, vagyis a teleken legalább két hónapon keresztül szánkózhattak a gyerekek, a biciklizők kesztyűjére ráfagyott a letörölgetett könny, az alföldi folyók legalább egy hónapon át zajlottak, vagy akár be is álltak. A Mikulás a december hetedikére virradó hajnalon vidáman nyakalta a grogot/viszkit/konyakot/pálinkát/cujkát/sligovicát/vodkát (nemzetspecifikus!!!), az angyalkák bögyörője pedig már december 20-án lefagyott, Karácsony éccaka csak a hivatástudat késztette őket arra, hogy kézbesítsék a karácsonyfákat, meg az ajándékokat. A betlehemesek bajszán singnyi jégcsap lógott, Vízkeresztkor meg nem tudtunk léket vágni a vizeken, mert fenékig befagytak. A pálfordulás még hozott valami változást. Ha addig enyheség volt, fagyott utána, ha addig kemény téli idő volt, két hétig olvadozott egy kicsit. A Farsang már tényleg tavaszváró ünnep volt, mert mindenkinek tele lett a töke a derékig érő hóval, meg az orrszőr befagyasztó faggyal. Mátyást mindenki leszarta.(- Sándor/József/Benedek aztán kiengedte a zsákjából a meleget, de akkor már mi, télimádó metnetesek is vigyorogva néztük a felhőkről, hogy mit művelnek a tavaszi világban
"
Ámen.
"
Ámen.
Ne is mondd, úgy röhej, ahogy van. Azért arra kíváncsi lennék, hogy pár száz év múlva hogy emlékezne erről az időszakról a Réthly-könyv utódja. Mellesleg álmomban nem hittem volna, hogy a jelek szerint nem nagyon kell aggódnom a zord nap miatt. Mármint a fogadás kapcsán. Sajnos. Vagy mittudoménmár. Egy üveget buktam, de nem nagyon bántam volna a másikat sem egy zord napért cserébe. Persze még befigyelhet, lehet, hogy igaza lesz N.L.-nak.