Bioszféra
És mit kell tudni a pirosló hunyorról?
Hogy tavaszi virág, márciusban virágzik, aminek a kinyílásához hideghatás kell, majd enyhe idõben kinyílik akár télen is.
Mint ahogy a hóvirág is bimbózhat december végén.
De ez a boglárka nyári virág, nyár közepén virágzik.
Hogy tavaszi virág, márciusban virágzik, aminek a kinyílásához hideghatás kell, majd enyhe idõben kinyílik akár télen is.
Mint ahogy a hóvirág is bimbózhat december végén.
De ez a boglárka nyári virág, nyár közepén virágzik.
Errõl csak egy jut eszembe. 2013. december 28-án pont a miskolci metnetesekkel túráztunk a Bükkbe. Bükkszentkeresztrõl át Répáshutára. Ahogy ereszkedtünk le a Hór-völgybe egy zárt, szûk völgyben, futottam bele egy már javában bimbózó pirosló hunyorba. Mindez December 28-án!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269447 - 2015-02-15 19:24:12)
1. Nekem gaz!
2. Nem is mondtam hogy téltemetõ
3. Ez nem réti, hegyi, mert szõlõhegyen volt....a viccet félretéve igen, boglárka
4. Akkor nem egyedi eset....és ez elgondolkodtató.
Amikor a kártevõk téli fagyhaláláról van szó a "Kell a minél nagyobb hideg a kártevõk miatt!" kapcsán, mindig tiltakozok, hogy ez nem ilyen egyszerû.
December 30 Link
December 31 Link
Január 1 Link
Február 8 Link
Nem túl nagy hidegek, a dombon nyilván nem volt ennyi, de két-három éjszaka ott is volt -11,-12 fok, meg esett hó, volt nappali fagy, enyhe tél volt, de hogy egy nyári virág télen átteleljen, azért annyira nem.
Ez annak köszönhetõ, hogy ha hó van, az alatt semminek semmi baja nem lesz.
Ezért hiába lenne két hétig -20,-25 fok, ha hó van mindenhol, a hó alatt a kártevõknek kutya bajuk sem.
Ha -11,-12 fokot kibír egy nyári virág, akkor a kártevõk is kibírják.
Nagyon veszélyes közlekedni most egyébként, nappal olvad a hó és vízátfolyások vannak, éjjel fagy, az olvadt hólé helyenként ráfagyva az útra....vigyázni kell!
Persze csak ahol van hó ami olvad
1. Nekem gaz!
2. Nem is mondtam hogy téltemetõ
3. Ez nem réti, hegyi, mert szõlõhegyen volt....a viccet félretéve igen, boglárka
4. Akkor nem egyedi eset....és ez elgondolkodtató.
Amikor a kártevõk téli fagyhaláláról van szó a "Kell a minél nagyobb hideg a kártevõk miatt!" kapcsán, mindig tiltakozok, hogy ez nem ilyen egyszerû.
December 30 Link
December 31 Link
Január 1 Link
Február 8 Link
Nem túl nagy hidegek, a dombon nyilván nem volt ennyi, de két-három éjszaka ott is volt -11,-12 fok, meg esett hó, volt nappali fagy, enyhe tél volt, de hogy egy nyári virág télen átteleljen, azért annyira nem.
Ez annak köszönhetõ, hogy ha hó van, az alatt semminek semmi baja nem lesz.
Ezért hiába lenne két hétig -20,-25 fok, ha hó van mindenhol, a hó alatt a kártevõknek kutya bajuk sem.
Ha -11,-12 fokot kibír egy nyári virág, akkor a kártevõk is kibírják.
Nagyon veszélyes közlekedni most egyébként, nappal olvad a hó és vízátfolyások vannak, éjjel fagy, az olvadt hólé helyenként ráfagyva az útra....vigyázni kell!
Persze csak ahol van hó ami olvad
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269424 - 2015-02-15 13:58:36)
1. Nem gaz!
2. Fõleg nem téltemetõ.
3. Hanem réti boglárka.
4. Nálunk is megmaradt 2-3 tõ a szõlõhegyen.
1. Nem gaz!
2. Fõleg nem téltemetõ.
3. Hanem réti boglárka.
4. Nálunk is megmaradt 2-3 tõ a szõlõhegyen.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269419 - 2015-02-15 12:52:56)
Nem téltemetõ az biztos, inkább valóban valami boglárka lehet!
Dr Hóvihar!
Igen, valami efféle lehet!
11 fok van csodaszép idõ van, megyek horgászni!
Zafir!
Boldog Névnapot!
Nem téltemetõ az biztos, inkább valóban valami boglárka lehet!
Dr Hóvihar!
Igen, valami efféle lehet!
11 fok van csodaszép idõ van, megyek horgászni!
Zafir!
Boldog Névnapot!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269418 - 2015-02-15 12:41:51)
Õ rá hasonlít a legjobban: Link , de a lepellevél végén a szõrözöttség miatt lehet csalóka, bár táj jellegtõl függõen ezek könnyedén változnak.
Õ rá hasonlít a legjobban: Link , de a lepellevél végén a szõrözöttség miatt lehet csalóka, bár táj jellegtõl függõen ezek könnyedén változnak.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269414 - 2015-02-15 12:25:10)
Boglárka féle a virág.
Boglárka féle a virág.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269404 - 2015-02-15 10:53:57)
Ezt a sárga virágot egy barátom fényképezte a csörnyeföldi szõlõhegyen Link Link
Tudja valaki mi ez a gaz?
Csak mert nem tavaszi virág, mert hosszú szára van, a tavaszi virágoknak rövid szára van jellemzõen.
Ezen a télen egész télen virágzik, a december eleji fagymentesség miatt nem ment tönkre, utána amikor fagyott akkor hó volt a talajon, hó nélkül meg -3,-4 foknál nagyon nem volt hidegebb.
Nem szokott ez télen virágozni, más kérdés, hogy ez jól bizonyítja hogy a talaj sem fagy meg egész télen.
Egy száraz -3,-4 fokos hidegpárna kinyírná, de az sincs.
Szóval tudja valaki mi ez a gaz?
Ezt a sárga virágot egy barátom fényképezte a csörnyeföldi szõlõhegyen Link Link
Tudja valaki mi ez a gaz?
Csak mert nem tavaszi virág, mert hosszú szára van, a tavaszi virágoknak rövid szára van jellemzõen.
Ezen a télen egész télen virágzik, a december eleji fagymentesség miatt nem ment tönkre, utána amikor fagyott akkor hó volt a talajon, hó nélkül meg -3,-4 foknál nagyon nem volt hidegebb.
Nem szokott ez télen virágozni, más kérdés, hogy ez jól bizonyítja hogy a talaj sem fagy meg egész télen.
Egy száraz -3,-4 fokos hidegpárna kinyírná, de az sincs.
Szóval tudja valaki mi ez a gaz?
Koszonom!
Mostanaban olvasgatva nehany erdeszeti szakkonyvet, arra kellett rajonnom, hogy az erdeszek a roviditesek buvkoreben elnek
Mostanaban olvasgatva nehany erdeszeti szakkonyvet, arra kellett rajonnom, hogy az erdeszek a roviditesek buvkoreben elnek
Tiszteletem!
Tudtok olyan oldalt javasolni, ahol megtalalhatoak a termõhelytipusok leirasai? (ESZTY, VFLEN, R stb.) Elore is koszi!
Tudtok olyan oldalt javasolni, ahol megtalalhatoak a termõhelytipusok leirasai? (ESZTY, VFLEN, R stb.) Elore is koszi!
Szarvas: Gombászat: Állandó jellegû tettestársaim több kiló júdásfülét szedtek egy kevés laska mellé.
A kertemben megjelent az elsõ sárga krókuszvirág. A szomszéd lucerna tábla tömény egérbûzt áraszt. Pacallá van ázva minden, de még mindig egér- és pocoktömegen lakmározik a környék összes gémje, kócsagja.
A kertemben megjelent az elsõ sárga krókuszvirág. A szomszéd lucerna tábla tömény egérbûzt áraszt. Pacallá van ázva minden, de még mindig egér- és pocoktömegen lakmározik a környék összes gémje, kócsagja.
Rókakoma. Link
Közel engedett magához, veszett lehetett? Bár nem viselkedett ellenségesen, amikor kb.2 méterre értem tõle, akkor szép komótosan elsomfordált.
Közel engedett magához, veszett lehetett? Bár nem viselkedett ellenségesen, amikor kb.2 méterre értem tõle, akkor szép komótosan elsomfordált.
Számomra a tavalyi év után ez már nem meglepõ. Tavaly január elsõ hetében fotóztam több ibolyát is a városban. 2013. Dec 28-án mikor Bükkszentkereszten túráztunk meg pirosló hunyor bimbózott, ráadásul nem is egy napos részen hanem bent egy szûk-völgyben ami ereszkedett le a Hór-völgybe.
Nálunk december közepén nyílt ki a hóvirág .Igen érdekesen mutatott a virágzó rózsa mellett.
Olyan enyhe az idõ, hogy több helyen is láttam Egerben kinyílt hóvirágot! A tél sötétebbik felén túl vagyunk.
Az is meglehet, hogy itt a hidegebb fele is megvolt.
Az is meglehet, hogy itt a hidegebb fele is megvolt.
Szerencsére nem sokáig kellett nekik se böjtölni, ezt az enyhébb idõszakot könnyebben átvészelik majd szegénynek. Felénk is imádják a templomokat, és az elhagyatott magas házak tetõszerkezetét.
Ahogy sötétedett befelé az erkélyen végignéztem, amint köröznek a fülesbaglyok. A város fényei ezalatt gyönyörûek voltak, miközben a háttérben a Dóm kivilágított tornyai látszottak. Ezután megindulnak a fülesek az éjszakába kelet felé, a szántóföldekhez. Szegények nem is tudják, hogy 2 nap múlva már a hó között kell megkeresniük a rágcsálókat. 
Nagy kár, hogy nem láthatjátok ezt az élményt. Valóságos csoda, ami itt történik nap mint nap...
Nagy kár, hogy nem láthatjátok ezt az élményt. Valóságos csoda, ami itt történik nap mint nap...
A múltkor Szegeden én is éppen erre figyeltem fel valamikor hajnal kettõ tájékán, hogy több rigó is fújta, szinte nyári hangulatot teremtve az éjszakában. Érdekes volt.
Link
Kezdi beváltani a kirakott etetõ a hozzáfûzött reményeket. Nagyon gyorsan elfogy a kirakott táplálék, lehet, hogy õk is érzik a közeledõ hideget. Az udvarban 2 napja még láttam rigót is bogarászni a fûben. Mintha tavasz lett volna.
Az etetõ környéki fák tele van széncinkével, meg 1-2 verebet is láttam. Folyamatos a forgalom, ma már másfél méterre meg tudtam közelíteni a táplálkozó madarakat. Tegnap elõtt még csak 5 méterre engedtek elröppenés nélkül.
Kezdi beváltani a kirakott etetõ a hozzáfûzött reményeket. Nagyon gyorsan elfogy a kirakott táplálék, lehet, hogy õk is érzik a közeledõ hideget. Az udvarban 2 napja még láttam rigót is bogarászni a fûben. Mintha tavasz lett volna.
Az etetõ környéki fák tele van széncinkével, meg 1-2 verebet is láttam. Folyamatos a forgalom, ma már másfél méterre meg tudtam közelíteni a táplálkozó madarakat. Tegnap elõtt még csak 5 méterre engedtek elröppenés nélkül.
én egyszer egy nyári kerékpáros túra során futottam bele egy nagy fülesbagolyba. 3-an karikáztunk. egyikünk elõrement mi ketten a fõnökömmel lemaradtunk. Gurultunk volna át a 3-kõi elágazástól a bányaihegyi elágig. Ahogy megindultunk repült elõttünk keresztbe az út melletti fára az uhu. Mind a 3-an meglepõdtünk. Szép is volt. Soha addig nem láttam a nagy fülesbaglyot. Lenyûgözõ volt a mérete. Fõnökkel megpróbáltuk lefotózni, de a gyors döbbenet után odébbállt.
3-an karikáztunk. egyikünk elõrement mi ketten a fõnökömmel lemaradtunk. Gurultunk volna át a 3-kõi elágazástól a bányaihegyi elágig. Ahogy megindultunk repült elõttünk keresztbe az út melletti fára az uhu. Mind a 3-an meglepõdtünk. Szép is volt. Soha addig nem láttam a nagy fülesbaglyot. Lenyûgözõ volt a mérete. Fõnökkel megpróbáltuk lefotózni, de a gyors döbbenet után odébbállt.
Itt viszont elég sok helyen vannak fülesbaglyok. Olyan helyeken is, ahol eddig még nem voltak. Talán éreznek valamit.
Baromi hangulatos õket a havas fenyõk között megpillantani.
Baromi hangulatos õket a havas fenyõk között megpillantani.
Én amit furcsálltam, hogy hajnalban hallom a rigókat mikor megyek dolgozni.
Hajnalban kimentem begyújtani a kazánba. Majd egy cigi társaságában elmélkedve bambultam az erõsen felhõs égbolton a fel-felbukkanó csillagokat...
... és ekkor a közeli tónál elkezdtek brekegni a békák!
Naptár szerint december 20. van, a békák szerint még korábban járunk. Takt: 8.9°C!
... és ekkor a közeli tónál elkezdtek brekegni a békák!
Naptár szerint december 20. van, a békák szerint még korábban járunk.
Takt: 8.9°C!
Az 1970-es évek második felében a Kis-Kárpátokban, Pozsony fölött láttam ilyen kidöntött bükkerdõt. Kisebb ház nagyságú földtalpakat tépett ott fel a kidõlõ fák gyökérzete. Pokoli látvány volt!
Már akkor sejtettem, hogy az ágakra rakódó jég + a szél munkája a pusztítás.
Már akkor sejtettem, hogy az ágakra rakódó jég + a szél munkája a pusztítás.
Nem megerõsített hírek szerint a Börzsönyben, a Kemencei Erdészet területén cirka 20.000 m3, jellemzõen bükk bánta meg az ónos csapadékot. Hatalmas területek dõltek meg, fekszenek szegények egymáson, mint gyufaszálak a skatulyában.
Mivel mi vagyunk/voltunk az elsõ olyan erdészet, mely a legtermészetközelibben (szálalások és szálalóvágások kocsánytalan tölgyesekben is) kezdte meg a gazdálkodást Magyarországon, képben vagyok a holtfa jelentõségével. De holtfa bõségesen elegendõ mennyiségben van csak úgy "simán" is (1000 ha-ra levetítve napi szinten keletkezik kb. 20-40 m3), illetõleg a fakitermelések következtében is a természetben marad bõséges mennyiségû holtfa.
Nem kell mindent a holtfával és annak jelentõségével magyarázni, jóllehet, valóban kell az erdõkbe, de az a fent leírt esetek következtében "termelõdik" természetes (nem jégtörésre gondolván) és mesterséges módon is.
Megj.: Ha a hagyományos, vágásos üzemmódban dolgoznánk, akkor kissé máshogy állnék ehhez a kérdéskörhöz, de mi már rég kivezettük a véghasználatokat, tarvágásokat. Így effektíve folyamatos erdõborítás van erdeinkben, többféle fafajjal, többféle korosztállyal.
Nem kell mindent a holtfával és annak jelentõségével magyarázni, jóllehet, valóban kell az erdõkbe, de az a fent leírt esetek következtében "termelõdik" természetes (nem jégtörésre gondolván) és mesterséges módon is.
Megj.: Ha a hagyományos, vágásos üzemmódban dolgoznánk, akkor kissé máshogy állnék ehhez a kérdéskörhöz, de mi már rég kivezettük a véghasználatokat, tarvágásokat. Így effektíve folyamatos erdõborítás van erdeinkben, többféle fafajjal, többféle korosztállyal.
Igen, ott lesz a nyoma, de ez kell is, gondolj bele a holt fa jelentõségére, nagyszerû lenne ezeket a letört ágakat otthagyni, valamint, igen a tört felület valószínûleg fertõzõdni fog gombákkal, a gyengébb fákat el is pusztítja, de így a meggyengült felületek alkalmat nyitnak számos odúlakó madárnak az odúkészítésre, számos rovarnak, stb... Bizonyára te is ismered a nagy öreg fákat amelyek már vagy legyengült állapotban vannak, vagy már nem is élnek, de nyüzsög körülöttük, bennük az élet, nem pedig a fiatal szálfásban...
Ezzel még tudnék is azonosulni, sõt jó pár említett dologgal egyetértek, de azért ne feledjük el, az a rengeteg tört felület, ami a megmaradt, idõsebb állományon keletkezett, az kvázi fertõzési kapuként is funkcionál a gombák és egyéb kártevõk számára. Ha bekövetkezik egy nagyobb fokú - mondjuk - gombatámadás, akkor kötve hiszem, hogy "néhány év múlva alig lesz nyoma a jégtörésnek", másrészt a nyoma nagyon is ott marad. Nem a szemem csal, amikor valahányszor felmegyek Magas-Tax, NHH környékére, látom a beszáradt felületû, csonkolt bükk matuzsálemeket, melyek az utolsó jégtörést 2001-ben szenvedték. Az pedig majd' 14 éve volt.
Kár igenis van, legyen az Pilis, Budai-hg. vagy Börzsöny. Jelentõs, nagyon jelentõs minõségi kár és hát kis idõ múlva kiderül majd, hogy mennyi lesz a mennyiségi kár.
Kár igenis van, legyen az Pilis, Budai-hg. vagy Börzsöny. Jelentõs, nagyon jelentõs minõségi kár és hát kis idõ múlva kiderül majd, hogy mennyi lesz a mennyiségi kár.
A 'jégkárral' kapcsolatban, érdemes elolvasni...
"Normafa - megtépázva
Délelõtt a Normafán jártunk biológus kollégámmal, Weiperth Andrással. Bár a gyalogutakat még lezárva tartja az Önkormányzat, a két nappal ezelõtti jégtörés nyomait szemügyre tudtuk venni. Vegyes benyomásaink voltak. Elsõre drámai a látkép, hiszen sok a letört ág, a hegyoldalakon messzirõl is látszik a sok ezernyi törésfelület. Az erdõ ugyanakkor megmaradt, és köszöni, jól van!
Kétségtelen, hogy sok fát derékba roppantott a koronákra rakódó jég súlya, vagy egyszerûen gyökerestõl kifordult. Jellemzõbb azonban, hogy a fák 5-8 cm-es ágai szakadtak le, és állnak halmokban az erdõ alján, sok száz hektáron. Az idõs fákat nem viselte meg jobban a jégtörés, mint a fiatalokat; sõt elsõ ránézésre kisebb károkat szenvedtek. Talán nem véletlen: ezek a példányok jóval száz év felett járnak; sok jégtörést láttak már, és valószínûleg az állékonyságuk is átlagon felüli.
Érdemes tudnunk, hogy a hegyvidéki erdõk életéhez hozzá tartoznak a hasonló események: széldöntések, jégtörések, vagy akár a rovarok kártételei. Ezeket az erdõ néhány év alatt kiheveri. Sõt, elmondható, hogy az évtizedenként, évszázadonként beköszöntõ „drámai” történések még stabilabbá, változatosabbá, és az erdei fajok számára lakhatóbbá teszik az erdõt. Ne felejtsük el, hogy sok faj kifejezetten kötõdik a korhadó fákhoz, vagy a világosabb erdõbelsõhöz.
Gazdasági szempontból a jégtörés nyilván káresemény, hiszen nagy mennyiségû faanyag kerül a földre, amelyet költségesen lehet csak összegyûjteni, és a minõsége is kedvezõtlenebb, mint a fakitermelés során szakszerûen kitermelt fáé. És persze a kirándulók sem feltétlenül örülnek a „rendetlenségnek” – különösen ameddig a kidõlt fák elzárják az utakat.
Mi úgy láttuk, hogy bár a Normafa erdejét megtépázta a jégtörés, annak folytonossága, tájképi értékei nem változtak. Továbbra is az ország természetvédelmi és turisztikai szempontból legértékesebb erdei közé tartozik, amelyet óriási hiba lenne egyéb sporttevékenységek érdekében parkká alakítva „fejleszteni”. A legfontosabb, amit tenni kell ebben a helyzetben: az utak járhatóvá tétele, és a valóban balesetveszélyessé vált fák kezelése, esetleg eltávolítása. Más nem szükséges. A holt fa jót tesz az erdõ talaján. Az összetört faanyag nagyarányú ún. „összetermelése” komoly talajsebzéssel járna ezzel szemben (majdnem akkorával, mint egy sípálya építés...) – így természetvédelmi szempontból feltétlenül kerülendõ. Még akkor is, ha néhány rendszeretõ túratárs szemét bántja a sok letört ág, és fatörzs – ne javasolja senki a „rendrakást”. Ennyi elég volt a Normafának – hagyjuk, hogy a terület legnagyobb részén segítség nélkül szedje magát össze.
Nyárra a Normafa erdei kizöldülnek, a sebek lassan eltûnnek. Néhány év múlva alig lesz nyoma a jégtörésnek. A Normafa sorsát nem a Természet befolyásolja károsan, az csak hozzátesz a szépségéhez...
Gálhidy László, erdõökológus"
"Normafa - megtépázva
Délelõtt a Normafán jártunk biológus kollégámmal, Weiperth Andrással. Bár a gyalogutakat még lezárva tartja az Önkormányzat, a két nappal ezelõtti jégtörés nyomait szemügyre tudtuk venni. Vegyes benyomásaink voltak. Elsõre drámai a látkép, hiszen sok a letört ág, a hegyoldalakon messzirõl is látszik a sok ezernyi törésfelület. Az erdõ ugyanakkor megmaradt, és köszöni, jól van!
Kétségtelen, hogy sok fát derékba roppantott a koronákra rakódó jég súlya, vagy egyszerûen gyökerestõl kifordult. Jellemzõbb azonban, hogy a fák 5-8 cm-es ágai szakadtak le, és állnak halmokban az erdõ alján, sok száz hektáron. Az idõs fákat nem viselte meg jobban a jégtörés, mint a fiatalokat; sõt elsõ ránézésre kisebb károkat szenvedtek. Talán nem véletlen: ezek a példányok jóval száz év felett járnak; sok jégtörést láttak már, és valószínûleg az állékonyságuk is átlagon felüli.
Érdemes tudnunk, hogy a hegyvidéki erdõk életéhez hozzá tartoznak a hasonló események: széldöntések, jégtörések, vagy akár a rovarok kártételei. Ezeket az erdõ néhány év alatt kiheveri. Sõt, elmondható, hogy az évtizedenként, évszázadonként beköszöntõ „drámai” történések még stabilabbá, változatosabbá, és az erdei fajok számára lakhatóbbá teszik az erdõt. Ne felejtsük el, hogy sok faj kifejezetten kötõdik a korhadó fákhoz, vagy a világosabb erdõbelsõhöz.
Gazdasági szempontból a jégtörés nyilván káresemény, hiszen nagy mennyiségû faanyag kerül a földre, amelyet költségesen lehet csak összegyûjteni, és a minõsége is kedvezõtlenebb, mint a fakitermelés során szakszerûen kitermelt fáé. És persze a kirándulók sem feltétlenül örülnek a „rendetlenségnek” – különösen ameddig a kidõlt fák elzárják az utakat.
Mi úgy láttuk, hogy bár a Normafa erdejét megtépázta a jégtörés, annak folytonossága, tájképi értékei nem változtak. Továbbra is az ország természetvédelmi és turisztikai szempontból legértékesebb erdei közé tartozik, amelyet óriási hiba lenne egyéb sporttevékenységek érdekében parkká alakítva „fejleszteni”. A legfontosabb, amit tenni kell ebben a helyzetben: az utak járhatóvá tétele, és a valóban balesetveszélyessé vált fák kezelése, esetleg eltávolítása. Más nem szükséges. A holt fa jót tesz az erdõ talaján. Az összetört faanyag nagyarányú ún. „összetermelése” komoly talajsebzéssel járna ezzel szemben (majdnem akkorával, mint egy sípálya építés...) – így természetvédelmi szempontból feltétlenül kerülendõ. Még akkor is, ha néhány rendszeretõ túratárs szemét bántja a sok letört ág, és fatörzs – ne javasolja senki a „rendrakást”. Ennyi elég volt a Normafának – hagyjuk, hogy a terület legnagyobb részén segítség nélkül szedje magát össze.
Nyárra a Normafa erdei kizöldülnek, a sebek lassan eltûnnek. Néhány év múlva alig lesz nyoma a jégtörésnek. A Normafa sorsát nem a Természet befolyásolja károsan, az csak hozzátesz a szépségéhez...
Gálhidy László, erdõökológus"
Ritka szép lépek, nagyon jók a jégbe zárt virágok. Több évet is várhatunk hasonlóra. Vagy csak egy-két hónapot? A kollégák,és a szomszéd kertje mindig szebb! 
Nem csíkos volt, hamen a bevált fekete. Ennek ellenére nem ették.
Én már korán elkezdem az etetést, hogy az igazi hidegre már jó kondiba legyenek.
Üdv.
Én már korán elkezdem az etetést, hogy az igazi hidegre már jó kondiba legyenek.
Üdv.
Ideális idõjárás van a júdásfüle gombára. Ködölõ esõ, ködös, nyirkos, takony idõ várható az elkövetkezõ néhány napban. A laskának ilyen idõjárás mellett kijöhet a harmadik terméshulláma is.
Igen, úgy vélem én is , hogy az évek óta etetett helyekre oda vannak kapva, az idõsebbek viszik a fiatalt, az egyik madár a másikat... A cinkék mindig itt õrjáratoznak, most még semmit nem találnak az etetõben , de ha találnának lenne sereg hamar. Most még a fák kérgein , réseiben megbújó élõsködõket pucolgatják.. Ha nagy hideg, ónos csapadék, hó bejön akkor hozzáfogok az etetéshez. A mai éjszaka jeges, havas volt, de a déli órákra leolvadt, és folytatódik az enyhébb kora téli idõ, így az etetés még nem kezdõdött nálam sem.
Lujo! Egyetértek, ha valaki belefog az etetésbe, odaszoktatja õket, akkor már felelõssége hogy végig etesse a telet. "A kis herceg" óta tudjuk , hogy felelõsek vagyunk az állatokért, fõleg ha kontaktust létesítünk valamilyen formában velük.
Lujo! Egyetértek, ha valaki belefog az etetésbe, odaszoktatja õket, akkor már felelõssége hogy végig etesse a telet. "A kis herceg" óta tudjuk , hogy felelõsek vagyunk az állatokért, fõleg ha kontaktust létesítünk valamilyen formában velük.
Én sem szoktam etetni a madarakat igazi hideg idõ elõtt, annak ellenére, hogy van aki már októberben elkezdni.
A madarak etetése nem szórakozás hogy a gyerek nézhesse az ablakból, nem kell elkényeztetni a madarakat.
Én csak havas idõben szoktam rendesen etetni õket, vagy ha tartós száraz fagy van.
Amint leesik az elsõ hó, kiteszem a napraforgómagot, és másnap már tele van az udvar madárral, pedig elõtte nem etettem õket.
A madarak etetése nem szórakozás hogy a gyerek nézhesse az ablakból, nem kell elkényeztetni a madarakat.
Én csak havas idõben szoktam rendesen etetni õket, vagy ha tartós száraz fagy van.
Amint leesik az elsõ hó, kiteszem a napraforgómagot, és másnap már tele van az udvar madárral, pedig elõtte nem etettem õket.
A madarakat oda kell szoktatni az etetõhöz még a kemény fagyok elõtt. Ha elkezdted az etetést, nem szabad kiürülni hagyni az etetõt, különösen, ha tizen-huszonfokok vannak mínuszban. Olyankor már lehet, hogy nincs erejük a madaraknak felkeresni egy másikat, ha üresen találják. Olyan hidegben gyakran találni az etetõ környékén elpusztult cinkéket, tengeliceket.
Ördögszekér gomba: azon a területen, ahol gombászok, elvétve van. Ha belebotlok, felszedem, de nagyon ritka. A szarvasi piacon déli tõkegombával találkoztam. Ha én ezt a klubban egyszer elmesélem...
Ördögszekér gomba: azon a területen, ahol gombászok, elvétve van. Ha belebotlok, felszedem, de nagyon ritka. A szarvasi piacon déli tõkegombával találkoztam. Ha én ezt a klubban egyszer elmesélem...
Én úgy tudom, hogy amíg dér, jég, hó nincs , addig nem kell etetni a madarakat, persze a zord hideg is kitétel. Ez valami elavult dolog lenne? Hiszen a fák élõsködõin élnek amíg lehet, hadd szorgoskodjanak, fõleg ha megvannak az etetés nélkül.
Lujo! Az ördöszekér laskával hogy állsz? Találtam pár elvénültet a múltkor, szedtem kései laskát, a szokásos fiatal lilatönkû állomány mellett... Kiváló a lilatönkû szárítmány, remek a szárítmánya! Most szárítottam elõször, aszalógépen. Az ördögszekérre ránézek, a késeivel egy idõben szokott lenni nagyjából, nagyon érdemes gomba, a kései laskánál határozottan frankóbb, a legjobb késõ õszi gomba.
Lujo! Az ördöszekér laskával hogy állsz? Találtam pár elvénültet a múltkor, szedtem kései laskát, a szokásos fiatal lilatönkû állomány mellett... Kiváló a lilatönkû szárítmány, remek a szárítmánya! Most szárítottam elõször, aszalógépen. Az ördögszekérre ránézek, a késeivel egy idõben szokott lenni nagyjából, nagyon érdemes gomba, a kései laskánál határozottan frankóbb, a legjobb késõ õszi gomba.
Lehet, hogy csíkos maggal próbálkoztál. Azt az Istennek sem eszik.
Bizony, nagyon jó étvágyuk van. Nekem 3 hét alatt 4kg szotyit betermeltek.
Tavaly viszont egy szem sem fogyott. Va j on miért?
Tavaly viszont egy szem sem fogyott. Va j on miért?
Tegnap elkezdtük etetni a madarakat az erkélyen. Néhány féldió a virágvályú betonperemén figyelem felhívásnak, a virágvályúban napraforgó.
Széncinke tömeg és két gerle járt nálunk ma délelõtt. Jó emlékezetük van (a gerléknek is), már vagy három hete bejártak a tavalyi ellátásra emlékezve.
Széncinke tömeg és két gerle járt nálunk ma délelõtt. Jó emlékezetük van (a gerléknek is), már vagy három hete bejártak a tavalyi ellátásra emlékezve.
Tömeges felénk a laska gomba, pedig jó régen volt erre mérhetõ csapadék. Ma reggel két óra alatt kb. 40 kilót szedtem. A minõségük jó volt, többségükben feketék, vagy sötétbarnák voltak. Aki ismer lelõhelyeket, keresse fel. A lilatönkû is terem még, de amit nem tudtam hét közben leszedni, leöregedett, már gyakorlatilag fogyaszthatatlan. Egy kilónyi jó minõségût találtam.
A párom a gomba harmada láttán kitért a hitébõl, felszólított, hogy tüntessen el Többségébõl illetékbélyeg lett, elajándékoztam.
A párom a gomba harmada láttán kitért a hitébõl, felszólított, hogy tüntessen el
Többségébõl illetékbélyeg lett, elajándékoztam.
Ma délelõtt 11 felé megint volt egy 25-30 -as daru csapat. Itt is kavarogtak,az aránylag mérsékelt déli - dk. szélben. Szerintem várták, hogy egy felszálló termiket találjanak. Az a felszálló légáramlat, amit a sikló ernyõsök is kihasználnak. Nem volt egységes a csapat, itt sem, hangos kurrogással sodródtak nyugat felé. ( persze nem volt nálam fényképezõ, de majd egyszer elkapom õket.).
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat