Bioszféra
Usrin, köszönöm a helyesbítést!
LAM: Úgy hat éve utaztam keresztül az érintett vidéken, s most a leírásodból teljesen beindult a fejemben rögzült film :-) Nem véletlenül tartom Európa legcsinosabb vidékének a Rajna-völgyet s Koblenz tágabb környékét. Annak idején Hollandiába utaztunk, s egy rakás útépítés-elterelés okán egész jól bejárhattuk a környéket, kis mellékutakon, erdõkön és völgyeken keresztül, mindez korlátozott sebességgel, személy szerint piszokul élveztem. :-) Nem vagyok egy utazgatós típus (hat éve is melózni mentem), de oda bármikor szívesen visszamennék.
Egyébként mentettem egy képernyõfotót A Lacher See környékének Google Earth képérõl, ezen jól látható a fölrdrengések eloszlása, a tótól délkeletre esõ területre sûrûsödõen. SAjna fészekmélységekre vonatkozó adatokat eleddig nem volt idõm kutatni.
Link
LAM: Úgy hat éve utaztam keresztül az érintett vidéken, s most a leírásodból teljesen beindult a fejemben rögzült film :-) Nem véletlenül tartom Európa legcsinosabb vidékének a Rajna-völgyet s Koblenz tágabb környékét. Annak idején Hollandiába utaztunk, s egy rakás útépítés-elterelés okán egész jól bejárhattuk a környéket, kis mellékutakon, erdõkön és völgyeken keresztül, mindez korlátozott sebességgel, személy szerint piszokul élveztem. :-) Nem vagyok egy utazgatós típus (hat éve is melózni mentem), de oda bármikor szívesen visszamennék.
Egyébként mentettem egy képernyõfotót A Lacher See környékének Google Earth képérõl, ezen jól látható a fölrdrengések eloszlása, a tótól délkeletre esõ területre sûrûsödõen. SAjna fészekmélységekre vonatkozó adatokat eleddig nem volt idõm kutatni.
Link
Bocsánat, elõbb csak a magyar cikkre reagáltam, és egy-két dolog elkerülte a figyelmem.
Pl. ez: "Die Ruhephasen dazwischen dauerten zum Teil wesentlich länger als 12.000 Jahre – die Zeitspanne vom letzten Ausbruch bis heute." Sajnos németül nem sokat értek, de megbízom Noli fordításában.
Ha 12 ezer év körüliek a periódusok, akkor tényleg inkább pár ezer, mint több tízezer éven belül várhatunk eseményt. De azért ne feledjük, egy vulkán nem óramû pontosságú... Az a "12 ezer éves" ciklus inkább nagyságrendi becslésnek jó. A valóságban nyugodtan lehet egyszer 8, máskor 16 ezer év. ez a múltban is valahogy így mûködhetett. (Ráadásul a korhatározásban is van ekkora bizonytalanság...)
Nolinak válaszolva: "Vannak nagyon hosszú ideig aktív vulkánok, és vannak igen rövid ideig élõk is. Azt nem tudom, hogy az Eiffel vulkánjai melyik típusba sorolhatók, ennek utána kell nézni."
Ez a "hosszú v. rövid ideig élõ vulkán" csak egy-egy kitörési központra vonatkozik, egy egész vulkáni terület nemigen válik inaktívvá 10-20 ezer év alatt (földtörténeti léptékkel egy csapásra). Ha a vulkánjai a rövid életû típusba tartoznak, az csak annyit jelent, hogy legközelebb nem egy korábbi kráter helyén, hanem két heggyel arrébb lesz kitörés. Ez ebben a kérdésben szerintem nem sokat számít...
Pl. ez: "Die Ruhephasen dazwischen dauerten zum Teil wesentlich länger als 12.000 Jahre – die Zeitspanne vom letzten Ausbruch bis heute." Sajnos németül nem sokat értek, de megbízom Noli fordításában.
Ha 12 ezer év körüliek a periódusok, akkor tényleg inkább pár ezer, mint több tízezer éven belül várhatunk eseményt. De azért ne feledjük, egy vulkán nem óramû pontosságú... Az a "12 ezer éves" ciklus inkább nagyságrendi becslésnek jó. A valóságban nyugodtan lehet egyszer 8, máskor 16 ezer év. ez a múltban is valahogy így mûködhetett. (Ráadásul a korhatározásban is van ekkora bizonytalanság...)Nolinak válaszolva: "Vannak nagyon hosszú ideig aktív vulkánok, és vannak igen rövid ideig élõk is. Azt nem tudom, hogy az Eiffel vulkánjai melyik típusba sorolhatók, ennek utána kell nézni."
Ez a "hosszú v. rövid ideig élõ vulkán" csak egy-egy kitörési központra vonatkozik, egy egész vulkáni terület nemigen válik inaktívvá 10-20 ezer év alatt (földtörténeti léptékkel egy csapásra). Ha a vulkánjai a rövid életû típusba tartoznak, az csak annyit jelent, hogy legközelebb nem egy korábbi kráter helyén, hanem két heggyel arrébb lesz kitörés. Ez ebben a kérdésben szerintem nem sokat számít...
Na végre idetaláltál!
Köszönjük az Eifel-ügy szabatos "helyretételét"!
S bizony földtani idõtávlatban tekintve (a recens képzõdéseken kívül) "friss" paleovulkáni események nem kevés példáját leljük fel Európa szerte.A francia Massif-Central auvergne-i puy-tõl (8000 éve még mûködõ akadt köztük!), egészen az emlegetett Hargitáig. Elvileg lenne miért aggódnunk.De a más irányú veszélyek hangsúlyosabban fognak jelentkezni, már a mi életünkben is.
Köszönjük az Eifel-ügy szabatos "helyretételét"!
S bizony földtani idõtávlatban tekintve (a recens képzõdéseken kívül) "friss" paleovulkáni események nem kevés példáját leljük fel Európa szerte.A francia Massif-Central auvergne-i puy-tõl (8000 éve még mûködõ akadt köztük!), egészen az emlegetett Hargitáig. Elvileg lenne miért aggódnunk.
De a más irányú veszélyek hangsúlyosabban fognak jelentkezni, már a mi életünkben is.
Csak most vettem észre ezt a témát, miután már az Éghajlatváltozásba is belinkelte Felhõcske. Nos, egy olyan vulkáni területet, ami 12 ezer éve még mûködött, semmi alapunk nincs kialudtnak tekinteni. Ennyi idõ alatt sehol sem változik meg lényegesen a földtani helyzet - ha akkor lehetett kitörés, akkor most is ugyanúgy van rá esély.
A Rajna-árok egyébként az európai lemez fiatal, aktív riftesedése. Persze attól még messze áll, hogy a két oldala között kinyíljon egy óceáni ág, sõt valószínûleg soha nem is fog idáig fejlõdni (ellentétben pl. a Kelet-afrikai-árokkal). Mindenesetre a mostani aktivitását leginkább ez okozza. Hogy az alatta lévõ (vagy nem lévõ) forró pont erre mennyiben segít rá, azon sokat lehetne vitatkozni. Kicsit Izlandhoz hasonló a helyzet - az atlanti óceánközépi hátságnak azért ott van a legaktívabb, a tengerbõl kiemelkedõ része, mert forró pont is "dolgozik" alatta.
Németországra visszatérve: a cikk "pár hónap vagy több évszázad" kérdése már nagyon erõs túlzás. A több ezer, vagy inkább több tízezer év sokkal reálisabb. (Ui. a cikkben is említett ciklicitás miatt a 12 ezer éves csend leginkább arra utalhat, hogy hosszabb nyugalmi periódusban vagyunk...) A most meglévõ magmakamra mélységadata tényleg nem sokat számít - 30, 50 vagy 70 km mélységbõl egyformán megindulhat felfelé a magma, ha a lenti hõmérséklet- ill. nyomásviszonyok úgy alakulnak. De kitörni ez még nem rögtön szokott: a feláramló anyag elõbb egy másodlagos magmakamrát hoz létre a felszín közelében, és a kitörés akkor kezdõdik, ha már ez is túlnyomásossá vált. (És a pár hónapon belüli kitörésnek csak akkor lenne esélye, ha már meglenne ez a másodlagos magmakamra mondjuk 5-10 km-rel a felszín alatt!)
A másik túlzás: "A földkéreg egy kilométer mélységben már 60-70 Celsius fokos, ami rendkívüli magas értéknek számít"... ez egyrészt önmagában nem sokat jelent, és kérdés, mihez képest rendkívüli. Mondjuk Magyarország tele van 1 km körüli mélységbõl jövõ 60-70 fokos, sõt még melegebb hévizekkel Zalakarostól a Széchenyi fürdõn át Hajdúszoboszlóig - mégsem várhatunk egyik helyen sem vulkánkitörést. Igaz, kissé távolabb már igen. A Hargitán kb. 25 ezer éve volt az utolsó kitörés (ennek a kráterében van a Szent Anna-tó). Geológiai értelemben ez is semmiség, a mély magmakamra ott is megvan, szóval, kb. ugyanúgy fennáll a kitörés lehetõsége, mint az Eifelben. Sõt, Szlovákiában (a nógrád-gömöri bazaltvidék északi részén) is van egy bazaltvulkán, ami kb. 250 ezer éve mûködött utoljára. Elõtte már legalább 3-4 aktív periódusa volt, köztük pár százezer éves szünetekkel... vagyis simán elképzelhetõ, hogy most is csak ezek egyikét látjuk. De bárcsak ez lenne a legnagyobb, minket fenyegetõ veszély a világon...
Nos, egy olyan vulkáni területet, ami 12 ezer éve még mûködött, semmi alapunk nincs kialudtnak tekinteni. Ennyi idõ alatt sehol sem változik meg lényegesen a földtani helyzet - ha akkor lehetett kitörés, akkor most is ugyanúgy van rá esély.A Rajna-árok egyébként az európai lemez fiatal, aktív riftesedése. Persze attól még messze áll, hogy a két oldala között kinyíljon egy óceáni ág, sõt valószínûleg soha nem is fog idáig fejlõdni (ellentétben pl. a Kelet-afrikai-árokkal). Mindenesetre a mostani aktivitását leginkább ez okozza. Hogy az alatta lévõ (vagy nem lévõ) forró pont erre mennyiben segít rá, azon sokat lehetne vitatkozni. Kicsit Izlandhoz hasonló a helyzet - az atlanti óceánközépi hátságnak azért ott van a legaktívabb, a tengerbõl kiemelkedõ része, mert forró pont is "dolgozik" alatta.
Németországra visszatérve: a cikk "pár hónap vagy több évszázad" kérdése már nagyon erõs túlzás. A több ezer, vagy inkább több tízezer év sokkal reálisabb. (Ui. a cikkben is említett ciklicitás miatt a 12 ezer éves csend leginkább arra utalhat, hogy hosszabb nyugalmi periódusban vagyunk...) A most meglévõ magmakamra mélységadata tényleg nem sokat számít - 30, 50 vagy 70 km mélységbõl egyformán megindulhat felfelé a magma, ha a lenti hõmérséklet- ill. nyomásviszonyok úgy alakulnak. De kitörni ez még nem rögtön szokott: a feláramló anyag elõbb egy másodlagos magmakamrát hoz létre a felszín közelében, és a kitörés akkor kezdõdik, ha már ez is túlnyomásossá vált. (És a pár hónapon belüli kitörésnek csak akkor lenne esélye, ha már meglenne ez a másodlagos magmakamra mondjuk 5-10 km-rel a felszín alatt!)
A másik túlzás: "A földkéreg egy kilométer mélységben már 60-70 Celsius fokos, ami rendkívüli magas értéknek számít"... ez egyrészt önmagában nem sokat jelent, és kérdés, mihez képest rendkívüli. Mondjuk Magyarország tele van 1 km körüli mélységbõl jövõ 60-70 fokos, sõt még melegebb hévizekkel Zalakarostól a Széchenyi fürdõn át Hajdúszoboszlóig - mégsem várhatunk egyik helyen sem vulkánkitörést.
Igaz, kissé távolabb már igen. A Hargitán kb. 25 ezer éve volt az utolsó kitörés (ennek a kráterében van a Szent Anna-tó). Geológiai értelemben ez is semmiség, a mély magmakamra ott is megvan, szóval, kb. ugyanúgy fennáll a kitörés lehetõsége, mint az Eifelben. Sõt, Szlovákiában (a nógrád-gömöri bazaltvidék északi részén) is van egy bazaltvulkán, ami kb. 250 ezer éve mûködött utoljára. Elõtte már legalább 3-4 aktív periódusa volt, köztük pár százezer éves szünetekkel... vagyis simán elképzelhetõ, hogy most is csak ezek egyikét látjuk. De bárcsak ez lenne a legnagyobb, minket fenyegetõ veszély a világon... 
Friss, bõ esõ és jóízû szunya után
az erdõ élénkül, erõt vesz magán,
egy óra és zümmög már a széle,
a tavasz illata, az õ napsütése.
Itt fent fehéren tépett, kis pamacsok,
a távoli sorok idõsebbek, nagyok.
A Nap tûzi õket, izgatja a levegõt,
messzi ûzi a telet, a késlekedõt.
Szorgos szipókások élnek a lég hevével,
Hadosztályuk egy egész törzset bérel,
Jönnek-mennek, néha eltömõdnek,
Idénre sokgyermekes jövõt szõnek.
az erdõ élénkül, erõt vesz magán,
egy óra és zümmög már a széle,
a tavasz illata, az õ napsütése.
Itt fent fehéren tépett, kis pamacsok,
a távoli sorok idõsebbek, nagyok.
A Nap tûzi õket, izgatja a levegõt,
messzi ûzi a telet, a késlekedõt.
Szorgos szipókások élnek a lég hevével,
Hadosztályuk egy egész törzset bérel,
Jönnek-mennek, néha eltömõdnek,
Idénre sokgyermekes jövõt szõnek.
Nagyszerû esti geológiai továbbképzés. A közép-európai hegységek vándorától és tudorától gondolom ez csak kis ízelítõ volt. 
Noli kedves, nem véletlen dobtam be a fórumba a cikket némi kétkedõ éllel, Usrint megidézve! Úgy látom nem eredmény nélkül!
A tovább gondolkodáshoz az Eifelrõl:A Közép-Európai-rögvidék gyökerei azonosak, a Variszkuszi hegységképzõdés idõs kõzetei és középidei üledékes kõzetek.Az Eifel e rögvidék része, pontosabban annak Német-rögvidék részéhez tartozik, mely medencékkel, különbözõ kiterjedésû és magasságú hegységekkel takított, mozaikos táj.Az Eifel kapcsán a Rajna-árok döntõ tényezõ, mivel egy Európát É-D-i irányban átszelõ törésrendszer legdominánsabb része. A mai Rajna-árok helyén egykor alacsony triász üledékekkel fedett hegység húzódott, ami lassú szerkezeti mozgások során felboltozódott, majd a tengelyében behorpadt.Kb. a felsõ-pliocénban ebbe a horpadásba süllyedt be, földrengésekkel és vulkánkitörésekkel tarkítva, a Rajna-árka.Tehát geológiai értelemben aktív, fiatal süllyedék.Az árok két oldalán meredek lejtõkkel emelkednek ki a kristályos magvú Rajna menti féloldalas hegységek.Pl. a Vogézek és a Fekete-erdõ.Észak felé haladva e hegységek magassága gyorsan csökken.Pl. az Odenwald vagy a Spessart már csak 5-600 m magas tetõszinteket hordoz.Ezt a Felsõ-Rajna-völgyet északon a nagy részt devon palákból álló (mint a híres Ardennek!) és sakktáblaszerû, sûrû szerkezeti törésekkel szabdalt Rajnai-palahegység zárja le, melynek egyik legváltozatosabb tagozata az Eifel.A Magas-Eifeltõl délre húzódó Vulkáni-Eifelben találjuk az ominózus harmad-negyedidejû, bazalt, andezit és egyéb vulkáni kõzetekbõl felépülõ vulkáni kúpokat és takarókat.Itt vannak a híres maarok is, az apró köralakú, monogenetikus, robbanásos kráterek.Pl. a Mosenberg legépebb és leszabályosabb kialudt(!) vulkánja.A Rajna árok keleti oldalán ugyancsak vulkáni vidék terül el, a Westerwald.Az Eifel tulajdonképpeni testvérpárja, lapos, nagykiterjedésû bazalttakarókkal.Ebbõl a földrajzi képbõl azért már pár következtetés talán levonható.A Rajna-árok szerkezeti mozgásai ma is aktívak, számos földrengés pusztított az elmúlt évtizedekben.Az árok peremein hévforrások sora tör fel.Valójában a kulcs inkább a mélyszerkezeti mozgások milyenségében, gyakoriságában, erejében, irányában, a lineamensek, törések, vetõk világában van elrejtve és kevésbé a magmakamara mélységek adataiban.De ez már tényleg Usrin asztala!Hol is van ilyenkor?
A tovább gondolkodáshoz az Eifelrõl:A Közép-Európai-rögvidék gyökerei azonosak, a Variszkuszi hegységképzõdés idõs kõzetei és középidei üledékes kõzetek.Az Eifel e rögvidék része, pontosabban annak Német-rögvidék részéhez tartozik, mely medencékkel, különbözõ kiterjedésû és magasságú hegységekkel takított, mozaikos táj.Az Eifel kapcsán a Rajna-árok döntõ tényezõ, mivel egy Európát É-D-i irányban átszelõ törésrendszer legdominánsabb része. A mai Rajna-árok helyén egykor alacsony triász üledékekkel fedett hegység húzódott, ami lassú szerkezeti mozgások során felboltozódott, majd a tengelyében behorpadt.Kb. a felsõ-pliocénban ebbe a horpadásba süllyedt be, földrengésekkel és vulkánkitörésekkel tarkítva, a Rajna-árka.Tehát geológiai értelemben aktív, fiatal süllyedék.Az árok két oldalán meredek lejtõkkel emelkednek ki a kristályos magvú Rajna menti féloldalas hegységek.Pl. a Vogézek és a Fekete-erdõ.Észak felé haladva e hegységek magassága gyorsan csökken.Pl. az Odenwald vagy a Spessart már csak 5-600 m magas tetõszinteket hordoz.Ezt a Felsõ-Rajna-völgyet északon a nagy részt devon palákból álló (mint a híres Ardennek!) és sakktáblaszerû, sûrû szerkezeti törésekkel szabdalt Rajnai-palahegység zárja le, melynek egyik legváltozatosabb tagozata az Eifel.A Magas-Eifeltõl délre húzódó Vulkáni-Eifelben találjuk az ominózus harmad-negyedidejû, bazalt, andezit és egyéb vulkáni kõzetekbõl felépülõ vulkáni kúpokat és takarókat.Itt vannak a híres maarok is, az apró köralakú, monogenetikus, robbanásos kráterek.Pl. a Mosenberg legépebb és leszabályosabb kialudt(!) vulkánja.A Rajna árok keleti oldalán ugyancsak vulkáni vidék terül el, a Westerwald.Az Eifel tulajdonképpeni testvérpárja, lapos, nagykiterjedésû bazalttakarókkal.Ebbõl a földrajzi képbõl azért már pár következtetés talán levonható.A Rajna-árok szerkezeti mozgásai ma is aktívak, számos földrengés pusztított az elmúlt évtizedekben.Az árok peremein hévforrások sora tör fel.Valójában a kulcs inkább a mélyszerkezeti mozgások milyenségében, gyakoriságában, erejében, irányában, a lineamensek, törések, vetõk világában van elrejtve és kevésbé a magmakamara mélységek adataiban.De ez már tényleg Usrin asztala!Hol is van ilyenkor?
A legjobban azért örülök ennek a "balhénak", mert motivál a német nyelvi ismereteim frissítésére :-)
Egyébként ha már egy telítõdõ magmakamra van a vulkán alatt, annak speciális szeizmikus nyomai vannak, ezeket sokhelyütt használják ma már kitörés-elõrejelzésben (bár nem minden vulkántípusnál alkalmazható, pl. a Nyuli által említett Yellowstone alatti hatalma kamra nem egy üreg, hanem egy porózus szerkezetû terület, melyben már nem úgy mozog az anyag, mint egy szabadabb üregben.)
Ami itt mindenképp segítheti a helyzetfelismerést, az a tavak jelenléte, itt a víz kémiai összetételében bekövetkezõ változások, esetleg nem idõjáráshoz köthetõ vízszintváltozások (lefolyástalan tavak), hõmérsékleti változások (talajban is), ezek mind jó jelzések. A környékbeli mofetták gázösszetételének vizsgálata is hatékony módszereket rejt. Szóval elég sok jól bejáratott módszer van. Akit bõvebben érdekel a téma, az olvassa el ezt a könyvet:
Link
Kiváló mû, és kiválóan fordította kedves G. barátom. :-)
Egyébként ha már egy telítõdõ magmakamra van a vulkán alatt, annak speciális szeizmikus nyomai vannak, ezeket sokhelyütt használják ma már kitörés-elõrejelzésben (bár nem minden vulkántípusnál alkalmazható, pl. a Nyuli által említett Yellowstone alatti hatalma kamra nem egy üreg, hanem egy porózus szerkezetû terület, melyben már nem úgy mozog az anyag, mint egy szabadabb üregben.)
Ami itt mindenképp segítheti a helyzetfelismerést, az a tavak jelenléte, itt a víz kémiai összetételében bekövetkezõ változások, esetleg nem idõjáráshoz köthetõ vízszintváltozások (lefolyástalan tavak), hõmérsékleti változások (talajban is), ezek mind jó jelzések. A környékbeli mofetták gázösszetételének vizsgálata is hatékony módszereket rejt. Szóval elég sok jól bejáratott módszer van. Akit bõvebben érdekel a téma, az olvassa el ezt a könyvet:
Link
Kiváló mû, és kiválóan fordította kedves G. barátom. :-)
Itt van még egy írás a konkrét Eifel-hez kötött vulkanizmusról. Nyuli elõnyben :-)
Link
Az írás szerint szó sincs 400 km mély magmakamráról (ahogy ilyen sehol nincsen) "In rund drei Kilometer Tiefe hatte sich eine Magmenkammer gebildet". Konkrétan elemzi a 11000 évvel ezelõtti kitörést, ami eszerint elég komoly volt.
Azonban azt, hogy jelenleg mennyire aktív a terület - évi 1-2 mm-t emelkedik - csak konkrét szeizmikus és kémiai adatok ismeretében lehetne megmondani.
Link
Az írás szerint szó sincs 400 km mély magmakamráról (ahogy ilyen sehol nincsen) "In rund drei Kilometer Tiefe hatte sich eine Magmenkammer gebildet". Konkrétan elemzi a 11000 évvel ezelõtti kitörést, ami eszerint elég komoly volt.
Azonban azt, hogy jelenleg mennyire aktív a terület - évi 1-2 mm-t emelkedik - csak konkrét szeizmikus és kémiai adatok ismeretében lehetne megmondani.
A geológiai hatások tekintetében több nyom is található. Ezek egyrészt maguk a tavak, amelyek azért fontosak, mivel alattuk egy km-rel már 60-70 °C a talaj hõmérséklete, másrészt pedig kb 350 vulkáni kúp ill. kráter található a környéken. A Laacher-tó kialakulása egy nagyobb kitörés következménye. A feltörõ forró magma a talajvízzel érintkezésbe kerülve hirtelen gõz termelõdött, mely a földfelszínre törve egy 40 km magas kitörési oszlopot alkotott, ebben naponta 5000 tonna kéndioxid özönlött ki. A hamu és a kizúduló kõzet még Skandinávia térségébe is eljutott. A kitörés 3 napja alatt így 30 m magas hamurétegek rakódtak le. A kõzet elzárta a Rajna völgyét és egy hatalmas tó képzõdött, a gát a nagy nyomás miatt aztán átszakadt és egy óriási árhullám vonult le a Rajnán, egészen a mai Hollandia területéig. A piroklasztikus áramlások pedig 100-120 km-es sebességgel és 600 °C körüli hõmérséklettel egy hatalmas területet pusztítottak el, beleértve az ott lakókat (erre bizonyíték az akkor korból származó sok szerszám és csontvázlelet, melyeket vastag vulkáni üledékrétegekben találtak meg).
Természetesen igazad van, nem a magmakamra 400 km mély, csak a hot spot ér le addig. A hot spot mozgására eddig nem találtam utalást, a magmakamra létét azonban kimodellezték:
Természetesen igazad van, nem a magmakamra 400 km mély, csak a hot spot ér le addig. A hot spot mozgására eddig nem találtam utalást, a magmakamra létét azonban kimodellezték:
Régebben rendszeres olvasójuk voltam, de valahogy elmaradt. Sõt, még középiskolában biosz tanulmányi versenyre abból (is) készültünk.
Noli már reagált a dolog komolyságáról.A magmakamra mélység vulkántípusokként eltérõ mértékû. Az Eifel tekintetében Nyuli információja nyújt támpontot a viszonyításhoz.
Nagyon egyszerüsítve, egy kis adalék a térbeli tájékozódáshoz:
A szárazföldi kéreg szilárd kõzetekbõl álló külsõ öve a kontinensek alatt 30-45 km vastag, magashegységeknél ez 50-70 km is lehet.Óceánok alatt 4-8 km vastagságú.Gránitos a felsõ kéreg része (átlagos ásványi összetétel alapján), és
bazaltos-gabbrós az alsó kéregrész.A kettõt a Conrad-féle törésfelület választja el.Szilárd testként viselkedik fizikai értelemben, de kváziplasztikus jellegû.Ha nyomás-hõmérséklet-kémiai összetétel változik, az egyensúly megbomlik és folyékony fázisba lép, kõzetolvadék (magma) keletkezik.A kéreg alatt már a jóval vastagabb köppeny található, átlagosan 30 km és 2900 km között.Több részre oszlik.Nekünk inkább a 410 km-ig tartó felsõ köppeny a fontosabb, mivel a felsõ köppeny felsõ része és a kéreg alkotja azt a nagy átlagban 100 km vastag kõzetburkot, amely a lemezmozgásokban (lemeztektonika) és a kapcsolódó folymatokban (pl. vulkánosság) döntõ szerepû.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a kõzetburok alatt található képlékenyebb asztenoszféra nem lényeges elem.
Nagyon egyszerüsítve, egy kis adalék a térbeli tájékozódáshoz:
A szárazföldi kéreg szilárd kõzetekbõl álló külsõ öve a kontinensek alatt 30-45 km vastag, magashegységeknél ez 50-70 km is lehet.Óceánok alatt 4-8 km vastagságú.Gránitos a felsõ kéreg része (átlagos ásványi összetétel alapján), és
bazaltos-gabbrós az alsó kéregrész.A kettõt a Conrad-féle törésfelület választja el.Szilárd testként viselkedik fizikai értelemben, de kváziplasztikus jellegû.Ha nyomás-hõmérséklet-kémiai összetétel változik, az egyensúly megbomlik és folyékony fázisba lép, kõzetolvadék (magma) keletkezik.A kéreg alatt már a jóval vastagabb köppeny található, átlagosan 30 km és 2900 km között.Több részre oszlik.Nekünk inkább a 410 km-ig tartó felsõ köppeny a fontosabb, mivel a felsõ köppeny felsõ része és a kéreg alkotja azt a nagy átlagban 100 km vastag kõzetburkot, amely a lemezmozgásokban (lemeztektonika) és a kapcsolódó folymatokban (pl. vulkánosság) döntõ szerepû.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a kõzetburok alatt található képlékenyebb asztenoszféra nem lényeges elem.
Köszönöm, én is leltem egy rakással, és van köztük olyan, amelyik forrópontot feltételez az Eifel alatt. Igazából két kérdésem lenne: Hol követhetõ a forrópont vándorlása? (Az Eifel esetében ilyennek nincs nyoma, ellentétben pl. a Yellowstone, a Hawaii, Az Afar, a Réuniun stb. forrópontokéval) Illetve milyen geológiai nyomai vannak a korábbi kitöréseknek, mekkora területeket érintettek, stb. (most nem a kis hamukúpokra meg tavacskákra gondolok)
Egyébként az Általad talált és linkelt cikk is a forrópontról beszél, nem a konkrét magmakamráról (már bocs, németül biztosan Te tudsz, nem én). A magmakamra sokkal közelebb van a felszínhez, a forrópont pedig valahol a köpenyben helyezkedik el. A 400 km a felsõ köpeny aljának a határa, szerintem ezt mérhették be szeizmikusan (jellemzõ zóna egyébként a rengéshullámok terjedésében).
Tényleg kéne már ide Usrin...
Egyébként az Általad talált és linkelt cikk is a forrópontról beszél, nem a konkrét magmakamráról (már bocs, németül biztosan Te tudsz, nem én). A magmakamra sokkal közelebb van a felszínhez, a forrópont pedig valahol a köpenyben helyezkedik el. A 400 km a felsõ köpeny aljának a határa, szerintem ezt mérhették be szeizmikusan (jellemzõ zóna egyébként a rengéshullámok terjedésében).
Tényleg kéne már ide Usrin...
Minden eladott lap számít az újság fennmaradása érdekében, úgy hogy hajrá!Nem bánod meg!
Köszi, közben megtaláltam a cikket
Az általam említetteket itt olvastam, meg még sok oldalt találtam a neten: Link
Az általam említetteket itt olvastam, meg még sok oldalt találtam a neten: Link
Kicsit utánanéztem: az Eifel alatt szeizmikus tomográfiával egy kb. 400 km mélységig terjedõ magmakamrát fedeztek fel a kutatók.
Igen, ez mind lehet valós veszély, csak az idõbéli elhelyezkedése kérdéses...
Szerintem sokkal jobban kell aggódni pillanatnyilag az elkövetkezendõ évek, évtizedek energetikai és mezõgazdasági változásai miatt.
Szerintem sokkal jobban kell aggódni pillanatnyilag az elkövetkezendõ évek, évtizedek energetikai és mezõgazdasági változásai miatt.
Köszi Noli
A Yellowstone csak egy gondolati svédcsavar volt, elnézést érte, csupán én azt figyelem gyakran és ott is valós veszélyrõl lehet szó
A Yellowstone csak egy gondolati svédcsavar volt, elnézést érte, csupán én azt figyelem gyakran és ott is valós veszélyrõl lehet szó
Hû, micsoda pezsgés volt itt ma!
Hasonló, tavaszi élettel teli levegõt szívtam én is mai mecseki körutam során. Szorgoskodtak a hangyák, a tettyei napsütötte mészkõsziklákon bodobácsok csapatai vöröslöttek, rengeteg kismadár: cinkék, tengelicek csiviteltek az erdõszéleken. Élénkül az erdõalj is, a vékony, világosbarna molyhos tölgy-virágos kõris - avart itt-ott illatos hunyorok hajtásai döfik át, nagy zöldessárga virágaikkal aztán ismét visszanéznek rá. Sokfelé sárgállik már a húsos som is, gyorsan kihajtott az ükörke, ibolyák, apró efemerofitonok: tavaszi veronikák (fényes-, perzsa-, borostyánlevelû) , ernyõs olocsán nyílnak a hamar átmelegedõ gyepekben.
Ezzel a virágpoloskával (Orius sp.) néhány (2-3 db) hárs kéregrepedéseiben találkoztam. Ezrével lepték el a fát, jöttek-mentek rajta, sütkéreztek.
Hasonló, tavaszi élettel teli levegõt szívtam én is mai mecseki körutam során. Szorgoskodtak a hangyák, a tettyei napsütötte mészkõsziklákon bodobácsok csapatai vöröslöttek, rengeteg kismadár: cinkék, tengelicek csiviteltek az erdõszéleken. Élénkül az erdõalj is, a vékony, világosbarna molyhos tölgy-virágos kõris - avart itt-ott illatos hunyorok hajtásai döfik át, nagy zöldessárga virágaikkal aztán ismét visszanéznek rá. Sokfelé sárgállik már a húsos som is, gyorsan kihajtott az ükörke, ibolyák, apró efemerofitonok: tavaszi veronikák (fényes-, perzsa-, borostyánlevelû) , ernyõs olocsán nyílnak a hamar átmelegedõ gyepekben.
Ezzel a virágpoloskával (Orius sp.) néhány (2-3 db) hárs kéregrepedéseiben találkoztam. Ezrével lepték el a fát, jöttek-mentek rajta, sütkéreztek.
Link
Ez a könyvnek az oldala, más cikket én se néztem.
A Yellowsone más téma, ott elég tekintélyes méretû magmakamra van a mélyben, mely egy ún. forró pont felett van, az Eifel esetében ilyenrõl nem tudok.
Egyébként a Google Earth ugye jelzi egy adott hely földrengéseit is, nos a Laacher See és Koblenz közti részen elég sok KICSIKE rengés volt az elmúlt 10 évben, ezek 2-3 körüli erõsségûek voltak. Fészekmélységeket nem néztem meg botor módon.
Ez a könyvnek az oldala, más cikket én se néztem.
A Yellowsone más téma, ott elég tekintélyes méretû magmakamra van a mélyben, mely egy ún. forró pont felett van, az Eifel esetében ilyenrõl nem tudok.
Egyébként a Google Earth ugye jelzi egy adott hely földrengéseit is, nos a Laacher See és Koblenz közti részen elég sok KICSIKE rengés volt az elmúlt 10 évben, ezek 2-3 körüli erõsségûek voltak. Fészekmélységeket nem néztem meg botor módon.
Noli: belinkelnéd az eredeti cikket, németül? Köszi.
Rendszeresen figyelem a Yellowstone-caldera tevékenységét; januárban a térségben 93 földrengést regisztráltak és a caldera folytatta emelkedését, 30 hónap alatt 14 cm-t emelkedett.
Rendszeresen figyelem a Yellowstone-caldera tevékenységét; januárban a térségben 93 földrengést regisztráltak és a caldera folytatta emelkedését, 30 hónap alatt 14 cm-t emelkedett.
Ezt a pár bötût hadd másoljam ide:
Ulrich C. Schreiber
Die Flucht der Ameisen
Roman • Eine geokalyptische Vision
Link
Szóval, ha nem csapott be a némettanárom, akkor ez egy regény. Ha egy regény tudományos szaktekintélyek érdeklõdésébe kerül, még pedig annyira, hogy konferenciákon is engedik szólni az írót, akkor vagy baromi jó a regény, vagy nem stimmel valami a sztorival.
A magyar cikk kicsit kever.
"Die Ruhephasen dazwischen dauerten zum Teil wesentlich länger als 12.000 Jahre – die Zeitspanne vom letzten Ausbruch bis heute. " Szeritnem ez kb. azt jelenti, hogy a korábbi kitörések közt 12ezer éves nyugalmi szakaszok voltak, s mostanáig a legutóbbi kitörés óta kb ennyi idõ telt el. Na de nem ez a lényeg.
Egy tízezer éve alvó vulkánt nem minden esetben illik kialudt vulkánnak hívni, az biztos, inkább szunnyadónak. Ez akkor igaz, ha az adott vulkán korábbi mûködése enged arra következtetni, hogy csak szunnyad, de nem halt meg. Vannak nagyon hosszú ideig aktív vulkánok, és vannak igen rövid ideig élõk is. Azt nem tudom, hogy az Eiffel vulkánjai melyik típusba sorolhatók, ennek utána kell nézni. Megteszem, s beírom, amit megtudtam.
Mindenesetre tessék a cikket és a hírt kellõ fenntartással kezelni, mert persze ilyen politikai problémákkal terhes idõkben jó arról olvasni, hogy Németország legszebb vidéke egyszerûen a levegõbe repülhet, ám ez nem mostanában várható.
Egy olyan aktív vulkán mûködését, amelyet régóta alaposan tanulmányoznak, (mint pl. a Vezúv) és állandó obszervatóriummal bír, hosszú ideje folyamatosan figyelik és mérik, na ott lehet esélye egy kitörés bekövetkeztét elõre jelezni (ez történt pl. a Pinatubo esetében is, vagy pl. tavaly a Merapi meg a Mayon esetében), de ezek a hegyek nem tízezer évente pöffennek egyet, hanem pár évtizedenként van komoly kitörésük. Az Eiffel esetében ilyesmirõl szó sincs, s mivel nincsenek mérési adatok pl. 100 vagy 1000 évvel ezelõttrõl, nem tudjuk, hogy viselkedett a vidék akkoriban, hogy a kisebb földrengések milyenek voltak mind gyakoriságban, mind fészekmélységben, mind egy sor egyéb paraméter tekintetében, ezért nem szabad ezekbõl a jelekbõl messzemenõ következtetést levonni.
Ulrich C. Schreiber
Die Flucht der Ameisen
Roman • Eine geokalyptische Vision
Link
Szóval, ha nem csapott be a némettanárom, akkor ez egy regény. Ha egy regény tudományos szaktekintélyek érdeklõdésébe kerül, még pedig annyira, hogy konferenciákon is engedik szólni az írót, akkor vagy baromi jó a regény, vagy nem stimmel valami a sztorival.
A magyar cikk kicsit kever.
"Die Ruhephasen dazwischen dauerten zum Teil wesentlich länger als 12.000 Jahre – die Zeitspanne vom letzten Ausbruch bis heute. " Szeritnem ez kb. azt jelenti, hogy a korábbi kitörések közt 12ezer éves nyugalmi szakaszok voltak, s mostanáig a legutóbbi kitörés óta kb ennyi idõ telt el. Na de nem ez a lényeg.
Egy tízezer éve alvó vulkánt nem minden esetben illik kialudt vulkánnak hívni, az biztos, inkább szunnyadónak. Ez akkor igaz, ha az adott vulkán korábbi mûködése enged arra következtetni, hogy csak szunnyad, de nem halt meg. Vannak nagyon hosszú ideig aktív vulkánok, és vannak igen rövid ideig élõk is. Azt nem tudom, hogy az Eiffel vulkánjai melyik típusba sorolhatók, ennek utána kell nézni. Megteszem, s beírom, amit megtudtam.
Mindenesetre tessék a cikket és a hírt kellõ fenntartással kezelni, mert persze ilyen politikai problémákkal terhes idõkben jó arról olvasni, hogy Németország legszebb vidéke egyszerûen a levegõbe repülhet, ám ez nem mostanában várható.
Egy olyan aktív vulkán mûködését, amelyet régóta alaposan tanulmányoznak, (mint pl. a Vezúv) és állandó obszervatóriummal bír, hosszú ideje folyamatosan figyelik és mérik, na ott lehet esélye egy kitörés bekövetkeztét elõre jelezni (ez történt pl. a Pinatubo esetében is, vagy pl. tavaly a Merapi meg a Mayon esetében), de ezek a hegyek nem tízezer évente pöffennek egyet, hanem pár évtizedenként van komoly kitörésük. Az Eiffel esetében ilyesmirõl szó sincs, s mivel nincsenek mérési adatok pl. 100 vagy 1000 évvel ezelõttrõl, nem tudjuk, hogy viselkedett a vidék akkoriban, hogy a kisebb földrengések milyenek voltak mind gyakoriságban, mind fészekmélységben, mind egy sor egyéb paraméter tekintetében, ezért nem szabad ezekbõl a jelekbõl messzemenõ következtetést levonni.
Pár hónap vagy több évszázad?
Elég jól behatárolták,bár ennél többet valszeg nem is tudnak mondani!
Irják hogy 50 km mélyen van a magmakamra!
Az az 50 km az soknak vagy kevésnek tekinthetõ???
Elég jól behatárolták,bár ennél többet valszeg nem is tudnak mondani!
Irják hogy 50 km mélyen van a magmakamra!
Az az 50 km az soknak vagy kevésnek tekinthetõ???
Tényleg! Jó, hogy mondod! Ami az apanázst illeti, ezek a dolgok prioritást élveznek nálam (is). Persze azért nem esek túlzásba, de ezek mindig is kiemelt helyen szerepeltek.
Tényleg jó sor.
Én még egy TermészetBúvárt beintegrálnék, ha futja az erre szánható havi apanázsból.
Hagyományban, tartalomban, külalakban, eszmeiségben egyaránt jelentõs tényezõ.
Én még egy TermészetBúvárt beintegrálnék, ha futja az erre szánható havi apanázsból.
Hagyományban, tartalomban, külalakban, eszmeiségben egyaránt jelentõs tényezõ.
Nagyon helyes! Én is.
Hát igen. Az a világ minden álságossága ellenére valahogy emberibb, igazibb, sõt, megkockáztatom; színvonalasabb volt. Bizonyos szempontból, természetesen.
Hát igen. Az a világ minden álságossága ellenére valahogy emberibb, igazibb, sõt, megkockáztatom; színvonalasabb volt. Bizonyos szempontból, természetesen.
De nagyon hiányoznak ezek! Mármint csak ezek miatt nem vennék tévét, úgysem lenne idõm nézni, csak úgy érzésként hiányoznak. Jóság volt. SZerintem ilyen színvonalú filmeket már nem nagyon csinálnak a világban, hisz nem lehet üzlet a nagy tévéadók milliárdos kiadású mûsorai mellett.
Felforgató elem voltam? Aha. Az. :-) Szabad Európát is hallgattam csecsemõkoromtól fogva :-)
Felforgató elem voltam? Aha. Az. :-) Szabad Európát is hallgattam csecsemõkoromtól fogva :-)
Hû Noli, akkor Te felforgató elemnek számítottál! Kanadából a Nat. Geo-t, ráadásul angolul! Ajjaj! :-)
A Delta nálam is fõ helyen szerepelt. Meg a "Megsebzett bolygó",a "Kisfilmek a nagyvilágból", a Cousteau-filmek, stb. Életem elsõ filmje, amit édesapámmal néztem meg moziban, az Elefántkirály volt. Teljesen beleszerettem a természetfilmekbe, gyönyörû volt.
A Delta nálam is fõ helyen szerepelt. Meg a "Megsebzett bolygó",a "Kisfilmek a nagyvilágból", a Cousteau-filmek, stb. Életem elsõ filmje, amit édesapámmal néztem meg moziban, az Elefántkirály volt. Teljesen beleszerettem a természetfilmekbe, gyönyörû volt.
Én az átkosban is ÉT-olvasó voltam :-) Amióta tudom az eszemet, azóta olvasom, szerintem úgy 4-5 éves koromtól biztosan. Meg a nagypapimmal néztük a Deltát :-)
Aztán olyan 8 lehettem, amikor egy ismerõs Kanadából elõfizette nekem a NatGeo-t, vagy 10 évet járt, és garantálom, abból tanultam meg angolul, nem tankönyvbõl... (e célra tökéletes volt, na persze a képei mai napig kiválóak. Asszem, egy gyereknél jó kiindulópont, hogy felkeltse az érdeklõdését.)
Aztán olyan 8 lehettem, amikor egy ismerõs Kanadából elõfizette nekem a NatGeo-t, vagy 10 évet járt, és garantálom, abból tanultam meg angolul, nem tankönyvbõl... (e célra tökéletes volt, na persze a képei mai napig kiválóak. Asszem, egy gyereknél jó kiindulópont, hogy felkeltse az érdeklõdését.)
Szerintem nem rossz. Populárisabb, mint a pl. Term. Világa, de azért jó.
Egyébként még az átkosban létezett egy újság, egy hetilap, "Magyarország" volt a címe. Érdekes volt, mert nyilván a párt által irányítottan, de elég meredek hangvételû és kritikus cikkek is megjelentek. Voltak természettudományos írások is, én pl. egy gyönyörû, havas télen abban olvastam elõször az éghajlatváltozásról.
Egyébként még az átkosban létezett egy újság, egy hetilap, "Magyarország" volt a címe. Érdekes volt, mert nyilván a párt által irányítottan, de elég meredek hangvételû és kritikus cikkek is megjelentek. Voltak természettudományos írások is, én pl. egy gyönyörû, havas télen abban olvastam elõször az éghajlatváltozásról.
Annak idején, amikor újraindították az IPM-et pár éve, egy darabig azt is vettem, de a gyerekkori emlékeimhez képest is olyan silány lett, meg annyi blõdség lett benne, hogy gyorsan leszoktam róla. Párszor írtam a szerkesztõségnek, hogy milyen marhaságot írtak, de válaszra sem méltattak... Na az ilyet nem csípem.
Jó ez a GEO? Még sosem vettem meg, mert olyan túl csillivilli külleme van, nem mertem belevágni. Érdemes?
"Term. Világa", "GEO", (nem a Nat. Geo., azt a neten szoktam) "A Földgömb" és az "Élet és Tudomány".
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat