Agrometeorológia

Homoktalajon nincs eketalp betegség, csak ott, ahol a szántás szalonnás lesz.

Hát én még mindig Petrollal értek egyet, linkek:
Link

Ez meg pláne (eléggé hitelesnek tűnik a zúriember):
Link

Kis perma alap:
Link

Floo-nak:
Nem beléd akarod kötni, de egy totál tönkretett/kizsigerelt talajt összehasonlítani egy "művelt" (szántott, műtrágyázott, stb.) talajjal nem biztos hogy szerencsés.
Mellettünk a szomszéd ültetett a régóta pihentetett füves területére egy-két gyümölcsfát, 3 évesen "hatalmasak". Jól ki is oktatott, hogy nálam nem lesz ilyen ( a volt kukoricaföldemen), mert az nem sokat pihent.
Az a baj, hogy szinte biztosan igaza van.

Bocs a fentieket nem kioktatásnak szántam, csak itt megint "összecsap" a modern tudomány (szántás, műtrágya, stb.) a még modernebb (esetleg ősibb) sötétzöld ökobionatúr izével (persze én elfogultan ezt támogatom). Részemről tapasztalatok később, mindenesetre ásni nem szeretnék többet (legfeljebb majd a vermemet) 

Link
Ma csináltam a képet. Télire felszántva hagyott területen jobban elszivárog a csapadék, így nem a szél szárítja fel stb. Jobban hasznosul. Ezáltal nem is értem az eketalp betegséget amit mindig mantráznak. 

Link
Tőlünk Nyugatra hatalmas területeken tökéletesen működik a szántás elhagyása. Mind aszályban, mind özönvíz során. Sőt itthon is egyre többen próbálkoznak vele, mivel töredék áron tudsz termelni hasonló hozamokat. Persze ezt nem éri meg reklámozni, különben miből él meg a KITE?
Szóval lehet a témán poénkodni, de reméljük nem a betonba kell vetni 50 év múlva... 

A talajéletet tönkreteszi a szántás?
Az eke fejbekólintja a gombákat, baktériumokat és más talajlakó élőlényeket?
Egyrészt ahol szántanak, pl. egy szántóföldön, ott eleve tönkre van téve a talajélet a sok gyomirtóval és műtrágyával, plusz a folyamatos szántóföldi kultúrákkal.
Maga a szántás, talajforgatás valóban előnyös, az évek, évtizedek óta összetömörödött talajban sokkal rosszabb a talajélet.
Ezt onnan tudom, hogy a 30-40 éve nem művelt talajba ültetett fa csak kínlódik, míg a rendszeresen ásózott, kapált talajban lévő fa 3-szorosára nő.
A rendszeresen szervestrágyázott, kapált, ásózott talaj sokkal jobb talajéletű, mint amit soha nem ásnak, kapálnak.
A csapadék összetömöríti.
Ültettem fát 30-40 éve nem lazított talajba, amin csak fű volt, még giliszta is alig volt benne.
A rendszeresen ásózott, kapált talaj meg tele van gilinyóval.
Persze az erdei talaj megint más, ott a sok rothadó növényi rész és a sok talajlakó megteszi a hatását.
Ahol nincs a talaj ásózva vagy kapálva, akár szántva, és mondjuk fű van rajta, ott a felső 10-15 centi úgy át van szőve a gyep gyökereivel, hogy alig megy bele az ásó.
A fű gyökérzónája alatt meg nincs semmi és senki.
A rendszeresen szervestrágyázott, kapált, ásózott talaj a legjobb pl. a növényeknek.
A sok szántástól az eketalpbetegség miatt vízzáró réteg alakul ki, az nyilván nem jó.

1-2 évtized és meglátjuk.  

Marhaság. Ha igazad lenne, A legkorszerűbb növénytermesztés jelenleg a néhány cm vastagságban felvakart talajba vetett gabona lenne, a talajt vetés után levegőtlenné hengerelve.

Cylindropuntia davisii
Fagytűrése: -28 ℃

Na köszi, lényegében egy feltuningolt magas ágyás?  Lehet ki kéne próbálni egy kisebb darabon. Bár lehet erre az évre elkéstem már?!

Közben, úgy hogy hugel kultúra találtam egy cikket: Link
Ki fogom próbálni, a kertünk felső része még mindig elég kavicsos, gally és fűkaszalék mindig van, vakondtúrás meg jó a földrétegnek.

Szerintem pont az a legjobb talajkímélés, ha nem szánt. A szántással a megindulóban lévő talajéletet 1 perc alatt teszi tönkre. 

A talajjavítás legfontosabb módját hagytad figyelmen kívül. Fel kellett volna ásni, szántani. Minden más beavatkozás annyit ér, mint múmiának a pacemaker. Betonkemény, levegőtlen talajt boríthatod akármivel, magától nem keveredik át, nem járja át a  szentlélek.

Olyan mint a koleszos leves
Az aljára a még fűtésre sem használható fadarabok, rönkök, stb. Aztán nálam ment rá bambusz a szomszédtól, némi szalma, sok gaz és még a növényi hígtrágyát adó növények maradványai is. Meg félig érett komposzt.
Illetve az egyik szintén egy kedves szomszéd kb. 300 m-es tujanyíró akciójából készült.

A tetejükre megy a sok-sok vakondtúrás, úgyhogy már egészen kultúráltak. Viszont durván összementek.
A lényeg: olyan mint egy nagy szivacs, azaz elvileg nem nagyon kell öntözni (nyáron kiderül ). A komposztálódás beindult, most sincs a tujadomb tetején hó, azaz tele lesz könnyen elérhető szerves anyaggal a növényeknek.
Én uborkát, tököt, ilyesmit akarok rájuk ültetni és oldalra lefuttatni, illetve a "tujás" mellé már ültettem is 2 áfonyát, ha már egyszer savanyú.

Szóval nagyjából ennyi, illetve ezek megmaradnak és javítják a tájképet, valamint külön kis mikroklím(ák)at alakítanak ki, (ha elég nagyok) a különböző oldalaikon és szeretnek rajta napozni a gyíkok.
Link

Az állatokat  kezelhetik antibiotikummal, ez a trágyában  elvben lebomlik, a gyakorlatban sok  aktív metabolittá alakul...

Halling-Sorensen B. et al. (2002) Toxicity of tetracyclines and tetracycline degradation products to environmentally relevant bacteria, including selected tetracycline-resistant  bacteria. Arch Environ Contam Toxicol. 42: 263-71.

szóval érdemes megbízható helyről beszerezni.

Huggel-domb pontosan mit takar? Nem találtam róla infot. Köszönöm.

Az lehet, hogy ennyi idő nem elég neki, de ez nem nagyon érdekelte a talajt (a vakondtúrásokon látom, hogy egészen sokat javult tavalyhoz képest). Szerencsére van 4-6 fajta pillangós a területen összevissza.
A mikorrhiza készítmények nevét nagyon köszönöm!! Mindenképpen utánanézek és kipróbálom. Neked van tapasztalatod velük?

Illetve még kérdés, hogy lovak, kecskék alól nyers/félig érett almos trágyát érdemes-e:
1. saját magában komposztálni talajjavításra (vagy csak gombakomposztnak)?
2. keverni a sima zöld anyagokkal és abból komposztot csinálni?

Erről valakinek van tapasztalata?

Ilyen rövid idő alatt elvileg nem tud javulni lényegesen a talaj, ahhoz több idő kell és komplexebb nézőpont. De ebben még én is tanuló vagyok, az idei évem egy kísérlet lesz, ezért írtam, hogy ősszel beszámolok.
Amit én még javaslok, hogy főleg gyümölcsfák ültetésénél használj mikorrhiza készítményt (Symbivit, Click tabletta, Aegis Clay) és gyökéritatót. Ezek rengeteget segítenek a fa mikrobiális életterének. 

Inkább térjünk rá vissza mostanság
Tavaly kezdtem a kis háztájit művelgetni (tavalyelőtt szept-ben költöztünk ide). És megvettem hozzá a mellette kukoricaföldként, helyenként lucernásként üzemelő földet (+1700 nm). A minősége ( a volt lucernás 1/3-án kívül) kritikán aluli volt!
Amiket én próbáltam (a minimális időmben): nem vágtam a füvet (gazt!), bár próbáltam szelektálni (fel is jelentett a szomszéd
). Illetve a temérdek újonnan ültetett kis gyümölcsfát locsoltam a gazokból készült hígtrágyával (is, nomeg sok vízzel). 

Eredmény: szerintem sokat javult a talajminőség (talán mert a 35+ fokokban is volt árnyékolás), illetve egész sokszínű lett az ökológia, 2 hetente új növények jelentek meg (mármint a nem művelt részeken).

Na igazából a kérdés, hogy mivel lehet még javítani a talajt (nyilván jó lett volna 20 cm avart ráhordani némi almostrágyával, de ez megoldhatatlan). Amit most tervezek:
- méhlegelő magkeverék 10 kg (pillangósok, stb.)
- továbbra is hígtrágya a gazokból
- állítólag van itt a közelben valaki aki ért a gyümölcsfák gombával való oltásához
- házi komposzt
- komplex ökológia
- mélymulcs, Huggel-domb (folyamatban)

Ezen felül van még valakinek ötlete, javaslata? Ha gondoljátok és érdekes lehet valakinek, ezeket átbeszélhetnénk.
Köszi előre is!

Én nem akarok veled vitatkozni, mert egykori kertész szaktanácsadóként látom hogy mi megy a honi mezőgazdaságban. Ismerem mindkét cég filozófiáját, több szaktanácsadójukat is. Ha ők akarnak talajt "építeni", akkor tényleg nagyon rossz helyzetben vagyunk. Én alternatív technológiákkal próbálkozom, alacsony input mellett talajt építve, termést szüretelve. Hiszek benne, sok helyen működik, ősszel visszatérünk a témára. 

Tudnod kell, hogy rhizoszféra létezik  az Agrobio-n túl is...  de javaslom Neked helyette:  
Link

illetve Manninger Gusztáv:  A talaj sekély művelése című könyvét...
illetve  Szabó István Mihály: Az általános talajtan  biológiai alapjai  c. könyvét.

egyébként eladni többnyire olyasmit lehet,  ami működik.  Tiéd a jövő,  elmondhatod Te jobban, szebben is, mint ők.

És mindez a KITE-vel, Agrobio-val? Ajaj..

Talajtani rendezvény, érdekes tematikával:

Link

a humuszról, talajban élő gombák, algák, baktériumok szerepéről.

Köszi szépen!
Igen, ezeknek már én is utánanéztem. Akkor lassan be kell szereznem a vetőmagokat.
Aztán május elején mehetnének végleges helyükre a palánták.

Nekem volt.
Mosogatáshoz valóban jól használható.
Érdemes palántáról nevelni, hogy biztosan beérjen a termés. Kerítés vagy támrendszer mellett érdemes nevelni, hogy szabályosak legyenek.

Sziasztok.
Valaki próbált már luffatököt (szivacs) termeszteni? Tényleg jó fürdéshez, mosogatáshoz?
Állítólag fél évet is kibírnak az ebből készült szivacsok.

Lentebb írtam, nálam a mézbogyón már 5-6 mm-es levelek vannak...

Most nem áztattam, tavaly igen. 1-1,5 centire a felszíntől, egy hagyományos fa ceruzával szúrtam lyukat. Lehet az áztatás is jótékony, de én 6 óránként áztatom a felszínt, egyszerű pisztolyos szuszogóval, gyorsan átázik igy is.. Tiszta víz, de 20 fokos.
Nekem 14- 20 nap múlva keltek ki. Remélem jó a vásárolt föld, nem gaz magos.
Siehone sütőben való fertőtlenítése is nagyon jó, de kicsit én hanyagoltam.
Hála még nem  indultak a kerti rügyek, a mogyoró túl korai virágzása aggaszt. A kajszi rügyei is alszanak, pici pirosodás látszik csak a rügy csúcsán. Ha sokáig elhúzódna a kényszer- pihenő, (félig nyitott csúcsrügy)  akkor a télvégi lemosónak nagy a jelentősége.

Bocs, hogy belekotnyeleskedek (életemben nem hittem volna, hogy ilyen szót leírok), azaz: mielőtt elülteted a magokat, érdemes egy napot beáztatni (állítólag lehet nekik teát is főzni gyógynövényekből, az még jobb). Nyilván csak óvatosan, hogy ne álljanak a vízban, max. félig.
Én is most ültettem paprikát, paradicsomot, másnapra 2X akkorák voltak a magok. Tavaly így volt olyan mag (lugaspaprika), ami 2 hét helyett 3-4 nap alatt kikelt.
Ha beáztattad, akkor bocs

Egyébként kinél hogy áll a természet? Itt már dec. végén jan. elején felkészültek a mandulavirágok, bodza, ribizli, áfonya elindult (persze lassan). Azóta szerencsére minden megállt, talán a szibériai mézbogyó mocorog.
Örülnék, ha most nem fagyna el pl. a kivim (2X) a korai indulás és a késői fagyok miatt.

Áthelyezve innen: Bioszféra (#34431 - 2018-02-12 19:12:07)

Köszi, de 22-24 fok/ kis szoba majd behozza.(szenvedek néha a melegtől, de anyós pajtás +82 meg fázik a másik szobában).
Amúgy nagyon vitálisak voltak a tavalyi kiültetett (magas ágyás=+50 cm.) tövek. 

Áthelyezve innen: Bioszféra (#34430 - 2018-02-12 19:04:10)

Egy hónap késésben vagy.

Áthelyezve innen: Bioszféra (#34429 - 2018-02-12 17:41:21)

Hello növény termesztők!
Ma elvetettem a Habanero-csilli paprikák ez évi magjait.  Maradok a horizanti- Bellone féle kapott magoknál, mert nagyon szépen teremtek tavaly.
Tavaly ferbr.8.-án lettek vetve, rá 3-4 hétre szépen keltek. Az izfaktorban a piros az első nálam,(Bellone) majd a csokolade az ütős.(horizanti) és ez a  szegedi vejem, és barátai véleménye is)
Remélem kikelnek, szobai 22 fok, és  belső ablak párkányon éledeznek.! Gyári virág-zöldség földbe raktam őket, remélem steril.

(különben gyűjtöttem tavalyi letermett magot is, de azt dobozoltam)


 

Köszi az intelmeket, de mint tavaly is, egyszerű zsákos virág-zöldség. földel vetem, 12 cm.műa. tégelybe.. Tavaly se volt probléma, illetve egy műa. cserépnél  kikeltek valami muslincák, de lekezeltem.
Nedvesen tartom a felszínt, reggel-délbe este kapnak permetet, nem elárasztást.

Bubu.
Sütőben lehet a legjobban fertőtleníteni. Tekerd fel a gázt, azt hadd szóljon.
Mióta kaktuszokat vetek, mindig így csinálom. A legkritikusabb a kelés időszaka, mert akkor állandóan nedvesen kell tartani a földet. Miután befejeződött a kelés, jobban kiszáradhat a föld teteje, és többet is lehet őket szellőztetni.
Persze kaktuszoknál macerásabb, de pont ez benne a kihívás.
Propagátorba vetsz?

Ide is berakom a megjegyzésemet;

Hello növény termesztők!
Ma elvetettem a Habanero-csilli paprikák ez évi magjait.  Maradok a horizanti- Bellone féle kapott magoknál, mert nagyon szépen teremtek tavaly.
Tavaly ferbr.8.-án lettek vetve, rá 3-4 hétre szépen keltek. Az izfaktorban a piros az első nálam,(Bellone) majd a csokolade az ütős.(horizanti) és ez a  szegedi vejem, és barátai véleménye is)
Remélem kikelnek, szobai 22 fok, és  belső ablak párkányon éledeznek.! Gyári virág-zöldség földbe raktam őket, remélem steril.
A saját tavalyi magokat egyenlőre dobozoltam, ha mégse kelnének, akkor ezeket vetem el.

Na, hát eljött hozzánk is a tavasz első jeleivel  megvan az első hóvirág és sárga krókusz virágbimbó is
A tavaly elszáradni látszó mézbogyó pedig él és virul, gyönyörűen hajtani kezdett.... szerintem nemsokára virágzik már, és áprilisban már be is érhet. Nem vacakol

A Tmin az ablakon kilőgatott hőmérőn -17 volt (a 2 méteres -16 körül lehet), a kocsi aznap reggel -19-et mért
Viszont a gránátalmák nagyon fiatalok voltak kertészetből (szerintem 1 éves hajtások). Ezért drukkolok nekik, hogy megvastagodjanak, mert amúgy az egyik legjobban növő növények lettek a kertben (a 2X visszafagyó kiwivel ellentétben).

Solymáron a gránátalma májusban, selyemakác június közepén hajtott ki!  A gránátalmán nem látszott visszafagyás, de csak szeptemberben virágzott...  Sose volt takarva.  Tmin-t nem tudom.
Kelenföldön már nincs takarva az öreg gránátalma,  fiatalon télre 40 cm magasan, lombbal  takartuk. 2017 május végén hajtott, nem virágzott.  Kelenföldön a kültéri  lépcső miszlikbe fagyott.  Vízóra vastag karton + lomb takarással, megúszta... Tmin  kétszer is   -20  -/+ 1 C volt. A füge 60 cm-re fagyott vissza, takarás nélkül, az öreg ágak elhaltak, a vékonyak szintén, a  köztes méretűek kihajtottak, nem termett.

A selyemakác Solymáron eléggé "alvórügyes" fazonú lett,  nem virágzott. Rozmaring  egészen kifagyott, 2001 óta másodízben.

Az új oltvány nagyon érzékeny. Tavalyi meleg+szárazság nekem is betett, felül szinte semmi hajtás.
A gyökérnyaki alany hajtást,rügyeket vágd,törd le tőből, a fenti nemes rész talán beindul, előbbre lenne, mint ha újat ültetnél.
(bimbó alias rügyek, mi a különbség?)

 

Nem -10 fokig bírja.
-15,-17 fokig is bírja.
Mennyi volt a T min múlt télen nálad?
Persze, attól függ, mennyire fásodott be a múlt ősszel.

Mindenkinek köszönöm a választ!
Hogy milyen fajta? Hát gránát! (na jó nemtudom, kitöröltem azt a mélt, de 4 különböző fajta).
Tavaly télen mind a 4 totál elfagyott a talaj felett!!! Ezeket is szokták oltani?

Illetve hamár itt vagyok még egy kérdés:
ültettem tavaly(előtt ősszel) kicsi cseresznyét (oltott). Tavaly a brutál szárazság (itt) miatt csak virágzott, de egy centit sem nőtt.
Idén az oltott részen úgy néz ki megint csak bimbók vannak, míg alul a vad-alanyon megjelentek a kis rügyek.
Mi legyen vele, azokat leszedjem? Vagy lehet 2 fajta cseresznyém, ha meghagyom (na jó biztos nem, de azért megkérdezem!)?

Képek ma, sorry, majd szerkesztem.

Rosszat írtam, nem fontos cserélni a takarást, elvan az tavaszig. Nem jellemző a beázás, ha fent föld szerű kupola van, lefolyik a csapi.

Nem ismerem az e fajta almát, de volna pár ötletem.
Mennyire magas az élő vessző, 10-40 cm?.
Kúpozd , takard  -fel amennyire lehet, az említett módszerrel, mint a nálam lévő cseresznye oldal-lenti hajtást.
Lehetnek még februárban olyan -10-15 fokok,  szerintem meg lesz. Viszont ha elmúlnak a nagy fagyok, akkor lazításként cseréld meg a  takarást, szellőztesd, majd ha + -ok lennének, Márc  elején, akkor kitakarás, érje a napfény.
 

Szia.
Én csak annyit kérdeznék hogy pontosan meddig fagyott vissza?
Az oltás alatt vagy fölött? Milyen fajta?

Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni. Van 4 újonnan kihajtott gránátalmám (is). Ezek tavaly télen szépen visszafagytak a földig (valamelyik júni közepén (!) hajtott ki.
Most még szép vörösek a rügyeik, azaz még élnek és mivel jönnek (esetleg) a hidegebbek, ezért lenne 1-2 kérdésem:

1. Állítólag -10 alatt rossz neki (fagy el), ez nagyjából igaznak tűnik, eddig -8 volt a min. télen és szépen elvannak.
A kérdés, hogy a most kinéző esetleges hidegek (mondjuk talajmentén egy két -10-12 fok mennyire nyírhatja ki őket).
/Azért írok ilyen hideget, mert a GFS mára -0,7-et mondott, de volt kb. -5, illetve a kocsi "talajmentén" induláskor -9-et mutatott. Valahogy a GEM jobban fogja a hideget (ha már semmi mást sem)./

2. Illetve mennyire értelmes ötlet a félig komposztálódott kb. negyedrészt szalmából álló komposzttal "felkupacolni" őket? Az megvédheti?, vagy pont átáztatja, aztán befagyasztja (ha esővel nyit mondjuk a havazás)?

Bocs a hosszért, ha valakinek van ötlete megköszönném!

Erről majd Floo tud leírást adni.
Részemről a megállapítás; Ha a tartós fagy előtt enyhe, és csapadékos volt az idő, meg szívhatja magát a rügy, és a háncs. Azután lévő tartós fagyban , (napközben is) pedig szépen, de lassan roncsolja a szöveteket. A megmaradó nedvesség pedig becsapósan, meghagyja a zöldes színt a rügyön, mint egy balzsamozást. Azért volt ilyen Jóska fügéje.
Mostani évben tán nem volt "beitatás", normálisan alszanak a rügyek. (viszont érdekes a mogyoró intenzív virágzása, holott a termőrész még alszik)
A következő hideg-havas időszak pedig talány. Talán nem lesz -12 fok alatt a Február.
 

Köszi. 
A 2017-es január azért is volt brutális, mert hiába volt 1-2 alkalommal pozitív hőmérséklet napközben, az árnyékban még akkor is folyamatosan fagyott.
A levegő ekkor elég száraz volt, nem nedves, és ugye tudjuk, hogy ezért fagy és fagy között is óriási különbség van.
És itt jön a képbe a tartósság. Nem mindegy hogy meddig van ott az a bizonyos jégkristály magában a növényben.
Ezt kellene igazából vizsgálgatni, mert valamelyik növény pont a tartós fagy miatt pusztul el, pedig néha még -25 fokot is elviselne.

Persze, mert a talaj nem bír annyira átfagyni, pláne ha némi hóréteg is van. Ezért látványos, hogy szinte a föld alól törnek fel az új hajtások.
Csak ugye a fügének nem évelő növényként kellene viselkednie.

-16 környéke
De az egész füge térdig ért, volt vagy 2-3 centi vastag. És a gyökere még így is kibírta!
Anyámák 25+ éves, lábszár vastag törzsű fügéjén is elfagyott minden rügy, de év közepére összeszedte magát, és kihajtott, még a vékonyabb ágakon is. Az ágak közel 80%--ában maradt élet. Ott -18 körül is mértek állítólag - bár közel van a falhoz a bokor.
Félelmetes nagy túlélőművész a füge.

Amúgy mennyi volt tavaly januárban nálad a leghidegebb?

Nálam ilyen volt tavaly márciusban... és majdnem tövig el volt fagyva.
OK - biztosan nem 100%-ban ugyanilyen, de laikus szemmel, nem közvetlen közelről nem nagyon lehet megmondani a különbséget szerintem.