Meteorológiai esélylatolgatások

Eddig teljesen világos és jól követhetõ, egyet is értek azzal a kikötéssel, hogy itt még elõfordulhat igen sokféle verzió a keleti ac Skandináviai felé mozdulása, dél felé terjedése, stb.

Vagy az elsõ helyzetben, ha a zonális áramlás messze nyugaton van, nálunk a semleges, ac központi hidegpárna.

Minden jel arra mutat, hogy középtávon újra alapvetõ változás elõtt áll kontinensünk (ezzel együtt a Kárpát-medence) szinoptikai helyzete. Ezúttal kiadósan a zonalitás, nyugati, délnyugati áramlások irányába lendül a mutató.
Mielõtt rátérnék az esélyek érdemi mérlegelésére, kissé tágabb perspektívába próbálom helyezni a szituációt. Lehet, hosszú olvasmány lesz, de reményeim szerint nem lesz haszontalan más nézõpontból megvizsgálni, a szokásostól különbözõ szemüvegen át nézni a hamarosan bekövetkezõ eseményeket.
Ez a némileg furcsa, s a télkedvelõk szemszögébõl (eddig) elég vacak idei tél néhány dologra megtanít minket, pontosabban, a "tananyagnak" bizonyos fejezeteit "átismételteti" velünk.
Az elsõ tézis, amit nyomatékosan a fejünkbe vert az elmúlt cca egy hónap idõjárása, az északi félgömb téli hidegsapkájának hasadt volta. Az észak-eurázsiai illetve az észak-amerikai hidegdepó eléggé "külön életet él". E kettõt az izlandi légnyomási minimum választja el egymástól. A mi idõjárásunkra természetesen az elõbbi hat, az utóbbi legfeljebb csak közvetve. Az Észak-Amerika szubarktikus régiójában felhalmozódott hidegtömegek hozzánk sohasem jutnak el, idõjárásunkra hûtõ hatást nem gyakorolnak. Az általuk felerõsített észak-atlanti ciklontevékenység 850 hepán ugyan Európa atlanti partvidéke közelébe sodorhatja az alacsonyabb izotermákat (ezt többször is láttuk az idei zonális télközép heteiben), de a talaj közelében lehûlést ez még a Brit-szigeteken sem okoz, nemhogy nálunk. Ennek oka kézenfekvõ: a relatíve meleg óceáni víztömeg felmelegíti a fölötte áramló hideglevegõ alsó rétegeit, "elolvasztja az óceánt átszelõ hideglevegõ lábát"
Január közepe táján rádió-riport készült tanult meteorológus kollégánkkal, és a kis szõke riporternõ megkérdezte: vajon mikor ér el hozzánk Amerikából az ott tomboló nagy hideg?
Kollégánk azt válaszolta, hogy az nem fog ideérni, ellenben az Északkelet-Európában halmozódó hideglevegõ valamilyen mértékben nemsokára beleszólhat idõjárásunkba. Válasza teljesen korrekt volt, de hiányoltam a részletesebb magyarázatot.
A második tézis, hogy a mi téli idõjárásunk sorsát túlnyomó részben az elõbb említett északkelet-európai (nyugat-szibériai) hidegdepó dönti el: annak megléte, fejlett vagy fejletlen volta, expanziós hajlama délnyugat felé. Ez a hidegtartalék a lehetõ legszorosabb kapcsolatban van a szibériai téli légnyomási maximummal. Bárikus megjelenési formája az északkelet-európai és skandináv AC. Ezek híján tartós,nagy hideg nálunk nemigen képzelhetõ el.
Fenti relációban az észak-atlanti ciklontevékenység erõs (vagy gyenge) volta se sokat számít.
Sokan közülünk elsõsorban ezt figyelik, mikor téli esélyeinket latolgatják, holott a dolog nem ezen áll vagy bukik. Kikerestem a GFS térképarchívumában a múlt század leghidegebb téli idõszakainak szinoptikai térképeit. Azt tapasztaltam, hogy nagyon sokszor ilyen esetekben is nagyon mély ciklonok helyezkedtek el az Észak-Atlantikumban (bár inkább Izlandtól nyugatra)
Azonban ezek elõoldala, nyugati áramlásos zónája az Eurázsia nyugati részét kitöltõ hideglevegõ, s ennek bárikus megjelenési formája, az északkeleti blokkoló AC (vagy Vojejkov-tengely) következtében nem tudott a kontinens középsõ és keleti részének idõjárására hatni.
Ha a sarki-szárazföldi hidegtömegek, illetve az északkeleti tartós blokk megvan Európa környezetében, úgy akkor is zord idõ lehet nálunk, ha Észak-Amerikában is igen hideg van, és az óceánra onnan "kifolyó" fagyos légtömegek erõs ciklontevékenységet tartanak fent az Atlanti-óceán északi részén.
Összefoglalva: a mi hideg telünk oka az expanzív északkeleti hidegdepó megléte, s nem az észak-amerikai hidegfelhalmozódás, és a következményes heves izlandi ciklontevékenység hiánya.
Ennek ellenére legtöbbször valóban megfigyelhetõ egy bizonyos "libikóka játék", reciprok viszony az észak-amerikai és a nyugat-eurázsiai hideghullámok között. Talán arra vezethetõ ez vissza, hogy ritkán fordul elõ egyforma mértékben, s nagyon erõsen kifejlõdött észak-amerikai és észak-eurázsiai hidegdepó. Ilyen viszonylag közel elhelyezkedõ, és ilyen nagy hidegmagokat a sarkvidék jószerint csak kifejezetten hideg teleken produkál.
Nézzük ezután, hogyan változtatja meg az áramlási viszonyokat, a makroszinoptikai berendezkedést a nagyra nõtt északkelet-európai (szibériai) hidegtömeg.
Vegyük elõször is azt az esetet, mikor ez gyengén fejlett, illetõleg túlságosan messze, Szibéria mélyén helyezkedik el. Ekkor a télen gyakorlatilag mindig jelen levõ mély izlandi ciklonok nyugati, délnyugati áramlási szalagja irányát megtartva akadálytalanul, messze behatol a kontinens belsejébe. A kontinens fölött vonalas zonalitás van az enyhe óceáni légtömegek folytonos advekciójával. Bárikusan zonális tengelyû AC figyelhetõ meg délen (s részben középen is), az alacsony nyomású terület északnyugaton, északon figyelhetõ meg. Itt mély ciklonmagok (viharciklonok) vonul(hat)nak nagy sebességgel kelet, északkelet felé. Az északkelet-európai AC hiányzik vagy fejletlen, vagy túlságosan keleten van.
Gyökeresen más a helyzet, ha fennáll a közeli északkeleti hidegdepó. Ebben az esetben északkeleten, keleten tartós magasnyomás helyezkedik el, melynek tömbjébe az atlanti ciklonokhoz tartozó nyugati áramlási szalag nem képes behatolni. Az AC óriás hátoldalán a nyugati áramlás észak felé térül el. A szalag itt megtörik, begörbül -aztán egészében vet egy hullámot. Azaz, nyugaton -Európa atlanti partvidékén, a Brit-szk. környékén- is felgörbül. Itt értelemszerûen északnyugatira fordul a nyugati áramlás, ennek következtében a partvidéken ,illetve a Brit-szk. környékén nõ a légnyomás, az azori "észak felé kiterjeszkedik"
Ebbõl az állapotból aztán kétfelé vezethet út: ha elég sok hideglevegõ halmozódott fel északkeleten, úgy a kelet-európai elõoldali délies áramlás csakhamar keletire, északkeletire fordul, a sarki-kontinentális légtömegek megindulnak délnyugat felé. A nyugati áramlási szalag által vetett hullám körré záródik: bárikusan az északkeleti AC összekapcsolódik az észak, északkelet felé terjeszkedõ azori magasnyomással. Létrejön a Vojejkov-tengely, tõle délkeletre mediciklon-tevékenységgel. Ez az expandáló szibériai hidegtömeggel jellemzett folyamat egyik végpontja.
Azonban nem minden esetben megy el a végpontig a folyamat. Ha kisebb az északkeleti hidegdepó, elõfordulhat, hogy a fent leírt blokk nem válik teljessé. Félblokk áll elõ, mikor is minket nem ér el a kontinentális hideg, hanem a szóban forgó hullám nyugati fele, az ott uralkodó északnyugati légmozgással, kerül fölénk. Ez a tipikus északnyugati irányításos helyzet, mely Közép-Európában maritim, illetve maritim-poláris légtömegek váltakozó beáramlásával jár.
Megfigyelhetõ, hogy makacsul enyhe teleken, mikor gyenge az északkeleti hidegdepó, tél vége felé szinte törvényszerûen északnyugati irányítás áll elõ. (Folytatom)

A hosszútávú esélyek egyértelmûek hetek óta el kell ismerni. Végig egy -két lesajnált futástól eltekintve csak a tél végérõl, a ciklonok és zonalitás diadaláról és minimális csapadékról szóltak. Általánosan elfogadott, hogy tél Európában most elmaradt, nincs és nem is lesz már. A legújabb hosszútávok szerint az Európa keleti felét uraló AC 5 nap alatt megsemmisül. Ez gondolom öngyilkosság lesz, vagy az eddig 10 napja semmi különöset ránk hatni tudó izlandi minimum poraiból feltámadása miatt lesz. Nem látok a jövõbe, de most a híradót látom, ahol hófúvásról és ónosesõrõl és riasztásról beszélnek. Valami nem stimmel, mert 2 hete a meleg miatt riadozott mindenki, de itt orkán és helikopteres mentés a téma meg több méteres havaktól riadoznak. A külföldi fórumban sem a kevés csapadék és télhiány a téma.De ez ne zavarjon senkit a latolgatásban.
Az amerikai és európai helyzetet nézegetve azt látom, hogy ma É-Amerikában (Grönlanddal együtt) a leghidegebb T -38 fok volt , Oroszországban -53. Ez utóbbi területen csak Szocsi volt pozitívban míg az amerikai állomások több mint fele. Nekem ebbõl nem az jött át, hogy Kelet-E. vagy Szibéria hidege kisebb az amerikainál. Ehhez képest most nálunk meleg van, mert Amerika hidegebb az itt elfogadott betonbiztos szaktudományos álláspont szerint. És ebbõl a kiindulóhelyzetbõl dolgoznak az elõrejelzõk.

Ismét talán változás elõtt állunk, nézzük szegény ember mibõl fõz!:-)

A kiindulási pontunk, szibériai magasnyomás, mediterrán ciklonok és antilanti mély ciklonok, tehát az izlandi minimum is erõs. Elég összetett a dolog.
Holnap indul a tél utolsó hónapja az elsõ két hónap változatos enyhe, hideg, csendes, anticiklonos volt. Szóval szinte minden elõfordult, de a tél kedvelõk igénye nem volt kielégítve, mondom ezt, és elismerem joggal.

Figyeljük meg a nyugati fáklyákat:
Link
Link
Link
Az izlandi minimum pörög folyamatosan nagyon kemény, így anticiklon kiépülésére nem sok esély van arrafelé, igaz a brit térségben jelentkezik valami de az inkább az azori északra húzódása.
Keleti fáklyák:
Link
Link
Link
Az anticiklon gyengül, visszahúzódik, de azért marad még belõle bõven, fõként a talajon marad a hideg fagyos légtömeg.
Középsõ térség fáklyái:
Link
Link
Link
Link
Igazából itt válik érdekessé a dolog, hogy északnyugat felé csökken, délkelet felé növekszik az anticiklon befolyása.
Itt a harc megy a területekért, míg a nyugati áramlás gyõzelmet arat északon és nyugaton, addig kelet felé a csapatai gyengülnek és elõfordulhat, hogy vesztesek maradnak.
Itt lép életbe az a kérdés vajon mi hova fogunk tartozni? Ha marad az anticiklon akkor marad csendes téli idõ, de ha beveszi várainkat a nyugati áramlás akkor lehet akár tavaszias idõ is február 10 körül.
Indexek:
Link
Link
Szórás van és mindenképp zonális felé mutatják a dolgot, de mint decemberben és sok alkalommal mi maradhatunk anticiklon alatt, a fáklya ezt sugallja egyelõre. Friss ECMWF is érdekes lett:
Õ hosszútávon is tarja a telet nálunk:
Link
És csak ez után számolja fel.
Ez a kiindulási pont, hétfõn okosabbak leszünk vagy nem:-)
Ha az indexek tartósan pozitívba maradnak akkor elõbb-utóbb tartós nyugati irányítás veszi át a hatalmat, vagy addig maradunk anticiklon alatt amíg nem történik valami télies megint, vagy pedig gyors zonális áramlás erõs melegedést okoz és kimegyünk a télbõl. Ehhez azonban fontos, hogy az AO tartósan pozítv tartományba maradjon.
Meglátjuk mit hoz a jövõ, izgalmas lesz ez biztos.

Azért ha így haladunk 3 hónap alatt maximum 3 hét tél lesz. Azért ez kicsit kevés.

Attól hogy február 6-án megindul a felmelegedés, és változás kezdõdik idõjárásunkban s az Atlanti ciklonok hatnak ránk nem azt jelenti hogy vége a télnek, szedjük azért kicsit össze magunkat.Igen én is azt mondom és ezt harsogom két napja hogy február jó darabig 6-tól kezdõdõen nem éppen a télrõl fog szólni, de hogy hülyeséget mondjuk és semmi fogható alappal rávágjuk hogy nem lesz már tél az azért morbid. Senki se tudja hogy esetlegesen február közepén, esetleg február utolsó dekádjában nem fordul a kocka és igazi telünl lesz még, tehát csak nyugodtan.

Én elhiszem, hogy az amcsi tél és a mi telünk között nincs "összefüggés", tehát lehet hideg egyszerre mind a 2 helyen, de valljuk be, az idei tél azért ráerõsít azokra a hangokra, hogy ha ott tél, akkor itt "tavasz"...

Ott van még a március... Viccet félretéve február 5 után kampó a télnek. Jöhet a tavasz, mert ez a szenvedés, ami tél címszó alatt megy már borzalom. Volt 1 hét telünk és annyi.

Hát igen, ebben lehet valami....
Észak-Amerika:Link
Európa:Link

No comment. Asszem eljött az ideje, hogy ezt a telet "elengedjem"...

Szerk: és amcsiknál a T2m-hez ilyen csapadék várható:Link Szó szerint hóba fulladnak majd.

Igen, az ottani hidegmag a motorja az egész rendszernek, ezért nem képes leállni a sorozatos ciklon genezis, ezt a telet az USA vitte.

Na ez a fránya Amcsi hideg elárasztás is besegít ehhez úgy látom !!

Úgy fest, hogy e rövid, de az ország nagy részén szép téli álmot rövidesen csúnyán szétrombolja az atlanti csigagyár... egyre inkább markáns délnyugati áramlás lehet jellemzõ február elsõ napjaitól, ahogy a Kelet-európai AC gyengül illetve tolódik kelet felé. Ez megint tartósan tavaszias idõhöz vezethet, így akik még nem láttak nagyobb havat, mindenképp várniuk kell legalább 1,5-2 hetet... de legalább egy nagyobb medis akció szerintem (és remélem) még mindenképp esedékes.

Igen. Az OMSZ is be merte már vállalni, hogy ez bekerüljön az elõrejelzésébe, de azért egy kicsit visszafogottabban.
Link
Link

Mindenesetre elmondható, hogy jelenleg úgy tûnik, hogy ezt az ECM nyerte. Kíváncsi vagyok az esti futására, mert már régóta riogat engem itt a -20 fokkal...

Nos, úgy tûnik, hogy a GFS is el tudja már képzelni a lábas hideg gyõzelmét a jövõ héten. 0 fok körüli maximumok, gyenge légmozgás. Ez konzerválhatja a meglévõ havunkat.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#218452)

Meglepõ, de nagyon erõsen támogatják ezt az ENS tagok is 240 órán túl. Csakhogy igen, "240 órán túl" van még. Ezúttal szerencsére.

Nem baj, 2 hét múlva úgyis itt a T A V A S Z: Link Link

szerda talán már biztos, lesz 1-2 cm havunk itt Pesten is, majd átmeneti szünet után gfs szerint csütörtökön eleinte igen komoly intenzitású havazás lehet majd sajnos a meleg nyelv miatt átmegy ónosba vagy havas esõbe, ecm ennek tök ellenkezõje, szerintem este vissza rakja a csapadékosabb verziót, eddig azt adta, most hirtelen vett egy 180 fokos fordulatot..
Szinte csak fölénk lóg majd be a meleg, pedig lehetne egy elég korrekt havunk végre Link

Én ehhez annyi kiegészítést tennék, hogy nagyjából péntektõl pozitív lesz/lehet néhány napig a T 850 hPa szinten, ám ez egyelõre átmenetinek tûnik szerintem is. A jövõ héten több modell (pld. ECM, GEM) szerint ismét mérsékelt lehûlés körvonalazódik, bár más-más okok miatt, ami az idõtáv miatt természetes. A kontinentális hideg légtömeg és az azzal párosuló erõs AC (1050 hPA) délkeleti peremén bármikor visszaszivárog(hat) az idei tél elsõ zord napjaiért felelõs lábas hideg, és ezt elég nagy valószínûséggel meg is teszi. A GFS fáklya szerint viszont jöhet egy csapadékosabb periódus, legfeljebb idõben kitolódhat 1-2 napot (igazából péntektõô nagy a mozgás a csapadéggörbéken). Az ûrtávban a GFS elég konzekvensen köti az ebet a karóhoz: eleinte az operatív, most pedig már a fáklyaátlag is jelentõs enyhülést sejtet, viszont az idõtáv miatt ez még könnyen 180 fokos fordulatot is vehet, személy szerint eléggé meglepne, hogy ha egyszer a kontinentális hideg egyszer bevette a Kárpát-medencét, miért hagyná magát innen ilyen könnyen kitessékelni?

Mindenesetre komolyan oda kell figyelni amit a GFS most már sorozatosan mindegyik futásánál mutat stabilan adja a kelti ac viszahúzodását ill. dk felé való szorítását azaz 1hét múlva távozna a tél Európából ezt a stabil +NAO index is segítheti. Akár nulla csapadékkal ez amolyan 1998-as februárt sejtett csak reménykedni tudok, hogy aztán nem kapunk kemény száraz hideget márciusban mint akkor! Itt Bp.n sajnos annyi tél sem jutott mint az ország 2/3n kolegák használjátok ki ezt a pár szép téli napot!

Érdekes lesz a jövõ hét csütörtöktõl kezdõdõ idõszak itt,a Dél-Alföldön is... ide egész korrekt kosava néz ki napokig(délkeleti szél),s az bizony nemigen fog meleg levegõt pumpálni a havas al-Duna felõl...

Az lenne az utolsó dobásom.

Ez rajtad is múlik, hogy mennyid engedsz el.

Remélem jó pár plusz szonda fog menni a következõ napokban...szükség lesz rá.

Szándékosan nem linkelek mert a következõ futásoknál, már értelmezhetetlenné válik, ha az operatívon éppen az ellenkezõje lesz az esti futás a mostani kimeneteleknek.

Én néhány emberrel ellentétben nem látom nagyon csapadékosnak az elõttünk álló hetet, ami nem jelenti azt, hogy nem lesz csapadék. De többszöri jelentõs mennyiségû csapadék várásnak most valószínûleg kevés a realitása.
Jövõhét csütörtöktõl magasban várt enyhülés már elkerülhetetlen. Viszont nézzük a helyzetünket.
Hazánkat hideg kontinentális eredetû levegõ tölti ki. Az ország jó 2/3-án összefüggõ hóréteg alakult ki ami az éjszakai lehûlést nagyban erõsíti. A kárpátmedencétõl Északkeletre továbbra is rendkívül hideg levegõ található ami a következõ hosszú napok folyamán nem igen húzódik vissza Európa keleti részérõl. Én a magasban történõ enyhülés során nem látok az átkeveréshez kellõ dinamikát a légkörben, ami az ország teljes területét érintené. Annak ellenére sem, hogy az Észak Atlanti térség továbbra is aktív.
Mediterrán ciklonok inkább csak érinthetik hazánkat, az ciklon genezis továbbra is aktív lehet, köszönhetõ délre lejutó hideg légtömegeknek.Az indexek újfent nagyon mélyre "szállnak". A helyzet tehát nagyon összetett, és ebbõl fakadóan bizonytalan.

Összegzésként várakozásaim a következõk.

A jövõhét közepétõl magasban kezdõdõ enyhülést a talaj közelében az ország egy részén nem valószínû, hogy érezni fogjuk. Esetleg csak az ónos esõ sejteti majd, hogy fent melegebbek a légrétegek. Igazi "vegyes felvágott" várható csapadék ügyileg. Ami még órákkal a csapadék tevékenység bekövetkezése elõtt is megjósolhatatlan halmazállapotú lesz.
Jövõ hétvégén érezhetünk majd valamit a magasban zajló melegedésbõl a talaj közelében. Ezt követõen én pl a Gfs-el ellentétben újabb akár a mostaninál is erõssebb lehûlésre számítok, a hideg kontinentális levegõ közelsége miatt.
Tehát ezzel a szerdán kezdõdõ enyhüléssel még valószínû nincs vége a télnek.

Pont az elõbb fogalmazódott bennem, hogy ahhoz, hogy a lehetõ legrosszabb forgatókönyvet (több napos ónos esõ) elkerülhessük, 2 dolognak lehet szurkolni.
1 - gyengébb elõoldal
2 - erõsebb hidegadvekció, ami 925-öt sem engedi 0 alá menni.

Szerintem mindenki jobban örülne a hónak úgyis... vagy ízlés szerint, akár inkább még az se essen. De az ónost mindenképpen jobb lenne elkerülne, azt hiszem ezzel még ez a szép, színes fórum is egyetért majd!

Itt délen sajnos igen nagy rá az esély, hogy pénteken-szombaton teljes közlekedés-leállás legyen a dög ónosesõ miatt!

Csak az hidegpárna volt, nem lábas hideg, a meleg nedvesség pedig nem egy távoli ciklon elõoldalán levõ MNSZ, hanem egy hidegcsepp okozta örvényesség útján került föléje.
De hatásában valóban hasonló volt.

Egyetértünk, nálunk ez volt 2007 karácsonykor, elfelejthetetlen volt.

Valóban kicsit északabbi, de nem is ez most a lényeg, hanem maga a lehetõség szemléltetése.

Link
Ez kicsit Bp. alatti.

Illetve ezt is érdemes hozzávenni:
Link

Nagyon érdekes napoknak nézünk elébe, elõrejelzõként ez maga az egyik legszebb a téli helyzetekben, amikor tized fokokon, és 1-2 kilométereken múlik a halmazállapot milyensége.

Ami borzasztóan érdekessé teszi majd az egészet, ahogy már többen is írtátok, az az alsó szinteken beragadó lábas hideg-maradvány. Ne feledjük, most van pár nap, amikor a medence jókora részét nem elhanyagolható vastagságú hótakaró borítja, jó zord éjszakákkal, szintén negatív hõmérsékletû nappalokkal, bizony az alsó légrétegben igencsak szép hûtõszekrény-effektus fog kialakulni így. Hogy aztán a magasban felkúszó meleg mit fog kezdeni ezzel a konzerválódott hideggel? No ebbõl szoktak érdekes szituációk kialakulni itt a környéken.

ugye ezt most nem nekem akarod elmagyarázni? nagyon jól tudom, de valamilyen tájékoztatást azért ez is ad.

Ez a meteogram, Budapest magasabb részeire van...de lehet tévedek

ezt már kb 3 napja írtam a társalgóba, de a kutyát nem érdekelte... szerencsére azóta tartja, ha nem fokozta a gfs Link végre jó helyen lehetünk, ezen a héten aki minél délebbre volt, jövõ héten meg aki minél északabbra lesz az járhat majd jól, remélem ezúttal Bp. nem túl délen lesz a változatosság kedvéért...

69700. és mások, amiben írtam az általam vártakról. Csak Te (és mások) színesebben és konkrétabban, ilyenekre nem ragadtatom (régebben talán próbáltam kevés sikerrel) magam. Vagyis az esélyek jók a télre, hóra, de nem bontottam napokra,országrészekre,falvakra, tanyaközpontokra stb. Ilyen helyzetben úgysem az jön be, amit számolgatunk, centizgetünk.

Fogalmam sincs, mire gondolsz? Amit írtam, nem reakció egyetlen kommentedre sem. Nem is olvastam a fórumot, mivel az írásomat is a társalgóból másoltam át.

Pontosan, ott van mindig a ha az idõjárásban. De ha az AC nem omlik össze, akkor majd a közlekedésünk fog, mint márciusban. Ha a GFS-nek bejött volna a zonalitás, már a diófák is virágoznának... Tavaly is bejöttek az elõoldalak, esett a esõ meg olvadt a hó. Aztán megint havazott és lett vagy 30 havas-hótakarós nap nyugaton a tél második felében.

Az a gond ha megnézzük a tõlünk dk-re lévõ nyomás fáklyákat azon lassan emelkedõ légnyomás látszik így a medik beragadhatnak elõ oldalba ami ugyan nem száraz de langyos. [esõ] [esõ] Utána ha kelet-eui. ac összekapcsolódik az azori ac val a Földközi-tengeren keresztül az már száraz langyos idõ lenne nálunk. Izlandi ciklonok vissza vennének az erejükbõl akkor a AO index alapján vojekov lehetõség lenne. Tehát a kulcs az izlandi minimumnál van milyen erõvel fog pörögni GFS szerint nem fog gyengülni

Én is írhattam volna...de én már ilyen hosszút nem tudok (meg rövid az élet ).

Hosszú szösszenet, de így van.

Látom ragozod, amit csak úgy írtam, hogy keveredési zóna, csapadék, tél. Valöjában sosem szerettem a szószártyáskodást, szerintem egy regényt leírhattak volna 1000 helyett 100 oldalban is, így tízszer több regényt olvashatna az emberiség(ugyanannyi idõ alatt). Persze idõ is kellene, hogy regényt írjak az idõjárásról, de annyit hozzátennék: nagyon nem tetszik ez a mostani négyes (Ény ciklon, ÉK hideg AC,Dny azori AC,DK medi). Ebbõl sok mindent kinézhetünk, csak száraz, langyos tavaszi fuvallatot nem...

Ide is beírom, hogy ne sikkadjon el a társalgóban...

A szerda-csütörtök-péntek, sõt lassan szombat iszonyat durván is elsülhet.
Mit látunk? Folyamatos MNSZ, közben alatta ÉK-rõl lábas hidegadvekció. Ritkán látható, "frontális" küzdelem az óceán és a tajga lehelete között.
Ebbõl lehet: esõ, ónos esõ, és iszonyat nagy hó is, nyilván országrészenként eltérõ eséllyel.
Ahogy most kinéz a 12z GFS-en, ebbõl bizony az ország északi/középsõ része irdatlan nagy havat kaphatna (esélye helyén kezelendõ), míg délebbre ónos, vagy sima esõ nézne ki.
Nagyon nagy kérdés, melyik elemi erõ lesz a dominánsabb, nagyon sok fog múlni rajta!
1993 november 13-án a tél nyert...

Ez egy olyan téma, amirõl órákig lehetne beszélni, de valószínûleg semmi pozitív nem sülne ki belõle. Kicsit talán eltér a hosszútáv témájától, de általánosságban köthetõ hozzá, nem a jövõ idõjárásáról lesz szó, hanem annak megítélésérõl:

Következõ a gond:
- az Ország/Föld lakosságának igen jelentõs részének (én kb 95-98%-ra tenném) nincs meg sem a nyelvi, sem a matematikai képzettsége ahhoz, hogy egy ilyen bonyolult rendszert, mint az éghajlat, idõjárás legminimálisabban is megérthesse.
- ennek az embertömegnek egy igen jelentõs része nem is kíván mélyebben elmerülni a jelenségekben, vagy pontos magyarázatot találni rá, szimplán az õ képzettségének megfelelõ megoldáskészletét alkalmazza rá. (pl egyenes arányosság: ha ma kétszer oylan meleg van, mint tegnap, akkor holnap 4-szer olyan meleg lesz stb.)
Ennek oka kettõs: egyrészt a képességek hiánya oda vezet, hogy frusztrálja az egyént, a számára nem érthetõ dolgokat egyszerûen hülyeségnek tartja, ez az "én mindent értek, mindent tudok" típusú ember. Másrészt valaki tudja, hogy nem érti a dolgokat, de nincs rá sem ideje, sem ereje tájékozódni, elfogadja a többségi véleményt. Ez a "lehet benne valami" típusú egyén: elfogadja a horoszkópot, mert annyian hisznek benne, lehet benne valami. Elfogadja a népi regulákat, mert annyian hisznek benne, meg az öregek biztos tudtak valamit...

Ez a tömeg a 7 milliárdból bõven kitesz 6,9 milliárdot.

Aztán további probléma: mit értünk tudományosságon vagy egzaktságon.

Pl sokan nem értik, mi a különbség a statisztikai beválási valószínûség és a véletlen tippelés találatai között.

Nem értik ,hogy attól, hogy ha pl dévidmihály eltalál 10-bõl ötöt meg a numerikus modell is eltalál 10-bõl ötöt az minõségében más eredmény.

Nem értik, mi a különbség egy területi és idõtartam elõrejelzés és egy szinguláris téridõpontbeli elõrejelzés között.

És a legfontosabb: nem látják a tudomány fejlõdését folyamatában (sem a történelmet), nem tudják összekötni a múltat a jövõvel, mindig a jelenbeli helyzetet látják egyedinek.

Nem csak a meteorológiában, de a társadalomtudományokban is megjelenik eza tévedés: pl a z ún generációs probléma: mivel mindig úgy érezzük, hogy a mi általunk képviselt értékek a legmodernebbek és a leghelyesebbek, ezért általános vélemény, hogy a múltban élõk fejletlenebbek nálunk, de tiszteljük õket, a fiatal generáció meg mindig rosszabb, hanyatlik, butább, (pl sokszor hangoztatott téveszme: a mai fiatalok rosszabbak, tiszteletlenek, nem fociznak a téren, állandóan facebookoznak, buliznak, isznak, dohányoznak, stbstbstb)
Ráadásul az emberek memóriája is katasztrofális és féloldalas: a történtek nagy részét elfelejtik, a pozitív eseményeket megjegyzik, a negatívatak elnyomják, az elfelejtett idõszakra kiterjesztik az egyedi eseményeket.
Pl ha egy évtizedben 10 évbõl 9ben átlagos idõ volt, egyszer meg extrém, akkor az 40 év távlatából egyöntetûen extrémnek idézik fel (ég ha nem is szándékosan)
Ilyenkor szoktam emgkérdezni, hogy mondja el az illetõ, hogy milyen volt az elmúlt 5 hónap idõjárása, csak nagy vonalakban, de 10-bõl 10 még a jelen hónapra sem emlékszik.

Ez az általam annyit emlegetett BEZZEG RÉGEN MEKKORA TELEK VOLTAK! mondat.

Ezek a hatások begyûrûznek a tudományosság általános megítélésébe:
a tudomány rossz, mert nem értem!
A tudományos emberek érzelem nélküliek, mert nem foglalnak egybõl állást, hanem mérlegelnek
A tudomány konzervatív, nem engedi az innovációt, elfojtja a fejlõdést.

Mindegyik állítást már bõven megcáfolták, aki szeretné, kifejtem neki mindet.

Hogy jön mindez a hosszútávú elõrejelzéshez?

- a hosszútáv gyerekcipõben jár, kicsit túl is vállalja magát, mivel igény van a több hónapos elõrejelzésre, megpróbálja kielégíteni annak ellenére, hogy tudja, két héten túl gyakorlatilag nem tud többet nyújtani a véletlen tippelésnél
- a fent említett általános ismerethiány miatt a pozitív eredményeket nem lehet megértetni

A sok kivétel mellett bizonyos szabályszerûségek egész biztosan kimutathatók az idõjárásban. Bár statisztikailag nem vizsgáltam meg a dolgot (pedig érdemes lenne!), megfigyeléseim alapján váltig állítom, hogy zonális télközép után NAGYON GYAKRAN (de persze nem mindig!) blockingosabbra vált az idõjárás január 3. dekádjában.
A "népi regulák" nagyon szépen magyarázhatók légkörfizikai munkahipotézisekkel -ami természetesen nem azt jelenti, hogy napi elõrejelzés céljára alkalmasak lennének.
Nézzünk ezek közül néhányat.
"Ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban tapicskál"
Vagy:
"Ha Katalin kopog, karácsony locsog"
Mindkét "regula" arra vonatkozik, hogy feltûnõen hideg télelõ után tél közepére gyakran alapvetõen átalakul a légkörzés, enyhére, nyugati áramlásosra fordul az idõ.
Hosszú évek alatt én is azt tapasztaltam, hogy a télkezdet (kb. nov. közepétõl dec. közepéig) egészen más jellegû etap, mint a télközép (karácsonyi ünnepek tája és január eleje)
Igen jellemzõ (legalábbis itt, Észak-Dunántúlon) hogy a november második fele hidegadvekciót, korai hóeséseket hoz, mellyel összehasonlítva december második fele, az ünnepek tája aránytalanul enyhe, hótlan, semmitmondó -nemritkán kifejezetten enyhe.
Légkörfizikai hipotézisem: két tényt kell figyelembe vennünk itt. Egyrészt azt, hogy az áramlást meridionálisba fordító polárfronti ciklonok tartósan ott tudnak kialakulni, ahol kellõ é-d-i hõkontraszt van. Másrészt, a szinoptikai (Namias) ciklusok ennek a hõkontrasztnak a függvényei.
A folyamat sematikusan így fest: az õsszel gyorsan lehûlõ észak-eurázsiai kontinens a koratéli etapra (november) létrehozza a kellõ hõkontrasztot a meridionálisra váltáshoz, a hidegleszakadáshoz. Ekkor természetesen a kontinentális területeken (azaz környékünkön) jön
létre hidegadvekció -beáll a késõ novemberi, kora decemberi hideg idõszak.
Az Atlanti-óceán szubarktikus részei ekkor még kevésbé hidegek a tengervíz nagy hõtároló képessége miatt. Azonban a napforduló környékén már ezek az óceánhoz közeli területek (pl. észak-amerikai arktikus szigetvilág) is erõsen lehûlnek, és a mindig viszonylag melegen maradó óceánnal igen jelentõs hõkontrasztot hoznak létre. Ezért az Észak-Atlantikumban stabil, erõs ciklontevékenység indul, melytõl nyugatra, Észak-Amerikában masszívan leszakad a hideg. Észak-Eurázsiában ellenben a koratél meridionális fázisa ekkorra lecsökkenti a hõkontrasztot, itt ezért zonalitás lép fel. Ez a receptje a télközepi enyhe idõszaknak, a "karácsonyi hóolvadásnak", mely szingularitás, sok év átlagában kimutatható.
A télközép tartós zonalitása már önmagában az észak-eurázsiai hidegdepó megerõsödése irányába mozdítja a folyamatokat.
Ha a hidegfelhalmozódás itt gyors, erõs, úgy akár január elejére újra meridionalitás léphet fel nálunk, hidegelárasztással, lehûléssel. Sok év átlagában a január elsõ dekádja határozott hõcsökkenést mutat fel.
Ha kevésbé kifejezett a hidegfelhalmozódás, vagy tõlünk nagyon távol, Szibériában zajlik, úgy elõfordul, hogy a meridionalitás kialakulása, a hidegelárasztás nálunk áttolódik január második felére, 3. harmadára. Ez az un. pálforduló, mely éppen annyira törvényszerû megnyilvánulása idõjárásunknak, mint a késõ novemberi hidegbetörések vagy a karácsonyi hóolvadás. A szabálynak nem mond ellent, hogy bizonyos teleken nem képes annyi hideglevegõ felhalmozódni északkeleten, ami elég az áramlások tartós meridionálisba fordításához. Ezek a mindvégig enyhe, komisz, semmitérõ telek. Bár meg kell mondani, ilyenkor is szinte mindig vannak gyenge, elvetélõ blocking-próbálkozások január végén, február elsõ felében.
Ha már január elejére visszaáll a blocking, vagy a télközepi zonalitás ki sem alakul (ilyen telek is vannak), akkor a Namias ciklusnak megfelelõen igen gyakran január végére áll elõ hosszabb-rövidebb zonális epizód, "reverz" pálfordulás van. (Melyet újabb határozott lehûlés szokott követni február elején)
Az idei télre eddig az volt jellemzõ, hogy a jet sokáig zárt volt (ezt jól mutatta az október közepétõl szinte végig pozitívban tartózkodó AO érték) Emiatt hiányzott a meanderezés, a sarkvidék keleti szélrendszere kifejezett volt. Ez aztán "benyomta" a grönlandi hidegtömeget az amerikai arktikus szigetvilágba, ill. a Hudson-öböl környékére. A folyamatot egyébként naponta nyomon követtem a GFS szinoptikai térképein. Észak-Amerika említett, szubarktikus részén hatalmas hidegmag képzõdött ki, mely biztosította a hidegleszakadásokat Kanada és az USA keleti felére. Északnyugat-Eurázsiában ellenben épp addigra ürült ki átmenetileg a hidegdepó a november végi, december eleji hidegleszakadások következtében. Nem kell ezután csodálkoznunk a télközepünket tönkrevágó erõs, tartós zonalitáson.
Viszont a zonalitás hetei alatt szépen kiépült a nyugat-szibériai, észak-urali hidegtömb, mely aztán a tipikus "pálfordulást" szállította nekünk.

Az idõjárás Pál napját nem ismeri ez igaz de gyakran elõfordul, hogy az idõjárás ellenkezõjére fordul január végén vagy legalábbis próbál! 2007-ben is lett volna de csak 2-3napra sikerült neki és ismét enyhe tél lett v. az ellenkezõje 1985ben rendkivûli hidegbõl tavasz lett jó 10 napig aztán ismét zord tél. Nagyon enyhe v hideg teleken ha van is pálfordulás nagyon rövid életû. Én most az 1985-ös tél ellenkezõjére láttok esélyt 10napos átmeneti hideg blokk aztán enyhe folytatással sajnos ott ahol van hó használják ki! Gfs már igaz 240-300 óra környékén igen stabil délnyugati áramlásokat feszeget egy tõlünk délre lévõ AC híd miatt pozítiv NAO indexek meg is erõsítik ezt, hogy tõlünk délre jöjjön létre.

Itt nagyon sok mindét tévesen közelítesz meg. Pl 1880-as években is volt elõrejelzés és térkép készítés, 1890-es évektõl volt szondázás, is igaz akkor sárkányoknak hívták és abból készítették a elõrejelzési térképet. Ha azt veszem alapul, hogy idõszámításunk elõtt bizony komoly csillagászt volt és bizony matematikai ismeretek sõt az elsõ számológépek kb 5000 évesek, akkor megint az a tény, hogy nem is vagyunk annyira elõrehaladottak, mint azt hisszük. Ezt már több alkalommal kifejtettem. Az tény, hogy a megfigyelés fontos, de ezt a népi regulátor nagyon tartsuk távol mert óriási a különbség.

És mint írtam, millió példa van arra, hogy január 20. után folytatódik a hideg zord idõ vagy marad a zonális áramlási kép. Itt lehet benne hidegbetörés mint 2007-ben de az alapfelállás nem változott akkor sem, ha Pál napja volt ha nem, vagyis nem tudott megváltozni hiába fordultunk oda.
70 és a 10 évek nagyon jó példa erre, de ellenkezõ példa nagyon jó az 1940-es évek zord idõszakai. Itt most ne keveredjünk bele, egy-egy hét hidegebb idõszakba vagy enyhébb idõszakba mert mint írtam az bármikor kialakulhat egy télen.
Az idõjárás nem ismeri Pál napját és a többit, õ csinálja a dolgát tovább.
És mi van ha nem fordultunk volna meg hanem a nyugati ciklonok elõoldalán maradtunk volna? Mert bõven benne volt a pakliban ez is, és bizony akkor nem változott volna meg semmi sem, mert az esélyek kb 50-50% volt mind két erõ gyõzelmére, és bizony most nem írnánk ezeket, hanem sírnánk, hogy Pál napja nem volt fordulópont. Most a hideg, de egy hete még az enyhe légtömeg gyõzedelmeskedett, és az a vicc most sem volt messze tõle. Ezt a népi regulából nem tudtad volna kideríteni.

A következõ egy hétben rendkívül eseménydús idõjárásban lehet részünk. Az Északkelet-európai fagyos anticiklon igen erõs,ennek gyakorlatilag a peremén helyezkedünk el. A mediterrán térségben továbbra is remek feltételek lesznek a ciklonképzõdéshez. A +5 fok, esõvel, 0 fok ónos esõvel ugyanúgy benne lehet a pakliban,mint egy-két kiadós havazás negatív T mellett. Elõ,és hátoldali helyzetek váltogatják majd egymást, a sokévi január végi hõmérsékletek mellett. (Talán nem is mondtam újat.)

Véleményem szerint az itt a probléma gyökere, hogy a(z)(szak)emberek az újonnan felfedezett elméleteket, metódusokat, technológiákat hajlamosak abszolutizálni. Azaz, minden felmerülõ problémát ezzel akarnak megoldani, mert az az illúziójuk, hogy fentiek erre alkalmasak is.
Ez mindig, miden tudományágban, a technika minden területén így volt. (És úgy tûnik, így is van most is)
Holott az egyoldalú megközelítés mindig gyenge lábon áll. Az a jó, ha egy problémát több oldalról is meg tudunk fogni.
Ezzel az alapelvvel merõben ellenkezik a fórum jelenlegi közhangulata, mellyel ezért elég nehéz, hálátlan feladat szembe menni. Nevezetesen az a közvélekedés, hogy csak a numerikus modellek eredményei az egzaktak, csak az azokból levont következtetések tekinthetõk tudományosan megalapozottnak.
Holott már nagyon egyszerû, rövid gondolatmenet meggyõz ennek a véleménynek a tarthatatlanságáról. Ugyanis -bármilyen furcsa a mai eszünk számára- a numerikus modellek elõtt is volt meteorológia! A 60-as, 70-es években még biztosan modellek nélkül, az un. szakértõi módszer alapján készültek az elõrejelzések. Érdekes volna megtudni, vajon mi is volt az ilyen elõrejelzés-készítés protokollja. Nyilván a mainál lényegesen nagyobb szerep jutott benne a tapasztalatoknak, finom mérlegeléseknek, ne adj' Isten az intuiciónak.
Persze tudjuk, azok az elõrék a maiaknál összehasonlíthatatlanul pontatlanabbak voltak, és nem is lehetett akkor olyan messzire elõre látni, mint manapság a numerikus modellek segítségével.
Viszont, ha így is van: ez nem ok arra, hogy a személyes képességeket, a csak az emberre jellemzõ ítélõképességet sutba dobjuk. Hisz akkor nem is kellene meteorológus egyáltalán: a modelleredmények alapján, speciális programot használva gép is írhatná a napijelentéseket.
Ha a szakemberek figyelembe vették volna a télközepi zonaltás után január második felére szinte törvényszerûen megerõsödõ blocking-hajlamot, ha ezt a tényt egybevetették volna azzal, hogy északkeleten komoly hidegdepó kezd kialakulni, akkor elejét lehetett volna venni a buktának.
A szakmabeliek nyilván a modellekre hagyatkoztak, más jeleket nem akartak, vagy nem mertek figyelembe venni.
A tudós is ember, a tudományban is vannak divatirányzatok -nem beszélve arról, hogy kollégáiknak közvélekedése befolyásol(hat)ja ítéletalkotásukat. Nem szabad ezért õket túlzottan kárhoztatni.

Valamikor írtam egy eszmefuttatást arról, hogy az idõjárás nem ismer havi periódusokat, jelzõnapokat, úgy általában nem a naptárt nézi. Úgy látszik nem olvastad, azért jössz a regulák szó szerinti értelmezésével. Itt arról van szó, hogy tartós enyhe, hótlan, tavaszias, száraz stb. télkezdet vagy közép után még jöhet tél január végén. Ezt lehetne Pál helyett káolyfordulónak is hívni, de itt nem az elnevezés a lényeg. Az enyhe idõ pl. 2007-ben (de 2005-ben,06-ban,12-ben vagy 13-ban stb. volt hasonló) is hidegre fordult és hó is esett jan. végén. Nem azon kell rugózni, hogy ez 25. vagy elõbb ill. késõbb volt pár nappal.
Ha kemény hidegek vannak dec. jan. idején, akkor épp ellenkezõleg enyhére fordul (ez is forduló ).