Bioszféra

Hétvégén lehet én is nekivágok
Noli!

Ha legközelebb találsz cserebogarat,ne öld meg ne dobd ki,hanem küld el nekem

Én sem szeretem a mûvizeket. Az igazi morotvás, majdnem megközelíthetetlen vizeket imádom, vagy az "eldugott " folyószakaszokat, amikor a balinok rabolnak, közben érzed a finom iszapillatot. Uhhh...holnapután horgászás lesz ebbõl

Utállom a fenekezõs 60 méterre beb..ós módszert,rákötni a csilingelõt az 50-es mazzagra oszt berántani a halnak,szerintem egy patak-folyó partján az ágak között óvatosan megközeliteni a vizet,csendbe lenni és óvatosan a vizre engedni a bogarat vagy a májat,és ha csip a szúnyog vagy bök a tüske,akkor is csendbe leni,és a fák ágai közül kiemelni a kilós domit,na ez müvészet...

Jaja, finom szerkó dukál az ilyen finom munkához

Húha ezt kipróbálom az idén,juhhéjj
Kb. 7-8 éve volt egy fellángolásom ezügyben,és olvastam is róla hogy az Alpokalján lévõ patakokban hogyan horgásznak ily módon,és tök izgi lehet...
Gondolom nagyon vékony zsinor kell hozzá,csak amit nem tudok hogy egy kis patakon is müködik-e a dolog,és gondolom nagyon óvatosan kell megközeliteni a vizet,és a vizrelibbenteni a bogarat...
Aztán mikor rászántam magam,nem tudtam cserebogarat szedni...

Nincs benne nagy tapasztalatom. Régen csináltam így egy párszor, azóta körömvillantó. De van aki erre esküszik. Egyszerûen csak "szedni kell" a fákról. Van amit különösen kedvelnek. Meglátásom szerint a szilvafa az egyik kedvencük. Nem minden évben vannak, van olyan év amikor nem is látni (persze ez a májusival is így van). A Túr folyón horgásztunk így vele. Ez a víz egy elég lassú folyású, épp ezért ideális erre. Én a horogra tûztem, aztán mehet Élmény amikor kiszúrja a domi Onnantól "nyert ügyed van", mert nem hagyja békén a gondolat, hogy ahun a kaja Nem olyan lusta mint a csuka

Azááááááááám
Szoktál domizni cserebogárral??
Komoly?
Mesélj már róla,mert én szöcskével szoktam,de cserebogárral állati nagy buli állitólag,ahogy a viz tetején úszó bogarat lehuzza a domi,soxor métereken át figyeli alúlról,majd utána támadja meg...
Bele kell bökni a cserebogárba a horgot és ugy úsztatni,vagy hozzá szoktad kötni a horoghoz??
Tudsz tanácsot adni??
Cserebogarat hogy kell szedni?
Hol és milyen vizeken szoktál domizni?
Én télen májjal szoktam...

Igen, bár õk elõre dörzsölik a szárnyukat a májusi zsíros falatokra

A verebek is nagy vadászaik :-)

Ejj a domolykók de szeretik Szépen lassan úsztatva...

A cserebogarunk (Rhizotrogus aequinoctialis - ahogy Jaurinum ismeretlenül is belõtte :-)

Én amikor régen jártam Angliában, láttam egy könyvespolcon egy az egyben ezt a könyvet :-)

De tényleg szuper: jók a rajzok, leírja a hangokat, és úgy vannak sorbarendezve a madarak, hogy 2-3 egymás melletti oldalon belül van az összes szóbajöhetõ.

Pontosan ezért imádom én is! Gyerekkoromban egy angol madárhatározóm volt, na az hasonló volt, de ez részletesebb meg jobbak a képei is.

Ez egy nagyon jó könyv szerintem, teljesen jól használható!

Kösz az olvasnivalót :-)

Gyökértróger?

Akkor áprilisi lesz. Õ a Rhizotrogus.

Most nézem, ez magyarul áprilisi cserebogár néven is fut, akkor gondolom nem olyan nagy szám. :-)

nem tudom, ez akkora volt, mint amelyik nyáron szokott lenni, tehát nem olyan bazi nagy, mint a májusi
Kép alapján annak tûnik
Szõrös a hónalja és szép legyezõs csápja van.

Rhizotrogus aequinoctialis? (ezt ne moderáljátok ki, nem káromkodás)

CSEREBOGÁÁÁR
Most fényképeztem. Berepült az irodába. Kolléga már azóta kidobta az ablakon. Este felrakom a képet.

Értem, meg ha valami nem megy, még mindig megkérdezheted tõlem :-)

Ismerem. Csak eddig nem volt pénzem rá. Nekem elég lesz az említett 2 kishatározó is.

Link
megvan, ez az.

Noli, múltkor tettél be egy parádés képet a mezei homokfutrinkáról. Hát, képzeld, ma találkoztam vele (gondolom egy másikkal). Nevéhez méltán igen fürge, de röpte is meglepõen biztos és gyors volt. Link

Nem tudom, a madaras ennyire kicsiben elég átfogó-e, nekem erre van egy "szent" könyvem, mondjuk az nem is ilyen olcsó volt, kb 8000-, de elsõ osztályú, kiváló fordítás, magyarosított madárhang-leírások, kiválóan használható képek. Sajna most nem tudok kiadót mondani, úgy 4-5 éve jött ki. Sötétzöld az eleje.

Bevallom, abból csak az egyszikûs van meg. De tervezem a többi (+ a madarasak) megvételét is.

Az alma is török szó! :-)

A pókos nekem is megvan, gombás könyvem meg szinte méterben áll otthon. :-)
Amúgy nagyon szimpatikus kis határozók és tényleg jól használhatók. Gondolom a növényesek is :-)

Nagyszerû sorozat ezek az Élõvilág Könyvtáras Kishatározók! Én nemrég a Pókok és a Gombák I. köteteket vettem meg. Azért jók, mert végre nem németbõl meg angolból lefordított részben "idegen" flórát-faunát bemutató könyvek, kevés itthoni jellegzetességgel (mint a könyvesboltokban látható 5-6 féle ugyanolyan kiadvány..), hanem kis hazánk leggyakoribb, legérdekesebb fajait mutatja be. Nem mellesleg, kiváló fotóanyaggal.

Méghogy "nem könnyû".. Hiába tartoznak a kökörcsinek a legkedveltebb növények közé szakember-laikus számára egyaránt, a "Pulsatilla pratensis" (réti kökörcsin) alakköre, a benne foglalt fajok rendszertani helyzete máig vitatéma. Amit Noli fényképezett, az biztosan a fekete (P.nigricans vagy P.pratensis ssp.nigricans), ugyanis a Dunától Ny-ra a leánykökörcsinen kívül más Pulsatilla-taxon ma már nem fordul elõ (az euroszibériai tátogó kökörcsin - P.patens - somogyi állománya megsemmisült már). A fekete kökörcsin morfológiailag legközelebb a Zimmermann-kökörcsinhez áll, amely az É-i Khg. sztyepprétjein szórványos. A 3., korábban a réti kökörcsin alakkörébe vont taxon a "magyar" kökörcsin (P.flavescens, korábban P.pratensis ssp.hungarica) a nyírségi homokpuszta egy pontján él(t) csak.
Az általad megemlített hegyi kökörcsin (P.montana) nálunk nem él. Viszont újabban feltételezik, hogy utóbb említett faj, és a fekete kökörcsin introgressziós hibridizációval hozták létre a Zimmermann-kökörcsint.
Még valamit a kökikrõl (mert olyan szép a nevük): egyik legrégebbi növénynevünk a kökörcsin. Persze török eredetû (kök=kék), és valószínûsíthetõ, hogy - rokonságának közép-ázsiai elõfordulási súlypontja miatt - használatát (festék), nevének ismeretét is a kelet-európai füves sztyeppékrõl hozta magával népünk.

Most szólt muter, hogy szépen hajtanak a kákifáim :-)

Egy kis kétszintes, már akkor (1970-73 felé még állt) is szétesõben lévõ fa állvány volt csak, épp a fák tetejéig ért. Nyikorgott minden lépésre, mint a veszedelem... (lehet, onnan ered a tériszonyom az ember alkotta tárgyakon?)
Igen Petneházy, az a neve a lovaspanziónak, köszönöm a kiegészítést! :-) Hja, régen volt ez a kakukkfüves dolog!
Nekem már a faterom is ott lakott, úgy 1950 felé költöztek oda Monorról a nagyszülõi házból, ott nõttek fel, ott él egy rakás haverja a mai napig is, oda való volt a keresztapám is, stb.

Adyligetrõl megmászni a Fekete-fejet nem volt nehéz, a földrajzi közelség okán.Ma már nincs rajta kilátó, az új infó nekem, hogy régebben volt ezek szerint.A Hárs-hegyiekrõl tudtam csak.Néhány évtizeddel késõbb (80-as) én is sokat bolyongtam arra (és szerte a hegységben) nagyapám kalauzolása mellett.Késõbb Remetekertvárosban tanítottam.Petneházy rétre gondolsz szerintem és a Petneházy lovascsárdára. Azt már nem tudom vannak e még kökörcsinek és kétlem hogy kakukkfû illatban úszna a rét...

Ezeket a jószégokat anno még kölyökkoromban Bp-en ismertzem meg, vagyis inkább Budán, vagy annál is kijjebb. Szóval Adyligeten laktak a nagyszüleim meg a keresztanyám is, és ugyan mi 69-ben elköltöztünk Veszprémbe, sokat voltam náluk, rengetegszer másztunk fel a Fekete-fej tetejére (volt akkor egy kilátó is ott, nem tudom, van-e még), a Fekete-fej oldalában volt rókagomba, meg volt egy rét, amit mi Égisz-nek hívtunk, arrafelé van a lovarda meg a panzió, valami P-s neve van, nem jut eszembe. Szóval az Égiszen voltak kökörcsinek, meg héricsek is, meg sok csibegomba is, és májusban olyan kakukkfûillata volt az egész rétnek, mintha az ember egy fûszerkereskedés raktárában lett volna. Fél gyerekkoromat ott töltöttem. :-)

Voltaképpen igen, de azok aminek évtizede hiszed.Most már tudod.

Azért tettem a képeket, mert nem tudom, szerintem feketék. Legalábbis én évtizedek óta annak hiszem õket. :-) Voltaképp mindegy, mert gyönyörûek és kész. :-)

Szépek!Nehéz a fenológiai megkülönböztetés és erõs a hazai hibridizációs keveredés, ezért nem olyan könnyû eset.Ezért is kérdeztem.De majd szerénykedõ botanászunk informál minket ha benéz ide.A Cserhát nyílt homoki gyepjeiben, ligeterdeiben még csak most bújnak elõ e kis szõrös csodák.Pl. Kishartyán, Kõlyuk.

Mindhárom kétszikûs meg az egyszikûs is jön haza nemsokára.

Link
Link
Link
Link
Vagy itt egy rakással:
Link

A karsztos triász mészkõvek, a hárshegyi homokkõ és a kiscelli agyag hármasa megteszi a magáét, hogy kissé szubmediterrán jelleg domináljon a hegy délies kitettségû hegyoldalainak habitusában.Illetve a hegy tájolása, szigetszerû jellege is hozzájárul.Randevúznak is rendesen a különbözõ flórajárások lágyszárúi.Az "erdõ" valóban még csak most "indul meg", de nézz el egyszer arra május-júniusban is.Jelentõs idõbeni eltérés van zala kies dombsági világához képest!

Az biztos hogy a Naszály olyan száraz volt vasárnap mint egy sivatag,a növényzet a Naszály oldalában ugyanolyan elõrehaladott mint itt,viszont az erdö olyan kopasz,még fû sem nagyon van,kietlen kicsit a vidék (az általam itthon mexokotthoz képest)...

Az Naszály és egy másik,a Naszálytól DK-re lévö domb között lévö völgyben fexik egy Kosd nevü település,szerintem elég jó kis fagyzug lehet,s ami szemetszúrt nekem hogy ha ez a település (számomra érthetetlen módon) nem a völgybe,hanem a Naszály oldalába települt volna,ott a pécsihez hasonlóan elönyös mikroklimatikus hatások érvényesültek volna,a magasság és a déli domboldal adta lehetöségeket khasználva én biztos oda épitenék magamnak házat,és a kilátás is fantasztikus...

Fekete vagy hegyi?

Nálunk itt a Látóhegyen sárga a gyöp a háricsektõl mostanság... Baromi óvatosan lehet csak lépkedni.
Azt vettem észre, hogy tavalyhoz képest nõtt a fekete kökörcsin területe egyik helyen, aminek nagyon örülök!

Macskám nagy örömére (lévén igazi mozirajongó) a zöldikék egy erkélyünk elõtti fán akarnak letelepedni. Heves viták zajlanak még a fészek berendezési tárgyait illetõen, a tojó szeretne egy Tiffany-lámpát, de a hím szerint nem fér bele a költségvetésbe, az asszony viszont addig nem akarja magát odaadni, míg nincs meg a lámpa... Egyszóval hatalmas rajcsúr van odakünn. :-)
Amúgy:
Teliültettem fûszerekel az erkélyt, isteni illat van odakinn!

Bocsánat a kukacoskodásért, de talán ilyen kontextusban pontosabb:"Naszály(mészkõ) az Cserhát, a Börzsöny vulkanikus." A Cserhátban fantasztikus szubvulkáni, vulkáni eredetû földtani értékek találhatóak a felszínen, jóval nagyobb területen mint az alárendeltebb triász mészkõrögök.Egy még készülõ, fejlesztés allatt álló hazai pálya
Link

Köves-mezõ és térsége (kiemelten a Zebegényrõl épp oda hátravágódott Malom-patak-völgyét) pont a legideálisabb tavaszi hérics fotós helyek.Bizony érzõdik még a közép-dunai flóraválasztó hatása, és a Dunazug flórajárás.

Az utolsó mondaton muszáj mosolyognom egy kicsit...

Galambpár idekészül fészket rakni:Link

Igy van...

Virágzik a szilva:Link