Globális jelenségek

A sarkok visszafagyasztását majd megoldja Gaia. Ráadásul ott nem is fog megállni. Jó, nyilván ekkor már csak néhány fosszíliakét leszünk jelen.

Mi az a hŰhullám? (ami az év elején jelentkezik?)

Link
Elméletben jól hangzik.

Hát, nekem is volt a JATE-n  a 80-as években egy "fiatal marxista" oktatóm - nagyon szerettük -, aki minden demokratizáló mozgalomhoz csatlakozott a józan ész alapján. Meg is kapta a verdiktet a mumusoktól, hogyha így folytatja, akkor csak fiatal lesz, meg marxista, de oktató nem ( a saját szavai!).
A Professzor Úr ezekkel a nézetekkel bizonyára Professzor Úr marad, de meddig lesz alkalmazásban?

"a  bioszféra  klímaönvédelmi  tevékenysége nemcsak  a  szárazföldön,  hanem  az  óceánokban  is  jelen  van... Napjainkban  ezt  a  negatív  visszacsatolásokon  alapuló létfontosságú  védekező  rendszert  tesszük  tönkre nemcsak  azzal,  hogy  immár  szeméthegyek  úsznak  az  óceánokon,  hanem  a  kőolaj és  a  cseppfolyósított  földgáz óceánokon  keresztül  történő  szállításával.  ...Európa  súlyosan  bűnrészessé  válik,  ha ...energiaigényét - a  megújuló  energiák  mellett - nem a ... viszonylag  legcsekélyebb  környezeti károkkal  járó földgáz- és  kőolaj-forrásokkal  elégíti  ki." (Prof. Varga  Zoltán Sándor,  Debreceni  Egyetem  TTK  emeritus  professzora)
Link

- érdemes a cikkre  rászánni  három  percet..  és  Professzor Úr  munkáira,  többet is. Alap a klimatológiához.
Az  esőerdők, a tajga  és  a  rétsztyeppek;  a  bioszféra szerepéről.  Nálunk,  és  másutt  Európában.

Az élő  talaj,  növénytakaró  ennél  sokkal  több  széndioxid  megkötésére  képes,  ha  engedjük élni. A  tengerek  alga-élővilága  nagyságrendileg  ugyanennyi CO2 megkötésére képes, plusz  dimetilszulfidot  is  termel, és  a  tengerfenékre  lehullva, eltemetődve  is  hatalmas  mennyiséget tüntet  el   a  szénciklusból... ha  engedjük  olajfolt-mentes, fertőtlenítőszer-maradéktól  mentes, vegyszer-maradéktól  mentes, egészséges élő  közösségben  élni.
Egyébként pedig  sokkal  inkább  legyen  CO2,  mint  benzingőz, freon, vagy metán. (Akkor  inkább  a Fülig Jimmyt ismerem)

Kicsit kutakodtam, mert annyi kólát ittam az este, hogy nem tudok aludni...
Kóla... becslések szerint naponta világszerte 3 milliárd doboz Coca-cola kerül eladásra. 1 liter az előírások alapján 6 g szénsavat tartalmaz, ami ugye a széndioxid instabil, nagyon könnyen bomló vizes oldata. Tehát kis szemhunyorgatással mondjuk 6 g széndioxid literenként, vagyis 2 g dobozonként. 3 milliárd dobozban 6 milliárd gramm. 6 millió kiló. 6000 tonna. Ennyi széndioxidot büfögünk naponta a légkörbe, csak ezt az egy terméket figyelembe véve. Évente 2,19 millió tonnát. És akkor hol van még a többi szénsavas ital, ásványvíz, szóda, stb...
Nyilván tudom, hogy az italokban használt CO2 többnyire ipari melléktermék - viszont így ott nem költenek katalizátorra... Az ásványvízzel készülő italokból pedig az évmilliók során megkötött CO2 szabadul fel...
Na megpróbálok aludni

"Lassan"...Ki az, aki még hinni tud abban, hogy vissza lehet lapátolni a szart a lóba?  Lehet, hogy már akkor késő lenne, ha ebben a pillanatban karbonsemlegessé válnánk. A szemünk előtt zajlik a változás, iszonyatos sebessséggel, köpni, nyelni nincs idő. Tényleg azt hisszük, hogy meg tudjuk állítani ezeket a folyamatokat pár 10 éven belül. amikor még arra sincs forgatókönyv, hogy hogy fogjuk csinálni? Jöhetnek a "poénok" a "mind meghalunkkal".

Mért ne lenne igaz? 
Más oldalakon is szerepel, hogy 2014 ott nem volt ilyen kiterjedésű jég mint most. 
Nyilván lehet boncolgatni hogy vastagág stb de jobb a helyzet mint tavaly vagy előtte volt az biztos. 
Link

Jó lenne, csak nem igaz

Inkább a jégel kéne foglalkozni ami elég jó eddig.. 
 Végre valami pozitív is van a negatív világban.. 

Ugyan külföldi esemény, de mégis inkább ide tartozik: Pakisztán immár egyharmada, azaz egy nagyjából 3 Magyarország nagyságú terület áll víz alatt. És nincs hova szivattyúzni, nyilván. A tavaszi hőhullám után ez már a második katasztrófa, amit kétségtelenül a klímaváltozás okozott. 
Eközben pedig egy új tanulmány szerint az sarki jégtakaró akkor is tovább olvad, ha nem emelkedik tovább a hőmérséklet, a jelenlegi állapotban 27 centi köré teszik az óceánok 2100-ig várható vízszintemelkedését - mégegyszer: ha a melegedés nem fokozódik. A jelenlegi ütemű melegedés mellett 78 centi a valószínű...
Lassan olyan mértékűek lesznek a visszacsatolások, hogy aligha lesz visszaút. 

Kínai fokhagyma a makói üzletekben?  Vannak szomszédos országok, amikben alig van külföldi üzletlánc, és a cégek igen jelentős részét az ott dolgozók vették meg nyugati tőke bevonása nélkül. Kicsit nehezebben indult a dolog, és közben háború is volt, de jó pár éve köszönik szépen, jól vannak. Működnek a családi (!!!!!) gazdaságok, tíz-húsz tehénke és a tejből készült sajtok-joghurtok-mindenfélék (no meg a vendéglátás) eltartják a családot, szinte minden faluban van bank, de legalábbis egy takarékpénztár, iskola, orvosi rendelő, posta, benzinkút és egy kisbolt. Nem kell a világvégére menni ügyet intézni/bevásárolni és közben elpöfögtetni x liter üzemanyagot, az élelmiszer igen jelentős része harminc, maximum ötven kilométeres körön belülről kerül a polcokra. Ez szerintem sokkal többet ér, mint akármilyen táplálkozási csodairányzat, meg a "járjon mindenki biciklivel". Hozzáteszem, nagyon szeretek biciklizni, de itt legalább adottak hozzá a feltételek.

Mert A Gazda eladja az I. osztályú termékét több pénzért  Nyugatra. Onnan meg jön a II. osztályú cucc. A legnagyobb biznisz, amikor egyszerre csinálja a kettőt.

Az is szégyen egy országra (de az egész világra úgyszintén) nézve, hogy van egy ekkora Alföldünk és tonnaszámra hozzuk be a zöldségeket -gyümölcsöket messze külföldről.

Éppen tegnap gondolkodtam rajta egy másik cikk kapcsán, hogy mennyire belekényszerültünk ebbe az utcába. Annyira átalakult az egész életünk már csak az utolsó ötven-hatvan évben, hogy szinte lehetetlen kilépni ebből a verkliből. Az, hogy a falvakban nemhogy csirke-disznó nincs, hanem már a zöldséget is a Lidl-ben veszik meg? Az, hogy teljesen természetes lett, hogy a lakosság egy jelentős része másik kontinensre jár nyaralni? Az, hogy annyit fizetnek egy focistáért, amennyiért többszázezer gyereket évekig lehetne etetni? Az, hogy az Egyesült Arab Emirátusok gyakorlatilag megvásárolta (koncesszió révén) Tanzánia egy részét luxusvadászatok tartása céljából és emiatt elüldözik, megkínozzák és bebörtönzik a masszájokat, ha ellenállnak és nem akarnak költözni? 
És még hosszasan lehetne sorolni, és igen, a mi kezünk is rajta van, mert gondoskodtak róla, hogy piszok nehéz legyen alternatívát találni. Az átlagnak  szinte képtelenség internet, telefon, autó nélkül működni, ha valakinek vannak gyerekei, akkor meg végképp közelít a lehetetlenhez kilépni a mátrixból. 
Amúgy én is rühellem a reklámokat. Vagy húsz éve jelent meg egy könyv egy volt reklámszakember tollából, az volt a címe, hogy "Reklám, te mosolygó hulla" Mennyire igaza volt....

Ahhoz, hogy rájöjjünk  dolgokra, ismeretekre van  szükség. Most hétvégén, Börzsönyből  hazafelé, értelmes  középiskolás  fiúkkal  beszélgettem  a  vonaton. Egymással videóhősökről, azok áráról  beszélgettek. Aztán szóba  elegyedtünk, sikló, békák, madarak jöttek  szóba. Jó  eszű  fiatalok,  keresgélték a madarak (varjú, kakukk, cinege)  neveit... Ők  a  virtuális  világban nőttek  fel.

Innen  csak egy lépés, áltudománynak  nevezni, hogy szikes  tavainkban apró  lények  élnek, amelyek a  mikroklíma  és klíma  egyensúlyát,  fenntartani  segítenek... 

Ha  reklám-mentes  webet  szeretnék,  külön  kell  fizetnem. Végig-gondoltátok, mivel  terhelik a szervereket és a nyomdákat  a  reklámok? Mivel  terhelik  a  Ti időtöket, ezeket  végigolvasni? Ki  fizeti  a  reklámot? Miféle  valóság  az,  ahol  a  kevesebb  ennyivel  többe  kerül? - energiában  is.

Virtuálisan  utazni  én  is  szoktam. Fellapozok egy botanikai  felvételt a  sziklagyepről, és egyből  virágos  réten  találom  magam. Az  enumerációk  (előfordulási  listák ritka  növények  földrajzi élőhelyeivel)  olyanok,  mintha  drónon  repülnék  Hazám  tájai  felett,  miközben  a hőséget ontó  falak  között  ülök.
...  de  azért  jobban  szeretném,  látni  mind  ezeket  a  valóságban is...  még  szeretném...
lehet,  csak  öreg  vagyok.

Azt a gombot  régóta  tartjuk lenyomva. Te, mi, meg én, rajta  ülünk. Amikor bemegyünk a plázába,  amikor  felülünk  a  repzajra,  amikor feljebb állítjuk  a  termosztátot,  amikor elhisszük,  hogy  új  telóra  van szükségünk. Amikor  fertőtlenítőt  öntünk  a  mosogatóba. 
Amikor  gyerek  voltam,  az Aral-tóban  halat  lehetett  fogni, és a Szahel övezetben  kecskék  legeltek. Ez is,  az  is  kiszáradt,  és  mi  elhittük,  hogy "megették  a  kecskék"  és  "széjjelöntözte  a  téeszcsé".  Amikor  gyerek  voltam, nem  beszéltek  annyit  a  környezetvédelemről,  most  meg  nem  teszünk  érte  többet. Most azt  mondogatjuk: "ma  még  nem  kell  elkezdeni...  miért  én fogyasszak  kevesebbet?"
Rajta  ülünk  a  gombon, évtizedek  óta. Sokat  tudhatnánk  róla,  ha  akarnánk  látni  a  dolgokat. Akarjuk, valóban,  hogy  bármi  is  változzon?
Trendek  pedig  nincsenek. becsuktam  a  szemem,  nem látom.  Nincsenek.

Ettől tartok én is....

A feliseréssel 50 évet késtünk. Akiknek hatamában áll döntést hozni, azok drasztikusat fognak lépni, millókra, de lehet hogy milliárdokra fognak "cancel" gombot nyomni.

Tettek is érte rendesen. Csak az a baj, hogy ettől mindenki szenved, azok is, akik a legkevésbé tehetnek róla. Nem tudom, mikor jövünk rá végre, hogy mindennek ára van. Nincs ingyen ebéd.

Kínában 70 napja tart a hőhullám. Ahhoz képest a mi kis Alföldi sivatagunk hangyap@cs.

Link

Tóth Tamás nyilatkozott minap az aszály fő okairól. A Facebookon öröm olvasni a sok hozzászólást, amelyek szinte mindegyike a Haarpot teszi felelőssé a rendkívüli szárazságért.   Szerintem éppen elég "haarp" az is, hogy nap mint nap járművek százmilliói pöfögtetik a gázt a levegőbe. 

Kijött egy új elemzés, mivel nem vagyok meteorológiában jártas így nem sokkal lettem okosabb tőle. Segítséget kérnék, szerintetek mit hoz nekünk az időjárás ez alapján:Link

A melegebb óceán nagyobb párolgása szerintem kompenzálná az ott kieső mennyiséget. 

Ha esetleg elszavannásodna az Amazonas, mennyi(vel kevesebb) vízpára kerülne a légkörbe? Hogyan befolyásolná ez a globális vízkörzést?

Ismeretes az 1863-as aszály komolyságának ábrázolása. Vajon akkor is egy nagyon erős La Nina jelenség következett be?
Illetve, a jelenlegi '22-es aszály emberi behatás nélkül is ilyen jelentős tudna lenni?

Kénvegyületek  sokkal  közelebbről  is  kerülhetnek  a  légkörbe,  nevesül  a  Fekete - tengerből,  nem  is  kevés.  A  tenger  egyedülálló  rétegződését  a  felszínen  lévő  édesvíznek  köszönheti,  amely  részint  helyi  visszaforgatású (az  északi  irányból, K-felől  beömlő  folyóvizek)  részint  a  Duna  vízhozama táplálja,  amelyen  keresztül  a  Fekete-tenger  is jelentős atlanti, és Földközi-tengeri  eredetű  édesvíz  utánpótlást  kap.
Tekintve  hogy  ez  az  utánpótlás  nem  túl  bőséges  mostanában,  valamiféle  változás  ott  is  várható - hogy  milyen,  és  hogy  mikor,  azt viszont a klimatológiai szakirodalomban  nehezebb  lesz  megtalálni.
( N.b. a Boszporuszon  keresztül sós  víz  érkezhet  a  Földközi-tenger  irányából.  Minden  a különböző  halinitású  rétegek  egyensúlyától  függ.)

Régóta foglalkoztatott hogy vajon a Hunga Tonga Haap'ai Január 15.-ei kitörése vajon miként befolyásolhatta az időárásunkat. Történelmi példákból tudjuk hogy a vulkán kitörésekkor a légkörbe kerülő kéndioxid részecskék hűtik a klímát. Csakhogy épp az ellenkezője játszódott le brutális aszállyal párosulva. A linkben található cikk egy NASA kutatásra hivatkozva állítja hogy ez a kitörés a légkörbe kerülő nagy mennyiségű vízpára miatt csak fokozza az éghajlat melegedését. A normál körülményekhez való visszatérést az északi féltekén, 18 hónapban adja meg. Jó lenne tudni hogy a következő évünkre is befolyással van e? Link

Ilyenkor imádom, hogy színtévesztő vagyok.  A legalacsonyabb érték a 2022-es? Szerk: ja igen, mert az a vonal rövidebb. 



Ah ez de jó! Köszi!

Néhány szakmai anyagot a témában itt hagyok: Link  Link  Link

Link

Jó világ felé haladunk!

Július 17-én még mindig jópár tízezer km2 szokott lenni az átlagos takaró.

A másik oldalról pedig: most nincs már összefüggő jég a Hudson-öbölben

A kérdésedre nem tudok egyértelműen válaszolni, de elméletileg a Golf-áramlat is több hőmennyiséget kell szállítson a globális felmelegedés miatt. Ennél azonban lényegesebb, hogy nagy magasságban milyen az áramlási rendszer. Ha megnézed a jelenlegi állapotot - gyanítom ez hosszabb ideje fennáll -, akkor azt látod, hogy a Bering-szorostól az Azovi-tengerig 500 hPa-on erős a nyugati szél, így ezeken a területeken a meleg nem tud olyan mértékben északra áramlani, mint más években. Viszont Európától a Távol-Keletig gyengébb az áramlás, így Európa felett erősebb az áramlás, míg a Távol-Keleten inkább gyenge. A lényeg, hogy a sarkör környékén más évekhez képest gyengébb az áramlás, legalábbis azokon a részeken - pl. a Kelet-Szibériai tenger felett -, ahol ilyenkor már nem szokott összefüggő jégtakaró lenni.
A mo-i telek és nyarak összefüggésében érdemes hosszútávon nézni a trendet. Amíg a teleink nagyon hullámzóak, nem először fordul elő hosszabb meleg ciklus - 1970-től 1984-ig is ezt tapasztalhattuk -, addig a nyaraknál nem találtam ilyen összefüggést. Nyáron sokkal egyértelműbb a melegedés, 1984 óta nem fordult elő olyan esztendő, amikor a XX. századi átlagnál 1 fokkal hidegebb lett volna a nyár, addig télen ugyanezen időszak alatt 7 alkalommal is előfordult, utoljára 2016-17-ben. Tehát várható, hogy hamarosan egy hosszabb hideg ciklus kezdődik, de azt nem lehet előre megmondani, hogy 1 vagy 5 év múlva. 

Manapság azért ezek az infók hozzáférhetőek, persze talán túlságosan is nagy a választék, óvatosnak kell lenni...  Az AMOC gyengülése (és nem erősödése) téma már hosszú ideje, még itt is beszélgettünk róla. A Golf-áramlat ereje és sebessége csak egy tényezője, és még nem is igaz az teljesen, hogy ha a Golf erősebb, az az Észak-Atlanti áramlásnak (a Golf Európa felé haladó fele) az erejét is jelenti. Ezért szokás inkább az AMOC-ot ( Link ) tárgyalni, ami az atlantic-meridional overturning circulation (nem szívesen fordítom le, de érthető minden szó), itt a SW-Eu még tavaly írt róla hosszan, valamint a gyengüléséről: Link ez alapján épp a gyengülést hangsúlyozzák (évtizedes távlatban), illetve az egyensúly felborulását, összeomlását szeretik emlegetni másutt is, mint "katasztrofális, brutális, 15 fokkal hidegebb Európa" kimenet (egy példa: Link de egy ilyen cikk első 3 bekezdése is tud igen hasznos lenni, leírja, mi az az AMOC és hogy változik - bár szerintem a Sw-EU cikkje még jobb, csak hosszabb). Ennek az ellenkezője történik inkább, nem egy erős Golf-áramlás lesz az oka a mostani forró európai nyárhoz, meleg tavaszhoz, melegebb és szárazabb alpesi télhez és az utóbbi 7-8-9 (?) hónap szárazabb európai/magyar időjárásához.
Ha tippelnem kéne, hogy mi lehet az oka, talán itt említenek sok globális tényezőt, és a La Nina következő "ciklusa" lehet inkább az indokok között fajsúlyosabb: Link Link utóbbiban egész jól részletezik ezeket a ciklusokat, amit a jó csapadékos ausztrál idő egész szépen illusztrált is.
Igaz, én csak az Alpok épp tapasztalható hóhelyzetéről beszéltem, mert járok oda sokat túrázni, mászni, és még az én pár évemmel is sok a változás, amit látok, nem is beszélve arról, mennyire száraz és meleg volt a tavasz. Tavaly épp az ellenkezője volt: február-március extrém havas, áprilisban 1000m alatti hóhatárok, májusban hómennyiség-rekordok több helyen is (Szlovénia, Svájci-Alpok?) - ezekről is meséltem, sőt imádtam megtúrázni is, május vége havas túra 1500m alatt? Imádtam
De ha kintebb tekintünk, 2021-ben igen meleg volt az északi hemiszféra: Link (itt hónapokra bontva is megtekinthető). Ez persze látszik is az északi jégtakarón: Link illetve én messze nem látok pozitív Hudson-öbli anomáliát: Link Link Link itt is hiány van, igaz, az már pozitívum, hogy épp nem dönt rekordot. Átlag felett / átlagon egyedül a Beaufort-tenger és a kanadai szigetvilág van (viszont... az elmúlt 3 hét igen melegre sikeredett ott, ez nemsokára leronthatja még ezt is: Link ). Grönlandra viszont extrém pozitív anomália jutott, olvadt is a jég rendesen: Link (de itt is érdemes 2012-t nézni, akkor mennyivel több olvadt) De! Összességében persze "csak" a 6-7. legrosszabb az idei év, ami valóban nem rekord-alacsony: Link Link A júniusi Északi-hemiszféra hómennyisége is "szerencsére csak" a 3. legrosszabb 1967 óta: Link

Az antarktiszi jégtakaró viszont épp rendkívül (ha nem rekord-) alacsony: Link Link igaz, ez megint csak hatásvadászat lenne, hisz ha az ember a trendet nézi: Link eléggé kiugróan alacsony most ( Link ), míg 2014-2015-ben az anomália rekord-magas volt, és még tavaly is hozta az átlagos környékit. Ennél azért illik több évet figyelembe venni, mintsem vészharangot kongatni. Érdekes: "rekord-alacsony a Déli-Sark jege!!!!!" negatív médiafelhajtás mégsincs nagyon itt, lehet bölcs a média?  (Nem hinném, szerintem csak itt még kevesekhez jutott el...) Ez az északi oldalra már nem ilyen szép egyenes...: Link és a globális jégtakaró sincs éppen az átlag közelében idén: Link