Bioszféra

Azt meg mire alapozod, hogy elterjedtek a viperák? Vannak korábbi és mostani állományadataid? Jól jönnének a terület fenntartási tervéhez.
És ennek mi köze a késsel gombaszedéshez? Esetleg megvárja a vipera a gombaszedõt, és orvul megmarja?

Természetesen a gombák spórákkal szaporodnak, csak egy kicsit másképpen, mint ahogyan sokan képzelik. Nem véletlen a milliárdos spóraszám: A kedvezõ - továbbélésre alkalmas hely elfoglalása a cél. A konkurencia nagyon nagy, más gombafajok is pályáznak ugyanarra a helyre ugyanazzal az elárasztásos módszerrel. A hab a tortán, hogy két, eltérõ ivarú spórának kell kicsíráznia (amelyek növekedési képessége önmagában egy-két mm) ugyanazon a helyen ahhoz, hogy az ellenivarú fonalak összenõve két sejtmagos sejteket alkotva életképes telepeket hozzanak létre (bazídiumos gombák), vagy két ellenivarú, önállóan is életképes egyednek azonos helyen élése, majd a fél kromoszómaszámú sejteknek a termõtestképzéshez a termõtestekben való összeolvadása szükséges a szaporodáshoz (tömlõs gombák). Ne menjünk nagyon bele a gombák nemi életébe

Szerintem ettõl nem sérül a telep. Sosem értettem azokat akik ezt mondják, ezek a gombák spórával szaporodnak. Akkor mi baja lenne a terepnek ettõl? Tönköt itt a környéken úgy nagyjából senki sem hagyja a talajban, mégis tele vannak az erdõk, csak sajnos rengetegen járnak és nehéz jókor menni. Sokan ebbõl élnek, hallottam olyat aki tavaly 1,5 milló Ft értékben adott el vargányát. Kaszó környéki erdõkben nem is ajánlott késsel kivágni a talajból, elterjedtek a viperák.
Egyébként az erdõben szoktam megtisztítani kiszedés után azonnal, hogy ne legyen földes egyik a másiktól..múltkor itthon maradt a kés.

A legeltetõ állattartás visszaszorulása is oka a mezei gombák csökkenésének. Bizony nálunk is ez a tendencia, jó 15 éve még több volt a legelõ, és a mezei gomba is.

A Kelet-Mecsekben nincs ilyen kõbánya terep, a Bükkben annál inkább. Egyébként a Kelet-Mecsek után a Bükk a kedvenc hegységem, kár, hogy messze van és ritkán jutok oda.

A szegfûgombát a tönkjén körömmel elcsípve szedem én is. Az oka nem a gomba vegetatív részének a védelme, hanem az így biztosítható tisztaság. Idõben sem hosszabb, mint kitépni a gombát, utána lecsípni a tönk végét. A szegfûgomba felénk tizenéve gyakorlatilag eltûnt, de tavaly õsszel és az idén ismét tömegesen megjelent. Az eltûnés oka nem a nagy tömegû gyûjtés, hanem az a fránya idõjárás.

A szedés módja közömbös, hogy a gombát kifordítod, vagy a tönköt vágod el: Kinek a pap, kinek a papné. Egy lényeges dolog van: a kosárba/szatyorba már tisztán, mondhatni konyhakészen kerüljön be a gomba. A lemezek közé kerülõ föld, korhadék kínkeservesen távolítható el. Sok felesleges munkától megkíméli magát az ember, ha tisztítva szedi a gombát.

Nagy kedvencem a lilatönkû pereszke, örülök hogy õ is így "viselkedik". A szegfûgomba felvetésemre mi a véleményed? Ott valahogy túl brutális tönkkel szedni, nagyon sérül szerintem....
Váraljamet! Egyes savanyú talajú, meredek terepen nem találsz avart, ott az avatott szemnek minden feltûnik. A kiemelt tönk helyét én is be szoktam takarni.

Mindenki úgy szedi, ahogy megszokta, maradjunk annyiban. Én is több mint 15 éve szedem.
Ha idejönnél a helyeimre, akkor itt se látnál levágott tönköket, mert betakarom falevéllel, földdel, hogy az utánam jövõk legyenek abban a hitben, hogy arra most nincs semmi.

Semmi jelentõsége nincs a gomba szempontjából, hogy levágod és bennhagyod a tönk tövét, vagy kiemeled mindenestõl a földbõl. A termés mennyisége szempontjából viszont nem mindegy, hogy leszeded-e, vagy sem. Ha a helyén öregszik el, addig, amíg el nem pusztul a termõtest, folyamatosan veszi fel a tápanyagot a vegetatív gombafonalakból. A gombász ember szemével nézve "elpocsékolódik" a tápanyag. Ha nincs, ami a tápanyagot felvegye, kedvezõ idõjárás esetén újabb és újabb termõtestek képzésére serkenti a gombát.

A mezei gombák közül a lilatönkû pereszke kedvezõ idõjárás esetén (tartós nyirkos ködös idõ, éjszaka 1 - 2 oC, de fagymentes) képes folyamatosan teremni, ha 4 - 5 naponta leszedjük. Ha a helyén öregszik el, kb. két hetes ciklusidõvel, hullámokban terem.

A gomba tönk berohadása is károkkal jár, ezért nem ajánlják a bennhagyását a tönknek. Ne felejtsd, hogy nem elöregedett gombát szedsz, ami már széthulló állapotban van, hanem fejlõdésben lévõt, így teljesen más a tönköt bennhagyni, mintha elvégezte volna a tényleges funkcióját a termõtest. Különben mint írtam nem az aktuális módi utána megyek....

Cirka húsz éve így szedem, ugyanazokon a helyeken (is). Alig látok mostanában talajban hagyott levágott tönköt , nem mondhatnám jellemzõnek a tönk bennhagyását. A "mostanában már nincs annyi gomba" a "bezzeg régen micsoda telek voltak" nép hiedelem testvére. A viszonylag jó gombászév ellenére voltak helyek ahol szinte semmi nem volt, más években azok is jók általában. Rengeteg tényezõn múlik a gombák mennyisége, ebbõl egy dolog hogy mennyien szedik. A népszerû, könnyen megközelíthetõ , sokak által járt helyeket soha nem volt célszerû látogatni. Vargányánál pedig igaz (lehet) a tétel, ezt más rendszeresen gombászók is állítják: A rendszeres szedéssel több termés takarítható be, mint a rendszertelenül szedett , hanyagolt helyekrõl. Egy átlagos falu széli tölgyes is ontja a vargányákat évszázadok óta, kedvezõ idõszakban , ott sincs kevesebb, mint a soha nem járt vadonban, más kérdés, hogy leszed(het)ik elõled.. A rókagomba más téma, az lassabban reprodukálja a termõtestet. Míg a vargánya már másnap szedhetõ, sõt nagy melegben kifejlett méretû gombát ad, a rókának legalább napok kellenek szedés után.

Szakvélemény is lehet marhaság. A tönk kiemelésével, lehet óvatós és nem, mindegy, mindenképp a földben levõ gombafonalak károsodásával jár. Galócák határozásánál lehet haszna a kiemelésnek, hogy a tönk alját jól lássuk.
Szedd évekig azon a helyen így és akkor majd meglátod. Nálunk a "népszerû" helyeken, ahol még tíz éve hemzsegtek a gombák, mostanában már finoman szólva sem.
Pl. csak idén 6-szor szedtem rókagombát egy kb. 50*30 cm-es foltban, vargánya pedig egy kb. 5 m^2-en 4-szer! Ennyit arról, hogy "a tönköt bennhagyva, levágva, mert az olyan, mintha ott öregedne el a gomba, úgy nincs fokozottabb termõtest produktum".
Én mindig a késsel történõ gombaszedést fogom javasolni.

A legújabb szakvélemények szerint a tönköt óvatosan kimozgatva, kevés sérülést okozva kiemelve kell a gomba termõtestet szedni. A vargányát mindig is így szedtem, akármi is volt a módi. Gyakorlatilag egy hónapja járok ugyanarra a helyre, eleinte naponta, kétnaponta, késõbb már ritkábban, most a szél, és csapadék hiány miatt már nem mentem több mint egy hete. (Szárított róka lenne még.) . Folyamatosan volt termõtest képzés a nyári vargányánál, késõbb megjelent a bronzos is, volt egy négy - öt napos igazi tömeges jelleg, amikor egy jó foltra érve pár négyzetméterekrõl lehetett szedni. Csak szedtem és tisztítottam egy helyben sokáig. Ugyanez ismétlõdött, a következõ alkalmakkor, majd szórványosabbá vált a gomba termés. Ekkor már az addig nem járt helyekre is ellátogattam, és még annyi gomba sem volt mint a sokat szedett helyen. Nyugodtam mondhatom, a vargányának nem hogy nem árt, de még "használ" is a szedés, mert több termõtest képzésre serkenti. Számos más gombász osztja ezt a megállapítást. Viszont nem a tönköt bennhagyva, levágva, mert az olyan, mintha ott öregedne el a gomba, úgy nincs fokozottabb termõtest produktum! Természetesen határa mindennek van, szétdúlt, széttaposott helyeken azért megsínyli a nagy igénybevételt, és azért nincs mindig ilyen erõs növekedés, termõtest képzés mint az extra ideális idõszakban volt. Szerencsére ezt a helyet nagyon kevesen látogatják, nem egy barátságos, igazi zergés rész.
A Miki 17 gombaszedése nem túl szerencsés szvsz, mert ha tisztán szedjük, a helyszínen lehámozva a tönkrõl a szennyezõdést , otthon sokkal kevesebb vele munka, nem kenik össze egymást. Régen rossz ha mosogatni, fõleg ha áztatni kell. Komoly minõségrontó tényezõ.

Vannak általam látogatott szegfûgomba telepek, azokat viszont ollóval szedem. Helyes eljárás ez, hogy a tönk ott marad? (mondjuk úgy tapasztalom nem sínylik meg ....)

Úgy is mondhatjuk, de egy idõ után már neki se marad semmi a jó helybõl. Az eltüntetéshez elég egy kevés levéllel letakarni.

Olyan jó gombászós helye van, hogy nyomát sem akarja hagyni, amit onnan felszedett - nehogy mások is megtudják a tuti helyet. Lehet, hogy el is gereblyézi maga után a földet.

Elég rondán szedsz gombát. Késsel kéne levágni, mert így eléggé sérül a telep.

Tele az erdõ vargányával: Link
Egész nyáron sok volt, de kukacos.. Most végre jó, szép egészséges a nagy része.

"a sok baromság nyugatról gyûrûzik be": Túl szoktunk lihegni mindent a nagy megfelelési kényszerben. Akár most nyugat, akár régebben kelet felé. Esetleg a gondolkodás nélküli "kevés van belõle - védeni kell" szokásos emberi hülyeségrõl van szó. Pl. a hörcsög Romániában védett, ha nálunk megjelenik, hatalmas károkat okoz.

A császárgomba nálunk és északabbra nem azért ritka, vagy idõszakosan megjelenõ, mert kihalás szélén lévõ faj, hanem azért, mert nem ez a klíma a faj klímaigénye, klímaoptimuma. Olaszországba pl. Marokkóból importálják.

Ennél nagyobb baromság pl, hogy a Fekete tenger tokféléit már régen védelem alá helyezték Mo-on: A Vaskapu szabályozása miatt felgyorsult vízsebesség miatt nem voltak képesek a felsõbb ívóhelyekre feljutni. Ha az egy - két feljutó példányt a halászok, horgászok véletlen kifogják, a faj szempontjából teljesen érdektelen volt: - már régóta a román szakaszon ívnak. Jelenleg ez az indoklás már nem érvényes: világszerte védelem alatt állnak.

Igen, ha védeni akarják a császárt ez, és hasonló erdõvédelmi intézkedések érhetnek valamit. Semmiképpen nem a termõtest védelme. Ilyen meleg , nedvesebb években közönséges ez a gomba a bükki dombvidéken,az itteni melegebb hegyvidéki tölgyesekben. Nonszensz, olyan mintha egy fának a termését védenénk a fát magát nem. Ha kiebrudalnák a pestisként terjedõ akácot, és a nyomorult, semminekvaló kéttûs fenyõket legalább a BNP területérõl, és az õshonos tölgyet telepítenék vissza a helyére máris többet érne minden termõtest védelemnél. (Vannak ahol a tájidegen fafajták fontos szerepet töltenek be, más nem nagyon él meg, pl. homoki erdõk.)Egyébként a sok baromság nyugatról gyûrûzik be. Ott az északabbi területeken igen ritka a császár, tehát védjük mi is, onnan jött az állami erdõkben szedhetõ 2kg/nap/ kopp gomba limitálás is. Számos jóval ritkább gomba van ami nem áll védelem alatt.

Császárgombát nem pár közönséges? csillaggombát találtam.
Link

Emellett már találkoztam az út melletti réten õszi kikericcsel is.

Elõbújt (viszonylag nagy tömegben) a császárgomba is a Bükkben (ami elvileg itt nincs is a "tudósok" szerint). Lassan 1 éve védett ez a gyökérkapcsolt gomba. Az én értelmezésem szerint azt jelenti: Nem szabad felõle kivágni az erdõt !!

Gomba, a nemesebb fajából.

A hétvégén bele tellett pár órámba, mire valamennyire helyreállítottam a kertünkbe a gyepet. Ugyanis pár betolakodó vadmalac jól feltúrta. És nemcsak a kert végében, a háztól 10 méterre is idemerészkedtek, pedig csak a kicsik juthattak át a kerítés alatt.

Ki tudja milyen kincs lehet a felszín alatt, amirõl nem is tudok.

De aranyos, sunyi nézése van!Egy karcsú fiatalember, és milyen tiszta állat.
A holló a róka után áttérhetünk a sajtokra.

Rókakoma Link Link Link

Madarak gyümölcsevése megerõsítve: felénk a verebek már harmadik éve tönkre teszik a Csabagyöngye szõlõnket. Gyakorlatilag nincs olyan fürt, amibe bele nem kóstolnának. Korábban ilyen nem fordult elõ. Érdekes, hogy a késõbbi fajtákat, fõleg pedig a színes bogyójúakat nem bántják.

A pocokmennyiség olyan, hogy minden fûnyíráskor élve ledarálok egyet-kettõt. Természetes elhullásuk is jelentõs, sok dögöt találok a nyírt füvön is. Remélem, ez már a populáció összeomlásának a jele. Az ölyveknek kirakott T fák szinte üresek: elteltek, jóllakottak a madarak is.

A rókaszaporulatnak is jelentõsnek kell lennie. Valahol olvastam, hogy a tél végi rágcsálómennyiségbõl bevitt hormontartalom határozza meg az alomszámukat. A nagy rágcsálómennyiség nyáron pedig a mezei nyúl populációt is védi: háromszor jóllakik a róka egerekbõl, pockokból, míg belebotlana egy kisnyúlba. Vadászok, mi a tapasztalat?

Szarvas: az egyik gólyánk itt maradt. A párja aug. 23-án ment el. Tavaly is itt telelt egy gólya a halastavaknál. A szomszéd maglucerna táblát hamarosan aratják. Tavasszal is kócsagok és gémek tömege egerészett rajta folyamatosan, most õsszel sem lesz másképpen.

A pocok még az elmúlt évek aszályainak hozadéka, a sok csiga meg az idei csapadékos nyáré.
Azt tudom, hogy a madarak nagyon különlegesen reagáltak errefelé az elmúlt száraz nyarakra.
Egy adat: 2011 és 2012 Nagykanizsán 1900 óta, tehát 112 éve biztosan (de mivel nem valószínû hogy pont 1899 volt hasonlóan száraz, így 150 éve mondjuk) a két legszárazabb nyár egymás után.
A múltévi is elég száraz volt.
A madarak elkezdték enni nyáron az éretlen gyümölcsöket, hogy nedvességhez jussanak, mivel nem voltak egész nyáron tócsák, a patakok majd kiszáradtak.
Elképesztõ károkat okoztak, idõsebb ismerõseim azt mondták, ilyet soha nem tapasztaltak, hogy az éretlen körtét, almát lezabálják a fáról.
2012 júliusa Link
Azt vártam, hogy az idei nyáron a sok csapadék miatt ezek a kártételek elmaradnak, de nem!!
Ugyanúgy esznek mindent a madarak, tehát valószínû, hogy rászoktak.
Azok a fiókák, akik a szülõktõl az elmúlt években azt látták, hogy az éretlen gyümölcsöt enni kell, azok nyilván továbbviszik a szokást.
3 nyár alatt megszokták, hogy gyümölcsöt kell enni, ráéreztek az ízére.
Elég volt 3 száraz nyár, és a madarak szokásai módosultak, változtak.
Kíváncsi vagyok, a jövõben változik-e a helyzet!

Akkor miért verik dobra, hogy az idén sok a mezei pocok, meg a rengeteg csiga? Nedves nyár van, remélem az õsz szárazabb lesz.
A madártani kutatók tényleg megvizsgálhatnák, hogy egyes állatok, de még a növények is hogy reagálnak ebben a kivételes évre. Lesz még mit figyelni a hátralévõ hónapokban, ami ilyen eltolódás, és kiugró csapadék, esetleg hõmérséklet- napfénytartam még megjelenít.

Az enyhe telek miatti hollószaporodás biztos nem igaz, mert havas telek épp gátolták a rágcsálófogást, mivel a hó alatt nehéz pockot fogni.
A mezei rágcsálók sokkal inkább a száraz nyarak miatt szaporodnak el.

Még az is eszembe jutott a hollóról, hogy azt olvastam Schmidt Egon (az élõ természet ihletett írója, csaknem olyan jó, mint Fekete István vagy Bársony István) könyvében, hogy ezt a madarat nem is olyan rég tûzzel-vassal irtották, elsõsorban a vadászok. Minden vadgazdálkodási szakkönyv a kíméletlen gyérítést javasolta, mivel a holló állítólag nagy kárt tesz az apróvad szaporulatában: nyúlfiakban, fácán és fogolycsibékben.
Talán ennek számlájára is írható, hogy ez a dekoratív, érdekes madár jó idõre szinte eltûnt országunk faunájából.
Késõbb kiderült, hogy ilyen jellegû kártétele elenyészõ. S mivel nagyon megritkult és védetté is nyilvánították, mostanság nem vadásszák.
A kemizáció erõs lecsökkenése mellett valószínûleg ez is hozzájárul a napjainkban tapasztalható örvendetes terjedéséhez.
A holló intelligenciájáról: ha jól emlékszem, Konrad Lorenz, a neves etológus írta le a következõ esetet: egy olyan patakot kell elképzelnünk, mely egy darabon zárt csõben folyik, aztán újra kibukkan a napvilágra. A holló a csõrében tartott élelmet véletlenül a patak vizébe ejtette, és az besodorta az említett csõbe. A holló erre lelépdelt a folyás irányában a csõ alsó végéhez, és türelmesen megvárta, míg a vízzel sodródó kaja kibukkant a csõbõl -és újra csõrébe kapta "zsákmányát" Ez egyszerûen fenomenális!

A kerecsen általában a holló által épített fészekben szokott költeni.

Nekem is tetszik a holló. A feleségemnek azt szoktam mondani, hogy ha lát egy varjút, amely akkora, mint egy sas, az holló. Bírom a méltóságteljes, "basszus" károgását is.
Bár elõfordulása ma nem ritka, azért minden bokorban (akarom mondani, fa tetején) nem lehet találkozni vele. Megcsodálni való, szép madár -nem véletlenül lett a humanista király címerállata.

Végül is örvendetes dolog, nem lehet kártékony, elvégre egy okos madár, az volt Mátyás király, Hunyadiak pallos madara itt a Bácskában is.

Szerintem nem az elmúlt, enyhe tél a fõ oka a hollók elszaporodásának, mert már közel 10 éve is volt egy pár Gönyûn, pedig az itteni erdõ nem éppen háborítatlan õsvadon (A holló állítólag nem tûri az ember közelségét, csak elhagyatott, csendes helyeken fészkel)
Amit írsz, az "rásegíthetett" a dologra. De már azelõtt is elég rendesen megjelent hazai erdeinkben a holló, ahonnan pár évtizede szinte már kiveszett.

Érdekes ez a populáció felfutás, de mélyebbre kell ásni,ez iránt. Láttam az egyik geo-natural csatornán, asszem a Yellowston amerikai term.védett helyen hogy mi a kötelék a hódok-prérifarkasok-(coyot)- igazi farkasok- és a medvék közt.
Nálunk talán az enyhe tél miatt felszaporodó mezei rágcsálók, és a mûveletlen földek sajnos okozzák a holló madarak szaporodását, terített asztal várja õket a mezõn.

Az én gyerek és ifjúkoromban (70-es évek) hollót talán csak állatkertben lehetett látni.
Mostanában tényleg egyre több van: elõfordul a Bakonyban, a Balaton-felvidéken (nemrégiben a balatonarácsi Koloska-völgyben láttam egy párat) és a gönyûi erdõben is.
Elszaporodásának valószínû oka a TSZ-ek, ezzel együtt a hatalmas mezõgazdasági monokultúrák és a nyakló nélküli vegyszerezés megszûnte.

Nem tudom mekkora a hivatalos vagy tudott zalai hollópopuláció, de az elmúlt években azt figyeltem meg, hogy mintha sokkal több holló lenne, mint régebben.
Jellegzetes korr-korr hangjukat egész évben hallom, látom õket repkedni, nem emlékszem hogy régebben ennyi lett volna, pedig régen is többet néztem az égre, mint a lábam elé.

Egyes parazita fürkészdarazsak parazitáinak is vannak parazitái. Hiperparaziták. Természet õsanyánk elég találékony volt.

Szarvason a telkemen elég sokszor látom, hogy a fürkészdarazsak megbénított pókokat görgetnek.

Igen, ez volt az! Milyen érdekes, hogy a tetején ott az a porzós réteg. Mert rendes lemezei vannak, de azok meddõek lennének? Bár írják is, hogy gyakran ki sem fejlõdnek. Most találkoztam elõször vele, nem messze a linken szereplõ elsõ 4 kép készítési helyétõl (a Csanyik-gerincet jártam be, mert az egy szürke folt volt a fejemben gombaügyileg )
A pikkelyesgalócától meg biztosan vakarnám a fejem, ha találkoznék vele Elképesztõ parazita élõlénykapcsolatokat tud a természet produkálni (de ebben talán a fürkészdarazsak a verhetetlenek...)

Amúgy marha érdekesek ezek a parazita életmódú gombák. Van egy pikkelyesgalóca-faj, a Squamanita paradoxa, amely a sárga szemcsés-õzlábgombán (Cystoderma amianthinum) élõsködik. De nem ám csak úgy kinõ rajta, aztán felemészti a gazdit. A gomba õzlábgombaként kezd fejlõdni, de annak kalapja helyett a parazita Squamanita kalapja fejlõdik ki a tönkjébõl. A kifejlett gomba úgy néz ki, hogy alul van egy sárgás színû szemcsés-õzlábgomba tönk, majd a tönk közepén snitt, felette a lilás pikkelyesgalóca tönkje folytatódik, felül persze az élõsdi kalapja integet. Pár kép (talán a 3. a legjobb): Link Link Link

Porzó élõsdigomba (Asterophora lycoperdoides). Link
Általában a szenes galambgombán élõsködik, de nem zárható ki a büdös sem, mint gazdagomba. Ha jól látom, barnás a kalap teteje, ezért gondolom, hogy errõl a fajról van szó. Ha inkább fehéres volt, akkor még lehet a fátyolos élõsdigomba (Asterophora parasitica). Gratulálok a fogáshoz! Nekem is volt egyszer szerencsém hozzá az Õrségben.

Ma találtam egy érdekes gombát: Link
Mi lehet ez? A "gazdagombát" leginkább büdös galambgombának nézném, mert nagyon vékony volt a kalapban a húsa, sokkal vékonyabb, mint a szenesedõ galambgombáé, tölcséresedõ kalapja volt és tömegesen fordult elõ, gyertyános-tölgyes elegyes erdõben. A fekete színt gondolom a kis élõsdi gomba okozza (a gazdatest lebontása során), aminek elágazó lemezei vannak, fehér színû, bocskora nem volt. Találtam távolabb hasonló termõtesteket, azokon a kifejlett parazita gomba szürke színû, ellaposodó kalapú és szürke spórájú volt (elfelejtettem lefotózni arghh), leginkább egy lapos kalapú tintagombára emlékeztetett.
Próbálkoztam vakuval is lefotózni, nem lett jobb, telefon ennyit tud. Link

Rossmann: nagyon szépen köszi a részletes segítséget, ezek már nagyon jók kiindulásnak
Bocs, hogy csak most reagáltam, azóta nem jártam erre, hogy utoljára írtam.
Mégegyszer köszönöm szépen.
Satya: neked is köszi!

B.hópihe úgy tûnik, idén januárban tett meglátásod Link lassacskán beteljesedik Link GRAT
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet

Én ezen a héten kb. 6 kg trombitagombát szedtem, igaz hogy 3 napig szárítottam mire a végére értem, de fagyasztva is jó, szárítva meg különösen finom. Azért szedtem ennyit mert utoljára 2010-ben volt szedhetõ mennyiség és mi nagyon szeretjük, a netgombászon vannak receptek, a paradicsomleves nagyon finom és sült húsokhoz, vad-marhapörkölthöz nagyon jó.
sajnos a gombánál sem lehet tudni mit hoz a jövõ, amikor van akkor kell spejzolni
Pár képem:
Varashátú galambgomba:

Vargánya:

Ezt ne szedd le!

Szárítmányok:

Köszönöm mindhármótok segítõ szándékát Megértettem mindent, ennek alapján cselekszem a jövõben

Én pár éve fél kosár trombitagombát szedtem a Bakonyban, de csak azért felet, mert kirándulni mentünk, csak mellékesen vittem a kosarat, hátha látok õzlábat, vagy vargányát, vagy pöfeteget. Otthon kiterítettem egy hatalmas asztalra és 2-3 órán át tisztogattam, elég nagy meló volt, viszont édesanyám kb. egy éven keresztül igen ízletes vegyes gombaleveseket kreált belõle.

Van itt jó gombás hely bõven! Link

Nyári melegek idején inkább az északias, zárt völgyes, nedvességtartó helyek, szeptember közepétõl, októberben (ha kijönnek) egészen képtelen délies, laza, meleg , könnyen száradó tölgyesek is szoktak jók lenni, ezek jók lehetnek még májusban, kora nyáron is. Különösen jó minõséget adnak a gyertyánosok, de még inkább a bükkösök vargányából. (kemény, kompakt minõséget, nagy méretben is egészségest.) A Bükkben bõven vannak kellõen kisavanyodott talajok, ezt gombánál a vargánya, róka, trombita gomba jelzi, de császárgalóca is. Erõsen savanyú talajokból van kevés a Mátrához, Zemplénhez viszonyítva, ezeket az ízletes vargánya, légyölõ galóca jelzi... Hát ez tényleg kuriózum, de itt egy jó térkép , hogy mennyire nem kell lesajnálni a Bükköt savanyú talaj szempontjából, a hegylábakon fõleg.

A varashátú galambot én is kedvelem, szerencsére találtam eleget. Extra vargányás héten vagyok túl , gyakorlatilag egy helyen szedtem az összeset, szinte minden nap , a fagyasztó, de a szárítmány szekció is fullon lett, igaz a szárítmány soha nem elég. Találj jó vargányás helyet, a legtöbb erdõ nem ilyen, a legtöbben lejárhatod a lábad egy fél kosárra valóra. Legjobbak a savanyú talajú erdõk, itt nincs aljnövényzet, és a jellemzõ növénytársulásokról is megismerni. Idén a gyertyánosok, gyertyános tölgyesek voltak extrák. Viszont még ez sem elég, fontos hogy jó helyen, jó idõben legyél. A vargányának elég kiadós csapadék kell, egy nagy esõ nem elég ha szárazság volt. Szárazság után a több , nagy esõk utolsó adagjától számítva 10 - 14 nap a megjelenésük, de ha már nem szárazságra jött a várva várt csapadék , akár 4 -5 nap is elég lehet hogy nagyobb számban kijöjjenek. Résen kell lenni ha már van helyismereted akkor is. Figyelni a csapadék mennyiségre, minden elérhetõ infóra. Most , ilyen melegekben az otthagyott pici vargányák másnapra kifejlett méretet értek el, ha két napra mentem, a semmibõl túlkorosokat találtam. A csanyik tele volt vargányával, még csak messze se kellett menni, van miskolci ismerõsöm, ott már jó két héttel hamarabb szezon volt most. Mostanra már ott nagyjából lefuthatott a vargánya, felénk egy bõ hét után most kezdett szórványosabb jelleget ölteni. Érdekes egy év, több helyen gombászom, bizonyos helyeken még semmi nem volt az idén, más helyek pedig június elején is, de most fõleg pazarul adták a vargányákat. Nem csak ezt szedek természetesen, értékesek (számomra) a kékhátú, varas galambgombák, tinóru féléket is szedek vegyes gombának, stb... Rókagomba is volt szépen az idén, sõt most egy újabb hulláma kezd mutatkozni. A vargányát inkább kedvelem fûszerezéshez, de szoktam sötét trombita gombát is szedni. Nagyon érdekes, és jó beszélgetés alakult ki a témáról, nem értem rá sajnos a gombák miatt részt venni benne. Képek a csúcsidõszakból, lépni sem lehetett tõlük a múlt héten. 2-3 óránál nincs több idõm a szedésre, fel is kell dolgozni, mert könnyen romlanak ilyenkor. Tegnapelõtt voltam utoljára, még akkor is elég sokat találtam. Link Link