Kérdések és válaszok

Azért én megnéznék egy óramutató járásával megegyezõ irányba forgó tornádót, vagy akárcsak egy porforgatagot. Valahogy el sem tudom képzelni: ha valaki tud ilyenrõl, belinkelhetné, hogy higyjek a szememnek. Valamiért úgy gondolom, ezek mind csak ciklonális forgásúak lehetnek, de nem tudom tudományos magyarázattal alátámasztani...
...tehát tévedhetek is!

Ajha, nagyon köszönöm a tartalmas válaszokat!

A Coriolis-erõ - mint ahogy lentebb számokkal is bizonyították - már nem tud hatással lenni a kisskálájú folyamatokra. Gondolom a mezoléptékû rendszerekre (MKR, MKK) még hatással van.

A szupercellák forgásának irányát alapvetõen a szélnyírási profil, azaz a hodográf formája határozza meg. 3 eset van:

- egyenes hodográf: ilyenkor van az, ha kettéválik a cella, akkor mindkét tag életképes marad és gyakorlatilag egymás tükörképeként haladnak tovább. Az egyik ciklonális, a másik anticiklonális forgású lesz.

- jobbra forduló nyírási vektorok: az északi féltekén ez a jellemzõ eset, ilyenkor van az, hogy a bal oldali tag bedöglik, a jobb oldali pedig ciklonális forgással az eredeti iránytól jobbra kitérve halad tovább. Gyakran már olyan hamar bedöglik a bal oldal, hogy a radarképen nem is látszik a kettéválás, csak a hirtelen irányváltás.

- idõnként azonban az északi féltekén is elõfordul, hogy a nyírási vektorok balra fordulnak: ilyenkor a bal oldali, anticiklonális forgású cella él tovább és balra térül el a kettéválás után.

Gondolom a felhõtölcsérek forgását is a szélnyírási vektorok iránya határozza meg, általában ezek is ciklonális forgásúak, de ezek között is van anticiklonális forgású.

A lefolyó konkrétan szerepel az áramlástan jegyzetünkben, mint rossz példa (mármint hogy tényleg nem igaz rá)

Tanulságos adatok, köszönjük! Ezekbõl is sejthetõ, hogy a közhiedelemmel szemben csupán legenda az északi és a déli féltekén ellentétesen örvénylõ fürdõkád-lefolyó és lyukas lavór...

A tornádókra elvileg elhanyagolható a Coriolis-erõ hatása (tornádóra tankönyvi adatok alapján 2700-as Rossby-szám jellemzõ; szupercellára 50 km nagysággal és 100 km/h széllel számolva 3,81, tehát ott még talán van jelentõsége; összehasonlításképpen a ciklonok esetén 0,07 ez az érték)

"Ro = U / (2 * Om * L)
ahol Om = 7,3 * 10^-5 1/s

Ha a Rossby-szám sokkal kisebb, mint 1, akkor a forgatás hatása dominál."

Mondjuk a szupercellára vonatkozó értékek csak hasraütéssel "készültek".

2 kérdés is eszembe jutott az elmúlt napokban, megosztom veletek.

Az elsõ: Ugyebár a Coriolis-erõ a ciklonokat, a szupercellákat is az óramutató járásával ellentétesen forgatja az északi féltelkén.Így gondolom az esetlegesen kialakuló tubák, tornádók is eszerint forognak.A kérdésem az lenne, hogy a nem mezociklonális tubák-tornádók is eszerint forognak, vagy lehetséges, hogy pl. egy adott összeáramlás az ellenkezõ, az óramutató járásával megegyezõ irányba forgatja?!

A második: A kettéváló szupercelláknak miért mindig a jobb oldala erõsödik meg, és miért hal el a bal oldali?

Ezt vajon mi lelte?
Erdõzik a GFS, vagy megszûnt a diagram?
Link
Már a 6UTC futás is ilyen volt.

Ezt a problémakört szerintem nem ebben a fórumban kellene nyolcvankilencedjére is kivesézni. Van ennek megfelelõ helye: Link

Sokszor szóvá tettem hogy a májusi legnagyobb csapadék a Bakony belsejében esett.Különösen sok május 15-én,amikor a hivatalos adatok szerint (nem konvektív csapadékból)a Kõris-hegyen 157,Bakonybélben 146 mm.Másnap Zircen 98 mm esett és egy zirci észlelõnk 230 mm-es adatot adott május 15-17-re,de hallhattunk 240 mm-es OMSZ adatról Bakonybélbõl is.
Sajnos egyetlen közeli észlelõnk Zircrõl a három napra 30+72+32 mm-es adatot regisztrált a naplóban,vagyis a valóságosnál kb. 100 mm-el kevesebbet.

Az lenne a kérdésem,hogy nem lehetne ezt az adatot korrigálni,hisz ekkora tévedés nem tesz jót a metnetnek és ez azt is jelentette,hogy a havi összefoglalóba is bekerült,hogy nem a kb.350-360 mm-es zirci,hanem a 290 mm-es pécsi havi csapadék volt a legtöbb !?

A pályázat kapcsán érdeklõdöm, hogy a "külterületen" azt jelenti, hogy csak települések külterületein lehet az iskola, ahol elhelyezitek a mûszereket?

Hatalmas.

Mint a ciklonok általában, a nõk: amikor jön, meleg és nedves, amikor megy, hideg és mindent visz.

Szúnyogok közt is a lányok a harapósabbak!

Fiúneveket az anticiklonoknak adnak elvileg, ez a hagyomány a DWD általi nevezéktanban. Szóval a ciklonok lányok.

Ma tudtam meg: A hazánk fölé érkezõ, illetve itt kialakuló viharok és ciklonok az adott naptári napnak megfelelõ névnapról lesznek elnevezve. Yolanda Zsófia napján ért fölénk, a május 31-i ciklon pedig nálunk Angéla napról kapta a nevét.
A lányok után jöhetne egy fiú vihar is

Köszönöm Snowhunter!
Nagyon részletes!
Tanulmányozom is:-)
R.

Íme egy jó támpont, parancsolj: Link

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy az alábbiak mit jelentenek magyarul és hol tudok róluk részletesen olvasni?

- MLCAPE 700hpa
- Adriatic Convective Index and CAPE Shear Index
- K-Index and Best 4-layer Lifted Index
- Storm Relative Helicity and 0-6 km Shear
- WRF ARW (Ezen belül, pedig mit jelent az 5km és a 16 km)
- WRF NMM (Ezen belül, pedig mit jelent az 5km és a 16 km)

Köszönöm a segítségeteket!

R.

Megfejtettem a kódok jelentése táblázatot;

Link

Köszönöm. Leesett,na nem az elsõ hó, hanem akkor "felhõ rétegekrõl" van szó, egymás alatt,felett.

Azt jelenti, hogy abból a felhõfajtából hány okta van az égen.
A példa egy elég egyszerû esetet ír le, ami természetesen létezõ felállás.
8 okta Altostratus, kicsit alatta vagy beépülve Altocumulus. Alacsony szinten pedig 1 okta Cb és 1 okta Cu, teljességgel lehetséges.
Kódolva így nézne ki: 8197/ vagy 8137/, attól függ, hogy milyen Cb.

Kérdezném; a bõvített észlelési naplóban a felhõtipusok füleknél a lenyíló ablak az ég fedettségét oktában kérdi.Akkor miért van a példának mutatott -Felhõzet: Cb:1 Cu:1 As:8 Ac:4 kifejezésben a pontok utáni szám?
Tudtommal a 8 okta már borultat jelez, így van ez egy kiterjedt zivatarnál. De azon felül...?

Érdekel esetleg valakit egy Felhõfizika könyv ?
Vettem pár könyvet, de ez nem az én amatõr szintemnek való.

Két egyszerû link kell hozzá, semmi más:
Nálunk kiolvashatod havi összesítõ táblából, hol mennyi esett: Link
Az elõbbi adatokat összeveted ezzel, itt több város éghajlati átlagát láthatod: Link

Még egyszerûbb ez a térkép nálunk: Link

Van valakinek összesített adata arról, hogy eddig májusban mennyi csapadék hullott, és ez hogyan viszonyul a sokévi átlaghoz?

Talán mert Zsófia napon született? (máj. 15.)

Lehet a DWD után már az OMSz is beáll a ciklonelnevezõk közé


Nekem egyik név sem tetszik, abban talán mindannyian egyet értünk, hogy egy - meteorológiai szempontból - csodálatos mediterrán ciklon volt...

Köszönöm! Igazából én sem értem az OMSZ-ot miért Zsófia, bár kíváncsi lennék õk miért így nevezték el, ha hivatalosan Yolanda.

A DWD szokta elnevezni a ciklonokat és anticiklonokat és én ebben a tekintetben mindig rájuk hagyatkozom.
Nem tudom, hogy honnan szedte az OMSZ a Zsófia nevet, nekem Yolanda-ként marad meg, az biztos.

Hivatalosan az elmúlt napok heves esõzéseit, szélviharait okozó mediterrán ciklon neve Yolanda vagy Zsófia?

Köszi szépen! Neked meg egy szarvasmarha-telepnyit a tarisznyába!

Link
Idõjárás->megfigyelés->archívum

Tudna valaki segíteni, hogy hol van az OMSZ archívum? Múltkor JoeJack belinkelte, el is mentettem, de újratelepítés után eltûnt.

Szívesen.
A tartalmát nehogy a szívedre vedd..

Szóval Te voltál
Köszönöm!

E-mail-ben elküldtem neked...

Dávid Mihály 2010-es részletes elõrejelzését legyen szíves linkelje be nekem valaki!
Köszönöm!

3 napig nem voltam net közelben. Tudna valaki nekem ajánlani egy linket, ahol vissza tudom nézni a felhõmozgást péntektõl?

Igen napiátlagot, télen:7+14+(21x2) és +1 óra és akkor ebbõl jön ez a 8+15+(22x2).Amúgy köszi a választ

Köszönöm szépen a segítségeteket! Az OMSZ, v. egyetemi könyvtárba sajnos ritkán tudok eljutni...

Szerintem szabályos, mint ahogy bármikor mérhetsz, az is szabályos, nem fog senki "bántani érte", szabad országban élünk.
De mit is szeretnél csinálni a méréseddel? Amennyiben napi átlagot számolni, arra (úgy tudom) ez a módszer (is) alkalmazható, megfelelõ korrekció után.

Szabályos-e ,hogy nyári félévben 8h-15h-(22h-t 2-szer veszem) mérek?A választ köszönöm!

Köszönöm szépen! Csak érdeklõdtem János!

ELTE fizikus könyvtárban van valószínûleg errõl szóló diplomamunka, illetve egy ötödévesnek is ez a témája jelenleg.
Sajnos többet nem tudok.
Link

Csaba: De bizony az, mindjárt körülnézek. Köszi!

Azt szeretném megkérdezni hogy, többen csepergõ esõt ill. gyenge esõt adnak meg az észlelési naplóban. Ilyen idõjárási helyzetben nem a záporesõ lenne a helyes észlelés?

Az Idõjárás szakfolyóirat egyik számában olvastam a hetvenes évek végén vagy a nyolcvanas évek elején egy kitûnõ tanulmányt Dr. Ambrózy Pál tollából az emlitett téma kapcsán az OMSZ könyvtárában. Ott érdemes böngészni (az Idõjárás akkoriban még magyar nyelven is közölt dolgozatokat, ma már - úgy tudom - csak angolul). Ajánlatos még a Légkör szakfolyóiratot is átlapozgatni (a negyedik, év végi számban tartalomjegyzék található).

Akkor szerintem várjuk meg Janit vagy Krisztiánt.