Globális jelenségek
A cikk szerint az 1960-as évektõl mutatható ki a csapadékmennyiség csökkenése, a folyószabályozás egy évszázaddal korábban történt...
Annyival egészíteném ki, hogy az elégtelen mennyiségû bemeneti paraméterek ellenére klímamodellek is készülnek tucatjával. Akkor is, ha már a munka elején tudni lehet, hogy mehet az egész a szemétbe. Pénz mégis van rá, mert igény is van rá.
"akkor ennyire nem értenek mégsem hozzá"
Ennyire!
Szerintem nincsenek manipulálva, sokkal banálisabb dolgokról van itt szó.
Ha végigmész a klímaleírásokon, az állomástelepítések gyakorlatán, az adatfeldolgozás rutinján, az elõrejelzések bakijain, akkor rájössz, hogy a hozzáértés hiánya vagy a manipuláció lehet-e az oka?!
Az a véleményem, hogy évtizedeken át, sõt, végül is 100 éven át szakmai körökben úgy gondolták, mivel elég nehezen ellenõrizhetõ szakma a meteorológia (szemben például az orvostudománnyal, ahol ha rosszul mûtenek meghal a beteg, vagy az építõiparban, ahol ha rosszul építkeznek összedõl a ház), nem volt visszajelzés arról, hogy jól végzik-e a munkájukat, így elkényelmesedtek.
Ráadásul úgy hitték, senki sem ért hozzá, senkit sem érdekel és semmire nincs hatással, így nem nagyon foglalkoztak részleteiben a meteorológiával, kialakult egy (rossz) rutin, azt követték nemzedékrõl nemzedékre.
Millió példám van ezekre, amik egy részét már leírtam, és sokszor az volt az érzésem annak idején, hogy azért nem hiszik el nekem, mert senki sem feltételezte, hogy "akkor ennyire nem értenek mégsem hozzá".
Ha esetleg valakinek szemet is szúrtak a hiányosságok, az annyira egyedül lehetett a gondolataival, hogy esélye sem volt megmozdítani az állóvizet.
Meg aztán van az a nézet, hogy az idõjárás káoszelméleten alapszik, meg kiszámíthatatlan, így valamelyest védve is voltak a szakemberek.
Csak aztán az internet kinyitotta a világot, így világossá vált, hogy az embereket bizony nagyon is érdekli az idõjárás, nagyon is fontos eleme az életünknek, a gazdaságnak, a termelésnek, illetve az idõkép és a MetNet nagyon jól mutatja, hogy nagyon sok idõjárással komolyan foglalkozó ember van.
A munkáim során látom azt, hogy az elõrejelzéseket az emberek 80 % nézi, hallgatja és figyelemmel kíséri.
Így véleményem szerint az omsz sokkal többet fejlõdött az elmúlt 4-5 évben, mint elõtte 50-100 év alatt.
Ez a néhány év viszont nem tudja pótolni az elmúlt 50-100 évet, így az idõjárás bõven tud újat mutatni a szakembereknek, ráadásul elviekben felül is kell értékelniük sok mindent, amit elõtte gondoltak.
Reméljük ez a fejlõdés töretlen lesz, ebben fontos szerepe lesz a mostani fiatalabb generációnak, mivel Õk fogékonyabbak az újra.
Bár nekik sem könnyû, mert a rossz beidegzõdések nagyon mélyen bele tudnak ivódni az emberbe.
Ennyire!
Szerintem nincsenek manipulálva, sokkal banálisabb dolgokról van itt szó.
Ha végigmész a klímaleírásokon, az állomástelepítések gyakorlatán, az adatfeldolgozás rutinján, az elõrejelzések bakijain, akkor rájössz, hogy a hozzáértés hiánya vagy a manipuláció lehet-e az oka?!
Az a véleményem, hogy évtizedeken át, sõt, végül is 100 éven át szakmai körökben úgy gondolták, mivel elég nehezen ellenõrizhetõ szakma a meteorológia (szemben például az orvostudománnyal, ahol ha rosszul mûtenek meghal a beteg, vagy az építõiparban, ahol ha rosszul építkeznek összedõl a ház), nem volt visszajelzés arról, hogy jól végzik-e a munkájukat, így elkényelmesedtek.
Ráadásul úgy hitték, senki sem ért hozzá, senkit sem érdekel és semmire nincs hatással, így nem nagyon foglalkoztak részleteiben a meteorológiával, kialakult egy (rossz) rutin, azt követték nemzedékrõl nemzedékre.
Millió példám van ezekre, amik egy részét már leírtam, és sokszor az volt az érzésem annak idején, hogy azért nem hiszik el nekem, mert senki sem feltételezte, hogy "akkor ennyire nem értenek mégsem hozzá".
Ha esetleg valakinek szemet is szúrtak a hiányosságok, az annyira egyedül lehetett a gondolataival, hogy esélye sem volt megmozdítani az állóvizet.
Meg aztán van az a nézet, hogy az idõjárás káoszelméleten alapszik, meg kiszámíthatatlan, így valamelyest védve is voltak a szakemberek.
Csak aztán az internet kinyitotta a világot, így világossá vált, hogy az embereket bizony nagyon is érdekli az idõjárás, nagyon is fontos eleme az életünknek, a gazdaságnak, a termelésnek, illetve az idõkép és a MetNet nagyon jól mutatja, hogy nagyon sok idõjárással komolyan foglalkozó ember van.
A munkáim során látom azt, hogy az elõrejelzéseket az emberek 80 % nézi, hallgatja és figyelemmel kíséri.
Így véleményem szerint az omsz sokkal többet fejlõdött az elmúlt 4-5 évben, mint elõtte 50-100 év alatt.
Ez a néhány év viszont nem tudja pótolni az elmúlt 50-100 évet, így az idõjárás bõven tud újat mutatni a szakembereknek, ráadásul elviekben felül is kell értékelniük sok mindent, amit elõtte gondoltak.
Reméljük ez a fejlõdés töretlen lesz, ebben fontos szerepe lesz a mostani fiatalabb generációnak, mivel Õk fogékonyabbak az újra.
Bár nekik sem könnyû, mert a rossz beidegzõdések nagyon mélyen bele tudnak ivódni az emberbe.
A naptevékenységet hogyan tudták visszafelé "mérni"? Pláne ilyen szép pontos, pöttyös grafikonokat rajzolni pl. 1870-re?
Jégfuratok, ilyesmik?
A jégtakaró kiterjedtségét nem lehet ilyen vagy más módszerrel vizsgálni visszamenõleg?
Jégfuratok, ilyesmik?
A jégtakaró kiterjedtségét nem lehet ilyen vagy más módszerrel vizsgálni visszamenõleg?
Szerintem is értik a dolgukat, de a cikkírók nem megnyugtatni akartak, hanem elrettenteni. Véleményem szerint is rettenetes ami itt 10 éve zajlik (szélrekord, napfényrekord, tornádórekord, esõrekord, aszályrekord, napfényrekord,jégverésdömping, Tátra-tarolás, forrónaprekord, Balaton és Tisza kiszáradás majd áradás majd újra stb....), de az éghajlatot nem lehet pár évtized idõjárásából levezetni. Pl. a hetvenes években nálunk az volt a meggyõzõdés, hogy nincsenek telek, meg nyarak sem. -20 vagy +35 alá ill fölé évekig nem ment a T. Akkor egész mást mondtak a szakemberek. Most a nyarak megkergültek, de az utóbbi pár év teleivel semmi különös nincs (csak itt Pápán alig bír pár centi hó esni 
),átlag körül vannak 2009 óta és csak nézek, hogy milyen havak potyognak a többi országrészben. 
A jégborításról annyit, hogy dec. végén alig marad el az utóbbi 10 év értékeitõl, holott nyáron fényévre volt tõlük. Kiváncsi lennék, hogy most hatodikán mi a helyzet...
),átlag körül vannak 2009 óta és csak nézek, hogy milyen havak potyognak a többi országrészben. A jégborításról annyit, hogy dec. végén alig marad el az utóbbi 10 év értékeitõl, holott nyáron fényévre volt tõlük. Kiváncsi lennék, hogy most hatodikán mi a helyzet...
Bizonyos fokú manipulációnak minden hivatalos, vagy bürokratikus szerv ki van téve. Ez törvényszerû. Én azonban arra tippelek, inkább hogy ez egyfajta kényszer. Már hogy közleményeket kell kiadni.
Én a következõ részt emelném ki: Az OMSZ elemzése szerint a tavasz is szárazabbá vált az utóbbi évszázadban: közel 20 százalékkal kevesebb esõ esik, mint korábban (ez is így volt tavaly). Magyarország éghajlatára korábban is jellemzõ volt, hogy rendszeresen aszályosak voltak a nyarak.
Erõs a gyanúm, hogy ez a kiszáradás részben a folyószabályozással magyarázható. A nyári idõszak csapadékhiányát szinte biztos, hogy részben kompenzálta a helyi csapadékképzõdés a folyószabályozás elõtti évszázadokban, évezredekben.
Erõs a gyanúm, hogy ez a kiszáradás részben a folyószabályozással magyarázható. A nyári idõszak csapadékhiányát szinte biztos, hogy részben kompenzálta a helyi csapadékképzõdés a folyószabályozás elõtti évszázadokban, évezredekben.
Örökös problémám ezzel az,hogy a klíma változás szkeptikusak,ellenérvként mindig a lobbit hozzák fel. Országon belül,az a testület vagy csoport akik tényleg szakértõek,ott dolgoznak a szolgálatnál. Ahogy eddig tapasztaltam,a munkájuk elég tárgyilagos és következetes,messze áll a média-bulvár hisztijétõl. Nem tudom kinek van igaza,de ha õk ezt állítják és ez hamis,akkor ennyire nem értenek mégsem hozzá,vagy õk is manipuláció vagy vesztegetés alatt állnak,hogy ilyen közleményeket jelentessenek meg?
"Olyan meleg lesz itthon, amilyen most Olaszország középsõ részén jellemzõ. Az évszázad közepére akár egy hónappal hosszabb lehet a nyár, egy hónappal rövidebb a tél."
Látva a szélsõségeket hogy ezt hogyan merik így kijelenteni, ezt nem értem!
Olyan meleg soha a büdös életben nem lesz itthon, mint Olaszország középsõ részén...
Báááár egy esetben igen: ha elolvad mindkét sarki jégsapka, megemelkedik a tengerek vízszintje és elönti a tenger az ország alacsonyabban fekvõ részeit, a tenger vizétõl fûtve pedig mediterrán klíma lesz, miközben Olaszország középsõ részei víz alatt lesznek!
Bologna júliusi közepe és Pécs-Pogány júliusi közepe között 3 fokos eltérés van, és nem Pécs javára.
Meg egyébként is: Olaszország közepén a tenger fûtõ hatása elképesztõ éjszakai hõmérsékleteket eredményez, ezt nálunk csak bent a szobában lehet produkálni.
Mondjuk nagyon meleg nyár lett, valóban, de amennyiben az október-november-december 3 hónapja esett volna a nyár 3 hónapjára, akkor azt hiszem máshogy nézett volna ki a nyár, mivel az elmúlt 3 hónapban Nagykanizsán a 90-bõl 47 nap volt csapadékos, azaz minden második nap esett volna, Szegeden pedig minden harmadik napon lett volna csapadék.
Aztán lehet, hogy márciusban fogja magát, elfelejt megint esni egy fél évig, aztán megint aszályos nyár lesz.
Vagy lehet, hogy most 2 évig meg esni fog végig, mint ahogy ebben a 3-4 hónapban tette.
A legvalószínûbb, hogy átlagos nem lesz semmi, maximum az átlag lesz átlagos, csak az aktuális idõszak felében hasmenés lesz, a másik felében szorulás, így az átlag akár még elfogadható is lesz.
Egyébként rendkívül nehéz egy ilyen cikkben úgy nyilatkozni, hogy a nép megértse, mirõl is van szó.
Ugyanis sok olyan információ hiányzik, amit nem értenek az emberek, például anticiklon, zivatar, stb, stb.
A telek abszolút minimumai alacsonyabbak lettek, mégis melegedés van, több a tavaszi fagy mégis melegedés van, több a heves vihar, mégis szárazodás van, melegszik, de mégsem lesz mediterrán a klíma, stb stb.
Szerencsére a melegedéstõl egyre inkább a szélsõségesedés felé hajlanak a szakemberek, és ez a helyes.
Csak szerintem még Õk sem tudják, ki-kivel van!
Én is nyilatkoztam az egyik helyi Tv-nek egy hónapja, és nagyon nehéz volt összeszedni a gondolataimat és belesûríteni 20 percbe úgy, hogy érthetõ legyen.
Na meg persze szanaszét izgultam magam és összevissza hebegtem-habogtam, de nem könnyû errõl a témáról nyilatkozni, mert az emberek feje tele van sztereotípiákkal.
A másik viszont, hogy az elmúlt 3 év elképesztõ szélsõségei után egy mondattal össze lehet foglalni: 200 mm és 1500 mm évi csapadék, -40 és +40 fokos hõmérséklet között bármi bármikor elõfordulhat.
Látva a szélsõségeket hogy ezt hogyan merik így kijelenteni, ezt nem értem!
Olyan meleg soha a büdös életben nem lesz itthon, mint Olaszország középsõ részén...
Báááár egy esetben igen: ha elolvad mindkét sarki jégsapka, megemelkedik a tengerek vízszintje és elönti a tenger az ország alacsonyabban fekvõ részeit, a tenger vizétõl fûtve pedig mediterrán klíma lesz, miközben Olaszország középsõ részei víz alatt lesznek!
Bologna júliusi közepe és Pécs-Pogány júliusi közepe között 3 fokos eltérés van, és nem Pécs javára.
Meg egyébként is: Olaszország közepén a tenger fûtõ hatása elképesztõ éjszakai hõmérsékleteket eredményez, ezt nálunk csak bent a szobában lehet produkálni.
Mondjuk nagyon meleg nyár lett, valóban, de amennyiben az október-november-december 3 hónapja esett volna a nyár 3 hónapjára, akkor azt hiszem máshogy nézett volna ki a nyár, mivel az elmúlt 3 hónapban Nagykanizsán a 90-bõl 47 nap volt csapadékos, azaz minden második nap esett volna, Szegeden pedig minden harmadik napon lett volna csapadék.
Aztán lehet, hogy márciusban fogja magát, elfelejt megint esni egy fél évig, aztán megint aszályos nyár lesz.
Vagy lehet, hogy most 2 évig meg esni fog végig, mint ahogy ebben a 3-4 hónapban tette.
A legvalószínûbb, hogy átlagos nem lesz semmi, maximum az átlag lesz átlagos, csak az aktuális idõszak felében hasmenés lesz, a másik felében szorulás, így az átlag akár még elfogadható is lesz.
Egyébként rendkívül nehéz egy ilyen cikkben úgy nyilatkozni, hogy a nép megértse, mirõl is van szó.
Ugyanis sok olyan információ hiányzik, amit nem értenek az emberek, például anticiklon, zivatar, stb, stb.
A telek abszolút minimumai alacsonyabbak lettek, mégis melegedés van, több a tavaszi fagy mégis melegedés van, több a heves vihar, mégis szárazodás van, melegszik, de mégsem lesz mediterrán a klíma, stb stb.
Szerencsére a melegedéstõl egyre inkább a szélsõségesedés felé hajlanak a szakemberek, és ez a helyes.
Csak szerintem még Õk sem tudják, ki-kivel van!
Én is nyilatkoztam az egyik helyi Tv-nek egy hónapja, és nagyon nehéz volt összeszedni a gondolataimat és belesûríteni 20 percbe úgy, hogy érthetõ legyen.
Na meg persze szanaszét izgultam magam és összevissza hebegtem-habogtam, de nem könnyû errõl a témáról nyilatkozni, mert az emberek feje tele van sztereotípiákkal.
A másik viszont, hogy az elmúlt 3 év elképesztõ szélsõségei után egy mondattal össze lehet foglalni: 200 mm és 1500 mm évi csapadék, -40 és +40 fokos hõmérséklet között bármi bármikor elõfordulhat.
Csak a szokásos hisztériakeltés és téma felszínen tartása.
"minden idõk legmelegebb éve lehet 2013" - Azon már meg se lepõdök, hogy egyeseknél a minden idõk= max.160 év
"idén érkezõ El Nino jelenség" - Jelenleg úgy néz ki ez az ENSO dolog, hogy az év nagy részében semleges (-0.5 és 0.5 közötti) idõszak lehet, gyenge El Nino esetleg az év végén. Link
Jelenleg is semleges idõszak van (se El Nino, se La Nina): Link
Gyenge El Nino tavaly is volt július-szeptemberben, azóta a trend inkább La Nina felé mutat: Link
"kiemelkedõen erõs naptevékenység" - Ó jaj, ennek a lehetõségének a lehetõségét se tudom elképzelni.
Néhány hónapja volt már itt téma, hogy a mostani (24.) napciklus maximuma mikor is volt/van/lesz. Mivel a lehetséges maximum 2011 végén volt, hagytam egy évet, míg a véleményemmel jönnék.
A 2011. okt-dec-i három havi átlag napfoltszám 85.9 volt, tavaly egy hónap se érte el ezt az értéket, a maximum is csupán 69.0 volt májusban. A decemberi 40.8 pedig igen kevés maximum környékén. Link 2012 utolsó három hónapjára 2011 utolsó három hónapjához képest 40%-os visszaesés volt. 100 fölötti napi érték se volt már négy hónapja (szepteber 4-dike óta). Tavaly 100 fölötti napi napfoltszám 13-szor volt. 2011-ben csak október-novemberben 20-szor. Az éves érték (átlag) 2011-ben 55.7, 2012-ben 57.7 volt. A korábbi napciklusokban (mért és rekonstruált), ha az éves értékekben a maximum idején két év közt az azt megelõzõ után megtorpanás, ellaposodás, csökkenés volt, akkor azt követõen a ciklus során az addiginál magasabb éves érték nem volt. Vagyis, jó eséllyel a mostani 24. napciklus maximumán túl vagyunk, legfeljebb havi szinten lehet még nagyobb érték, esetleg három havi átlagban kettõs max., de éves szinte könnyen lehet, hogy 60 alatt marad ez a ciklus, ami a mérések és rekonstruált ciklusok alapján 1700 óta, tehát 29 napciklusból a mostani az 5. leggyengébb lesz. Olyan, hogy az éves átlagérték maximuma egy ciklusban 60 alatti legyen, az 1810-es években levõ ciklusnál volt utoljára, a Dalton-minimumnál. Tehát az elmúlt 200 év leggyengébb napciklusa lehet a mostani (24.), amire most már elég jó esélyt látok. És még van képük egyeseknek kiemelkedõen erõs naptevékenységrõl írni! Link Link Link
"minden idõk legmelegebb éve lehet 2013" - Azon már meg se lepõdök, hogy egyeseknél a minden idõk= max.160 év
"idén érkezõ El Nino jelenség" - Jelenleg úgy néz ki ez az ENSO dolog, hogy az év nagy részében semleges (-0.5 és 0.5 közötti) idõszak lehet, gyenge El Nino esetleg az év végén. Link
Jelenleg is semleges idõszak van (se El Nino, se La Nina): Link
Gyenge El Nino tavaly is volt július-szeptemberben, azóta a trend inkább La Nina felé mutat: Link
"kiemelkedõen erõs naptevékenység" - Ó jaj, ennek a lehetõségének a lehetõségét se tudom elképzelni.
Néhány hónapja volt már itt téma, hogy a mostani (24.) napciklus maximuma mikor is volt/van/lesz. Mivel a lehetséges maximum 2011 végén volt, hagytam egy évet, míg a véleményemmel jönnék.
A 2011. okt-dec-i három havi átlag napfoltszám 85.9 volt, tavaly egy hónap se érte el ezt az értéket, a maximum is csupán 69.0 volt májusban. A decemberi 40.8 pedig igen kevés maximum környékén. Link 2012 utolsó három hónapjára 2011 utolsó három hónapjához képest 40%-os visszaesés volt. 100 fölötti napi érték se volt már négy hónapja (szepteber 4-dike óta). Tavaly 100 fölötti napi napfoltszám 13-szor volt. 2011-ben csak október-novemberben 20-szor. Az éves érték (átlag) 2011-ben 55.7, 2012-ben 57.7 volt. A korábbi napciklusokban (mért és rekonstruált), ha az éves értékekben a maximum idején két év közt az azt megelõzõ után megtorpanás, ellaposodás, csökkenés volt, akkor azt követõen a ciklus során az addiginál magasabb éves érték nem volt. Vagyis, jó eséllyel a mostani 24. napciklus maximumán túl vagyunk, legfeljebb havi szinten lehet még nagyobb érték, esetleg három havi átlagban kettõs max., de éves szinte könnyen lehet, hogy 60 alatt marad ez a ciklus, ami a mérések és rekonstruált ciklusok alapján 1700 óta, tehát 29 napciklusból a mostani az 5. leggyengébb lesz. Olyan, hogy az éves átlagérték maximuma egy ciklusban 60 alatti legyen, az 1810-es években levõ ciklusnál volt utoljára, a Dalton-minimumnál. Tehát az elmúlt 200 év leggyengébb napciklusa lehet a mostani (24.), amire most már elég jó esélyt látok. És még van képük egyeseknek kiemelkedõen erõs naptevékenységrõl írni! Link Link Link
Az IPCC-jelentésekhez kacsolódó kötelezõ kényszercikk.
A jégborítással csak az bajom, hogy igen szûk a vizsgálati, 30 év körüli idõspektrum, legalább 100 éves idõsor kellene mélyreható következtetések levonására.
A jégborítással csak az bajom, hogy igen szûk a vizsgálati, 30 év körüli idõspektrum, legalább 100 éves idõsor kellene mélyreható következtetések levonására.
Ez azért elgondolkodtató.... 
Már a tavaly nyár is alig volt kibírható, nem beszélve a brutális szárazságról.
Már a tavaly nyár is alig volt kibírható, nem beszélve a brutális szárazságról.
Nem az elsõ ilyen megnyilatkozás a meteorológia szolgálattól: Link (Tavaly márciusi cikk.) De maga az igazgató is riportot adott ez ügyben,hasonló tartalommal. Mindenesetre tény,hogy jelenleg is rekord kevés jég van az Arktiszon: Link és a folyamattal évtizedek óta,egyre gyorsuló ütemben fogy a jég.
CO2. 
Más: A 19. században - elsõsorban a nagytõke nyomására - megkezdett folyószabályozás igazi ökológiai idõzített bomba: Nem csak a talajok elsavasodása miatt, hanem azért is, mert a Kárpát-medence ökoszisztémájának aszálytûrését csökkentette radikálisan. A folyószabályzás elõtti vízháztartás kellõ tartalékokkal rendelkezett helyi záporok, zivatarok generálására, míg ma ezek hiányában valóban elindultunk az elsivatagosodás útján. Itt Szegeden Vásárhelyi Pálnak szobra van a fõ téren. Széchenyirõl teret neveztek el. Már szégyellem ezeket.
Arcus: az általad idézett mondatok tükrében is az esztelen folyószabályozás által szétvert Kárpát-medencei vízháztartás jut eszembe.
Más: A 19. században - elsõsorban a nagytõke nyomására - megkezdett folyószabályozás igazi ökológiai idõzített bomba: Nem csak a talajok elsavasodása miatt, hanem azért is, mert a Kárpát-medence ökoszisztémájának aszálytûrését csökkentette radikálisan. A folyószabályzás elõtti vízháztartás kellõ tartalékokkal rendelkezett helyi záporok, zivatarok generálására, míg ma ezek hiányában valóban elindultunk az elsivatagosodás útján. Itt Szegeden Vásárhelyi Pálnak szobra van a fõ téren. Széchenyirõl teret neveztek el. Már szégyellem ezeket.
Arcus: az általad idézett mondatok tükrében is az esztelen folyószabályozás által szétvert Kárpát-medencei vízháztartás jut eszembe.
Vélemények?
Link
Nem jók a 2013-as idõjárási kilátások: a globális felmelegedés miatt tapasztalt szélsõségeket tovább fokozhatja az idén érkezõ El Nino jelenség és az évtized legerõsebb naptevékenysége. Az Északi-sarkvidéken a rekordméretû olvadás sem kizárható, a Jeges-tengerbõl pár éven belül teljesen eltûnhet a jég. Az elmúlt két száraz év után nagyon kellene az esõ Magyarországon, de ha lesz is, valószínûleg gyorsan és hevesen fog lezúdulni.
Link
Nem jók a 2013-as idõjárási kilátások: a globális felmelegedés miatt tapasztalt szélsõségeket tovább fokozhatja az idén érkezõ El Nino jelenség és az évtized legerõsebb naptevékenysége. Az Északi-sarkvidéken a rekordméretû olvadás sem kizárható, a Jeges-tengerbõl pár éven belül teljesen eltûnhet a jég. Az elmúlt két száraz év után nagyon kellene az esõ Magyarországon, de ha lesz is, valószínûleg gyorsan és hevesen fog lezúdulni.
Néhány éve még találtam olyan cikkeket, amelyek a poláris front ÁTLAGOS pozíciójának északabbra tolódásáról számolt be. Jelenleg azonban nem találok ilyet. Ti mit tudtok errõl?
A dolog jelentõsége óriási, hiszen ha a jelenség valós, akkor az egyenértékû a poláris cella zsugorodásával és talán a szubtrópusi magasnyomású öv északabbra tolódásával is..
Egyébként nem zárom ki, hogy ez kacsa volt, a CO lobbi érdeke is lehet ennek "bizonyítása", azonban a tavalyi kretén magas napfénytartam elgondolkodtató ebben a vonatkozásban.
A dolog jelentõsége óriási, hiszen ha a jelenség valós, akkor az egyenértékû a poláris cella zsugorodásával és talán a szubtrópusi magasnyomású öv északabbra tolódásával is..
Egyébként nem zárom ki, hogy ez kacsa volt, a CO lobbi érdeke is lehet ennek "bizonyítása", azonban a tavalyi kretén magas napfénytartam elgondolkodtató ebben a vonatkozásban.
Igen, a szubtropikus magasnyomás általános északabbra tolódását feltételezem. A nyár eleji száraz bárikus mocsár is értelmezhetõ a szubtropikus magasnyomás általános északabbra tolódásaként, hiszen a szárazsága végül is inkább a magasabb nyomási értékeknek köszönhetõ, sem mint az alacsonyabbaknak. Továbbá a 100-120 évvel ezelõtti nyomásanalízistérképeket vizsgálva egyértelmûen kijelenthetõ, hogy a keveredési zóna hullámai sokkal délebbi szélességekig nyúltak le abban az idõben, mint az elmúlt néhány évtizedben bármikor. Ezt én bizonyító erejûnek vélem.
Illetve indirekt megközelítésben: egy mennyiségileg kisebb poláris cella nem produkálhat olyan nagy amplitútójú egyben délebbre lenyúló Rossby hullámokat, mint egy mennyiségileg nagyobb poláris cella.
Illetve indirekt megközelítésben: egy mennyiségileg kisebb poláris cella nem produkálhat olyan nagy amplitútójú egyben délebbre lenyúló Rossby hullámokat, mint egy mennyiségileg nagyobb poláris cella.
Visszaemlékezve: az év mindkét téli végén () elõfordult rövid északi-zonalitásos szakasz, de ez inkább az azori orrnak volt köszönhetõ, ami télen azért nem megszokott, de nem jelenti feltétlenül a szubtrópusi magasnyomás "általános" (ha erre gondoltál) északabbra tolódását. A Tavasz elejétõl pedig az (akkor viszont szokásos) azori orr mellett gyakran fordult elõ blocking AC fölénk helyezõdése. Különösen nyár elején volt a bárikus mocsár is, azzal a fontos tényezõvel, hogy általában nem volt jelen elég nagy nedvesség ahhoz, hogy nagyon sok legyen a zivatar, ezért ez az idõszak is sok napsütéssel tudott eltelni.
(Ezen kívül én a poláris cella zsugorodását sem bizonyított ténynek ismerem, úgy tudom, még a méretének a mérési módszerét is megkérdõjelezik.)
(Ezen kívül én a poláris cella zsugorodását sem bizonyított ténynek ismerem, úgy tudom, még a méretének a mérési módszerét is megkérdõjelezik.)
Sopronban a 2012-es év volt a meteorológiai mérések megkezdése óta a 2. legmelegebb év (Márton nyilatkozta tegnap a Kisalföldnek).
Eközben az átlagosnál több csapadék esett a városban (több mint 750 mm).
Júliusban Hermesen (Soproni-hegység) 374 mm csapadék hullott (szintén Márton mérése) több, mint Kenderesen egész évben (367 mm - Styx mérése szerint).
Eközben az átlagosnál több csapadék esett a városban (több mint 750 mm).
Júliusban Hermesen (Soproni-hegység) 374 mm csapadék hullott (szintén Márton mérése) több, mint Kenderesen egész évben (367 mm - Styx mérése szerint).
Persze ki lehet emelni mindenféle rekordokat.
Én az itteni csapadékadatokat néztem meg, ami a Metneten található Pécsre:
Az átlagtól való eltérés %-ban:
2007: +10%
2008: 0%
2009: 0%
2010: +70%
2011: -30%
2012: 0%
Azaz gyakorlatilag csak a 2010-2011-es években volt nagyobb anomália, a 6 éves adatok alapján olyan +10%-os csapadéknövekedés tapasztalható.
Ha kiveszem a kérdéses két évet, akkor pedig olyan 2%-os növekedés.
Én az itteni csapadékadatokat néztem meg, ami a Metneten található Pécsre:
Az átlagtól való eltérés %-ban:
2007: +10%
2008: 0%
2009: 0%
2010: +70%
2011: -30%
2012: 0%
Azaz gyakorlatilag csak a 2010-2011-es években volt nagyobb anomália, a 6 éves adatok alapján olyan +10%-os csapadéknövekedés tapasztalható.
Ha kiveszem a kérdéses két évet, akkor pedig olyan 2%-os növekedés.
2010-ben meg esett egész évben.
Bár, az 1971-2000-hez képesti napfényátlaghoz képest átlagos mennyiségû napsütés volt a rengeteg csapadék ellenére.
Amikor 2010-ben csapadék maximumrekord dõl meg, 2011-ben csapadék minimumrekord, 2012-ben meg napfényrekord, akkor ez azt jelenti, hogy szélsõséges a klíma.
Magyarán nincs szabályszerûség.
Illetve az a szabály, hogy nincs szabály.
Bár, az 1971-2000-hez képesti napfényátlaghoz képest átlagos mennyiségû napsütés volt a rengeteg csapadék ellenére.
Amikor 2010-ben csapadék maximumrekord dõl meg, 2011-ben csapadék minimumrekord, 2012-ben meg napfényrekord, akkor ez azt jelenti, hogy szélsõséges a klíma.
Magyarán nincs szabályszerûség.
Illetve az a szabály, hogy nincs szabály.
A tavalyi rekord napfénytartam kapcsán jutott eszembe, hogy ez jelenti-e a szubtrópusi magasnyomású öv északabbra tolódását vagy sem?
Az ugyanis kétségtelen, hogy a poláris cella zsugorodik, a keveredési zóna is északabbra tolódik és ennek helyére értelemszerûen a szubtrópusi magasnyomású övnek kell benyomulnia egyre nagyobb gyakorisággal.
Az ugyanis kétségtelen, hogy a poláris cella zsugorodik, a keveredési zóna is északabbra tolódik és ennek helyére értelemszerûen a szubtrópusi magasnyomású övnek kell benyomulnia egyre nagyobb gyakorisággal.
Valahol olvastam, hogy Bjerknes a legkorábbi fellelhetõ átlagos légnyomás-eloszlási térképek segítségével (1790-1829) rekonstruálta a Kis-Jégkorszak szinoptikus viszonyait és összevetette azt az 1900-1939-es bázisidõszakkal. Megállapításai röviden a következõk voltak:
- sokkal gyengébb izlandi depresszió
- sokkal erõsebb depresszió a Baffin-öböl felett
- sokkal erõsebb depresszió Észak-Skandinávia partjainál.
- melegebb Sargasso tenger
Az Észak-Skandináv ciklonközpont hátoldali sarkvidéki áramlásával magyarázza egyben a Norvég tenger lehûlését, sõt a Golf áramlat ezen ágának gyengülését is.
A nagy kérdés, hogy 100-1000 éves léptékben mitõl függ a depressziók átlagos elhelyezkedése?
- sokkal gyengébb izlandi depresszió
- sokkal erõsebb depresszió a Baffin-öböl felett
- sokkal erõsebb depresszió Észak-Skandinávia partjainál.
- melegebb Sargasso tenger
Az Észak-Skandináv ciklonközpont hátoldali sarkvidéki áramlásával magyarázza egyben a Norvég tenger lehûlését, sõt a Golf áramlat ezen ágának gyengülését is.
A nagy kérdés, hogy 100-1000 éves léptékben mitõl függ a depressziók átlagos elhelyezkedése?
Érdekes, de az sem 100%, hogy az O-18 izotóp ingadozások egy az egyben tükrözik a felmelegedéseket-lehüléseket. Legalábbis ebbõl a mondatból számomra ez derül ki:
"Assuming that atmospheric circulation and elevation has not changed significantly over the poles, the temperature of ice formation can be calculated as equilibrium fractionation between phases of water that is known for different temperatures."
Számomra valószínûbb, hogy a sarki cirkuláció jelentõs mértékben változik, már ami a földtörténeti léptékeket illeti. Mitõl lenne állandó?
"Assuming that atmospheric circulation and elevation has not changed significantly over the poles, the temperature of ice formation can be calculated as equilibrium fractionation between phases of water that is known for different temperatures."
Számomra valószínûbb, hogy a sarki cirkuláció jelentõs mértékben változik, már ami a földtörténeti léptékeket illeti. Mitõl lenne állandó?
Fordítva: a folyamatos lehûlés végén egy küszöbértéket elérve hirtelen fölmelegedés kezdõdik.
D-O események. Érdekes, hogy mennyire megfigyelhetõ a trigger-hatás. De hogy valójában mi is a trigger, csak tippek léteznek. A folyamatos felmelegedés egy küszöbértékhez érkezve hirtelen zuhan egy nagyot:
Butaságot nem mondasz, ez irányba is mennek kutatások, de az álláspont az, amit Usrin mondott elõtted. Kicsit megpróbálom részletezni, mirõl van szó.
"Lehet,hogy ez a 0,1 % többlet hõ a Föld klímájában nagyobb változásként jelentkezik bizonyos körülmények miatt".
Hát, ha visszacsatolások erõsítik, akkor esetleg. De szerintem akkor sem nagyságrendekkel. A globális átlaghõmérséklet 0,1%-a 0,3°C-nál is picit kisebb. Csakhogy, mivel ez kívülrõl érkezik, eleve nem mind a felszínközelben jelentkezik. A felsõ légkör, fõleg a sztratoszféra és a termoszféra ebbõl sokat elnyel. Különösen a sztratoszféra idõjárása pedig kimutatható hatással van a troposzférára (dacára a köztük lévõ zárórétegnek, a tropopauzának), bár ezen kölcsönhatásokat még kevéssé ismerjük. /Amirõl most beszélünk, az körülbelül a meteorológia és a magaslégköri geofizika "határa", amit mindkét tudomány együtt vizsgál./
Ugyanakkor, ha a földfelszínre érkezõ irradianciáról beszélünk, az magát a felszínt melegíti. Ebbõl megint elnyelõdik az óceánban egy jókora adag, amit az áramlatok eloszlatnak, és itt egy jókora késleltetés is megjelenik. Bár még ez az egyszerûbb eset.
A bonyolultabb a maradék, ami a szárazföldek talajába megy, ami melegíti alulról a légkört a Föld nappali oldalán. Ebben elõször a talaj, illetve a felszín viselkedését, majd a felszín-légkör kölcsönhatásokat kell vizsgálni. Ács tanárúr foglalkozik a témával az ELTÉ-n, ha itt Link , Link körülnézel, szerintem találsz ebben a témában hasznos cikkeket.
A lényeg, hogy ez a kívülrõl érkezõ változás relatíve kicsi, és a levegõre csak a töredéke gyakorol hatást, azt is késleltetve, módosítva. Ilyen formán, ha az itteni változás a "bemenet" nagyságrendjében (0,1%) marad, azt egyrészt eleve alig tudjuk kimutatni, másrészt maga az idõjárás, és az egyéb hatásokra történõ klímaváltozás el is nyomja õket.
Ha pedig egy pozitív visszacsatolás felerõsíti, arról elsõ körben a statisztika azt mondaná, hogy a két hatás egymástól függetlenül is bekövetkezhet. (Vagy pedig hajszálpontosan ismerni kéne adott visszacsatolásokat, és annak pontos hatásait, ami így erõsíthet, de ez tudtommal nem áll fenn.)
Mindez szép és jó gondolatmenet lenne, ez alapján megvizsgálhatnánk, hogy a napfoltmaximumok és a napfoltminimumok éveiben mekkora volt az átlagos irradiancia, és a globális átlaghõmérséklet. Pofáraesés jön: a korreláció elenyészõ. A válasz pedig tényleg az, hogy vagy nem tudjuk kimérni, vagy más hatások okozta változás ezt elnyomja.
(
Felmerülhet akkor a kérdés, hogy mi van a kis-jégkorszakkal. Azzal annyiban volt más, hogy az irradiancia nem egy "szokásos" napfoltminimum pár évére csökkent, majd visszanõtt, hanem tartósan, egy évszázadon át volt alacsony. Ebben egyrészt a hosszú idõ, másrészt a napfoltmaximumok helyett is megmaradó alacsony irradiancia összességében sokkal nagyobb csökkenést vont maga után. A légkör energia-háztartásában ugyanis az irradiancia "szerepe" összegzõdik /matematikailag az irradiancia integrálja jelenik meg/.
Míg napjainkban a besugárzás és a kisugárzás idõátlaga kb. egyensúlyt tart(*), ebben az idõátlagban a napciklus hatása kinullázódik (ez a harmadik válasz lehet a pofáraesésre), addig egy maunder-minimumban a klimatikus hatásának idõtartományára vett mozgóátlag is lecsökken, a Föld kisugárzásának átlaga pár évtized után már nagyobbá válik, ezért kicsit lehûl a Föld. Ugyanúgy, ha napfolt-maximumba ragadnánk be évtizedeken át, mint valami "Maunder-maximum", vagy micsoda, az ugyanakkora melegedést hozna pár évtized múlva.
(*) Persze ez sem igaz teljesen, legalábbis ezen megy a vita, meg a klímapolitika a nemzetközi fórumokon: van-e melegedés, vagy nincs, esetleg lehûlés van, és ha van is bármelyik, azt vajon a Nap oozza-e egyáltalán, vagy a céókettõ, vagy mi magunk, vagy más...
)
"Lehet,hogy ez a 0,1 % többlet hõ a Föld klímájában nagyobb változásként jelentkezik bizonyos körülmények miatt".
Hát, ha visszacsatolások erõsítik, akkor esetleg. De szerintem akkor sem nagyságrendekkel. A globális átlaghõmérséklet 0,1%-a 0,3°C-nál is picit kisebb. Csakhogy, mivel ez kívülrõl érkezik, eleve nem mind a felszínközelben jelentkezik. A felsõ légkör, fõleg a sztratoszféra és a termoszféra ebbõl sokat elnyel. Különösen a sztratoszféra idõjárása pedig kimutatható hatással van a troposzférára (dacára a köztük lévõ zárórétegnek, a tropopauzának), bár ezen kölcsönhatásokat még kevéssé ismerjük. /Amirõl most beszélünk, az körülbelül a meteorológia és a magaslégköri geofizika "határa", amit mindkét tudomány együtt vizsgál./
Ugyanakkor, ha a földfelszínre érkezõ irradianciáról beszélünk, az magát a felszínt melegíti. Ebbõl megint elnyelõdik az óceánban egy jókora adag, amit az áramlatok eloszlatnak, és itt egy jókora késleltetés is megjelenik. Bár még ez az egyszerûbb eset.
A bonyolultabb a maradék, ami a szárazföldek talajába megy, ami melegíti alulról a légkört a Föld nappali oldalán. Ebben elõször a talaj, illetve a felszín viselkedését, majd a felszín-légkör kölcsönhatásokat kell vizsgálni. Ács tanárúr foglalkozik a témával az ELTÉ-n, ha itt Link , Link körülnézel, szerintem találsz ebben a témában hasznos cikkeket.
A lényeg, hogy ez a kívülrõl érkezõ változás relatíve kicsi, és a levegõre csak a töredéke gyakorol hatást, azt is késleltetve, módosítva. Ilyen formán, ha az itteni változás a "bemenet" nagyságrendjében (0,1%) marad, azt egyrészt eleve alig tudjuk kimutatni, másrészt maga az idõjárás, és az egyéb hatásokra történõ klímaváltozás el is nyomja õket.
Ha pedig egy pozitív visszacsatolás felerõsíti, arról elsõ körben a statisztika azt mondaná, hogy a két hatás egymástól függetlenül is bekövetkezhet. (Vagy pedig hajszálpontosan ismerni kéne adott visszacsatolásokat, és annak pontos hatásait, ami így erõsíthet, de ez tudtommal nem áll fenn.)
Mindez szép és jó gondolatmenet lenne, ez alapján megvizsgálhatnánk, hogy a napfoltmaximumok és a napfoltminimumok éveiben mekkora volt az átlagos irradiancia, és a globális átlaghõmérséklet. Pofáraesés jön: a korreláció elenyészõ. A válasz pedig tényleg az, hogy vagy nem tudjuk kimérni, vagy más hatások okozta változás ezt elnyomja.
(
Felmerülhet akkor a kérdés, hogy mi van a kis-jégkorszakkal. Azzal annyiban volt más, hogy az irradiancia nem egy "szokásos" napfoltminimum pár évére csökkent, majd visszanõtt, hanem tartósan, egy évszázadon át volt alacsony. Ebben egyrészt a hosszú idõ, másrészt a napfoltmaximumok helyett is megmaradó alacsony irradiancia összességében sokkal nagyobb csökkenést vont maga után. A légkör energia-háztartásában ugyanis az irradiancia "szerepe" összegzõdik /matematikailag az irradiancia integrálja jelenik meg/.
Míg napjainkban a besugárzás és a kisugárzás idõátlaga kb. egyensúlyt tart(*), ebben az idõátlagban a napciklus hatása kinullázódik (ez a harmadik válasz lehet a pofáraesésre), addig egy maunder-minimumban a klimatikus hatásának idõtartományára vett mozgóátlag is lecsökken, a Föld kisugárzásának átlaga pár évtized után már nagyobbá válik, ezért kicsit lehûl a Föld. Ugyanúgy, ha napfolt-maximumba ragadnánk be évtizedeken át, mint valami "Maunder-maximum", vagy micsoda, az ugyanakkora melegedést hozna pár évtized múlva.
(*) Persze ez sem igaz teljesen, legalábbis ezen megy a vita, meg a klímapolitika a nemzetközi fórumokon: van-e melegedés, vagy nincs, esetleg lehûlés van, és ha van is bármelyik, azt vajon a Nap oozza-e egyáltalán, vagy a céókettõ, vagy mi magunk, vagy más...
)
Lehet,hogy ez a 0,1 % többlet hõ a Föld klímájában nagyobb változásként jelentkezik bizonyos körülmények miatt. Persze, ez csak egy ötlet. Lehet,hogy tévedek.
Salo: minden szavaddal egyetértek, persze idõ kell még ahhoz, hogy kikristályosodjanak a dolgok ezügyben.
Usrin: igyekezni fogok megfogadni a tanácsodat.
Usrin: igyekezni fogok megfogadni a tanácsodat.
Az akkori buktádból épp az lenne a tanulság, hogy semmiben sem szabad szentül hinni. Érdemes inkább begyûjteni azokat a matematikai, fizikai, földrajzi alapokat, amikkel te is végig tudod követni az ilyen-olyan elméletek gondolatmenetét, és meg tudod ítélni, hogy mennyire reálisak. Ehhez képest most ugyanolyan szentül hiszel a globális agyvízbefagyásban, pedig ez a bili ugyanolyan könnyen kiborulhat pár éven belül.
Igen, kb. 0,1%-kal több hõ érkezik napfoltmaximum idején a Napról a Földre. Önmagában a napfoltok hatása pont ellentétes lenne, hiszen azok alacsonyabb hõmérsékletû területek - de a fáklyamezõk, napkitörések, stb. többletsugárzása ezt túlkompenzálja.
Egyébként abból, hogy a Földet a Nap melegíti, és az az idõjárás motorja, még nem következik, hogy minden hajszálnyi változását megérezzük. Ha egy szobát kandallóval fûtünk, nyilván az határozza meg az ottani klímát. Annak viszont nincs érezhetõ hatása, ha a lobogó tûzre ráhajítunk egy papírfecnit, és 0,1%-kal megnöveljük a kisugárzott hõt.
Egyébként abból, hogy a Földet a Nap melegíti, és az az idõjárás motorja, még nem következik, hogy minden hajszálnyi változását megérezzük. Ha egy szobát kandallóval fûtünk, nyilván az határozza meg az ottani klímát. Annak viszont nincs érezhetõ hatása, ha a lobogó tûzre ráhajítunk egy papírfecnit, és 0,1%-kal megnöveljük a kisugárzott hõt.
(
Azt hiszem, a napciklus alatt a napkitörésekbõl, napviharokból származó korpuszkuláris sugárzás energiájával van több, valamint a ciklus során maga a Napállandó is nagyon kis mértékben változik, de ezt pontosan nem tudom.
)
Azt hiszem, a napciklus alatt a napkitörésekbõl, napviharokból származó korpuszkuláris sugárzás energiájával van több, valamint a ciklus során maga a Napállandó is nagyon kis mértékben változik, de ezt pontosan nem tudom.
)
Egy napfoltciklus alatt több hõ érkezik a Nap felõl a Földre? Ha a nap "nem aktív" (nincsenek viharok, napkitörések, napfoltok) a felõle érkezõ hõ is ... kevesebb?
A szakmai dolgokról: a vita fõ vonala nem is a Nap hatása a klímára (bár ez is lehetne). Azt többnyire elhisszük, hogy a Nap irányítja az idõjárást, és részben a klímát (nagyon hosszú idõtávon viszont itt bejönnek geológiai dolgok is). Azt is talán elhihetjük, hogy ha a Nap aktivitása tartósan ("napciklusokon keresztül") csökkenne, az valóban a globális átlaghõmérséklet kis mértékû csökkenését okozná, hiszen a kis-jégkorszak is valószínûleg így jött létre. A vita az Abdussamatov cikkének bizonyos trend-elemzéseire vonatkozott. Most volt egy napciklus, ami jóval gyengébb lett, mint az elõzõ néhány. A kérdés az, hogy ez trend lesz-e, vagy csak véletlenül volt most ilyen kicsi? Vannak "rendes" (ellenõrzött) kutatások, amik afelé mutatnak, hogy Abdussamatovnak igaza lesz a Nappal kapcsolatban, de még 1-2 évet várni kell, mire ez egyértelmûen kiderül. A klímára való várható hatásának megjelenésére meg még többet kell majd várni.
"már így is rengetegen mellõzik a metnetet és eltiltással akár ki is halna...
Önmérsékletet !!!" Például én is. 2 éve regiztem ide, de van úgy, hogy fél évig fel se nézek (bizonyára sokak legnagyobb örömére), mert ha netalántán olyasmirõl kezdek beszélni, ami nem fér bele egyesek világszemléletébe, akkor a lehurrogás, és legutóbb pl Rudolfking részérõl a személyeskedõ sértegetés a válasz. Soha senkit nem akartam megbántani, elnézést kérek,az irónikus hangvétel néha jellemzõ rám. Amúgy nem tudtam,hogy az itt kommentelõk jelentõs része szuperdoktorátust szerzett a Yale-en (kéretik kellõ humorérzékkel olvasni), azt hittem,itt amatõr meteorológusok ülnek. Én nem vagyok egy szuperzseni idõjárás terén, biztos sokan okosabbak a témában, viszont azt elmondhatom, hogy nyitott szemmel járó civil lévén nem hiszek el mindent,amit tudósok elõadnak papírokkal a kezükben, hogy "Íme. Az unokáink meg fognak sülni." Számomra ésszerûbbnek hangzik, hogy alapvetõen a Nap irányítja a földi klímát, mert ha belegondolunk, minden hõnket a Naptól kapjuk. Ha kevesebb érkezik, kevésbé lesz meleg a légkör, az óceánok stb. Ha meg több érkezik, akkor meg fordítva. Persze tudom, hogy a helyi idõjárásra ezernyi tényezõ gyakorol együttesen hatást, és ez meglehetõsen bonyolult rendszer. De nem legyinthetünk azzal, hogy "úgyse lehet megérteni, mert túl bonyolult". Az alapvetõ okokat igenis meg lehet érteni, és amikor bizonyos tudósok azzal érvelnek, hogy a Nap az alapvetõ ok, az -a fentebb leírtak miatt is- ésszerûnek tûnik. Többek közt ezt fogalmaztam meg Ushrinnak is,csak nem éppen szerencsés módon, hogy körül kell nézzünk egy kicsit, és látjuk jeleit ennek. Az lenne a jó, ha tiszteletben tartanánk mindenki meggyõzõdését, nézeteit, véleményét. Azért,mert van 1-2 diplomája valakinek, attól még ne érezze felsõbbrendûnek magát,ne kezeljen le másokat. További kellemes estét mindenkinek!
Önmérsékletet !!!" Például én is. 2 éve regiztem ide, de van úgy, hogy fél évig fel se nézek (bizonyára sokak legnagyobb örömére), mert ha netalántán olyasmirõl kezdek beszélni, ami nem fér bele egyesek világszemléletébe, akkor a lehurrogás, és legutóbb pl Rudolfking részérõl a személyeskedõ sértegetés a válasz. Soha senkit nem akartam megbántani, elnézést kérek,az irónikus hangvétel néha jellemzõ rám. Amúgy nem tudtam,hogy az itt kommentelõk jelentõs része szuperdoktorátust szerzett a Yale-en (kéretik kellõ humorérzékkel olvasni), azt hittem,itt amatõr meteorológusok ülnek. Én nem vagyok egy szuperzseni idõjárás terén, biztos sokan okosabbak a témában, viszont azt elmondhatom, hogy nyitott szemmel járó civil lévén nem hiszek el mindent,amit tudósok elõadnak papírokkal a kezükben, hogy "Íme. Az unokáink meg fognak sülni." Számomra ésszerûbbnek hangzik, hogy alapvetõen a Nap irányítja a földi klímát, mert ha belegondolunk, minden hõnket a Naptól kapjuk. Ha kevesebb érkezik, kevésbé lesz meleg a légkör, az óceánok stb. Ha meg több érkezik, akkor meg fordítva. Persze tudom, hogy a helyi idõjárásra ezernyi tényezõ gyakorol együttesen hatást, és ez meglehetõsen bonyolult rendszer. De nem legyinthetünk azzal, hogy "úgyse lehet megérteni, mert túl bonyolult". Az alapvetõ okokat igenis meg lehet érteni, és amikor bizonyos tudósok azzal érvelnek, hogy a Nap az alapvetõ ok, az -a fentebb leírtak miatt is- ésszerûnek tûnik. Többek közt ezt fogalmaztam meg Ushrinnak is,csak nem éppen szerencsés módon, hogy körül kell nézzünk egy kicsit, és látjuk jeleit ennek. Az lenne a jó, ha tiszteletben tartanánk mindenki meggyõzõdését, nézeteit, véleményét. Azért,mert van 1-2 diplomája valakinek, attól még ne érezze felsõbbrendûnek magát,ne kezeljen le másokat. További kellemes estét mindenkinek!
Alapvetõen nem gondolom, hogy eretnekség lenne bármelyik - teoretikusan elképzelhetõ - forgatókönyvvel foglalkozni. A mértékeken, a milyenségen már persze lehet vitatkozni. A hatásvadász riogatás a különbözõ érdekkörök asztala. Itt amatõrök és kevésbé amatõrök vannak, akik között néhányan beszopják a riogatásokat. De nem hiszem, hogy errõl csak õk tehetnek. A dolgok türelmes elmagyarázását pedig semmi sem pótolhatja.
A két táborra értettem, akiknek vezérszónokai a nagyobb, drámaibb hatás érdekében "akár" 4-5 fokos felmelegedéssel ill. újabb jégkorral riogatnak. Vagy úgy gondolod, hogy 2 fok lehûlés már jégkor,2 fok felmelegedés meg sivatag meg 5 méteres tengervízszint emelkedéssel járna ? Ha meg kicsit kevesebb lesz a sarkvidéki jég meg eltûnik ezer gleccser és fél métert emelkedik a világtenger azzal kéne ennyit foglalkozni ?
Itt senki sem beszélt 4-5 fokos lehûlésrõl. Felmelegedésrõl pedig egyáltalán nem.
Most cáfolt meg a TV2-n Juhász Árpád, aki 200 gleccsert járt be világszerte és a kezében szorongatta errõl szóló könyvét. Taglalta, hogy 150 éve olvadnak a gleccserek (elismerte, hogy azért stagnálás is volt) és ez jelzi a feltartóztathatatlan felmelegedést. Fotóval mutatta, hogy 49 év alatt(akkor fotozta elõször) a Pasterze gleccser megfelezõdött, ami 1,5 milliárd m3 jég elolvadását jelenti. Ezt így hallva ( alig 1 fokos melegedés hatására) tényleg mellbevágja a gyanútlan halandót...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat