Csillagászat és űrkutatás

Megvan a Szíriusz, jó magasan van már, csak meg kellett várni, míg kiér a csurom homok alsó légrétegekbõl. Viszont annyira ócska volt az ég, hogy a Garradd nem látszik a képeimen. Talán vasárnap este, HF után.

Stellárium alap Celestia is baró, bár az más jellegû.
_______________________

Tegnapi ISS: Link
Volt közben egy (valószínû)mûhód villanás is, közel Zeniten, de nem Iridi volt, mivel egyrészt nem volt jelezve, másrészt nagyon rövid ideig tartott, kb. 1 másodperc volt. Eléggé fényes volt. Aztán meg, mikor az ISS már Északon járt Nyugat felõl jött egy ûrbigyó, de olyan gyors volt, hogy beérte az ISS-t :O
_____________

Holnap este úgy kel a Jupiter, hogy elõtte lesz az Európa

Mars elõrejelzés Egyetlen számítógépes "játékom" a Stellarium. Fényessége okt.16-án éri el a Regulust, (1.35 Mag) és egyre közelebb kerül hozzá. Nov 8-án csak 2 ° -ra lesz É-ra tõle, majd átkerül a másik oldalára. Nov 22-én már 1 Mag-nál kisebb (nagyobb?) a fényessége, a Szûz fejénél jan.17-én eléri a 0-t. Jan.25-én megfordul a mozgása. A legfényesebb feb.2-10 -0.75 Mag lesz ismét az oroszlán hasa alatt. Ápr.25-én 0 Mag, megint elõretartó mozgásban. 2012 júli. 3-án fényessége 1 Mag. Aug 13-án együtt lesz a Szaturnusszal a Szûzben, ekkor már csak 1.24. Okt 1-én este fél 8-kor 5 ° magasan még látható a DNY-i horizonton a Mérlegben 1.4 Mag fényességben.

Frissnek nem friss emlék, de azért hozzá lehet tenni, hogy a precesszió 2000 év alatt jó egy hónappal késõbbre tolta a "Kutyák" heliákus kelését. Úgyhogy a római korban (mikor még júliusra esett) a mostaninál jobb lehetett ennek a kánikula-prognózisnak a beválási esélye.

Hát nekem nincsenek ilyen emlékeim. Viszont az orbitális vulkánia miatt semmi se látszott a horizonttól 2-3 fokig, pedig még szûrõzgettem is a képeket, hátha...

Tééényleg. Heliákus kelés volt nemrég. És az idõjárás alkalmazkodik is hozzá, mert kutyameleg van. Bár nem tisztázott, hogy külön a Procyonra vonatkozott (aminek kb 5 nappal van korábban a heliákus kelése) vagy egyben vették a Kis Kutyát (Canis cula - kutyácska - kánikula) a Naggyal.

Van valakinek frissebb emléke csillagászattörténetbõl?

Sajnos amikor volt alkalmam kint lenni, nem volt ég (vasárnap), most meg nincs reggel kilátásom (éjjeles vagyok s a házak mindent takarnak), legközelebb péntek reggel lehet, de nem tudom, hogy milyen állapotban leszek éjjeles után meg a hõség miatt... Ha tudok, úgyis kimegyek.

Hoppá! Itt Oroszlányon tegnap éjjel és ma hajnalban iszonyat jó ég voltl. Kiváncsi voltam látszik-e már a Szírius 5 °-on 5 20-kor, de már nagyon világosodik.

Foltok most: Link
A felettünk lévõ homok rendesen szûri a látványt... A kisebbik foltcsoport alig látszik.

Beállítottam háttérképnek...
Nagyon szép!

Egy Tejút panoráma Györökrõl: Link

Ez van, viszont kárpótolt érte életem napkeltéje. Felhõ nélkül abból semmi se lett volna.

Téged mindig megszívatnak ezek a felhõk!

Most kel fel a hold. Iszonyat szép

Lett volna 3 db fényes iridiumom hajnal 3 után, mindhárom a Betelgeuse mellett ment volna el - ha nem borult volna be.

Ejj, 22:11-kor volt egy jó fényes Iridiumunk egészen jó, nem túl fényszennyes irányban, de már nem volt kedvem elõvenni a gépet, pedig megérte volna - alighogy elérte maximális fényességét, egy kisebb meteor húzott el alatta pár fokkal. Látványos volt.

Nagyon szép estét kivánok mindenkinek! A Hold késõbb kel, ne feledkezzünk meg arról, hogy ma éjjelre várhatjuk a kappa Cygnidákat. A meteorfelhõ fényes, idõnként robbanó tûzgömböket tartalmaz.

Nagyon szép a Tejút! Itt örülök, ha az alacsonyabb csillagképeket meglátom a vasút fényeitõl. (pl.Skorpió, Nyilas, Bak)

Etûnt egy most fellõtt mûhold: Link

Feltétlen megakartam mutatni: Link - Tegnap így ordított a Tejút a falu felett! És ez a legvilágosabb égbolt rész mert alatta Kaposvár fényei már színezik az égboltot!

Pedig elég gyors volt (persze, lehet nem tett meg sokkal hosszabb utat, mint a többi). De 80-90 °-os volt kb. az útja, tehát cirka délkeletrõl északra.

Üstökös közeledik a Naprendszer belsõ része felé

Link

A 70-es, 80-as években elég népszerû volt az az elmélet, mely szerint létezik 79-80 éves periódusú ciklikussága is van a naptevékenységnek. (Értsd: a "normál" 11 éves ciklus maximumaiak erõssége ezen az idõskálán ingadozik.) Pl.: Link

Az elmélet azután szorult háttérbe, hogy 1990 táján nem jött el ennek a ciklusnak a minimuma. Ez igazából nem csoda: ennyire hosszú távú ciklusok megbízható azonosításához nem elég az a pár száz éves megfigyelési sorozat, ami rendelkezésünkre áll.

A naptevékenység elõrejelzése így nagyjából azon a szinten tart, mint a több hónapos idõjárási prognózisok. Ismerjük a fizikai alapokat, vannak módszereink, modelljeink, de ezek gyakran adnak egymással is ellentétes eredményeket, és a beválásuk csak kevéssel jobb a véletlennél.

tegnap éjjel egy ritka de lassú meteorokat adó raj maximuma volt, óránként 2-3 meteorral, ám a lassúságuk miatt feltûnõekkel. Lehet, h ilyet láttál!

Soraidat olvasva több kérdés is megfogalmazódott bennem a naptevékenységgel kapcsolatban. Például, hogy a szokatlan szerkezetû napfoltok miért az általános aktivitás erõsségére utalnak, s miért nem -elõbbivel ellentétesen- a gyengeségére?
Aztán: több helyen olvastam arról, hogy a nap mágneses tere kb. két évtizede csökken, diagramokon is jól követhetõ a tendencia (ld. Éghajlatváltozás rovat, VáraljaMet tollából). Vajon hatással van-e a huzamos mágnesestér-csökkenés a napfoltciklusok milyenségére?
Továbbá, tényleg teljesen elõreláthatatlan a napaktivitás alakulása, avagy van ebben hosszútávú (évszázadokra terjedõ) ciklikusság, ahogy egyesek állítják? Elõfordulhat-e, hogy a modernkori maximum szintjén marad az aktivitás, netán még növekszik is? Szól-e valami amellett, hogy az évszázados tendencia most megfordult, és tartós csökkenésnek leszünk tanúi?
Engem a naptevékenység nem önmagáért érdekel, hanem a földi idõjárásra gyakorolt valószínû hatásai miatt. Eléggé úgy látszik, hogy a nagy aktivitás a sarki hideg anticiklonokat gyengíti, a térítõi meleg anticiklonokat erõsíti. Ezen keresztül a globális hõkisugárzást csökkenti, a besugárzást növeli. Lehetséges, hogy ezen effektus nagyobb és átfogóbb hatást gyakorol a klímára, mint az agyonbeszélt széndioxid emisszió?
Válaszodat nagyra értékelném.

Hát a mai meteorfigyelés berögzõdött tán örökre. Láttam egy olyan szép meteort, hogy azt hittem becsinálok. Felvillant, kékesen tündökölt, kétsávos füstöt húzott maga után, de csak nem akart kialudni. Kb. 80-90 °-ot tett meg az égen, 4-5 mp-ig vonutl keletröl nyugat felé. Az útja közepén szemmel láthatoan imbolygott a nagy sebességétõl. Szépen követtem a szememmel õt.
Aztán 1 orával késõbb meg olyan hullás volt, amilyent még nem tapasztaltam: két (kettõs?) meteor egymás mellett tizedmásodperc pontosan húzott el és tûnt el. Az egyik valamivel elõrébb volt, mint a testvére.
Ez alatt 10 mûholdat láttam még, számtalan repülõt persze meg egyéb meteorokat.

Legközelebb majd csak valamikor 23 óra tájban lesz az ISS a környéken de akkor sem emelkedik túlságosan a horizont fölé! Szerintem valami mûholdat láthattál! Érdekesmód amikor ment az ISS 21:55-kor akkor én is láttam egy felvillanó mûholdat! Igen fényes volt!

Egy kép az ISS-rõl! Link

Sziasztok
az elõbb láttam valami fényes csillagot amint ment az égen
mi volt az??
Mert ugye ez most nem itt jár Link

Azt én is csodálom, hogy felvállalta most ezt a cikket, nagyon nem olyan a hangulat, hogy csúnya maximum lesz. Maradjunk annyiban, hogy két év múlva okosabbak leszünk, de egy biztos, egy kicsit finomhangoltabb a technika az elõzõ maximumhoz képest, így egy gyengébb maximum is lehet erõsebb hatással ránk. Ebben abszolút mértékben igaza van Ákosnak!
Egyébként szépen fordul be két új folt, facebookra tettem ki képet: Link (ma délben fotóztam)

Tegnap este rögzítettem: Link

Nem irigylem: csodálom Ákos bátorságát. De tessék csak tovább olvasni az alábbi szöveget. A cikk szerzõje mindenképpen tiszteletet érdemel.
Mint régi napfoltészlelõ/rajzoló már hónapokkal ezelõtt gyanitottam, hogy a napfelszin sötét szeplõinek egészen furcsa a szerkezete, olyannyira, amilyennel évtizedek óta nem találkoztam. Nos ez lehet egy érv, ami talán igazol(hat)ja a napfizikusok ama elõrejelzését, miszerint a küszöbön álló naptevékenységi maximum erõsebb lehet 2013-ban(?), mint az az eddigi gyenge napaktivitásból következne.

Egy egész jó cikk a naptevékenység hatásairól:
Link
Jó balfék címet adtak neki, de a beltartalom OK.

A bajai webkamera tutira: Link 21:18-19-es képek
-4,4 magnis volt, ez kb. a Vénusz lefényesebb állapotának felel meg, és teljes eges átvonulás volt. Sajnos még megnézni se volt idõm, nemhogy kimenni.:-( De annak örülök, hogy legalább Te láttad és tetszett. Jön ma még 22:50-kor Ny-on kel fel, s a Nagy Göncölig fog látszani, -2,1 magnitúdós maximum fényességgel, vagyis kb a Jupiternek felel meg a fénye.

Neem HDR- csak kitakartam egy fényes Holddal a nagyon fényes Holdat!

Nagyon sajnálom, hogy semmilyen rögzítõ eszköz nem akadt a kezembe, de az ISS csodálatos volt és igen sokáig látszott nagyon fényesen. Gondolom, rögzítette valaki az áthaladást.

Mitõl lila a szegélye? Ez hdr?

Tartozok nektek egy Holddal: Link

A vödör most azt írja a nevezett meteoros képre, hogy nlc van rajta. Majd ha lesz fenn AIM mûholdkép, kiderül.
Link Egyelõre aug 8 a legutolsó, a kép aug 13-i

Köszönöm mindkettõtöknek!

Amiért nem hinném, h nlc, az az, h az ürge tudja mi az Link
Ha az lenne, írta volna, biztos vagyok benne. :-) Sztem a Hold lehetett arrafelé.
Amúgy igencsak állat kép!

Az airglow-ot kihagytad!

Pont ezt a képet akartam belinkelni, mert a "felülnézetes" meteor szenzációs! A szélen látszó sáv NLC mivoltában nem vagyok biztos, de nincs sok tapasztalatom arról, hogy nézhet ki odafentrõl.

Perseida + NLC?

Link

Bizony a Jupiter lesz.

Jupiter, szerintem.