Bioszféra

Bubu tegnapelõtt délután 14 h táján láttam egy feltûnõen népes darucsapatot mely a "irányvektorát" tekintve DK-ÉNy irányban mozgott. Nem véletlen írtam "irányvektort", ugyanis teljesen szervezetlenül mozogtak egy laza kört formálva, nem a szokásos "V" alakzatban haladtak de a rendetlenül kavargó csoport egészében véve ugyanabba az irányba tartott. A körön belül hatalmas lármázással és látszólag céltalanul kóvályogtak minden irányban, bár a kört egy madár sem hagyta el. Külsõleg, látványukat talán nem éppen pontos madártani terminológiával leírva, egyfajta "füstszerû gomolygás" jellemezte. Teljesen azt a benyomást keltették hogy a körön belüliek egyszerûen nem tudják merre haladjanak, az õket közrefogó kört formáló magabiztosabb madarak között. (Minden rendezett "V" formátumban vonuló csapatban akad egy-két bizonytalan kóválygó de sokkal hamarabb "visszaállnak a sorba" szemben a mostani tökéletes zûrzavarral) A nagy kavargásban több madár is próbált "élre állni" csakhogy õk a legváltozatosabb irányokba indultak el D és É között, társaik pedig szemlátomást nem tudták kit kövessenek. Egy erõs nagyítású (20x60-as) binokulárral figyeltem õkek. A körön belül összevissza kóvályogtak, kapkodó "ritmustalan" szárnycsapásokkal, hirtelen irányváltásokkal és természetesen óriási hangzavar közepette. Összességében a nagy kavargó tömeg pánikban hullámzó embertömegre emlékeztetett. Én is a "légiirányításukra" gyanakodtam, azaz valamiféle földmágnesességi zavarra mely megzavarta tájékozódásukat de ilyen jelenség nem volt. A szokásos napi értékek között (48-52 mikroTesla) egyenletesen ingadozott (mérem a földmágnesesség változásait paralel a napkitörések rádiójeleivel). Megemlítem, a mechanikus iránytû aznap szokatlanul gyakran kilengett apró "rezgõ" kitérésekkel amit talajmozgás nem okozhatott (mérem a szeizmikus rezgéseket is). Még arra is gondoltam hogy határozatlanságuk egyik oka lehet még hogy a többség esetleg elfáradt mivel úgy tûnt, több madár körözésével leszállóhelyet keres, többen határozott süllyedésbe is kezdtek de aztán visszaemelkedtek társaik "utazómagasságába".
Tíz éve figyelem a madarak vonulását, nemegyszer megtörtént hogy egyik-másik csapat a nagy átlaghoz képest teljesen szokatlan irányokba haladt - de ilyen zûrzavart még nem láttam mint tegnapelõtt hát geomágneses zavarra gondoltam elõször :-)
P.S.: nemsokára gyakrabban jövök megint, egy rakat képem is felgyülemlett, többek között meglepetésemre megjelent a minap egy "igazi" kaszáspók melyet évek óta nem láttam, bár ez még nem meglepõ mert nálam ciklikusan 2-3 évre eltûnnek és csak nagy melegek idején lesznek annyian hogy lencse elé is kerül belõlük. Hát most idén õsszel jelentek meg, ami (helyi viszonylatban) szokatlan tõlük de nem akarok elhamarkodott következtetéseket levonni sem a várható télre, sem a globális felmelegedésre vonatkozóan

A tegnapi és a mai daru vonulás a Kolon-Fehértói légi irányítók sztrájkja miatt elmaradt.

Hazafelé egy egyórás rohanó illetékbélyeg gyûjtés eredménye kb. 10 kg lilatönkû pereszke. Tegnap kellett volna szednem, fele - fele arányban volt elsõ osztályú, kemény húsú félgömb és teljesen kinyílott, de még nem felpuhult húsú. Már nem élvezet, hanem munka volt gyûjteni: mint ha ágyásról szüreteltem volna termesztett csiperkét. Holnap még egy hasonló gyûjtésem lesz azon okból, hogy szombaton az unokákkal friss, fiatal gombát gyûjthessen a tata. Ha leszüreteljük a lilatönkût, folyamatosan terem, ha hagyjuk leöregedni, kb. 2 - 3 hetes ciklusokban.

Délután meg csak egy csapat jött vissza, nyugatról. Mire kicsomagoltam a masinámat, elhúztak elég alacsonyan. Majd holnap reggel, olyan 8-9 óra tájban kimegyek daru lesre. (video)

Ma délelõtt vagy három hullámban szálltak a darvak a város felett, keletrõl nyugatra. Márton napi menetrend?

Kösz! Régen többet találtam belõlük. Nem igazán optimális most nekik az idõjárás, melegük van. Ezek is eléggé megviseltek voltak, a fiatalabb is már majdnem aszalvány volt. A méretük kevesebb, mint a fele a z optimális idõjárásban nõtt példányokénak. A "Nagy õzláb" mérettõl általában alig maradnak el, a tönkjük viszont sokkal vastagabb.
Sajnos sem eszközöm, sem szemem, sem kezem nincs a fotózáshoz, a képet a szomszéd kislány készítette.

Más: most indul a laska második hulláma. Sajnos nekik is melegük lesz a következõ napokban.

Yakin: Mivel nem gyökérkapcsolt, lényegesen nagyobb lehet az elterjedése. Én egy legelõn, borjak számára kiterített szalma maradványán találtam belõle sokat.

Ilyet már én is találtam, elsõre cafrangos galócának néztem, csak az inkább pikkelyes, hegyes vélum-maradványok elbizonytalanítottak. Érdekes, hogy a MiGE honlapján ( Link ) a Népkertbõl is fotóztak ilyet, ami eléggé a város belsejében van. Amit én találtam, az pedig Tiszalúc belterületében volt. Urbánus gombává kezdene válni?!

Ráadásul védett! Szép fogás, gratulálok!

Az õzlábgalócák (Nem ehetõ!):
Link
Link

Ma a szokásos pár kiló lilatönkû mellett találtam pár nyárfa érdestinórut, a Hármas Kõrös gátoldalában meg két õzlábgalócát. Az utóbbiról azt tanultuk hajdan, hogy az egyetlen nem gyökérkapcsolt galócaféle. Õszi gombának tapasztaltam, a lilatönkûvel együtt szokott megjelenni.

Nálunk nincs számottevõ szél a napokban, szinte minden nap szedek 1 - 2 kg lilatönkût a portámtól 300 méteres közelben, az utóbbi napokban egyre kevesebb telepet kell látogatnom, mert egyre több van. Hanyagságba szokott fulladni miután megtelik az erre szánt fagyasztó rész, utána már csak akkor szedek ha kell friss hirtelen. Az idén megpróbálom szárítani is, van aszaló gépem...Más gomba nem nagyon van, nálunk a fagy adott neki, rizike nulla, a kései laska is egyelõre. Viszont a melegebb napok után nem árt az erdõn is szétnézni majd. Egyelõre a fórumokon "ásítós" gombák vannak onnan... ( "Nem érdekelnek gombák" ) Ott vannak még érdekesebb találatok ahol a fagy nem dolgozott.

Sziasztok!
Sajnos Százhalombattán is megjelentek tömegesen a harlekin katicák. Eddig néha láttam 1-1 példányt, ma viszont porszívóval szedtem össze az erkélyrõl
Legalább 50-60 katica volt kint, néhány a szobába is bejutott.

A gomba elõrejelzésem nem jött be. Két kilónyi - igaz elsõ osztályú, fiatal - lilatönkût szedtem tegnap. Pár elöregedett márványos pereszkét találtam (a lilatönkûnél azért többet). Laskát csak legalább egy hónapos félig rothadtat találtam. Erdõben volt még némi elöregedett rózsás lemezû (nyárfa) keserûgomba és sárguló csiperke.

Okok: Nem jött be az éjjel ködös, nyirkos optimális idõ, de jött egy kis éjszakai talaj menti fagy. Az utóbbi hidegsokk jó a késõi gombákhoz, de azért közvetlen gombanevelõ hatása kevés van.

Ma a telekrõl hazafele 5 perc célzott területû gombászat eredménye egy kiló extra fiatal lilatönkû pereszke. Rögtön illetékbályeggé változott hazautam során. Egy rokonnál landolt.

Szerk: Holnaptól lilatönkû dömping. Hétköznap, nem jutok el a gombaföldre. Ha eljutok, nincs idõ feldolgozni.

Köszi!

Az erdõnek igen komoly a víz visszatartó képessége. Esõk után a mezei gombákkal szoktam kezdeni. Kb. amikor a szegfûgomba leszárad, a kertben kapálni lehet, akkor érdemes az erdõt megnézni. Még akkor is bõven van ott nedvesség, de már a gombák is beindulnak általában. Ma már a netnek köszönhetõen csak jól össze kell rakni a különbözõ infókat, aminek oszlopos tagja a meteorológiai rész is, és könnyû a dolgunk. Régen nem ártott jegyzeteket készíteni, összefüggéseket keresni, legalábbis nekem volt gombásznaplóm, és elég jó szolgálatot tett, hasonló rendszert lehetett találni a szezonokban. Persze ebben nem lehet elég okosnak lenni...

Igen, rétisas és egerészölyv. Remek fotó!

A hegyvidék, dombvidék egy kicsit más, mint az Alföld. Ott sosincs a talajvíz terepszinten, a szárító szelet is megfogják egy kicsit a fák az erdõben.

A gombászhelyeim gyengébben, vagy erõsen szikes öntéstalajon vannak. A talaj gyakorlatilag vízzáró. Elfolyni sem nagyon tud róluk a víz néhány hajdani holtmedret kivéve.

Vas megyét ki ne hagyjam... Hihetetlenül jó ízletes vargányás erdõk, ilyenkor október végén még rengeteg találatot szoktak felrakni. Remélem egyszer eljutok abba a térségbe õszi gombászatra, talán ha nagy lesz a szegénység felénk, rászánom magam.

A rengeteg csapadék miatt van. A fórumokon is döbbenet, nem ehhez vannak szokva Zala , Somogy õszi erdõjárói.
Lujó! Az idei meghatóan szép gombászszezonhoz a 2010 - es mérhetõ! Azzal a különbséggel, hogy az idén számos jó erdõ gyenge volt, mások viszont pazar vargánya, róka, egyéb termést produkáltak. 2010 - ben szinte minden környékbeli, valamire való erdõ kiváló volt! Akkor el se jutottam a Bükk belsõbb részeire,(mert minek, ha volt közelebb is rengeteg) az idén kénytelen voltam oda menni , ha jó zsákmányt akartam . Egyébként 2008- 2009 is adott néhány egészen remek hetet, tehát sok gombát, elõtte 2006 volt emlékezetesebb. A régebbikhez puskáznom kellene a pontos adatokért , de 1999 szintén páratlanul fantasztikus volt. 99' , 2010, 2014 csapadékos nyarak. A te gombás helyeid talán azért lehetnek ilyenkor rosszak, mert közel lehet egy vízzáró agyagréteg, és sokáig pang a víz.

Barátnõmmel a múltkor voltunk Lillafüreden. Megebédeltünk és az asztalokra néha oda-odarepültek a cinkék, meglepetésemre még a csuszka is. Próbáltam fotózni, de annyira nyüzsögtek hogy mire sikerült a gépet beállítanom rendre elugrottak, pedig sokszor csak karnyújtásnyira voltak tõlünk.

Egy-két lencsevégre kapott madár, ma:
Nem értek hozzájuk, a lentit vmilyen sasnak, a fentebbit egerészölyvnek nézem: Link
Link
Link
Link

A levegõtlenné ázott talaj, vagy a felszín néhány cm-ét kiszárító szél gombagyilkos paraméterek. A 2010-es rekord csapadékos év felénk katasztrofálisan rossz gombaszezont hozott - mindkét gombagyilkos paraméter élt. Az idei nyáron többször elúszott az átlagos körülmények között rendszeresen termõ nyárfa érdestinórus lelõhelyem. Az idén elvétve szedtem ott gombát, pedig a szél és a rel. páratartalom tökéletes lett volna a rekord gombaterméshez.

Felénk most konganak az erdõk az ürességtõl, semmilyen gomba nincs az erdõkben.
Kicsit furcsa is.

Az igazi õszi gombáknál (laska, lilatönkû pereszke, júdásfüle, stb, eldördült a startpisztoly. Eddig a hõguta kerülgette õket. Esõ volt bõven, a szél leáll, az OMSZ már ködöket jósol a jövõ hétre. Csak idõm legyen! Be kell speizolni egy évre.

A rengeteg esõ miatt idõszerû a kamrák, pincék, akár a felsõ szinti spájzok védelme a mezei pockok,egerek miatt. Most van a behatolás a téli menedékre, pláne az elöntött kerti járatokból.
Van egy diszkrét irtószer, most nem tudom a nevét, de olyan rózsaszín zselés párnácskákban lehet kapni, és illatos szaga miatt szeretik a rágcsálók. Vigyázva kell elhelyezni, a házi macsek kutyus papagáj? ne érjen hozzá, a faltövében,nehezen hozzáférhetõ járatokba zugokba kell rakni. Hatása kb.1-2 hét múlva. Ha a kihelyezett helyrõl eltûnik, biztos a hatás.

Nem is emlékszem mikor láttam utoljára ennyi gombafajt. Szeptember végén az Õrségben, okt. elején a Vértesben jártunk. Viszont ami érdekesség, hogy igazán ehetõ gombafajjal csak elvétve találkoztam: nagy õzláb, lila pereszke, sárga rókagomba, ízletes vargánya, lila pénzecske, gyûrûs tuskó (még nagyon fiatalok voltak). És érdekesség még, hogy ennyi pókhálósgombát sem láttam még sosem, beleértve a fakógombákat. Ami a legnagyobb meglepetés, hogy belebotlottam egy sötétlila pókhálósgombába a Kercaszomori határnál.

Naná, hogy feketével etetem, sokkal magasabb az olajtartalma, mint a csíkosnak.
Énis hó végén szoktam elkezdeni az etetést, de most elég zord idõ jött rájuk.
A gerlék is megjelentek az etetõ alatt, a lepattanókat gyûjtögetik .

Varnyút, varjat én is láttam már csapatostul az elmúlt hetekben. Nem messzi diófáról egyelik le a feketedett,rossz diókat.

Lehetõleg a tiszta fekete napraforgó maggal etesd õket! A csíkosat - fene a csõrüket - nem hajlandók elfogyasztani.

Szerk: Az erkélyünkön már csapatostól nézelõdnek a tavaly odaszokott madárkák (cinkék, tengelicek, verebek és egy gerle), de a kiszolgálást még nem kezdtük meg.

Üdv!
A hidegre váltó idõjárás miatt kitettem az ablakba a madáretetõt.
Szinte azonnal megszállták a cinkék, -szó szerint- verekedtek a napraforgóért.
Ez azért érdekes, mert tavaly télen egy cinkét nem láttam az etetõn.
Kiváncsian várom a telet ezek után.

Ja, megjelentek az elsõ varjak is.

Szép lehet a környék. Én meg nappali denevéreket látok, sõt kölök varjúkkal reppennek csoportba.
Érdekes látvány ahogy kergetik, játszanak egymással.

Áthelyezve innen: Agrometeorológia (#7329 - 2014-10-15 21:42:11)

Üdv ismét.
Van itt a lakótelepen egy mesterséges tó. Az utóbbi években gyönyörûen rendbe tették és vele együtt a környéket is. Elhelyeztek a tóban egy levegõztetõ buzgárt. Azóta szó szerint madárrezervátummá vált. Az még hagyján, hogy a tõkésrécékkel lett tele, akik majdhogynem a panelok közé is betotyognak, de már sirályok is vannak, illetve kis és nagy kócsagok is ide járnak halászni a szezonban. Nem messze pedig kb. 100 fülesbagoly kuksol a fákon. Mindez néhány év alatt vált ilyenné. Sürgõsen dokumentálnom kellene a látottakat!

Nem gazdaságos a termesztése, ezért sok irodalma nincs.

Link
Link

Jó ötlet!

Kucsmagomba spóravetéssel is próbálkozhatsz.

Csak az extra kemény, fiatal példányokat szedem., fogyasztom, az idõsebbek nekem is túlzóak. Az ilyeneket leforrázom, de szerencsére általában akad elég fiatal. Rendszeresen szedem én is , kitûnõen eláll a fagyasztóban. Ha unom a vargányát, erdei gombát, ezt, vagy a szegfûgombát eszem legszívesebben. A csiperkéknél az ánizsosakat (pl. erdõszéli) fel se szedem, mezei, kerti, ízletes, termesztett jöhet szóba. A "gombaültetést" én is alkalmazom, éppen a szilvásba is hoztam, már mezei fajokat. A közeli erdõbe az erdei gomba pucolás maradványt szórom ki. De ez meszes erdõ, szórhatom ítéletnapig a vargánya maradványt, akkor sem lesz ott abból. Viszont galamb, más a talajra kevésbé, vagy nem igényes fajok akár betelepíthetõek.

Még melege van a lilatönkûnek. Ami napok óta nem nõ, az már nem is fog. Én a laskára és a júdásfülére várok az erdõben, az utóbbi családi kedvenc. Nekem a lilatönkû túl aromás, fiatalon, amíg nem puhul meg, addig fogyasztom, akkor is csak módjával. Ha jó az idõ rá, a szokásos helyemen folyamatosan napi 40-50 kilót tudnék szedni, de kinek? Nem veszõdök az árusításával, nincs rá idõm, erõm. A rokonoknak, ismerõsöknek is a fülükön jön ki... 4-5 naponta szedni kell, akkor folyamatosan terem, ha hagyjuk leöregedni, akkor hullámokban. Egy hetesen már öreg, harmadosztályú.

Viszonylag könnyen, spóravetéssel megtelepíthetõ bolygatatlan, füves kertben. Megtelepszik ásott részen is, de az ismételt ásással elpusztul.

Szerintem a szárítmánya éppen a szárítás közbeni öregedése miatt nem lehet olyan jó ízû, mint ha fiatalon ledinsztelve, vagy blansírozva lefagyasztod.

A kertem végi szilvásban (is) szedtem már az idén lilatönkût. Most is vannak újbegynyiek, napok óta figyelnek semmit nem nõnek. Elég sok baromfitrágyát kapnak a fák , természetesen csak fûnyírás van alattuk. Van még itt szentgyörgygomba (tövisalja) , csiperkefélék, szegfû, májusi pereszke , tarlógomba...stb. A lilatönkûbõl van komolyabb mennyiség. Ebbõl tíz perc sétával, néhány ismert teleppel még több is szokott lenni mint kellene. Nem nagyon emlékszem olyan évre amikor ne lett volna ebbõl a jó gombából kiadós mennyiségben. A fiatal, nem elpuhult példányokat érdemes szedni. Szárítani szoktad e a lilatönkû pereszkét, próbáltad már?

A várható csapadék utáni hét végi hidegsokknak meg kell indítania az igazi õszi gombákat (Lila tönkû pereszke, Laska, stb). A jövõ héten a szél is lecsendesedik. Ha jönne egy jó hidegpárnás, nyirkos, ködös idõ, megfulladunk a gombákban. Az idén megpróbálom savanyítani a Lilatönkût.

Szisztok. Felénk itt Nógrádban nagyon jó idén a dió, a gesztenye és makktermés. Utoljára a 2009/2010-es tél elõtt volt ilyen komoly. Az eleinte nagyon csapadékos, változatos tél volt ,az elsõ felében többszöri havazással kemény mínuszokkal , majd gyors felmelegedésekkel. Aztán január végén leesett 28 cm hó, majd a hótakaró februárban sokáig kitartott. Itt azóta sem volt olyan "igazi", havas tél, mint az(a 2012-es február nagy hótakaróiból itt északon kimaradtunk).

Szóval arra gondoltam, mi van, ha a természet azért ilyen bõkezû most megint az erdei állatokkal, mert komolyabb tél következik? Na mindegy, ha hülyeség az egész elgondolásom, és egy lagymatag tél jön, legfeljebb elgondolkozom majd a természet ezen pazarlásán.

Szedtem többször is bronzos vargányákat, 6 - 8 darabot alkalmanként, utoljára két napja. Elõjött a császárgomba is!! Melegebb tölgyesekben, a nyári jó vargányásokban már semmi sincs, illetve az õszi fajok egyelõre kevesen. Egy hete még óriáspöfeteg is akadt, már nem elõször ezen a helyen, az idén. Link

Mezõn még jönnek a csiperkék, és meg volt az elsõ gyengébb lilatönkû pereszke hullám is, közeli szokásos helyen pár darab. Rizikék férgesek. Érdekes a dunántúli gyengélkedés, a fórumokon is olvastam róla. Viszont nem árt résen lenni, ez a meleg hozhat vargányát, ízletes meg még késõbb is lehet.
Nálunk szuper idõ van a gombára, kevés a szél, a relatív páratartalom is rendben. Még a mezõk is jók, nem hogy az erdõk...

Szél, alacsony páratartalom, meleg. Nem gombának való idõjárás.

Egerek, pockok ették ki a diókat. Felénk olyan területen is ilyen támadás érte a diókat, ahol 5 km-es körzetben garantáltan nincs mókus.

Egyik diófánk alatt güzüegér gyûjti a diót, kukoricát és a rodentines rágcsálóirtót némi földdel betakarva. A güzüegér a képen látottal ellentétben szabályosan kettéválasztja a diót. Kétnaponta szétdúrom a güzüdombot és kiszedek belõle 2-3 kg diót.

Voltam most fenyvesben is és bükkösben is, egy db gomba sincs egyik erdõben sem.
Pedig október eleje van, csapadék volt, a talaj nedves, elvileg tele kellene lennie az erdõnek gombával.
De sehol semmi!

Gondoltam erre is, mert a városközpontba jócskán vissza nyesték a fákat, sok mókus vette a sátorfát.. De az 1420 méterre van.
Én a mezei egerekre gondolok, kezdenek spájzolni.Szép gömbölyített rágások.De hogy tudja megkezdeni? Persze voltak nagy esõk, és a héj leeséskor megpattan.
A mogyorók termése meg csapnivaló, belseje soknak üres, pudvás.

Azért remélem a sok mókus túléli még a -10 fokot is, sõt akár -25 is, elvégre van bundájuk,és olajos dió-mogyoró netán füstölt szalonna a bendõjükben.

Mókusok. Jó sok túlélte a tavalyi "telet".

Mi a csõsz érte a lehulló diókat? Két három naponta szedem fel, akár a betonról,vagy a fa alól.
Tavaly nem volt ilyen. Pár szem ki van szinte belezve.
Link

"Rengeteg füge" - relatív fogalom
Idén szüleim már másodszor szedtek le 10+ kg fügét az egyébként 3-4 évente rendszeresen tövig elfagyó, de valószínûleg comb vastagságú gyökerekkel bíró fügérõl

Érdekes, hogy amíg a júliusi, áttelelt termések inkább zöldesek voltak, ezek a mostaniak inkább lilák. És az esõs, nem annyira napos idõ ellenére is nagyon édesek, szerencsére

Szarvas: a telken egerészés (tablettázás) közben egy egérlyukban egy nagyobb mogyorónyi petecsomót találtam. A peték borsszem nagyságúak voltak és víztisztán átlátszóak. Éti csiga? Meztelen csiga? Mást nem nagyon tudok elképzelni.