Időjárási visszatekintő

Zoltán
köszönöm az információkat

Egy kis késéssel a Júniusról itt Mályiban.

Havi átlag:19,7°C (1°C-al alacsonyabb, mint az átlag).

Tmin átlag: 12,5°C, überTmin: 8,3°C(10-én).
Tmax átlag: 26,9°C überTmax: 31,5°C (30-án).

Havi csapadék: 56,3mm (erõs 20mm-el az átlag alatt), napi maximuma 23,5mm (9-én).
Érdekessége, hogy a havi csapadék több, mint 90%-a az elsõ dekádban érkezett, és 11-e után csupán 4,4mm esett, és a havi szumma több, mint 80%-a egy ciklonból érkezett.

Nyári nap: 15
Hõségnap: 4
Zivataros: 2
Csapadékos: 9

Összegezve a hónap elsõ fele csapadékos és hûvös volt, a hónap második fele száraz és meleg, hisz 13-ig csak 2 nyári nap volt, utána azonban csak 23-án maradt 25°C alatt a Tmax.

Köszi !
Tehát Pápa állomás nélkül marad.De csak azt tudnám,mi lesz az itteni reptér sorsa ?Alig látok repülõgépet errefele./Furcsa évtizedek állandó repkedése után/

Bakonyvár, nemrég indult újra. A reptér bezárását követõen hosszú ideig nem voltak met.értékek a környékrõl. Egy ideig úgy volt, hogy Veszprémbe költöznek, helyük is lett volna, de mivel ez távol lett volna a korábbi helyétõl, megvárták amíg sikerül a laktanyán belül közelebb telepíteni a központhoz, ahol még volt áram. Ez megtörtén jún. elején. Mivel most megkapta a város ingyé az államtól a területet, hamarosan ismét repülõtérként üzemelhet... talán. Akkor meg kelleni fog.

Zooltán !Úgy hallottam,hogy a szabadjai met áll. Pápára költözik .Igaz ez ?

2005. június idõjárása Cegléden

Hõmérséklet: maximum 31 °C (26-án, 29-én), minimum 8 °C (2-án). A legmelegebb éjszaka 27-ére és 30-ára virradóra jelentkezett, 19 °C-os minimummal.
Csapadék: összesen 69,5 mm (tavaly 64,1 mm).
11 napon esett valamennyi esõ, ebbõl 6 napon mérhetõ mennyiségû, de az 5 mm-t mindössze 3 napon haladta meg (8-9-én és 29-én). A 24 órás csapadékmaximum 29,9 mm volt (jún. 9-én). Zivatartevékenység 4 napon volt (12., 16., 29., 30.), ezen kívül még két éjszakán látszott távoli villámlás.

Deedar, üdv! A csapi havi mennyiségét Taki barátom gyûjti, OMSZ állomás pedig Szentkirályszabadján mûködik. Ha foglalkoztat az idõjárás, keress meg bennünket: www.vmeteo.hu

Szeged-Belváros - csapadék:

2005. július 01. 19mm (zivatarok, esõ)
2005. július 02. 48mm (esõ, záporok)
2005. július 03. 1mm (esõ)

Ciklon összesen: 68mm

Éves csapadék eddig: 377,9mm

sziasztok
a veszprémi észlelõktõl kérdezném, hogy milyen módon lehet megtudni azt, hogy havi bontásban mennyi csapadék esett a királynék városában idén?
a másik kérdésem pedig az, hogy hol mûködik az OMSZ megfigyelési pontja a városban?
Köszönöm

Junius Tmin=6,2 , Tmax=30,0 , Csapadék=55,5mm.

Júniusi adataim: Link

Éves csapadékmennyiség: 327,6mm

Szeged-Belváros:

2005. június 05. 0,5mm (esõ)
2005. június 08. 15mm (esõ)
2005. június 09. 40mm (esõ, zápor)
2005. június 10. 12,5mm (esõ, zápor)
2005. június 11. 3,6mm (zápor)
2005. június 26. 5mm (zivatar
2005. június 30. 1mm (esõ)
2005. június összesen: 77,6mm

2005. január-június: 309,9 mm
2004. január-június: 313mm

Kecskeméti csapadékadatok:

- 2005 június: 75,5 mm
- 2005 elsõ félév: 276,5 mm
- 2004 elsõ félév: 321,5 mm

Bár még van pár óra a júniusból,de a 26 fok és kevés gomoly miatt leadom az adatokat.Bár esne még ma egy kis zápor ! Pápán a jún elsõ fele 66,2 a második fele 4,3 mm-t hozott,a szumma eddig 70,5 mm/év 302/ - gyenge átlag.Cseszneken a ma délelõtti esõcske nélkül 57,1 mm /év 336/,szárazabb/-20 %/ az átlagnál.Mérhetõ csapadék 8 napon volt./tavaly 17 napon és össz. 165,3 mm/

15-29 között csak nyomnyi csapi fordult elõ !Pápán megint/akár májusban/ egy ciklon adta a csapi 72 %-át.Bár 5 napon nagyon hûvös volt /10-én a Tmax csak 8 fok volt/,a hónap többi napjára az átlagnál melegebb /25-32 fok/ volt jellemzõ/Csúcs 28-29 -én/.Két közeli gyenge zivatar volt(15. és 29.),cella nem vonult át felettem./tavaly 11 napon vagy 20 cella/

" A mennyiséggel nem probléma, de az eloszlása meglehetõsen egyenetlen volt. Június 11-e óta nem esett számottevõ csapadék térségünkben.

Igen csapadékosnak indult a június hónap eleje. Néhány nap leforgása alatt leesett a teljes havi csapadékmennyiség. Jóllehet Medárd napján csaknem 25 mm-nyi esõ áztatta a bihari földeket, ezek után mindenki izgatottan figyelte ennek következményeit, beteljesedik-e a népi megfigyelés, igaz-e mondás. A csapadékos idõszak azonban 40 nap helyett, csupán 3 napig tartott. Június 11-e óta nem esett számottevõ csapadék térségünkben.

Az utóbbi évtizedben több alkalommal elõfordult, hogy száraz és forró júniusban volt részünk. Holott a sokéves átlag alapján a 3 nyári hónap közül az a leghûvösebb és legcsapadékosabb. Ez annak köszönhetõ, hogy ebben a hónapban legerõsebb az óceán felõl érkezõ, hazánkénál alacsonyabb hõmérsékletû, óceáni eredetû, nedvesebb légtömegek beáramlása. Sok vita volt korábban arról, hogy ezt a jelenséget nevezhetjük-e európai (nyári) monszunnak. Mivel a csapadék mennyisége, elõfordulási gyakorisága messze elmarad az Indiai-óceán térségében tapasztalhatótól, nem célszerû ezzel a jelzõvel illetni. Egyébként is a monszunális hatásnál alapvetõ feltétel, hogy a szélirány gyökeresen megváltozik. Európában ez a cirkulációs változás azonban nem következik be. Az uralkodó áramlási mezõben csupán megnõ a szállított vízkészlet mennyisége illetve a helyi záporok, zivatarok elõfordulási hajlama fokozódik. A kontinens belsejére jellemzõ magasnyomás felépülése általában ebben a hónapban még nem kezdõdik el, így ez a nyár közepére kialakuló hatás, még nem blokkolja Ny-K-i áramlást, minek következtében a csapadék hajlam ebben a hónapban legnagyobb az év folyamán.


Az utóbbi 50 év legmelegebb júniusi hõmérsékletét 2000 június 14-én mérték. Ezen a napon nemcsak Debrecenben, hanem az ország számos pontján 36 °C fölé emelkedtek a hõmérõk higanyszálai. Míg a leghidegebb júniusi hajnal 1990 június 1-én virradt a debreceniekre, amikor is 1 °C-ig süllyedt az ország nagy részén hõmérséklet.

A csapadék mennyisége a régiónkban ebben a hónapban a legnagyobb, átlagosan 75 mm-rel számolhatunk. Az idei júniusban eddig 80 mm-nyi csapadék hullott. A mennyiségével nem lehet probléma, de az eloszlása meglehetõsen egyenetlen volt. Június 5-9 között azaz 3-4 nap leforgása alatt esett le ez a mennyiség. Mint arról Hadházi Lajos az OMSZ Debreceni állomásának munkatársa tájékoztatott, június 11-e óta számottevõ csapadék nem fordult elõ térségünkben. Egy-egy kisebb zápor ugyan frissítette a levegõt 22-én illetve 26-án, de mennyiségük általában 2 mm alatt maradt.

A magas hõmérséklet miatt, nagy a levegõ labilitása, így a legintenzívebb, leghevesebb záporok és zivatarok az évnek ebben az idõszakban alakulnak ki legnagyobb gyakorisággal. Az elmúlt 50 év során június hónapban a legnagyobb napi csapadékmennyiséget, 70,5 mm-t, 1965 június 10-én mérték Debrecenben.

A hónap során átlagosan 7 zivataros nap kialakulására van esély, ebben az évben, eddig 4 ilyen nap volt. A csapadékos napok száma 10-12, de, 1980-ben 19 nap fordult elõ csapadékhullás, míg 1974-ben,1991-ben illetve 1996-ban csak 4 csapadékos nap volt.

Bármilyen meglepõ a jelenlegi 30 fok körüli hõmérsékletnél havazásról beszélni, de 1918 június 18-án országos havazást volt. Ez a legkésõbbi amit hazánkban feljegyeztek.

Négy alkalommal számíthatunk mezõgazdasági szempontból jelentõs, 5-20 mm közötti, vízkészlet növelõ csapadékra a hónap során. 1974-ben 9, míg 1962-ben, 1968-ban, 1976-ban, 1991-ben és 1996-ban egyetlen egy. Az idei évben 3 ilyen csapadékú nap fordult elõ.

A szárazság jelentkezésének valószínûsége, a gyakori óceán felõli légáramlás miatt csekély. Maximálisan 8 napig tartó csapadékmentes periódus jellemzõ térségünkre, de 1991-ben 19, míg 1971-ben maximálisan 3 napig tartott a száraz periódus. Mivel az idei évben június 22-én volt egy kisebb zápor, a maximális csapadékmentes periódus hossza legfeljebb 10 nap lehet, ha a hónap végéig nem esik az esõ. Ez éppen a sokéves átlagnak megfelelõ értéknek tekinthetõ.

(Lakatos László, a Debreceni Egyetem erõforrás-gazdálkodási tanszékének docense)"
forrás: Link (Hajdú Online)

Visszatekintve a fél júniusra Pápán 66,2 mm esõ,az évben 298,1.Majdnem az átlag.Zivi a közelben 15-én volt elõször,a cella közel ment el,de maradt az idei 1 cellaátvonulás.Kérem,aki a 10. zivi felett jár az idén ne sírjon,hogy nála milyen ritka a zivatar !Cseszneken 14-ig 52,2 mm esett,az éves 331 mm.Ebben a hónapban 1 mm feletti csapi 4 napon fordult elõ,az esõ 80 %-a megint egyszerre,a ciklonból esett.

Kedves idõjárás-figyelõk!

Szükségem lenne ( pontosabban a fõnökömnek kellene ) az elmúlt 5 nap idõjárás adataira az épülõ M6 nyomvonalán ( Érd-Dunaújváros között ), különos tekintettel a csapadék mennyiségére.
Köszönöm.
[email protected]

estére összejött az 50mm is

Ma (csütörtök) reggel 9-ig itt a belvárosban 47,7mm esõ esett a ciklonból (ebbõl éjfél után 32,7mm).

Májusi adataim az oldalamon: Link

Örülök Bakonyvár az örömteli hangvételõ levelednek.
Engem csupán az idézett egy mondat bántott meg kissé, ám tiszta lappal indulva elfelejtettem.
A néha lehet kissé lekezelõnek tûnõ stílust (nem szántam annak, és már askkor elnézést kértem) bizony te hoztad ki, ok nélkül nincs okozat részemrõl, ám fátylat rá.

Kizárás semmiképpen nem járt érte, pláne, hogy megkövetõdtél.

Bakonyvár: senkit nem bántottál meg szerintem, nekünk is van váleményünka dologról és próbáljuk szakmai szempontokkal alátámasztani, csak ezek néha süket fülekre találnak..

Belátom,tévedtem - most már elismerem,hogy erõsen fogalmaztam,mert az utóbbi hozzászólásokból látszik,hogy érdemi és hozzáértõ megnyilvánulásaitok is tudnak lenni/nem tudom egyébként senki foglalkozását és nem ennek ismerete befolyásol a véleményalkotásban/.Ezeket hiányoltam,most végre kaptam ilyet is.A vita lezárult,bár azt a véleményem,hogy 2005 májusa nem a szélsõséghiánya miatt vonul be a met.történelembe fenntartom.Egy kérdésre még válaszolnék:Mo. égh. atlasza 1901-50-ben szerepel,a magyaróvári két szélsõérték,ez lehet,hogy azóta megdõlt.Másrészt az abszolút országos rekord/vagy pápai/nem is dõlt meg az idén,de ettõl az aszolút havi amplitúdó/ugyanazon hónapban/még megdõlhetett.A jelentõségérõl általatok leírtak jogosak,és az is igaz,hogy ha nagyon keressük a sok elem átlagaiban és rekordjaiban tényleg lehet majd minden hónapban kiugrót találni,nem is keresek többet ilyet.Ugyanakkor tudtommal 3 max/országos/is megdõlt májusban és nem 30 éves/ne kérdezzétek hány éves,de nekem az abszolút az a valaha nálunk mért értékekre vonatkozik/,és ennek valószínûsége nem 68 %.Nem tudom,hogy jár-e kizárás ha lekezelõ minõsítésekre keményen reagálok,nem tiltakozok ellene és természetesen bocsánatot kérek,míg tudok mindenkitõl,akit megbántottam.

Bakonyvár:

Utoljára egy-két dolgot még megemlítek:

A hõmérsékleti kilengés havi értékeinek emlegetését ilyen felvetésben sok értelmét nem látom, inkább ahogy Usrin is írta az idõtáv az ami fontos, egy példa: 27°C-os kilengés, de 18h alatt (26,8°C-os melegedés-1963 02.03. Békéscsaba).
Ám hogy neked illõ adatokkal is szolgáljak, saját méréseim szerint csak az utolsó 3 évbõl 2 májusi amplitúdó: 2003-28,5°C, 2005-30,7°C.
A vízügyi gyakorlatban ezért külön kategória van a heti-havi kategória melletti, sokszor kifejezõbb 7, 10, ... napos hozamoknak, nehogy csapdájába kerüljünk egy Vasárnapnak, ill. hóvégnek, sokkal meglepõbb adatok jönnek így ki, ez mind igaz a T-i idõsorokra is, 30 napos amplitúdót havival összevetni "ég és föld" legtöbbször.

A "nemodaillõ" csapadékfelhozatalok, ill. Usrin példája csupán szemléltetés jellegû, nem csúszatás-mellébeszélés, pont azt a célt szolgálja, hogy a VISZONYÍTÁSI PONTOK gyakorlatának igenis nagy jelentõsége van, és rendkívül fontos egy adott terület "éghajlati végpontjainak" ismerete.
Végül pedig: A nyári félévben egyáltalán nem rendkívüli, hogy a havis csapadék jó része egy-két-három nap alatt jöjjön le, ez tipikusan Kárpát-medencei sajátosság, nálam minden évben legalább az egyik nyári hónapban ez megmutatkozik, pl. a mostani Május 99,6mm-es hozamának 61%-a 2 nap termése, az Április 107,5mm-es(!) hozamának 65%-át egy ciklon adta, pedig ezek nagy csapadékú hónapok, ha a havi szumma 50mm alatt van, akkor igen gyakoriak a 70% körüli részarányok.

Más:

"...Ez a baj veletek,nem tudtok cáfolni csak lesöpörni,mellébeszélni,csúsztatni,hisztériában kitörni csak hogy nektek legyen igazatok..."

Eme mondat után azonban befejeztem a veled való (szélmalomharcjellegû szakmai) kommunikációt (hisz látható, hogy nincs objektív rálátásod az éghajlatkutatás ismérveire, Usrinnal pedig nagy gõg veszekedni, lévén õneki ez /is/ szakterülete).
Ne haragudj, de stlílusodra nehéz nem elfogult választ adni, és ígértem, a sértõ megjegyzéseket nem hagyom szó nélkül.

Egyet azonban ne feledj, ilyen hangvételre (ilyen mondatokra) a metnet elmúlt pár éve alatt csak néhány "fogadatlan prókátor" engedtette magát (az ingerküszöb magasabb a honlapon, mint egy-két éve, emiatt maradhatnak fenn még a beírásaid), ez az, ami igazán elszomorít, pedig nem ilyennek ismertünk meg.

Sajnálom, hogy a kedvenc fórumomat ilyen mellékessel kell tömni.

Még valami. Ha megnézted a WetterOnline-t (vagy akár saját adataidat): én nem "nagy esõkre" hivatkoztam, hanem olyan májusokra, amikor a havi csapadék 80-90%-a 1-2 napon belül hullott le. Amint látható, bizony ez sem olyan ritka...

Bakonyvár: egy szóval sem mondtam, hogy 27 nagyobb lenne 32-nél. De a 27 fokos ingadozás annak idején 3 napon belül következett be - úgy sejtem, ezt még inkább "rendkívülinek" minõsítenéd. A példával csak azt próbáltam megmutatni, hogy keresve bármelyik hónapban találunk valami "rendkívülit"...

Akkor most csak arra a bizonyos 32 fokra ismételném meg a válaszom. Megmutattad, milyen kiugró ez a magyaróvári (ki tudja, milyen idõtávra vonatkozó) abszolút max. hõingáshoz képest - de még egyszer mondom: az ugyanilyen pápai adattól mindenképpen elmarad, ha egyszer nem dõlt meg egyik irányban sem abszolút havi rekord!

Még valami: mi történt volna, ha teszem azt, a talajmenti fagy május 17-ére esik, a 30 fok feletti hõség pedig június elsõ napjaira? A különbség, az idõtáv, egyszóval a "rendkívüliség" ugyanakkora - de ez esetben a hideg a májusi, a meleg a júniusi statisztikát gyarapítja. Úgyhogy a hõingás mindkét hónapban átlagos marad, és mindenki nyugodtan alszik. :-)

Ursin,ha jól tudsz számolni,akkor az általad adott 27 fokos amplitúdó hogyan múl felül 32-t?Ez a baj veletek,nem tudtok cáfolni csak lesöpörni,mellébeszélni,csúsztatni,hisztériában kitörni csak hogy nektek legyen igazatok.Világosan leírok valamit és zavarosnak nevezitek és mindenféle nem oda való,semmit sem bizonyító adatokkal operáltok - épp ez a médiaeffektus.Nem kell válaszolnotok,ha csak olyan választ tudtok,ami nem a felvetéshez való.Egyszer sem írtam,hogy májusban nem volt még fagy vagy nagy esõ,akkor miért kell e nem létezõt cáfolni ?

A Kárpát medence idõjárása mindig is képes volt szélsõséges dolgokat produkálni, pl. Gyulán 52 napig nem volt semmi csapadék 1897-ben, míg pl. Dobogókõn 1958 júniusában 444 mm csapadék esett egy hónap alatt. Az adatok Dr. Péczely György: Éghajlattan c. könyvébõl származnak.

Jogos meglátás Usrin, nem tévedtél nagyot, he-he !

Mellesleg a "napi abszolút rekordokon" is érdemes elgondolkozni... Nem tudom, Bakonyvár adatsora milyen hosszú, de vegyünk példának egy 30 éves adatsort. Ekkor az "abszolút" rekord az az érték, amit 30 év alatt egyszer ért el a T. Vagyis jó közelítéssel: az érték bekövetkezésének esélye kb. 1 a 30-hoz. Ekkor mi a valószínûsége annak, hogy a 30 napos hónap során legalább egy napon megdõl az aznapi "abszolút" rekord? Szerintem 63,8%, de javítson ki Cauchy vagy bárki, ha nagyot tévedtem. :-) (Ill. hogy a napi hideg- és melegrekordok közül legalább az egyik, legalább egy napon megdõl, az már 86,9%...)

Szívesen megcáfolnálak újra Bakonyvár, hisz igen kusza és nem igazán objektív az írásod.
Ám már nincs se erõm, se idõm a szélmalomharcjelleggel rávezetni az objektivítás talajára, egyre kérlek mellõzd a szélsõséges megnyilatkozásokat és elfogadjuk (figyelemreméltó, hogy egyre többen vonják kétségbe állításaidat) álláspontodat, még, ha nem is helyes.

Egyre viszont kérlek, ha nem ismered az éghajltakutatás (ELFOGADOTT !) fõbb ismérveit, akkor ne abszurdozd le az eszerint eljárókat, hisz te mondtad, hogy az éghaljat folyamatosan változik, akkor hát mit lehet viszonyítási alapnak nevezni, ha csak tízévekben gondolkozol !

Na de befejezem, hisz azt hiheted, hogy problémám van veled, dehogyis, csak a "média-effektus" jeleire mindig is ugrottam, de igyekszem kerülni ezentúl a megnyilatkozásaid reflektálását (amennyiben nem sértõek, mint az elõbbi, én igyekeztem ezt most mellõzni, ha nem sikerült, elnézést kérek).

Bakonyvár: egyikünk sem többszáz éves rekordokra hivatkozott, én pl. az utolsó 8 év adatait néztem meg a WetterOnline-on, de Snowhunter adatsorai is 100 évnél rövidebbek.

32 fokos havi hõingást a 24,5 fokos átlaghoz képest rendkívülinek nevezni erõs túlzás. (Elmondásod szerint nem volt havi abszolút hõmérsékleti rekord, tehát mégsem lehetett olyan közel az elméleti legnagyobb ingás...) A hõingás átlaga éppúgy "szélsõségek" eredményeként alakul ki, mint az összes többi: ezt a szerinted "nem ide tartozó" csapadékadatok nagyon jól mutatják. Épp az lenne természetellenes, ha minden évben pont átlagos értéket tapasztalnánk (akár hõingásban, akár csapadékban)...

A mostanihoz hasonló "rendkívüli" csapadékeloszlású májust pedig - csak az elõzõ 8 évet végignézve - kettõt is találtam: 1997 ill. 2003... Elnézést a kissé sarkos véleményért, de szerintem ha megnéznénk az adatsorodat bármelyik év bármelyik hónapjáról, és nekiállnánk "szélsõségeket" keresni, legalább ennyit találnánk benne...

Éghajlatilag kicsit félreéertették páran/remélem nem szándékosan/ az általam írtakat.Szó sem volt a beszámolóban nagyon esõs,vagy rekordhideg,vagy szélsõségesen száraz stb. hónapról.Arról volt szó/bocs az ismétlésért/,hogy pl. a csapi 83 %-a egy ciklon 3 napos tevékenységébõl lett/idõben szélsõséges havi csapieloszlás/,ill a havi hõingás 32 foka nagyon ritka.Semmi szükség tehát az abszolút maximumok felemlegetésére/lehet,hogy nem tudják,hogy ez mit jelent?/.Mellesleg helyi napi abszolút rekord lett egypár,hogy havi is volt -e azt nem hiszem/nincs erõm elmagyarázni,hogy ezek mit jelentenek/.Egyébként Pápán 1901-50 közt a hõm.közepes májusi amplitúdója 24,5 fok.Ehhez képest a 32 fok nagyon erõs.Az elméleti legnagyobb hõingás pl.Magyaróváron/Pápáról nincs adatom/ 32,6 fok,de a két szélsõ érték /31,2 és -1,4/ nem egy hónapban volt.Persze ettõl Pápa eltérhet és ennek értékérõl kellett volna írni és nem csúcsszáraz és esõs évekrõl,ami nem ide tartozik.Többen nem tudom milyen könyvek alapján gyakran beszélnek többszáz éves, esetleg ezer meg milliárd éves átlagokról,rekordokról,éghajlatról.Ez teljesen abszurd,hozzá nem értõ megközelítése az éghajlatnak.A földtörténet során az éghajlat állandó változásban,átalakulásban van,még 200 évig sem változatlan.Teljesen értelmetlen 100 évnél hosszabb idõsorokat átlagolni,mert az a képzet születhet,hogy a Földön nem változik semmi.Pl. a Föld 4,6 md éves átlaghõmérséklete/ha megmérték volna/,lehet,hogy a maihoz közel lenne,de tudjuk,hogy trópusi és jeges korszakok sûrûn váltakoztak.Igaz,hogy a hideget mindig meleg követi majd fordítva,de nem mindegy,hogy milyen gyorsan és milyen mértékben és mely okból kifolyólag.

2005. május idõjárása Cegléden

Hõmérséklet: maximum 33 °C (29-én, 30-án), minimum 3 °C (12-én). A legmelegebb éjszaka 31-ére virradóra volt, amikor csak 19 fokig hûlt le a levegõ.

Csapadék: összesen 55,4 mm (tavaly 35,5 mm). 15 nap volt esõs, de az esõ mennyisége a 0,1 mm-t csak 9 napon, az 1 mm-t pedig mindössze 5 napon haladta meg. A 24 órás csapadékmaximum 18,9 mm volt (18-án).
Zivatartevékenység 2 napon volt (17-18-án), ezen kívül további két napon látszott távoli villámlás.

A májusi csapadék Kecskeméten 40 mm volt.
2005 eddig 201 mm, az elõzõ év azonos idõszakában 222 mm-nél jártunk.

Egy kis májusi csapadék-érdekesség:

Pápa:

Minimum: 1917:7mm, 1937:13mm, 1947:9mm, 1968:7mm,
Maximum: 1928:117mm, 1936:166mm, 1939:199mm, 1940:157mm, 1965:120mm.

1901-1970 Csap.átlag: évi:648mm, a májusi: 64mm.

Budapest:

Minimum: 1790:5mm, 1792:9mm, 1955:7mm.
Maximum: 1880:195mm, 1899:152mm, 1937:152mm.

1901-1970 Csap.átlag: évi:619mm, a májusi: 66mm.
1941-1970: cap.átlag: évi: 604mm, a májusi: 56mm.
1961-1990: csap.átlag: évi:516mm, a májusi 55mm.

A teljesség igénye nélkül, mihez képest jelszóval

Jól szólottál (ismét) Usrin, jómagam is megnézegettem Pápa adatsorát a WO-n, és bizony csak az utolsó 8 évbõl kitûnik, hogy mesze nem a legkiugróbb Május volt (Tmin-Tmax-okat végigböngészve).

A csapadékanomáliákról is csepegtetek dolgokat, hisz mostanában lapozgathatom (Kockának ezer köszönet) eme könyvet:

A csapadék havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétõl napjainkig(1975-ös kiadás).

Ebben felütöttem Csesznek és Pápa idõsorát, egy kis szemelvény (évi összegek):

Csesznek(1954-1970): 1961:494mm, 1965:1036mm, 1967:578mm.

Pápa(1874-1970): 1932: 418mm, 1937:1048mm, 1948:930mm, 1961:484mm, 1967: 444mm.

Plusz egy kis Bp-i érdekesség:

1790:292mm, 1857:326mm, ill. 1880-81-82: 855-864-896mm, nem rossz, he-he !

Kár, hogy hõmérsékleti idõsoraim nincsnek, hasonló példákkal szolgálhatnék, és ez csak ez elmúlt évszázad.

Újra csak azt mondhatom, aki nagyon akarja, a szélsõséget megtalálja még a semmiben is, a média áldásos tevékenysége által.