Csillagászat és űrkutatás

Errõl van szó:
Link

Hú felrobbant egy aszteroida a környéken, nagy fehér villanás, majd egy zöldes-fehér sárga szikrákat szóró valami, majd kihunyt.

Link
Jó úton halad a Juno ahhoz, hogy 5 év múlva szuper új adatokat és képeket kapjunk a Jupiterrõl. :-)

18:25, és egyelõre úgy fest, hogy ez talán menni is fog.

Kis csúszás a kilövésben, 18:13 az új idõ magyar idõ szerint
szerk: még 5 percet ráhúznak, 18:18

NASA tv Juno fellövés élõben: Link
bõ egy óra még

Mint 3 ûrbéli szlovén instab.vonal.
Még azelõtt megeszi a harmadik a másodikat, hogy az elérné a Földet: Link

Szenzációsan jó kép a mai APOD: Link
Csíkhúzós + szentjánosbogarak
ugyenz timelapse-ben. Link

Pár szóban: a korábban már megtalált egykori vízfolyás-nyomok mellett a több évi mérés / fotózás bizonyítékkal szolgált arra, hogy a marsi déli félteke közepes szélességein lévõ becsapdási kréterekben, azok egyenlítõ felé nézõ meredek lejtõin aktív vízfolyások vannak, amelyek évszakos rendszerességgel megjelennek. Ezek a területek alkalmasak arra a marsi klíma okán, hogy télen felhalmozzanak némi csapadékot (elsõsorban zúzmaraszerûségre kell gondolni), majd tavasztól nyár végéig a talajból apránként kis folyások eredjenek, amelyek folyékony, sós vizet tartalmaznak. A kis vízfolyások végénél felhamozódó lerakódások is vannak, amik szintén a víz folyékony voltával függenek össze. Ez részeiben eddig is ismert volt, különösebb összefoglalás nélkül már csöpögtettek apró hírmorzsákat róla.
A lényeg, hogy ezeken a közepes szélességi területeken a hõmérséklet nyáron +20 fok is lehet, s bár a víz erõsen sós, ez a régió lehet az, ahol, ha van, akkor találni lehet majd életnyomokat. Az erre irányuló további vizsgálatokat úgy igyekeznek alakítani, hogy ebbõl a régióból különféle spektrométeres vizshgálatokkal megpróbáljanak kimutatni olyan gázokat, amelyek utalhatnak valamiféle metabolizmusra (pl. metán).
Természetesen ez a dolog nem jelenti azt, hogy van is élet a Marson, de a lehetõsége, hogy esetleg találnak majd, megvan már. A folyékony víz jelenléte (még ha nagyon sós is a víz) a jelen ismereteink alapján elengedhetetlen ehhez, s a földi extremofil bacikhoz hasonló lények itt is kihasználhatják az extra sós víz adta lehetõségeket.
A hír írott anyaga: Link

Kapunk két ddarab jókora CME-t! M9.3-as lesz! Gondolom itt semmi fény nem lesz látható! De biztosan elpirul a radar! Link

A NASA tart ma egy sajtótájékoztatót a Marson elért új kutatási eredményrõl. Link
A NASA TV élõben adja, magyar idõ szerint este 8-tól. A tájékoztató egyik résztvevõje az a Lisa Pratt, aki a kénizotópok ill. kéntartalmú molekulák szerves és szervetlen képzõdését kutatja geológiai összefüggésekben. Kíváncsi vagyok, mit találtak.

Periodikusan változik a Földet érõ becsapódások száma? Link
Kb 13-50 millió éves periódust találtak már korábban a meglévõ földi becsapódási kráterek kora alapján abban, ami szerint bizonyos idõkben több, majd ezt követõen kevesebb becsapódás éri a bolygót. Az oknak a Naprendszer galaxison belüli keringését illetve a merészebb elképzelések az erõsen elliptikus pályán járó "Nemezis" hatását feltételezik. Most azonban kimutatta egy kutató, hogy nagyrészt statisztikai módszereink mellékterméke a periodicitás. Saját kidolgozású statisztikai analízisével a periódusok eltûnnek. Van viszont az a probléma, miszerint kb 250 millió évvel ezelõttrõl indulva, ahogy a jelen felé haladunk, látszólag egyenletesen nõ a kráterek száma - persze ennek legfõbb oka, hogy a fiatalabb krátereket nem ette még meg az erózió, illetve a sokszázmillió éves krátereket felismerni is igen nehéz, így jó eséllyel nem veszünk észre ezekre utaló nyomokat. Finomítva a kritériumokat, ha csak a 35km-nél nagyobb (erózió által nem olyan erõsen lepusztítható), 400 millió évesnél fiatalabb krátereket vizsgáljuk, akkor már nincs ilyen növekedési trend. Viszont ha a Holdon található krátereket vizsgáljuk, akkor mégis találni egy csekély mérvû gyakoriság-növekedésre utaló jelet - a Holdon az erózió nem csinál kavarodást ugye a kráterek eltüntetésével.

Thermometernek: Stellarium Link

Csak derûsen! Link

Változó, van amikor korán ébredek. Láttam a képeid akkor is, és gúvasztottam a szemem rendesen, de nem sikerült megpillantanom.

De szép lett, Tomi!!!

Ma végre megnézhettem a szeplõket és le is fotografáltam õket:
100/1000 Celestron refraktor:
Link
Link
100/1000 Celestron refraktor + 2x barlow:
Link

Én is úgy vélem, hogy nem érte el a nálam jelzett -4et, de a Jupinál fényesebb volt azért. Volt késõbb egy -6,8-as iridiumom is, na az már világított rendesen. :-)
Marsot illetõen: nem vagy egy korán kelõ típus :-)))) Nálam már nyár közepén megvolt, már elég jól látszott a hajnalpírban: Link De ekkor még a Vénusz is szépen látszott.
Mai képek: Link
Potyogott pár meteor is, és hiába a halszem, minden még ebbe se esik bele, no és persze a legszebbek nem esnek bele pont...

Igen, gyönyörûen ragyognak a csillagok, és végre látom a Marsot. Az idén elõször. Jött az ISS 2.50-kor, majdnem a fejem fölött lett látható, de közel nem volt olyan fényes mint a Heavens-Above szerint (-3.2 Mag) A jupiter mellett halványnak tûnt, alig volt fényesebb a Capellánál, és a Mars mellett tûnt el néhány fokkal K-re.

Brutál tiszta az ég, remélem, Rafi álmatlanságban szenved és kinn fényképez, ha már a Zselic közelében él. :-)

Persze, hogy ilyenkor kel a csillagkép, és nem lenyugszik -gondoltam, hogy valaki majd észrevételezi. Az õszi hónapokban egyre korábbi idõpontban jön a horizont fölé, és az éjjeli sötétben láthatóvá válik.

Én egyelõre elõbb kelek nála :-)))

Rafi, néztem én is a képet, állati szép! Olyan az egyik folt, mint egy nagy napraforgó.

Off: Letöltötted a Stellariumot? Nem tudtam normálisan üzenni csak a tárgyban. Nem mindent nyit meg a telefonom. Még jó, hogy okos.

Épphogy elõbb kel, mint ahogy legtöbbünk felkelne.

Emil Kraaikamp nagyszerû képe a napfoltokról! Link Na ez a nem mindegy! Még a granulációk is csodásan látszanak!

Fekszik a Nagy Vadász... Most még aludni tér, mielõtt legtöbbünk felkelne. Bezzeg, majd télen tündököl: gyönyörû ékkõ-csillagkép, a Betelgeuze a rubin, a Rigel a gyémánt.

Ne tudd meg, hányszor felkeltem éjjel, kinézni, meg mûholdképet lesni... Ráadásnak vasárnap tudok legközelebb hajnalban kimenni, mert reggeles leszek a héten, a focipályáról meg nem sok látszik a horizontból, hegyre menni nem tudok meló elõtt...

Nagyon jó!
Én is le szeretném kapni, de nem bír kitisztulni az ég 10 percre sem.

Felhõrés -> napfoltok: Link
Kicsit jobb és nagyobb: Link

Végre volt Orionom. :-)
Link

Fórumot tévesztettem... :-) De milyen jó ötlet összekötni a kettõt! Lógatni még úgyis töték van még hajnalba', de a gépnek már elég.

De te csak a csukák miatt várod

Jön már az õsz, nyami... :-)

Negyed 5-kor a Bellatrix már 10 fokon áll, az M42 ekkor bújik ki a horizonton. Aug. közepén már feltûnõ a csillagkép, ha tiszta az ég...

Nagyon jó képek, kár, hogy az Oriont nem sikerült elcsípni. Elég késõn (vagy korán) kelhet így július végén -nagyjából hány órakor?

Thermometer, Noli, pont arra szerettem volna kilyukadni azzal, hogy "nem vagyok olyan nagy tv-fan", hogy nem szeretek tv-t nézni. Majdnem hogy szinte egyáltalán nem. Tele van hülyeségekkel. Egyedül dokumentumfilmeket szeretek nézni, és általában az állatosokat. A Discovery-t példának hoztam, mivel ezen szoktak lenni ilyen mûsorok. De ennek se nagyon dõlök be, hogy "elpusztul a Földön az élet és csak kevesen élik túl"... Csak inkább érdekesnek találom, hogy ilyen mûsorok mennek a tv-ben, mintha olyan élvezet lenne belegondolni, hogy milyen lehet, ha becsapódik a bolygónkba egy másfél kilométeres kõdarab az ûrbõl. Jobb szeretek olvasni. Valahogy jobban érdekelnek, fõleg ha az adott anyag képekkel van illusztrálva, mert akkor könnyebben megértem és ha sikerül megjegyeznem a képeket, akkor meg is tudom tanulni (sajnos alapból nagyon nehezen tanulok).

Ha esetleg UFÓ-t észlelne valaki ma a környékrõl: lampionokat eregetnek tõlem DNY-ra (szerintem a pilisszentiváni tóról). 7-8 db-ot tuti elengedtek már.

Hm, inkább holnapi napkeltében bízom. :-)

Frankók! Itt továbbra is változóan felhõs égbolt van!

Más: Link - elég szép napfoltok látszanak a nap felszínén! Érdemes lesni õket naplementekor stb. Sõt talán majd valamelyik jól megsuhintja a Földet! Nemrég erõs fler is volt!

Hajnalra elõbújtak a csillagok :-)) Volt pár meteor, már Perseida is volt köztük 3, halványak. Jött egy ISS is. Ha nem lett volna felhõs a keleti látóhatár, akkor a már felbukkanó Oriont is lehetett volna látni.
Link

A "világot", azaz a földet a rajta levõ élettel együtt szerencsére nem olyan könnyû elpusztítani. Még a mi bolygónk is emberi léptékkel mérve elképzelhetetlenül óriási és elképzelhetetlen energiákat hordoz -az élõvilág pedig roppant szívós, és különösen szívós, találékony az emberi faj. A napfizikusok azt mondják, hogy a nap, fejlõdésének kései szakaszában, vörös óriássá puffad, és a Mars pályájáig kiterjeszkedik. Na, ez lesz az igazi "világvége", bolygónk tûzben pusztul el. A szakemberek a körülbelüli idõpontot is tudják -akinek mindenáron apokalipszis kell, hát íme! (Kérdés, hogy az ember -ha egyáltalán lesz még akkor- áll-e azon a technikai színvonalon, hogy bármit tehessen ez ellen)
Még egyszer ki kell jelentenem, hogy véleményem szerint mennyire káros a bulvármédia folytatta "szellemi környezetszennyezés". Felháborítóan alacsony észbeli nívóra alapoznak, nyilván a nagyobb nézettség, példányszám érdekében. Ráadásul arra törekszenek, hogy az általuk közöltek "minél nagyobbat szóljanak", minél sokkolóbbak legyenek, mert a közönség ingerküszöbe magasra emelkedett, a mutatott rengeteg szörnyûség miatt az emberek emócionálisan érzéketlenné váltak.
Rossz vége lesz ennek. Elsõ látásra úgy tûnhet, hogy a tévében látottak, újságban olvasottak hatástalanul peregnek le az emberekrõl. Rövid távon valóban elenyészõ a hatás -hosszú távon azonban óriási! Az éveken, évtizedeken (netán évszázadokon) át a fejekbe sulykolt dolgok teljesen áthangolják a közgondolkodást. A keresztény doktrina is áthangolta a barbár Európáét, az egzakt tudományos szemléletmód meg a középkoriét. Mindkét intellektuális rendszer tételei megfeleltek a kor tudományos színvonalának, és erkölcsileg is helyesek voltak. Az emberiség meg olyan lett, amilyennek most látjuk. Vajon mi lesz velünk, ha vég nélkül buta, agresszív, beteges dolgokkal traktálnak minket? A szellemi környezetszennyezés bûn, ami majd elveszi méltó büntetését a kultúra tönkremenetele, a morál összeomlása révén.

Milyne hülyén nézne ki egy jóslatban, hogy "világvége április 7. és június 18. között" :-)))


***

Csõrike, az ismeretterjesztõnek látszó bulvártévék azt adják, amit a nép akar... Érdemesebb olvasni, mint egyetlen percet is ezekre pazarolni az ember életébõl, ami aktuális világvége nélkül is épp eléf rövid...

Én azt tartom érdekesnek, hogy ahogy közeledünk ehhez a bizonyos világvégéhez, annál többen kezdenek el ezzel foglalkozni. Például a Discovery-n is egyre több mûsor foglalkozik ezzel a témával (pl. mi fog történni, ha egy hatalmas meteor csapódik a Föld felszínébe, vagy egy katasztrófa-sorozat elpusztítja a nagyvárosokat, stb.). Nem mintha olyan nagy tv-fan lennék, csupán érdekesnek találom.

Pontosan! Egyszer a Bioszférában fejtegettük is páran. Azt hiszem, egy Term.vil. cikk volt a katalizátor mér jópár éve Na abban volt is volt egy adat, miszerint a "világ vége" az emberek legnagyobb részének elképzelésében a jelenlegi (technikai) civilizáció végét jelenti. Ez nyilván nem egyenlõ a bioszféra teljes eltûnésével, sõt, még csak a Homo sapiens kihalásával sem.
Az meg külön vicc, hogy a legendákban mindig egy napra esik a világ vége. Amit jelenlegi ismereteink szerint csak nagyon kevés esemény tudna kiváltani.

Angolul nem értõknek:
- Hogyhogy vége 2012-ben?
- Elfogyott a hely a kövön...

Röviden: Ahhoz, hogy kijelenthessük lesz e világvége, elõbb definiálnunk kell, mi az hogy "világ" és mi az, hogy "vége"!

És értelmezhetõ a "világ" kezdete is, ez a Nagy Bumm, az õsrobbanás. Véleményem szerint ez is fordulópont volt, határ bizonyos állapotok között. Ez "elõtt" is nyilván volt valamiféle világrend, "létezés" (bár a létezés fogalmát alaposan ki kell terjesztenünk, mert a közönséges létezés-fogalom a mostani világrendhez köthetõ -szó szoros értelmében vett tér és idõ az õsrobbanás óta van). Úgy látom, hogy a Nagy Bumm elõtti "világ" nem múlt el mindenestûl, a jelenlegi univerzum ezt beépítette magába, szerves, obligát részévé vált. Innen van a fizikai (és egyéb) jelenségek sokszor tetten érhetõ, tudományosan is igazolt dualisztikus volta.
Hogy milyen lesz a "vég", arról az elméleti fizikának vannak elképzelései. Az univerzum gravitációs összeomlása, avagy a vég nélküli tágulás is a mostani stabil állapot megszûnéséhez vezet. Bonyolult kérdések ezek (állítólag a gravitációs állandó se állandó, hanem lassan csökken). Azonban ezeknek a megfontolásoknak köze nincs a vulgáris, bulvár-ízû világvége képzetekhez.

Mindig is érdekeltek a legendák, világvégék és úgy általában az emberi hülyeség. A 2012.12.21. világvége dátum mellett vége volt a világnak 1999-ben, 2000-ben, 2003-ban, utoljára pedig két hónappal ezelõtt. Ifjabb koromban minden világvégére szerveztünk egy bulit, ma már csak szolíd fõzögetés, borozgatás szokott lenni a haverokkal. A 2012-es világvége nagyon sok embert mozgat meg világszerte...és mindez egy apró félreértelmezésbõl.
szerk: egyébként van egy saját, a világot leíró elméletem, amelyben a "világvége" értelmezhetõ fogalom, bár inkább fordulópontnak tekinthetõ.

Akkor jó. :-)
Nem ez az az oldal, ahol rosszfelé mennek az infók, viszont pont ezért nem is itt tudjuk megváltani a világot.

Persze tudom, hogy részedrõl humor volt. Dehogyis rád haragszom. Csak a kommented elindított bennem egy gondolatmenetet.