Földtan

Folyamatosan változik, ugrál, ahogy illik neki, elvégre a háttérsugárzás sem egy adott állandó érték. Ha odébb vinnéd a számlálót pár háznyival, megint más értékeket mutatna...

Nem tudom nézi e valaki a tókioi geigert én igen az õ órájuk szerint 0.20 óta nézem kb 11.20-25 rõl indultunk ehhez képest azért lassan de növekszik.

Arra céloztam, hogy az atomerõmûvek nélkül nehézkes lenne jelen pillanatban egyre növekvõ energiaigényünket fedezni... ugyan természetesen nem lehetetlen, de nem biztos hogy a fosszilis energiahordozók a legjobb megoldás...
Persze sokminden más is létezik, de az sem megoldás, hogy minden folyóra 10km-enként gátat építünk stb. illetve a megújuló energiaforrások terén még van hová fejlõdni...

Szia náuk hogy van a határérték vagy nem tudom ok hogy mondják.

Ezek egy korábbi biztonsági bejárás során készült felvételek, úgy tudom. De legalább látjuk, hol lakik az "ördög". :-)

Ha elfolyt az csak azt jelentheti , hogy a fûtõrudakat védõ acél köpeny is megsérült...

Kicsit vicces egymás tényezõjévé tenni az atomot , és a fejlõdést. Atom nélkül meglennénk, (bármennyire fájdalmas )az eddigi fejlõdés igazi motorja a fosszilis energia volt, kiemelten az olaj. A Japánok azonban kevésbé vannak meg nélküle, a geológiai szempontból csecsemõ szigeten gyakorlatilag semmiféle energiahordozó nincs, ezért van annyi atomerõmûvük. Hazánk elektromos áram szükségletének 40% - át termeli a paksi atomerõmû, a második a Mátra , amelynek lignit, és biomassza a fûtõanyaga 15 % körüli részesedéssel. Ezek alaperõmûvek, ezek adják az elektromos rendszer stabilitását. Pakson nagy valószínûség szerint új blokkokat fognak felrántani, tehát nálunk (is) fontos tényezõ az atomenergia, de nem nélkülözhetetlen.
Az olvadó reaktormagokat 13 cm acélköpeny védi, ami valljuk be nem piskóta Link Azonban az sem piskóta, hogy a tervezõje aggódik..Link
Egyszerûen el vagyok képedve a mai történéseken, a valóság a "legjobb rendezõ", sajnos...

Exkluziv felvételek a blokképületen belülrõl: Link

gy.k. a CPM az counts per minute vagyis percenkénti bomlást jelent. Az USA standard a riadóra a 130 CPM. Ezen 12 egész és xx század van. A normál átlag 5-60 közt változhat.

Tokio Geiger számláló élõ: Link

A szlovák híradókban azt mondják, hogy elfolyott, nem pedig elpárolgott.

Igaz:
Link
Kyodo via TEPCO

Persze, ám így érthetõ bárki számára.

Igen, mint ahogy írtam, a 8000-szerese Az éves átlagterhelés ~3 milliSievert. Ezt ott megkapod egy óra alatt.

Tejóságos.... [esõ]

Avagy több mint ezerszerese az átlagos, egy év alatti összes sugárzás-bevitelnek.

Kb úgy 8000-szerese az normálnak (nem a határértéknek!! az idõfüggõ is)

Amennyiben ez a valós érték, az döbbenetesen sok...

Így már tiszta.
Bár nekem inkább az elfolyás a lehetséges ok, mintsem amit írnak.

Meg nem erõsített hír, miszerint 3037 mikrosievert az óránkénti sugárzás jelenleg a 2-es reaktornál. Sajtótájákoztató volt egy olyan NHK csatornán, ami nincs élõben a neten, ott mondták, egy svájcba férjhez ment japán hölgy fordította twitteren.

Lehet valaki még - magamat is beleérte - nem tudta.

"A konténment tulajdonképpen egy gömb alakú betontömb, ami körbeöleli a reaktortartályt."

Fordítva Amúgy is kevés víz volt benne, a szelep lezárt, a víz elforrt és ez a gõz okozta a nyomásnövekedést. Tehát nem nagy nyomás alatt hevült túl a víz, az természetesen a forrás ellen szólna. Arra gondolni sem merek, hogy a víz nem elforrt, hanem kifolyt... ez azt jelenthetné, hogy a magolvadás átdolgozta magát az acéltartályon. De ez csak spekuláció.

Ez nekem nem tiszta.
Amennyiben valóban lezár, a nyomásnak épp növekedni kellett, ergo ez a víz elforralódása ellen dolgozik.
Bár a nyomott-vizes rendszert ismerem jobban, a forraló-vizest kevésbé.

Igen, az... ebbe a kérdésbe nem is szeretnék belemenni, nem is idevaló, sõtt a tõkével kapcsolatban is igazad van, s valóban ezek játékszerek...Csakhogy nyugati "civilizáltnak" nevezett jóléti társadalomban élõ, elkényelmesedõ emberek többsége már nehezen tudja elképzelni az életét ezen "játékszerek" nélkül...A cél ill. húzóerõ most lényegtelen, költõi kérdés: kell e fejlõdés...? Általában igen lesz a válasz.../szerintem is igen, node az irány a nem mindegy...
Egyébként valóban sok tekintetben eltávolodtunk a természettõl...sajnos.
Elkalandoztam... visszatérve, alapvetõen én nem vagyok atomerõmû ellenes... ezt akartam kifejezni az elõbbi hozzászólásban...
S valóban köszönet a precíz, naprapontos, akarom mondani percrepontos tudósításért!

Az eddig mért duplája a sugárzás a TEPCO szerint

Nem irigylem az operátorokat! Eléggé szélmalomharc látszata van az eseményeknek.

A fûtõanyagrudak körüli vizet mérõ mérce alá süllyedt a vízszint, jelenleg nem tudják azt se, hogy elpárolgott-e minden, vagy esetleg van még benn víz, csökken vagy nõ. Rendkívül gyorsan csökkent a vízszint. Automata zárta le mind a kivezetõ, mind a bevezetõ nyílásokat, így nem tudnak pillanatnyilag vizet se pumpálni a reaktorba. (NHK tv)

Már a Kyodo is írja: Link

Bocs, Nyuli netje gyorsabb, vagy 2 perc volt, mire betöltött az oldal a Kyodo hírével..

A TEPCO szerint a nyomástartály gõzszelepe ismeretlen okok miatt bezáródott, emiatt a tartályban lévõ víz ismét gõzzé vált, valamint a nyomás is megnõtt.

Jó

Becko: milyen szinten élünk? Tudom, provokatív a kérdés Az egész technikai fejlõdés nem azt a célt szolgálja, hogy a tõke még nagyobb tõkére tegyen szert? Emellett az internet, kamera, mobil, stb. csak játékszerek - "panem et circenses", ha úgy tetszik. De ez már messzire vezet

Noli: szívesen

Az idõjárásjelentés szerint az elkövetkezõ 24-48 órában északi szél, hideg, esõ és ónos esõ jön Japánba, a hegyekben hó...

RabbitPress jó lesz?

Hogy helyes vagy sem ez egy jó kérdés, de atomerõmûvek nélkül nem tudnánk így, ezen a "szinten" élni ezt be kell látnunk...S jelenleg még nincs "jobb" alternatíva..

Az a víz hová lett, ami eddig benne volt?! Ez egy agyrém!

Az NHK-G csatornán sajtótájékoztat a TEPCO, persze a streamen nem adják...

Helyes? Szerintem nem. Amíg emberek keze van a dologban, addig nem. És amíg nem mi uraljuk az atomenergiát, hanem az minket, addig pláne nem. De ettõl még szeretlek ám

Sky: szívesen, mint mindig De valamelyik cikk végén eccer legyen má ott az is, hogy "Nyuli" csak viccelek ám

Köszi Noli! És persze Nyulinak is köszönettel tartozom!

Az út típusú plutónium üzemanyag alacsonyabb olvadáspontjára hívják fel a figyelmet a mérnökök, mely egy esetleges robbanás esetén akár kétszer akkora területen pusztíthat, mint a hagyományos "töltet". A következõ 24 óra kritikus lesz!
(BBC)

Helyes. Az autókkal is csinálhatna valamit.

Fú, köszönöm, ez hasznos volt!!! A hírrel megelõztél, épp a dunaúji szivárványt néztem webkamerán, amikor beugrott az új tweet...

Kyodo Flash: A fütõrudak ISMÉT teljesen szabadon vannak. Ez kész...

Durranógáz elõállítása kicsiben:
Veszel egy kémcsövet, kb. félig öntöd háztartási sósavval, beledobsz pár fémdarabot ( kis cinkdarabok vagy vasreszelék vagy akármi, Cu, Hg, Ag nem jó! Lásd a fémek redukáló sorát! Ami a H elõtt van az mind jó.) Meggyújtod a fejlõdõ H-t. Durranás, a kémcsõ szája vízpárás lesz. Ha túl sokáig vársz a begyújtással, akkor a képzõdõ H kiszorítja az oxigént a kémcsõbõl és folyamatosan ég színtelen lánggal amíg van fém a sósavban.

Jogos az észrevételed, azonban nem feltétlenül a reaktornak kellett sérülnie. Normál esetben a biztonsági tartály (2) nitrogénnel van megnyomva, ami hidrogén jelenléte esetén is kizárja a robbanást, lévén inert gáz. Tudni kell, hogy a hidrogén a levegõvel keveredve már 4 térfogat%-nál robbanásveszélyes keveréket alkot. Nos, ez a nitrogén a hibák sorozata okán már nem állt rendelkezésre. A biztonsági tartály (általában 4 cm vastag acélból van) arra szolgál, hogy felfogja a reaktor-hütõrendszer esetleges sérülésekor az abból kilépõ vizet, vízgõzt és a magolvadáskor lehetséges hasadék-termékeket, így a hidrogént is. Ha ebben a biztonsági tartályban akkorára nõ a nyomás, hogy az a tartály épségét veszélyeztetné, akkor egy többszörös szürõn (Wallmann-szürõ) keresztül (9) ez a gáz leengedésre kerül az épületen kívülre. Ha belegondolsz, hogy az épületet 8,25-ös rengésekre tervezték, akkor a 9,0-ás könnyen okozhatott olyan károkat, ami a szürt leeresztést az épületen kívülre nem tette lehetõvé. Maga az épület gáztömören van kivitelezve (de ez is sérülhetett), nitrogén-inertizálás már nem volt, így csak idõ kérdése volt, mikor következik be a hidrogénrobbanás. Azaz nem feltétlenül a reaktorból magából kell kilépnie a hidrogénnek.

Most már legalább tudom,hogy a mi Skájsúterünk neve Veres Viktor.
Sok cikknél láttam már a nevét, de nem voltam benne biztos,hogy õ az.

Jó lett, Viktor!!!!

Minden bizonnyal a reaktorban, a kérdés csak az, hogy hogyan került a konténment feletti reaktorcsarnokba? A reaktorból a konténmentbe engedik (száraz és vizesakna), onnan pedig csak az épületen kifelé szellõztethetnek, és nem a zárt, de csak az esõ ellen védõ reaktorcsarnokba...

Még az is érdekel, hogy hol volt az a pont a reaktor rendszerében, ahol a forróságban képzõdött hidrogén kijutott, hogy aztán felrobbanhasson? Ez elevel meglévõ repedés okozta szivárgásra utal, ahonnan továbbra is jöhet ki bármi, sõt, a robbanás valószínûleg nem összenyomta, hanem még inkább megnyitotta. Vannak ilyen pontok, amikrõl eddig sehol nem beszéltek. Az NHK-n többedszerre adják le a reaktor elromlott mûködésérõl készített animációt, de egy szó se volt arról, hogy hol képzõdött (sztem egyértelmûen a reaktortérben) és hol jutott ki a védõépületbe a hidrogén. Elméletben számítottak a reaktor tervezésénél hidrogénképzõdésre és szivárgásra, mert olyan biztonsági mechamnizmus is e van építve, ami elégeti ezt a hidrogént, ám valószínûleg az áramszünet miatt ez sem tudott mûködni, így felhalmozódott annyi H, ami már elég volt a durranógázt alkotó elegyhez. A durranógáz elégésekor tudtommal vízgõz keletkezik, ezt a robbanás fehér "füstje" jelezhette (tehát nem pápát választottak Fukushimában...).
Jó lenne egy kis eseménymentes idõszak, amikor ezeket a dolgokat pörgés nélkül, tiszta fejjel át lehet gondolni.

Nos, az erõmüben 5 tüzoltószivattyú van (volt). A 3-as robbanásakor ebbõl 4 tönkrement, egy maradt üzemben, amibõl aztán 2,5 órára kifogyott az üzemanyag. A TEPCO közlése szerint figyelmüket most a 2-es reaktorra koncentrálják, noha az 1-es és 3-as reaktoroknak is nagyon nagy szükségük lenne a hütésre. 1 szivattyúval azonban ez nem megy.

BLIKK: Link

A hármas robbanása valóban súlyosabban nézett ki, mint az egyesé, ijesztõ volt, ahogy szemmel láthatóan potyogtak vissza a függõlegesen felrepülõ darabok. Beszédes a TEPCO közleménye a konténment sérülésérõl: "it is believed that the reactor containment vessel remains intact" (http://www.tepco.co.jp/en/press/corp-com/release/11031405-e.html).

A 2,5 órás hütésmentességet és ezáltal a vélhetõ magolvadást az okozta, hogy a 2-es reaktor hütésére barkácsmegoldásként használt tüzoltószivattyú (!) üzemanyaga elfogyott (!)...