Bioszféra

Nem mandula, olyanom nincs ez sárgabarack!

Melyik négy?

Pedig friss fejes salátával keverve valóban nem rossz, fõleg hogy megbecsült gyógynövény is.Lásd a belõle készült méz, gyógytea stb.
Mondjuk a vázolt "kutya" körülmények engem se vonzanának.Helyette inkább irány egy jó kis bakonyi ugar, erdõk közé ékelt vadföld, kaszálló, rét melett haladó földút széle!
(A kutyatej elnevezés félrevezetõ, a Farkastejre utal és nem a pongyola pitypangra.)

Valamiért azt sose mertem megkóstolni, bár lehet, hogy ebben az általam ismert pitypanglelõhelyek túlzottan kutyaközeli volta akadályoz meg leginkább :-) Szóval nem kutyatej, hanem valami más folyadék van rajtuk a kutyákból...
Vadon nem nagyon láttam még pitypangot, csak nevelt gyepen, vagy út mellett, kellõ ólomtartalommal :-(

A könyvterjesztõk adhatnának valami kedvezményt a metnetes tagoknak, nem? Már nem merek könyváruház-weblapot nézni, mert a gatyám rámegy... :-)

Nagyon úgy tûnik, hogy a farontó lesz a tettes... :-(
A mandulafád bimbói félelmetesek így februárban!

Inkább egy jó kis pitypanglevél salira nevezz be majd!Az tényleg nem rossz!

Metnet University. Sõt, inkább Phd kurzus. De ami a legjobb az egészben, hogy amióta itt bolyongok, minimum 4 természettudománnyal foglalkozó hírlapnak lettem rendszeres olvasója és az ég tudja hány új könyvet vettem.

Engem is ledöbbent némely emberke tudása,nem csak ezen a fórumon,a többin is!

Itt vannak a képek ebben a galériában, az elsõ 11 nem mai. Érdemes megnézni a rózsa is hatalmasat hajtott, a pünkösdi fám is nõl rendesen, sárgabarack majdnem virágzik és vannak virágos képek is, nem akarok külön linkelgetni, rajta van a hernyótúrás is Link

NÉha elszárad egy-két ág, alom pedig van két zsákkal, a fiamnak vannak degui. Nemsokára jönnek a képek, lefényképeztem még a sárgabarackot is egy- két nap és virágzik.

Ha elég sok van belõle, jó lesz hörcsögalomnak :-)
A fádat láthatóan mennyire viselte meg?

Köszönöm, ez tök logikus :-) Mondjuk én is minden másnál szívesebben eszem valami jóféle hagymát ilyenkor télen, s meg vagyok gyõzõdve róla, hogy egy nem "túlszocializált" lény szervezete nagyjából tisztában van a saját igényeivel, s igyekszik azt fogyasztani, ha lehetõsége nyílik rá.
Na, majd a tavasszal megkóstolok egy zsenge tölgylevelet, hogy tudjam, mit esznek rajta annyira :-) Lehet, hogy tényleg finom. :-)

Hát a rágás nyomait most lefényképeztem jól látszódik a forgács rajta.

Girnyó létük ellenére meg van azoknak a magukhoz való esze!
A többi nem tápnövény fajtánál (pl kõris), már inkább a fogyaszthatóság és a tápláléknyerés lassúsága (a levél fizikai tulajdonságai nyomán) a nem "kedveltség" oka. A tölgyek levele gyorsan lerágható, könnyen hasznosítható (kevesebb energiaráfordítást igényel), így a hernyók gyorsan, dinamikusan fejlõdnek és az így felnövekedett, megerõsödött nöstény lepkék, sok életképes petét rakhatnak le. Nem véletlen, hogy az elsõrendû tápnövényeket részesítik elõnyben.

Szenegálban (felénk csak így emlegetik e kies kis bakonyi falut :-)nem voltam már rég, de tiszafa van sok itt a városban is, és biza nem akadt olyan merész kis girnyócska, ki megkóstolta volna. :-)

Igen, és én is pont ezért az egymástól tanulásért imádok Veled is (meg még jónéhány kedves észlelõtárssal) társalogni! Bár enmagam nem érzem fényezendõnek még véletlenül sem.

Khm, épp ma reggel munkába jövet konstatáltam, hogy két-három nap múlva nyílik a nárcisz a mellettünk lévõ kápolna kertjében...

Akkor érthetõ az érintettség.
Így van!A termés magköppenye kivételével az egész fásszárú növény hatásos alkaloidákat tartalmaz. Gondolom Szentgálon sem hemzsegtek kis barátaink.

Nagy örömmel Noli, hiszen látszik hogy tájékozott vagy ez ügyben is. Mint, ahogy sok minden más témában. Lásd joggal "fényezett" Magister Botanicus de Sophianae a la Arrabona hozzászólását korábban. És a közös eszmecserékben épp a sokoldalú információkat sûrítõ (népszerüsítõ?) ismeretterjesztés a lényeg. Mindig van mit tanulnunk egymástól...

Link

Többek közt lepkefotózással is foglalkozom, ezért némiképp érintett vagyok a témában :-)
Mondjuk olyan erdészeti adatokhoz, amilyeneket leírtál, nem jutok hozzá.
A tiszafát vajon a méreganyag miatt nem eszik meg?

Köszönöm, kedves LAM, nem ismeretlen számomra a téma (aktualitásakor elég sok cikk is jelent meg róluk), ami meglehetõsen sok izgalmas részlettel bír mind a rovarok és a növényzet (ill. a más rovarfajok) egymásra gyakorolt hatását illetõen, mind maga a gradáció jelensége (sokféle állatfaj esetében mind-mind izgalmas kérdés).
Nálunk két éve volt hasonlóan durva a helyzet, itt is voltak tarra rágott erdõrészek Csopak-Paloznak felé, ahol én is láttam, illetve csertölgyön zabáló milliónyi kis dög, ahogy már az épp hajtani készülõ rügyeket elkezdték enni... Valamennyi tavaly is volt, ám a tavalyelõttit meg se közelítette. Tavalyelõtt bizony sokszor láttam csapatban vonuló hernyókat a földön, illetve nem lehetett teregetni az erkélyre, mert 10 perc alatt teli lettek velük a ruhák. A párom meg még allergiás is lett rájuk (csak a picikre), s gyógyszerész ismerõs szerint hihetetlen sokan lettek allergiásak hirtelen... Egy parkban a városunk szélén, ahol tavalyelõtt hihetetlen sok petecsomó volt a fákon (szinte bundában voltak a fák), idén egyet-kettõt láttam elvétve, de tavaly is kevesebb volt már lényegesen.

Valóban polifág faj, sokféle tápnövénye van.Gradáció esetén majdnem mindent felfal. Tömegszaporodás során a hazai tûlevelûeket sem kíméli (erdei, ezüst-, vörös-, luc, jegenyefenyõk).Pl. tõlünk északabbra a fenyvesekben igen jelentõs károkat okozhat. Volt, hogy a Lengyeleknél elérte az 1 millió ha-t a kárterület. Nagyon kedveli a csertölgyget, a kocsányos tölgyet, a mézgás égert és a nemes nyárasokat. De nem tápnövénye a tiszafa, az orgona, a vadkörte, a fagyal és az erdõkben állományalkotó kõris fajok.

Tudom emléxem is rá,gondoltam is Rád mikor satuztam az úton visszatolattam hogy megnézzem,mondom ez a Noli-gyerek is irta már
Egerszegen is virágzik!
DE az újság szenzációként hozza majd a pécsit figyeld meg!
Ha még nem hozta,s a mediterrán éghajlatra fogja majd....

A gyapjaslepke (is) ún. r-stratégista. Relatívan korlátlan növekedésre képes, a denzitása (populációsûrûsége), exponenciálisan nõ.Ám ezzel együtt a mortalitás (populáció egyedeinek pusztulása) is exponenciálisan nõ, mivel az azt növelõ faktorok (pl. természetes ellenségek száma) is növekszenek. A környezet (niche-tér) kapacitása korlátozott, a populáció fenntartásához szükséges anyagok szintjével és mennyiségével együtt.Kimerülnek a források, növekednek a rizikó faktorok, s amikor már elér egy limitáló szintet a környezet ellenállása, hirtelen leáll a növekedés, "összeomlik" a populáció.
Egyébként a Délnyugati-Bükkben éltem át hasonló "horrorisztikus" élményt, terepbejáráskor.A májusi friss csertölgy levélzetén szinte tobzódtak a hernyók, a társulás összes szintjeit ellepve. A tölgyeken eleve összesen 700 rovarfaj táplálkozik, ebbõl 450 (!) levélre specializált.
Képzeljük el egy 100-120 éves, vágásérett tölgy mit élt már át! A kártételt megfelelõ termõhelyen (a tarrágást is!) a fák kiheverik, de az az évi növekedésnek lõttek, a lombvesztés miatt.Kedvezõtlen helyen (pl. rossz vízháztartású talaj stb.) azonban nem maga a lombrágás, hanem a legyengült egyedek miatt fellépõ kárláncolatok vészesek.Másodlagos károkózók csapásaiba már belepusztul a fa, vagy az adott állomány.(Pl. kocsányos tölgyesekben a hernyórágás után, mindig lisztharmatfertõzés és farontóbogarak elszaporodása várható.)

Akkor ezer.
Na azért ilyet se sokat csináltam még, hogy személyleírás nélkül beazonosítom a bûnözõt :-)
Kétéves életciklusú, ha tavaly sok volt, akkor idén elvileg nem nagyon kéne lennie. Kíváncsi leszek! Egyébként maga a lepke piszok szép:

Lehet ez az és, hogy mondod, hogy kéreg alatt él lehet ez rágja a barkát, a törzsén alul szoktam látni ilyen túrásmaradványt.

r=dN/Ndt=b-d, de még jobb a logisztikus egyenlet dN/dt=rN(1-N/K). Az utóbbi a populáció limitáló forrásainak mértékét fejezi ki.
Nagyon csúnyán az önlimitáló intraspecifikus kompetició lép fel, vagy egyszerûbben a populációreguláció.Fizikai-kémiai faktorok, természetes ellenségek, idõjárás, konkurencia stb.

Vagy ez is lehet (nagy farontólepke), bár õ a fa kérge alatt él, õsszel kimászhat bábozódásra alkalmas helyet keresni.
Kíváncsian várom a válaszodat!

Fenyõn lehetett a gyapjaslepke hernyója is, de az nyár elején. Igazából nem tápnövényük a fenyõ, de gradáció esetén MINDENT felfalnak. Tavaly felétek még jócskán túlnépesedtek a gyapjasok, ezt simán el tudom annak képzelni. Ezen kívül a fenyõdarazsak lárvái is hernyószerûek, olyat is láthattál volna, ám az õ tömeges megjelenésük még kis helyen koncentrálva sem jellemzõ.
Esti pávaszem: nagy hernyója van, fûzön él:

Ilyenek volak?
A nyárfaszenderé is hasonló hernyó, csak kicsit rücsis, és õ is élhet fûzön.

Talán õsz felé szoktam látni, fölötte van barka és mellette fenyõ. Én mindig megfulladt állapotban találkozok vele, nem lehet, hogy megduzzad? De a fán nem szoktam látni, viszont két éve a fenyõt elárasztotta rengeteg hernyó és mindennap lecsupaszítottak egy teljes ágat, de végeztem velük. Azok kicsik voltak.

Hát akkor majf nyáron. :-) Kép nélkül elég nehéz volna kiókumlálni, hogy kivel van dolgunk. Ha a tóban találod, gondolom valami felette lévõ növényen élhet, azt eheti. Milyen fa van a tavadnál? Nyárfa? Mikor szokott megjelenni a hernyó?

Jó pofa hernyók, én szoktam találni a tóban valami hatalmas példányokat az vajon miféle lehet? Van közel 10 cm hosszú és az átmérõje sem kicsi. Kép nincs róla, majd nyáron.

Vagy ez is igen helyes:
Link
Milyen édes kis állábacskái vannak:
Link
De borotválkozni õ sem szokott:
Link
Õ meg egy fecskefarkú gyereke:
Link
Legalább olyan csinos, mint a mamája.
Link

Alapvetõen minden hernyócska nagyon csinos jószág, ha elég közelrõl nézi õket az ember, és közben elfeledi, hogy mit esznek...
Legjobban a jó kis szõrmók medvelepke-hernyókat bírom. :-)
Link

De helyes kis hernyóportré.

Na megtaláltam, ilyen formában ereszkedtek alá a tetõrõl...

Amint látható, tele volt a tetõ a selymeikkel.

Ezt a gradáció-összeomlást csak megerõsíteni tudom a környékünkön tapasztaltakkal, szinte semmi pete nem látszik a fákon, két éve meg terítve voltak. (elég horrorisztikus volt, amikor május elsején nem lehetett kinn megmaradni a százával ránk zuhanó hernyócskáktól...)

Ezen Link meg egy kipattanni kész bimbókkal figyelõ kökényágacska van. Az összes kökény ilyen felénk.
Szóval piszokul nem volna jó ötlet az idõjárás részérõl, ha bejönne még valami hideg...

Úgy három hete írtam az ajkai virágzó mandulafáról, a mi megyei lapunkban benne is volt a képe állítólag. Kolléganõm férje (fotós) kapta le... Ennyit a szenzációról... Egyébként már Veszprémben is van virágzó mandula a Dózsában.

Köszi az infót!
Megyek, eladom valamelyik bulvárlapnak...

Várom,mikor jelenik meg az újságban az a szenzáció,hogy virágzanak Pécsen a mandulafák!
Napok kérdése!
CSak azért jutott eszembe mert láttam 2 mandulafát Kanizsán,tele teljesen kinyilt virággal!

rx(1-x) ?

Szegény.

Na lám, mégiscsak dalolnak.

Nem jönnek oda a kezemhez, megtartják az 1m- es távolságot, de lógatom nekik és akkor mindig közelebb jönnek, picit eldobom magamtól és akkor rávetõdnek. A nyáron volt egy aminek valami baja volt, mert nagyon szelidnek tûnt és hagyta magát megfogni, na az teljesen kézbõl evett, felraktam a fára adtam neki inni is. Sajnos két nap múlva lefordúlt a fáról, biztos valami betegsége volt szegénynek, többet nem tehettem érte.

Egyébként a hernyók sajátosan "dalolnak" nagy tömegben.A gyapjaslepke (vagy a búcsújáró lepke, aranyfarú lepke stb.) hernyói, pl. ütemes és jól hallható (kicsit horrorisztikus) rágásizaj kíséretében tarolják le a fák lombozatát.Szerencsére az ERTI elõrejelzése szerint idénre összeomlott a korábbi gradáció.Bár ezek a károk is a természetes erdõökológiai folyamatok fontos részei, meghatározott idõintervallumokban.Legalább a bársonyatkáknak, ragadozó poloskáknak, fürkészlegyeknek és darazsaknak, illetve a bábrablóknak is volt pár jó évük!

És a Schmidt Egon se játszhatna le szombatonként a rádióban friss madárdal-felvételt, mert elnyomná a hernyóének...

Ha dalolnának, a rigók hamar megtalálnák õket.