Időjárási visszatekintő

Majdnem percre pontos évforduló
Link

Nosztalgia...
Link

1987 januárban, ezekben napokban tombolt az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb hóvihara . Igazi kuriózumát az adta, hogy országos rendkívül nagy havazás volt, sokfelé hófúvásokkal... Számomra viszont volt egy momentum, ami szó szerint lenyűgoző volt! Borsodban már gyakorlatilag minden út járhatatlan volt, hatalmas hóhalmokat hordott ossze a szél, erre még jott a prognózis, hogy egy - két nap szünet után újabb havazás, erősodő szél , hófúvás kezdődik. Engem ez szó szerint lenyűgozott, és lenyűgozne ma is.  A videóban 3  perc 30 másodperctől az előrejelzés, 1987 január 12.-én.  :  Link

Tényleg, azt nem is figyeltem 

Ha izgibb nem is, de legalább hűvösebb.

Mai nap már izgibb volt vagy mégse?  
Link

Nekem ne mondd

Rethly középkori gyűjteményének az olvasásakor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a középkori ember finoman szólva nem úgy gondolkodott, nem úgy fejezte ki magát mint a ma embere. Egy egy jelenség leírását gyakran babonás, vallásos kifejezésekkel írja le, és még az is lehet, hogy számára az nem is volt túlzás. A számára érthetetlen dolgok gyakran mitikus jelzőket kaptak. Konkrét esetben az esetet leíró minden bizonnyal hallomásokból állította össze a krónikát, nem pattanhatott be a terepjáróba hogy rövid idő alatt szetnezzen mi is történt, nem kaphatott online képeket az esetről a telojára. Hihetetlen mennyiségű valótlanságot közvetít ma is a média, ennek fényében talán nem is csoda ha vannak valótlan, túlzó korabeli írások. Ennek ellenére kitűnő gyűjtemény a Réthly Antal munkája. Remek dolog lenne bővíteni, még a kockázatai ellenére is. Egy elérhető digitális forma szerkeszthető lenne, ha valaki talál hiteles korabeli adatot, bővíthetné azt, az adott forrást feltűntetve. (Tudom, elég kockázatos dolog, nem lenne jó egy Wikipédia színvonal. Talán az ellenőrzés sem lehetetlen.)  Réthly - bevallottan is - csak a felszínt lehetett képes egy kicsit megpiszkálni, egy ilyen kutatás messze meghaladja egy ember lehetőségeit. 

Én inkább kisebb méretű, aránylag sokáig tartó borsójeget tartanék valószínűnek, mint például az idei gyöngyösi jégeső, csak akár durvább kivitelben. Az ilyen eseményeket helyenként a mai napig letélicsapadékozzák a médiában.

Szerk.: Zivi is erre gondolt

"De ezt összekeverni hóval?"

Még manapság is megesik ilyesmi, szóval nem lenne meglepő.
Link

Lehet benne valami, mert egy júliusi szeles esős, akár havas időtől nem hiszem, hogy pikk-pakk kidöglik egy csomó állat.
Egy szőnyegbombázós teniszlabdányi jégesős zivatar talán.
De ezt összekeverni hóval?
Mondjuk ha 10-12 centi vastagon állt a talajon a jég, az kemény.
Meg azt írja, hogy a nap hatalmasan munkálkodott velük, az oroszlán melege nem tudom mi lehetett.
Az oroszlán csillagjegy uralkodója a Nap, de július 2-a nem az oroszlán csillagjegye.
De ha erről van szó, hogy nagyon meleg lehetett előtte, mint amikor zivatar előtt a döglesztő meleg van, akkor tuti nagyon durva jégeső volt.

Akár jégeső is lehetett. (Bár a szállingózást nehéz ezzel magyarázni, noha sokan még manapság is havasesőt észlelnek 7 fokban) Egyébként a miskolci havi középben nyoma sincs azoknak a hidegeknek. Ha rövid ideig tartott és/vagy az utána jövő hőség elfedte (a július igen meleg volt), akkor is talán megemlíthették volna máshol is a hűvös időt,  de sehol sem jegyeztek fel ilyesmit.

Mindjárt megkeresem a radararchivumban
Egyébként lehet, hogy hózápor volt, vagy lehet nem körben esett a hó, hanem a város volt a konvergenciavonal szélén, és a várostól mondjuk keletre meg esett a hó.

Az egyhangúság izgalma.

A képen tegnap 13:30 és ma 19:30 közötti hőmérséklet "nem" változása. 
Link

Ennek mi lehetett a meteorológiai háterre? Nagyon kíváncsi vagyok rá...

"Déli 12 óra tájban Debrecenben ugyan csak szállingózott a hó, azonban a környező vidéken hó lepte el a tájat, beborítva a földeket, a
gabonát, erdőt-mezőt.

Nem, nem április tréfa, de még csak nem is július 2-i vicc a fenti hír, csupán visszarepültünk 212 évet
a múltba. A korabeli feljegyzések ugyanis arról tanúskodnak, hogy 1797.
július 2-án havazás volt Debrecen környékén. A hó a városban csupán
szállingózott, a környező földeket azonban ellepte. Mennyiségét tekintve
nem lehetett csekély, hiszen a beszámolók egybehangzóan állítják, hogy a
földeken megmaradt, sőt, néhol bokáig is ért a hó. "

A 2009-es nekem máig rossz emlékként maradt meg. Emlékszek, nem akartam elhinni hogy a 25-30 cm-es havunk pont Karácsony előtt el fog olvadni. Még 22-én is bíztam benne, hogy csak marad valamennyi Szentestére, de az eső és a majdnem +10 fokos enyheség megtette hatását, az utolsó hófoltok is eltűntek 23-án éjjelre. Bosszantó volt. És ami még durvább, hogy 2010-ben is hasonló fordult elő, majdnem pont ugyanígy. 

Nálam jóval kisebb különbség volt a tavalyi 2017-es jan. 7-8-a, és az idei jan. 7-8-a között.

2017. jan. 7-én éjfélkor -13 °C volt 60 km/h-s északi széllökések mellett.
A hőérzet -20 fok alatti volt.
Reggelre a Tmin : -15,4 °C lett, a Tmax mindössze -10,5 °C volt.
Egész nap szikrázó napsütés mellett.
Igazi orosz klíma.

2017. jan. 8-án reggel -18,9 °C -ig hűlt a levegő.
A Tmax is csak -8,2 °C lett, a beálló inverzió miatt, tőlem dk-re -2-6 fokos Tmax-ok voltak.

Ehhez képest idén : kár volt a vasárnapi  egész napos sűrű ködért, mert így nem volt akkora kontraszt, de azért így sem rossz. Fennált a mintegy 15-20 fok közötti különbség : 

Szombati Tmin : 0,7 °C, Tmax : 8,2 °C volt.
Vasárnapi Tmin : 0,8 °C, Tmax : 6,5 °C volt.

Elég durva a különbség : 

Tegnaphoz 1 éve, 2017. jan. 8-án reggel -28,1 °C -os téli TopMin volt mérhető a Pest megyei Tésán.
Link
Ehhez képest 1 évvel később, tegnap 2018. jan. 8-án reggel 0+8 közötti Tmin értékek voltak az ország területén.
Link

Ordító a különbség.
De ez a jellemző a teleinkre, a homlokegyenest nagy változékonyság.
És ez jól is van így szerintem.

Sőt, ha úgy nézem, hogy tegnapelőtt 2018. jan. 7-én délután dny-on kerekített 18 fok volt, és előtte fél nap különbségen belül 1 évvel korábban 2017. jan. 8-án reggel Tésán -28 fok. akkor 45-46 fokos hőmérsékleti különbség volt jelen.

De nem kell messzire mennünk nagy szélsőségek terén : 
2009-ben hasonló különbség játszódott le 4 napon belül.
2009. dec. 21-én reggel Szécsényben -25 fok kerekítve, majd 25-én délután dny-on Sellyén kerekített 22 fok.
Ez még durvább, 46-47 fokos hőmérsékleti különbség volt 4 nap alatt.

Tavaly ilyenkor a január 6-i hideg elárasztást követően:
Link
És most:
Link
"Ég és föld"a különbség.

Link
Köszi! 

Azért nem süti el senki, mert rossz(mann) fórumban vagy

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#375804)

Hoppá, az éjféli gfs is északabbra pakolja az Ac - t, zárt izobsrokkal! Link

15 éve...ejj, mintha tegnap lett volna. (2015.11.15-én írt beszámolómat újra megosztom, hátha jobb kedvre derít bennünket miközben a télre várunk.)

"Szép Vasárnapot minden fórumozó társamnak!

Mivel végre megjelentek az első reménysugarak a telet illetően, valamint
közelmúltbeli csatlakozásom végett úgy gondoltam megosztom Veletek a
legkedvesebb és legmaradandóbb emlékemet amire mindmáig nagy örömmel és
lelkesedéssel gondolok vissza. Kérlek fogadjátok szeretettel az
élménybeszámolómat:

2003 január 6-át írtunk akkoriban...
Aznap este fürdéshez készülődtem még elpakoltam a táskába a torna cuccomat és
megnéztem az RTL klub, pontosabban Aigner Szilárd által prezentált
időjárás jelentést, melyben másnap kezdődő nagy havazást és akár fél
métert elérő hóréteget vizionált az ország egy jelentős részére.
Természetesen nagyon izgatott lettem főleg annak tükrében, hogy
akkoriban csupán a helyi újságból, a teletext-ről és a TV-s időjárás
jelentésekből tudtam csak informálódni a történésekről, ugyanis
akkoriban internet még a fasorban sem volt nemhogy nálunk, még a faluban
se senkinek. Másnap reggel a 6:40-es távolsági busszal indultam el a 9
km-re lévő Hajdúszoboszlóra a gimnáziumba, csakúgy, mint mindig. Akkor
ha jól emlékszek nem volt nagyon hideg, de teljes borultság volt. Az
első órám reggel 8-kor kezdődött és akkor már non-stop az ablakot
kémleltem, hogy mikor látom meg végre az első hópelyheket. Nem tudom
pontosan mikor is kezdett el esni, de hozzávetőlegesen délelőtt 10 óra
lehetett. Erősen elkezdett havazni, és a bőven fagyos hőmérséklet miatt
egyetlen hópehely sem veszett kárba minden megmaradt! Az utolsó órám
testnevelés óra volt, ami miatt nagyon kellett sietnem az öltözködéssel,
hogy elérjem a 13:25-kor induló buszt, hogy még időben hazaérhessek a
családi ebédre, ugyanis húgom 8. születésnapját ünnepelte a család (Apa,
anya, én, a két mama, a két papa, keresztanya, keresztapa, és az ő
kisfiuk). Szóval rohannom kellett a buszhoz, pedig az iskola előtt
kellett felszállnom a távolsági buszra, és a rohanásnak meg is lett az
eredménye, az öltözőben hagytam a sapkámat. Akkor már vastag hótakaró volt, talán több, mint 10 cm. Lassan haladt a
busz, de végül elhagytuk Hajdúszoboszlót és elindultunk Hajdúszovátra a
sűrű hóesésben. Alig hagytuk el a várost már hatalmas fehérség fogadott
minket, talán 30 km/h órával cammogtunk. Hajdúszoboszló után 3 km-el és
Hajdúszovát előtt 4 km-el egy éles kanyar után miután az út keletnek
fordult azzal szembesültünk, hogy a hófúvásnak köszönhetően eltűnt az
út, és nem lehetett még csak sejten sem, hogy hol lehet az út mentén
lévő árok. Meg is történt a baj: a busz jobb hátsó kereke a nagy hóban
történő araszolás közben belecsúszott az árokba, és ott véget ért az
utunk, ugyanis se előre-se hátra nem tudott elindulni a busz! Más
lehetőséget nem látván a sofőr kinyitotta az ajtót és az utasok (70%-ban
középiskolás, 30%-ban felnőtt) megindultunk gyalog Hajdúszovát irányába
az iszonyú hóesésben és élénk szélben. Persze a buszon nem csak
Hajdúszovátiak ültek, voltak szép számmal olyanok is, akik Hajdúszováton
át Derecskére utaztak volna ami még plusz 8 km sétát jelentett nekik.
Szóval nekivágtunk az útnak. Mint ahogy írtam a sapkám az öltözőben
maradt, így rendesen elázott és fázott a fejem-fülem, csupán a sálamat
tudtam valamelyest bevetni. Azt azért gyorsan leszögezem, hogy egy
falusi paraszt srác vagyok, aki nem tojik be sem egy kis széltől, sem
egy kis hótól, sem egy kis hidegtől, de akkor bizony az arcomra fagyott a
táj. Szóval araszoltunk a falu felé: útközben találkoztunk egy Opel-el
aminek a jobb hátulja szintén az árokba csúszott, később pedig egy
Wartburggal, akinek a gazdája bőszen lapátolt hátha tovább tud menni
Hajdúszoboszló felé. Neki próbáltam segíteni, de nem tudtuk megmozdítani
a kocsit így tovább mentünk. Végül hazaértünk! Már fél 4 körül
lehetett. Addigra az ebéd már befejeződött ugyanis mindenki sietett
haza, hogy takaríthassa a ház körüli területeket. Anyai nagyszüleim
pedig pláne siettek haza, hisz Hajdúszovát és Derecske között laktak egy
tanyán. Szóval hazaértem, kicsit megmelegedtem elmeséltem mi történt az
úton, apáék is elmesélték, hogy ők már 11 órakor is alig tudtak
hazajönni a Suzuki Swift-el szoboszlóról (a cukrászdából hozták a
tortákat és a somlóit), és a 8 perces útból fél órás lett nekik. Mivel
már lassan 4 óra volt édesapám nekilátott az etetésnek (marhák, disznók,
ló stb.) én pedig nekiestem az udvarnak ami mindennek mondható épp csak
kicsinek nem, nem beszélve arról, hogy a szomszédban nagyanyám lakott,
ahol szintén takarítanom kellett. Talán 45 perc alatt végeztem is, de
ahogy visszanéztem az udvarra az utcáról, láttam, hogy kezdhetem
elölről, ugyanis szinte 5 percenként esett 1 cm friss hó, és a szél is
tette a dolgát. A zugbeliek is szélmalomharcot folytattak a hóval, de
kölcsönösen segítettünk egymásnak az utcafront megtisztításában, és
együtt ámultunk, hogy mi is történik. Az idősebb (50 feletti) korosztály
egyöntetűen állította, hogy ilyen még nem volt Hajdúszováton soha.
Mellékesen megjegyzem, hogy a 87-es eseményekre senki nem emlékszik
nálunk, viszont 86-ra és a 90-es évek novemberi havazásaira annál
inkább. Lassan ránk esteledett. Este 8 órakor az osztályfőnököm
telefonált a vezetékes telefonon, hogy az iskola hószünetet rendelt el
(akkoriban még kuriózum volt a mobiltelefon is), így nagy öröm ért
engem. A hó továbbra is rendületlenül esett. Másnap reggel Január 8-án habár a
boltok kinyitottak, de kenyeret nem tudtak adni, ugyanis semmilyen
pékséges szállítmány nem érkezett meg a faluba, mint ahogy még 3 napon
keresztül egyszer sem. Így aztán kenyér nélkül ettünk mindent, pedig mi
mindenhez kenyeret eszünk, és napi 1-1,5 kg kenyeret evett a család.
Másnap is lapátolással teltek az órák a zug összefogott és továbbra is
együtt takarítottunk az utcán, hogy legalább gyalog ki lehessen jutni a
fő utcára, amit a 3 nap alatt jó ha 4-5 alkalommal "letakarított" a
hóeke. Végül már akkora hómennyiség volt az utcán, hogy nem tudtuk hová
tenni. Az is sokat elmond, hogy a község hókotrója a havazás elállta
után, tehát a 4. napon érkezett meg hozzánk és tolta össze a havat 3
méteres halmokba. A havazás elálltával az első derült éjjelen nagyon
keményen fagyott, és a lehullott porhavat összefagyasztotta. Nekiálltunk
kihordani a nagyon hosszú udvarunkról az utcára a havat, hogy ki
lehessen menni autóval az utcára. Ez volt ám az igazi móka! Én egy régi
kenyér sütő lapáttal kockákat vágtam a hóba, melyek alá nyúlva egyben
lapáttal ki lehetett vinni a csonttá fagyott hótömböket az utcára. Ez
órákig eltartott, de végül megtisztult az udvar nagy része, az utcán
pedig hatalmas hóhalmok feszítettek nagyon-nagyon sokáig. Ha jól
emlékszek 2 hét múlva jött az olvadás, de mire elolvadt a hó, eljött
Február 4-e, és újabb születésnapi ajándékot hozott a sors (én 86
február 3-án születtem) nekünk, újabb nagy havazást, és heteken át
megmaradó hótakaróval!
Mindent összevetve nagyon hálás voltam akkor a természetnek, hogy ezt produkálta, ugyanis a sok-sok munka mellett van
egy másik hozadéka is az ilyen jelenségeknek: összehozza az embereket
minden téren! Sokat beszélgettünk, önzetlenül segítettük egymást és ezek
olyan emberi értékek amik máskor ritkán vagy egyáltalán nem jönnek a
felszínre! Én ezért szeretem a telet még most is közel 30 évesen!

Köszönöm, hogy elolvastátok a soraimat, remélem nem untattam nagyon senkit sem. "

Köszönöm a választ, így már sok mindenre végre fény derült.

Az biztos, hogy Budapesten 0,5 fokos decemberi átlagot nem is mertem gondolni, mert az OMSZ oldalain szereplő 1.4 vagy 1,8 foknál ez ugye nem éppen 6-7 tizedfokkal kevesebb. Biztosan a hősziget hatás télen erősebb, a fűtés és közlekedés által szolgáltatott hőtöbblet hatványozottabban érvényesül. Persze azt is bizonygatták már itt emlékeim szerint. hogy Lőrincen nincs is hősziget hatás. Ez már a légikikötőre igaz is, hisz ott a decemberi átlag csak 2,1 fok volt, kevesebb pl. a pápai reptérnél is.
A nekem meglévő pápai dec. átlagok rendre 1-1,1 fokok, sosem gondoltam volna, hogy a nagymeleg budapesti klíma valójában hidegebb az itteninél.(állandóan azt sugallják, hogy itt valami fagyos terület van és ez elüt az ország többi, melegebb részétől és én ennek a mikroklímának vagyok a megszállottja, kiterjesztem az egész országra, holott ebből semmi sem igaz, ha valaki egy anomáliatérképre tekint)
Az is igaz, hogy a pápai adatok is kb. 5 helyről származnak legalább az utóbbi közel 150 évből és különféle technikákkal mérték őket, ezért nehéz igazságot tenni. Másrészt most csak a reptéren tudok mérésről, jó lenne, ha onnan lennének már 30 éves átlagok (és kézi mérésű csap. adatok), hogy tisztábban láthassunk.  Ugyan metaros adatokat találtam a neten 2013 óta (csapadék nélkül), de máshol nem nagyon ismerek innen való megbízható adatbázist. Te tudsz ilyenről ?

Az a főváros külterülete Pestszentlőrinc akar lenni, bár már több mint 30 éve nem tekinthető külterületnek, mert az 1980-as években nagyon be lett építve a környék. Azóta be is került a hősziget hatása alá az állomás, a hősziget Lőrincen kb. 0,3 fokkal járul hozzá az éves középhőmérséklethez. Az 1970-es években a belvárosnál (Kitaibel u.) még átlagosan 0,96 fokkal volt hidegebb Lőrinc, majd a 80-as években, a 90-es évek elejéig kvázi lineárisan csökkent különbség a két állomás között. Azóta nincs lényegében változás (nem nőtt tovább számottevően a város DK felé). Az 1990-es években 0,67 fok, a 2000-es években 0,64 fok volt az átlagos különbség az éves középhőmérsékletekben Lőrinc és a belváros között.

Lőrincen az 1981–2010-es átlagos decemberi középhőmérséklet 0,5 fok, a 2017-es december 2,6 fokos volt, innen a +2,1 fok.

A havi és éves középhőmérsékletek országos átlagai kb. 260 OMSZ és OVF állomás alapján 2017-ben (zárójelben az eltérés az 1981–2010-es átlagtól):
JAN: –5,85 (–4,91)
FEB: 2,54 (1,89)
MÁR: 8,88 (3,49)
ÁPR: 10,48 (–0,4
MÁJ: 16,55 (0,44)
JÚN: 21,46 (2,39)
JÚL: 21,89 (0,75)
AUG: 22,66 (2,0
SZEP: 15,57 (–0,21)
OKT: 11,02 (0,46)
NOV: 5,59 (0,89)
DEC: 2,37 (2,14)
ÉV: 11,10 (0,75)

Nem, nekem egyáltalán nem kellemetlen, ha a budapesti anomália "csak" 1,2 fok lett...Ilyen "problémák" nem tudják kibillenteni a lelki egyensúlyomat.
Hogy jött ki a +2,1 fok?
Egy kis matematikai zsonglőrködés és kész is az idegborzoló adat.
OMSZ hivatalos napijelentés kiadvány/szöveges jelentés, pl.: a tegnapi napról.
A főváros külterületén pénteken a hőmérséklet napi középértéke 6,1 fok volt, ez 6,4 fokkal magasabb, mint a sokévi átlag.
(ez a főváros külterületére vonatkozik, tehát Pestszentlőrincre, remélem jól tudom)
Ezek után már csak összeadtam manuálisan az eltéréseket dec. 01-31-ig, majd elosztottam 31-gyel. Így megy ez.
(rászántam azt a 10 percet két mákosbejgli elnyammogása között)

Egyébként december legvégén az OMSZ 30 napos hőmérsékleti eltérés térképén az egész ország csúnyán rózsaszínű volt, mindenhol 2-3 fokkal volt melegebb, mint az átlag. Nem értem, hogy ebből Budapest és térsége miért és hogyan lógott volna ki, több mint 1 fokkal??

Én úgy tudom, hogy Lőrincen az 50-es évek óta mérnek, így nekem az lenne a logikus, hogy amikor hivatkoznak a sokévi átlagtól való eltérésre, akkor a több évtizedes lőrinci adatokhoz hasonlítanak, nem a kitabel pál utcaiakhoz.
De tényleg jó lenne, ha egy bennfentes is nyilatkozna az ügyben és felhomályosítana bennünket, végre tisztába téve ezt a dilemmát.
 
 

A szupercelláim: Link

Igazán megfelelő adatsor nincs. Mert mi fejezi ki Budapestet? A belváros? A város és az itt élők többségét nem jellemzi. Az lenne szerencsés, ha a belvárosit, az újpestit, a lágymányosit, a lőrincit és a ferihegyit átlagolnák.  Ha a belvárosi adatokat hasonlítjuk össze, akkor a városi hőhatás zavar be, ha viszont a Lőrincit a belvárosival, akkor a két eltérő helyszín adja a problémát.  

A bennfentesek valószínűleg tudják, hogy mennyi a budapesti sokévi átlag, mert ahogy írtam nekem nem világos még mindig. Állítólag az OMSZ honlapon lévő 100 és 30 éves 1,4 ill. 1,8 fokos adat belvárosi, tehát hibás , mert a 2,6 fokos decemberi átlagot, amit  Lőrincen mértek nem ezekhez kellett volna hasonlítanom (nekem nem jött ki az a bődületes 2,1 fokos anomália, amit a napijelentés sugall). Kellemetlen sokaknak, ha csak 1,2 foknak vagy kevesebbnek jön ki az érték, de jó lenne végre tudni az igazságot, mert ami itt megy a fővárosban az már a vicc kategória. Már évekkel ezelőtt is téma volt, hogy nem tudjuk melyik állomás számítson "Budapest"-nek, és mennyi az éghajlati átlaga ?

Elkészült a szokásos éves összefoglalóm: Link


Összességében egy igencsak változatos, változékony év volt ez, főleg a csapadék terén, hiszen meglehetősen száraz és csapadékos hónapok váltogatták egymást, és szinte teljesen elmaradt az elmúlt évekre jellemző nyári csapadéktöbblet (ezúttal május és szeptember volt kiemelkedően csapadékos). Viszont - ahogy alul a grafikonoknál is látszik - a napi csapadékösszegek eléggé kiegyenlítettek voltak, 30 mm-t meghaladó napi összeg nap is volt (ami azért köszönhető annak is, hogy a május 23-ai reggeli zivatarrendszert pont kettévágta a mérési időpont, mivel abból összesen 37 mm csapadék volt), 25 mm feletti is csak egy napon. A hőmérséklet ugyanakkor - a januárt leszámítva - hozta a mostanában megszokott átlag körüli vagy a feletti anomáliákat.
A főbb események közül mindenképp kiemelkedett a rendkívül hideg január, az áprilisi havazás és a sok nyári zivatar/szupercella.

Immár 7. éve, hogy ugyanazon a helyen, ugyanazon mérőeszközök segítségével jegyzem az adatokat.

Ez alapján az elmúlt év 2011. évvel holtversenyben a leghűvösebb év volt. (+9,7°C). A legmelegebb 2014 (+10,9°C)
A csapadék mennyisége elsőre soknak tűnik (733mm), de az utóbbi éveket nézve ez teljesen átlagos. Majd kiderül mennyire tartós ez a tendencia, mely a 2010-es rekordcsapadékos évvel kezdődött.
A csapadék időbeli eloszlása az elmúlt évben hihetetlenül egyenletes volt. Gyakorlatilag elő sem kellett venni a locsoló csővet. Amint már kezdett volna kiszáradni a talaj, azonnal jött a megfelelő mennyiségű utánpótlás.
Az idén megdőlt az általam mért hidegrekord! -20,3°C (január 27.)

Talán még érdekesség, hogy az elmúlt 7 évben a legtöbb forró, hőség- és zord nap ugyanazon az évben, 2012-ben volt. Szám szerint 8, 43, 26.

Budapestről az 1971-2000-es adat alighanem a Kitaibel-tető és 1,8 fok, ehelyett a 100 évest néztem ami 1,4, ehhez képest a 2,6-os átlag Lőrincen  +1,2 fok. Bocs ha rosszul számoltam, de hogyan jött ki a 2,1 fok ? A Liszt reptér egyébként decemberben 2,1 fok (hidegebb Pápánál), azt inkább nem vetettem össze. Kész káosz még mindig ez a téma...

Egy kis összegzés a 2017-es évről, itt Budaörsön, némi szubjektivitást sem mellőzve...
Először a száraz tények, amiket feljegyzek, illetve mérek:
csapadék: 621mm - jó átlagos 
lehullott hó összesen: 18cm  - csak a szokásos ...
(pikáns módon az áprilisi hóesés még 4cm-t javított is  az egyébként is elkeserítő adaton )
téli napok száma: 17 (15db januári, 2db februárban)
zord napok: 9 nap - kiemelkedő (mind januárban)
hőségnap: 39 nap - sok
forró nap: 6 nap - túl sok
az első fagy november 28. - nagyon későn
az utolsó fagy: március 26.
az első nyári nap: április 26.
az első hőségnap: május 30.

Időjárási szempontból kiemelkedően változatos, izgalmas volt ez az év, egyszerűen imádtam!
Végre, végre egy igazi kontinentális januárt élhettünk át. Nagyon rég nem látott hideget hozott a hónap. Mióta Budaörsön élek,
még nem mértem ilyen hideget, -17,9 fokot, ráadásul hó nélkül(!). Azt hiszem erre a hidegbetörésre  még sokáig fogunk emlékezni!  
Amitől viszont a gutaütés kerülgetett, az a 2 óriási ziccer, amit az ország legnagyobb részén sikeresen kihagytunk.
Hiába volt meg a kemény hideg és jött is a 2 ciklon (jan.12-13 és 31.), de ez is kevés volt a hóhoz, jókora esőt kaptunk belőle.
Pedig a mennyiséggel nem volt baj, 14 és 16mm zúdult le. (bár 14-én reggel már hó esett, így végül is 6cm-rel zártuk azt a  ciklont).
Aztán jött a 31-i ciklon, esőben, ónos esőben és rég nem látott korcsolyapályává vált a város. Igazi challenge volt a feljárónkon eljutni a házunkig, akár kocsival, akár csak gyalogosan. De megúsztuk mindenféle törés, kár nélkül.
A február olyan kis unalmas volt a januárhoz képest, semmi extra nem volt.
Jött az extrém meleg március, de a legszebb az volt, amikor április 19-én 50mm csapadék mellett 4cm hó esett Budaörs magasabb pontjain 1-2 fokban, ami meg is maradt délutánig. Azt hiszem ezt is mesélni fogjuk majd az unokáinknak!
Április 19-én tél, egy átlagos januári nap, majd rá egy héttel az első nyári nap, 26 fokkal. Erre mondják, hogy télből a nyárba.
A nyár nehezen indult, az első hőségnap csak május 30-án jelentkezett. Aztán jött egy lötyögős június, semmi extra, majd fokozódó július (13 hőség és 1 forró nap), majd berobbant a forró augusztus, a maga 13 hőség és 5 forró napjával, 5 trópusi éjszakájával. Aztán amilyen nehezen indult, olyan gyorsan le is csengett a nyár, hőségnap már csak 1db akadt szeptemberben, az is az első napján.
Az ősz átlagos, szélsőségektől mentes amolyan télvárósan telt. Csak a tél nem érkezett meg...
Az első nyögvenyelős fagy nagyon későn csak november 28-án jött meg.
Decemberben kétszer esett 2-2cm hó, ami a 12 órát sem érte meg. Volt viszont hőmérsékleti hullámvasút, szélvihar, enyheség, csak téli naptól és hótakarótól jártunk nagyon, de nagyon messze.    
Összegzésül egy nagyon változatos, nagyon élvezhető időjárás volt 2017-ben.

Remélem a 2019 elején írandó összefoglalómat is hasonló lelkesedéssel írom majd, külön fejezetet szentelve a a január végén berobbant hóarmageddonnak!   


 

De a 100 éves adatok nem onnan vannak: Link

Én úgy tudom, hogy Pestszentlőrinről van szó, illetve a napijelentésben is megjegyzik, hogy " a főváros külterületén...".

Gondolom a belvárosi mérő adata a holnapról, mert Lőrinc biztos alacsonyabb annál.
Egyébként vicces, hogy ha alacsonyabb anomáliát kell kihozni, akkor érdekes módon hirtelen jók lesznek a sokat szidott hőszigetes mérők adatai is, hiszen azokhoz viszonyítva valóban nem lesz olyan meleg.

A budapesti adatot nem tudom honnan vetted, de az OMSZ napijelentései szerint a decemberi anomália +2,11 fok lett, ami igen jelentős eltérés az átlagtól! Szerintem, bár nincsenek róla adataim, de az 1901 óta eltelt időszakban az idei december valószínűleg be fog férni a pozitív top 10-be.
De még egy pár hét és az OMSZ kijön a decemberi gyorsjelentéssel, amiből minden kiderül.

Kb.

Az 1996 januári, februári hóhelyzetről vannak feljegyzéseid? (Esetleg pesti adatokkal?) Még csak óvodás voltam akkor, így nem vezettem észlelési naplót. Pár napja megnéztem az OMSZ adatsorát a vonatkozó időszakra és az alapján akár össze is jöhetett a 40cm + hótakaró itt Pesten. Tényleg volt annyi?

Tehát akkor kijelenthetjük, hogy az utóbbi 40 évből ez a 32. leghidegebb december volt?

Felvetődött, hogy milyen nagy enyheség van a télen. Pápán erős 1 fokos anomáliáról írtam már, de ez valóban az országos anomália terén az alsó decilis, mert ennél főleg keleten és délen jóval nagyobb lett .Öt városunk százéves átlagait levettem a methu-ról és megnéztem a dec-i átlagukat 2017-ből:
Budapest: 1,4 fok, most 2,6
Szombathely: 0,2 fok, most 1,8
Szeged: 1,0 fok, most 2,9
Debrecen: 0 ,0 fok, most 2,7
Pécs : 1,2 fok, most 3,4 fok
Az 1971-2000 közti átlaga még megtalálható 4 városunknak. A legmelegebb 3,7 fokkal Siófok (na vajon miért ?),leghidegebb Miskolc 1,4 fokkal most decemberben (átlaguk 1,2 ill. -0,6 fok, utóbbi persze nem ott mérve, ahol most van az állomás ). A decemberi átlagok tehát 1,4 és 3,7 fok közt alakultak országosan (további városok átlagait is megnéztem, de nem térnek ki ebből az intervallumból), az anomáliák pedig +1,2 és +2,7 közt alakultak. Írtam, hogy a mostani 1-2 fokos anomáliák (jan. eddig több, de még csak 2,5 nap telt el belőle) nem túl vészesek, felesleges a nagy siratókórus. Kicsit túloztam, mert Debrecen,Siófok meg Pécs 2 foknál nagyobb anomáliát hozott össze (meg még pár város környékükön, főleg a Tiszántúlon és a Dél-Dunántúlon, de ezek sokéves átlagait nem tudom), de a 3 fokosnak az ország a közelében sem volt.

Eltelt a télesélyes időszak kb. 40 %-a, otthon (Szederkénypuszta) eddig nem is volt olyan rossz.

Összejött 15 hótakarós nap. Nov. 30-tól egészen dec. 11-ig minden nap hó fedte a völgyeket is, aztán 22-24. között szintén. emellett a hónap közepén is volt egy kisebb havazás, de csak látvány. Egyedüli csalódást keltő esemény az év végi frontátvonulás volt, ami egyrészt eleinte jónak ígérkezett, aztán egyre gyengítettek az előrejelzések, végül mégis felcsillant a remény, de csak fagyott eső, havas eső, majd egy kis hószállingózás lett belőle. A max. hóvastagság kb. 10 cm lehetett decemberben, de akkor nem voltam ott.

Zord napból is volt vagy 5, de szerintem még mindig nem értük el az ominózus 2006/2007-es tél abszolút minimumát sem.

Eddig ez egy közepes, meglátjuk a folytatást.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#374986 - 2018-01-03 11:17:05)

Sokat nem kellett várni 2018. első csapadékos napjára.
jan. 1-én 1,8 mm lett a napi csapadék eső, záporból.
Hajnaltól - délelőttig sűrű köd is volt Pesten a belvárosban is, ahol buliztam, és otthon is, mikor reggel hazaértem.
A tegnapi 2-i keddi nap 0,2  mm csapadékot hozott a napközbeni csepergésből.

Ma pedig újabb csapadékos nap lehet jó eséllyel.
Pár óra, és érkezhet az újabb eső.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#374776 - 2018-01-01 16:35:00)

Egy emlékezetes január elseje, 1997-ből: a reggel 6 óra körül kezdődött havazás csak 17h körül szűnt meg, így az addig 18 cm-es hótakaró 28-30 cm-esre hízott. A T -5 és -10 fok között alakult, tehát a megmaradásért nem kellett izgulni. Reggel a kevésbé felhős K-i területeken még -21 fok is előfordult a hófelszín felett. A hideg időre jellemző, hogy akkor már napok óta általában 12 fokkal alacsonyabb volt az átlag T, mint a sokéves átlag (Pestszentlőrinc), aznap - a havazás miatt - csak 8,4 fokkal. Az esti órákban D-en, DK-en ónosesőbe váltott át az országos havazás. A hóréteg vastagsága sokfelé meghaladta az országban a 20 cm-t, kivéve a D-i és DK-i területeket. A január 2-i hóadatok alapján a legvastagabb hó akkor a Kékestetőn volt, 39 cm. Jászberényben ez a periódus bizonyult 28 éve tartó megfigyeléseim során az eddigi 3. legvastagabb hóréteget hozónak, csak 1999 február és 2003 február múlja felül mind a mai napig, igaz, több mint kétszeresen (és persze 1987 január, de akkoriban még nem vezettem naplót, így pontos adataim nincsenek). Aztán jött az újabb óceáni áldás 3-án, és nagy mennyiségű eső zúdult a közel 30 cm-es hóra, éppen 0 fok feletti T mellett... De január 4-én még mindig 22 cm-es hó volt a városban. 

Vép, 2017. Éves összesítő:
Éves középhőmérséklet 11.3 °C
Éves átlagos minimumhőmérséklet 6.1 °C
Éves átlagos maximumhőmérséklet 16.4 °C
Évi abszolút minimum -16.8 °C 2017-01-11
Évi abszolút maximum 37.3 °C 2017-08-04
Legnagyobb napi hőingás 22.7 °C 2017-03-28
Éves csapadékösszeg 644.7 mm
Legcsapadékosabb nap 40.9 mm 2017-08-04
Csapadékos napok száma 185
Jelentős csapadékú napok száma 41
Zivataros napok száma 36
Forró napok száma 4
Hőségnapok száma 39
Nyári napok száma 84
Fagyos napok száma 85
Téli napok száma 22
Zord napok száma 8
Ködös napok száma 43
Legnagyobb hóvastagság 7 cm Január 8. 12:00
Hótakarós napok száma 9
Hófoltos (lepel) napok száma 26
Utolsó havazás (hózápor) április 20.
Első havazás november 29.
Első zivatar április 4. (jégesővel)
Utolsó zivatar szeptember 17.
Jégeső 3 ápr. 4. júl. 2. aug. 17.
Károkozó szél 1 augusztus 10. 21:00 - 22:00 (102 km/h DNy)

2017. december:
Havi középhőmérséklet 2 °C
Havi átlagos minimumhőmérséklet -1.4 °C
Havi átlagos maximumhőmérséklet 5.3 °C
Havi legalacsonyabb hőmérséklet -6.1 °C 10.
Havi legmagasabb hőmérséklet 14 °C 12.
Legnagyobb napi hőingás 11.6 °C 24.
Havi összes csapadék 43.5 mm
Legcsapadékosabb nap 14.2mm 28.
Csapadékos napok száma 18
Jelentős csapadékú napok száma 3
Fagyos napok száma 20
Téli napok száma 0
Zord napok száma 0
Ködös napok száma 5
Ködszitálás 1 nap 14.
Zúzmarás köd 1 nap 26.
Legnagyobb hóvastagság 2 cm 1.
Hófolt 4 nap
Dér 11 nap
Téli csapadék (hó, hódara, szemcsés hó, havas eső, fagyott eső, ónos, hózápor, havas eső zápor) 10 nap 1. 4. 5. 8. 16. 19. 20. 21. 26. 28.
Erősen szeles 3 nap 3. 10. (62 km/h DNy) 11.