Bioszféra

Hú, erre a házi hangyariasztóra eddig csak szódabikaport hallottam, viszont nálam sose volt hangya, így gyakorlati tapasztalatom nincs. Azonban a szódabikapor nem ízesítõ... Szóval biztosan másra gondolsz, amire kíváncsi lennék, mert van hangyaözönben élõ ismerõsöm, aki évek óta szenved...
Én nagy pókbarát vagyok, csodás kis jószágok, ahogy a náluknál sokszor nagyobb rovarokat elkapják "csellel-gánccsal"

Mondjuk ez a Thomisus onustus (Fehér karolópók* - ez a kedvencem) pont egy méhez kajál, de akkor is tiszteletre méltó teljesítmény! Nem beszélve a bazi nagy sáskákat elkapó darázspókról (Argiope fasciata), aki fénycsapdás hálót szõ, alaposan átverve a feléje igyekvõ rovarokat. :-)
*Szóval "fehér", ám milliónyi színváltozata van, rózsaszín virágon rózsaszín csíkos, sárga virágon sárga, stb.

igazad lehet, a pajzstetût én még nem próbáltam :-)
Egyébként egyszer sikerült málnával poloskát ennem, megbújt a gyümölcsben kis édeske. Rettenetes volt, nem kívánom senkinek!

Szerintem tökmagolajjal finomabb :-)

Hú, akkor holnap ki is írom, hogy szeretettel várom a hétpettyeseket egy kis nassolásra. Remélem, megértik :-)

Köszi (különösen a leander nevében).
Mediterrán (hogy a leandernél maradjunk) saláta balzsamecettel és frissen sajtolt pajzstatûolajjal :-)

Kedves Borka, tudomásom szerint a katicabogarak imádják õket... megenni

Olaj. Lehet kapni valami ásványolajat tartalmazó permetet (ilyen szórófejes izé), büdös olajszaga van, de öl.
Ha nincs ilyen, akkor sima étolajjal is próbálkozhatsz,legfeljebb átmásznak a pajzstetvek a rántott húsra is :-)

Hmmm... PÓKOK... a többsége csúnya (bár van közöttük néhány kifejezetten szép is, fõleg az ugrópókok körében) és valami õsi félelmet gerjeszt az emberekben az tökéletesen igaz - mert néha én is viszolygok és legszívesebben széttaposnám ha látom - DE... ahogy Noli is irta, "szükséges rossz" a pók a lakásban mert pld. nálam ugyan minden nyilászárón rolettás szúnyogháló van, de közel a Duna és ha kimegyek/bejövök az erkélyre/rõl vagy a házból, szinte mindig besurran pár szúnyog olykor még egy egy légy is (mert arra kiváncsi lennék hogy a repülõk mit is permeteznek nyáron kéthetente félóráig keringve a táj felett a lenyugvó Nap alkonyi fényében, mert én már néztem távcsõvel, de nem láttam a csöveken semmit kijönni, sõt alá is álltam nem egynek, de bizony sem vizuálisan sem fizikálisan nem érzékeltem semmit abból a diszkrét aeroszolból aminek a szúnyogok bölcsõjére kellene aláperegni a fûre és a vizfelületekre de ez nem az én dolgom)... namost a legyet még csak lecsapom ha van kedvem végigkergetni a házban és közben mindent le- és feldönteni, de a szúnyogokat szinte lehetetlen levadászni a különféle célszerûen megválasztott búvóhelyükrõl (bútorok, képek, szekrények mögött vagy a plafon partvissal is alig elérhetõ magasságából röhögnek rám hogy majdcsak leverek valamit amig õk kényelmesen odébbröppennek), ahol addig lappanganak mig elalszom és nem elég hogy megharapnak de még a véremet is szivják a besuranó vérbanktolvajok oszt reggelre kelve csak káromkodhatok ha jobban lerúgtam magamról a takarót... hát ezért nem tagadom, én is megtûröm a pókokat és a hálóikat a sarkokban - mert tényleg megfognak minden repülõ rovart ami bekerül valahogy a házba... legalábbis jobb hatásfokúnak és egészségesebbnek tartom ezt a fajta "biológiai védekezést" mint a különféle kemikáliák szétporlasztását a levegõben amit elsõsorban én lélegzek aztán be... ez nem azt jelenti hogy a kéróm "Adams Family-ház" vagy "Drakula-kastély"jelleggel bir, mert a frekventált helyekrõl azért eltessékelem a légvédelem tagjait és olyan helyen szõnek hálót ahol nem szedem le, de azt viszont békén hagyom mert tényleg megfogják a röpülõ rovarok többségét, ráadásul a hálóikat is le szokták "önként és dalolva" bontani, mert egy bizonyos idõ után vadászterületet változtatnak, végül a hálók eltünnek, amikor a pók nem talál hamit és bánatában kimegy a házból... de pld. télen-nyáron katicabogarak lakmározzák a szõnyegpadlón poratkákat, az ugrópókok pedig elcsipik a kertbõl besurrant gyalogos rovarokat... szal szükséges rossz... mint a macskám amit az egerek téli beköltözése ellen tartok pedig sokat kell a szõre miatt takaritani...
ez van, nem tagadom, én sem kergetem ki a pókokat és katicabogarakat a házból... inkább minthogy mindenféle idegméreggel fújjam teli a levegõt ami mellesleg még büdös is...
Egyedül a hangyákkal volt eleinte gondom, de mivel vegyészi képesitésem is van nagyon egyszerûen sikerült megoldani a kérdést, utána soha többé nem tette be a lábát hangya a kéróba pedig tökegyszerû a dolog, és minden háztartásban használják ételizesítésre azt az anyagot, amit permet formájában a vonulási útjukra szórtam... na mi lehet az tisztelt Hölgyeim?

Utálom és undorodom a pókoktól...

Ha már az antikártevõ tevékenységekrõl van szó: néhány hete láttam, hogy a leanderre rátaláltak a pajzstetvek. Próbálkoztam a szappanosvizes lemosással (hát nem volt egy rövid idõtöltés), de nincs eredménye. Mit ajánlotok? Azt is hallottam, hogy nem lehet tenni semmit ellenük, dobjam ki a növényt. De én ilyet meg sem akarok hallani!

Nálunk a macska minden repülõ állatot megfog a lakásban, ha valami apróság mégis elkerülné a figyelmét, van pár kaszásunk, akik szorgalmasan elkapják a maradékot. Én büszke vagyok a pókhálóinkra. :-)

Köszönöm. Hamarosan megbeszélem a növénykével is a terveket :-)

Csak poénból mondtam! A politikai hír felolvasása jó ötlet, lehet kipróbálom majd.
Amúgy bent a lakásban én sem szoktam kemotoxot fújkálni, csak esetleg a lakás elõtti folyosón, ha már túl sok ott rovar.

A politikai hírektõl én is lefordulok a székrõl...

Á, egyszerûbb egy újsággal elintézni. Két lehetõség van: vagy felolvassa nekik Kimi a politikai rovat híreit, ettõl nagy valószínûséggel simán lefordul a szúnyog, ám ha mégsem, akkor még mindig agyon lehet csapni vele, kevéssé környezetszennyezõ módon, mint kemotox-szal.

Kemotoxot neki!

:-) Biztos zenét akar hallgatni :-)

Õkegyelmessége idetelepedett a cd-tartóra:
Link

Borka: Link
Itt le van szépen írva, hogy vedd rá a virágzásra.

Szépséges! Látszik, hogy jól érzi magát!
Szóval virágzik a mikulásvirág! Akkor most tél van?
Anyukáméké is gyönyörûen pirosodik, szebb, mint újkorában (2 éves), nem egészen félórája gondoltam rá, hogy megírom Nektek, hogy milulásvirágzás van, és lám-lám megelõztek :-)
Elképzelhetõ, hogy a téli idõszak világos idõszakai (sötétítés-világítás ritmusának "mesterséges" állítása nélkül) mostanra hozzák ki azt a fénymennyiséget, ami a pirosodáshoz szükséges? Eredeti hazájában mikor virágzik?

Ó, egész biztosan szakértõbb! De köszönöm És persze Nolinak is!

Talán hivatottabb, de nem szakértõbb. Gratula az eredményes ápolgatáshoz. Õk is ápolnak téged.

Gyönyörû nagy! Piszok jól érthetsz a nyelvükön, ha ilyen klasszul tudod nevelgetni õket! Persze, akinek bonsai-fácskái is vannak, az biztosan szívvel-lélekkel gondozza a növénykéit!

Az elõbb úgy kellett volna írnom, hogy általában kell neki az elsötétítés nálam a mikulásvirág is virágzik (már 4 éves példány, évente visszavágva), sötétítgetés nélkül, íme: (amúgy a Schlumbergera is saját, ezt nem mondtam)

Köszönöm, egyik kedvenc szobanövényem, és ráadásnak különösen szépet raktál be!
Az eredeti Schlumbergera epifiton növény, hol vagyunk mi ettõl az életmódtól a cserepecskéinkkel? Valószínû kiválóan alkalmazkodó hibrideket állítottak elõ már a kertészek az eredeti hat vad fajtából. Brazíliában Sao Paolo-tól egészen Minas Gerais államig élnek, elég változatos élõhelyen, azonban minden élõhelyre jellemzõ az idõszakos csapadékosság. Sokszor az itthoni virágzás.beindításhoz elég, ha elfelejted öntözni 2-3 hétig :-)
A mikulásvirág viszont valóban igényli a fél napos világos/sötét ritmusváltozást, lévén Egyenlítõ-közeli élõhelyû virág (Közép-Amerika), eredeti élõhelyén 5 méteres bokorrá is nõhet :-)

Igen Noli, ez sok növénynél így van (bár Dávid nálam sokkal hivatottabb lenne errõl nyilatkozni). Így pl. sokuknak van szükségük éjszakai hõmérsékletcsökkenésre (pl. mediterrán fajok), a mikulásvirágnak (Euphorbia pulcherrima) a virágzás elõtt napi 10-12 órás sötétségre, és még lehetne sorolni. Viszont az én tapasztalatom az, hogy nem minden nálunk nem honos fajnál kell mesterségesen elõteremteni az eredeti hely körülményeit. Az általad említett Schlumbergera pl. szerintem már kiválóan alkalmazkodott, nálam mindenféle hókuszpókusz nélkül évente kétszer (néha többször) virágzik - most is. Így a kedves idelátogató hölgyeknek ezzel a kis szépséggel kívánok boldog nõnapot

Ez érdekes. Bizonyára van valami "biológiai óra" beépítve a tõzike hagymácskáiban zajló reakciókba is, amit az idõjárás mondjuk katalizál. Mondjuk a vegetációs idõszak után kell x hét pihenés ahhoz, hogy képes legyen újra virágot hozni. Mivel a tõzike is hóvirágféle, ha a hóvirághoz hasonlítom, annak az esetében is sokszor tapasztalható, hogy már decemberben kinyílik (párom anyujának akerti hóvirágait ismerem személyesen e szempontból). Valószínû olyasmi van, hogy pl. jön egy fagyos kora téli idõszak, amit követ egy enyhülés, és a fagy elindított valami kémiai változást a hagymákban, amire az enyhüléskor növekedéssel reagál. Tehát mondjuk a leveleinek nyár eleji leszáradását követõen van 5-6 hónap pihi, aztán meg bármikor bekapcsolható a virágzás. Az is lehet, hogy az enyhülés már nem is kell olyan észveszejtõen látványos legyen. Aki virágkertészettel foglalkozik, az ismeri az ilyen kis trükköket, hogy mivel lehet rábírni a növényt a virágzásra.
Hülye példa ide a karácsonyi kaktusz (Schlumbergera), de õ pl. DK-Brazíliában õshonos, és az ottani idõjáráshoz alkalmazkodva alakult ki benne a decemberi virágzás. Nálunk is ugyanezt a ritmust követi, annak ellenére, hogy sem a fényviszonyok, sem a hõmérséklet, se semmi nem azonos az eredeti élõhelyével. Viszont mesterségesen elõteremtve az ottani fázisokat, más idõpontban is virágzásra bírhatóak... Olyan, mintha lenne is órája, meg nem is.

Nade több mint 2 hónapja virágzik egyfolytában....

Érdekes dolog ez a virágbaborulás idöpontja,mert volt ugye a 85-ös nagy tél,sokan az évszázad telének nevezik!
A tõzike átlagos virágzási idöpontja pont nõnapra esik,s nem volt olyan év hogy édesapám anyunak ne tudott volna szedni nõnap alkalmából!
Úgy kapcsolódik ide a 85-ös nagy tél,hogy úgy gondolta akkor a család,hogy az lesz az elsõ nõnap hogy nem lesz tõzike!
És lett!
Kibújt a nagy hó és a hideg ellenére!
Érdekes témát bolcolgatunk!
Most is van tõzike pedig nagyon enyhe tél után vagyunk,igaz már január közepe óta virágban van a tõzike!
Ha egy átlagos vagy hideg tél után lennénk,és egyik napról a másikra kitörne a 15 fokos tavaasz,akkor pár nap alatt kibújna és pár hét alatt el is nyilna!
Igy már lassan 2 hónapja virágzik!

Aha, ez õszrõl maradt :-)

Búvár zsebkönyvekben volt ilyen mohák-zuzmók-harasztok c. egység. Megvan még, de muteréknál.
Ha érdekel, tudom a mohagraffiti receptjét (falra felhorhatós moha, ami aztán szépen megnõ). :-)

Link
Ez január 1-én készült kép,ugyanott

Olyan tavaszi idõ volt ma, hogy virgába borultak a gomolyok.

A Pohlia nagyon gyakori, azt mindjárt tudtam. A Grimmiák is gyakoriak, de abban a már kikandikáló tok segített, mert a telepe nem valami jellegzetes. Moha-katalógusra azért nem vállalkoznék, de én is szeretem az õ kis mikrovilágukat, a moha-lakótárs ízeltábúakkal és zuzmókkal együtt.

Nem most meséltél róla, hanem úgy 2-3 hete jegyezted meg, hogy virágzik felétek a repce. Egyébként vasárnap látni is lehetett :-)

Nagyon szeretem a mohákat, gyerekkoromtól fogva, amikor is a kerítésen nõttek nagyanyámék háza mellett, jó volt õket simogatni. :-) Ha így felismered õket képrõl, egyszer végigfotózom mindet a környéken, s majd a segítségeddel összeállítok egy moha-katalógust, oksa? :-)
A harmattal meg szerencsém volt, mert épp idõben értem fel, negyed óra múltán már nyoma sem volt.

A többi kép is nagyon jó lett, egyre profibban csinálod. A harmatgömbös gyep (5-ös kép), a harmatos-mohos kompozíció (22-es), és a két moh: a lecsüngõ tokú Pohlia nutans (19-es) és a szõrmók Grimmia pulvinata (21-es), melynek magyar neve is szép: tompasapkás párnácskamoha.

Átutaztam az országot,de sehol nem láttam ilyen repcetáblát....

Tyûha... Leifur és Noli... még ilyet... azért kevésbé szenvedélyes véleménycserét néztem ki mindkettõtökbõl...
bár ami Leifur által (más szavakkal jellemzett) tömegizlést illeti csak az a trágár vicc jut az eszembe - "Egyen sz*rt! Százmilliárd légy nem tévedhet!".... DE szerintem az élet attól szép hogy sokszínû, akár a természetet akár akár az emberi társadalmat nézzük... nincs két egyforma élõlény, viselkedés, reakció - mert ezek a reakciók mindenkor az adott élõlény pillanatnyi fizikai és pszichikai állapotának hatása alatt születnek... belõlem pld. mindig más és más hatást vált ki egy látvány vagy jelenség - átfogóan értve a természetestõl a mesterségesig - nem lehet sommásan kategorizálni még egyetlen embernek sem... ebbõl a szempontból teljesen igazat adok a távolkeleti filozófiáknak, melyek nem elemzik, osztályozzák és megitélik amit látnak, hanem EGGYÉVÁLNAK vele... az õ szemükben az európai civilizáció kegyetlen - mert elõbb megöli, izekre szedi tanulmányozza majd megpróbálja összerakni és életre kelteni a lerombolt szépséget - mig õk eggyéválnak vele... ha egy zen vagy buddhista filozófus egy virágban gyönyörködik, nem a szirmait osztályozza elemzi hanem õ maga lesz a virág vagy a levegõbõl lecsapó sólyom... végül, ha belegondolsz, minden mûvészet a természet utánzásából ered legyen az ének-zene vagy rajz-szobor vagy a "kõbefagyott zene" az épitészet... azonkivül - már megbocsáss nekem "des gustibus non est disputandum" ahogy "leiskoláztad" Nolit, az némi sznobságot sejtet... ugyanis Nolit jóizlésû, szélsõségektõl mentes józan itélõképességû embernek ismertem meg levélváltásaink során... talán több idõt kéne Noli megismerésére szentelned és megértenéd milyen etalonok alapján nyilvánít véleményt mert ez igy kicsit olyan "elefántcsonttorony" hatást keltett bennem ahogy a saját etalonjaidat deklaráltad... bocsáss meg ha megbántottalak volna, mi sem áll távolabb tõlem, de bántott hogy két intelligens ember lassan a kemény vita határára sodródik a közös pontok keresése helyett...

Az a brekusz nagyon aranyosan belenéz a kamerába :-) Szépek a virágok is!

Mai képek: Link

Kinyiltak az ibolyák:Link ,Link

Mutatom, hogy nálam milyen állaptban van jelenleg a füge
Link

Link
A bodza Link
KrókuszLink
További mai képek ebben a galériában vannak
Link

Délelõtt elmentem növénylesre és egy kis hangyászatra:
Link

Hát, sajnos nincs idõm a hosszú litániákra, így csak vázlatosan néhány dolog:

- A döntési kényszert pont azzal definiáltad, hogy egymás mellé, pontosabban alá rendeltél össze nem hasonlítható kategóriákat, az emberi mûalkotásokat a mindenható természet silány miméziseként meghatározva, ez számomra értelmezhetetlen, mitöbb felesleges választási kényszert idéz elõ.

- Azt próbálod presszionálni, hogy nem ízlésrõl vitatkozol, mikor valójában mást se csinálsz pl. azzal, hogy azt jelölöd meg érvnek, hogy milyen tömegû ember "részesít elõnyben" bizonyos mûvészi ábrázolásformát. Ugyan mit számít ez? Milyen objektivizálható kitételt vonhatnánk le ebbõl az egyik vagy másik ábrázolási forma primátusára? Persze, hogy semmilyet.

- Londonban még soha nem szálltam meg a Sohoban, ellenben sok kellemes helyet tudok ajánlani, ahol maximális nyugalomban hajthatja az ember álomra a fejét.

- Ki fog elõbb agyvérzést kapni? Ez igen sok dologtól függ, egy városi ember élete nem szükségszerûen stresszel terheltebb mint egy vidékié, a városlakók viszonylag elhanyagolható aránya tõzsdeügynök Az életvitelünk során minket érõ stressz mennyisége vagy táplálkozásunk egészséges jellege nem az otthonunkként szolgáló település méretétõl függ. A halász adott esetben ugyanúgy küzd a megélhetésért, stresszeli magát, alkoholista lesz, miegymás, ez nem természetközeliség kérdése.

- Constable esetében számomra a dögunalom-érzete csak a nevezett kiállítás ikszedik változatlan perspektívájú tájképe után tört elõ, az x-1-ik kép még nem feltétlen váltotta ki ezt. Ez egy mamut-tárlat volt, cirka Constable-életmû kiállítás. Ha már villámlás, akkor inkább Turner. De ez már végképp ízlésekrõl szól.

- Részemrõl a témában ez az utolsó megszólalás. Sztem ne untassuk tovább a fórumlakókat, továbbá valószínûleg nem fogjuk meggyõzni egymást se, ami nem is baj. A te filozófiád eredõje kis sarkítással számomra gyakorlatilag az, hogy a legüdvözítõbb, ha minden - generálisan teljesen felesleges és gonosz - civilizációs és kulturális eredményünk elhajításával visszaköltözünk a vadonba, lehetõleg vissza a fára.

Õ volt kinyílva egyedül, a többiek javarészt épp kidugták a kócos buksijukat, illetve néhányan már felemelték a bimbójukat is. :-)
A hangyák is igen élénkek voltak:
Link

De szép kép! Én is útba ejtem a héten a sokorói kökörcsinlelõhelyeket.

Elkezdett nyílni a fekete kökörcsin... No comment.

Szerintem nem használtam sehol a döntési kényszer kifejezést :-) ám azt valóban el kell ismerjem, hogy vannak gondok a hallásommal, legalábbis ami a hangerõ tekintetében mérhetõ :-). Lehet, csak ezért nem hallom meg, amit mondasz :-)
Építészetben nem vagyok különösebben járatos, sõt, még a világot se jártam be, hogy élõben csodálhassak meg néhány jeles alkotást. Azok a dolgok, amelyekrõl Te beszélsz, a kultúránk hozadékai, nevelésbõl, mûveltségbõl fakadó élmények, rácsodálkozások. Persze, hogy érdekesebb egy kocka és hasáb épületek közé ékelt girbegurba, szelíd vonalakkal körülírható ház a környezeténél, de nem szabad elfeledni azt sem, hogy a kockákat és hasábokat pusztán a praktikum tette szabályos alakzatúvá. A hatalmat, erõt szimbolizáló építmények (pl. paloták, templomok) mindig kiváltságos helyzetûek voltak a köznép által elérhetõekhez képest, mindig ki kellett lógjanak a sorból - nem pusztán méretük, hanem formaviláguk által is, és már megengedhették maguknak az építtetõi, hogy a praktikumot félresöpörve valami extrém alakzatot használjanak fel. A civilizáción belül élõ emberek nagy része meg arra teremtetett, hogy szolgáljon így vagy úgy, lásson valami nagyot maga elõtt, amiért érdemes pazarolnia a saját létfenntartására szánt energiákat, mert a nagyság a hatalom és az erõ jelképe - és akárhogy is vesszük, a hatalomnak nagy szüksége van alárendeltekre, hisz nélkülük mit sem ér, így meg is kell védje õket másoktól. Azaz a nagyság és a megvédett élet valahol nagyon régen összefonódott, olyan beidegzett, ösztönös dolog lett az emberi lélekben, amit az esztétika oldalára állított a világ összes építésze.
Lehet, hogy két malomban õrölünk, ám akkor is azt mondom, hogy a(z evolúciós) pszichológia nézõpontjából megközelíthetõ az esztétika, amirõl Te beszélsz, az viszont kimondottan a kultúrafüggõ ízlésvilág. Te magad mondod, hogy impulzív és kellemes egy modern alkotás látványa, ez azt jelenti, hogy keltenek Benned olyan érzeteket egy-egy ilyen mûnek a formái, színei, amelyek elindítanak egy gondolatsort, összehasonlításokat, érzéseket, szimbólumokat idéznek fel, mivel az ember olyan állat, amely képes elvont gondolatokra. Az, hogy ma Neked tetszhet egy Kandinszkij, nem jelenti azt, hogy pl. 500 éve nem pakoltak volna köréd pár öl fát s gyújtották volna meg a talpad alatt, amiért ilyen ördögi dolgot tartasz szépnek... Az, hogy ma rajonghatsz olyasmiért, aminek semmi köze a világ valóságos megnyilvánulásaihoz, pusztán annak köszönhetõ, hogy rengeteg felesleges energiánk marad a létfenntartást követõen, s már nem veszít vele a hatalom, amely feletted áll és Téged irányít az õ szolgálatában.
Eszemben sincs ízlésrõl vitázni, attól, hogy Neked nem jön be Constable, én még rácsodálkozhatok, hogy milyen klasszul láthatóak a Salisbury apátság látképén a felhõkön a csapadéksávok a távolodó Cb-nél :-) Ahogy Te is kellemesnek találhatsz egy színes vonalakból és szélvédõre csapódott bogárhulláknak látszó foltokból álló Kandinszkij-képet, ami számomra maximum egy narkotikus-paranoid rémálom megtestesülése lehet. :-) Ám a "lósz*r - egymillió légy nem tévedhet" elvén szerintem akkor is többen vannak, akik a valósághoz közel álló ábrázolást részesítik elõnyben, nem a feloldhatatlan kuszaságot, ami a "modern" alkotásokból süt.
Visszatérve az eredeti témára, ha pihenni vágyol, mit részesítesz elõnyben: egy erdõ, park közepén nyugalomban álló üdülõt, vagy egy Soho-ban egy mulató felett mûködõ szállást? Másik kérdésem: ki fog elõbb agyvérzést vagy infarktust kapni, az egész életében a természetben dolgozó pl. halász, vagy a nagyvárosban sürgölõdõ bróker? Nem gondoltál még arra, hogy az ilyen halálos kórságok azért vannak, hogy ezzel kiszelektálódjon az emberiség azon fele, amelyik nem a természetnek megfelelõ életmódot folytatja? Ahogy egyre fiatalabbak halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben, egyre kevesebb lehetõségük van továbbadni azokat a géneket, illetve persze kulturális szokásokat, amelyek a nyüzsgõs, rohangászós életre buzdítanak.
Aztán szerintem lassan befejezem a fejtegetéseket, mert erõsen szétfeszegettem már a fórum témakereteit. :-)