Meteorológiai esélylatolgatások
(Némileg csatlakozva szekéhez) Úgy látom, továbbra sem mutatkozik esély tartós zonalitás kialakulására (bár ugye ismerjük az idõjárást: sose lehet tudni). Úgy veszem észre, hogy az elmúlt idõszakokban a leglátványosabb zonális szakaszok is csak idõszakosra sikerültek. Szeptember második felében voltak északnyugati frontjaink, tartósan erõs széllel, de ezek valahogy hamar a félzonális irányítást juttatták eszünkbe, és pár nap után már kaptuk is a hidegzuhanyt északról, majd a medit, végül a száraz hideget ÉK-ról. (Azóta AC van, illetve ciklon-elõoldal, ami miatt most épp meleg van déli áramlással.)
Ha ez így folytatódik, akkor a következõ télen ismét a meridionális/kontinentális jegyek kerülhetnek túlsúlyba idõjárásunkban.
Ebben az esetben fontos tudni, hogy az elõoldali helyzetek gyakran torkollanak hidegpárnába, és csak nagyon erõs Nyugat-Európai ciklon tud meleg periódust létrehozni. Azonban az elmúlt teleken ezek is csak pár napig tartottak (többek között a két zivataros karácsonyra emlékezve), majd megjött a ciklon hidegfrontja és mögötte téli ciklonális irányítás alakult ki (gyakran medivel). Az összes többi idõjárási helyzet hideg és/vagy csapadékos idõjárást okoz nálunk (és csapadék esetén szinte mindig van valahol hó az országban ilyenkor).
Nem véletlen, hogy a kontinentális éghajlaton a telek nagyon hidegek, így logikus, hogy a meridionális irányítású teleinken (amikor az óceán felõl érkezõ légtömegek nem jutnak el hozzánk, hanem vagy itt megülepedett levegõ csinál hidegpárnát, vagy pedig északról nedves hideg, vagy keletrõl száraz hideg levegõ érkezik) kontinentális jellegû, és így (logikusan) hideg, olykor csapadékos telek alakulnak ki. A csapadékosság a ciklonaktivitáson múlik (extrém esetben persze elõfordulhat, hogy mediterránná válik a tél, bár azt a télfanok valószínûleg inkább õsznek neveznék a viszonylag meleg és a sok esõ miatt).
Pusztán ezen "alapismeretek" tekintetében egy rövid latolgatást tennék a télre vonatkozóan.
Bár tudom, hogy nincs két egyforma tél, meg hogy a hasonlítgatás "kockázatos" elõrejelzési módszer egy kaotikus rendszer esetében, de bizonyos általános dolgokat azért szerintem meg lehet fogalmazni.
Nevezetesen azt, hogy az elõttünk álló télen könnyen elõfordulhat, hogy az elõzõ néhány (mondjuk négy, esetleg öt, de kettõ mindenképp) télen elõfordult idõjárási helyzetek mindegyike, vagy a nagy része jó eséllyel idén is megjelenhet.
Mindezek alapján pedig egy átlagos, vagy annál kissé hidegebb tél jöhet ki hõmérsékletileg. Itt a negatív anomáliára rásegíthet akár egy száraz hideg, akár egy hosszabb hidegpárnás idõszak (utóbbira valamivel kisebb esélyt látok), de idõszakosan meleg idõszakok is elõfordulhatnak.
Csapadék terén azt gondolom, kell számítanunk a tél folyamán mediciklonos idõszakra, de itt nagy lehet a szerencsefaktor. Nem mindegy, hogy hogyan követik egymást az idõjárási helyzetek (pl. milyen gyorsan megy át egyik a másikba, stb), az ugyanis meghatározhatja a légköri képzõdmények mozgását, erõsségét, kialakulási helyét a következõ idõszakban. Pl. egy nálunk száraz hideg periódus alatt a medik általában egyre délebbre vonulnak, és egy komplett Namias-ciklusnak le kell futnia, hogy a következõ ciklus végén (ami kb. 1-1,5 hónap múlva van, ami nem elhanyagolható) megint legyen esélyük a mediknek északabbra jönniük.
Ha Hari Seldon DAI-indexe jól megfogja majd a telet, akkor abban decemberben kell lennie vagy egy hidegpárnás, vagy egy száraz hideg idõszaknak. Ha jól emlékszem, akkor eleve a hidegpárnás decemberek esetében az index kissé felülbecsült, illetve az index elve is azt suigallja, hogy ha az elõrejelzés hideget mutat, akkor azt szibériai eredetû levegõ okozhatná. Ha azonban a december száraz hidegen telik, akkor két dolog lehet:
Ha egy Namias-ciklus "normálisan" végigfut, akkor november második felében, vagy december elején csapadékosabb periódusra számíthatunk, és ekkor szerencsés esetben akár be is havazódhatna az ország, ami az ezt követõ száraz hidegben meg is maradhatna tartósan.
Ha azonban elmaradnak a nagy csapadékok (vagy netán sok esõ és max. kevés hó esne), akkor az is elõfordulhat, hogy a hideg "feketén telik el", ettõl még persze az anomália meglehet.
Bármi is legyen, ha ez bejön, akkor a meridionális irányítás következtében megszokott menetrend szerint januárban kellene lennie majd egy melegebb idõszaknak (AC utáni ciklon-elõoldalnak), ha addig nem változik a légkörzés az észak-atlanti, sarki vagy az eurázsiai kontinentális térségben. Sõt, ha ezután sem változik, akkor a február-március akár ismét hideg és/vagy csapadékos is lehet, de itt már nehéz megmondani az idõtartományokat, hiszen nem tudni, hogy az esetleges januári meleg periódus (meg minden más utána) milyen hosszan tarthat.
Összefoglalva: ha Hari Seldon elõrejelzése most is bejön, és hinni lehet a klimatológiának, meg a szinoptikus-meteorológiai elméleteknek, akkor idén (is) jó esélye lehet egy amolyan "lyukas télnek". Modelleket ehhez nem néztem, ahhoz még messze vagyunk (meg kevés a rutinom hozzá), hogy azokból bármit levonjak (talán késõbb). Amit rajtuk látok, az az, amit szeke is mondott: nem látszik jelentõs esély tartós zonalitás kialakulására a közeljövõben.
Ha ez így folytatódik, akkor a következõ télen ismét a meridionális/kontinentális jegyek kerülhetnek túlsúlyba idõjárásunkban.
Ebben az esetben fontos tudni, hogy az elõoldali helyzetek gyakran torkollanak hidegpárnába, és csak nagyon erõs Nyugat-Európai ciklon tud meleg periódust létrehozni. Azonban az elmúlt teleken ezek is csak pár napig tartottak (többek között a két zivataros karácsonyra emlékezve), majd megjött a ciklon hidegfrontja és mögötte téli ciklonális irányítás alakult ki (gyakran medivel). Az összes többi idõjárási helyzet hideg és/vagy csapadékos idõjárást okoz nálunk (és csapadék esetén szinte mindig van valahol hó az országban ilyenkor).
Nem véletlen, hogy a kontinentális éghajlaton a telek nagyon hidegek, így logikus, hogy a meridionális irányítású teleinken (amikor az óceán felõl érkezõ légtömegek nem jutnak el hozzánk, hanem vagy itt megülepedett levegõ csinál hidegpárnát, vagy pedig északról nedves hideg, vagy keletrõl száraz hideg levegõ érkezik) kontinentális jellegû, és így (logikusan) hideg, olykor csapadékos telek alakulnak ki. A csapadékosság a ciklonaktivitáson múlik (extrém esetben persze elõfordulhat, hogy mediterránná válik a tél, bár azt a télfanok valószínûleg inkább õsznek neveznék a viszonylag meleg és a sok esõ miatt).
Pusztán ezen "alapismeretek" tekintetében egy rövid latolgatást tennék a télre vonatkozóan.
Bár tudom, hogy nincs két egyforma tél, meg hogy a hasonlítgatás "kockázatos" elõrejelzési módszer egy kaotikus rendszer esetében, de bizonyos általános dolgokat azért szerintem meg lehet fogalmazni.
Nevezetesen azt, hogy az elõttünk álló télen könnyen elõfordulhat, hogy az elõzõ néhány (mondjuk négy, esetleg öt, de kettõ mindenképp) télen elõfordult idõjárási helyzetek mindegyike, vagy a nagy része jó eséllyel idén is megjelenhet.
Mindezek alapján pedig egy átlagos, vagy annál kissé hidegebb tél jöhet ki hõmérsékletileg. Itt a negatív anomáliára rásegíthet akár egy száraz hideg, akár egy hosszabb hidegpárnás idõszak (utóbbira valamivel kisebb esélyt látok), de idõszakosan meleg idõszakok is elõfordulhatnak.
Csapadék terén azt gondolom, kell számítanunk a tél folyamán mediciklonos idõszakra, de itt nagy lehet a szerencsefaktor. Nem mindegy, hogy hogyan követik egymást az idõjárási helyzetek (pl. milyen gyorsan megy át egyik a másikba, stb), az ugyanis meghatározhatja a légköri képzõdmények mozgását, erõsségét, kialakulási helyét a következõ idõszakban. Pl. egy nálunk száraz hideg periódus alatt a medik általában egyre délebbre vonulnak, és egy komplett Namias-ciklusnak le kell futnia, hogy a következõ ciklus végén (ami kb. 1-1,5 hónap múlva van, ami nem elhanyagolható) megint legyen esélyük a mediknek északabbra jönniük.
Ha Hari Seldon DAI-indexe jól megfogja majd a telet, akkor abban decemberben kell lennie vagy egy hidegpárnás, vagy egy száraz hideg idõszaknak. Ha jól emlékszem, akkor eleve a hidegpárnás decemberek esetében az index kissé felülbecsült, illetve az index elve is azt suigallja, hogy ha az elõrejelzés hideget mutat, akkor azt szibériai eredetû levegõ okozhatná. Ha azonban a december száraz hidegen telik, akkor két dolog lehet:
Ha egy Namias-ciklus "normálisan" végigfut, akkor november második felében, vagy december elején csapadékosabb periódusra számíthatunk, és ekkor szerencsés esetben akár be is havazódhatna az ország, ami az ezt követõ száraz hidegben meg is maradhatna tartósan.
Ha azonban elmaradnak a nagy csapadékok (vagy netán sok esõ és max. kevés hó esne), akkor az is elõfordulhat, hogy a hideg "feketén telik el", ettõl még persze az anomália meglehet.
Bármi is legyen, ha ez bejön, akkor a meridionális irányítás következtében megszokott menetrend szerint januárban kellene lennie majd egy melegebb idõszaknak (AC utáni ciklon-elõoldalnak), ha addig nem változik a légkörzés az észak-atlanti, sarki vagy az eurázsiai kontinentális térségben. Sõt, ha ezután sem változik, akkor a február-március akár ismét hideg és/vagy csapadékos is lehet, de itt már nehéz megmondani az idõtartományokat, hiszen nem tudni, hogy az esetleges januári meleg periódus (meg minden más utána) milyen hosszan tarthat.
Összefoglalva: ha Hari Seldon elõrejelzése most is bejön, és hinni lehet a klimatológiának, meg a szinoptikus-meteorológiai elméleteknek, akkor idén (is) jó esélye lehet egy amolyan "lyukas télnek". Modelleket ehhez nem néztem, ahhoz még messze vagyunk (meg kevés a rutinom hozzá), hogy azokból bármit levonjak (talán késõbb). Amit rajtuk látok, az az, amit szeke is mondott: nem látszik jelentõs esély tartós zonalitás kialakulására a közeljövõben.
November 5 és 10 között egy ilyen képet álmodott a wurlitzer:
Orosz AC, de Észak-Atlanti blokkoló AC sehol, helyette sekély izlandi depresszió meglehetõsen hideg maggal. Ez nem valószínû, hogy le fog zúdulni, mert az Atlanti óceán fölött sem lesz markáns AC. November elsõ harmada tehát nem valószínû, hogy bekerül a télfanok memoárjaiba. Egy biztató dolog azért van: az áramlási mezõ továbbra is döntõen meridionális marad, amely legalább lehetõség szintjén rejti egy télies epizód esélyét a késõbbiek során.
Orosz AC, de Észak-Atlanti blokkoló AC sehol, helyette sekély izlandi depresszió meglehetõsen hideg maggal. Ez nem valószínû, hogy le fog zúdulni, mert az Atlanti óceán fölött sem lesz markáns AC. November elsõ harmada tehát nem valószínû, hogy bekerül a télfanok memoárjaiba. Egy biztató dolog azért van: az áramlási mezõ továbbra is döntõen meridionális marad, amely legalább lehetõség szintjén rejti egy télies epizód esélyét a késõbbiek során.
Igaz, hogy ennyire korán legfeljebb még csak latolgatni lehet a közelgõ télrõl, de mivel sok fórumtársam már kifejtette ezzel kapcsolatban a gondolatait, arra gondoltam, én is leírom a megérzéseimet.
Véleményem szerint egy ehhez hasonló zonális felállás (stabilitásánál fogva) kitarthat akár hónapokig is, DE (ahogy elõttem már többen is írták) ezáltal a hideg egy jó ideig ott maradhat fent északon, és csak gyûlik és gyûlik...
Ha hosszú ideig marad is a zonalitás, akkor is lesznek benne átmeneti (meridionális fázisok). Ezekben az idõszakokban viszont keményen ránk szakadhat a hideg, mondjuk egy kiépülõ blokkoló brit AC jóvoltából. De aztán újraindulhat a zonalitás és kezdõdik minden elölrõl. (Hasonló volt a helyzet 2009 decemberében is: kezdetben enyhe, majd dermesztõ, késõbb újra enyhe.)
Szóval összefoglalva én így képzelem el a következõ telet: hosszúra nyúló zonalitás az átlagosnál valamivel magasabb hõmérsékletekkel (a zonális idõszakok alatt néha egy-egy fincsi viharciklonnal) megspékelve néhány komoly hidegelárasztással.
Persze ez csak spekuláció. De azért érdekes volt így végiggondolni a jövõt
Véleményem szerint egy ehhez hasonló zonális felállás (stabilitásánál fogva) kitarthat akár hónapokig is, DE (ahogy elõttem már többen is írták) ezáltal a hideg egy jó ideig ott maradhat fent északon, és csak gyûlik és gyûlik...
Ha hosszú ideig marad is a zonalitás, akkor is lesznek benne átmeneti (meridionális fázisok). Ezekben az idõszakokban viszont keményen ránk szakadhat a hideg, mondjuk egy kiépülõ blokkoló brit AC jóvoltából. De aztán újraindulhat a zonalitás és kezdõdik minden elölrõl. (Hasonló volt a helyzet 2009 decemberében is: kezdetben enyhe, majd dermesztõ, késõbb újra enyhe.)
Szóval összefoglalva én így képzelem el a következõ telet: hosszúra nyúló zonalitás az átlagosnál valamivel magasabb hõmérsékletekkel (a zonális idõszakok alatt néha egy-egy fincsi viharciklonnal) megspékelve néhány komoly hidegelárasztással.
Persze ez csak spekuláció. De azért érdekes volt így végiggondolni a jövõt
Sajnos további hónapokra ezen kulcsfolyamatok nem adtak komoly statisztikai beválást.
Ezzel a prediktorral kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy decemberen kívül lehet más hónapra is számolni? Úgy tudom, hogy jelenleg "csak" a DAI "létezik", amely ugyebár néhány kulcsterület adott intervallumbéli jellemzõit veszi figyelembe.(Elsõsorban januárra és februárra, tehát a téli hónapokra lennék kíváncsi.)
Hosszútávu elõrejelzés Novembere avagy áthidalás a JELEN és a korábbi Decemberi szezonális elõrejelzésem(lásd.: Link ) között.Mind emelett ez idáig nem volt túl átlátható, hogyan s miként fog ez lezajlani.Elõzménye,szakmai áttekintése: Amatör ill. hivatásos meteorológusok gondolom már biztosan észre vették ez idõtájt, hogy a mély ciklonok Ény.Európa felett (a Golf áramlat mentén) gyakran (északnak) felkanyarodó sürû izobár rendszerei jelentõs anticiklon hajlammal bírnak Ék Európa felett õsszel.Most se történik másként az elköv. napokban,hetekben október vége felé már kialakulHAT az 'elsõ' 'kezdetleges' ÉK.EU.-i Ac.Ez az egyik fõ kulcsterület.De még nem lesz alatta kellõ hideg.Itt jönnek képbe a mély ciklonok másik jelentös hatásai -tél felé közeledve-, hogy fenn tartják a halmozodó hideget Északon.Vasmagja a hidegnek Észak,ÉK Grönlandon lehet.Szerintem a hónap végére olyan -20-as értékekkel 850Hpa-on. A másik jelentõs hatással biró terület a Labrador félsziget.(De csak addig bír jelentõs befoly. míg kinem alakul az Ék Eu.i AC tele zimával.Utána változnak az erõ fölények.) Miért is jelentõs hely ez? Elmagyarázom.Szó,ami szó jórészt köztudott megállapítás,hogy Észak-Amerika idõjárása hatással van Európa idõjárására.Személyes megfigyeléseim szerint 2010 óta figyelem a térség idõjárását õszi,téli idõszakban. Én azt vettem észre, hogy körülbelül az 58'.szélességi foktól északra benyomúló ciklonok, a Labrador- fsz. mentén Grönlandnak tartva elõodalukon masszivan 'befütik' a sziget nyugati partvidékét valamint a Baffin öbölt.Ez ránk nézve napok múltán a magassági futó áramlatok húrkossá válását idézi elõ,így Európa valamelyik része csak hamar hideget kaphat ény,észak felöl. Ami az attól délebbre alakul ki,ill. halad el és ha haladási iránya nem Grönlandot célozza,nálunk zonalitást nyugatias,dnyi áramlást vonhat maga után. Véleményem szerint Október vége fele találhat be a Baffin öbölbe egy masszív -ciklon elõoldali-melegnyelv,ami Északi,Ék.Grönlandon(idõközben) felgyülemlett hidegmagot áthelyezheti keleti irányba.És itt jönn képbe az épp Atlanti térségbõl már kifutott Jeges - tengert elérõ oszladozó ciklon,ciklonok,amik a már meglévõ Ék Eu.Ac közös áramlási rendszerében átdeportálják a Grönlandi jégverem egy részét Európa Északi,Éki része fölé. És most jönn az amit egy metnetes kolléga mondana erre(szerintem),hogy 'Nincs pardon.' :-) Összegzés: Hazánkban Október hó hátralévõ részeiben jórészt enyhe idõjárást várok,idönként be-be tévedõ hidegfrontokkal,hidegcseppel ezekbõl csapadékkal. November elsõ dekádja már változást hozHAT.(Hisz a már megjelenõ Éki Eu.i anticiklon egyre nagyobb nyomást gyakorol majd Európára.Az Atlanti csigagyár ciklonjai a hideggel feltöltödõben lévõ anticiklon nyugati pereme mentén egyre inkább hó formát ölthet majd a csapadék,ahogy neki 'koccanhatnak' majd az Ac.nak.) Ez az erõviszonyok megváltozásának idõszaka.Ekkortól várom leghamarabb a Mediterrán térség ciklon aktivizálodását.Elöször ényias majd keleti,éki irányból betörõ hidegbetörések hatására. November utolsó fele lehet a legoptimálisabb rá,de nem zárok ki Brit Ac és Éki.Eu.i Ac közé ékelt ránkszabaduló teknöt sem,ami meghozhatja az elsõ hópelyheket nálunk. Egyre inkább a felé hajlok gondolatban,hogy már Novemberben ízelítõt kaphatunk a hóból,de a java majd Decembertõl jöhet. Megjegy.Figyelni kell a Labrador- fsz. betévedõ ciklonokat,mikortól pumpál majd meleget a Baffin-öbölbe.[off: (ui.elnézést a hosszért.tudjátok én ilyen vagyok.esetleges helyesírási,nyelvi hibákért bocsi,még mindig mobilról tolom. ![]()
Mi a közös az 1928/29-es, az 1939/40-es, az 1941/42-es, az 1953/54-es, az 1968/69-es, az 1981/82-es, az 1995/96-os, a 2002/03-as és a 2005/06-os telek elõzményeiben?
Válasz: Mindegyiknél volt egy nyáriasabb idõszak október közepe környékén, többfelé 25 fok körüli/esetleg feletti hõmérsékletekkel!
Válasz: Mindegyiknél volt egy nyáriasabb idõszak október közepe környékén, többfelé 25 fok körüli/esetleg feletti hõmérsékletekkel!
Ezeken a telken ez nem volt jellemzõ egyiken sem. Itt az északi-déli irányítás okozta a változékony és kemény hideg idõt. Fõként északkeleti ármás uralkodott ciklonokkal, mediterrán ciklonokkal, és csak ritkán alakult ki nálunk anticiklon de többnyire az is fagyos hideg levegõvel volt kitöltve.
A 2007-es decemberi negatív anomáliát viszont pont a hidegpárna okozta, és felétek a 30 cm vastag havat a hónap végén is ennek volt köszönhetõ, de a tél többi része enyhe idõvel telt. Amire Te gondoltál arra jó példa volt ez a hónap.
A 2007-es decemberi negatív anomáliát viszont pont a hidegpárna okozta, és felétek a 30 cm vastag havat a hónap végén is ennek volt köszönhetõ, de a tél többi része enyhe idõvel telt. Amire Te gondoltál arra jó példa volt ez a hónap.
Itt a Medencében azért azt is vizsgálni kell ,hogy a pozitív/negatív anomáliát mi okozza: lehet, hogy 850-en +4-5 fokos pozitív eltérés van, miközben a hidegpárna miatt lent ugyanez mínuszban...
Igen le is írtam, hogy a tél folyamán, így õsszel is voltam enyhe idõszakok.
1995 októbere szép volt, átlag felett 1-2 fokkal és gyakorlatilag csapadék nélkül, de november ebben az évben jó 3 fokos negatív anomáliát és többszöri átlag feletti csapadékot és havat is hozott.
2002-ben október 1 fokos negatív anomáliával zárt, és kissé csapadékos volt, és november 1 fokkal volt magasabb értékû hónap és bizony a hónap közepén 20 fok feletti hõmérsékletek is elõfordultak, és szárazabb volt 2002 novembere.
2003 február havi átlagát kiszámoltam Szécsényre -6,8 fok jött ki nem rossz, a minimum átlaga -14,1 fok volt.-) Zabar olyan -7 fok alatt zárhatott a minimum havi átlaga -15 fok alatt lehetett nagyon komoly adatok ezek, de szerte az országba nagyon kemény fagy uralkodott és januárba valamint decemberbe is.
Zabar havi minimumai akkor december -28,3 fok, január -31,9 fok, február -25,6 fok.
1995 októbere szép volt, átlag felett 1-2 fokkal és gyakorlatilag csapadék nélkül, de november ebben az évben jó 3 fokos negatív anomáliát és többszöri átlag feletti csapadékot és havat is hozott.
2002-ben október 1 fokos negatív anomáliával zárt, és kissé csapadékos volt, és november 1 fokkal volt magasabb értékû hónap és bizony a hónap közepén 20 fok feletti hõmérsékletek is elõfordultak, és szárazabb volt 2002 novembere.
2003 február havi átlagát kiszámoltam Szécsényre -6,8 fok jött ki nem rossz, a minimum átlaga -14,1 fok volt.-) Zabar olyan -7 fok alatt zárhatott a minimum havi átlaga -15 fok alatt lehetett nagyon komoly adatok ezek, de szerte az országba nagyon kemény fagy uralkodott és januárba valamint decemberbe is.
Zabar havi minimumai akkor december -28,3 fok, január -31,9 fok, február -25,6 fok.
Azért pontosításra szorul azzal, hogy az említett utóbbi példáknál (1995-96 és 2002-3) jellemzõek voltak az erõs hidegleszakadások szept végén és október elején, de az október mindkét évben (szerintem) pozitív anomáliával zárt, legalábbis hónap 10-25 éig tartó idõszak mindenképpen tartalmazott hosszabb, az átlagnál jóval melegebb idõszakot max rekorddal. Az igazán kemény telek valóban már novemberben kezdõdnek, ám pl. a 93 as év kivétel.. Viszont az idei õsz eddig valóban elég hasonló az említettekhez.
Egyet ne felejtsünk el, a hideg teleket mind-mind ilyen mély leszakadások elõzik meg:
Hurok most:
Link
késõbb:
Link
Majd a végén is:
Link
Mint egy amõba:
Link
Link
Szóval az északi zonális áramlási illetve a futóáramlások továbbra is hajlamoska nagyon délre leszakadni ,mivel onnan csak hideg jön ,így a nagy számok törvénye alapján egy-egy betálal majd a medencébe is. Tehát van egy kellemes esély jó adag kemény fagyos idõre az következõ hónapokban.
Egyébként átnéztem az adataimat és nagyon komoly tévhit, hogy ha hideg október, november akkor enyhe a tél, ez NEM IGAZ!!!!!!!!!!!!!!
A igazán kemény telek szeptember végén októberben kezdõdnek és eszük ágában sincs áprilisig befejezni az akciót. De ezekben is van enyhe periódus akár rekord meleggel egy-egy elõoldalon de többnyire zord, sok fagyos napot téli és havas napot hordoznak magukkal. De ez csakis a mostani meridionális áramlási idõszakra igaz a zonális idõszakban a leszakadás gyors frontátvonulás után érkeznek és általában tovább is állnak gyorsan.
Csak néhány kemény tél mikor már október elején is kemény fagyok és olykor hó is volt:
1879-1880:
Link
1890-1981:
Link
1939-40:
Link
1941-1942:
Link
1995-1996:
Link
2002-2003:
Link
Ezek mind-mind hosszú kemény zord telek voltak olykor egy-egy hónapban -10 fok körüli havi középpel még a fõvárosban is és nem ritkán -30 fok körüli abszolút minimumokkal a fagyzugokban.
2013-2014?:
Majd kiderül van rá ráció bõven. Eddig az igazán zord hosszú telek teljesen hasonlóan indultak mint az idei szezon. És bizony a nagy elõdöknél is bõven voltak kemény fagyok október elsõ napjaiban mint ahogy idén is. Mi lesz ki tudja, de sajnos sok-sok tényezõ van már összefüggésben, hogy ne az én telem legyen az idei:-) De hátha az a fránya reményponty:-)
Hurok most:
Link
késõbb:
Link
Majd a végén is:
Link
Mint egy amõba:
Link
Link
Szóval az északi zonális áramlási illetve a futóáramlások továbbra is hajlamoska nagyon délre leszakadni ,mivel onnan csak hideg jön ,így a nagy számok törvénye alapján egy-egy betálal majd a medencébe is. Tehát van egy kellemes esély jó adag kemény fagyos idõre az következõ hónapokban.
Egyébként átnéztem az adataimat és nagyon komoly tévhit, hogy ha hideg október, november akkor enyhe a tél, ez NEM IGAZ!!!!!!!!!!!!!!
A igazán kemény telek szeptember végén októberben kezdõdnek és eszük ágában sincs áprilisig befejezni az akciót. De ezekben is van enyhe periódus akár rekord meleggel egy-egy elõoldalon de többnyire zord, sok fagyos napot téli és havas napot hordoznak magukkal. De ez csakis a mostani meridionális áramlási idõszakra igaz a zonális idõszakban a leszakadás gyors frontátvonulás után érkeznek és általában tovább is állnak gyorsan.
Csak néhány kemény tél mikor már október elején is kemény fagyok és olykor hó is volt:
1879-1880:
Link
1890-1981:
Link
1939-40:
Link
1941-1942:
Link
1995-1996:
Link
2002-2003:
Link
Ezek mind-mind hosszú kemény zord telek voltak olykor egy-egy hónapban -10 fok körüli havi középpel még a fõvárosban is és nem ritkán -30 fok körüli abszolút minimumokkal a fagyzugokban.
2013-2014?:
Majd kiderül van rá ráció bõven. Eddig az igazán zord hosszú telek teljesen hasonlóan indultak mint az idei szezon. És bizony a nagy elõdöknél is bõven voltak kemény fagyok október elsõ napjaiban mint ahogy idén is. Mi lesz ki tudja, de sajnos sok-sok tényezõ van már összefüggésben, hogy ne az én telem legyen az idei:-) De hátha az a fránya reményponty:-)
Okát én a mostanság gyakori és mély ciklontevékenységben találom. Hisz egyrészt viszonylag pozitiv visszacsatolásként egyben,fent tartja a hidegmagokat,de erõs átkeverõ hatásuk jó voltából jó részt meleg,nedves levegõt pumpál(elõoldalon) a Északisark felé. Míg hátoldalon egészen alacsony szélességek felé kevésbé éles és nagy hõkontaszú légtömeget(0-5fokos 850pHat) kever le. Vagyis stabilizálja a légkört és a sok ciklon által lerántott hideg visszapótlodása se olyan erõs még mint pl. Januárban. Valamilyen formában de továbbra is csendesebb,szárazabb,anticiklonra hajlamos,jórészt hazánkra nézve elõoldali szituációt tartok valoszínünek.
Csak ehhez lenne ennyi kérdésem, hogy: Miért is?
Akad némi jel arra is hogy a korai hidegleszakadások és a viszonylag korai Szibériai hófelhalmozodások jelentõsen visszavethetik a jég valamint hideg felhalmozodást északon. De mint átmeneti szinten. Inkább elodázzák, mint sem kimerítik azt.
Akad némi jel arra is hogy a korai hidegleszakadások és a viszonylag korai Szibériai hófelhalmozodások jelentõsen visszavethetik a jég valamint hideg felhalmozodást északon. De mint átmeneti szinten. Inkább elodázzák, mint sem kimerítik azt.
Számításaim szerint akkor következõképpen sülhet el ez az utolsó hónap.(HA! minden jól megy. 
)
Hosszú hetek munkája és térképek áttanulmányozása alapján két féle verziót tartok valoszínûsíthetõnek.
1. Országosan átlagos hõmérsékletû, átlagostól kissé több csapadékkal
2. Országosan átlagtól hidegebb hõmérsékletû, átlagtól kevesebb csapadékkal.
Indokok:
a,
Továbbra is alacsony Nap tevékenység.(Pár hetes, hónapos csúszással a Földre gyakorolt hatásai alapján)
b,
Személyes tapasztalataim alapján gyûjtött információk.
c,
Az elmúlt évekhez képest az Északi hemiszféria 2013 szintje, a 2005-ös jégkiterjedségi szintet elérõ jégborítottsága, valamint korán behavazodó Kelet és Közép - Szibériai területek.
d,
Babolcsai György: Decemberi Anomália Indexe (DAI) Link
Letölthetõ: Babolcsai György: A decemberi országos havi átlaghõmérséklet elõrejelzése távkapcsolatok alapján
www.met.hu/omsz/kiadvanyok/legkor/index.php?id=59
Velõsen nagyjából leírtam mit hogyan és miként várok, látok,(érzek). Fejtsük ki bõvebben a b, pontból kiindulva.
Megfigyeléseim szerint az elmúlt hetekben uralkodó keleties áramlás, valamint a népi megfigyelés - nem figyelmen kivül hagyása - add némi képet a jövõt illetõen. Hisz az áramlási muszterek, még ha évente pár hetes, napos idõeltolodással is, de képet adhatnak a jövõrõl, milyen áramlásra van leginkább hajlam az év utolsó harmadához közeledve éppen.
Hajlam mutatkozik Közép valamint Kelet - Európai anticiklon hajlamra is az elmúlt idõszakban, amit véleményeim szerint egyik fontos összetevõje lehet akár a November utolsó dekádját, Decemberben beinduló esetleges mediterrán ciklontevékenységet illetõen.
Hosszú ideje már viszonylag csendes Mediterrán -(egy - két kivételtõl eltekintve) meglehetõsen hallgat, de a idõközben Északon folyamatosan erõsödõ hidegmagok(lásd. egyre hosszabb éjszakák, rövidebb nappalok) idõvel egyre jobban kiélezik a hõkontraszot majd.
Akad némi jel arra is hogy a korai hidegleszakadások és a viszonylag korai Szibériai hófelhalmozodások jelentõsen visszavethetik a jég valamint hideg felhalmozodást északon. De mint átmeneti szinten. Inkább elodázzák, mint sem kimerítik azt.
Csapadék szempontjából hosszúideje már, gyakran kialakuló blocking helyzetek, valamint a Európai kontinens keleti és középsõ, részben északi részére érintõ anticiklon hajlam Dél - Európát( a Mediterrán térséget) és Közép - Európát keveredési zónába oszhatja.
Klaszikus példának talán egy Dny-Ék tengelyirányban hosszan elnyúló Balti-tengeri anticiklon által lerántott beton biztosan hideg és száraz hidegöblítés tûnik a legjobb érvelésnek fejemben. Ami a Lengyel-alföldön át a Kárpátokat megkerülve, de érintve hazánkat, a franciákon át a Földközi - tenger medencéjében, Észak - Olaszországi tengerpartoknál mediterrán ciklont generál. S mint kiegyenlítödésre törekvõ légkörünk hazánkon át dny-ék tengelyirány mentén felrántja Kijev irányába. 
Mi meg szerencsés esetben hó oldalon, átmenetileg dk-en és keleten esõsebb oldalon helyezkednénk el.
Én igy látom. Lehet merész húzás az épp szunnyadóban lévõ Mediterrán "ciklon gyárába" kapaszkodni, de nem igazán hiszem el azt hogy az éven az a térség nem fog többé jobban aktivizálodni.
Ha pedig az 1. verzióm bukik és kardomba dölök, mert a Novemberbe aktivizálja magát a Földközi - tenger vidéke és agyba fõbe kapjuk majd az esõt, nincs baj ott a másik. Bár 2. -nél kevesebb csapadékra tettem le voksomat, nem kizárt hogy a jórészt Közép-,Kelet - Európai anticiklon hajlam, egy szibériai antciklon benyúlásának jóvoltából száraz hideget kapnánk a javából. Esetleg az elején némi hóval. De jórészt úgy gondolom Balkánt betemetné a hó, mi meg Ac alatt csorgatnánk a nyálunkat szenteste pár centi igazi karácsonyi paplanért.
Így ha sikerül megúsznunk idõ elött az esõs ciklon dömpinget és ha már beindult meg lesz hozzá a hideg is, még a végén tényleg igazán havas karácsonyunk lesz. Nekem meg, meg még jó néhányunknak, aki ezen tényálláson van igazunk, igazam.
)Hosszú hetek munkája és térképek áttanulmányozása alapján két féle verziót tartok valoszínûsíthetõnek.
1. Országosan átlagos hõmérsékletû, átlagostól kissé több csapadékkal
2. Országosan átlagtól hidegebb hõmérsékletû, átlagtól kevesebb csapadékkal.
Indokok:
a,
Továbbra is alacsony Nap tevékenység.(Pár hetes, hónapos csúszással a Földre gyakorolt hatásai alapján)
b,
Személyes tapasztalataim alapján gyûjtött információk.
c,
Az elmúlt évekhez képest az Északi hemiszféria 2013 szintje, a 2005-ös jégkiterjedségi szintet elérõ jégborítottsága, valamint korán behavazodó Kelet és Közép - Szibériai területek.
d,
Babolcsai György: Decemberi Anomália Indexe (DAI) Link
Letölthetõ: Babolcsai György: A decemberi országos havi átlaghõmérséklet elõrejelzése távkapcsolatok alapján
www.met.hu/omsz/kiadvanyok/legkor/index.php?id=59
Velõsen nagyjából leírtam mit hogyan és miként várok, látok,(érzek). Fejtsük ki bõvebben a b, pontból kiindulva.
Megfigyeléseim szerint az elmúlt hetekben uralkodó keleties áramlás, valamint a népi megfigyelés - nem figyelmen kivül hagyása - add némi képet a jövõt illetõen. Hisz az áramlási muszterek, még ha évente pár hetes, napos idõeltolodással is, de képet adhatnak a jövõrõl, milyen áramlásra van leginkább hajlam az év utolsó harmadához közeledve éppen.
Hajlam mutatkozik Közép valamint Kelet - Európai anticiklon hajlamra is az elmúlt idõszakban, amit véleményeim szerint egyik fontos összetevõje lehet akár a November utolsó dekádját, Decemberben beinduló esetleges mediterrán ciklontevékenységet illetõen.
Hosszú ideje már viszonylag csendes Mediterrán -(egy - két kivételtõl eltekintve) meglehetõsen hallgat, de a idõközben Északon folyamatosan erõsödõ hidegmagok(lásd. egyre hosszabb éjszakák, rövidebb nappalok) idõvel egyre jobban kiélezik a hõkontraszot majd.
Akad némi jel arra is hogy a korai hidegleszakadások és a viszonylag korai Szibériai hófelhalmozodások jelentõsen visszavethetik a jég valamint hideg felhalmozodást északon. De mint átmeneti szinten. Inkább elodázzák, mint sem kimerítik azt.
Csapadék szempontjából hosszúideje már, gyakran kialakuló blocking helyzetek, valamint a Európai kontinens keleti és középsõ, részben északi részére érintõ anticiklon hajlam Dél - Európát( a Mediterrán térséget) és Közép - Európát keveredési zónába oszhatja.
Klaszikus példának talán egy Dny-Ék tengelyirányban hosszan elnyúló Balti-tengeri anticiklon által lerántott beton biztosan hideg és száraz hidegöblítés tûnik a legjobb érvelésnek fejemben. Ami a Lengyel-alföldön át a Kárpátokat megkerülve, de érintve hazánkat, a franciákon át a Földközi - tenger medencéjében, Észak - Olaszországi tengerpartoknál mediterrán ciklont generál. S mint kiegyenlítödésre törekvõ légkörünk hazánkon át dny-ék tengelyirány mentén felrántja Kijev irányába.
Mi meg szerencsés esetben hó oldalon, átmenetileg dk-en és keleten esõsebb oldalon helyezkednénk el.Én igy látom. Lehet merész húzás az épp szunnyadóban lévõ Mediterrán "ciklon gyárába" kapaszkodni, de nem igazán hiszem el azt hogy az éven az a térség nem fog többé jobban aktivizálodni.
Ha pedig az 1. verzióm bukik és kardomba dölök, mert a Novemberbe aktivizálja magát a Földközi - tenger vidéke és agyba fõbe kapjuk majd az esõt, nincs baj ott a másik. Bár 2. -nél kevesebb csapadékra tettem le voksomat, nem kizárt hogy a jórészt Közép-,Kelet - Európai anticiklon hajlam, egy szibériai antciklon benyúlásának jóvoltából száraz hideget kapnánk a javából. Esetleg az elején némi hóval. De jórészt úgy gondolom Balkánt betemetné a hó, mi meg Ac alatt csorgatnánk a nyálunkat szenteste pár centi igazi karácsonyi paplanért.
Így ha sikerül megúsznunk idõ elött az esõs ciklon dömpinget és ha már beindult meg lesz hozzá a hideg is, még a végén tényleg igazán havas karácsonyunk lesz. Nekem meg, meg még jó néhányunknak, aki ezen tényálláson van igazunk, igazam.
Hú, köszönöm az észrevételt!
Hulla vagyok mostanság, így elõjelt tévesztettem, -2,3 akart a prediktorból kijövõ decemberi anomália lenni, mert +0,4 fokos (1981-2000-es, nekem 0,4 van bevésve, ám ezek szerint az is hibás) átlaggal számoltam.
Ellenben +0,2-vel számolva 2,1 fokos anomália jött ki nekem.
Hulla vagyok mostanság, így elõjelt tévesztettem, -2,3 akart a prediktorból kijövõ decemberi anomália lenni, mert +0,4 fokos (1981-2000-es, nekem 0,4 van bevésve, ám ezek szerint az is hibás) átlaggal számoltam.
Ellenben +0,2-vel számolva 2,1 fokos anomália jött ki nekem.
A meki-nél is nagy sorok állnak. Talán az emberek is zsírt tartalékolnának? 
Kövezzetek meg, de valamiért én is most egy hideg tél felé hajlok. Rég volt már egy igazi kemény tél. Voltak epizódszerû hidegek, de hogy egy jó kis kemény tél legyen az rég volt. Itt van már az ideje. Kíváncsian várom majd az állatos cikket én is.
Kövezzetek meg, de valamiért én is most egy hideg tél felé hajlok. Rég volt már egy igazi kemény tél. Voltak epizódszerû hidegek, de hogy egy jó kis kemény tél legyen az rég volt. Itt van már az ideje. Kíváncsian várom majd az állatos cikket én is. 
Talán szolgálhatok némi infóval,de csak a halbiológia szemszögébõl. Ezek az állatok mostanában furcsamód túlzottan nagy étvágyat mutatnak, miközben az elmúlt idõszak már fagyokkal tarkított volt.Több kolléga is jelezte ezt! Szokatlan a jelentõs zsírfelhalmozás is az intramuskularis szövetekben, de a hasûri zsírtartalékolás is nagyobbnak tûnik-.... Lehet hogy igenis nagy tél lesz??! 
(Nem bánnám!)
(Nem bánnám!) 
Megnyugtató a hasonlóság, de persze nem olyan meglepõ. Mindkettõben "dolgozik" a szibériai hótakaró, a magyarországi csapadék és légnyomás között pedig szoros a kapcsolat, az észak-atlanti légnyomás pedig most is úgy viselkedett, ahogy kell.
Lenne viszont egy kérdésem. Azt írod, hogy "a prediktor -1,9 lett, azaz 1,5 fokos országos negatív anomáliát jelez elõre". Ezek szerint Te -0,4 fokos országos decemberi sokéves átlaghõmérséklethez viszonyítasz. Melyik idõszaké ez? Vagy Mályira vonatkozik? (Az országos 1971-2000-es +0,5, 1981-2010-es +0,2 fok, én az utóbbit használom.)
Lenne viszont egy kérdésem. Azt írod, hogy "a prediktor -1,9 lett, azaz 1,5 fokos országos negatív anomáliát jelez elõre". Ezek szerint Te -0,4 fokos országos decemberi sokéves átlaghõmérséklethez viszonyítasz. Melyik idõszaké ez? Vagy Mályira vonatkozik?
(Az országos 1971-2000-es +0,5, 1981-2010-es +0,2 fok, én az utóbbit használom.)
A klíma folyamatos változásával persze az átlagok is változnak (és itt máris felvetõdik a klíma definíciója is, de ebbe most nem érdemes itt belemenni). A tízéves (1981-1990-es) átlag csak kényszerûségbõl szerepel a cikkben, viszont éppen azt demonstrálja, hogy még azzal (egy részidõszak átlagával) is jól elõrejelezett volna a DAI. Mindez azt mutatja, hogy az elmúlt harminckét évben nagyon megbízható, stabil volt a kapcsolat.
(Anno valami olyasmit tanultuk, hogy a 30 éves klíma normál azért vált a klimatológiában széles körben elterjedtté és elfogadottá, mert megfelelõnek látszó kompromisszum: egyrészt statisztikailag elég hosszú idõszak, másrészt viszont elég rövid ahhoz, hogy a klíma változásai detektálhatóak legyenek.)
Más dolog, de a DAI-val kapcsolatban meg kell említeni, hogy a 80-as évek elõtt (sajnos a prediktor számára nélkülözhetetlen hóadatok csak 1967-tõl állnak rendelkezésre) - bár az évek többségében egészen elfogadható eredményt hozott a módszer (jóval alacsonyabb volt a korreláció, mint azóta, de azért tagadhatatlanul ugyanolyan típusú kapcsolat látszódott) - voltak teljesen rossz elõrejelzések is. Felmerülhet tehát a kérdés (és persze bennem is felmerül idõnként, hát hogy ne merülne! ), hogy mi garantálja, hogy idén is mûködik a módszer, nem ér-e véget éppen most a klíma ezen sajátossága? Erre a téma avatott szakértõjének számomra megnyugtató szavaival válaszolhatok: olyan erõs ez a távkapcsolat, hogy nagyon kicsi a valószínûsége, hogy egyik pillanatról (évrõl) a másikra megszûnjön vagy drámaian legyengüljön. És annak természetesen még kisebb az esélye, hogy éppen idén történjen meg mindez.
(Anno valami olyasmit tanultuk, hogy a 30 éves klíma normál azért vált a klimatológiában széles körben elterjedtté és elfogadottá, mert megfelelõnek látszó kompromisszum: egyrészt statisztikailag elég hosszú idõszak, másrészt viszont elég rövid ahhoz, hogy a klíma változásai detektálhatóak legyenek.)
Más dolog, de a DAI-val kapcsolatban meg kell említeni, hogy a 80-as évek elõtt (sajnos a prediktor számára nélkülözhetetlen hóadatok csak 1967-tõl állnak rendelkezésre) - bár az évek többségében egészen elfogadható eredményt hozott a módszer (jóval alacsonyabb volt a korreláció, mint azóta, de azért tagadhatatlanul ugyanolyan típusú kapcsolat látszódott) - voltak teljesen rossz elõrejelzések is. Felmerülhet tehát a kérdés (és persze bennem is felmerül idõnként, hát hogy ne merülne!
), hogy mi garantálja, hogy idén is mûködik a módszer, nem ér-e véget éppen most a klíma ezen sajátossága? Erre a téma avatott szakértõjének számomra megnyugtató szavaival válaszolhatok: olyan erõs ez a távkapcsolat, hogy nagyon kicsi a valószínûsége, hogy egyik pillanatról (évrõl) a másikra megszûnjön vagy drámaian legyengüljön. És annak természetesen még kisebb az esélye, hogy éppen idén történjen meg mindez. 
Amennyiben valóban bekövetkezik a most már várt, átlagosnál jelentõsen (2 fok)hidegebb december, akkor az az érdekes, és rendkívül ritka helyzet áll elõ, hogy a legutóbbi 4 decemberbõl 3 lesz szignifikánsan hidegebb.
Errõl hamarosan az éghajlatváltozás oldalon tervezek egy hosszabb anyagot, mert érdekes összefüggéseket vet fel
Errõl hamarosan az éghajlatváltozás oldalon tervezek egy hosszabb anyagot, mert érdekes összefüggéseket vet fel
Ahogy már a minap leírtam a Társalgóban, az általam eléggé preferált pre analogiam módszer alkalmazása révén elég sok érintkezési pontot találtam 1995-tel. A sarkvidéki jég/szibériai hóborítottság, a hidegbázis gyors regenerálódása, a kitartó meridionális áramlási muszterek fennállása Európában plusz az október eleji rekordhideg nálam is mind egy, az átlagosnál hidegebb tél 1. fele irányába mutatnak. Szívesen fogadnék egy kis ún.állatprediktort is, vajon az élovilág milyen telet vár?
Szerény személyem mint átlagos földi halandó, az új tanulmányodat vezérlõ DAI-hoz már nem tud adatokat beszerezni, ám a régi prediktorod emberközelibb, így ahogy tavaly egész jól bekalkuláltam, idén is megpróbáltam, ráadásul most még a hótakaró expanzió 40. heti adata nélkül (azt körül-belül kinézve).
Nekem az elõzetesen kalkulált prediktor a szeptember végi csapadékhajrának köszönhetõen -1,9 lett, azaz 1,5 fokos országos negatív anomáliát jelez elõre!
Kíváncsi leszek a 40.heti pontos adattal mennyi lesz.
Egy biztos, az én elõzetes prediktor-körvonalazásom egész jól egyezik Te DAI-körvonalazásoddal.
Nekem az elõzetesen kalkulált prediktor a szeptember végi csapadékhajrának köszönhetõen -1,9 lett, azaz 1,5 fokos országos negatív anomáliát jelez elõre!
Kíváncsi leszek a 40.heti pontos adattal mennyi lesz.
Egy biztos, az én elõzetes prediktor-körvonalazásom egész jól egyezik Te DAI-körvonalazásoddal.
Nekem egy kérdésem lenne, ehhez kiemelnék a cikkbõl két dolgot.
"az 1981-2010-es átlaghoz képest"
"ha már 1991-tõl elõrejelzésként használhattuk volna a DAI-t"
Elvileg a klíma folyamatosan változik, tehát az átlagok is folyamatosan változnak. Ennek mennyi lehet a jelentõsége?
"az 1981-2010-es átlaghoz képest"
"ha már 1991-tõl elõrejelzésként használhattuk volna a DAI-t"
Elvileg a klíma folyamatosan változik, tehát az átlagok is folyamatosan változnak. Ennek mennyi lehet a jelentõsége?
Köszönjük a friss adatokat. Ettõl féltem, és meglátjuk mit hoz a jövõ, ja és kíváncsi vagyok a többi paraméterre is:-)
Hideg decembert jelez elõre a Decemberi Anomália Index.
Az idei DAI pontos értéke ugyan még nem áll rendelkezésre - mivel az abban kb. egyharmados súllyal szereplõ eurázsiai hótakaró növekedés záró (40. heti) adatát várhatóan csak valamikor november elején teszi közzé a Rutgers Snow Lab, a kb. kétharmados súllyal szereplõ szeptemberi légnyomás-anomália különbség pontos értéke pedig szintén nem ismert, ugyanis az amerikai költségvetési vita következtében történt államigazgatási leállás nyomán elérhetetlenné váltak az NOAA/NCEP reanalízis mezõi -, azonban a napi hótakaró térképek alapján (1981-tõl számítva) rekord közeli volt a szibériai hótakaró expanziója az idei 37. és 40. hét között (a 37. és 39. hét között a már publikált számok alapján meg is döntötte a rekordot), illetve szeptember 28-án -0,9 hPa-on állt a definiált légnyomás-anomália különbség. Ezen adatok szerint az idei DAI nagy valószínûséggel a (-1,3; -2,3) °C-os intervallumba eshetett. Ennek középértékével számolva a DAI idei becslése az elõttünk álló decemberre (-0,8; -2, °C-os anomália lenne, azaz a decemberi országos havi átlaghõmérsékletre az elõrejelzett intervallum: (-0,6; -2;6) °C. A pontos adatok ismeretében - remélhetõen legkésõbb november elején - majd ismertetem e helyen DAI végleges értékét.
A DAI részletes leírása itt olvasható: Link
Az idei DAI pontos értéke ugyan még nem áll rendelkezésre - mivel az abban kb. egyharmados súllyal szereplõ eurázsiai hótakaró növekedés záró (40. heti) adatát várhatóan csak valamikor november elején teszi közzé a Rutgers Snow Lab, a kb. kétharmados súllyal szereplõ szeptemberi légnyomás-anomália különbség pontos értéke pedig szintén nem ismert, ugyanis az amerikai költségvetési vita következtében történt államigazgatási leállás nyomán elérhetetlenné váltak az NOAA/NCEP reanalízis mezõi -, azonban a napi hótakaró térképek alapján (1981-tõl számítva) rekord közeli volt a szibériai hótakaró expanziója az idei 37. és 40. hét között (a 37. és 39. hét között a már publikált számok alapján meg is döntötte a rekordot), illetve szeptember 28-án -0,9 hPa-on állt a definiált légnyomás-anomália különbség. Ezen adatok szerint az idei DAI nagy valószínûséggel a (-1,3; -2,3) °C-os intervallumba eshetett. Ennek középértékével számolva a DAI idei becslése az elõttünk álló decemberre (-0,8; -2,
°C-os anomália lenne, azaz a decemberi országos havi átlaghõmérsékletre az elõrejelzett intervallum: (-0,6; -2;6) °C. A pontos adatok ismeretében - remélhetõen legkésõbb november elején - majd ismertetem e helyen DAI végleges értékét. A DAI részletes leírása itt olvasható: Link
Az igazán érdekes az lenne, ha ez a hidegelárasztás mégsem lenne teljesen száraz... Erre amúgy, ami a jelen idõszakot illeti van némi esély, bár csekély. Az biztos, hogy megkapnánk az elsõ hózáporokat, esetleg észak-északkeleten nálunk is havazhatna.
Itt ÉK-n rombolni fog. Az utóbbi idõben nem volt csapadék errefelé. Minden száraz, erre jön a száraz levegõ is. Szép lesz. Én Nyírtelken -3/-4 körül várom az alját pénteken és szombaton is. De van egy olyan érzésem, hogy a -5 is meglehet kedvezõ esetben valamelyik nap derült ég és szélcsend esetén.
A folytatás nagy kérdés, az ECM ránkhúzza a 10-12 fokos izotermát, ez megfelelõ feltételek mellett novemberben is elég volna 20 fokra. A Gfs is kacérkodik vele, bár inkább ûrtávlatban.
Szombat éjszakától a magasban már enyhülés kezdõdik, könnyen lehet hogy a felhõzet már megvédi az ország nagyobb részét a fagytól, de cserébe nem kizárt, hogy nappal országosan 10 fok alatt ragadunk, és 1 napig nem lesz napi hõingás. szerintem a csöütörtök hajnal és a péntek hajnal esélyes, de szerdán több helyen még 15 fok fölé mehet a Dunántúlon így inkább csak gyenge fagy valószínû, Péntek lesz nagyon kritikus, Miskolc térségében jó eséllyel lesz -3 fok legalább, de szerintem -5 is a közelben, Nyugaton szerintem nagyobb területek fagymentesek maradnak, de a Bakony völgyeiben illetve a Gerecse térségében meglehet a -2, -3 fok. Annyi esõ esett, ha leáll a szél a völgyekben megül a köd, ez reggelre akár kisebb zúzmaralerakódást is okozhat keményebb fagy mellett, de visszafogja annak mértékét, ha viszont marad légmozgás akkor olyan 0 fok közeil értékek esélyesek
Szombat éjszakától a magasban már enyhülés kezdõdik, könnyen lehet hogy a felhõzet már megvédi az ország nagyobb részét a fagytól, de cserébe nem kizárt, hogy nappal országosan 10 fok alatt ragadunk, és 1 napig nem lesz napi hõingás. szerintem a csöütörtök hajnal és a péntek hajnal esélyes, de szerdán több helyen még 15 fok fölé mehet a Dunántúlon így inkább csak gyenge fagy valószínû, Péntek lesz nagyon kritikus, Miskolc térségében jó eséllyel lesz -3 fok legalább, de szerintem -5 is a közelben, Nyugaton szerintem nagyobb területek fagymentesek maradnak, de a Bakony völgyeiben illetve a Gerecse térségében meglehet a -2, -3 fok. Annyi esõ esett, ha leáll a szél a völgyekben megül a köd, ez reggelre akár kisebb zúzmaralerakódást is okozhat keményebb fagy mellett, de visszafogja annak mértékét, ha viszont marad légmozgás akkor olyan 0 fok közeil értékek esélyesek
Egyelõre csak a 20 foknak van reális esélye 7-tõl az ország egyes részein, attól több nem látszódik amíg a szem ellát. Az ország 2/3-án lesz legalább -1 fok vagy az alatti érték. Fõleg a péntek szombat reggel lesz fagyos. Addigra itt is leáll a szél, így én is olyan -3 -4 fokot várok ide. El fog fagyni minden, sajnos elég korán.
Sajnos ez a hidegleszakadás is, úgy tûnik inkább ránk jön, mint keletre, bár nem tudom itt a Kárpátok besegít -e némelyest még, arra számítok, hogy a várt fagyok mértékét csökkenti esetleg az ország DNY felén - kétharmadán legfeljebb a fagyzugokra korlátozódik. Elég siralmas lenne, ha a nincs kegyelem után térnének vissza a 25-26 (vagy esetleg több) fokok. Bár még mindig jobb lenne, mint egy ismételt hidegelárasztás.
Inkább megérzés alapján az idei telet sem a télfanok, sem a tavaszvárók igazából nem köszönnék meg.
Inkább megérzés alapján az idei telet sem a télfanok, sem a tavaszvárók igazából nem köszönnék meg.
Az elõoldalból viszont könnyen lehet teknõ, masszív csapadékkal, ha ez a korai hidegleszakadás megismétlõdik még 2-3-szor.
Egyre határozottabban hiszem, hogy a hónap közepére -végére átmenetileg elõoldali helyzetbe kerülhetünk. Ném [esõ] i kárpótlást kaphatnánk a hideeegek után! No aztán majd meglátjuk, de vannak jelei ennek a mostani futásokat alapul véve. (Igaz ,az ellenkezõjének is...)
Úgy emlékszem, hogy november elején jelentek meg mindig ezek a hírek.
Pont ma reggel gondoltam rá én is, hogy lassan már olvasnám idén is myloh és Snowhunter közös írását a vadvilág felkészülésérõl, valamint az ebbõl levonható konzekvenciákról.
Nem tudom, myloh mikor jön le a hegyrõl, de ilyentájt szokása, hogy beszámoljon az etetõ és zsírhelyzetrõl
Igen õk költözõmadarak és tudnak repülni. Ha repülni tudnánk, közülünk is páran - a nyárkedvelõk - készülõdnének már a nagy útra, gondolok elsõsorban Brekre, Lászra, Floora és Anarkira. Õket tavasszal várnánk vissza. Ráadásul Afrika középsõ részén javában tart a zivatarszezon is. 
A vasárnap kezdõdött vénasszonyok nyara (én a huszonegykét fokos, napos, gyengén szeles idõt már oda sorolom) a héten kitart, a modellek szerint a jövõ hét elején kaphatunk egy szárazabb hidegöblítést, de véleményem szerint környékemen ez talaj menti fagyokat még nem fog okozni.
A vasárnap kezdõdött vénasszonyok nyara (én a huszonegykét fokos, napos, gyengén szeles idõt már oda sorolom) a héten kitart, a modellek szerint a jövõ hét elején kaphatunk egy szárazabb hidegöblítést, de véleményem szerint környékemen ez talaj menti fagyokat még nem fog okozni.
Szerintem sem valószínû az ECM OP-ja, hogy megvalósul. Ez csak egy elszállt futás. Amit viszont észrevettem, hogy megindultak a költözõ madarak DNY felé. Nagyon sok madárcsapatot láttam Ék-Dny felé repülni. Talán õk tudnak valamit amit mi nem?
Sajnos, vagy nem, most úgy tûnik a jelenlegi K-európai síkság felett örvénylõ ciklon megalapozza a jövõ hét közepéig is a kissé barátságtalan õszi idõjárás folytatását. Az szinte biztosra vehetõ, hogy frontjai jókora hideg bázisból szakítanak le nagyobb "falatokat", és a Moszkvaiak fûtésszámláit rendesen felsrófolják! Ránk nézve ez csupán a hét végén lesz lágyabban érezhetõ. De aztán ,legalábbis az ECM-op ijeszteget minket fagyos folytatással. A ciklon helyén kialakuló AC- t. kitöltõ hideg levegõ nyugalomba jut,de a keleties, illetve Dk-i.áramlással jöhet belõle bõven hozzánk is. Hajnalonta kisebb fagyokra fel kell készülni úgy látszik. Kérdés a folytatást nézve, hogy a korai Ék európai hideg halmozódás sorsa mi lesz? Picit korainak tartom a jelenlegi helyzetet, ezért csupán megérzésbõl gondolom úgy, hogy a meleg levegõ is bepróbálkozik még Október közepén!
Tavaly október 26 án volt egy izolált hidegleszakadás, ami havazást is hozott a hegyekbe, ettõl eltekintve még novemberre is visszaenyhült az idõ sõt, még a hóvége sem öltött igazából télies jelleget, aztán december 6-ra megjötta hideg hóval, de az is csak amolyan becsületes decemberi idõ és semmiképpen nem nevezném már korainak... ellenben 1993 novembere az az volt.
Amúgy a Hari Seldon féle prediktorban -erõsen közvetve- a meridionális, zónális áramlásokon keresztül igen is hatással van a december idõjárására, azaz, ha ez pozitív anomáliás, már egy hónap ment is a levesbe, persze kétségtelenül lehet még januárban, februárban/márciusban tél...
Amúgy a Hari Seldon féle prediktorban -erõsen közvetve- a meridionális, zónális áramlásokon keresztül igen is hatással van a december idõjárására, azaz, ha ez pozitív anomáliás, már egy hónap ment is a levesbe, persze kétségtelenül lehet még januárban, februárban/márciusban tél...
Ez nincs igazából nagy összefüggés, hogy ha hamar jön a hideg akkor nem lesz kemény tél. Idén márciusban is nem úgy emlékszem, hogy fürdõgatyában mászkáltunk volna. Pedig voltak elõtte is hidegek bõven. Korán jött a hó tavaly is aztán mégis mi lett végül. Érdekes.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Téli időszámítás - Október 26-án óraátállítás
MetNet | 2025-10-21 20:39
Szabályzat