Időjárási visszatekintő

Szeptemberi adataim és éves összesítés: Link

Szept eleje óta folyamatosan vonatozom pest-szolnok között és reggelente sokszor azt tapasztalom hogy amikor kellõen nedves a levegõ és meg van a köd feltétele mindig ugyanazokon a helyeken van összefüggõ köd (hangsúlyozom pest-szolnok között.)
Nálam rékason általában kora reggel csak meddõ párásság va míg újszászt elhagyva innen egy 6-7 km-re pedig már összefüggõ ködmezõk fogadnak,és így van ez pl Rákos felé is ott is gyakran találkzom összefügõ ködmezõvel,máshol csak párásság.
Kissé érdekesnek találom de nyílván ha jobban beáll a ködök ideje akkor ez a tendencia bizonyosan változni fog.

Bocs a szóismétlésért kissé fáradt vagyok már.

Bizony számomra is szép emlék az az okt 24,igaz abból nálam csak lepel mennyiség lett,de igen látványos hóesés volt. Pedig elõtte 23-án még 11 fok volt és semmi jele nem volt hóesésnek,szóval jó kis emlék volt.

Bizony, akkor (2003 Október) volt a MetNetesek elsõ összejövetele a Bükkben, iszonyatos szerencsénk volt, téli idõben töltöttük a hétvégét odafenn, stabil fagyban, 10-15cm-es hóban, még a fákon a lomb nagy részével, óriási és egyben maradandó élmény volt.

Kecskeméti csapadék adatok:

2005 szeptember: 79,5 mm, 1-9 hónap: 540,5 mm
2004 szeptember: 34,8 mm, 1-9 hónap: 494,0 mm

Bizony 2003ban már okt 24én esett a hó, éppen a hétvégén emlegettük fel a testvéremmel, szép volt... nálunk 2-3 centi maradt meg belõle az is szép volt tõle olyan korán.

Igen Jannesz, nézd a felsorolásomat.
Életem elsõ igazi találkozása volt med.ciklonnal azon az 1993-as Novemberi hétvégén, legalábbis 15 évesen akkor tudatosult bennem a meteorológiai háttere (Februárban is volt, sõt a D.túlon márciusban majd félméter hó esett, akkor itt semmi, ám akkor még nem foglakoztam a hátterével, alig néhány hónapos háttere volt megfigyeléseimnek, amit 14 évesen 92 õszén kezdtem, rég volt, igaz se volt, he-he) onnantól figyelem behatóan õkemléket.
Márkó lehet, hogy keveri a kettõt.

Én "93 november közepére emlékszem, amikor egy pénteki napon közepes hóesés volt pozitív T mellett, majd másnap szombaton volt egész napos havazás kb. 15-20cm hóval itt Bp.-en, 0C-os T-vel.

Igen Márkó, valóban 1992 November 14-én volt havazás hazánkban, ám nálam csak egy reggeli rövid hózápor formájában.
A felsorolásba csak azokat a havazásokat tettem bele, melyek maradandó nyomot (legalább egy-két órára) hagytak a talajon, azért vannak ott a cm-ek.

Szeged-Belváros csapadékadatai:

2005. szeptember 10. 6 mm (zápor, zivatar)
2005. szeptember 11. 3 mm (zivatar, esõ)
2005. szeptember 18. 13 mm (esõ)
2005. szeptember 19. 24,5 mm (esõ)
2005. szeptember 20. 1,5 mm (esõ)
2005. szeptember 29. 1,5 mm (esõ)
2005. szeptember 30. 11 mm (esõ)

2005. szeptember összesen: 60,5 mm
(2004. szeptember összesen: 68 mm)

2005. elsõ 9 hónapja: 631,8 mm
(2004. elsõ 9 hónapja: 559 mm)


Békéscsaba-Belváros csapadékadatai:

2005. szeptember 11. 3,2 mm (zivatar, esõ)
2005. szeptember 18. 6,5 mm (esõ)
2005. szeptember 19. 23,8 mm (esõ)
2005. szeptember 20. 3,6 mm (esõ)
2005. szeptember 30. 7,1 mm (esõ)

2005. szeptember összesen: 44,2 mm
(2004. szeptember összesen: 62,3 mm)

2005. elsõ 9 hónapja: 551,9 mm

Zoo nagyon jó gondolattal jött elõ, jómagam is közli a Mályiban tapasztalt elsõ és utolsó havazások idõpontjait (csak azokat, amelyek nyomot is hagytak), ill. a telente leesett hó mennyiségét :

1992/93: Dec 21 (0,5cm) / Már 30 (3cm) --- 34cm
1993/94: Nov 12 (8cm) / Feb 17 (8cm) --- 51cm
1994/95: Nov 13 (1cm) / Ápr 14 (1,5cm) --- 24cm
1995/96: Nov 4 (2 cm) / Ápr 16 (3 cm) --- 111cm
1996/97: Nov 27 (0,5cm) / Ápr 20 (3cm) --- 39cm
1997/98: Okt 27 (2cm) / Már 21 (0,5cm) --- 18cm
1998/99: Nov 19 (2 cm) / Már 16 (1cm) --- 119cm
1999/2000: Nov 17 (3cm) / Már 20 (1cm) --- 100cm
2000/01: Jan 23 (4cm) / Már 22 (2cm) --- 30cm
2001/02: Nov 25 (2cm) / Ápr 6 (1cm) --- 34cm
2002/03: Nov 4 (2cm) / Már 14 (1cm) --- 116cm
2003/04: Okt 24 (8cm) / Már 9 (3cm) --- 56cm
2004/05: Dec 17 (0,5cm) / Már 11 (2 cm) --- 52cm
2005/06: ?

Összeségében a legkorábbi havazás 2003-ban volt Október 24-én, a legkésõbbi 1997-ben Április 20-án.
Az egy télen leesett hó maximuma 1998/99-ben volt, 119cm-el(!), minimuma 1997/98-ban, 18cm-el, átlagban 60cm a telente leérkezõ hó mennyisége, az átlagos hóborítottság 43 nap (1992-2005).
A felsorolásból kitûnik, a Kárpát-medence sajátossága, a változó hóviszonyok, így is elmondható, hogy nagy átlagban November közepefelé szokott beköszönni, és Március közepén távozni a Tél a fehér-aranyával.

Elég kivételes visszatekintés volt, remélem élvezhetõ, a hóváróknak mindenképp, he-he !

Megvan a szeptemberi csapadék.A kimagasló aug. után Cseszneken 86 mm esett és ezzel az év 771,2 mm.Az utóbbi 40 év legesõsebb évében 1999-ben(880) okt. 1-én 643 mm-nél tartottam.Könnyen lehet,hogy az 1965-ös esõrekord(931) vagy a hiperesõs 1954 (941) is a futottak közt lesz szilveszterkor ?
Pápán a szeptember csak 65,1 mm,az év 694,9 mm.

szeptemberi csapi mennyiség nálam: 54 mm.

Ha már így benne vagyunk a téli hangulatban én is visszaidéznék egy kis téli feelinget.

Elõs havak lakóhelyemen:

97" November 18
98"November 26
99" November 17
2000 év téli elsõ fele nem hogy havat nem hozott de a novemberi idõszaka sokszor 15 fokos tavaszt idézett.
2001 Január 9 volt csupán az elsõ hó dátuma
2002 December 16
2003 Október 24
2004 December 20

2005. szeptember idõjárása Cegléden

Hõmérséklet: maximum 28 °C (9-én), minimum 8 °C (29-én).
Csapadék: 50,8 mm (tavaly csak 9,2 mm!). 8 napon hullott csapadék, 5 napon mérhetõ mennyiségben, ebbõl 4 alkalommal meghaladta az 5 mm-t.
A 24 órás maximum 19,1 mm 19-én volt.
Zivatar egy esetben fordult elõ, szeptember 11-én.

Sajószöged, szeptemberi össz csapadék: 62 mm.
Hõmérséklet adatokat nem tudok még adni, kipurcant hõmérõm pótlása már folyamatban.

A Mályi szeptemberrõl röviden:

A hónap átlaghõmérséklete: 16,6°C, kb. egy fokkal az átlag felett.
A hónap csapadéka 47,4mm, kicsivel az átlag felett.

A Tmin-ek átlaga: 11,4°C, überTmin: 7,0°C, (23-án).
A Tmax-ok átlaga: 21,9°C , überTmax: 26,8°C, (9-én).

Nyári nap: 6
Csapadékos : 7
Zivataros : 2
Egyéb jelzõnap nem volt.

Ahogy fentebb is írtam a hónap csapadéka 7 napon jött össze, napi maximum: 12,0mm (20-án).
Utóljára ilyen kevés csapadékos nap épp tavaly szeptemberben volt, bizonyítva a hónap nyugodt átlagát.

Összeségében elmondható, hogy a hónap minden tekintetben átlagos volt.

Miskolc - Gyõri kapu; 2005 Szeptember

Hõmérsékleti adatok:
Tátl= 16,6 °C (+0,7 °C)
Tmin átl= 11,9 °C
Tmax átl= 21,8 °C
Legmelegebb: 26,6 °C (10-én); Leghidegebb:7,6 °C (23-án)

Nyári nap (Tmax>=25 °C): 6 db

Összes csapadék: 54,3 mm (az avasi adatok felhasználásával!)

Összességében egy 3 napos lehûlést (18. - 20. -ig) leszámítva az átlagosnál enyhébb szeptembert hagyunk magunk mögött. Olyan jó szõlõérlelõt! :-)

Budaörs-Törökugrató szeptemberben: 44mm

Nem fura ez, hisz pl. a szintén kiemelkedõ csapadékosságú 1999-es nyár az egyik legmelegebb is volt a században.
A meleg-nedves nyár az ritka, de a nedves-átlagos hõmérsékletû az nem igazán.
A "jégkorrra" pedig csak a szenzációra éhes embereknek emlékeztetett.

Olvasom a gyorshírekben,hogy az OMSZ szerint kis hazánkban a mérések kezdete óta aug-ban ennyi esõ nem volt.A nyár országos átlaga 340 mm !Különösen furcsa(érdemes lenne összevetni az 50 évvel ezelõtti übercsapadékos nyarakkal),hogy a nyár átlaghõmérséklete ennek ellenére átlagos volt.Tehát a hidegrekordok és kevesebb napsütés ellenére sokak véleményével ellentétben nem volt hideg nyarunk!!!!!
Persze az utóbbi 15 év tikkasztó nyaraihoz szoktunk,s már az átlag sokakat "jégkorra" emlékeztet - pedig akkor nem is voltunk :-)))

Köszi Kocka, ez a Bakony-Bükk ilyetén összevetése jónak tûnik, az adatok is erre utalnak.

Az a bizonyos 1958. júniusi rekordokat hozó esõzés bizonyos területeket érintett. Ezeken a területeken belül természetesen orografikus hatások is érvényesültek. Az adatok és a csapadéktérkép azt mutatják, hogy a nagy esõzés zöme június 11-12-én volt. Az elsõ napon inkább a keleti országrész hegyvidéki területein (Pilis, Mátra, Bükk), majd másnap szintén ezeken a területeken és a Bakonyban. A Bakonynak is inkább a keleti oldalán, ahol Királyszálláson 193 mm-t mértek, ugyanekkor Borzavár 127 mm-t mért, de nyugatabbra Bakonybélen már "csak" 98,5 mm volt.
Összességében ez a két nap adta a hónap csapadékának 60-70%-át. A két nap alatt a legtöbb 260-280 mm-t Dobogókõ, Kékestetõ, Hollóstetõ jelentett. A Bakonyban, ill. környezetében a királyszállási 240-250 mm volt a csúcs. Borzaváron két nap alatt 190 mm, Bakonybélen 160 mm hullott.

Június 28-án Somhegypuszta és Imremajor térségében ismét 70-80 mm-t mértek és ez az esõzés - hasonló értékekkel - másnap a Bükköt is érintette.

A hónap folyamán még legalább 2-3 olyan nap volt, amikor a hegyvidéki területeken lokálisan akár 50 mm feletti mennyiségek is hullhattak - nem érintve mérõállomást.

Tekintve, hogy a mérõhelyek hálózata nem fedi tökéletesen hazánkat, könnyen elõfordulhattak a mértnél nagyobb napi és havi értékek is. Az adatok alapján ennek legnagyobb valószínûsége a Bakony egyes középsõ vidékein és a Bükk keleti-délkeleti térségeiben van. A bakonyi Borzavár/Bakonybél - Körishegy összevetéshez hasonló lehet a bükki, Hollóstetõ (570 m tszf) - "magasabb 700 m-es területek" összevetése is.

Érdekes módon (és szerencsére) e két nap alatt a Bükk-fennsík viszonylag "kevés", 150-180 mm esõt kapott - bár a délkeleti térségeiben nem volt csapadékmérés. A szerencsés szó azért fontos, mert a Hámori-tó gátja igencsak veszélyben volt.

A hiányos adaton azt értem, hogy nem tudni a Kõris-hegyi állomás archívumát, de utánajárok.

Azért annyira nem lehet egyszerûsíteni, hisz a magaság nem minden esetben jelent adott esetben több csapadékot, hisz pl. a Kékesen (989m-en) "csupán" 429mm esett abban a hónapban, pedig majd 300mn az elõnye, ebben igazad van.
Csupán arra akartam rávilágítani, hogy hiányos adatok esetében nem szerencsés rekordokról beszámolni.
Ám utánajárok ennek ígérem a vízügynél.
Maradjunk annyiban, hogy az ezévi augusztus nemcsak 30 éves léptékben kiugró csapadékosságú volt.

Sajnos sosem tudjuk meg ,hogy a Köris hegyen volt-e már több esõ.Amikor az 1901-80 közti bakonyi havi átlagokat dolgoztam fel,csak a 463 m magasan fekvõ Tés volt a legmagasabban fekvõ állomás.Nem ,hiszem,hogy ebben az idõben hegycsúcson/Kõris-h.Som-h.Papod,Hajag,Kab-h. stb./ mértek volna hosszabb ideig csapadékot.Az említett Somhegy a hegy lábánál lévõ falu(380 m).Valószínûleg,ha ott 300 mm felett esett,akkor a csúcsokon több esett,így a mostani aug. csak a 2. a Kõris-hegyen 50 év alatt.Persze mivel a Kõris-hegy magasabb a Dobogókõnél,így azt is feltételezhetjük ennyi erõvel,hogy ott több esett 444-nél 1958 júniusában.

Szeptember hónapban eddig 44mm esett le.
Jelen pillanatban:729mm az éves csapadékmennyiség.
Az eloszlása pedig a következõ:
Link
A havi csapadékokból a július és az augusztus a kiugró.
Jól látható a rövid ideig tartó intenzív csapadék(1-1nap).
További adatok:
Link

Pontosan Cauchy, ezt jól tudjuk, ezért is figyelemreméltó Kuzmi adatsora, igaz az a 313mm messze a legmagasabb az elmúlt x évben.

Nálam valami 250 mm volt a max és 1990 óta mérek

A nagy havi összeg fõleg hegyvidékre jellemzõ, és az is inkább a zivatarokból.

Kuzmi:
Olvastam, és korrekt összegzés.
Nagyon hirtelen végigböngészve a környéked (Békés-megye)adatait (1940-1970), 200mm felett csak néhány adatot látok, pl.: Békés 1970 Júliusa 257mm, Gyula 1957 Május 233mm, Békéscsaba 1944 Július 208mm, a te Mezõberényed 1944 Júliusában 205mm, ill. Sarkad 1944 Július 203mm.
Rengeteg havi összeg megáll 200mm alatt, azaz a mostani Augusztus igencsak kiugró felétek is, nemcsak 30 éves léptékben.

Snowhunter, Bakonyvár: Majd ha lesz rá idõtök, olvassátok el ezt az írást:
Link
Az Alföldön is képes leesni 1 hónap alatt akár 300mm-nél több is.

Bakonyvár:
A rám való hivatkozásodnál vigyázz, hisz nem véletlenül volt ott az a jelzõ, hogy szemezgetés.
Az általad említett 1958 Júniusában a Magas-Bakonyban Borzaváron pl.328mm esett (Somhegyen 311mm, de 1957 Júli, Borzavár:329mm).
A mostani Bakonyszücsi adat tényleg kiemelkedõ, ám ez Kõrishegyet takarja, és errõl nekem nincs adatom, enélkül hiba rekordmegdõlésrõl beszélni, hisz nem tudni eme állomás archívumát, mit produkálhatott vajon (ha akkor létezett egyáltalán, és egyébként is mióta létezik) 1958 Júniusában ?
Egyébként érdekesség:
Ebben a hónapban (1958 Júni) itt a Bükkben Hollóstetõn 409mm, Újhután 375mm esett, a 409mm jó eséllyel lehet dobogós a Dobogokõi 444mm-es havi szumma (szintén 1958 Júni) mögött.

1958 júniusában a Magas-Bakonyban Imremajornál esett a legtöbb esõ,305 mm.(2005.08.28.Snowhunter)
Az idén augusztusban ez az ötven éves rekord megdõlt(OMSZ havi jelentése :Bakonyszücs 341 mm).Nem csak a Bakonyban,hanem országosan sem túl gyakori ennyi csapadék - ráadásul a nyár ott vagy 600 mm is lehetett(Pápán jún-júl-ban is esett majd 200 mm).

lász Diósd 12,3 °C
2005-09-22 22:30:31
Csubi:néhány info, Max 41,7°C 2000 aug 21 Békéscsaba,min: -35,0° 1940 feb 16 Görömbölytapolca, Évi max csapi:1510mm 1937 Kõszeg, Évi min csapi 203mm 2000 Szeged. Max széllökés:44,5m/s 1988 aug 3 Szarvas.

Ja és még valami, Lalmet az legmagasabb magyarországi T 41,7 fok Békéscsabáról! Az évet, napot nem tudom, csak annyit, hogy augusztusban volt, s nem oly rég, pár éve!

Lalmet: legközelebb a megfelelõ helyre írj be, s csak az utalás legyen a naplóban (max az), köszi!

Csubi is feltehette volna a megfelelõ helyén a kérdését, nem véletlenül vannak a fórumok (bár valaki ezt nem tudja felfogni, s össze-vissza írnak)!

Lalmet Békéscsaba-külterület 13,7 °C


Kedves Csubi!Tudok segíteni egy-két magyarországi rekorddal:

Absz.max.hõm.: 41,6 C ,1950.július 6. CSONGRÁD

Absz.min. hõm.: -35,0 C,1940.02.16 Görömbölytapolca

A legn.hirtelen felmelegedés 18 h alatt: 26,7 C,1963.02.03. BÉKÉSCSABA
A legmagasabb átl. évi középhõm.: 11,0 C,SZEGED
A legalacsonyabb átl. évi köz.hõm.: 9,3C SOPRON

Csapadék:
A legn. napi csap.összeg: 260 mm,1953.jún.09.,DAD
A legn.10 perces csap.hozam: 64,2 mm 1916.május 24. ZIRC
A legn.havi csap.összeg: 444mm,1958.júniusa DOBOGÓKÕ
A legn. évi csap.összeg:1510mm 1937. KÕSZEG
A legk.évi csap.összeg:235 mm 1865.EGER

HÓTAKARÓ:
A legn.mért vastagság: 151 cm,1947.02.19. KÕSZEG-STÁJERHÁZAK
A hótakarós napok max. száma:154 nap,1943-44 tele,KÉKES-T.

Naps.:
Legtöbb,1 év alatt:2496 h,KECSKEMÉT
Legkevesebb 1 év alatt:1398 h,1972.SOPRON
A leghosszabb naps.nélküli idõszak:
35 nap,1978.okt.31-dec.04. SZEGED

Légny.:
A legmag.: 1039,7 hPa:1907.01.24. BUDAPEST
A legk.: 964,0 hPa:1976.dec.03. BUDAP.

Szél:
A legn.széllökés: 44,5 m/s 1988.aug.03.,SZARVAS
A legn.becsült széllökés:87-103 m/s 1924.jún.13.BIA-VÁC térsége

Köd:
A legtöbb ködös nap 1 év alatt: 221 nap,1970,KÉKES-T.
A legalacsonyabb rel.nedvesség: 9% 1978.02.20. BORSODNÁDASD

BALATON:
A tó vizének max. hõm.: 29,8 C 1965.jún.27. SIÓFOK
A jégpáncél tartósságának leghosszabb ideje: 110nap,1962-63 tele.

Remélem tudtam segíteni,Üdv.!

Ma megjelent az OMSZ augusztusi jelentése.A csapadék 67 mm(Kecskemét) és 341(Bakonyszücs) közt váltakozott.Gondolom
Bakonyszücs a Kõris -hegyet jelenti,mely kilométerekre van a falutól(kb.250 m magasság) és 709 m magas - de közigazgatásilag oda tartozik.

A 2005-08-29 14:38:37-kor leírtak lehet, hogy félreérthetõek voltak.

A három állomás Zemplénagárd, Ricse, Cigánd. Gyanúsan közel lehet még a 100 mm-hez Hidasnémeti is.

Igen, az országos átlag kevesebb volt 1999 Júni-Júliban, de ahogy azt te is mondtad, a szórás miatt (az ÉNY D.túlon és a Nyírségben jóval kevesebb esett), ám igen erõs átlagos megyényi hozamok voltak akkor (10db 150mm feletti megyényi átlagok Júni-Júliban).
Júniusban az országos átlag 131mm volt, a Júliusban 127mm.
Szép év volt, a Júliusban már 70milliárdnál tartott a károkozása.

Pedig tényleg csak néhány állomás van/lesz 100 mm alatt... Az 50-es évek nyarait nem néztem, de ha jól emlékszem, 99-ben jobban szórt a csapadék, és a skála szélsõértékei alacsonyabbak voltak országosan, ami valószínûsíti, hogy az átlag is alacsonyabb volt... De ettõl még nincs világvége, a Balatonnak és a Kiskunságnak kifejezetten jótt tett a sok csapadék, még akkor is, ha sajnos másutt százmillós károk keletkeztek... Tipikusan az "érmének két oldala van"-szituáció...

Persze, nem azt akartam mondani, csupán az egy-két jelzõn akadtam fel kissé.
Nem véletlenül houztam párhuzamba a 1954-56,58, ill. 1999 nyarával az idei Augusztust.
A vízügyi adatbank ügyében Kocka a mester, én csak az onnan csurranó infókból csöpögtet(het)ek, konkrétumok nélkül.

Snowhunter: az eddig feldolgozott adatok (kb. 200 mérõpont) közül ha jól emlékszem 3(!!!) nem érte el a 100 mm-t... Ezek közül is a legkisebb 95 mm volt... No, azt azért nem néztem meg, hogy ebbõl hány borsodi mérõpont volt... de ha majd minden helynek fel lesz dolgozva az adatsora, és ha csak 600-ból 30 nem lesz igen nedves, az még így is elenyészõ mennyiség, szerintem... De ha mondasz 1-2 településnevet, akkor utána fogok nézni, ill. annak közvetlen környezetében mennyi esett...