Bioszféra

Ja "99 júliusában volt ez a Börzsönyben, bár igaz akkora csapadék volt ott akkor, hogy jó hogy egyáltalán talaj maradt, nemhogy még gomba is nõtt volna.

Ja ami már kibújt annak jó az esõ, annak nem jó szerintem ami még csak most áll össze a föld vagy avar alatt, szétmossa az esõ a gombafonalakat vagy a spórákat...ez csak igy saját vélemény, de mikor totál beázik az erdõ esik napokon át, namondom most ennyi esõ után tuti lesz gomba......és semmi....

Még nagyon picik, nõniük kell, de majd ha megnõnek, lesz nemulass

Egyébként nálatok már lassan egy hete kéne lennie vargányának, úgy látszik még nem hallottak az elméletemrõl

Ejj, tele az erdõ vargányával, te meg az októberi laskáról álmodozol? Ember...!

Én speciel nem a vargányáról beszéltem, hanem a laskáról, az viszont a meleg nedves helyeket szereti, s ha a jövõ héten jó idõ lesz, lehet hogy kimegyek felmérem a terepet.
Egyébként ha már megemlítetted a vargányát, a tölgyesünkben rengeteg apró példány bújik ki a földbõl, érdemes lenne majd még kinézni rájuk, úgy sem jár arra senki.

Igen...Valahogy mindig megvárja az esõs idõszak végét és a nyugodt idõben merészkedik elõ inkább. Az õzláb meg tényleg jön ész nélkül ilyenkor.

A munkatársam azt írja, hogy kivirágzott az almafája...

Én viszont úgy gondolom, megfigyeléseim szerint a sok esõ nem kedvez a vargányának, nagy esõk után sosenincs sok vargánya, a múlt heti után ha most csendes idõ lenne még ha hûvös is, jobban elõjönne mint ebben a sok esõben, a sárból mégsem bír kinõni a gomba....
Az õzlábnak viszont tutijó

Érdekes, minden esetre én a tikgombát az idén már hanyagolom, és egyre inkább a laskára öszpontosítok, már nem kell sokat aludni
A tavalyinál (61 kg) valamivel többre számítok, köszönhetõen az eddigi elég sok csapadéknak.

Hát, nekem meg az a tapasztalatom, hogy inkább a nyári melegben kélgyósodik meg...

Ha lesz is még tikgomba, az már majdnem mind kelgyós lesz, tapasztalatból mondom, a vénasszonyposzt meg inkább békén hagyom

Pöfetegekre használják, de inkább az elöregedett példányokra. Õrtilos környékén hallottam így is: banyafing Elnézést kérek

Öregasszony mijét?

Én igen! Addig azért még szedsz néhány tikgombát meg öregasszonyposzt

A hûvös csapadékos idõ lehet hogy elõbbre hozza a laskaszezont, október derekán szokott megindulni, de a hétvégén lehet kinézek, hátha már lesz valami.
Nem lepõdnék meg rajta!

Helyes, köszönöm a választ!

Edulis volt, erre mérget veszek. A kosárnyi vargánya nem a Gyõr környéki dombokon, hanem a Zemplénben volt, Telkibányánál, gyertyános-tölgyes alatt.

A jövõre nézve sacc/kb (3-4. 5-7, 9-11 év stb.) elméleteket, interpolált modellezéseket lehet szülni, vannak adott területre érvényes (egy adott erdõtag ismert termõhelyi viszonyai alapján, több évtizedes megfigyelések során) felállítható tapasztalati idõsorok stb.De biztos elõrevetítés a jövõ évi és azon túli makktermés viszonyairól nincs.A természet azt bármikor felülírja.
Vagyis ökológiai értelemben épp az a kompetítív elõny a klimax fajok számára ez esetben, hogy nincs szabályos ciklikusság.2-3 bõ évet követ pl. 4-5-6 nem bõ és ezer féle változat lehet.Úgy képzeld el, hogy ez a genetikailag kódolt szabálytalanság (mintegy véletlen generátor de persze nem az) az evolúciós keret vagy háttér, amit próbálkozások sorával alkotott meg a társulás, felújulásának megvédése érdekében.A specialisták, így populáció gradációkkal nem reagálhatnak a bõ makktermésû idõszakokra, majd a kevésbé bõvekre nem válaszolhatnak populáció összeomlásokkal, követve a fásszárú faj magtermésének hullámzásait.E kereten belül pedig a termõhelyi viszonyok, az adott állomány fiziológiai állapota, az idõszak ídõjárása, klímája stb pedig fontos mozaikkockák.
Épp a bizonytalanság az evoluciós biztonság pl. egy KTT állomány számára.Persze természetes, emberi behatás nélküli folyamatokat vizsgálva.Ebbõl a szempontból a makkoltatás mellékhaszonvétele annó óriási genetikai károkat okozott pl.
A szubjektív emlékezet, ahogy idõjárási események esetén sem, nem perdöntõ, csak egy input adat.Ha adott terület üzemterveit, erdõterveit, erdõtérképeit, erdészeti dokumentumait visszanyálazod vagy 150-200 évre visszamenõleg, akkor lehet biztos megállapításokat tenni sokféle erdõmérnöki kérdéskörben.De az is hosszadalmas kutatásokat és hosszú alapos elemzéseket kíván, lehetõleg prekoncepciók nélkül.

Köszönöm a dícsérõ szavakat, csodás nap volt, a sok gomba és tényleg a kikericses rét...olyan sétálni egy ilyen réten mint a mesében!

Tegnap délután Leányfaluról láttam egy hatalmas fecskecsapatot D-Dk irányában repülni. Nagyon magasan voltak, jóval magasabban, mint amikor nyáron rovarokat keresgélve repkednek. Viszont a csivitelésük jócskán lehallatszott. Vajon így hívják magukhoz a többieket, akik még a fák magasságában gyakoroltak? Vagy a csapatot tartják így össze? Tény, hogy ma nem hallottam fecskebeszédet (haza kellett jönnöm, így nem tudom, hogy csak ezen a napon voltak csendben, vagy pedig már többszáz kilométerre járnak innen azok, akik a környéken "nyaraltak"?).
Mindenestre integettem, és mondtam nekik, hogy jó utat, visszavárjuk õket tavasszal! :-)

A kökény meg a vackor nem lepett meg, de a kökörcsinen kiakadtam. :-)

IGEN! :-) Egyszer hozott fater, muter meg levest csinált belõle, vagy 25 éve, de emlékszem rá, hogy nagyon bejött!

Nos akkor eszerint a tanulmány szerint nem lehet gyakorlatilag megállapítani a tölgyek esetében sem a makktermés pericioditását - termõhelyi viszonyok függvényében.
De az vajon vissza,-ill. levezethetõ-e, hogy - mint írtam - emberöltõk óta nem volt itt ilyenre példa, tehát lehetséges, hogy a ciklikusság - hasamra ütök -, mondjuk 100 év múlva borul fel?

Köszönjük az illusztrációt a témához!

Ja igen, azt gondoltam, hogy Õ képben van.Ha lenne errõl vmi elérhetõ dolog, jó lenne látni a hegység egészére vetítve.Kiváncsi lennék!

Kiegészítve egy kis populációbiológiával Dávid véleményét:a reprodukciós fázis során a fás növényeknél jelentkezõ eltérõ mag(esetünkben makktermés ciklusok, az adott faj túlélési stratégiájával állnak összefüggésben.Az r startégisták(pl. nyír), gyors kolonizációra rendezkedtek be, a szukceszió (adott terület zárótársulásához vezetõ folyamatok összessége, egyszerûen beerdõsülése) elsõ fázisaiban jelennek meg.Ezekre a pionír fajokra jellemzõ inkább az éves rendszeres magtermés.A K stratégista klimax (záró) fajok (szukcessziós sorban, természetes folyamatoknál késõbb jelennek meg, mint pl. tölgyfajok, bükk stb.) magtermése már rendszertelenebb.Ez a szakaszosság valóban idõjárási, termõhelyi viszonyokra és a fásszárú növény fiziológiai állapotának tulajdonságaira vezethetõek visza.A klimaxfajok magtermése (pl. a tölgy makkja), valójában erõsen rendszertelen képet mutat, csak kb. tudjuk az egyes ciklusokat meghatározni.Evolúciós oka van a jelenségnek:az alapvetõen nagy energia és tápértékû magvakra specializálódott magkárosítók populációs ciklusai (felszaporodás stb.) nehezebben alkalmazkodnak így, ha nincsenek kifejezett törvényszerûségek a magtermésben.
Nincs együtt oszcillálás.Errõl Mátyás Csaba professzor írt azt hiszem bõvebben.

Szerintem van is valami hasonló róla, János imád ilyeneket csinálni. Majd vizsgálódok
Közben itt alszik a lányom rajtam, lassan tudok csak írni.

Köszi Milán!
Off válasz:Gondoltam, hogy komoly radiációs minimum lesz.
Pallagon másfél óra alatt 19.8 ról zuhantunk naplemente után 13.7-re.Utána eljöttem, a minimumot majd összevetjük. (Péntek hajnalban 6.8 C° volt Királyházán.)
On:valóban szerencsések vagytok KTT makktermés témában.
A hegység egészére vetítve azért ennél árnyaltabb és eltérõbb a kép.Pl. a Diósjenõi Erdészet területének egy nagyobbik részén az áprilisi aszályos idõszak és a kötõdés idõszakában jelentkezõ fagyok betettek a termésnek és vele a természetes felújulás dinamikájának is.
Itt pl. inkább a ciklus "negatív" oldalai mutakoznak.Érdekes lenne egy térinformatikai feldolgozást látni errõl a makktermés becslések adatai alapján pl.

Ami meghaladná a mérsékeltet, az kerül nálunk a hûtõládába

Az ehetõ???

Valóban! Milyen volt a káposztagomba? Még sosem ettem!

Én sikítva menekültem volna!
Link

Biztos-é, hogy edulis volt? Csak mert már a múltkor is egy kosárnyi edulisról beszéltél, amit Gyõr környékén láttál valakinél. Én megmondom õszintén nagyon ritkán kerül az utamba ízletes vargánya, jóval ritkább, mint azt a könyvek érzékeltetik velünk. Volt, hogy majd" 30 kilót szedtünk, de egy darab edulis sem volt közte (szinte mind bronzos volt, ami nem is baj, mert jobb). Sokan keverik a nyári vargányával (B. reticulatus, B. aestivalis), de azért egy botanász szavait mégse merném kétségbe vonni, lehet én járok rossz helyeken.

Kocsánytalantölgyrõl beszélünk. Épp" ezért tartom érdekesnek, hiszen igen aszályos idõszakon vagyunk túl, ha túl vagyunk...
Való igaz, szakkönyvekben 5-7 évre teszik a bõ makktermést, de a Börzsönyre inkább vonatkozik ez a 3-4 éves ciklus (termõhely, klíma és sokminden függvénye is ez, meg sokmindené, de ezt Te sokkal jobban tudod).
De ez az egymást követõ 2 év megdöbbentõen szerencsés és örömteli, legalábbis nekünk, hiszen elképzelhetetlen sok munkát, idõt és nem utolsósorban pénzt takarítunk meg azzal, hogy gyakorlatilag mindenhol bõ csemeteszõnyeg fedi a talajt, már most is.

Pieris duplicae?
Link

Nem vagyok igazán illetékes a dologban, ez tényleg erdész-témakör. Cser vagy kocsánytalan tölgy? Közép-európai, tehát vidékünk középhegységi klímájához teljesen alkalmazkodott fajról lévén szó, a kocsánytalan tölgy kevésbé jól tolerálja a szélsõségesen "alakult" nyári csapadék- és hõmérsékleti viszonyokat, ami a makktermésben is megmutatkozik. Én úgy tudom, igazán bõ termést 5-7 évente produkál. Az inkább keleti (pontusi) súlyponttal rendelkezõ areájú cser viszont (a génjeiben hordott fokozott "túlélési" hajlama miatt) kevésbé sínyli meg az aszályos-forró idõszakot (ami a Kelet-Mediterráneumban gyakorta elõfordul), és ez a makktermés kiegyensúlyozottságában (2-3 év) is megmutatkozik.
Kivételes évek persze mindig akadnak, sõt gyakoribbak is, mint azt gondolnánk. Éppen ezért érdemes megfigyelni õket.

Ha már itt másodvirágoztok, hátha elkerülte a figyelmeteket:
Link
Tele van virágzó kökénnyel, van virágzó vackor, meg virágzó fekete kökörcsin benne.

Link
Gyönyörû ez a káposztagomba, remélem, õt is megettétek!

A kikericses rét pedig költõien szépséges!

Laci!
Igyekszem a kérésedre kielégítõ képet és leírást készíteni.
Off, bocsi! Tegnap reggel 6.9 fok volt itt!
Botanikus szemmel is nézzük meg a múltkor említett tölgymakk termést Jaurinum!
Mitõl lehet, hogy tavaly is és idén is kiváló makktermést regisztrálhatunk, holott köztudott (erdészek között tuti), hogy a tölgy 3-4 évente terem jól?! Viszont a tavalyi és az idei is olyan fantasztikus, hogy a "nagy öregek" sem emlékeznek ilyesmi bõségre.

Nagy valószínûséggel az élõhely és környezeti jellemzõi (topoklíma!Floo! jelentõs tényezõk ez ügyben is.Ha a Pilis, Budai-hegység, Vértes, Bakony jelentõs hõtöbbletû, melegebb talajú karszt-bokorerdõit vagy netán a Dunakanyar feletti délies kitettségû börzsönyi, szilikátgyepes hegyoldalak, virágos kõris-molyhos tölgyes állományait néznénk meg, jóval több virágban álló kökénybokorra bukkanánk, mint a Magas-Börzsöny, gyertyános-bükkös, kocsánytalan tölgyes vagy épp cseres erdõszegélyein, rétjein, szekérútjai mentén.Királyrét feletti hegyoldalak, bércek, gerincek alapvetõen délies orientáltságú kitettségei ellenére is.
Vagyis az elõbbi helyeken gyakoribb lehet a jelenség (hajlamosság ide vagy oda), mint az utóbbi élõhelyeken.Így érdemes lenne egy szép fotót, pontos helymeghatározással, élõhely leírással ide belinkelni, had nézzük meg alaposan!

Ebben meg tudlak erõsíteni. Orfûrõl pár napja értünk haza, én is láttam ott nem egy helyen.

Én mint mentor?No szép is lenne!
Jól ismeri Õ az erdõt, nem kell oda mentor...
Legfeljebb csak egyes jelenségek részletesebb körbejárása, mint most is.Egy kis eszmecserével (nem vita!) fûszerezve!És máris, mennyivel többet tudunk, jó kis gyógynövényünkrõl (és gin alapanyagunkról a kökényrõl!

Természetesen eszmecsere. Aki erre a fórumra téved, kizárt, hogy heves vitát lásson.
Így van, az akácnál csaknem megszokott. Tegnap, ha éppen nem a gyaloglásra helyeztem volna a hangsúlyt, egész fasort fotózhattam volna belõle, Rückerakna és Vasas között.

Eszmecsere legyen, csak vita ne!
De akkor tapasztalaitokra támaszkodván (a tiédre, Laci és Jaurinum-éra), illetve írásotokra izolált eseteket emlegetünk.
Én is egyetlen bokron láttam virágokat, igaz elég sokat azon az eggyen.
Alföldi születésû lévén tapasztaltam, láttam és tanultam, hogy akác-másodvirágzásnál nem elszigetelt a dolog, hanem tömeges.

Az emlékezet valóban szelektív (különösen a 30 felé, pláne azon túl ), de egy szigetközi esetrõl én is tudok. Itt délen, a Mecsek erdeiben láttam tegnap is szirmos kökénybokrot.

Ohó, hát akkor elhivatottabb, humán-biológus szemléletû mentort aligha találna egy Tátra-járó geográfusnál. Elnézést tõle, a korai éveiben a természetjáró még csak szok(o)ja az élõvilág megannyi szokását, hangját.

1993 óta gyûlõ terepi emlékeimben kutatva, szintén 2000 õszén láttam a Visegrádi-hegységben,az Öreg-Vágás hegyrõl lefelé erszkedve,a Sikárosi rét elõtt egy erdei fenyves erdõszegélyfáciest alkotó kökénysorát ritkásan virágban állni.Természetesen nem hasonlítható össze a március-áprilisi hófehér "függönnyel", de meglepõ jelenség volt.Több példára most nem emlékszem, de a szubjektív emlékezet nem jelent sokat ebbõl a szempontból...

He-he!(Copyright2)
Jó kis növényökológiai eszmecsere lesz itt kibontakozóban kökény másodvirágzás ügyben, egy terepbotanikus és egy erdésztechnikus-kerületvezetõ erdész között.Lássuk!

Nem tapasztalathiányról beszélünk, szerintem.....
De nem ez a fontos.
Természetesen vannak olyan fás és lágyszárú növények is, amelyek "hajlamosak" a másodvirágzásra.
Nos, a kökény nem ilyen. Én sem tudtam ezt, de utánanéztem egy szakkönyvben. Igen szélsõséges esetekben "hajlandó" kora õsszel is virágba borulni.
Egyébként ti láttatok ezt az évet leszámítva másodvirágzásos kökényt? Laci?