Bioszféra
Hát ez tényleg egy lehetetlen, vagy igaz. Ismerem Lajost, minden héten árul a piacon. A helyi termékek beválasztott tagja.
Link
Link


Köszönöm a tanácsot és tippeket. Úgy tûnik levadászhattam õket az utolsó darabig, mert fél napja nem látok "repülõ testet" sem a ház légterében, se köröttem (vagy hálószobámban rejtõztek "rám várva" vagy köröttem kóricáltak). Az említett búvóhelyekre a ház elrendezése miatt nem gyanakodtam. Az igaz, esti csendben egy esetben hallottam kaparászó motoszkálást, azt hittem egér, de kiderült, egy ki tudja hogyan bekerült helykeresõ bogár készített fészket bedobozolt évtizedes papírjaim között. Egér nemigen jöhet szóba, mivel jó egerész macskám (nyáron naponta hordott haza megölt egeret-pockot "nekem") zömmel a házban tartózkodik, a bogárhoz is a macska "vezetett el". A falak mindenütt épek (szekrények mögé is befotóztam
). Logikusan egy magyarázat maradt: mosogatóm egyik medencéjét csak edények lecsöpögtetésére használom. A lefolyó "U" alakú bûzelzárójában lehet víz ahol lárvaként megéltek. A medence alján lévõ darabos-szenny fogó fémtárcsa viszonylag nagyméretû lyukain simán átférnek, elképzelhetõ hogy onnan jöttek elõ
Azért köszönöm szépen a segítõkészséget Cauchy kollega
Másik érdekesség, eddig minden évben látható, áttelelõ házipókjaim eltûntek. Minden háló üres, pedig nemrég akkora "dromedárok" lapultak benne hogy az ember "kezicsókolomot köszönt" nekik (egymást és a frissen kikelt kicsiket megölték; néhány "szelektálódott" ki és nõtt nagy méretre). Õk voltak "makró-alanyaim", most nem látom rejtõzködésre alkalmas hézagokban se õket. Egy oka lehet, ha tartósan nem kerül nekik semmilyen zsákmány egy helyen, leereszkednek a padlóra és "gyalog" nekivágnak a nagyvilágnak, kedvezõbb helyet keresve. Macskám a "gyalogpókokat" elkapja ha a padlón éri õket, játszik velük míg mozognak.


Azért köszönöm szépen a segítõkészséget Cauchy kollega

Másik érdekesség, eddig minden évben látható, áttelelõ házipókjaim eltûntek. Minden háló üres, pedig nemrég akkora "dromedárok" lapultak benne hogy az ember "kezicsókolomot köszönt" nekik (egymást és a frissen kikelt kicsiket megölték; néhány "szelektálódott" ki és nõtt nagy méretre). Õk voltak "makró-alanyaim", most nem látom rejtõzködésre alkalmas hézagokban se õket. Egy oka lehet, ha tartósan nem kerül nekik semmilyen zsákmány egy helyen, leereszkednek a padlóra és "gyalog" nekivágnak a nagyvilágnak, kedvezõbb helyet keresve. Macskám a "gyalogpókokat" elkapja ha a padlón éri õket, játszik velük míg mozognak.

Kiderült a szekrény mögött felfúrtak az egerek, befalaztam és a szúnyoginvázió megszûnt.
Lehetséges szúnyogforrás még a vízakna
Egy régi népi hiedelemrõl tudok, ha a varjak nagy csapatokban repülnek a városba, kemény hideg közeleg. Egyenlõre ennyi, alaposabban utánanézek
Megemlítem viszont hogy most télidõben SZÚNYOGOKKAL hadakozom
Na persze nem kint hanem bent a házban. Már felkutattam a ház minden zugát, hol felejthettem vízzel telt edényt ahol kikelhettek, de ilyet nem leltem pedig másként nem történhetett. Eleinte azt hittem "kóbor" muslicák de itt az emeleti dolgozószobámban ért alattomos csípés helye a fülemen ezt megcáfolta. Azóta vadászom õket, kiderült minden egyes muslicának vélt "röppentyû" SZÚNYOG, annyi van, mint egy nyáresti óvatlan ajtónyitás után. Ritkítom õket de még mindig akad, igyekeznek elérhetetlen helyekre menekülni és mûvészei a "hirtelen eltûnésnek"
Ilyen se esett még életemben, december közepén szúnyogra vadászok

Megemlítem viszont hogy most télidõben SZÚNYOGOKKAL hadakozom



Tegnap este Miskolcon egy hatalmas varjúcsapatot, vagy inkább "varjúfelhõt" láttam az égen, irdatlan nagy egyedszámmal, nem látszódott se az eleje, se a vége a rajnak. Miért gyûlnek össze ilyen nagy számban? Vagy csak most érkeztek meg telelni, és ez a vonuláskor megszokott mennyiségük?
Én is ilyet tervezek, jövõre beüvegezem a teraszt, és ott lesz a növényeknek az áttelelõje. Az oldalhajtások gyökereztetését ajánlotta egy szakember azon az oldalon, ahol olvastam, így akár 2-3 hónappal hosszabb a virágzási idõszak a petúniánál
Nekem is sikerült túlélnie, szerencsére nekem nem támadta meg semmi és senki, ezért tavasszal kiraktam a fedett teraszra, ami jól felmelegszik. Elkezdte ontania a hónaljhajtásokat az öreg tõ. Kezdett megújulni. Ezeket a hajtásokat kb. 10 centis méret elérésekor lecsíptem és jól beiszapolva elültettem õket, így lett 12 palántám és szépen termett is magvetés és palántavásárlás nélkül. Persze ez a módszer csak akkor jó ha tudatosan olyan fajtát hagyunk meg ami nem F1-es.

Az a terv, hogy a kert végig lesz ültetve fûszernövénnyel, menta, kakukkfû, bazsalikom, petrezselyem, meg lesz kelbimbó és erõspaprika
Matatni mindig jó
!!
Tény,hogy türelmet igényel a dolog, de megéri. Egyébként valóba nyáridézõ tud lenni, de erre inkább a muskátlifélék alkalmasabbak. Gyermekkoromba, ha jókor tápoldatoztak a szülõk az erkélyrõl bevitt és az ablakpárkányra tett virágládás példányok, a karácsonyfa hátterében szinte vörösen izzottak.Az ablakon meg még létezett a jégvirág és mögötte az intenzív hóesés.Óóóó azok a régi telek
! Érdekes látvány volt! 
A fûszerkertieket, sziklakertieket csak ajánlani tudom. A levendula közülük is a kedvencek között van.
Minden szubmediterrán jegy ellenére elég tágtûrésû faj. Pallagon a kert nem éppen az ideális termõhelyi adottságokat nyújtja számára az ABET talajjal és a mikorklímával, de a nyári hektikus aszályt is simán vette, nem beszélve az augusztus 21. utáni csapadékos idõszak meghálálásáról.Gyönyörûen másodvirágzott.A kakukkfûvel együtt. "Forza Italia!" volt a zord börzsönyi hegyek között

Tény,hogy türelmet igényel a dolog, de megéri. Egyébként valóba nyáridézõ tud lenni, de erre inkább a muskátlifélék alkalmasabbak. Gyermekkoromba, ha jókor tápoldatoztak a szülõk az erkélyrõl bevitt és az ablakpárkányra tett virágládás példányok, a karácsonyfa hátterében szinte vörösen izzottak.Az ablakon meg még létezett a jégvirág és mögötte az intenzív hóesés.Óóóó azok a régi telek


A fûszerkertieket, sziklakertieket csak ajánlani tudom. A levendula közülük is a kedvencek között van.


A növények költöztetésével a hirtelen hõmérséklet változást kerüld! 0 oC környékérõl 20 feletti oC-ra átrakva garantált a pusztulás.
Ha átteleltetsz egy növényt, biztos, hogy korábban virágzik. A másik megoldás, hogy szakiktól vásárolsz április-májusban olyan palántákat, amelyeket januárban vetettek. Meg kell keresni a forrást.
Ha átteleltetsz egy növényt, biztos, hogy korábban virágzik. A másik megoldás, hogy szakiktól vásárolsz április-májusban olyan palántákat, amelyeket januárban vetettek. Meg kell keresni a forrást.
Szeretek matatni velük egész évben, kicsit visszahozzák a nyarat, ha bemegyek a konyhába.
Meg a palántázás a gyengém: annyira türelmetlen vagyok ,hogy mindig túl korán vetem el a magvakat, aztán kikelnek szegények, de a kevés fény miatt nem nõnek rendesen. Idén a petúniákkal jártam így.
Amit mindenképp szeretnék, az a nyári gerbera, illetve egy-két szép bokor levendula.
Meg a palántázás a gyengém: annyira türelmetlen vagyok ,hogy mindig túl korán vetem el a magvakat, aztán kikelnek szegények, de a kevés fény miatt nem nõnek rendesen. Idén a petúniákkal jártam így.
Amit mindenképp szeretnék, az a nyári gerbera, illetve egy-két szép bokor levendula.
Ezeket az egy nyári "trópusiakat" kb. annyi esélye van évelõként itthon átteleltetni (talán a profi üvegházi körülményeket kivéve), mintha ugyanazon széncinege példányokat öt éves korukig akarnánk etetni telente, a kerti etetõnkben. Jó anyám mindig felkiált örömében, amikor visszatérnek decemberben a csapatok, hogy jaj ez tavaly is volt, megismerem.
1-2 éves átlagéletkor mellett erre minimális az esély.A petúnia ugyanez az eset, mert a genetikai kódolás nagy úr!
Persze létezik 3-4 éves cini matuzsálem is, de mint a fehér holló. 
Tanár Úr:A próbát mindenképp megéri.Fõleg, mert érdekes lesz tudósításokat olvasni január-februárban a növény állapotáról.



Tanár Úr:A próbát mindenképp megéri.Fõleg, mert érdekes lesz tudósításokat olvasni január-februárban a növény állapotáról.

Köszönöm a hozzászólásokat.
Most kívül van, ott nincs még durva mínusz.
Azért szeretném átteleltetni, mert a petúnia tipikusan késõn virágzó fajta, és mintha azt olvastam volna valahol, hogy, ha melegházban áttelel, akkor sokkal hamarabb és bõvebben virágzik.
Nekem nem macerás, a muskátlik is betelepültek a konyhába, ahol pár fokkal hidegebb van, mint a lakás többi részén (16 fok körül).
A paprikát betettem az elõszobába az ablakba, remélem nem viseli meg a meleg.
Most kívül van, ott nincs még durva mínusz.
Azért szeretném átteleltetni, mert a petúnia tipikusan késõn virágzó fajta, és mintha azt olvastam volna valahol, hogy, ha melegházban áttelel, akkor sokkal hamarabb és bõvebben virágzik.
Nekem nem macerás, a muskátlik is betelepültek a konyhába, ahol pár fokkal hidegebb van, mint a lakás többi részén (16 fok körül).
A paprikát betettem az elõszobába az ablakba, remélem nem viseli meg a meleg.
Emlékeimet egy kicsit a gugli átal megerõsítve a burgonyafélékhez tartozik a paprika, a paradicsom és a dohány is. Molnár Gábor 80 évvel ezelõtti Amazonas környéki vadász könyvei valamelyikében szerepel egy -ott- évellõ méregerõs paprika. Én tavaly a zasszony állítását megcáfolandó teleltettem át egy tõ paradicsomot. A végzete az lett, hogy a melegebb éghajlatról származó üvegházi molytetû annyira elszaporodott rajta, hogy mégis kivittem a fagyra, ahol februárban végül elpusztult.
Elvileg igen, megfelelõ körülmények között, de kis eséllyel.
Generatív úton tipikus egy nyáriként szaporítják a kertészetek, bár eredeti élõhelyén évelõ és fásszárú. Csak arra felé kissé melegebb a klíma.
A burgonyafélék rendjébe, osztályába tartozik, ha jól emlékszem és az anyatövek nálunk max. két évnél tovább nem bírják.Próbálkozni lehet, de érdmesebb frissen palántázni.Szerintem.
Is. Lsd alább Lujót.




Egy fagyos fuvallat leégeti a levelet, az átfagyás megöli a lágyszárút. A dáliáim jártak így októberben, késõbb kihajtottak. Konyhaablak: kívül, vagy belül? Benn túlélhet, mint a muskátli, legfeljebb a téli fényhiány miatt felnyurgul, felkopaszodik. Pl. a paprika túléli a telet a lakásban. Szerintem nem éri meg a kínlódást.
Egy olyan kérdésem van, hogy a petúniák vajon túlélhetik-e a telet?
A tavasszal elvetett növények most új hajtást hoztak, levágtam a magasra nõtt, elszáradt részeket, a friss leveles töveket pedig betettem egy virágládába, azt pedig a konyhaablakba. Az egyik még virágzik is, annak ellenére, hogy volt már -5 fok és csonttá fagyott.
örülnék neki, ha megmaradnának tavaszig, esetleg akkor újra kiültethetõk lennének..
A tavasszal elvetett növények most új hajtást hoztak, levágtam a magasra nõtt, elszáradt részeket, a friss leveles töveket pedig betettem egy virágládába, azt pedig a konyhaablakba. Az egyik még virágzik is, annak ellenére, hogy volt már -5 fok és csonttá fagyott.
örülnék neki, ha megmaradnának tavaszig, esetleg akkor újra kiültethetõk lennének..
Nálam a kertben minden bio, nem ér meg annyit semmi sem ,hogy a drága permetszert ráfújjam. Akkor inkább rohadjon le a fele...
Viccet félretéve: én elvileg rezisztens csemegeszõlõt ültettem, amit valóban nem is kap el semmi valamilyen fehér levélsodró atkán kívül, de úgy vetem észre a szõlõt nem nagyon zavarja.
A kákit sem kell permetezni, idén az eper meg a málna is elvolt, semmilyen betegség nem bántotta, a zöldségeskertben egyedül a karfiolon volt valami fehér lepkeféle, de a karfiol úgysem fejesedett be még nekem sohasem, így csak dísznövényként szolgált...
Viccet félretéve: én elvileg rezisztens csemegeszõlõt ültettem, amit valóban nem is kap el semmi valamilyen fehér levélsodró atkán kívül, de úgy vetem észre a szõlõt nem nagyon zavarja.
A kákit sem kell permetezni, idén az eper meg a málna is elvolt, semmilyen betegség nem bántotta, a zöldségeskertben egyedül a karfiolon volt valami fehér lepkeféle, de a karfiol úgysem fejesedett be még nekem sohasem, így csak dísznövényként szolgált...
Köszi.
Ezért sem értettem, hogy miért bio a kivi, miközben a permetezést szigorúan megtiltja a Varga János-féle(gyakorlatilag etalonnak számító) kivi-ismertetõ is.
A datolyaszilva mikor lesz rajta a "bio=kamu" listán?
Ezért sem értettem, hogy miért bio a kivi, miközben a permetezést szigorúan megtiltja a Varga János-féle(gyakorlatilag etalonnak számító) kivi-ismertetõ is.
A datolyaszilva mikor lesz rajta a "bio=kamu" listán?

A Bio kivi mókosvakítás. Kb. annyi, hogy Európában nincs kártevõje. Sem rovar, sem gomba. A termesztésénél virágzáskor monilija elleni szerrel javasolják permetezni a kötõdés elõsegítésére, de elvan anélkül is. A termesztése gyakorlatilag vegyszer mentes, a Bio minõsítés csak propaganda. Minõsítési eljárás kérdése.
Banán: Túlméretezett "cserepes" növényként látni néhány helyen Mo-on. Nem láttam sem rovarrágott, sem gombafertõzött példányát, de sok évvel ezelõt az Óbudai Tsz. próbált vírusmentes szaporító anyagával a világpiacra bejutni. Nem lehet túl drága (túl nagy növényvédelem igényû) a termesztése, ha Európában alig drágább a helyi krumplinál.
Az érett gyümölcsét az élesztõ gombák megtámadják, de hát azok mit nem? Behurcolt rovarkártevõjérõl még nem hallottam (mint pl. citrusféléknél a narancslégy).
A biotermékeket mindig csak üzleti fogásnak tartottam, amiben csak megerõsített a bio-dioxin botrány. Összességében : Nem az a bio termék, amit természetes módon, vegyszermentesen állítanak elõ, hanem amit annak minõsítenek. A bio termékek pl. 5 %-ban tartalmazhatnak mindenféle nem-bio kutyaszart is, lásd a bio-dioxinos guar gumit.
A Bio termékek kockázata: Nem tudhatod, hogy a nem-bio termék vegyszermaradványa esetleg kevésbé káros-e, mint a bio termékben található gomba toxin, pl. a bio teljes kiõrlésû búzalisztben esetleg található hormonhatású fuzárium toxin? Az nem teljesen véletlen, hogy õseink a korpát csak éhínség idején ették meg, általában pedig megetették az állatokkal.
Néhány Bio-növényrõl:
Szõlõ: Az európai fajtákat (vitis vinifera) full bio módon nem lehet termeszteni: Az évszázados növényvédelem agreszzívvé és rezisztessé tette a kártevõket, hogy növényvédelem nélkül az európai szõlõt nem lehet termeszteni. A Bio minõsítést megkaphatja az, aki csak bordói lével és kénnel permetez. Az amerikai szõlõ fajok genetikailag rezisztensek a peronoszpórával szemben, hibridjei még termeszthetõk Bio módon.
Csonthéjasok, meggy, kajszi: ha virágzáskor megvédik a monilijától (pl. ideiglenes fólia sátor), létezhet folyamatos bio-gyümölcs ellátás, egyébként esõs virágzási idõszakban a fákat is elpusztíthatja a virágon keresztül fertõzõ monilija.
Dió: termeszthetõ bio módon, de a berhurcolt kártevõk miatt lassan már azt is permetezni kell.
Banán: Túlméretezett "cserepes" növényként látni néhány helyen Mo-on. Nem láttam sem rovarrágott, sem gombafertõzött példányát, de sok évvel ezelõt az Óbudai Tsz. próbált vírusmentes szaporító anyagával a világpiacra bejutni. Nem lehet túl drága (túl nagy növényvédelem igényû) a termesztése, ha Európában alig drágább a helyi krumplinál.
Az érett gyümölcsét az élesztõ gombák megtámadják, de hát azok mit nem? Behurcolt rovarkártevõjérõl még nem hallottam (mint pl. citrusféléknél a narancslégy).
A biotermékeket mindig csak üzleti fogásnak tartottam, amiben csak megerõsített a bio-dioxin botrány. Összességében : Nem az a bio termék, amit természetes módon, vegyszermentesen állítanak elõ, hanem amit annak minõsítenek. A bio termékek pl. 5 %-ban tartalmazhatnak mindenféle nem-bio kutyaszart is, lásd a bio-dioxinos guar gumit.
A Bio termékek kockázata: Nem tudhatod, hogy a nem-bio termék vegyszermaradványa esetleg kevésbé káros-e, mint a bio termékben található gomba toxin, pl. a bio teljes kiõrlésû búzalisztben esetleg található hormonhatású fuzárium toxin? Az nem teljesen véletlen, hogy õseink a korpát csak éhínség idején ették meg, általában pedig megetették az állatokkal.
Néhány Bio-növényrõl:
Szõlõ: Az európai fajtákat (vitis vinifera) full bio módon nem lehet termeszteni: Az évszázados növényvédelem agreszzívvé és rezisztessé tette a kártevõket, hogy növényvédelem nélkül az európai szõlõt nem lehet termeszteni. A Bio minõsítést megkaphatja az, aki csak bordói lével és kénnel permetez. Az amerikai szõlõ fajok genetikailag rezisztensek a peronoszpórával szemben, hibridjei még termeszthetõk Bio módon.
Csonthéjasok, meggy, kajszi: ha virágzáskor megvédik a monilijától (pl. ideiglenes fólia sátor), létezhet folyamatos bio-gyümölcs ellátás, egyébként esõs virágzási idõszakban a fákat is elpusztíthatja a virágon keresztül fertõzõ monilija.
Dió: termeszthetõ bio módon, de a berhurcolt kártevõk miatt lassan már azt is permetezni kell.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#41872)
Érintõleges bioszféra téma, ezt a termékismertetõt láttam egy áruház reklámújságában:
Xxxx méz. Alacsony pollentartalmú.
Nem tudom, hogy a kaptárok bejáratánál forgalmi rendõr darazsak ellenõrizték-e a dolgozó méheket, hogy mit hordanak be a kaptárba? Minden egyes dolgozónak ki kellett borítani a lábain levõ pollenzsákokat a kaptár bejáratánál? Esetleg propagandistákat alkalmazva meggyõzték a méhcsaládokat, hogy az egészségtelen, allergén virágport ne gyûjtsék?
Ha igaz a reklámnak az a része, hogy alacsony pollentartalmú, akkor az áru nem méz, hanem hasított cukor. Ha igaz, hogy méz, nem lehet alacsony pollentartalmú. Az átkosban a méhész, ha alacsony volt a méz pollenszáma, vihette haza a mézet, nem vették át. Manapság neg már...
Amiért leírtam: Ha valaki egészségesen akar élni, próbálhat akár reklámok alapján is, de mindent azé' nem kék elhinni.
Xxxx méz. Alacsony pollentartalmú.

Nem tudom, hogy a kaptárok bejáratánál forgalmi rendõr darazsak ellenõrizték-e a dolgozó méheket, hogy mit hordanak be a kaptárba? Minden egyes dolgozónak ki kellett borítani a lábain levõ pollenzsákokat a kaptár bejáratánál? Esetleg propagandistákat alkalmazva meggyõzték a méhcsaládokat, hogy az egészségtelen, allergén virágport ne gyûjtsék?
Ha igaz a reklámnak az a része, hogy alacsony pollentartalmú, akkor az áru nem méz, hanem hasított cukor. Ha igaz, hogy méz, nem lehet alacsony pollentartalmú. Az átkosban a méhész, ha alacsony volt a méz pollenszáma, vihette haza a mézet, nem vették át. Manapság neg már...
Amiért leírtam: Ha valaki egészségesen akar élni, próbálhat akár reklámok alapján is, de mindent azé' nem kék elhinni.

Medvét láttak Hercegszántónál.
"Medvét fedeztek fel a határrendészek kedden Hercegszántó közelében – közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendõr-fõkapitányság sajtóreferense az MTI-vel."
Link
Erre medve?? Érdekes..

Link
Erre medve?? Érdekes..
A tegnapi verõfényben több különbözõ fajtájú kisebb-nagyobb légy sütkérezett és néhány "verõköltõ bodobács" sétált a ház napos falán, de idegesek voltak. A legyek elröppentek, a verõköltõk közeli résbe menekültek hacsak árnyék vetült rájuk így "szuperközeli" makróra esélyem se volt. Egy nagyobb légy is csak rövidke pillanatig volt türelmes, nyomban elröppent: Link
Ez a faj valamiért a ház árnyékos északi falára húzódott ötödmagával elszórtan: Link õk is "idegesek" voltak, elrebbentek közelítésemre.
A tegnapi enyhe, "rovarsétálgatós" naphoz képest ma még semmilyen rovarmozgást nem észleltem. Reggel ilyen deres pókhálók fogadtak (most is ugyanilyenek): Link
Ez a faj valamiért a ház árnyékos északi falára húzódott ötödmagával elszórtan: Link õk is "idegesek" voltak, elrebbentek közelítésemre.
A tegnapi enyhe, "rovarsétálgatós" naphoz képest ma még semmilyen rovarmozgást nem észleltem. Reggel ilyen deres pókhálók fogadtak (most is ugyanilyenek): Link
Bizony néhányszor nekem is "szolgálatba kellett helyeznem magam" (pedig nincs gombavizsgálói képesítésem), egyszer egy egész családnak kellett azt mondanom, hogy inkább hanyagolják a gombázást: tele volt a szatyruk gyilkos galócával... szegények a rengeteg fûzöld meg varashátú galambgombával összekeverték, és együtt szedték a kettõt.
Tarajpuszta: Folytatódik a lilatönkû pereszke dömping. Kevesebb van, mint amit vártam, de az illetékfizetési kötelezettségeimet teljesíteni tudtam a heti gombászattal. A gombák át vannak ázva, mint a szivacs. Egyéb: Egyetlen db kissé elöregedett nagyspórás csiperke, kora az elmúlt napok hõmérsékleti viszonyait figyelembe véve kb. 7 - 10 nap között, éppen fogyasztható állapotú. Erdõsáv: Embrió korú, sörét, max. borsó nagyságú laskagombák. Kellene nekik kb. egy hét nyirkos, fagymentes idõ, de hát az idõjárás nem kívánságmûsor.
Talaci: Kb. 25 éve hobbiból elvégeztem egy egyéves gyorstalpalót, ami középfokú gombavizsgáló szakellenõri képesítést adott. Nem vizsgálok hivatalosan, csak ha meglátok valakinél egy rakás nagyonvegyes gombát, "szolgálatba helyezem magam". Volt már néhányszor, hogy szükség is volt rá.
Amiért ezt leírtam: A szakellenõri tanfolyamon a vizsgán kb. 350 faj ismeretével "át lehetett menni". Nyilván nem volt mindegy, hogy ez a 350 faj a Magyarországon elõforduló kb. 4000-5000 fajból melyik. A fajcsoport meghatározása volt a lényeg, azon belül pedig az ehetõ/ feltételekkel (pl. tartós fõzés után) ehetõ/ nem fogyasztható (pl. rossz ízû, vagy
nagyon hasonló mérgezõ fajok vannak)/ mérgezõ/ halálosan mérgezõ besorolás az adott fajcsoportra, vagy fajra. Azért pl. a galócákat faj szerint kellett ismerni (nagyon finom gombák is vannak közöttük, pl. a császárgomba, nem v), de a galócáknál az elkülönítési jegyek felismeréséhez nem szükséges a határozó kulcs és a mikroszkóp.
Összességében: ha az ember amellett, hogy ki tudja választani a fajcsoportot (pl. csiperkék), ki tudja selejtezni közülük a mérgezõ, rossz ízû, stb. fajokat, és az érdemben mérgezõ fajokat pontosan felismeri, és felismeri az árusítható fajokat, már alkalmas ellenõrnek.
Végletekig egyszerûsítve: Kétféle gomba van: amit felismersz, és amit nem. Amit nem ismersz, határozott mozdulattal kidobod, esetleg mondasz egy jól hangzó nevet mellé, de az nem szükséges, hogy helyes legyen. Amit ismersz, annak egy részét, mivel ismered, ugyanúgy a kukába helyezed. A maradék az ehetõ - ha esetleg nem nagyon kukacos, elöregedett, stb.
Mivel ez a fórum nem gombavizsgálat, ahol a gombaszedõben még bizalmat is kell kelteni: Itt a Metneten férfiasan, becsülettel leírhatom néhányszor, hogy van, aki nálam jobban ismeri a gombákat. Még itt a Metneten is.
Talaci: Kb. 25 éve hobbiból elvégeztem egy egyéves gyorstalpalót, ami középfokú gombavizsgáló szakellenõri képesítést adott. Nem vizsgálok hivatalosan, csak ha meglátok valakinél egy rakás nagyonvegyes gombát, "szolgálatba helyezem magam". Volt már néhányszor, hogy szükség is volt rá.
Amiért ezt leírtam: A szakellenõri tanfolyamon a vizsgán kb. 350 faj ismeretével "át lehetett menni". Nyilván nem volt mindegy, hogy ez a 350 faj a Magyarországon elõforduló kb. 4000-5000 fajból melyik. A fajcsoport meghatározása volt a lényeg, azon belül pedig az ehetõ/ feltételekkel (pl. tartós fõzés után) ehetõ/ nem fogyasztható (pl. rossz ízû, vagy
nagyon hasonló mérgezõ fajok vannak)/ mérgezõ/ halálosan mérgezõ besorolás az adott fajcsoportra, vagy fajra. Azért pl. a galócákat faj szerint kellett ismerni (nagyon finom gombák is vannak közöttük, pl. a császárgomba, nem v), de a galócáknál az elkülönítési jegyek felismeréséhez nem szükséges a határozó kulcs és a mikroszkóp.
Összességében: ha az ember amellett, hogy ki tudja választani a fajcsoportot (pl. csiperkék), ki tudja selejtezni közülük a mérgezõ, rossz ízû, stb. fajokat, és az érdemben mérgezõ fajokat pontosan felismeri, és felismeri az árusítható fajokat, már alkalmas ellenõrnek.
Végletekig egyszerûsítve: Kétféle gomba van: amit felismersz, és amit nem. Amit nem ismersz, határozott mozdulattal kidobod, esetleg mondasz egy jól hangzó nevet mellé, de az nem szükséges, hogy helyes legyen. Amit ismersz, annak egy részét, mivel ismered, ugyanúgy a kukába helyezed. A maradék az ehetõ - ha esetleg nem nagyon kukacos, elöregedett, stb.
Mivel ez a fórum nem gombavizsgálat, ahol a gombaszedõben még bizalmat is kell kelteni: Itt a Metneten férfiasan, becsülettel leírhatom néhányszor, hogy van, aki nálam jobban ismeri a gombákat. Még itt a Metneten is.
Taraj puszta: Két óra alatt szedtem kb. 15 kiló lilatönkû pereszkét. Még nem tömeges, de már munka szedni, nem szórakozás. Optimális az idõjárás számára (hûvös, nyirkos idõ), a hét végére berobban, kaszálni lehetne. Utána meg jön a fagy és bakfitty. Más gomba alig volt a réten, pár sárguló csiperke, és mezei tölcsér a mérgesebbek közül.
Erdõben pár megkésett gyûrûs tuskógomba volt a zsákmány, a laska második hulláma elmaradt, a jövõ heti fagy miatt valszeg végleg. Júdásfüle sehol sincs.
Erdõben pár megkésett gyûrûs tuskógomba volt a zsákmány, a laska második hulláma elmaradt, a jövõ heti fagy miatt valszeg végleg. Júdásfüle sehol sincs.
Szarvason a szitakötõ - kékhátú dongólégy invázió mellett a pókifjoncok is tevékenyek voltak. A gyenge szél és tartós szélirány miatt a szomszéd lucerna tábla DK-ÉNy irányban fésült pókhálóval borított. Sajnos nincs idõm élvezni a vízpart nyugalmát. A földhöz ragadtabb bioszférából: hiába a szomszéd lucerna tábla több száz tonna friss lucernával, a nyulaknak mégis az én rézgálicos mésztejjel bemázolt szilva csemetéim kérgére támadt gusztusa. A fene egye a belüket.
Gombász téma: A nyirkos, ködös idõ miatt a lilatönkû pereszke beindult. Holnap hajnalban próbálkozom, holnap este beszámolok.

Gombász téma: A nyirkos, ködös idõ miatt a lilatönkû pereszke beindult. Holnap hajnalban próbálkozom, holnap este beszámolok.
A kálium-kloridos történethez kérdezném: a mérgezéses narratíva egyik fõ hivatkozási pontja, hogy valamikor az utóbbi évtizedekben az orvosi tankönyvekben is átírták a napi ajánlott mennyiséget. Ez igen furcsa, fõleg a laikus fülnek.
Sokan keresik az igazságot, és nehéz a dolguk. Nehéz kihámozni manapság, hogy mi igaz és mi nem az, mivel minden a profit és a haszon alá van rendelve. És mivel az emberek valóban kiszolgáltatottak a gyógyszergyáraknak, a kormánynak, a médiának, ezért potenciálisan bárki átverheti az embereket. Nem feltétlenül azért, mert ki akar szúrni vele, hanem azért, hogy pénzt keressen ezzel. És olyanokból nincs hiány, akik tarhálni akarnak. Ezért tehát jogos a szkepszis gyakorlatilag mindennel szemben, amirõl nincsenek közvetlen tapasztalataink.Rettegni nem kell, de gyanakodni igen is kell.
Ha és amennyiben vannak köztünk olyanok, akik megdönthetetlen bizonyítékokkal rendelkeznek vitatott témákban, álljanak elõ az érveikkel, vagy cáfolataikkal! Ezzel segíthetnek.
Ha és amennyiben vannak köztünk olyanok, akik megdönthetetlen bizonyítékokkal rendelkeznek vitatott témákban, álljanak elõ az érveikkel, vagy cáfolataikkal! Ezzel segíthetnek.
Megkérek minden érintettet hogy fejezzék be ebben a fórumban is a személyeskedést, ellenkezõ esetben pihenõre fognak térni páran!
A világûrbõl érkezõ "fertõzés" nem is olyan lehetetlen, hiszen az Apollo 12 ûrhajósai amikor visszahozták a Surveyor-3 holdszonda fényképezõgépét, a földi vizsgálatoknál mikróbákat fedeztek fel benne. Sokáig azt hitték hogy "Hold-mikrobák" de kiderült hogy még a Földön, szerelés közben kerültek a gépbe baktériumok. Az eset tanulsága hogy a Surveyor-3 1967 április 20-i landolásától az Apollo 12 1969 július 21-i megérkezéséig, majd Földünkre szállításukig túlélték a vákuumot hideget táplálékhiányt és szaporodóképesek is maradtak. Források: NASA Link SPACE.com Link Mivel a baktériumok bizonyítottan képesek szélsõséges vákuum, hideg, víz-és táplálékhiány mellett "spóraállapotba burkolódzva" túlélni az "ûrutazást", fennáll az esélye hogy vagy mi "fertõzünk" meg más égitestet, vagy a világûrbõl érkezhetnek Földünkre esetleg számunkra ismeretlen mikrobák. A dolgot komolyan veszik, mert ezután több földi szimulációs és mûholdas világûri kísérletet végeztek el. A mûholdak 2 cm-es kõzetbevonatában lévõ baktériumok nem élték túl az 1700°C-os felizzást (bár felismerhetõek maradtak) de feltételezik hogy vastagabb, vagy rosszabb hõvezetõ anyagnál kedvezõbb lehet a helyzet (a földihez hasonló üledékes kõzetek is egyben maradhatnak a légköri belépés során). Sok angol nyelvû (megbízhatónak ismert) forrás tárgyalja az eredményeket de nem "fárasztom a fórumot" velük, csak a problémát röviden tárgyaló (inkább ismertetõ) Fizikai Szemle 2011-es cikkét csatolom: Link
Micibot fórumkollega kicsit korrigállak ha nem haragszol - tehát N+1,2,3...m,n...x,y dologtól "retteghetünk" és akkor nem vettem hozzá a Föld-súroló objektumokat (melyekbõl bármelyik "lejöhet" ld. Tunguzka "erdõirtása" vagy nemrég az alig 17 m-es "kavics" mely súlyos anyagi károkat és 1200 ember sérülését okozta) esetleg egy közeli szupernóva robbanásának mindent elpusztító sugárözönét. Szerencsére a Nap Földünket is elnyelõ felfúvódása "még odébb van". A Chemtrail, "kálisózás" és egyéb "urbánus legendák" "kísértetmesék" az esti cserkésztábortûznél. Gondoljatok bele, elegendõ lenne "csak" egy halálos vírustörzset szabadjára engedni "tömegpusztításra" mint pld. a spanyolnátha, az influenza "A" vírusa melynek több volt az áldozata (cca. 50 millió) mint az elsõ világháború harcainak összesen. Érdekes módon mégis hadakoznak pld. az Ebola, SARS, AIDS terjedése és a rák minden fajtája ellen. Kérdés: miért fékeznék meg a világjárványok kitörését ha a földi túlnépesedés "ritkítása" lenne a cél mikrohullámokkal és vegyianyagok kiszórásával? Egy "konteó" sem tárgyalja hogy közlekedési balesetben a világon minden hatodik másodpercben, kishazánkban 12 óránként hal meg egy ember éves átlagban... és az önpusztító rendszertelen életvitel következtében (egyre fiatalabb és sokasodó) elhunytról se beszélnek. Érthetõ, ezekben nincs semmi "hátborzongató"...
Micibot fórumkollega kicsit korrigállak ha nem haragszol - tehát N+1,2,3...m,n...x,y dologtól "retteghetünk" és akkor nem vettem hozzá a Föld-súroló objektumokat (melyekbõl bármelyik "lejöhet" ld. Tunguzka "erdõirtása" vagy nemrég az alig 17 m-es "kavics" mely súlyos anyagi károkat és 1200 ember sérülését okozta) esetleg egy közeli szupernóva robbanásának mindent elpusztító sugárözönét. Szerencsére a Nap Földünket is elnyelõ felfúvódása "még odébb van". A Chemtrail, "kálisózás" és egyéb "urbánus legendák" "kísértetmesék" az esti cserkésztábortûznél. Gondoljatok bele, elegendõ lenne "csak" egy halálos vírustörzset szabadjára engedni "tömegpusztításra" mint pld. a spanyolnátha, az influenza "A" vírusa melynek több volt az áldozata (cca. 50 millió) mint az elsõ világháború harcainak összesen. Érdekes módon mégis hadakoznak pld. az Ebola, SARS, AIDS terjedése és a rák minden fajtája ellen. Kérdés: miért fékeznék meg a világjárványok kitörését ha a földi túlnépesedés "ritkítása" lenne a cél mikrohullámokkal és vegyianyagok kiszórásával? Egy "konteó" sem tárgyalja hogy közlekedési balesetben a világon minden hatodik másodpercben, kishazánkban 12 óránként hal meg egy ember éves átlagban... és az önpusztító rendszertelen életvitel következtében (egyre fiatalabb és sokasodó) elhunytról se beszélnek. Érthetõ, ezekben nincs semmi "hátborzongató"...
Micibot-Palui, egy klasszikust idézve "nemhogy osztom inkább szorzom" a véleményeteket
Micibot "kifeküdtem" GRAT
(ez így volt jó de azé tán könnyebben felismerhetõbbek a fonetikusan leírt HAARP és Chemtrail mozaikszavak betûzve a Palui fórumkollega említette forrásokban
)
Ui: a világûrbõl naponta több mint 5 tonna meteorpor hullik ránk, csodálom hogy ettõl nem rettegünk vajon mi hullik ránk; nem beszélve a Föld más tájairól fölénk sodródó és kihulló szélhozta por (esetleges biológiai szennyezõdéssel), ipari mérgek és társai. Még otthonunkban is beszívjuk a levegõvel az elporladt legyek, penészspórák tömegét, kint a szabadban már nem is sorolom mi mindent ami elporlad és a szél széthordhatja mint pld. az utcákon sétáltatott kedvencek potyadéka....

Micibot "kifeküdtem" GRAT


Ui: a világûrbõl naponta több mint 5 tonna meteorpor hullik ránk, csodálom hogy ettõl nem rettegünk vajon mi hullik ránk; nem beszélve a Föld más tájairól fölénk sodródó és kihulló szélhozta por (esetleges biológiai szennyezõdéssel), ipari mérgek és társai. Még otthonunkban is beszívjuk a levegõvel az elporladt legyek, penészspórák tömegét, kint a szabadban már nem is sorolom mi mindent ami elporlad és a szél széthordhatja mint pld. az utcákon sétáltatott kedvencek potyadéka....
Visszaolvasva a fórum elmúlt két hetét sajnos rájöttem, hogy sokan elfelejtették azt a tényt, hogy a tudásra, szakértelemre nem lehet szert tenni töménytelen mennyiségû olvasással, ha azt a fészbúkon tesszük meg, és nem pedig a megfelelõ szakirodalmat bújva...
Manapság sajnos elõlépett elsõszámú "hírforrássá", és ezáltal megfelelõ néphülyítõ eszközzé is ez az amúgy nagyszerûen is használható közösségi izé...
Manapság sajnos elõlépett elsõszámú "hírforrássá", és ezáltal megfelelõ néphülyítõ eszközzé is ez az amúgy nagyszerûen is használható közösségi izé...

Elnézést kérek mindenkitõl, a PNG után is tettem egy pontot
ezért jön 404-el kép helyett.
Akit érdekel, az irizáló szárnyú szitakötõ képének elérése helyesen Link


Akit érdekel, az irizáló szárnyú szitakötõ képének elérése helyesen Link
Okosak a madarak, de sztem érdemes általánosságban odafigyelni az élõvilág reagálásaira mert két hét~ 2-3 nap "pontossággal" jelzik a várható változásokat, nem mellesleg az énekesmadarak "hiper-ultrarövidtávú" 15-30 perces "zivatar-elõrejelzéseinek" is jók a "beválásaik", ebben legpontosabbak a rigók. Megszólalásukból-elhallgatásukból pontosan felmérhetõ merrõl közeleg a csapadéksáv és honnan távozott már el ("zuhé" elõtt és után megszólalnak) "Esõénekük" biológiai okait Noli anno elmagyarázta
Említettem a szitakötõk és legyek "tömeges sütkérezését" házam napsütötte részein:
Annyian jöttek hogy eluntam számolni õket
Irizáló szárnyú szitakötõ eredeti képméret kivágatában Link
(+) jel nagyít S~G-y 5Mpx mobilfotók
A légy testmérete közel méretazonos a kisképen (termetükkel "királylegyek" voltak a megszokotthoz képest). A szitakötõ nagyképe kb. 2x-es testméretet mutat. Láthatóan "öreg" volt mindkét faj, "jól kihuzakodtak" és érdekes a nyári színüktõl eltérõ sötétes "õszi" árnyalatuk. Sütkéreztek a napon (volt ereje a napfénynek, rólam is "lekéredzkedett" a bõrdzseki) és nem tágítottak csak egyre feljebb húzódtak a hát falán felkúszó árnyék elõl
Említettem a szitakötõk és legyek "tömeges sütkérezését" házam napsütötte részein:
Annyian jöttek hogy eluntam számolni õket

(+) jel nagyít S~G-y 5Mpx mobilfotók
A légy testmérete közel méretazonos a kisképen (termetükkel "királylegyek" voltak a megszokotthoz képest). A szitakötõ nagyképe kb. 2x-es testméretet mutat. Láthatóan "öreg" volt mindkét faj, "jól kihuzakodtak" és érdekes a nyári színüktõl eltérõ sötétes "õszi" árnyalatuk. Sütkéreztek a napon (volt ereje a napfénynek, rólam is "lekéredzkedett" a bõrdzseki) és nem tágítottak csak egyre feljebb húzódtak a hát falán felkúszó árnyék elõl

Bubu egészségedre és kedves családodnak is 
Csak egy kérdés: hetek óta "húznak" nagy csapatokban a vándormadarak K-Ny ill. DK-ÉNy irányokba. Nem tudom vajon másutt is az van amit ma figyeltem meg reggel óta és az imént pár perce: népes csapatok repülnek "visszafelé" Ny-ról K-i irányba. Nem akarok elhamarkodott következtetéseket levonni a várható idõjárásról ezért kérdem, láttatok-e hasonló "visszatérõ" vonulást a ludaknál? A szitakötõk nagy csapatokban ellepték a ház oldalát, követve a Nap mozgását egyre feljebb húzódnak a közeledõ árnyék elõl. "Nagyok és öregek", mindegyik sötét színû akár a velük együtt sütkérezõ szintén "kapitális méretûre kinõtt" legyek
Más rovart nem láttam egy-két bágyadt harlekintõl eltekintve. A "legmegbízhatóbb idõjós" pókok elbújtak (gondolom mert minden vizes, most délután is lógnak vízcseppek a gallyak végén, még Tomi kutya bundakeféje is nedvességet szívott fel a terasz fedett részén). Kétféle (közepes "télálló" fekete- és a kistestû vöröses hangyafaj) mozog még, a nagytestû vöröshangyák elvonulhattak telelni.
Ui: a rák sem más mint sejtfejlõdés csak éppen szabályozatlan burjánzás. Kimutatták hogy az emberi szervezetben naponta több száz rákosnak induló ("létszámfölötti") sejt keletkezik melyet az egészséges szervezet speciális anyagokkal bont le azonnal. Ha ez az "ellenanyag" termelés sérül valamiért, a rákos burjánzás "elszabadul". Természetesen NEM elhanyagolható a gyerekkorunkban gyakori légköri nukleáris robbantások hosszú felezési idejû szennyezõ rádioaktiv maradéka, DE a kozmikus sugárzás részecskéi is naponta többezerszer "átlyuggatnak" bennünket és ellene sem tehetünk semmit ha az létfontosságú pontokat/sejteket roncsol (szerencsére sokat elnyel a légkör ezekbõl, az ûrhajósokat ennek hiányában védik fokozottan a kozmikus sugárzástól).

Csak egy kérdés: hetek óta "húznak" nagy csapatokban a vándormadarak K-Ny ill. DK-ÉNy irányokba. Nem tudom vajon másutt is az van amit ma figyeltem meg reggel óta és az imént pár perce: népes csapatok repülnek "visszafelé" Ny-ról K-i irányba. Nem akarok elhamarkodott következtetéseket levonni a várható idõjárásról ezért kérdem, láttatok-e hasonló "visszatérõ" vonulást a ludaknál? A szitakötõk nagy csapatokban ellepték a ház oldalát, követve a Nap mozgását egyre feljebb húzódnak a közeledõ árnyék elõl. "Nagyok és öregek", mindegyik sötét színû akár a velük együtt sütkérezõ szintén "kapitális méretûre kinõtt" legyek

Ui: a rák sem más mint sejtfejlõdés csak éppen szabályozatlan burjánzás. Kimutatták hogy az emberi szervezetben naponta több száz rákosnak induló ("létszámfölötti") sejt keletkezik melyet az egészséges szervezet speciális anyagokkal bont le azonnal. Ha ez az "ellenanyag" termelés sérül valamiért, a rákos burjánzás "elszabadul". Természetesen NEM elhanyagolható a gyerekkorunkban gyakori légköri nukleáris robbantások hosszú felezési idejû szennyezõ rádioaktiv maradéka, DE a kozmikus sugárzás részecskéi is naponta többezerszer "átlyuggatnak" bennünket és ellene sem tehetünk semmit ha az létfontosságú pontokat/sejteket roncsol (szerencsére sokat elnyel a légkör ezekbõl, az ûrhajósokat ennek hiányában védik fokozottan a kozmikus sugárzástól).