Légköroptika

Jó reggelt Légköroptika
Az NLC szempontjából kritikus égrészt itt felhõ takarja, remény sincs meglátni ha van

Múltkori Budapest Piszkéstetõrõl képnek elkészítettem a napnyugta utáni verzióját csillagívek helyett egy repölõ ívével :-) Link Van link ennek a képnek nagyobb változatára is, és még egy másikra a posztban. Ráadásnak meg utána van egy szentjánosbogár is

Ragnell

Ugye csak a kis látószög miatt illetted "mini" jelzõvel?
A kausztikus képeid engem Van Gogh turbulenciáira emlékeztetnek
Légköroptika, kollegák, látom fel kell kötnöm a lenge magyart

Húú, "reggel" megpróbálom elkapni, itt most több a felhõ, mint kéne, remélem szerencsém lesz.

Naplemente tegnapról:

Kollegák NLC színezetû az ég alja, természetesen itt megint "szivatófelhõk" résein át.
Godazoli, képeid láttán utánoztam a szivárványod Én is kék-zöld-vörös lettem. Az egészséges irígységtõl A teljes félkörívet az objektív, vagy a panorámaprogi nyújtotta meg felfelé? Esetleg "összetolta"?

Ma késõ délutáni szivárvány:
Link
Számfeletti ívek: Link
Dupla volt, de a másodlagos ív halvány:
Link
De voltak küllõi:
Link
Sajnos hamar elvonult a záporkánk, de legalább nem égett le a vacsora, merthogy itthagytam fõni...

Mérges voltam reggel,mert itthon felejtettem a fényképezõm munkába menet.
Reggel 7 óra körül egy jókora csapat cirrus-nak köszönhetõen orbitális bal,majd jobb melléknap jelent meg.Ennyire gyönyörû melléknapot még soha nem láttam.
A szóltam a kollegáknak,hogy oda nézzenek,sokan azonnal kapták elõ a telefont...
A nap folyamán,szinte folyamatosan irizálók is voltak.

Van itt minden, mint a falusi búcsúban!
Nagyon szépek!

Sziasztok! Kicsit elmaradtam az írással mostanában, de mindenkinek gratulálok a gyönyörû képekhez. NLC-k, antikrepuk, szivárványok csodaszépek!
Nekem most ilyenek vannak:
tengeri antikrepu: Link és Link
kausztikák: Link és Link
tyndall: Link
2 erõsen szûrõzött ikerszivárvány (ez két különbözõ, bár egyformának tûnik: Link és Link
egyáltalán nem szûrõzött szivárvány: Link
villám: Link
napkelte: Link és Link

Jaj de szép!

Uhh..:O Gyönyörû
Nálunk ezek mentek tegnap: Link Link Link Link

:o !!

Sziasztok!

Jelentkezek ismét, Baja ege megint alkotott.
Tegnap:
Link
Link

És ma reggel:
Link

Mindenki nagyon szép képeket csinált, a szivárványok miatt sárga lettem az irigységtõl. :-)

Attól, hogy nem tûéles, még gyönyörû, és a Tied, ami a lényeg! probléma ott kezdõdik, ha valaki észre sem veszi, nem ott, ha látja és megmutatja másoknak is. Koszos vacak meg maximum a zoknid lehet, ezek fényképek, amelyek egy szép jelenséget ábrázolnak! :-))

Mindenki gyönyörû képeket csinált,gratula!!!!
Én sem akarok lemaradni,ezek ma este 3/4 9-kor készültek:Link Kinéztem az ablakon és hanyatt-homlok futottam a gépért

Véletlenül fogtunk egy szivárványdarabot, a webkamerával: Link

Most is lazán látom Budapest fényeit, jól kifújta a szél a koszt.

Naplemente: Link

Itt is

A többi kép:Link a végéig)

A nemrég átvonult zápor után jelent meg ez a gyönyörûség: Link Link Link

Bocs

Frankó képeket csináltatok. Nemsziívesen teszem be ezeket a koszos vackokat a ti tûéles képeitek közé. De hát ez van:
Link
Link
Tyndall sugarak altocumulusnál és cumulusnál!

Ez szerintem is NLC!!!
Gratulálok!
Most ellenõriztem vissza a csehek két kameráján, ahol nem volt borult:
Link
Link
Halvány, de nagy kiterjedésû, és az idõpont is stimmel.
Szóval nagyon ügyes vagy és jó a szemed!!!

Látnivalók a légkörben=Légköroptika
Tegnapi képek:
Link

ZivatarPeti, én is NLC-nek fotóztam volna õket 03:15 -kor (ha nem UTC)
Noli, Alex, Ragnell? Vélemény?

Godazoli, "jól manipulálta" õket a por és pára Jól "elkapott" képek

Néhány kép az elmúlt napokból: Link Link Link Link Link
Tegnapi villámok: Link

Hajnalban felkeltem 3:15kor és ez az égkép fogadott ÉK- felé Link Link Link
Vajon NLC? Vagy csak a felhõk mögül kikandikáló NLC-kék égbolt?

akidobos jó idõben a Kékest is lehet látni az OMSZ észlelõ-teraszáról (állítólag Ferihegyrõl is)
Ugyan a Kékes pici rög (távcsõvel szép) a látóhatáron, de Budapest "fénytava"...

OffLine: PSP, ez "õrület"... jól sikerült érzékeltetned, még a kép felsõ harmadában, a látszólag tiszta ég páráján is érzékelhetõ ez a ronda narancsos-okkersárgás visszfény kúpja. Ez is környezetszennyezés, energiapazarlás. És Budapest viszonylag messze van Tõletek de nem az egyetlen. A látszólag sötét éjszakában szinte mindenfelé városok, települések szórt fényét látja az ember. Magasból lenézve szép látvány, némi képzavarral "az ember lelke szinte lebeg a vizek felett" Légköroptikánál maradva, az ide 200 km-re esõ Debrecen feletti felhõtornyokat "félmagasságig" látom tiszta idõben, 100 km-re a Szolnok feletti felhõket szinte megfoghatom kézzel olyan közelinek tûnik, de a felhõk alja vöröses a látóhatár a városok szórt fényétõl piszkos-sárgás mint a zavaros víz Zavaros fénypocsolyák mélyén élünk kósza ebihalként [esõ] Borult éjszakán, a felhõk alján megjelenõ fényfoltok sokasága láttatja meg a maga valójában, hol tartunk a "fényszennyezéssel", közvetve az elpazarolt energiával. Sokféle okból "szükséges rossz" a közvilágítás, de régen megoldották "bakterokkal", "éjszaki õrjáratokkal", aki éjjel utcán járt, maga elé világítva kerülte ki a pocsolyákat, gödröket. Ezt a fényárt valahol a éjszakai bûnözés is elõidézte, éjszakánként én is "fényszennyezek" több 120W-os (energiatakarékos) körben messzevilágító kandeláberrel világítom meg kertemet a csibészek miatt(pontosabban tudok célozni ), mivel sötét, elhagyatott, hétközben éjjel-nappal kihalt a környék, "az ember elõbb lõ, aztán kérdez" rendõrautót négy év alatt kétszer láttam(ez jelezhetne jó közbiztonságot is, de inkább azt jelzi, a környéken nem szaporodtak fel a "rendkívüli események", nomeg egyre kevesebben vannak) abból is az egyik csónaklopás miatt nappal jött. Tavasszal, hajnal fél háromkor akarták kirabolni szomszédomat, azóta õ is "fényszennyez" éjszakánként, zavarva az észlelésekben. Igazából mozgáskapcsolós, idõszakosan világító fénytestek kellenének, de azok még csak 8-10 m-rõl kapcsolnak és legalább 50m sugarú "védelmi körzet" szükséges "felkészülési idõt" biztosító riasztáshoz. Így is az ember szinte "harckészültségben" alszik, "fegyverét" keze ügyében letéve. A kutyát "el lehet intézni", Szolnokon kirabolt ismerõsöm valamivel lefújt komondora egy teljes napig eszméletlenül feküdt. Másik ismerõsömet Nápolyban, alvás közben teljes családjával együtt "fújták le" besurranók és kirámolták a lakást. Csak másnap az MP verte fel álmukból õket, nem ment be szolgálati helyére, kimentek érte. Én már radaros riasztáson (itthon is kapható, ahol a WS-t vettem) gondolkodtam, de az tiltva van, káros az élõlényekre, ugyan minek jön oda. Kész paranoia "Röhej", mi? XXI.század... gyerekkoromban nem errõl "álmodoztam" Marad a fényszennyezés, kiegészítõnek "botló-drót" kézigránát helyett petárdával, óvni kell a bûnözõk testi épségét, akkor is ha õk nem óvják az enyémet. Emberek vagyunk, nem lehet vadnyugati pionír módjára lelövöldözni õket, szeliden kényelmes ketrecekbe kell terelni, ahol eltartja õket a társadalom, nem életveszélyes vadállatok, szerzésvágytól megtévedt emberek. Kell a fényszennyezés, jó közvilágítás, a tudóst is óvják vele. Jó reggelt, jó napot jó kedvet PSP, Légköroptika Bocs a filóért, elnézést a fórumtémától elkalandozó OFF-ért

Tegnapi krepu:
Link
és antikrepu:
Link
Link
Utóbbi kép manipulálatlan. Se kontraszt, se más.

Ez hihetelen!Nem gondoltam volna,hogy ellátni Piszkésrõl Budáig!
Fõleg hajnalban,mikor a legpárásabb az ájer,igaz HF után más a helyzet.No meg persze negyed órás expo A másik kép is nagyon szép!

Ugyan nem igazán légköroptika, de hajnalban így nézett ki Budapest Piszkéstetõrõl: Link

Na jó, kis légköroptika is legyen, tegnapi esõfüggöny: Link

Ma délutáni tyndall:

Korai volt sírnom szerencsére "megjavult" a gép

Egy darabig elbúcsúzom Tõletek és a többi fórumtól, nem tudok fényképezni, a jégesõ fotózásánál beázott a gépem. Mûködik, de rögvest bekapcsol, ahogy kikapcsolom Várok, talán kiszárad, azt sem tudom hol folyt be az esõvíz [esõ] Valaki megátkozott?

akidobos no igen, jó példa egy vitában megemelt hang is a kézzelfogható érvek kifogytával már a tehetetenség jele, mely "verbális agresszióba" netán tettlegességig fajulhat

Errõl eszembe jut egy angol jelenet,ami egy vitázó szobában zajlik..
(Monty Python)

akidobos megtehetõ, de félõ hogy az ábrát valaki nem "kedves kötölõdésnek", hanem gúnyolódásnak veszi, jobban tisztelem a közösséget, vitapartnereket és egy vita nem arról szól hogy "ki gyõz" vagy "gyõzi tovább szusszal" hanem a közös álláspont keresésérõl

Noli , ez jól követhetõ logikájában, DE számomra nem jelenti azt hogy a feldolgozási folyamat alatt a szem nem küldi folyamatosan az receptorokra érkezõ ingerületeket az agyba, csupán azt igazolja, hogy az agy "késlekedik" az információfeldolgozással Persze maga a szem is késlekedik idézem A molekula fény hatására elõször opszinra (fehérje) és 11-cisz-retinénre (A-vitamin-származék) bomlik. A retinén azonnal transz-retinénné polimerizálódik. A bomlási folyamat úgynevezett metarodopszin–II stádiumában a molekulában Ca-ionok H-ionokra cserélõdnek. A szabad Ca-ionok a membránhártyához kötõdnek, ezzel gátolva a Na-ionok beáramlását a sejtbe. Ez potenciálváltozást okoz a sejtben, ami jelekként továbbítódik az agyba a pálcikák szinaptikus végzõdésein keresztül. Sötétben, enzimek segítségével a két molekula újból rodopszinná egyesül. Bámulatra méltó a leírt reakció érzékenysége. Elég 5-6 rodopszinmolekulának szétesnie ahhoz, hogy ez már potenciálváltozást okozzon a sejtben már ez is mikroszekundumokat vesz el a látott kép értelmezési idejébõl Elmehetünk akár az infinitezimális értékekig is hogy a "kockás látást" bizonyítsuk Sztem ha ha az agy feldolgozási sebességéhez mérve lelassítanánk egy folyamatosan zajló, nem vetített hanem "nézett" eseményt akkor sem képkockákat látnánk, pedig érveléseidbõl ez következik.
Ami az idézeteket illeti, én sem akartam a társaságot neurológiai és hasonló témák szövegének idézésével fárasztani "Más tollával sem akarok ékeskedni" netrõl leszedett idézetekkel Viszont azt sem akartam, hogy az idézett szövegrészek saját szavaimmal kivonatolva, félreérthetõvé, pongyolává váljanak. A csatolt, nagy terjedelmû doksikban a pontos szövegrész megadása és kikerése legalább olyan nehézkes mint az érvelésre kiemelt idézetek olvasása (IV. fejezet, 13. bekezdés, huszonhatodik sortól a negyvenkettedikig) Az idõ- és helyrablás kikerülése érdekében az idézetek "saját szavakkal "tömörítése" olyan veszteségekkel járhat mint egy kép JPG tömörítése, elvesznek vagy félreérthetõvé válnak a további információt nyújtó finom részletek. No a jövöben nem idézek, nem vitázok, csak képeket tolok fel

Tökjó kis esszék alakulnak itten...
Akela most írj olyat,hogy a napocskák egy konkrét ábrát körvonalazzanak

OffLine: fene belém lenne dolgom, de a " hallucinációra " még kitérek. Godazoli, nagy veszély hogy az embernek nevezett "sejtautomata-halmaz" mûködése során sok hõt termel, különösen az agy, ezért igyekszik "energiatakarékos" lenni Ebbõl eredõen az agy sem végez mindig fokozottan energiaigényes(amikor "kiver a verejték" egy nehéz kérdéstõl) elemzéseket, hanem igyekszik a memóriában eltárolt képeket "ráhúzni" a bizonytalan látványra Ha kevés fényerõvel megvilágított, rossz kontrasztú tárgyat látsz és nem ismered fel azonnal, csak néhány vonalat érzékelsz, az agy a meglévõ "elmentett" képekbõl kiválasztja azt, mely körvonalaiban legjobban illeszkedik a látvány körvonalaira, olykor egész más képet láttatva - kész a "hallucináció". A napokban egy fán a lombok fény-árnyék játéka révén egy faun feje rajzolódott ki elõttem meglepõen plasztikusan. Rögtön "bekattant", a régi mondák faun-nimfa lényei is optikai csalódásból eredhettek (nem lévén más információ, csak a mendemondák melyeket elhittek) annak is vélték õket Ehhez hasonló az a játék, amikor felhõk vagy tapétaminta körvonalaiba képzelünk képeket(mint Noli a nyuszit a kondenzbe ) Én is gyakorta kihasználom képkezelésnél homályos képek erõsítésére A képet lekicsinyítve fényesebb, kontrasztosabb lesz, nincsenek(a nagyobb képen nem is voltak) finom részletek, de az agy "odaképzeli", kiegészíti, a hiányzó részleteket, kitölti "odaillõ" alakzatokkal Az emberi szem kiváló "észlelési eszköz", de könnyû becsapni, mert hajlamos becsapni önmagát, különösen ha "fáradt". Gyakorlati példa, ha nagyon fáradt voltam, aludni sem tudtam, a falat nézegettem, de nem ismertem fel a tapétamintát, hanem a minta körvonalaibõl agyamban képzõdött legkülönfélébb ábrák ugráltak elõttem. Az is megesett hogy csak néztem, a fénykülönbségeket érzékeltem, de nem láttam a szó tudatos értelmében Záradékul az kinai mondás: "Amit látsz, az sosem az aminek véled" Pár ezer év alatt megtanulták No, nem foglalom tovább a helyet a "gyakorló légköroptikusok" és képeik elõl unalmas, szószátyár elméleti fejtegetésekkel, vélekedésekkel Kösz a türelmet, este visszajövök elolvasni Noli érveit,a kollegák esetleges hozzászólásait Sziasztok, jó napot, jó kedvet
Off U.i: eszembe jutott a nóta - "Elmondani jaj de nehéz", "A szó veszélyes fegyver", szövegértelmezésnél sokat számíthat egy ékezet, vesszõ, betû vagy a szórend

Lordom, én nem akartam a társaságot neurológiai és hasonló témák szövegének idézésével fárasztani.
Amit viszont tudni kell: az idegekben az ingerületek nem folyamatosságként terjednek, mint a csõben a víz, hanem adagonként, kis szünetekkel (ez kell ahhoz, hogy a sejtek képesek legyenek elég iont összegyûjteni egy újabb adag jel elküldéséhez), mint mondjuk egy vibrálós locsoló, amellyel a nagy parkokban locsolnak, biztos láttál már ilyet. Egy bizonyos adagnyi inger vált csak ki az érzékelõ idegsejtben "kisülést", ami a jeltovábbítás alapja. Egy sejt sem képes folyamatosan kisülni, újra és újra össze kell gyûjtenie az ehhez szükséges kiváltó jelmenyiséget, a továbbításban aktív részt vállaló K, Na, stb. ionokat, ahogyan egy atom gerjesztéséhez is szükség van bizonyos mennyiségû energiára, a különféle elektronpályákról az adott elektron leszakítására más és már energiaszint kell, az ingernek is el kell érnie az adott érzékelõ finombeállításától függõen egy adott szintet ahhoz, hogy jelként értelmezze a sejt s azt továbbadja. Minden egyéb mûködési elv a sejt gyors pusztulásához vezetne.
Egy-egy jelcsomag, ahogy ha már számítástechnikáról is beszéltél - hasonlóan egy interneten továbbított adatcsomaghoz - kerül át a szem érzékelõibõl a retina érzékelõihez majd a jelfeldolgozó sejthez kapcsolt idegszálon keresztül a látóideg-kötegbe, majd az agyba. Ahogy az idézett forrásod is írta, mindenféle elõzetes szûrõvizsgálatnak vettetik alá a szemet ért fényinger, mielõtt kész jellé alakítva továbbítódna. Ennek a vizsgálatnak az a célja, hoyg a felesleges információkat ne továbbítsa (analógiánál maradva spamszûrés) az agyba, mert az ott csak kavarodást okozna, nem lenne képes az agy kellõ sebességgel feldolgozni a képet. Úgy kell elképzelni, hogy van egy rácsod, amelynek bizonyos pontjaiban a kép ugyanaz, mint egy pillanattal korábban, bizonyos más pontjaiban viszont változott. Ekkor a jelben csak annyi megy át, hogy a változó rácspontokból megy a friss, erõs jel, a többibõl jóformán semmi. Az agy a pontos beidegzés révén tudja, hogy azok a pontok, amelyek a jelet, ez esetben a változást vivõ jelet adják, hol helyezkednek el a teljes látómezõn belül, ahogy egy jó rendszergazda is tudja, hogy az általa felügyelt hálózaton belül az adott IP címû gép milyen forgalmat bonyolít, s mely gépek nem forgalmaznak. A különbség mindössze annyi, hogy a hálózaton a célba érkezést a csomagok címzése adja, míg a látás esetén a precíz "huzalozás" .

Idézek én is: (ÉT-Interjú - Az élõ fényképezõgép - dr. Szél Ágostonnal)

"– Helyénvaló-e – mint az a cikk címében is olvasható – a fényképezõgéppel való összehasonlítás?
– Igen nagy mértékben. A fényképezõgép külsõ, fényt át nem eresztõ fekete burkának a szemgolyó fala felel meg, amelynek a belsõ rétegében (a recehártyában, más néven ideghártyában vagy retinában) fekete színanyag akadályozza meg, hogy oldalról, azaz a szembogár (pupilla) megkerülésével fény jusson a szembe. További hasonlóság, hogy a fényképezõgépben és a szemben egyaránt lencse fókuszálja, vetíti a képet a fényérzékeny helyre (a filmre, illetve a recehártyára). A készülékbe (a fényképezõgépbe és a szembe) bejutó fény mennyisége mindkét esetben szabályozható – a fényképezõgépben a rekesz (blende), a szemben a szivárványhártya szolgál erre a célra. A különbség csak annyi, hogy a mai korszerû fényképezõgépekben a lencse és a rekesz automatikusan szabályozza a kép élesre állítását és a fényerõt, a szemben ellenben a szemlencsét és a szivárványhártyát mozgató izmoktól függ a fókusztávolság és a szembe jutó fénymennyiség. Végül abban is egyezés van, hogy mindkét esetben vegyi átalakulás következtében jön létre a kép. A film fényérzékeny bevonatában a fény fotonjai egyszerû vegyi reakciót indítanak meg, amelynek következtében az elõhívás során a negatívon kirajzolódik a kép. A szem recehártyájában sokkal bonyolultabb láncreakció kezdõdik a fény hatására, s ennek révén jön létre az a seregnyi idegingerület, amelybõl végül is – feldolgozás után – összeáll az általunk látott kép. A tekintetben viszont különbözik a fényképezõgép a szemtõl, hogy minden felvételhez továbbítódik a film benne, a szemben ugyanakkor ugyanaz a recehártya érzékel mindenféle képet, s ez csak úgy lehetséges, hogy amint az idegingerület létrejött, minden egyes foton által elindított kémiai folyamatot leállít egy erre a célra szolgáló anyag (arresztin). Enélkül ugyanis nem volna arra mód, hogy a recehártya rendkívül gyors egymásutánban reagáljon a szembe jutó fényre."

Mivel az agyban a képfeldolgozás változások feldolgozásából áll, egy folyamatosan kavargó kaotikus rendszerbõl csak úgy képes az agy leszûrni a neki fontos információkat, ha azt csomagokban kapja, s a csomagokat egymással össze tudja hasonlítani.

Godazoli, úgy vélem, mivel ott az obszervatórium, elvileg sötét háttérnek kéne lenni arrafelé, persze a párán szóródó városi fények "ott vannak minden kilométerkõnél". Vihar után kitisztul a levegõ, ugyan a por helyébe lép az esõbõl hátramaradt pára(ami távoli villámlás fényét "átvezetve" kék hátteret produkálhat), de azért sötét háttér elõtt igyekszem fotózni, mindíg csinálok pár "próbalövést" háttér-ellenõrzésre. A hosszú expo kényelmi szempontokból jó, nem kell kétmásodpercenként "kattogni", amíg a memória tart(RAW, TIFF formátumban nem sokáig). A kétmásodperces expo képével is "szuttyog" a gép, közben guta üt meg, ha meglátod a "tüzijátékot". Nézegetem az MCSE felületén hirdetett Watec-kamerát ("húzós" az ára) sok szempontból megérné(pld. 0.00002 Lux érzékenység, PC vezérelt 10sec expo-k, nem "kattogtatás" kétpillanatonként) de fekete-fehér a leképezése, elvész az RSP "varázslatos" bíbor szine Untig emlegettem már az 1984-es "családi RSP-t", nem felejtem el, vizuális memóriámba "bevésõdött", bármikor felidézem számomra káprázatos tüzijátékszerû bíbor szinekben ragyogó "képkockáját" Ha dagályos voltam bocs

Bellone, köszönöm hogy "mellém áltál", nem "tanári szavaknak" szántam, a neten átnézett anyagokból leszûrt véleményemet írtam le a kommentekben (sorvégzárás hiba miatt szerencsétlenül összemosódtak az idézetekkel) . Nem szentírás, megvárom Nolit, hátha valami ismeretlen, friss info-t hoz, ami elõtt esetleg "fejet hajtok"

Nos az én gondom is hasonló. Hiába sikerülne elkapni egy RSP-t, ha beleolvad a háttérfénybe. Tehát célszerû több, rövidebb expoval készített képet készíteni. Meg persze mindezt tömörítetlen formátumban, csak bírja a memóriakártya...
Egyébként a ma este is jó lehet, bár elég fátyolos az ég.

Godazoli, tudomásom szerint Te vagy a "hivatásos observer", én csak "lelkes amatõr". Ha már feltetted a kérdést, az én véleményem szerint jól gondolkodsz, lehet, más majd korrigál Tartósan nyitott blende miatt a közel azonos területen megjelenõ gyors jelenségek(RSP cca. 0,3sec BlueJet cca. 0,1sec) rárakódnak a már meglévõ képre, együtt valami katyvaszt képeznek, mely csak körvonalaiban emlékeztet a leghosszabb ideig exponált képre, de finom részletei elmosódnak Persze a képrögzítõ felületen egymástól "távolesõ" rövid életû jelenségek jól láthatóan együtt jelennek meg, én ebben a reményben használok RSP-re, BJ-re F2 200ISO 30sec expot 64°-os max látószöggel, bár az ISO200 lehet hogy kevés. Annyi a gond a hosszú expo-val és nagylátószöggel, hogy a világ összes szórt fényét is begyûjti a lencse, fátyolossá teszi a képet, A fátyol takarása elfedi a gyengébb képelemeket, a fátyolt "leszedve", rossz esetben azok el is vesznek a fátyollal együtt

Ez pont olyan volt, mintha az egyik tanárom szavait olvastam volna. A "látás fiziológiája" ez volt a tétel címe (videós tanfolyam egyik tantárgya volt). Ha már ketten mondjátok ugyanezt, akkor feltehetõleg igazatok is van, én is erre az álláspontra helyezkednék.