Bioszféra

Csak valószínûleg ..januárban van az egyik párzási ciklus kezdet, februárban ellési idõ van..a nõstény nyulak ilyenkor inkább száraz vackon vannak a területükön, mint sem magányosan mászkálnának..keveset mozognak..(persze nem kizárt)..ráadásul szeretnek adott területen kisebb, pár példányos csapatban vagy laza párban lenni, több szem többet lát alapon.. ...február közepétõl, végétõl indul az ellés..testsúlyban ilyenkor a nõstény nyúl a nehezebb, így a lépés mélység becsapós lehet..ha magányos csapa volt, inkább bakra tippelnék, de pl. mezei nyúl esetén, aki felismeri az ivart, még úgy is,hogy szabad szemmel vagy távcsõvel látja a nyulat..annak volt már dolga nyuszikákkal közelebbrõl is ..
Az biztos, hogy nem rohant..éppen csak bóklászott..a nyúl futásra termett..a gyaloglásban hót béna ..a nyom ezért is cseles..az elõl lévõ szélesebb, mélyebb, szétállóbb nyom valójában a hosszabb, méretesebb, nagyobb hátsó lába, amit az elsõk mellé rak le..maga után húzza, vonszólja, nem lép..a két kis egymás elõtt-mögött lévõ nyom a kisebb mellsõ láb amint zsinórozik, ezekkel szabályosan lép..ez a nyúlépés technika az ún. ipszilonozás...a képen is jól látni az elsõ kis nyomot a hátsó lábak között...ha futni kezd akkor ez a nyomkép torzul, de az ipszilon alapjában úgy-ahogy megmarad..a lépéshossz eszméletlenül megnyúlik és sok a 90 fokos törés benne..
Egyébként, aki a nõstényeket kergeti az a bak ..csak egy ilyen kergetõzõ nyúlbandában találd meg ki kerget kit ..persze mindaddig míg a nõstény le nem kuprodik..na onnantól tiszta helyzet..fõleg miután végeztek, a nõstény a hátsó lábával szabályosan lerúgja a bakot..ismerõs nem? ..

A virágport én is kipróbáltam. Pollenallergiásként nem kellett volna
Bedagadt a fejem, csoda, hogy tuléltem
Maradok a méznél

finom. Újabban kipróbáltam a lépes mézet is. Jó elrágcsálni. A másik amit kipróbáltam az a virágpor. Illetve azt eszek most is. Napi egy teáskanál reggel.

A hátsó nyom a tökének a nyoma.

Na jó, egytökû, de azért bak.

Honnan lehet tudni, hogy bak volt?

Siheone!
Ahhoz idõutazónak kellett volna lennem!

Köszi Lam, szóval akkor nyúl!

A kép jobboldalán egyértelmûen felfedezhetõ egy 10 cm-es nyúlnyálnyél...

Valószínûleg baknyulat fogtál. Seth szokottan érzékeny pontosítását pontosítva baknyúl nyomot.

Még akkor "melegibe" követned kellett volna a nyomokat.

Többször megnéztem a képeket, egy darab nyulat sem láttam a képeken.
A nyomokat viszont nem tudom mi okozhatta.

Pozitívumok:
- Jó az illata
- A méz finom.

A negatívumokat meghagyom az írástudóknak.

Ha már erdõ és akác... egy kis vitaindító-folytató: Link

Link Bár nem biztos, hogy ez segít

Erdõjárók, erdészek!
Õ nyúl Link Link ?

Én azért emiatt nem aggódnék... azt ne gondoljuk, hogy emberiség nélkül vége a világnak...
Amúgy Csernobil mellett virágzik az élet, mert az ember arrébb vonult...

"Mi lenne ha holnap nem lenne ember a földön többet? Valószínû mindennek jobb lenne, mivel a természet az ember elõtt is köszöni szépen megvolt."

Az ipari forradalom elõtti idõszakig még esetleg lehetne errõl fantáziálni.

Most viszont még gondolni is rossz a rengeteg felügyelet nélkül maradó vegyi gyárra, hulladék kezelõre és atomerõmûre (a sort még lehetne folytatni).

Még felügyelet mellett is elpukkan egyik másik idõnként.

Mi lenne ezekkel ha magára hagynák õket?

Lehet, hogy az emberen kívül itt maradó többi élõlénynek is vége lenne.

Ma már az ember annyira átalakította a Földet,létrehozott egy mesterséges környezetet, amit már nem lehet magára hagyni!

Mert abból még nagyobb baj lenne.

Persze lehet, hogy néhány évmillió alatt minden helyre jönne.

Most a belátható jövõbeli idõszakra gondoltam.

Így igaz, ma már sajnos nem lehet magára hagyni semmilyen erdõtársulást és semmilyen más növénytársulást sem, még a legszigorúbban védett természetvédelmi területeken sem.

Muszály beavatkozni, mert a gyomfák, gyomnövények elárasztják és tönkreteszik az értékes védelemre érdemes növényzetet.

Hogy máshonnan is legyen példa, ne csak hegy és dombvidékrõl.

A Duna-Tisza közi borókás nyárasokból "õsborókások", rendszeresen el kell távolítani a gyökérsarjról szaporodó akácot, a sarjról és magról terjedõ bálványfát és a közeli faültetvényekrõl magról kelõ erdei és feketefenyõt. Ha nem védekeznének ezek ellen elõbb-utóbb a borókás eltûnik átalakul egy idegenhonos fajokból álló erdõvé.

Az biztos nem a terasz "után 1.5 méterre" Bent a szobában, és növényeket, képeket ne érje a fény, mert azok elpusztulhatnak, kifakulnak.

Szuper, köszi nagyon jó írás:-)
Egy nagyon régi idõjárási folyóirat foglalkozik a dolgokkal sok oldalon keresztül,. Miért írtam 1916-os évet és miért linkeltem nem tudom?:-) Tény 1915-ös év volt, hisz egy hosszú zonális idõszakban volt. Ha álmomból felkeltenek is tudom a dátumot, no van ilyen:-)

Ne viccelj már folyamatos az erdõgazdaságokról beszélsz, hülye azért nem vagyok:-) De lehet nem azt olvasom ki amit akarsz írni, ez viszont nem az én tudatlanságom azt hiszem...

Kipróbálni? nem értelek, elé akarsz állni?

Kedves fórumozók,hofélia-d, és Lord Akela!
A több szálon futó témák közt vissza kanyarodnék a mostanság idõszerû téli nyavajákat kiváltó vitamin hiány témára.
Elsõsorban a C-B.. vitamin pótlás mellett a D... vitaminok hiányát cikkezném. Nem mai,pár éves leírást adnák közre, ami rávilágít a napfény szegény téli hónapokra.
Elõször egy link a D-rõl;
Link
Nagyon tanulságos, és elfogadható érvek vannak felsorolva.

Másik; végre megtaláltam a kamrai bugyrok közt a rég használt UV.-kvarc lámpámat, még ma ki fogom újra próbálni. A képen látszik, a két, mostani nevén is kvarc-hõ csõ közt a higany-gõz csõ-égõ, ami tulajdonképpen adja az UV-B sugarakat. Jobb oldalon a rugós idõmérõ cserregõ óra 5-10-15 perces idõskálával, amit nagyon ajánlott betartani 1.5-2 méteres távolságban. Az alatta lévõ kábel elárulja, ez még olyan NDK.-német gyártmány,(KGST.) porcelán csatlakozója van papuccsal.
Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220521 - 2014-02-06 14:16:26)

Köszönöm szépen a hozzászólást LAM!

Már éppen akartalak kérni, hogy Te mint börzsönyi erdész írd le a véleményed.

Ez az igazság, amit elmondtál.


Még egy kérdésem lenne.

Lász szóba hozta, a 2004-es börzsönyi ónos esõs fatörést és szerinte a fák azóta regenerálódtak.

Mi a helyzet ezzel kapcsolatban? Attól tartok nem ennyire jó a helyzet.
Én örülnék a legjobban, ha minden rendben lenne, de félek nem így van.

Sikerült kvadot olvasni kvád helyett, utána meg a rómait olvastam félre Nem értettem mit kerestek quados "fiatalok" a hegyen, de másodszorra rájöttem hol a hiba.

No igen. Régi az össztáncunk a természettel.
Börzsönyi példa: Nagy-Koppány tetején ma szilikátgyepes társulás van, szirti gyöngyvesszõkkel stb. Lényegében rét. Még a kvádok csapták le róla a gyertyános-tölgyest, mert onnan figyelték a római cochorsok vonulását a Limesben. Azóta nem erdõsült be...mint a Délnyugat-Börzsönyi kúpok jó része..hadászati megfigyelõ helyek voltak..az erdei ökoszisztéma helyén gyepes lett..nem értékesebb, vagy értéktelenebb..csak merõben más.. megváltozott a mikroklíma átalakultak a termõhelyi viszonyok..átalakult a talaj, erõs lett a szélkitettség stb. és az egykor erdõs hegytetõ, ma sziklagyepes kúp..mondjuk nekem így kedves ..jó a kilátás!

Floo:Gondolom vannak met. adatbázisok erre is x évtizedre.De hogy hogy éred el? Az erdészeti vonatkozásokat, pl. jégtörés az adott ország erdészeti tudományos intézetének honlapján érdemes kutatgatni. Vagy az erdészeti hatóságokénál. A magyar erdõkárokról 1960-as évek óta felmérõ lapokat kell leadni.

Õõõ..valóban ez teljesen új nekünk..vagy még sem?
..olyan 150 évvel ezelõtt alapítottak egy szakmai folyóiratot, ami olyan 120.000 oldalnyi szakcikket közölt 1862 óta, napjainkig..megjelenési idõrendben az Orvosi Hetilap elõzi csak meg a szakmai periodikák között..ez az Erdészeti Lapok...(na ennek valék most én a fõszerkesztõje, szerénytelenül szólva.. )...na ebben a folyóiratocskában jelent meg az alábbi kis cikkecske
Link
Zimany Ede, magyar királyi erdõmérnök:A tátrai széldöntvényekrõl, EL 1916. május..
Már az elsõ mondat nagyon érdekes..."..eddigelé ilyen mértékû széldöntvény nem fordult elõ.."..vagy valami hasonló..
apró gond...a szélkalamitás 1915 novemberében volt..1916-ban csak leírták..

Másik kis gondom, hogy a 1915-ös dõlés és az azt követõ 1930-as években bekövetkezett kalamitás után újították fel, tudatosan, bajor eredetû, vagyis idegen génállományú (sekéylebb gyökérzet!) luc-csemetékkel azokat az erdõket, amiket 2004-ben kidöntött az orkán..a felújítás itt mesterséges csemetézést jelent..vagyis a "kisebb gondjuk nagyobb volt ellenére" az 1879-es erdõtörvény értelmében erdõfelújítási kötelezettségük volt..meg sem tehették,hogy ne újítsák fel..abból lettek a tárai erdõk..nem úgy nõttek vadon..oda ültették..(az már szakmai kérdés, hogy ez nagy állatság volt így)

Egyetlen ökonómiai elemzést nem olvashattál tõlem. Nem írtam se gazdasági, se társadalmi kérdésekrõl.Csak is erdészeti és erdõökológiáról volt szó.Értelmezni kellene a leírtakat.Vagy elmélyedni a biológia stúdiumokban.Így üres értelmezési tartomány a "kihegyezed a gazdálkodásra" kifejezés.

Senki nem lamentázott azon a triviális tényen,hogy az ember nélküli Földön is volt ónos esõ. Mondjuk a triász, jura korszakban biztos lényegesen ritkábban a mi széleségünkön, mint a pleisztocánban. ..az erdõk is élték a maguk ritmusát ez így van...de a ha szócska a történelemben nem releváns...vagyunk..és hatunk..és egyáltalán nem errõl az õsállapotról folyik az eszmecsere..megváltoztak a körülmények..
arról a nagyon bonyolultan modellezhetõ (vagy épp modellezhetetlen) példákról beszélgettünk, hogy ma mi lenne, ha kivonulnánk..
a természet tovább élése nem kérdés..kb. ezen annyi vitázni, mint azon,hogy kell e levegõt vennünk..nulla felé vergál a tartalma...a formája, szerezete, az állapota, a dinamikája már más kérdés...
..az az elsõ mikorbiosz gyakomon a prof. egy 3 milliárd éves baktérium kövület metszet fnyképet adott a kezünkbe és közölte,hogy értékeljük magunkat a helyén..értékeltük! ..

Kíváncsi lennék az 1916-ös hasonló orkán által végzet pusztításra tátrai erdõk után, hogy is reagáltak?
A vicces az, hogy szinte napra pontosan 100 évvel ezelõtt november 19-én történt meg az ami most is.
Link

Gondolom nem sokan tudtok róla? Mivel, hogy is mondjam akkor kisebb dolguk is nagyobb volt annál, minthogy az erdõket újítsák ezért ezt ilyen szakmai körülmények között nem tették meg. Most igen.
Mi lenne ha holnap nem lenne ember a földön többet? Valószínû mindennek jobb lenne, mivel a természet az ember elõtt is köszöni szépen megvolt.

Igazából kihegyezed a gazdálkodásra de itt nem, mármint a fórumban nem ez volt az elsõdleges téma, illetve gondolat. Hogy most ilyen az erdõség az többek között magunka köszönhetjük és ezzel tisztába vagyok. De mint írtam mikor nem voltunk, és akkor is volt ónos esõ, akkor szépen regenerálódott az egész mert ha nem akkor ma nem beszélhetünk mi sem errõl. Itt a lényegen ez volt a hangsúly, az, hogy gazdasági értelembe mi történik az megint más lapra tartozik.

Csak annyit fûznék hozzá: mediterrán kopár sziklavidék, a brit-szigetek fátlan cserjés-füves mocsarai, és a szahara egy jelentõs része: alig pár ezer, sõt sok esetben pár száz éve még erdõs vidék volt jelentõs részük (és akkor még csak Európát és közvetlen közelét említettem, miközben Dél-Amerikában és Ázsiában sokszor sokkal durvább léptékû változások folynak, jelenleg is!)
A változás oka? Klíma, globális események, és az ember együttesen. Igen sok esetben fõleg az ember tevékenysége volt a fõ elindító ok, a többit már megtette a természet többféle szintû behatása - melynek csak egyik tényezõ az idõjárás.

Nincs olyan, hogy tisztán magára hagyott természet, az emberi befolyás mikro és makroszinten is kiküszöbölhetetlen. Az erdészek küzdelmes munkáját, fõként az õshonos állományok megóvása érdekében én nagyon nagyra értékelem személy szerint.

Hagyj magára egy azonális bükköst Zalában..összedõl..rengeteg holtfanyaga..szépen bedúsul a tápanyag..forog a rendszer..mi lesz?..a peremekrõl bemegy az akác, mint gyors, invazív, agressszív terjedõ idegenhonos faj( Vigyázat nem az akácot szidom!)..be fog települni a bálványfa, az amerikai dió, a jó ég tudja még mi..ezek nem pionír fajok, nem a természetes szukcessziós folyamatok részei..it meg áll a rendszer..nincs tovább..az akácgyökérrel átszõtt területrõl te ki nem írtod az akácot, amig csak egy darab is marad a talajban..ez nem nyír, meg berkenye ami szép lassan majd alászorul a bükknek vagy a tölgynek és beáll a faj és egyedegyensúly..ez bezúz és annyi!...persze ez is egy egyensúly..de a zalai bükkös helyén Te idegenhonos bálványfás-akácost akarsz látni, mert az magától nõtt fel és a partvonalról néztük..kösz nem! ...és ezt emeld hatványra a somogyi ezüst hársas bükkösökben, a cseres már most foltos elhalásaiban, ahol foltokban egybõl ott az akác a helyén..Tolnában, a középhegységi kocsánytalan tölgyesekben, cseresekben..
ez a lényeg:az ember olyan mértékben beavatkozott már ezekbe a rendszerekbe itt Európában, hogy nem tudod garantálni, hogy egy erdõkár helyén x száz év múlva nem egy halom rontott hulladék lesz..ezt kell látni..és hol van még a szinte modellezhetetlen klimaváltozás erdõhatásai..olyan sok a változó az egyenletben,hogy épp csak a tetejét kapirgáljuk..ez nem egyszerûsíthetõ,hogy kell x száz év és okés lesz minden..nincs már ilyen egyszerüsített öntisztulás..gondolj csak az özönnövényekre mekkora a kompetetiv elõnyük..az elsõ üres niche-be ott vannak és ennyi..
Kab-hegy 2010:400.000 köbméter bükk dõlt ki..na ha azt ott hagyták volna, hogy majd felújul..mi lenne 150 év múlva?..
ez nem idõ kérdése...

Értem én mit mondasz...részben egyet is értek... csak azzal nem, hogy emberi beavatkozás nélkül már ne tudjon ökológiai egyensúly kialakulni... fõképp nagy területeken, a két millió hektár esetében... persze ez hosszabb idõt vesz igénybe, nem egy két emberöltõt... egy monokultúrás, nem odavaló, ember által telepített, gondozott, erdõ magára hagyva elõször nyilván erõsen degradálódni fog, helyét invazív fajok veszik át, tehát egy két emberöltõ az erdõ pusztulását fogja látni...DE aztán lassan betelepülnek azok a fajok is amelyekkel már ki tud alakulni egy egyensúly...tehát létrejön az egyensúly..
Csak az az észrevételem összességében... hogy azért ne gondoljuk azt, hogy nélkülünk nem mûködik már semmi... csak nyilván ehhez több idõ kell... és nekünk embereknek nincs idõnk... mi nem abban a léptékben gondolkodunk, éljük életünket, mint egy erdõ...

Van valamiféle nyilvántartás az ilyen ónosesõ okozta károkról Európában?
Mikor voltak ilyen durva esetek és hol?

Nem annak tûnsz, hiszen gondolkodsz, nem vakhitet szajkózol....
Persze,hogy a mai eszünkkel(!!) nem volt helyes a monoluc,,sõt..ez a kár alapja..de hol volt még akkor erdõökológia és a gazdasági kényszerek, a profit hatalma mindent felülírt (egyébként már akkor is ismerték a tartamos erdõgazdálkodás fogalmát)..
Ma az erdész szakma hosszú úton, hosszú folyamatokkal épp erre a minél természetszerûbb gazdálkodásra törkeszik, pl. a felújulás terén minél inkább másolni a természetes folyamatokat..minél kisebb léptékben-mértékben belenyúlni, inkább többször kicsit..
de visszatérve a problémára, ha nem nyúlsz bele sok esetben még így sem(nem mindben) koránt sem biztos, hogy az eredmény az lesz ami..a kiindulási állapatod nem a természetes volt, a Tátra esetében nem elegyes állományból indultál ki..még a tûlevelesek esetében sem több faj jó arányban volt jelen..rendszer szinte hiányzik egy csomó fontos elem..nem tudom érthetõ e..ha egy õstátrát képzelsz el..persze ott tette a dolgát a természet 100 év múlva begyógyult a seb..de ott is lehettek közben olyan hatótényezõk amelyek másfelé fordították a folyamatokat és a korábbi állapothoz képest romlott az ökológiai állapot..gondold végig ha a lucmonokultúra a kiindulási alap..egy lényegében egy változós rendszer (nagyon sarkítva)..hol voltak az õstátrában még a repcsik hátán vagy hajókkal behurcolt özönfajok..egy darab japán keserûfüvet nam találtál volna..ma meg?..a kimenet nagyon bizonytalan..nem lehet magára hagyni teljesen...

Véletlenül sem arról szól mindez, hogy az erdészek félistenek és õk irányítjak az erdõt..nehogy ez jöjön át..igazán nem dicshimnuszt zengek (pláne én nem)..nem is értjük sokszor..de legtöbb tudást errõl (számos hiba, rossz kezelés,szakmai gond, baj mellett és a tanulásgok miatt) a több évszázad okén ezek a szakemberek tudják..ehhez persze kell az ökológus, kell a biológus és minden más speciális szakember..kell a nyitás..épp emiatt jelentek meg az új és jobb kezelési elvek, módok..tanulunk..

Elbeszélünk egymás mellett. És nem értetted a tátrai példát.Pontosan azt tették, amit írsz.
Két zónában hagyták érvényesülni a természetes folyamatokat. De a tátrai lucosok nem õserdõk, ahol az eredeti dinamika, szerkezet, fajösszetétel rendszerszinten érvényesült. Ahhoz a rendszerhez amit az ember átalakított a maga hasznára, már kellett egy bizonyos fokú emberi bevatakozás. Ugyan nem búzatábla szinten, de nagyon hasonlóan.
Pl., hogy ha vihar, vagy hónyomás miatt foltos erdõdõlés volt kivitték a károsan felesleges fekvõ faanyagot és csak annyi maradt benn ami kell a talajszerkezethez, a talajlakó baktériumoknak, gombáknak egyéb élõlényeknek. Nem többszintû, több fajú, eltérõ korszerkezetû erdõrõl beszélünk!Ember kezelte lucos monokultúra, amiben nagy részt természetese felújulással jött fel a luc.
És mi lett amikor magára hagyták?Katasztrófa.Menj ki nézd meg!Nézd meg a pár éve még egészséges és földrajzilag távoli Alacsony-Tátrai erdõket.Nem számoltak a szú rajzásszám emelkedéssel a töménytelen mennyiségû szaporodó hely (holtfa) és a meleg nyarak miatt. A másodlagos kár megállíthatatlanul terjed.Persze végsõ oka az ember, mert azokba az erdõkben is klasszikus lucgazdálkodást hozott létre. Évszázadokkal ezelõtt.
Modellezd le kicsiny hazánkban pl. az ominózus Csarna-völgyet. Na épp azoka fajok fognak onnan eltûnni elsõként akik miatt a rezervátumot létrehozták.
Nem ismeretlen fogalom az erdõrezervátum (ER) projekt. A Börzsönyben is van.De ezekben alig 30-50 éve nem jr a fejsze. Még egy fél vágásfordulót sem éltek meg.(Bükknél pl. 80-100 év átlagban.)Gõzünk nincs mi lesz késõbb.
És látni kell, az nem vitatétel, hogy a természet majd megoldja..persze..de ezek a rendszerek annyira átalakítottak, hogy nem mindenhol garantálható, hogy a magára hagyott erdõk állapota nem tovább romlani fog pl. invazív fajokkal telepakolt rontott erdõk kárára.Vagy Te a Csarna-völgyi bükkösök helyén bálványfás-gyalogakácost szeretnél látni?
Mert ha az az állapot beáll, abból ítéletnapg várhatod, hogy gyertyános-tölgyesed, vagy bükksösöd legyen újra.
Arról nem beszélve, hogy engedd ki a kezedbõl ezt két millió hektáron..elképesztõ kataszrófa lenne..épp ezek a tátrai ügyek mutatnak rá..
A társadalami, gazdasági vonzatokat ide se keverem mert az már beláthatatlan lenne..

Igen, igazad van, én sem vagyok teljesen sötétzöld...remélem csak most megpróbálok másként gondolkodni... tehát, írod, hogy a Tátrában "azok a lucosok mind ember kéz alkotta erdõk..ültették, ápolták, mûvelték" pont ez a baj... és ezért nem meglepõ, hogy egy ilyen esemény után ezt a káoszt kapjuk... Na igen, kérdés, hogy ezt a monokultúrás lucost kell-e megvédeni, vagy már most újra visszaállítani, vagy egy természetközelibb elegyest, amelyben ez a probléma ilyen mértékben egy hasonló esemény után nem merülne fel...
Nyilván ez utóbbit lenne célszerûbb választani, és erdészek segítségével sokkal hamarabb helyrehozható a probléma, mint a magára hagyott erdõrészben, de elõbb-utóbb ott is lecsengene a szú kártétele, szaporodása, és évek múltán nem mono lucos alakulna ki... Persze ez sokkal lassabban... így már kb. egyet is értünk...gondolom

"bármerre fordulsz õsállapotokat nem fogsz találni Európában.Mikrofoltokban is alig."
Igen, ez így van...de pl., ha a mostani erdõségeket magára hagynánk néhány 100 évre, mi lenne? ledegradálódna az egész? eltûnne az erdõ? persze kell az erdõgazdálkodás, meg nem az erdészek munkáját akarom itt becsmérelni, de emberi beavatkozás nélkül is lenne valami... persze nem olyan gyorsan... Katasztrófák -amiket mi nevezünk annak- voltak és lesznek is, /egy újabb közhely/ de az a természet számára katasztrófa...? lehet, hogy egy új lehetõség... Persze hatalmas az emberiség környezetére gyakorolt hatása /lehet ez a katasztrófa / de azt mondod, hogy az ember által már évszázadokon át alakított tájat csak az ember tudja fenntartani, vagy újra visszaalakítani, rehabilitálni... ez nem biztos...
csak nem akarjuk kiengedni a kezünkbõl a dolgokat...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220502 - 2014-02-06 11:16:31)

Szia!
Messze nem errõl van szó. Az erdõ természetes dinamikái nélkülünk is köszönik meg vannak, jól vannak. Kõbevésett ökológiai törvények. Minden szakember ezzel tisztában van.Egyszerûen fogalmazok:bármerre fordulsz õsállapotokat nem fogsz találni Európában.Mikrofoltokban is alig. Ember által évszázadok alatt átalakított, kezelt, gondozott erdõk léteznek. Az,hogy Te a Pilisben nem látod az ültetési hálózatot, vagy a Pilis-tetõn az Erdõanya projektben nem érzékeled a több szintes, váltotatos fajösszetételû erdõben az örök erdõ elvek szerint kezelt emberi finom léptékû és mértékû bevatakozásokat, az a hazai erdészeknek is köszönhetõ.
Most,hogy már átvándoroltunk a Bioszba ..
Korábban itt sok eszmecsere folyt e felett a téma felett..akkor is írtam, egyszerre kell lenni a hazai és európai erdõkben ökológusnak és ökonómusnak..szegmensekre válás, szemellenzõsség nem lehet, mert ennek a kérdésnek az ökológiai vetületen túl eszméletlen sok oda-visszacsatolási gazdasági, társadalmi kérdéskörei vannak..
Ahogy írtam igazad van..az erdõ el van nélkülünk (más ökoszisztémák is)..jobb is lenne..a maga törvényei között dinamikus rendszer..alkalmazkodik a változásokhoz..néha apró kis lépésekben, néha katasztrófák nyomán..de az évezredek alatt az ember beíródott a képletbe és átírta a változókat..sõt már õ tervezi, építi fel az egyenlet számos elemét és rendszerét is néha...nem hagyhatsz magára egy három generáció által kezelt, vágásos mûvelésû (!), gondozott 100-120 éves egykorú, egy fajú bükköst, még ha az erdõképe természetszerû erdõ-katedrálisnak is néz ki, mert nevezzük egyszerûen a túlkoros állomány összeomlik..és ez nem csak gazdasági kérdés..több hektár erdõ kompletten fog a földreomlani..szó szerint..csak az ökológiai vonzatait gondolt végig, annak fényében, hogy az öreg bükkösök természetes felújulása milyen léptékben és miként zajlik..(erre kísérleteznek a körös-lékes módszerekkel stb.)..nézd meg a Tátrát..kalamitás után a hozzá nem értõ TANAP-osok és a 2004-ben bevadult ökológusok (részben én is az vagyok) nem elhárították, hanem mára exkalálták a kárt és hatalmas területre kiterjesztették..azok a lucosok mind ember kéz alkotta erdõk..ültették, áploták, mûvelték a természeti törvények, hatások, folymatok mellett(!)...a védelmi zónákban egyedül a C-ben engedélyezték az azonnali felkészítését, kiszállítását a kidõlt faanyagnak..a A-ban nem, a B-n gondolkodtak..közben a természet nem állt meg gondolkodni..a felmelegedés miatt a lucosok amúgy is nehéz helyzetbe kerültek..a klimaoptimumukon túl mára határhelyzetben élnek a Tátrában is..száraz forró nyarak, alacsony páratartalom, szélsõséges csapadékeloszlás, hektikus telek..stb..stb..az eszméletlen léptékben gradálódó szú populációk egyszerûen felzabaálták a még lábon álló, szélkalamitástól megkímélt egészséges erdõket is..pl.1300 és 1700 tszf. magasságú zónákban..cölöpsivatag..a foltos elszáradás mára egyetlen övvé nõtt össze..átterjedt a Szepesi-Magura egészére (egészségügyi termelések tömege)..mert az egyébként nyáron egyszer rajzó szú a kedvezõ körülmények között, amit az ember teremtett a töketlen és szakszerûtlen be nem avatkozással már háromszor rajzik jelenleg..nincs az a feromoncsapda-hálózat ami ezt megállítaná..és utána már hiába vonszolták ki a holtfaanyagodat utólag..épp ez a fekvõ fanyag tette tönkre a többi egészséges erdõt is és vágatja tarra mára az Alacsony-Tátra erdeit is, a Lõcsei-hegységét is..e a lengyeleknél is megjelent a fertõzés..terjed, terjed..hatalmas sugarú körben nem marad lábon luc..mindez csak azért mert nem erdész szakemberek mondták meg mit kell tenni, hanem politikusok és amögöttük megjelent természetvédõk,ökológusok..(is)..egy zónában van jelenleg reménytkeltõ erdõfelújulás..a C-ben..innen idõben ki lehett hozni a túlságosan sok mennyiségben jelenlévõ "holtfaanyagot" (kidõlt)..és megindult az 50%-os mesterséges csemetézés, ültetés építve a talajban lévõ szaporítóképletekre (pl. luc)..nyír, madárberkenye, juhar, bükk, számos lombos elegyfaj..egész helyre vegyes-lombos ér már a mellemig..az már erdõ..
Nagyon leegyszerûsítve kb. ez a zanzája a dolgoknak..és még végtelen sok minden egyéb..

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220501 - 2014-02-06 10:56:19)

Üdv!
Nem értek hozzá, nem is ide tartozik, de lenne a témához néhány gondolatom...
Így hirtelen az jutott eszembe, hogy úgy gondoljuk /mi emberek, akár szakma is/ hogy már nélkülünk semmi sem tudna létezni... pedig ez nincs így.. ugye erdõgazdálkodás van... tehát gazdálkodás... nyilván kell az ilyen-olyan paraméterekkel jellemezhetõ fa... nekünk... a természetnek nem... Sok a kártevõ, elfogy a 'kaja' majd visszaesik a számuk... populációbiológia... ökológiai szempontból még elõnyös is a holtfa...
A másik, hogy sokan úgy gondolják, hogy a környezetünk egy állandó valami... nem, egyszerûen csak messzebbrõl, nagyobb idõintervallumba kellene nézni, 100-200 akár több év múlva is másképp fog kinézni a táj, erdõ, stb...
Persze, fakitermelés, bükkön repedések, stb... fontos a jelennek, nekünk, gazdálkodás szempontjából, de a természetnek kevésbé, Õ más mértékkel mér, más léptékben él...

Szlovénia erdõállományát úgy tûnik, az elsõ sokkból felocsúdó szlovén erdész kollégák hírei alapján, a hétvégi elképesztõ mértékû ónos esõ következtében kialakult 10-15 cm vastag jégpáncél okozta jégtörés és erdõdõlések miatt, nagyon jelentõs erdõpusztulás érte.
Az alábbi komment a Met. társalgóba készült az elbagatelizálás elleni szellemben, de nagy részt összefoglalja, amit elsõ lépésben most tudni lehet.
Link
...

Borka ebben valszeg közrejátszhat hogy "divathullám" lett a tiltakozás mindenféle védõoltás ellen. Ennek hatása vélhetõen az influenza esetében is érvényesül. (Nem mellesleg évek óta intenek hogy a hõmérséklet emelkedése mediterrán régiókban IS feléleszthet rég elfelejtett betegségeket mint a lepra és társai)
Jól bemutatja a védõoltás megtagadásának következményeit ez a magyar cikk Link (Ha te nem oltatsz, az én gyerekem is veszélyezteted) A magyar cikkben közölt térkép kissé csalóka mert a 2008-2014 között kitört járványokat összesítve mutatja. Szerzõje feltehetõen a hangsúlyozás kedvéért jellemzi így a védõoltások elhagyásának veszélyeit, a járványok elszaporodását. Ezért megkerestem az eredeti interaktív térképet Link Évenként léptethetõ, ám így sem szívderítõ, különös tekintettel a 2011-ben a Föld jelentõs területein végigsöprõ kanyaróra. Színkódja angol nyelvû, magyarítva: MEASLES~kanyaró MUMPS~ mumsz RUBELLA~rubeola POLIO~gyermekbénulás WHOOPING COUGH~szamárköhögés (az Other pontban Ebolától koleráig-pestisig minden lehet). A kötelezõ védõoltások elleni tiltakozáshullám hatása évenként léptetve is jól érzékelhetõ.
Az influenza védõoltás nem kötelezõ, hiába volt az elsõ világháborúban több halálos áldozata (kb. 20 millióra becsülik a halottak számát) mint a háborús cselekményeknek összesen. Köztudott hogy vírusa két évente mutálódik a vadmadarakban. Ezeket a variánsokat még kiheverhetik a fiatal és erõs szervezetû emberek, de olvastam hogy közeleg egy "garantáltan" halálos mutáció létrejötte. A védõoltások visszautasításában persze közrejátszik az új gyógyszereket menedzselõk visszaéléseinek botránysorozata is, DE emiatt még nem lenne szabad lemondani az évtizedek óta jól bevált kötelezõ védõoltásokról sem javított változatairól, nem mellesleg az influenzajárványok idején az adott mutációnak megfelelõ vakcináról. És ilyenkor még eszembe jut a "chemtrail-konteó"... közledési balesetben, rákban, keringési betegségekben szinte percenként halálozik el a világon öreg-fiatal. Minek ide vegyszeres permetezés amikor a világon minden hatodik másodpercben meghal valaki "közönséges" közlekedési balesetben? A sokmillió belsõégésû motor káros gázai mellett eltörpül bármi, csak egy nukleáris katasztrófa haladja meg. Vagy Three Mile Island mûszaki hibája, Chernobil emberi felelõtlensége, Fukushima esetében a földrengéssel társult tsunami vagy akár Bhopal emberi tévedés miatt bekövetkezett vegyi katasztrófája is tudatosan lett elõidézve? "Gondókoggyunk mán Béláim"... A védõoltások visszautasítása is több mint elég a Föld túlnépesedésének megállítására. Persze újabb konteónak beválhat hogy épp emiatt "sugallják valakik" a védõoltás megtagadását hiszen "elvakult természetvédõk" kiszámolták hogy a Föld jelenlegi lakosságának "fogyasztói igényeit" manapság MÁSFÉL Föld tudná csak kielégíteni, ha marad a pénzhajszolás és versengés miatt felgyorsult tempó. Manapság "két végén égetjük a gyertyát"....

Ma is jókora darucsapat húzott ki reggel a város fölött "legelni". Naplementekor meg vissza. Bizony az, hogy ezek a madarak a tél derekán is át képesek telelni itt, a felmelegedés tanúbizonysága...

Csak egy két mondat erejéig:
Influenzatérkép Spanyolország: Link
Influenzatérkép Világ: Link

Szóval még a napfényes Mediterránium sem kivétel...

T. fórumkollegák, érdeklõdéssel olvastam soraitok, engedelmetekkel kicsit "elemzem" :-)
Cauchy matematikus tanárhoz méltó tárgyilagos véleményével egyetértek
Nano* véleményével ugyancsak egyetértek, a Természet "közönyös". Ami útjában áll elsöpri és még csak nem is "tudatosan" hanem egymással ütközõ folyamatok legerõsebbjének pusztító hatásával.
A teremtéshívõ vallásgyakorlók meggyõzõdését tiszteletben tartva kijelenthetõ, az EMBER is csak egy élõlénycsoport mely véletlenek összjátéka folytán emelkedett ki és bármikor eltûnhet a Földrõl ha nem alkalmazkodik a természeti folyamatokhoz és veszélyekhez.
A Természetet NEM ÉRDEKLI hogy létezik egy EMBER nevû "csúcsragadozó" faj; ha az nem idomul a természeti követelményekhez, egyszerûen "kiirtja". Ha pedig az ember okosabb-erõsebb lévén, alkalmazkodás helyett inkább megtöri a Természet erejét, "megásta saját sírját" is.
Nyuli kollega, egyetértek kérdéseddel: "a versengés miért az erõszak síkján történik, miért nem pl. a tudás, az erkölcs, az általános értékek síkján". Ez nem álságos humanizmus, hanem a jelenlegi folyamatok káros következményeinek józan sejtése - MI ITT ÉS MOST élünk aránylag jól, de ha nem gondolunk a jövõre, gyermekeink-unokáink-távoli leszármazottaink "áldó imádság" helyett átkozni fogják bolond õseiket mert felélték elõlük "közös örökségünk" a FÖLD nyersanyag- és energiakészleteit az oktalan versengésben.
Ugyan milyen szülõ az, aki gyermeke elõl feléli javait nyomort és szegénységet hagyva rá?
Azt mondjátok: "A másik fajjal ill. saját fajtárssal fenntartott versengés mindig is meglesz és ez így is van jól..." kérdés, MEDDIG tart vajon a "MINDIG is"...?
Palui kollega megbocsáss, nem tartom helytállónak az "Álmodozni lehet róla, hogy mindenki racionálisan, tudományosan gondolkozzon, de... biztos, hogy az jó lenne? Ha csak tanult, és okos emberek lennének?" sorokat. Ettõl senki ne tartson, mert a született képességek még sokáig nem lesznek egyformák. Azonban mindenkinek szükséges a képességeihez mért széleskörû ismeretszerzés. Egyrészt kell a jó közösségi együttmûködéshez (munka, stb.) másrészt hogy NE csodadoktorok-sarlatánok, maguk hasznát keresõ kóklerek szedjék tõlük a sápot, ne az önérdeküket hajszoló vagy önhittségükben elvakult vallási és politikai prédikátorok szédítsék az "egyszerû" népet. "A szó veszélyes fegyver és van aki fegyvertelen". A tanulatlan embereket könnyebb meggyõzni téveszmékrõl, szép szavakkal hamis eszmék szolgálatába állítani. Lentebb felmerült hogy meggyõzés helyett egyszerûbb megsemmisíteni. Ez a XXI. században már "nem szalonképes". Célszerûbb elbutulni hagyni "maguktól" az embereket. Olcsó, "humánus" és szemlátomást hatásos...
Pártatlan, elfogulatlan, NEM érdek-orientált tudósokra, gondolkodókra kellene bízni a társadalmak vezetését, nem pedig elõtérbe nyomakodó önjelölt prófétákra és gátlástalan törtetõkre bár évezredek óta ez történik mióta társadalmakba szervezõdött az emberiség.
A versengés elfajulását-könyörtelenségét nagyon jól jellemzik a "civil" bandaháborúk és a számos országban dúló katonai háborúk. Egyenlõre csak "helyi gondok", viszont sok apró tûzfészekbõl akár olthatatlan tûzvész keletkezhet. A tüzeket addig kell elfojtani amíg kicsik. Lehet fanyalogva mondani "naiv idealisták" akik erre figyelmeztetnek, a helyzet és az emberiségre veszélyes tendenciája attól még nem változik.
Bemutatom a szemétben is hajtáskezdeményeket indító levágott sárgarépa-fej, jelenlegi állapotát:

Már 10 cm magas és szépen "lombosodik". Várom mi történik - egyfajta "bonsai" marad vagy kihuzakodik esetleg még magot is hoz.
Jó napot, jó kedvet Bioszféra/Metnet :-)

Na Fiúk, szépen eljutottunk a D-vitamintól Kaszabubu lámpáján át a filozófia legmélyebb bugyraiba, de ez így van jól. Tetszik ez az oldal !!

Persze, tökéletesen megértem...

De én nem vagyok se gepárd, se gyöngyvirág, így képes vagyok relativizálni kissé a jó fogalmát.

Kb addig, hogy élni és élni hagyni.

De ez a jobb megintcsak egy "antropo-jobb", mert a Földön nincs olyan, hogy jó, meg rossz. Tehát nyilván jobb és rosszabb sincs. Van olyan, hogy egy faj számára kedvezõbb, vagy kedvezõtlenebb, de azokat is igen érzékeny változók irányítják és csak egy ideig igazak. Meg akarjuk ismerni az univerzumot? Nosza, jó gondolat, de a gepárdot vagy az vérehulló fecskefüvet ez nem érdekli. Ha mi teszünk valami "antropo-jobbat", akkor annak lesznek haszonélvezõi és elszenvedõi is (nem lehetünk jelen semmiként. mindig hatással leszünk a környezetünkre).

Gyûlölök ilyenekrõl írásban értekezni, fõleg munka közben, amikor folyton megszakítanak, de remélem átmegy, amit mondani akarok.

Az ember, mint - elvileg - a föld legértelmesebb, legelterjedtebb, az élõvilágra leginkább befolyással bíró élõlénye tudatában kell legyen annak, hogy felelõs az egész bolygóért, úgy, ahogy egy ember felelõs pl a lakása tisztántartásáért, kinézetért.

Szerintem meg van olyan, hogy jobb, én úgy határozom meg, hogy az a jobb cselekedet, amelyik leginkább elõsegíti az ember - környezet egyensúly fennállását és leginkább elõsegíti az univerzum megértését.

Varjun csak. Most akkor az emberek vilagarol beszelunk, vagy nagy kegyesen ideertjuk a Fold elovilagat is? Mert ha vagyunk olyan rendesek, akkor nincs olyan, hogy "jobb". Ez van, ezzel jarulunk hozza a bolygo tortenelmehez es nincs abszout ertekrend, ami alapjan iteletet lehet mondani.

"Persze álmodozni lehet róla, hogy mindenki racionálisan, tudományosan gondolkozzon, de... biztos, hogy az jó lenne?"

én abszolút nem ezt mondtam, hogy mindenki tudományosan gondolkodjjon - bár nem értem mi a gond azzal, ha valaki racionálisan gondolkodik azon kívül, hogy a hálivudi filmekben az iylen gondolkodású embereket figurázzák ki és mutatják be életképtelen lúzereknek pontosan azért, hogy ez a gondolkodásmód ciki legyen a nagy tömegek számára.

Tehát visszatérve én azt mondtam, hogy ésszerûen, felnõtt módjára kellene gondolkodni.
Ebbe pl oylanok tartoznak bele, hogy nem száguldozok az utakon részegen, nem lopok, nem erõszakoskodok, nem gázolok át a másik emberen pusztán az egom kielégítése miatt.

A világ 1 milliószor jobb lenne, ha nem a primitív barbár ösztönlény lenne a követendõ példa.

Persze álmodozni lehet róla, hogy mindenki racionálisan, tudományosan gondolkozzon, de... biztos, hogy az jó lenne? Ha csak tanult, és okos emberek lennének? Nem-nem én abból sem kérek

Ezt most ne csak a Homo sapiensre kérdezd, hanem az egész biszoférára és talán nem is fogsz rajta tovább gondolkodni

Chucky : Kell? Mi a kényszer? Úgy értem az evolúciós.

Azért mert egyszerûbb lelõni a másikat, mint meggyõzni