Légköroptika

Baromira kezd halohiányom lenni... Hetek óta semmi egy két halvány kivételével (

Közbe rájöttem, hogy valószínûleg a Mikulás olyan éles kanyart vett valahol a környéken, hogy ilyen fényhatással járt.

Õhh. Az Égrenézõben vagyunk? Nem tûnt fel! na gó Zivilesen! Hiszen oda való! Bocsi Gépház úr!

Az!
Amcsiba látni ilyeneket, brutál falfelhõ!
Átviszem a zivilesenbe
Csend utólagos engedélyével!

Egy mini szupercellának néz ki! látszik hogy erõs feláramlás van. Floo? Szerinted?

Link
Ez szupercella??
Ha az, akkor...beszarás!

Helyes!
A Real Player verzió megy :-)
Holnap este lehet talán nézni siklófelbocsátást, az mindig jóság élõben :-)

Viszont a NASA TV Media Player-rel nem megy, hiába van kint a link; már írtam is nekik

Kis kihagyás után végre volt idõm meglesni a NASA oldalát és merõben más lett, mint volt, sok pozitív változással. Pl. nyitólapon kinn van egy nap képe galéria, melyben sok érdekesség van, érdemes megnézni.
A menürendszere is sokkal szimpibb lett. :-)
Van, ahol azért jó irányban változnak a dolgok.

Szépek a melléknapos-halos képek! Nálam olyan kis épp csak észrevehetõ volt egész délelõtt, ami nem érdemel fotólinkelést.

Nem rossz De a szép naplementékért is éppúgy odavan mindenki, mint az izgalmas kondenzekért.

Errõl jut eszembe, még mindig nem tudjuk, hogy mondják a "wake turbulence"-t / "wake vortex"-et magyarul. Nola kérdezte a pilótáit, de fogalmuk sem volt róla. Ma megkérdeztem egy légiforgalmi irányítót, és biztosra állította, hogy van rá magyar szó, de neki sem jutott eszébe...

Hazait sajnos nem tudok, amely rögzítené is a látványt... :-(

Köszi! Habár gondolom az efféle "mûvek" közelebb állnak az itteniek szívéhez: Link
/Ide kívánkozik, hogy van a galériámban (micsoda kifejezés) néhány kép, amik miatt a szakavatott fotósoktól már most elnézést kérek. Tudom, hogy merénylet volt a CCD ellen, de van, hogy nem bírom visszafogni magam. /

Itt jó helyen vannak a képeid Nagyon szépek. A 12. pedig egyszerûen lélegzetelállító.

Üdv mindenkinek!
Ide arcátlankodnék néhány képemmel, hátha nem mindenki kap még frászt a naplemente témától.
Link
Kritika jöhet

Nálunk is valami ilyesmi volt. Link
Amúgy semmi izgalmas.

Az ígért gyatra melléknap, egy darabka gyatra 22 fokossal:
Link Link

Kérésére következzen Tepi e-mailben érkezett beszámolója (és felvetései) a tegnapi eseményrõl!

"Tegnap délután 5 elõtt a Battyány-téren beálltam sokadmagammal a 60-as busz megállójába. Ugyebár az induló 60-as "orra" Dél-Buda felé néz, azaz az emberfia ácsorgás közben a Duna felé, a Parlament felé bámul. Egyszercsak a Parlamenttõl balra 15 fokos iránnyal, mint központtal, az égbolt hirtelen kifényesedett, a terület centruma egészen lent volt a horizont közelében. A városi kivilágítás közepette a jelenség nagyon feltûnõ volt, ha nyár lett volna, hogy hosszú felhõ-felhõ villámra gondolnék, de a következõ lényeges különbségekkel:

- A kb. 1,5 mp-s felfénylés fel- és lefutása nagyjából egyenletes (semmi villódzás, szikrázás).

- Az eget rétegszerû, de nem túl vastag felhõzet borította, a Polarisnál csillagok is áttetszettek rajta. Közeli-távoli zivatartevékenység kizárva!

- Gondolhatna még az ember távvezeték-rövidzárlatra, de annak tipikusan "elektromos kék" a színe, és nem narancssárga (nátriumsárga). Továbbá nagy szélben szokott elõfordulni.

- Végezetül: ha bármi más (közeli) esemény okozhatott volna ilyet (pl. robbanás), arról biztos lehetne hallani a médiából.

A lényeg eddig nem hangzott el: az általam megfigyelt felfénylés idõpont kb. 16:58 KözEI. Leírása hasonlít a fórumon leírt 16:17-éhez, még az irány is szinte ugyanaz. Persze statisztikailag sem kizárt, hogy kétszer egymás után még az irány is egyezzen két tûzgömb esetében, de eléggé tanácstalanok vagyunk. Ha tûzgömb, akkor máshol is fel kellett, hogy figyeljenek rá! Több észlelésbõl pedig okosabb az ember."

Nálunk már jó régóta gyenge 22-es. Melléknap nem sok. Stormhunter, nagyon vagány kis melléknapot fogtál.

Gyenge jobboldali mellénap látható!Majd teszek képet is róla.

Noli!
Nem tudsz olyan webkamerát, amelyik visszakereshetõ.
December 3-án, 4-én, 5-én és 6-án is volt tûzgömbszerû
esemény, általában a teljes sötétség elõtt.
Ilyenkor még nincs kint a fényképezõgépem.
Hátha valahol visszanézhetõ.

Pedig a leírás tipikusan meteorra illik, ami bizony magaslégköri jelenség. A látszó méretük ill. távolságuk tényleg nagyon könnyen megtéveszti az embert, hiszen nem térben látod õket, nincs mihez viszonyítani (egy halvány fénypont 50 m-rõl nem néz ki másként, mint egy fényes 50 km-rõl)... A csekély tömeg ettõl még stimmelhet, borsószemnyi törmelékek már az éjszakai ég legfényesebb csillagainál is fényesebb meteorjelenséget adnak, ha a légkörbe érve felizzanak. (A jelenségnél valójában nem is az izzó szemcsét, hanem a körülötte felforrósodott, ionizált levegõ sugárzását látjuk.)

Amit én láttam az nem izzott folyamatosan csak az említett magasságot elérve izzott fel egy pillanatra (mintha meggyújtanék egy gyufát és rögtön el is fújnám) - a felizzásig teljesen láthatatlan volt. Valószínûleg nagyon csekély tömegû anyagdarab lehetett.

A jelenség lezajlásának a magasságát csak saccoltam, de nem hiszem, hogy nagyon benéztem volta - tuti nem "felsõ-légköri jelenség" volt, hanem inkább "talajközeli". Buszon utaztam és az ablakon bámultam kifelé - (nem kellett felfelé néznem szinte a horizonton történt az eset). Nagyon meredek pályán (kb. 75°-os szögben) zuhant a föld felé.

Egyébként ez volt a második ilyen eset, kb. 10 éve láttam már egy ugyanilyet - de azt fényes nappal!

Gyönyörû jobbos melléknapom van! Link Link Link
Délelõtt nem is láttam még ennyire fényeset!

Itt a harmadik:

Boleslaw Prus regényébõl készült 1966-os lengyel film, címe: A fáraó. Ebben is teljes napfogyatkozás van. /a filmet még Oscarra is jelölték/

És szerintem van a Múmia visszatér címû filmben is, ez a negyedik.

Én meg akkor augusztus elején ismerkedtem meg az urammal, s aztán amikor játszottak a Szigeten persze felmentem megnézni õket, és még onnan is lehetett látni a meteorokat. :-)

Igen, ezzel tökéletesen lehet érzékeltetni a változás drámai voltát, amely alapján a csillagászat iránt nem kimondottan érdeklõdõ laikusok is megérthetik, milyen különleges esemény szemtanúi lehetünk. Tök jó, hogy eszedbe jutott így kiemelni a különbséget!

Én így voltam a "97-essel, mert akkor voltam több táborban is, és többet tartózkodtam kint este. Nagy élmény volt számolgatni a hullócsillagokat, 2-3 óra alatt volt hogy 100-at is megfigyeltünk.

Bocs, egy elütés: a "ha történt volna meg" helyett értelemszerûen: "ha nem történt volna meg".

Hari: többször voltak, és szerencsére lesznek is ilyen méretû meteorzáporok: az augusztusi Perseidák és a decemberi Geminidák "megbízhatóan", minden évben meghozzák az óránként több tucat meteorral és szép tûzgömbbel járó maximumukat. Persze jó, ha derült az ég, és épp nem világít a Hold... Az elmúlt évtized legnagyobb kitöréseit viszont a Leonidák produkálták, 1998-tól 2002-ig. Nekem a 2002-es maximum lett a legemlékezetesebb, ezt tudtam végre derült ég alatt végignézni. Azon a hajnalon folyamatosan, néhány másodpercenként hullottak a meteorok, amik közé pár percenként a Jupiter ill. a Vénusz fényével vetekedõ tûzgömbök is keveredtek... A Leonidáknak viszont 33 éves visszatérési periódusa van, így a következõ komoly hullásaira csak 2030 után számíthatunk.

A Holmes-üstökösrõl egy gondolat erejéig:
A tegnap linkelt képem egy részletét ismét megmutatnám:
Link
Ezen van egy halvány galaxis, az UGC 2511. Felirattal és
nyíllal bejelöltem ezen a képen. Ez egy 16m fényességû
GX, kb. 4x olyan fényes, mint a Holmes lenne, ha történt
volna meg a kitörése.
Kitörés nélkül a Holmes valami olyan látvány lenne, mint
ezen a képen a leghalványabb, még kivehetõ csillagok.

Kondenzcsík árnyék?Link

Ha jól emlékszem, 1997-ben volt, nyáron. Akkor láttam egy bolidát is.

Ha pl. 50 km magasságban robban szét, akkor ezt majd" egy megyényi területen "a fejük felett" látják az észlelõk, hiszen egy laikus hirtelen, ránézésre biztosan nem fogja meghatározni, hogy teszem azt, a zenittõl 12°-ra északnyugatra ért véget a pálya. Másrészt, a meteorok jókora (30-70 km/s) sebességgel érkeznek a légkörbe, így hiába lassulnak le, a robbanás ill. kihunyás helyétõl közel sem függõlegesen fognak leesni.

Ezen mintha 22-es lenne, nem rég lõttem.
Link
Csak nagyon gyengén látszott.

Akkor ha nem ért földet, akkor csak látták valahol, hogy a fejük felett robbant szét nem??

Attól, hogy tûzgömb volt, egyáltalán nem biztos, hogy földet ért. Még a nagy fényesség dacára is lehet, hogy ehhez túl kicsi volt a mérete, és "elégett" a légkörben, ill. még könnyebben lehet, hogy feldarabolódott, a kisebb törmelékek pedig már könnyen elpárolognak. Hogy hol érHETett földet, azt akkor lehetne kiszámítani, ha több, egymástól távoli pontból is megfigyelnék, milyen pályát futott be - bár ha felhõk mögött villant fel, erre sajnos kevés az esély.

Míg készültem válaszolni, Usrin már megelõzött.
Szóval úgy 20km magasságban a nagyobb méretû
testek is kihunynak, és utána szabadeséssel esnek le.
Ha valami világítva érne le a földfelszínre, az 50-100m-rõl
szép látvány lenne, fatálisan szép.
Amiket úgy általában látunk, mint szép meteorok, azok
80-100km magasságban történõ események.
A nagyon fényes tûzgömbök tudnak ennél alacsonyabbra
jutni.

Ahogy Godazoli is írta: a Geminidák minden évben ugyanilyen intenzitással jelentkeznek a december közepi maximumkor, és még a maximum környéki egy-két éjszakán is látványos a meteorzáporuk. Azért ahhoz, hogy az óránkénti 100 meteort meglásd, már kiváló feltételek kellenek. Erre tiszta, fényszennyezéstõl mentes égbolton van esély, abban az idõszakban, amikor a radiáns (az a pont, amelynek irányából a meteorok érkeznek) minél magasabban van az égen. A Geminidák radiánsa pedig ilyentájt késõ éjszakára emelkedik igazán magasra.

Ha tûzgömb volt, miért nincs róla hír a Tv-kben??
Vajon az országon belül ért földet?

Megvan a másik film: Stephen King regénye alapján készült:
Dolores Clairborne. Ebben is tényleges napfogyi van.
Még nézik is a filmben.

Az enyém olyan széles (néha szélsõséges), hogy elég sok
minden belefér. A Doors egyik kedvencem.

Ateka: a légkörbe érkezõ meteoritok 80-100 KILOméter magasságban izzanak fel és "égnek el". Ha nagyobb szemcsével van dolgunk, ami nem tud teljesen elpárologni, az is lefékezõdik ebben a magasságban, és az alsó légrétegeken már izzás nélkül, a szabadesés sebességével halad át. Tehát ha 100 méteres (vagy akár 10 kilométeres) magasságig lejut, onnan biztosan földet érne, de ott már nem világít. Viszont az égen felvillanó meteor magasságát "ránézésre" nem igazán lehet megbecsülni (mihez viszonyítottad az 50-100 métert?), így valószínû, hogy a tiéd is jóval magasabban volt.

Még napfelkelte elött majd egy órával:Link

Jó reggelt Link

Gyenge 22-es melléknapokkal

Ateka, Alex!

A Geminidák minden év december közepén ~egyforma intenzitással jelentkeznek. Jellemzõ rájuk a gyors, fehéres színû rajtag, kis valószínûséggel tûzgömbök. A hatalmas világító (sistergõ...) tûzgömbök általában sporidák.

#10736. - ateka (Alsónyék)

2007/12/05-én kb. 18:10-kor láttam egy fénycsóvát Csepelen. Valószínûleg egy apró meteorit lehetett, ami kb. 50-100 méter magasságban, még a levegõben teljesen elégett. Az egész egy szempillantás alatt játszódott le. Nem olyan volt, mint egy "hullócsillag" - amit nagy magasságban lehet látni, ez majdnem földet is ért.

Link Link Link
A lemenõ nap fénye...

Néhány hsz-al lejjeb belinkentem egy cikket,aszerint óráként 100db körüli kisebb nagyobb meteor várható aznap este.
Utoljára még a 90-es évek végén(augusztus 12.) láttam ilyen sokat,ha jól emléxem 100-120 jött le óránként kb.
Érdemes lenne egy-két nagyobbat lefényképezni majdan,de hát ahhoz elég nagy szerencse kellene...na meg tiszta égbolt